Az első kérdés a kötet megszületésének körülményeire vonatkozik, erről így beszél Halász Rita: A regényírás gondolata hét évvel ezelőtt kezdett komolyan foglalkoztatni. Korábban semmi mást nem írtam, csak naplót: tizennégytől húszéves koromig majdnem napi szinten vezettem. Ez a rutin, hogy minden nap odaülök az íróasztalomhoz az üres lap elé, jól jött a regényírásnál.
A szerző azt is elmeséli, hogy hét évvel ezelőtt írta le a regény első mondatát, ami így hangzott: „Mama, énekelj!” Aztán a fejemben nagyjából összeállt, hogy mit szeretnék írni, jegyzeteket készítettem, neveket kerestem a szereplőknek, majd pihentettem négy éven át – mondja Halász Rita. Ezalatt sokat kísérleteztem, rövidebb szövegeket, novellákat írtam, néhányat ezek közül be is tudtam építeni a Mély levegőbe. Volt egy pont, amikor azt éreztem, újra elővehetem a regényt. Sok mindent megváltoztattam, de az első mondat végül szinte ugyanaz maradt, még akkor is, ha mindkét szót kicseréltem. A mamából anya lett, az éneklésből mesélés.
Kiderül, hogy az író mit tart az elsőkötetes szerzők legnagyobb kihívásának, milyen szempontok szerint választott regisztert a könyvben megszólalókhoz és, hogy feladata-e egy írónak, hogy napjaink aktuális problémáira reflektáljon a szövege. Ez utóbbi felvetésre Halász Rita így válaszol: Nem éreztem feladatomnak, azaz nem azért írtam, mert úgy éreztem, hogy íróként erről írni kell. Ahogy mondtad, ezek aktuális kérdések, én pedig fogékony vagyok mindenre, ami körülöttem történik. Persze ebből kiindulva ezer más dologról is írhattam volna. Majd legközelebb más lesz a téma. Egy nőből indultam ki, aki az első jelenetben az autóban ül, és két kisgyerekével elköltözik a férjétől. Érdekelt, mi történt vele, hogy jutott idáig és mit kezd magával.
Az interjú készítője a regény esetleges folytatására is rákérdez, egészen pontosan arra, hogy a főhős, Vera életébe „eljön-e a tavasz". Valóban van a fejemben folytatás, de addig még szeretnék megírni három regényt, tehát leghamarabb 15 év múlva esedékes, és az még messze van – mondja Halász Rita és hozzáteszi: a tavasz kérdésében viszont egyértelműen Endrével, Vera apjával vagyok egy véleményen, a tavasz mindig eljön.
A teljes interjú a KULTer oldalán olvasható.
Kásler Miklós miniszter, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke 2021. január 1-jével nevezte ki az NKA alelnökének Bús Balázst. Erről az új feladatáról, terveiről, a Nemzeti Kulturális Alap szolgálatáról Seres Gerda kérdezte a Kultúra.hu oldalon.
"Megrendülten értesültünk: vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője. Távozásával lapunk meghatározó szellemi vezetőjét vesztette el, aki élete utolsó pillanatáig fáradhatatlanul dolgozott" – adta hírül a Háromszék napilap.
George Volceanov 1956-ban született Bukarestben. Műfordító, lexikográfus és szerkesztő, aki több mint hatvan kötetet fordított románra angol, illetve magyar nyelvről. Nemrég gondozásában és koordinálásával jelent meg a teljes Shakespeare-életmű román nyelven. Magyar nyelvről többek között Kassák Lajos, Petri György, Rejtő Jenő, Esterházy Péter, Zalán Tibor, Thuróczy Katalin írásait fordította. A Helikon folyóiratban Márton Evelin beszélgetett vele.
Egész évben különleges centenáriumi ünnepséggel készül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Juhász Anna Irodalmi Szalon szervezésében megvalósuló programsorozat, melynek első online eseményén Juhász Anna Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel, egyetemi docenssel Pilinszky költészetének kapcsolódási pontjairól beszélgetett
A MÁV Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely vezényletével Szőcs Géza költő, író emlékére online koncertet ad február 3-án, 19.00 órakor a Zeneakadémián. A hangverseny ingyenesen megtekinthető a zenekar YouTube-csatornáján.
Gereben Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelyének munkatársával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával a Kortárs Online oldalán készített interjút Argejó Éva. A kutató mintegy ötven éve foglalkozik olvasásszociológiával, nemrég megjelent Boldogult olvasókoromban című kötetével kapcsolatban szóba került a hazai olvasáskultúra, a versek szerepe, az értékrendváltozások lenyomata az olvasási szokásokban, de kitekintést kapunk a határon túli magyarság olvasási szokásaira is.