– Szerencse vagy szerencsétlenség a járvány alatt beülni az igazgatói székbe? Több idő jut így a bemutatkozó évad előkészítésére?
– Idő az nincs, hiszen most is dolgozunk. Lejátszottunk vagy húsz előadást, pótoltuk az elmaradt bérletes előadásokat. Közben készülünk a jövő évadra, összeállítottuk a bérletet, tárgyaltunk a rendezőkkel, vendégművészekkel. Most fejeztünk be egy Londont, Budapestet és Komáromot összekötő videóhívást, ugyanis Lucskay Róbertet várjuk egy szerepre, aki a Royal Shakespeare Company és a Globe Színház színésze is volt már. A munka tehát folyik, és a járvánnyal nincs időnk foglalkozni. Százhatvan embert be tudunk engedni, így működünk. Nemrég Szalonna és bandája zenélt nálunk nagy sikerrel. Igyekszünk pótolni a kimaradt két hónapot. A színészeink most is próbálják a Szeretkezz, ne háborúzz! című darabot, amelynek a koronavírus miatt maradt abba a próbafolyamata két héttel a bemutató előtt. Vasárnap lesz a nyilvános főpróba, ahol korlátozott számú nézőközönség előtt játszunk.
– Ezt az előadást még a volt igazgató, Tóth Tibor tűzte műsorra. Tehát lejátsszák az elődje által tervezetteket?
– Igen, ez még a volt vezetés által megálmodott produkció, a rendezőt is a volt igazgató kérte fel. Természetesen a repertoáron lévő darabokat továbbra is játsszuk.
– Változni fog a színház profilja, vagy marad az alapvetően népszínházi jelleg?
– A népszínházi jellegen mi nem tudunk változtatni, hiszen a felvidéki magyarság nem válogathat tíz színház közül. A Csavar Színháznak (Gál Tamás társulata – a szerk.) volt profilja, de a Jókai Színháznak nem lehet igazán. Ízlésbeli különbségek vannak a művészek között, gondolok itt Tóth Tiborra meg magamra. Ezért biztos vagyok benne, hogy érezhető lesz egyfajta spontán arculatváltás.
– A társulat is átalakul?
– Bővíteni szeretnék. Most két színész szerződött hozzánk, Kiss Szilvia és Matusek Attila. Egyedül Horváth Csenge távozott a társulatból, ő Veszprémbe szerződött. A változás folyamatos egy színházban, de mindig fontos, hogy odafigyeljünk a színészekre a darabválasztásoknál.
– Lehet-e már tudni a jövő évad előadásairól?
– Słobodzianek A mi osztályunk című darabjának próbafolyamata szeptemberben indul a nagyszínpadon, Czajlik József rendezi. A bemutató november 13-án lesz. Ebben a darabban vendégszerepel az említett Lucskay Róbert, aki Angliából tér haza. A stúdiószínpadon pedig a Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatói játsszák a Hamletet, Matusek Attila rendezésében. A Hamlet bemutatóján a Vasmacska Stúdiót átnevezzük Benkő Géza Stúdióvá. Felkértem Szkukálek Lajos festőművészt, hogy készítsen a névadóról egy képet, és ez lesz a stúdió új logójának alapja is.
– A stúdióra nagyobb hangsúly kerül, mint ezelőtt?
– Terveim szerint a stúdióból olyan márkát alakítanánk ki, amely az alternatív színházi világban fontos helyen szerepelne. Az öt év alatt szeretnék olyan modern stúdiószínházat létrehozni, mint annak idején a Szputnyik vagy Pintér Béla és Társulata. A stúdió művészeti vezetője Matusek Attila lesz. Itt teret kapnak majd a színészhallgatók, de az amatőr kezdeményezések is. Nálunk olyan erős az amatőrmozgalom, hogy sokszor vetekszik a profi előadásokkal. Vagy említhetném azokat a polgári társulásokat, amelyek évről évre a kultminoros (Kisebbségi Kulturális Alap – a szerk.) pályázatokból finanszírozzák a jobbnál jobb előadásaikat. Idesorolom a Csavar Színházat is. Minden jó alternatív kezdeményezésre szeretnénk odafigyelni.
A teljes interjú az Országút oldalán olvasható.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.