A díjátadót megelőző programokon a gyerekeké volt a főszerep, workshopokkal, papírszínház-előadással, zenével készültek a szervezők, közvetlenül a díjkiosztó előtt pedig Bartók és a fából faragott királyfi címmel a Kempelen Biomatic Orchestra Interaktív zenés gyermekelőadást tartott Bartók Béla életéről és művészetéről. Az előadás Garajszki Margit azonos című mesekönyve alapján készült, a szerzőnő volt az interaktív műsor egyik főszereplője. Az előadás során Bartók Béla élettörténetének érdekesebb, kiemelt pontjaival ismerkedhettek meg a nézők. A didaktikusan építkező műsor során zenei elemekkel, közismert dallamokkal is ismerkedhetett a legkisebb korosztály.
Ezt követte a Fiatal Írók Szövetségének programja, a Csáth Géza-díj átadása. Pataki Viktor, a FISZ társelnöke beszédében kiemelte: a Csáth Géza-díj odaítélésnek egyik fontos kritériuma, hogy a díjazott szerző pozitív értelemben „kilógjon a közegből”. Idén, amikor a kuratórium összejött, aligha volt kérdéses a tagoknak, ki kapja a díjat: Elekes Dóra fordítói és alkotói tevékenysége egyértelműen elismerést érdemelt. Elekes Dóra munkásságáról laudációjában Borbáth Péter „a hülyeségig maximalista fordítóról” beszélt (ezt a szerzőnő mondta magáról egy interjúban), kiemelve az ismert Rudyard Kipling-fordításokat, amelyek alapvetően 1920-as években íródó szövegek, novellák, mesék, ezeket korábban Jékely Zoltán fordította magyarra.
Fordítani mindenki tud, mondta Borbáth Péter, jól fordítani viszont kevesen, ami különösen igaz a Kipling-művekre, mivel bennük megelevenedik az indiai univerzum, egyfajta kolonializációs kontextust is mozgósítanak, komoly tudományos háttérismeretekre van szükség a szövegek olvasásakor. „Van egy maximalista írónk, aki maximalista fordító” – mondta összegezve Borbáth Péter, így vezetve át a laudációt Elekes Dóra alkotói-szépírói tevékenységére, aki A muter meg a dzsinnek című művében kendőzetlenül és új nyelven beszél a társadalom egyik legmeghatározóbb problémájáról, az alkoholizmusról. A tematizált probléma mellett például a felnőttség esetlegességével is szembesülhetünk az olvasás során. Írói technikájára jellemző, hogy látszólag egyszerű a témaválasztása és a módszere, mégis erőteljes kitettségük van ezeknek a szövegeknek, „nem löknek le a szakadék szélén”, inkább filozofál az elbeszélő, komolyan veszi az olvasót, a határterületek szakértőjévé válik. Összegezve: Elekes Dóra egyszerre képviseli műveiben a lazaságot és az eltökéltséget.
Gratulálunk a díjazottnak!
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.