Megváltozott, megújult, a kezdetekhez visszatérő formátumban, gazdagodó tartalommal jelent meg a Várad irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos havilap 22. évfolyamának 1., januári száma.
A 2002-ben civil kezdeményezésre indult folyóiratnak 2020–21 fordulóján az akkori szerkesztői „halálhírét” keltették a Kárpát-medencei magyar és román sajtóban, miközben egy másik, hasonló nevű folyóiratot alapítottak Nagyváradon. Ennek a híresztelésnek a mai napig terjednek a hullámai, noha a Várad egyetlen percre sem szűnt meg, azóta is megjelenik havonta a Bihar Megyei Tanács támogatásával, a megyei könyvtár kiadásában, akárcsak román nyelvű laptársa, a Familia.
Az idei első lapszám elején Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója főszerkesztőként mutatja be a Magyar Nyelvőr című folyóiratot, áttekintve a tekintélyes kiadvány előző százötven évét. A továbbiakban regényrészlet olvasható Kocsis Csabától és Nótáros Lajostól, verseket Nagyálmos Ildikó, Márton Károly, Besenyődi Judit és Molnár Zsolt közöl, rövidprózával pedig Czilli Aranka és Tóth Ágnes jelentkezik.
A lapszámot Jakobovits Miklós műveiről készült reprók illusztrálják. A tíz éve elhunyt neves erdélyi képzőművész Kozmikus oltár elnevezésű nagyváradi kiállításának megnyitóján elhangzott beszédeket is közli a folyóirat. Vassy Erzsébet festőművésszel és Szávai Géza íróval, könyvkiadóval Molnár Judit készített interjút; utóbbi nem csupán a saját és felesége életéről, közös pályafutásukról – a Székelyföldtől a Duna-kanyarig –, hanem a Mészöly Miklóshoz és Polcz Alaine-hez fűződő kapcsolatukról is beszél.
Goron Sándor irodalomtörténész Az újrafordítási hipotézis vizsgálata William Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának újabb magyar fordításaiban című tanulmányával van jelen a a folyóiratban. Farkas László névrokonáról, dr. Farkas László biokémikusról közöl számos érdekességet Váradról indult az európai hírű tudós címmel.
Tóth Hajnal az ismert magyarországi jazzgitárossal, Gyárfás Istvánnal beszélgetett, az interjú Apák, fiúk és jazzderű címmel jelent meg. Fried Noémi Lujza Orlando Balaş román nyelvű drámakötetének magyar fordításáról írt könyvajánlót Kényelmetlen darabok címmel. Szombati-Gille Tamás „Akkor vagy szabad, mikor megérted, hogy minden mindegy” címmel közöl filmkritikát. Továbbra is megtalálható a folyóiratban Barabás Zsuzsa irodalmi keresztrejtvénye, nemkülönben a Régen és most helytörténeti sorozat következő része a hátlapon.
A folyóirat egyelőre a nagyváradi újságosbódékban, könyvesboltokban, a margittai könyvüzletben, valamint a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítványhoz tartozó kulturális intézményekben vásárolható meg. Előfizethető 3 hónapra 25 lejért, 6 hónapra 50 lejért, 1 évre 100 lejért a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár pénztárában készpénzzel vagy postán pénzesutalvánnyal (mandat poştal) az „Abonament Várad” megjegyzésnek a feltüntetésével: Biblioteca Judeţeană „Gheorghe Şincai” Oradea; CUI 4687188; Cod IBAN: RO66TREZ07621G330800XXXX, Trezoreria Oradea. Az előfizetők a lapot postán kapják meg, ezért a pontos nevet és lakcímet tudatni kell a szerkesztőséggel személyesen, telefonon vagy elektronikus postán a következő elérhetőségeken: Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A, C épület, II. em. 7. ajtó; telefon: 0259/431–257, 116-os mellék; 0771/ 269–647; postacím: 410087 Oradea, str. Armatei Române nr. 1/A, corp C; e-mail: varadszerkesztoseg@gmail.com, bibliobihor@yahoo.com.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.
A címadó vers előadásával vette kezdetét a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából összeállított Költő lenni vagy nem lenni című kiállítás megnyitója, majd Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében a reformkor évtizedeinek történetét tekintette át. Madách Imre szintén 200 évvel ezelőtt született, de arra is emlékezünk, hogy ekkortájt, 1823. január 22-én Kölcsey éppen a Himnusz kéziratát tisztázta le.
Költő lenni vagy nem lenni című állandó kiállítás tekinthető meg január 14-től Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére, mely alkalomból Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, illetve a kiállítás kurátorai.
Építészeknek, belsőépítészeknek, terméktervezőknek, grafikusoknak és divattervezőknek biztosít színteret a világszerte híres és elismert díjprogram, a 16. Annual International Design Awards. Ezen a megmérettetésen nyert Ezüst díjat Németh L. Dániel, a The Continental Literary Magazine vezető tervezője.
Bertolt Brecht folyamatosan jelen van. Játsszák a színházak keleten és nyugaton. Munkásságát ápolja az International Brecht Society. Brecht nem vált puszta drámatörténeti epizóddá, holott „mozgalmi” vagy forradalmi, más megközelítésben epikus színháza és kommunista volta erre predesztinálná.
A Magyar Nyelvőr idei jubileuma magában hordozza a folyóirat, a szerkesztőségben dolgozó nyelvészek és a tudományos, nyelvhasználati kérdésekkel foglalkozó szerzők múltját, emellett a mindenkori olvasók adott idejét is, ily módon sokoldalú kulturális összefüggésrendszert mozgósít. A kiemelt évforduló révén a Magyar Nyelvőr elsősorban önnön létjogosultságát igazolja, ami mind szakmai-tudományos szempontból, mind az olvasó felől értelmezve különleges kapcsolódást feltételez. Nagyszerű, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által 1872-ben alapított kiadvány máig egy örökségében is meghatározó folytonosságot képvisel és az
Bemutatták Fodor Ákos Benső beszéd: hangminta című hangoskönyvét hétfő este az Írók Boltjában. Az irodalmi esten a költő özvegye, Podonyi Hedvig szerkesztő, Szilágyi Enikő színművész és Fazakas István, a Fekete Sas Kiadó vezetője beszélgettek a hangoskönyvötlet megvalósulásának útjáról.
Áll még a ház – Vörösmartyt parafrazálva –, vagyis az épületegyüttes, amelyet Ady Endre szülőházaként ismerünk. Az érmindszenti emlékhely a költő 145. születésnapján sajátos megemlékezésnek adott helyet: a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szervezésében L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adta át az intézmény új névtábláját, majd a debreceni Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai tartottak ünnepi műsort.