Az Irodalmi Jelen márciusban a Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő és performer Ladik Katalint választotta a hónap alkotójának. A lap online kiadásában Varga Melinda beszélgetett vele.
– Nagy reveláció volt számomra néhány éve A víz emlékezete című versesköteted, már a borítón hullámzó éjszakai tengertől megborzongtam. Mintha mindnyájan valamilyen vízre emlékeznénk. A magyarok a tengerre. Több erdélyi költő versében például visszatér a kiszáradt tenger motívuma, Karácsonyi Zsolt azt írja, hogy „Erdélyország egy félsziget”. Erről mit gondolsz?
– Hát persze, én is Pannon-tengernek nevezem ezt a kiszáradt medencét, többször is megírtam. Ez a régen írt versem részlete is erről szól:
Ciprus, itt a Fagyott tengernél
Hátra ne fordulj, gyönyöröd keresni,
rajtad kívül nem épít senki hajót.
Térben és időben párhuzamosan hullámzik
egy eperfa, fagyott káposztalepkékkel teli.
A Pannon-tengeren csak te építesz hajót.
– Maradjunk kicsit még az első versednél. Honnan számít első versnek egy vers? Hiszen te már gyerekkorodtól írsz. Őrzöd az első próbálkozásokat?
– Igen, megmaradt az első vonalas füzetem, amelyben első verseimet írtam. Sőt, a gyermekújságban megjelent néhány vers is megvan valahol. Ezek nagyon fontosak voltak akkor számomra.
– Az emlékező vízhez köthető az elmúlás motívuma és a téridő. Ez is megtalálható az egész korai versekben már. Nem félsz a haláltól sem, másképp, egyfajta átlényegülésként értelmezed. Mennyiben van köze ennek ahhoz, hogy elveszítetted a nővéredet, és a temetésén édesanyádat azzal nyugtattad, hogy látod őt? Talán valóban érezted és láttad is őt…
– Ez két különböző dolog. A mulandóság gyakran jelen van a verseimben, mondhatnám küzdelemre késztet a magánéletemben is, nem mintha sok értelmét látnám ennek, mégis küzdök. Versírásnál is teljesen kikészülök, szinte belepusztulok, kiadom a lelkem, míg megírok egy verset.
Amikor az ötéves nővérem temetésén voltunk, én hároméves lehettem, és semmit sem értettem, hol vagyunk és miért. Játszadoztam, és ujjammal elmélyülten kaparásztam a friss sírhant földjét. Arra riadtam fel, hogy a felnőttek körém álltak és megkérdezték, hogy látom-e kistestvéremet, Rózsikát a földben. Nem értettem a kérdést, hallgattam. Erre azt mondták, hogy biztosan látom. Ekkor azt hittem, hogy látnom kellene Rózsikát, de nem tudtam felidézni őt. Az elvárásuknak nem tudtam eleget tenni, és ez gondba ejtett. Ez az esemény arra ösztönzött, hogy későbbi életem során mindig megfeleljek az elvárásoknak. Azonban tizennyolc és húszéves koromban megelégeltem ezt, és elkezdtem nemet mondani.
A teljes interjú az Irodalmi Jelen oldalán olvasható.
Neven Ušumović horvát író A csalogány nyelve című, magyar fordításban megjelent elbeszéléskötetének a bemutatójára invitálja irodalomkedvelőit a Szőcs Géza Irodalmi Szalon 2024. március 7-én, 18 órai kezdettel.
A Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogram jóvoltából ismét újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola könyvtárában mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított válogatást, ahová Bánkövi Dorottya – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
Az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából ünnepi délutánt szervezett az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. „Habár a magyar nyelv a legnagyobb nyelvek közé tartozik, nem fenyegeti kihalás veszélye, azonban a szórványban, a diaszpórában mi is érzékeljük az anyanyelvi beszélők számának jelentős csökkenését. Mai esténket ezért szenteltük a magyar diaszpóra nyelvhasználatának” – emelte ki Török Annamária, az ünnepély műsorvezetője.
A magyar széppróza napjának ünneplése alkalmából gyűlt össze az irodalomkedvelő közönség Budapesten a Kárpátaljai Szövetség székházában szerda délután. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Szövetség közös irodalmi-zenés estje – Dupka György író, történész vezénylésével – elsősorban a kortárs kárpátaljai magyar prózairodalomnak a fontosságát és összetartó erejét hangsúlyozta.
Molnár Pál újságíró 1997-ben – a 16. század európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve – megalapította a Balassi Bálint-emlékkardot, amellyel minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el. A magyar alapítású nemzetközi díjat 28. alkalommal adták át, melyet idén Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Adbel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító érdemelt ki.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében tartják meg Zorkóczy Zenóbia A gyermekelőadás készítésének fifikái című könyvbemutatóját, melyre szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt.
Az Irodalmi Magazin konferenciát szervez február 23-án, amelynek témája Pázmány Péter életműve. A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében tartandó esemény célja, hogy Pázmány Péter munkásságát, emlékezetét, kultuszát az újabb kutatások tükrében mutassa be.