Megváltozott, megújult, a kezdetekhez visszatérő formátumban, gazdagodó tartalommal jelent meg a Várad irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos havilap 22. évfolyamának 1., januári száma.
A 2002-ben civil kezdeményezésre indult folyóiratnak 2020–21 fordulóján az akkori szerkesztői „halálhírét” keltették a Kárpát-medencei magyar és román sajtóban, miközben egy másik, hasonló nevű folyóiratot alapítottak Nagyváradon. Ennek a híresztelésnek a mai napig terjednek a hullámai, noha a Várad egyetlen percre sem szűnt meg, azóta is megjelenik havonta a Bihar Megyei Tanács támogatásával, a megyei könyvtár kiadásában, akárcsak román nyelvű laptársa, a Familia.
Az idei első lapszám elején Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója főszerkesztőként mutatja be a Magyar Nyelvőr című folyóiratot, áttekintve a tekintélyes kiadvány előző százötven évét. A továbbiakban regényrészlet olvasható Kocsis Csabától és Nótáros Lajostól, verseket Nagyálmos Ildikó, Márton Károly, Besenyődi Judit és Molnár Zsolt közöl, rövidprózával pedig Czilli Aranka és Tóth Ágnes jelentkezik.
A lapszámot Jakobovits Miklós műveiről készült reprók illusztrálják. A tíz éve elhunyt neves erdélyi képzőművész Kozmikus oltár elnevezésű nagyváradi kiállításának megnyitóján elhangzott beszédeket is közli a folyóirat. Vassy Erzsébet festőművésszel és Szávai Géza íróval, könyvkiadóval Molnár Judit készített interjút; utóbbi nem csupán a saját és felesége életéről, közös pályafutásukról – a Székelyföldtől a Duna-kanyarig –, hanem a Mészöly Miklóshoz és Polcz Alaine-hez fűződő kapcsolatukról is beszél.
Goron Sándor irodalomtörténész Az újrafordítási hipotézis vizsgálata William Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának újabb magyar fordításaiban című tanulmányával van jelen a a folyóiratban. Farkas László névrokonáról, dr. Farkas László biokémikusról közöl számos érdekességet Váradról indult az európai hírű tudós címmel.
Tóth Hajnal az ismert magyarországi jazzgitárossal, Gyárfás Istvánnal beszélgetett, az interjú Apák, fiúk és jazzderű címmel jelent meg. Fried Noémi Lujza Orlando Balaş román nyelvű drámakötetének magyar fordításáról írt könyvajánlót Kényelmetlen darabok címmel. Szombati-Gille Tamás „Akkor vagy szabad, mikor megérted, hogy minden mindegy” címmel közöl filmkritikát. Továbbra is megtalálható a folyóiratban Barabás Zsuzsa irodalmi keresztrejtvénye, nemkülönben a Régen és most helytörténeti sorozat következő része a hátlapon.
A folyóirat egyelőre a nagyváradi újságosbódékban, könyvesboltokban, a margittai könyvüzletben, valamint a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítványhoz tartozó kulturális intézményekben vásárolható meg. Előfizethető 3 hónapra 25 lejért, 6 hónapra 50 lejért, 1 évre 100 lejért a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár pénztárában készpénzzel vagy postán pénzesutalvánnyal (mandat poştal) az „Abonament Várad” megjegyzésnek a feltüntetésével: Biblioteca Judeţeană „Gheorghe Şincai” Oradea; CUI 4687188; Cod IBAN: RO66TREZ07621G330800XXXX, Trezoreria Oradea. Az előfizetők a lapot postán kapják meg, ezért a pontos nevet és lakcímet tudatni kell a szerkesztőséggel személyesen, telefonon vagy elektronikus postán a következő elérhetőségeken: Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A, C épület, II. em. 7. ajtó; telefon: 0259/431–257, 116-os mellék; 0771/ 269–647; postacím: 410087 Oradea, str. Armatei Române nr. 1/A, corp C; e-mail: varadszerkesztoseg@gmail.com, bibliobihor@yahoo.com.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.