Balatonfüreden a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban mutatkozott be a Magyar Kultúra magazin. A lapot ezúttal Bonczidai Éva főszerkesztő és Pál Dániel Levente lapigazgató mutatta be az érdeklődő füredi közönségnek.
2022. január 21-én a Miskolci Nemzeti Színházban volt látható a világon első alkalommal Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző hetedik operája, a Veron. Az opera témáját a zeneszerző egyik fő munkatársa és jóbarátja, a Kossuth- és József Attila-díjas Szőcs Géza választotta – a bemutató szomorú apropója, hogy a Veron volt a költő utolsó műve 2020. novemberi halála előtt.
1622. január 15-én látta meg a napvilágot minden idők egyik legnagyobb színházcsinálója, Jean-Baptiste Poquelin, aki Molière néven írta be magát a drámatörténetbe. Születésének 400. évfordulóját ünnepli az egész teátrumi világ. Ehhez az ünnepléshez csatlakozik az Uránia Nemzeti Filmszínház Molière 400 sorozata....
Az Irodalmi Szalon szezonkezdő, január 11-i estjén főszerepbe ismét a kortárs irodalom és egy újabb szerző került, aki versben, dalban, regényben, filmen, színpadon vált kedvencünkké és a kortárs kulturális élet egyik legjelentősebb alkotójává. A Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező Bereményi Gézával az est háziasszonya, Juhász Anna irodalmár, valamint Udvaros Dorottya színművész és Hrutka Róbert zeneszerző beszélgettek az emlékekről.
Mi élteti immár 18. éve a Kortárs hangon nemzetközi irodalmi pályázatot, hogy az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Miskolci Egyetemmel közösen ezt a lehetőséget kínálja Észak-Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély magyar egyetemistáinak?
A mindannyiunkban létező közlési vágy lenne a mozgató erő?
Az Irodalmi karaván egy olyan irodalmi road-show, amely a magyar nyelv és irodalom értékeit őrizve, klasszikus és kortárs szerzőket egyaránt bemutatva több generációt is összekapcsol. A tervezett turnék Magyarországon és az országhatáron túl is „utaztatják” majd az irodalmat, kiemelten a Kárpát-medencében és Erdélyben.
Száz éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéíró, pedagógus. Egykori lakhelyén, a XII. kerületi Királyhágó utca 5-ös ház falán lévő emléktáblánál tették tiszteletüket ma délután 15.00 órakor a kulturális élet jelesei, akik az idei kiemelt évben azon dolgoznak majd, hogy Nemes Nagy Ágnes költészete, munkássága minél szélesebb körhöz elérjen.
„Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv” – Kányádi Sándor gondolatait mottóul véve, a Petőfi Kulturális Ügynökség a 2022-es évet olyan kiemelt programok elindításával kezdi meg, amelyek az egységes magyar irodalom, nyelv és kultúra ügyét szolgálják.
„Adjon Isten, Jézusunk, három király mi vagyunk.” Miért vittek a napkeleti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát a didergő, éhező csecsemőnek (és családjának), ha megtehették volna, hogy sokkal praktikusabb, egyszerűbb ajándékokkal lássák el az újszülöttet? Az elsődleges értelmezés szerint azért, mert ezek az ajándékok a felsőbbrendű felé irányuló hódolatot jelképezik. Ám ezek az ajándékok többek ennél.