Pál-Lukács Zsófia: A magyarság egységes kultúrkincse

2022. február 14., 09:01

Két szempont, de egy közös érdek: így lehet összefoglalni a 2022. február 11-én, a Budavári Palotában tartott avatóünnepség legfőbb üzenetét. Ezen a szakmai rendezvényen került sor az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Központjának az átadására és az OSZK, valamint a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között létrejövő együttműködési megállapodás hivatalos elindítására.

Budapest, 2022. február 11.: Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos beszédet mond az Országos Széchényi Könyvtár digitalizáló központjának átadásán. /Forrás:

Az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Központjának átadása a Budavári Palotában

Két szempont, de egy közös érdek: így lehet összefoglalni a 2022. február 11-én, a Budavári Palotában tartott avatóünnepség legfőbb üzenetét. Ezen a szakmai rendezvényen került sor az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Központjának az átadására és az OSZK, valamint a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között létrejövő együttműködési megállapodás hivatalos elindítására. A digitalizálási projektet Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, illetve a meghívott vendégek értékelték: Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke, Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, valamint Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

A digitalizálási program előzménye a Magyarország kormánya által hozott 2016-os döntés, ennek értelmében valósulhatott meg ez a Közép-Európában páratlan kezdeményezés, az OSZK óriási adatvagyonának digitális mentése és elérhetővé tétele. A 2016-ban, Szőcs Géza támogatásával elindított szakmai program átadására a tervek szerint 2020-ban került volna sor, de a pandémia hatására csak most kapott teret az esemény.

Mindkét kezdeményezésnek egyetlen közös érdeke van, ami egyben legfőbb eszmei értéküket is adja: „Nem különböző kulturális szigetek vannak, hanem egységes kultúrkincsünk van” – mutatott rá beszédében Demeter Szilárd. Most pedig az a cél, hogy az OSZK adatvagyona mint digitális kulturális adatvagyon a hitelesített tudás, illetve a nemzeti büszkeségeink forrásaként ingyenesen hozzáférhető legyen minden adófizető számára: „Ehhez kérjük a kormány segítségét” – mondta. 2020-tól, a nemzeti összetartozás napjával kezdődően bővítik a magyar elektronikus könyvtár anyagát, az online portfólió forgalma 2021-ben elérte a 36 milliót. Az előrelépés azért is számottevő, mert eddig nyolcvan különféle adatbázis tárolta az OSZK adatvagyonát, ezt integrálták egyetlen adatbázisba.

Köszöntőbeszédében Rózsa Dávid elmondta: nem titkolt büszkeséggel tekint ezekre az eredményekre. Az állományvédelem, a rossz állapotban lévő dokumentumok megóvása mellett egy óriási adatvagyon is rendelkezésre áll, ami számokat tekintve tízmillió levilágított oldalt jelent évente, ezt egészíti ki a hangfelvételek, mozgóképek, térképek digitalizálása. Mindezek közzétételével tételesen nő az adatfelhasználók száma is, nagy előrelépések történtek a tartalmi felhasználásban. Ezzel kapcsolatosan iránymutatóak Szijártó Zoltán megállapításai: a nemzeti digitális vagyon folyamatosan gyarapszik, a továbbiakban pedig mind a közoktatás, mind a felsőoktatás használni tudja az elérhető tartalmakat. A digitalizáció továbbfejleszthető. Noha az OSZK-ban indult el ez a folyamat, kiterjeszthető a jövőben több intézmény számára, és nemcsak a könyvszakmának lehet a tartalomdigitalizálását megoldani, hanem más múzeumok részére szintén új perspektívát jelenthet. Lényeges, hogy szakmai kontroll által végzett digitalizáció zajlik.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter avatóbeszédében mutatott rá arra, hogy az OSZK adatvagyonának digitalizációja, melyet Magyarország kormánya tízmilliárd forinttal támogatott, elérhetővé teszi a nemzeti kultúrkincset mindenki számára, ugyanakkor ennek hozadékát nehéz számokban kifejezni. A kevéssé kutatott levéltári iratok elérhetővé válnak és őket megillető nyilvánosságot kapnak – ez sokkal több, mint digitalizáció, „lényege a Gutenberg-galaxis átemelése a digitalizálási korban. A magyar kultúrának meg kell jelennie ezeken az eszközökön is, így két évtizedes adósságot törlesztünk. Tudatossággal fogunk a jövő alakításába” – mondta. Ez a fejlesztés eszközöket ad a kultúra művelőinek, olyan lehetőségeket nyit meg számukra, amelyeket eddig csak kevesek értek el. De továbbra is szükség lesz az emberre, aki a könyvek, művek megalkotásával és közzétételével közösséget teremt.

Az OSZK és Haydneum – Magyar Régizenei Központ között létrejövő együttműködési megállapodás hivatalos elindításának célja pedig, hogy az 1600 és 1850 közötti időszak zenei hagyaték feldolgozása, illetve közzététele megvalósuljon, ami azért is jelentős, mivel ez az első intézményközi megállapodás, melynek eredményeként zeneművészeti emlékek hasznosulnak és élednek újra, így az Esterházy-hagyaték. Az OSZK honlapján található leírás szerint „Joseph Haydn életéhez és műveihez kapcsolódó dokumentumok világszerte leggazdagabb gyűjteményévé teszi az Esterházy hercegek a II. világháború után állományunkba került kottaarchívuma. A gyűjtemény nem csupán Haydn mintegy száz eredeti kéziratát, műveinek korabeli másolatait és első kiadásait tartalmazza, de az eszterházai operaházban »Fényes« Miklós számára előadott itáliai operarepertoár (Haydn saját kezű javításait és betétáriáit tartalmazó) kéziratos forrásait, valamint az Esterházy-udvar zeneéletét dokumentáló Acta musicalia iratanyagot is.” Az együttműködési megállapodás aláírását ennek kapcsán Vashegyi György egy nagyon szép pillanatként értékelte. Együttműködést kezdeményeznek tehát a hagyaték feldolgozására, a művek felfedező értelmezésére, megszólaltatására, mindezekhez pedig ugyanígy rendelkezésre áll „egy fantasztikus anyag”: a magyar kultúra.