Megjelent a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Opus című folyóiratának új száma.
A lap Belinszki Zoltán Csonka hármasoltár című, a közelmúltban elhunyt Soóky Lászlónak ajánlott versével nyit, melyet Kontra Ferenc Határfolyó című, az 1990-es évek eleji délszláv háborúhoz visszavezető elbeszélése követ. Jász Attila A bölények kipusztulása című versciklusának két darabja ízelítő a költő készülő kötetéből. A Szépírás rovat további olvasnivalói: Márton László beszélgetése a hetvenéves Varga Imrével; Petőcz András és Bíró József új versei, s itt fejeződik be Géczi János előző számunkban megkezdett Születésnap című elbeszélése is.
A Prágában élő Papp Imre verseihez Balla Kálmán írt utószót. Mellette Zalán Tibor Hodossy Gyula költészetét elemzi, Tóth László pedig Oláh János és nemzedéke portréjához szolgáltat adalékokat. A 2000-es évek elején elhunyt Tóth Eszter ma is figyelemre méltó költészetét Smid Róbert mutatja be nagyívű tanulmányában.
A szlovákiai magyar irodalom két jelese, Peéry Rezső születésének 110. és Fábry Zoltán halálának 50. évfordulójáról emlékezik meg a lap levélváltásuk közlésével. S itt olvashatók még Mizser Fruzsina, Csanda Gábor és Varga Imre recenziói Szalay Zoltán Faustus kisöccse, Bárczi Zsófia Vidéki lyányok énekeskönyve és Géczi János A kancsólakó kígyó című könyveiről.
A Láthatár rovatban egy kiváló amerikai költő, W. S. Merwin versei, valamint a már a Nobel-díjra is jelölt mozambiki író, Mia Couto novellái olvashatók Bodnár Gyula, illetve Pál Ferenc fordításában.
Végül a pályakezdőknek teret adó Küszöb rovat Leczo Bencét és Csillag Balázst mutatja be kisprózáival, Katona Nikolast pedig Mondatok című hosszúversével szerepelteti.
A szám képzőművészeti anyaga ezúttal a Prágában élő Lőrincz Zsuzsa munkáiból ad válogatást.
A teljes lapszám és további hírek a Szlovákiai Magyar Írók Társaságáról a SZMÍT honlapján olvasható.
Harminckilenc esztendősen, 2024. január 2-án méltósággal viselt, gyors lefolyású betegség következményeképp elhunyt Futaki Attila, a kortárs képregény Magyarországon és külföldön is rendszeresen publikáló, meghatározó alakja. A gyászhírt családja közölte a prae.hu művészeti portállal.
A 2010. novemberében alapított, budapesti székhelyű irodalmi műhely, a Juhász Anna Irodalmi Szalon 2024. januárjában új helyszínre költözik. Az irodalmi hagyomány jegyében létrejött közösség célja a kezdetektől a kortárs és hagyományos, klasszikus irodalom szerelmeseinek felolvasószínházzal, beszélgetéssel, zenével - közösségben létezni. A havonta megrendezendő összejövetelek Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser ötlete alapján és házigazdaságával valósulnak meg immár 14 éve.
„Az idő igaz” címmel könyvet küldött a jövőbe a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ). A Petőfi-bicentenárium zárásaként elhelyezett időkapszulába Petőfi versei mellé ma is élő költők műveit válogatták be.
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.