2020. augusztus 10., 17:30
2020 júliusában Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Emlékházban vadonatúj állandó tárlat nyílt Ragyogjon emberméltóság sugára címmel. Kovács Ida kurátorral Asztalos Emese beszélgetett a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogjában.
– Mi köti Vörösmartyt Kápolnásnyékhez?
– A költő édesapja, idősebb nemes Vörösmarty Mihály a Nádasdy grófi család gazdatisztje volt. A költő születése idején családjával Pusztanyéken éltek egy öreg házban. Miután az épület rossz állapotban volt, a gróf úgy döntött, hogy újat építtet számukra. 1800-ban kezdték meg a kúria építését, amely ma az emlékmúzeumnak ad helyet. A költő Nyéken kezdte el az elemi, úgynevezett népiskolát, majd néhány évvel később az apja házitanítót fogadott. Vörösmarty már 11 éves korában beköltözött Székesfehérvárra, ekkor vették fel a ciszterci rend középiskolájába. Ezzel egy időben apja kilépett a Nádasdyak szolgálatából: először Velencén vett bérbe házat a gróftól, majd termőföldet, ahol szőlővel kezdett el gazdálkodni, végül pedig tulajdonos lett. A famíliának egyébként Fehérváron is volt háza, az édesanya, vagyis a Csátyak révén. Ez azért érdekes, mert Vörösmarty Mihály így fehérvári polgárnak is számított, ami a középkortól fogva fontos rangot jelentett.
– Milyen hatással volt Vörösmarty költészetére a gyermekkori táj, régió?
– Ez a korai időszak főleg a zsengékben, az 1830-as évek előtt megszólaló versekben fedezhető fel, amelyekben elsősorban a Velencei-tó és vidéke hangulata jelenik meg. Meghatározóak voltak számára az itt megtapasztalt emberi kapcsolatok is, hiszen kiskamaszként, belefolyva édesapja munkájába, időnként napszámosokkal intézkedett.
– Hogyan vált múzeummá a kápolnásnyéki ház?
– Az emlékház 1952-ben lett múzeum. Előtte egy királyi tanácsos tulajdonában volt, majd öröklés révén a Kresz családhoz került. A família leghíresebb tagja Kresz Géza hegedűművész, aki gyakran nyaralt ebben a házban. Az épület két kis szobájában a Kresz család történetét is bemutatjuk, kiváltképp, hogy végül e család leszármazottja, Kresz Mária ajándékozta a Magyar Tudományos Akadémiának az épületet, azzal a céllal, hogy múzeum legyen belőle. E hagyomány mentén gondolhatta úgy 2018-ban a parlament kulturális bizottsága, hogy ideje megújítani a házat.
– Hogyan épül fel a kiállítótér?
– Kezdetben az épület egész belső tere Vörösmartynak volt szentelve, majd az 1960-as években egy részét leválasztották, hogy beköltözhessen oda a gondnok. Ebben a lakrészben most a Kresz-kiállítás kaphat helyet, a jobb oldali traktusban pedig a Vörösmarty-tárlat, amely négy teremből áll. Az ötödik kis konyharész is ide kapcsolódik, ahol egy 1800-as évek elejét idéző konyhát rendeztünk be. Ami szintén újdonság, hogy a ház kezelői megvásárolták az épület mögötti területet, ahová szabadtéri színpad épült, amely Csajághy Lauráról lett elnevezve. Itt nyáron koncertek, színházi előadások lesznek, amelyeknek a régióban már hagyományuk van: az emlékház üzemeltetője, a Velence-tavi Nonprofit Kft. vezeti ugyanis a Kápolnásnyék belterületén lévő Halász-kastélyt is, ahol ugyancsak kiállítások, koncertek valósulnak meg. Összefogva a két helyszínt számos egymásra épülő program valósulhat meg a Vörösmarty Emlékházban és a kertjében is.
A teljes interjú a PIM blogján, információk a Vörösmarty Emlékház oldalán.
