A lap Ágh Istvánnal készült beszélgetéssel nyit a Szépírás-blokkban („Megrögzött gyanakvó lettem…”). Nagy Borbála Réka többek között pályája fontosabb állomásairól, költői-írói elképzeléseiről, szülőfalujáról, valamint testvérbátyjáról, Nagy Lászlóról kérdezi a Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét. Ezt követően az erdélyi Markó Béla két versét közli a lap, aki – miután visszavonult a politikától – sorra publikálja változatos műfajú köteteit, és szándékosan kerüli verseiben azokat a témákat, amelyek a politikusi múltjához kötik. Legény – kalapban címmel a június 8-án 90. életévét betöltött Duba Gyula József Attila-díjas íróval készült portréfilmben elhangzott emlékezésének szerkesztett változata olvasható. Gál Sándor József Attila-díjas költő Néhány lépés az udvar kövein című megrázó versében pedig az öregkor valóságával vet számot. A Székelyföldön született, regényeiről, esszéköteteiről, mese- és ifjúsági könyveiről ismert, már évtizedek óta a magyar fővárosban élő Szávai Géza Vad erdőben csilingelő villamos című elbeszélésének képzeletbeli történetében pedig szintén a halál, az elmúlással néz farkasszemet. Varga Imre Csokonai Vitéz Mihályt megidéző „Száz verselők dalolnak” című szójátékos versében nagy költőnk rég letűnt világát szembesíti a mienkkel. Belinszki Zoltán Szalonnalakoma című novellája, atmoszférája – kárpátaljai történetével – az orosz börtönvilágot, illetve a kommunista idők politikai őrizeteseinek szenvedéseit idézi meg, akiknek a legnagyobb bűnük az volt, hogy magyarnak születtek.
A lap szépirodalmi részében végül Fellinger Károly és Ravasz József új versei mellett még Bódi Péter Elsődleges kiütési pont, lélektanilag hiteles kamasztörténete, valamint Z. Németh István Extrém hideg és a pályakezdő Fehér Enikő Ballada az ellopott fogról novellaabszurdja, novellagroteszkje olvasható.
Az Opus új számának szépirodalmi közleményei közé tartoznak még – a Láthatár rovatban – az idén száz éve született João Cabral de Melo Neto brazil, valamint Ryszard Krynicki kortárs lengyel költő versei (az előbbié Pál Dániel Levente és Zalán Tibor, az utóbbié pedig Zsille Gábor fordításában jelent meg.
A lap Bordás Sándor lélektanilag megalapozott és egy napjainkbeli széles körű felmérésre támaszkodó nagy ívű tanulmányát is közli a magyarság legnagyobb történelmi traumáiról, ezek mai megítéléséről.
A folyóirat könyvszemlerovata, a Téka ezúttal hat új könyvet ajánl olvasói figyelmébe: Csanda Gábor írását Tőzsér Árpád Lélekvándor című verseskötetéről (A vándorvírus), Vilcsek Béláét Varga Imre legújabb könyvéről, Az éntelenség gyönyöréről (Énfelszámolás és énteremtés), Smid Róbertét Fellinger Károly Plombájáról (Zárcserék), Tamási Orosz Jánosét Kabdebó Lóránt Öntörvényűen című újabb versértelmezéseiről (Létünk tragikumát felülíró derű), Gyürky Katalinét a cseh Marek Šindelka Anyagfáradtság című, a menekültválságot rendkívül tanulságos módon láttató regényéről (Európa a részletekben rejlik), valamint Végh Zsoldos Péterét a világ első, Dohra Ahmad által válogatott, New Yorkban kiadott menekültirodalom-antológiájáról (Hol az otthonunk?), melynek versei, elbeszélései és egyéb írásai egy századot felölelve vallanak a szóban forgó geopolitikai jelenségről.
A szám képzőművészeti anyaga ezúttal a délvidéki Magyarkanizsán született, Budapesten élő Baráth Ferenc térgrafikáiból és plakátterveiből ad válogatást.
Igazi világirodalmi sikerkönyv Christoph Ransmayr Cox vagy az idő múlása című regénye, mely Magyarországon is népszerű. A fordítóval, Adamik Lajossal a kötetről és jelenlegi munkájáról beszélgetett Szolcsányi Ákos az 1749.hu-n, a Petőfi Irodalmi Ügynökség online világirodalmi magazinjában.
A Magyar Írószövetség 2019-ben Debüt-díjat alapított, amellyel fiatal, elsőkötetes alkotókat jutalmaz. Az irodalmi elismerés mellett a díj bruttó egymillió forint pénzjutalommal is jár, valamint az alkotó a Magyar Írószövetség tagjává is válik. A Hajónapló portrésorozatában elsőként a Röpképtelen madarak című novelláskötetéért díjazott Vöröskéry Dórával készült interjú.
"Mindenki elkezdett a Nyugat felé orientálódni, miközben egymásra egyáltalán nem figyeltünk. Azt szeretném, hogy azok a társművészetek, amelyek jelenleg valamilyen módon hozzám tartoznak – tehát a popkultúra, a könnyűzene és az irodalom –, kicsit visszafordulnának Közép-Európába" – a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója számos kulturális kérdést boncolgat a Hajónaplónak adott interjúban. Demeter Szilárdot Rácz András kérdezte.
A sokak által ismert előember tiszteletére idén is megrendezték a Samu-napot, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelye ad teret. A látogatókat számos program, valamint korosztálynak megfelelő tárlatvezetés is várta.
Fennállásának ötvenedik évét ünnepelte tavaly a Kriterion Kiadó, ezért rendezték meg a Kriterion 50 konferenciát, és ugyancsak az évforduló adott alkalmat Bartha Katalin Ágnes Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) című interjúkötetének bemutatójára. Az eseményt a kolozsvári magyar napok rendezvénysorozata részeként augusztus 19-én a Bánffy-palota belső udvarában tartották. A szerzővel Dávid Gyula irodalomtörténész és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó vezetője beszélgetett. A programról a Helikon folyóirat online kiadásában számol be Marcutiu-Rácz Dóra.
Vezetett kiadót, volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, nevéhez is fűződik az Előretolt Helyőrség irodalmi csoport, írt székely szótárt és számos verseskötet. A költőként és nyelvészként is ismert Sántha Attilával Száva Enikő beszélgetett a Hajónapló oldalán.
Gál Tamást nevezték ki a komáromi Jókai Színház élére május 20-án, a tizenhat éve igazgató Tóth Tibort váltja. Színészként a szakma és a közönség egyaránt elismeri, most mégis a színházművészet másik pozícióját vállalta el. Csizmák Katalin interjúja az Országút folyóirat oldalán.
Idegenek – Egy évszázad története címmel megjelent a Napkút Kiadó gondozásában Petőcz András trilógiája, szerves egységbe forrasztva a korábban három részben napvilágot látott regénysorozatot. Így, nagyregényként az író korábbi vágya is beteljesült a kiadást illetően. Kovács Katáng Ferenc az új megjelenés körülményeiről és tanulságairól kérdezte a szerzőt az Irodalmi Jelen oldalán.
Rendhagyó kötettel ünnepelte 50. évfordulóját a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. A jubileumi évszámra reflektálva félszáz magyar fiatal – köztük jogász, vegyész, orvos, tanár és művész – tett őszinte vallomást a magyar nyelvről és kultúráról. Az augusztus 18-i ünnepségen, az Uránia Nemzeti Filmszínház falain belül dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott is köszöntőt mondott.