Megváltozott, megújult, a kezdetekhez visszatérő formátumban, gazdagodó tartalommal jelent meg a Várad irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos havilap 22. évfolyamának 1., januári száma.
A 2002-ben civil kezdeményezésre indult folyóiratnak 2020–21 fordulóján az akkori szerkesztői „halálhírét” keltették a Kárpát-medencei magyar és román sajtóban, miközben egy másik, hasonló nevű folyóiratot alapítottak Nagyváradon. Ennek a híresztelésnek a mai napig terjednek a hullámai, noha a Várad egyetlen percre sem szűnt meg, azóta is megjelenik havonta a Bihar Megyei Tanács támogatásával, a megyei könyvtár kiadásában, akárcsak román nyelvű laptársa, a Familia.
Az idei első lapszám elején Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója főszerkesztőként mutatja be a Magyar Nyelvőr című folyóiratot, áttekintve a tekintélyes kiadvány előző százötven évét. A továbbiakban regényrészlet olvasható Kocsis Csabától és Nótáros Lajostól, verseket Nagyálmos Ildikó, Márton Károly, Besenyődi Judit és Molnár Zsolt közöl, rövidprózával pedig Czilli Aranka és Tóth Ágnes jelentkezik.
A lapszámot Jakobovits Miklós műveiről készült reprók illusztrálják. A tíz éve elhunyt neves erdélyi képzőművész Kozmikus oltár elnevezésű nagyváradi kiállításának megnyitóján elhangzott beszédeket is közli a folyóirat. Vassy Erzsébet festőművésszel és Szávai Géza íróval, könyvkiadóval Molnár Judit készített interjút; utóbbi nem csupán a saját és felesége életéről, közös pályafutásukról – a Székelyföldtől a Duna-kanyarig –, hanem a Mészöly Miklóshoz és Polcz Alaine-hez fűződő kapcsolatukról is beszél.
Goron Sándor irodalomtörténész Az újrafordítási hipotézis vizsgálata William Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának újabb magyar fordításaiban című tanulmányával van jelen a a folyóiratban. Farkas László névrokonáról, dr. Farkas László biokémikusról közöl számos érdekességet Váradról indult az európai hírű tudós címmel.
Tóth Hajnal az ismert magyarországi jazzgitárossal, Gyárfás Istvánnal beszélgetett, az interjú Apák, fiúk és jazzderű címmel jelent meg. Fried Noémi Lujza Orlando Balaş román nyelvű drámakötetének magyar fordításáról írt könyvajánlót Kényelmetlen darabok címmel. Szombati-Gille Tamás „Akkor vagy szabad, mikor megérted, hogy minden mindegy” címmel közöl filmkritikát. Továbbra is megtalálható a folyóiratban Barabás Zsuzsa irodalmi keresztrejtvénye, nemkülönben a Régen és most helytörténeti sorozat következő része a hátlapon.
A folyóirat egyelőre a nagyváradi újságosbódékban, könyvesboltokban, a margittai könyvüzletben, valamint a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítványhoz tartozó kulturális intézményekben vásárolható meg. Előfizethető 3 hónapra 25 lejért, 6 hónapra 50 lejért, 1 évre 100 lejért a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár pénztárában készpénzzel vagy postán pénzesutalvánnyal (mandat poştal) az „Abonament Várad” megjegyzésnek a feltüntetésével: Biblioteca Judeţeană „Gheorghe Şincai” Oradea; CUI 4687188; Cod IBAN: RO66TREZ07621G330800XXXX, Trezoreria Oradea. Az előfizetők a lapot postán kapják meg, ezért a pontos nevet és lakcímet tudatni kell a szerkesztőséggel személyesen, telefonon vagy elektronikus postán a következő elérhetőségeken: Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A, C épület, II. em. 7. ajtó; telefon: 0259/431–257, 116-os mellék; 0771/ 269–647; postacím: 410087 Oradea, str. Armatei Române nr. 1/A, corp C; e-mail: varadszerkesztoseg@gmail.com, bibliobihor@yahoo.com.
Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.
„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.
Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.
Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt.
Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.
Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.
A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”
Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.