– Szerencse vagy szerencsétlenség a járvány alatt beülni az igazgatói székbe? Több idő jut így a bemutatkozó évad előkészítésére?
– Idő az nincs, hiszen most is dolgozunk. Lejátszottunk vagy húsz előadást, pótoltuk az elmaradt bérletes előadásokat. Közben készülünk a jövő évadra, összeállítottuk a bérletet, tárgyaltunk a rendezőkkel, vendégművészekkel. Most fejeztünk be egy Londont, Budapestet és Komáromot összekötő videóhívást, ugyanis Lucskay Róbertet várjuk egy szerepre, aki a Royal Shakespeare Company és a Globe Színház színésze is volt már. A munka tehát folyik, és a járvánnyal nincs időnk foglalkozni. Százhatvan embert be tudunk engedni, így működünk. Nemrég Szalonna és bandája zenélt nálunk nagy sikerrel. Igyekszünk pótolni a kimaradt két hónapot. A színészeink most is próbálják a Szeretkezz, ne háborúzz! című darabot, amelynek a koronavírus miatt maradt abba a próbafolyamata két héttel a bemutató előtt. Vasárnap lesz a nyilvános főpróba, ahol korlátozott számú nézőközönség előtt játszunk.
– Ezt az előadást még a volt igazgató, Tóth Tibor tűzte műsorra. Tehát lejátsszák az elődje által tervezetteket?
– Igen, ez még a volt vezetés által megálmodott produkció, a rendezőt is a volt igazgató kérte fel. Természetesen a repertoáron lévő darabokat továbbra is játsszuk.
– Változni fog a színház profilja, vagy marad az alapvetően népszínházi jelleg?
– A népszínházi jellegen mi nem tudunk változtatni, hiszen a felvidéki magyarság nem válogathat tíz színház közül. A Csavar Színháznak (Gál Tamás társulata – a szerk.) volt profilja, de a Jókai Színháznak nem lehet igazán. Ízlésbeli különbségek vannak a művészek között, gondolok itt Tóth Tiborra meg magamra. Ezért biztos vagyok benne, hogy érezhető lesz egyfajta spontán arculatváltás.
– A társulat is átalakul?
– Bővíteni szeretnék. Most két színész szerződött hozzánk, Kiss Szilvia és Matusek Attila. Egyedül Horváth Csenge távozott a társulatból, ő Veszprémbe szerződött. A változás folyamatos egy színházban, de mindig fontos, hogy odafigyeljünk a színészekre a darabválasztásoknál.
– Lehet-e már tudni a jövő évad előadásairól?
– Słobodzianek A mi osztályunk című darabjának próbafolyamata szeptemberben indul a nagyszínpadon, Czajlik József rendezi. A bemutató november 13-án lesz. Ebben a darabban vendégszerepel az említett Lucskay Róbert, aki Angliából tér haza. A stúdiószínpadon pedig a Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatói játsszák a Hamletet, Matusek Attila rendezésében. A Hamlet bemutatóján a Vasmacska Stúdiót átnevezzük Benkő Géza Stúdióvá. Felkértem Szkukálek Lajos festőművészt, hogy készítsen a névadóról egy képet, és ez lesz a stúdió új logójának alapja is.
– A stúdióra nagyobb hangsúly kerül, mint ezelőtt?
– Terveim szerint a stúdióból olyan márkát alakítanánk ki, amely az alternatív színházi világban fontos helyen szerepelne. Az öt év alatt szeretnék olyan modern stúdiószínházat létrehozni, mint annak idején a Szputnyik vagy Pintér Béla és Társulata. A stúdió művészeti vezetője Matusek Attila lesz. Itt teret kapnak majd a színészhallgatók, de az amatőr kezdeményezések is. Nálunk olyan erős az amatőrmozgalom, hogy sokszor vetekszik a profi előadásokkal. Vagy említhetném azokat a polgári társulásokat, amelyek évről évre a kultminoros (Kisebbségi Kulturális Alap – a szerk.) pályázatokból finanszírozzák a jobbnál jobb előadásaikat. Idesorolom a Csavar Színházat is. Minden jó alternatív kezdeményezésre szeretnénk odafigyelni.
A teljes interjú az Országút oldalán olvasható.
Igazi világirodalmi sikerkönyv Christoph Ransmayr Cox vagy az idő múlása című regénye, mely Magyarországon is népszerű. A fordítóval, Adamik Lajossal a kötetről és jelenlegi munkájáról beszélgetett Szolcsányi Ákos az 1749.hu-n, a Petőfi Irodalmi Ügynökség online világirodalmi magazinjában.
A Magyar Írószövetség 2019-ben Debüt-díjat alapított, amellyel fiatal, elsőkötetes alkotókat jutalmaz. Az irodalmi elismerés mellett a díj bruttó egymillió forint pénzjutalommal is jár, valamint az alkotó a Magyar Írószövetség tagjává is válik. A Hajónapló portrésorozatában elsőként a Röpképtelen madarak című novelláskötetéért díjazott Vöröskéry Dórával készült interjú.
"Mindenki elkezdett a Nyugat felé orientálódni, miközben egymásra egyáltalán nem figyeltünk. Azt szeretném, hogy azok a társművészetek, amelyek jelenleg valamilyen módon hozzám tartoznak – tehát a popkultúra, a könnyűzene és az irodalom –, kicsit visszafordulnának Közép-Európába" – a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója számos kulturális kérdést boncolgat a Hajónaplónak adott interjúban. Demeter Szilárdot Rácz András kérdezte.
A sokak által ismert előember tiszteletére idén is megrendezték a Samu-napot, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelye ad teret. A látogatókat számos program, valamint korosztálynak megfelelő tárlatvezetés is várta.
Fennállásának ötvenedik évét ünnepelte tavaly a Kriterion Kiadó, ezért rendezték meg a Kriterion 50 konferenciát, és ugyancsak az évforduló adott alkalmat Bartha Katalin Ágnes Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) című interjúkötetének bemutatójára. Az eseményt a kolozsvári magyar napok rendezvénysorozata részeként augusztus 19-én a Bánffy-palota belső udvarában tartották. A szerzővel Dávid Gyula irodalomtörténész és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó vezetője beszélgetett. A programról a Helikon folyóirat online kiadásában számol be Marcutiu-Rácz Dóra.
Vezetett kiadót, volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, nevéhez is fűződik az Előretolt Helyőrség irodalmi csoport, írt székely szótárt és számos verseskötet. A költőként és nyelvészként is ismert Sántha Attilával Száva Enikő beszélgetett a Hajónapló oldalán.
Idegenek – Egy évszázad története címmel megjelent a Napkút Kiadó gondozásában Petőcz András trilógiája, szerves egységbe forrasztva a korábban három részben napvilágot látott regénysorozatot. Így, nagyregényként az író korábbi vágya is beteljesült a kiadást illetően. Kovács Katáng Ferenc az új megjelenés körülményeiről és tanulságairól kérdezte a szerzőt az Irodalmi Jelen oldalán.
Rendhagyó kötettel ünnepelte 50. évfordulóját a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. A jubileumi évszámra reflektálva félszáz magyar fiatal – köztük jogász, vegyész, orvos, tanár és művész – tett őszinte vallomást a magyar nyelvről és kultúráról. Az augusztus 18-i ünnepségen, az Uránia Nemzeti Filmszínház falain belül dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott is köszöntőt mondott.
Pádár Eszter húsz éve a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) oszlopos tagja. A Hangtárban kezdett dolgozni, de hamar kiderült, hogy az alkatához jobban passzol a szervezkedés: immár húsz éve a közönségkapcsolatok és rendezvényszervezési főosztály tagja, öt éve pedig főosztályvezetője. A PIM szakmai blogjában, az Éjjeli Őrjárat-sorozatban Kocsis Katica beszélgetett vele.