– A Budapest Fotófesztivál harmadik éve működik együtt a PIM-mel. Hogyan találtak egymásra?
– Amikor Mucsi Szilvivel, Somosi Ritával és Kocsány Kornéllal elindítottuk a Budapest FotóFesztivált, célunk volt, hogy együttműködjünk az összes olyan budapesti kiállítóhellyel, ahol előfordulhatnak fotográfiák. A fesztivál második évétől kezdve a Petőfi Irodalmi Múzeummal is sikerült egymásra találnunk, ami azért is öröm, mert a PIM-nek páratlan fotográfiai gyűjteménye van. Szakmai szempontból talán ez a legnehezebb terep: komoly kihívás olyan kiállításokat létrehozni, amelyben az irodalom és a fotográfia nem egymás illusztrációjaként működik, hanem valamilyen szempontból túllép ezen.
– Mik voltak e kiállítás előzményei?
– Az első alkalommal, 2018-ban az Ország(h), város, híres ember – Arany János és a fényképezés című kiállítás született meg, amelyen az írót egyik kiemelt fotográfusa, Országh Antal szemén keresztül ismerhettük meg. Tavaly pedig Kányádi Sándorra emlékeztünk. A Kamasz szelek fütyörésznek című tárlaton Fiala de Gábor, Herendi Péter, Kerekes Emőke Kányádi gyerekverseire született képfantáziáit tekinthették meg az érdeklődők. Ezek sem illusztrációk, hanem reflexiók voltak.
– Miért éppen Tandori lett a fesztivál idei témája?
– Tandorival elég régóta kacérkodunk, a magyar irodalom izgalmas személyisége volt ő. Munkásságában és az életében is mindig a műfajok és műnemek közötti természetes átjárhatóságot sugározta. Rengeteget rajzolt, számos grafikája és képverse maradt fenn. Ő tényleg az az alkotó volt, aki ki tudta tágítani az irodalom és a vizuális művészet határait egyaránt.
– A kiállítás online megnyitóján hangsúlyozta, hogy Tandori kapcsán szinte azonnal Szilágyi Lenkére gondolt. Hogyan jutott eszébe az ő neve?
– Ennek sok oka van. Az egyik evidens: Szilágyi Lenke munkásságában kitüntetett szerepe van az íróknak. Számos, szebbnél szebb íróportréja született. Azonban nem csak ezért gondoltam rá. Lenke egy szabad, kreatív, bátor lélek, akiről sejtettem, hogy nagyon izgalmasan tudna Tandori rajzaira reflektálni.
A teljes beszélgetés a PIM blogján olvasható.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.