Az első kérdés a kötet megszületésének körülményeire vonatkozik, erről így beszél Halász Rita: A regényírás gondolata hét évvel ezelőtt kezdett komolyan foglalkoztatni. Korábban semmi mást nem írtam, csak naplót: tizennégytől húszéves koromig majdnem napi szinten vezettem. Ez a rutin, hogy minden nap odaülök az íróasztalomhoz az üres lap elé, jól jött a regényírásnál.
A szerző azt is elmeséli, hogy hét évvel ezelőtt írta le a regény első mondatát, ami így hangzott: „Mama, énekelj!” Aztán a fejemben nagyjából összeállt, hogy mit szeretnék írni, jegyzeteket készítettem, neveket kerestem a szereplőknek, majd pihentettem négy éven át – mondja Halász Rita. Ezalatt sokat kísérleteztem, rövidebb szövegeket, novellákat írtam, néhányat ezek közül be is tudtam építeni a Mély levegőbe. Volt egy pont, amikor azt éreztem, újra elővehetem a regényt. Sok mindent megváltoztattam, de az első mondat végül szinte ugyanaz maradt, még akkor is, ha mindkét szót kicseréltem. A mamából anya lett, az éneklésből mesélés.
Kiderül, hogy az író mit tart az elsőkötetes szerzők legnagyobb kihívásának, milyen szempontok szerint választott regisztert a könyvben megszólalókhoz és, hogy feladata-e egy írónak, hogy napjaink aktuális problémáira reflektáljon a szövege. Ez utóbbi felvetésre Halász Rita így válaszol: Nem éreztem feladatomnak, azaz nem azért írtam, mert úgy éreztem, hogy íróként erről írni kell. Ahogy mondtad, ezek aktuális kérdések, én pedig fogékony vagyok mindenre, ami körülöttem történik. Persze ebből kiindulva ezer más dologról is írhattam volna. Majd legközelebb más lesz a téma. Egy nőből indultam ki, aki az első jelenetben az autóban ül, és két kisgyerekével elköltözik a férjétől. Érdekelt, mi történt vele, hogy jutott idáig és mit kezd magával.
Az interjú készítője a regény esetleges folytatására is rákérdez, egészen pontosan arra, hogy a főhős, Vera életébe „eljön-e a tavasz". Valóban van a fejemben folytatás, de addig még szeretnék megírni három regényt, tehát leghamarabb 15 év múlva esedékes, és az még messze van – mondja Halász Rita és hozzáteszi: a tavasz kérdésében viszont egyértelműen Endrével, Vera apjával vagyok egy véleményen, a tavasz mindig eljön.
A teljes interjú a KULTer oldalán olvasható.
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.