Az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Központjának átadása a Budavári Palotában
Két szempont, de egy közös érdek: így lehet összefoglalni a 2022. február 11-én, a Budavári Palotában tartott avatóünnepség legfőbb üzenetét. Ezen a szakmai rendezvényen került sor az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Központjának az átadására és az OSZK, valamint a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között létrejövő együttműködési megállapodás hivatalos elindítására. A digitalizálási projektet Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, illetve a meghívott vendégek értékelték: Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke, Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, valamint Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
A digitalizálási program előzménye a Magyarország kormánya által hozott 2016-os döntés, ennek értelmében valósulhatott meg ez a Közép-Európában páratlan kezdeményezés, az OSZK óriási adatvagyonának digitális mentése és elérhetővé tétele. A 2016-ban, Szőcs Géza támogatásával elindított szakmai program átadására a tervek szerint 2020-ban került volna sor, de a pandémia hatására csak most kapott teret az esemény.
Mindkét kezdeményezésnek egyetlen közös érdeke van, ami egyben legfőbb eszmei értéküket is adja: „Nem különböző kulturális szigetek vannak, hanem egységes kultúrkincsünk van” – mutatott rá beszédében Demeter Szilárd. Most pedig az a cél, hogy az OSZK adatvagyona mint digitális kulturális adatvagyon a hitelesített tudás, illetve a nemzeti büszkeségeink forrásaként ingyenesen hozzáférhető legyen minden adófizető számára: „Ehhez kérjük a kormány segítségét” – mondta. 2020-tól, a nemzeti összetartozás napjával kezdődően bővítik a magyar elektronikus könyvtár anyagát, az online portfólió forgalma 2021-ben elérte a 36 milliót. Az előrelépés azért is számottevő, mert eddig nyolcvan különféle adatbázis tárolta az OSZK adatvagyonát, ezt integrálták egyetlen adatbázisba.
Köszöntőbeszédében Rózsa Dávid elmondta: nem titkolt büszkeséggel tekint ezekre az eredményekre. Az állományvédelem, a rossz állapotban lévő dokumentumok megóvása mellett egy óriási adatvagyon is rendelkezésre áll, ami számokat tekintve tízmillió levilágított oldalt jelent évente, ezt egészíti ki a hangfelvételek, mozgóképek, térképek digitalizálása. Mindezek közzétételével tételesen nő az adatfelhasználók száma is, nagy előrelépések történtek a tartalmi felhasználásban. Ezzel kapcsolatosan iránymutatóak Szijártó Zoltán megállapításai: a nemzeti digitális vagyon folyamatosan gyarapszik, a továbbiakban pedig mind a közoktatás, mind a felsőoktatás használni tudja az elérhető tartalmakat. A digitalizáció továbbfejleszthető. Noha az OSZK-ban indult el ez a folyamat, kiterjeszthető a jövőben több intézmény számára, és nemcsak a könyvszakmának lehet a tartalomdigitalizálását megoldani, hanem más múzeumok részére szintén új perspektívát jelenthet. Lényeges, hogy szakmai kontroll által végzett digitalizáció zajlik.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter avatóbeszédében mutatott rá arra, hogy az OSZK adatvagyonának digitalizációja, melyet Magyarország kormánya tízmilliárd forinttal támogatott, elérhetővé teszi a nemzeti kultúrkincset mindenki számára, ugyanakkor ennek hozadékát nehéz számokban kifejezni. A kevéssé kutatott levéltári iratok elérhetővé válnak és őket megillető nyilvánosságot kapnak – ez sokkal több, mint digitalizáció, „lényege a Gutenberg-galaxis átemelése a digitalizálási korban. A magyar kultúrának meg kell jelennie ezeken az eszközökön is, így két évtizedes adósságot törlesztünk. Tudatossággal fogunk a jövő alakításába” – mondta. Ez a fejlesztés eszközöket ad a kultúra művelőinek, olyan lehetőségeket nyit meg számukra, amelyeket eddig csak kevesek értek el. De továbbra is szükség lesz az emberre, aki a könyvek, művek megalkotásával és közzétételével közösséget teremt.
Az OSZK és Haydneum – Magyar Régizenei Központ között létrejövő együttműködési megállapodás hivatalos elindításának célja pedig, hogy az 1600 és 1850 közötti időszak zenei hagyaték feldolgozása, illetve közzététele megvalósuljon, ami azért is jelentős, mivel ez az első intézményközi megállapodás, melynek eredményeként zeneművészeti emlékek hasznosulnak és élednek újra, így az Esterházy-hagyaték. Az OSZK honlapján található leírás szerint „Joseph Haydn életéhez és műveihez kapcsolódó dokumentumok világszerte leggazdagabb gyűjteményévé teszi az Esterházy hercegek a II. világháború után állományunkba került kottaarchívuma. A gyűjtemény nem csupán Haydn mintegy száz eredeti kéziratát, műveinek korabeli másolatait és első kiadásait tartalmazza, de az eszterházai operaházban »Fényes« Miklós számára előadott itáliai operarepertoár (Haydn saját kezű javításait és betétáriáit tartalmazó) kéziratos forrásait, valamint az Esterházy-udvar zeneéletét dokumentáló Acta musicalia iratanyagot is.” Az együttműködési megállapodás aláírását ennek kapcsán Vashegyi György egy nagyon szép pillanatként értékelte. Együttműködést kezdeményeznek tehát a hagyaték feldolgozására, a művek felfedező értelmezésére, megszólaltatására, mindezekhez pedig ugyanígy rendelkezésre áll „egy fantasztikus anyag”: a magyar kultúra.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.