2020. augusztus 24., 11:07
Gál Tamást nevezték ki a komáromi Jókai Színház élére május 20-án, a tizenhat éve igazgató Tóth Tibort váltja. Színészként a szakma és a közönség egyaránt elismeri, most mégis a színházművészet másik pozícióját vállalta el. Csizmák Katalin interjúja az Országút folyóirat oldalán.
– Szerencse vagy szerencsétlenség a járvány alatt beülni az igazgatói székbe? Több idő jut így a bemutatkozó évad előkészítésére?
– Idő az nincs, hiszen most is dolgozunk. Lejátszottunk vagy húsz előadást, pótoltuk az elmaradt bérletes előadásokat. Közben készülünk a jövő évadra, összeállítottuk a bérletet, tárgyaltunk a rendezőkkel, vendégművészekkel. Most fejeztünk be egy Londont, Budapestet és Komáromot összekötő videóhívást, ugyanis Lucskay Róbertet várjuk egy szerepre, aki a Royal Shakespeare Company és a Globe Színház színésze is volt már. A munka tehát folyik, és a járvánnyal nincs időnk foglalkozni. Százhatvan embert be tudunk engedni, így működünk. Nemrég Szalonna és bandája zenélt nálunk nagy sikerrel. Igyekszünk pótolni a kimaradt két hónapot. A színészeink most is próbálják a Szeretkezz, ne háborúzz! című darabot, amelynek a koronavírus miatt maradt abba a próbafolyamata két héttel a bemutató előtt. Vasárnap lesz a nyilvános főpróba, ahol korlátozott számú nézőközönség előtt játszunk.
– Ezt az előadást még a volt igazgató, Tóth Tibor tűzte műsorra. Tehát lejátsszák az elődje által tervezetteket?
– Igen, ez még a volt vezetés által megálmodott produkció, a rendezőt is a volt igazgató kérte fel. Természetesen a repertoáron lévő darabokat továbbra is játsszuk.
– Változni fog a színház profilja, vagy marad az alapvetően népszínházi jelleg?
– A népszínházi jellegen mi nem tudunk változtatni, hiszen a felvidéki magyarság nem válogathat tíz színház közül. A Csavar Színháznak (Gál Tamás társulata – a szerk.) volt profilja, de a Jókai Színháznak nem lehet igazán. Ízlésbeli különbségek vannak a művészek között, gondolok itt Tóth Tiborra meg magamra. Ezért biztos vagyok benne, hogy érezhető lesz egyfajta spontán arculatváltás.
– A társulat is átalakul?
– Bővíteni szeretnék. Most két színész szerződött hozzánk, Kiss Szilvia és Matusek Attila. Egyedül Horváth Csenge távozott a társulatból, ő Veszprémbe szerződött. A változás folyamatos egy színházban, de mindig fontos, hogy odafigyeljünk a színészekre a darabválasztásoknál.
– Lehet-e már tudni a jövő évad előadásairól?
– Słobodzianek A mi osztályunk című darabjának próbafolyamata szeptemberben indul a nagyszínpadon, Czajlik József rendezi. A bemutató november 13-án lesz. Ebben a darabban vendégszerepel az említett Lucskay Róbert, aki Angliából tér haza. A stúdiószínpadon pedig a Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatói játsszák a Hamletet, Matusek Attila rendezésében. A Hamlet bemutatóján a Vasmacska Stúdiót átnevezzük Benkő Géza Stúdióvá. Felkértem Szkukálek Lajos festőművészt, hogy készítsen a névadóról egy képet, és ez lesz a stúdió új logójának alapja is.
– A stúdióra nagyobb hangsúly kerül, mint ezelőtt?
– Terveim szerint a stúdióból olyan márkát alakítanánk ki, amely az alternatív színházi világban fontos helyen szerepelne. Az öt év alatt szeretnék olyan modern stúdiószínházat létrehozni, mint annak idején a Szputnyik vagy Pintér Béla és Társulata. A stúdió művészeti vezetője Matusek Attila lesz. Itt teret kapnak majd a színészhallgatók, de az amatőr kezdeményezések is. Nálunk olyan erős az amatőrmozgalom, hogy sokszor vetekszik a profi előadásokkal. Vagy említhetném azokat a polgári társulásokat, amelyek évről évre a kultminoros (Kisebbségi Kulturális Alap – a szerk.) pályázatokból finanszírozzák a jobbnál jobb előadásaikat. Idesorolom a Csavar Színházat is. Minden jó alternatív kezdeményezésre szeretnénk odafigyelni.
A teljes interjú az Országút oldalán olvasható.
