A mintegy 350 ezer éves előember – vagy ahogyan sokat ismerik: Samu – otthonát Pécsi Márton Széchenyi-díjas földrajztudós tárta fel a vértesszőlősi mésztufabányában 1962-ben. A felfedezésnek köszönhetően a bányát régészeti lelőhellyé minősítették át, és egészen 1968-ig folytak az ásatások ezen a területen. Ekkor került elő nemcsak Magyarország, de az egész Kárpát-medence egyik legősibb emberi maradványa is, Samu tarkócsontja, amely szintén megtekinthető a tárlatvezetés során.
Immáron harmadik alkalommal látogathattam vissza a kiállításra, amely remek élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A tavalyi látogatásomkor Markó András, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze elmondta, a különleges névválasztásról sokan úgy gondolják, hogy azért kapta ezt a nevet a híres előember, mert éppen Sámuel-napon találtak rá a tarkócsontra. A régész azonban elárulta, hogy a lelet szerencsés megtalálója, Futó Jenő, már az ásatás kezdetekor tudta, hogy Sámuelnek fogja elnevezni a maradványt.
A Samu-napon a leletek megtekintése mellett különféle programokon vehettek részt a látogatók.
– Az egyik legnépszerűbb látnivalónak idén is az Állati jó bemutató számított, amely során számos állatról tanulhattak a résztvevők – mondta Zoltánfi Zsuzsanna fő szervező.
Igazi világirodalmi sikerkönyv Christoph Ransmayr Cox vagy az idő múlása című regénye, mely Magyarországon is népszerű. A fordítóval, Adamik Lajossal a kötetről és jelenlegi munkájáról beszélgetett Szolcsányi Ákos az 1749.hu-n, a Petőfi Irodalmi Ügynökség online világirodalmi magazinjában.
A Magyar Írószövetség 2019-ben Debüt-díjat alapított, amellyel fiatal, elsőkötetes alkotókat jutalmaz. Az irodalmi elismerés mellett a díj bruttó egymillió forint pénzjutalommal is jár, valamint az alkotó a Magyar Írószövetség tagjává is válik. A Hajónapló portrésorozatában elsőként a Röpképtelen madarak című novelláskötetéért díjazott Vöröskéry Dórával készült interjú.
"Mindenki elkezdett a Nyugat felé orientálódni, miközben egymásra egyáltalán nem figyeltünk. Azt szeretném, hogy azok a társművészetek, amelyek jelenleg valamilyen módon hozzám tartoznak – tehát a popkultúra, a könnyűzene és az irodalom –, kicsit visszafordulnának Közép-Európába" – a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója számos kulturális kérdést boncolgat a Hajónaplónak adott interjúban. Demeter Szilárdot Rácz András kérdezte.
Fennállásának ötvenedik évét ünnepelte tavaly a Kriterion Kiadó, ezért rendezték meg a Kriterion 50 konferenciát, és ugyancsak az évforduló adott alkalmat Bartha Katalin Ágnes Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) című interjúkötetének bemutatójára. Az eseményt a kolozsvári magyar napok rendezvénysorozata részeként augusztus 19-én a Bánffy-palota belső udvarában tartották. A szerzővel Dávid Gyula irodalomtörténész és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó vezetője beszélgetett. A programról a Helikon folyóirat online kiadásában számol be Marcutiu-Rácz Dóra.
Vezetett kiadót, volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, nevéhez is fűződik az Előretolt Helyőrség irodalmi csoport, írt székely szótárt és számos verseskötet. A költőként és nyelvészként is ismert Sántha Attilával Száva Enikő beszélgetett a Hajónapló oldalán.
Gál Tamást nevezték ki a komáromi Jókai Színház élére május 20-án, a tizenhat éve igazgató Tóth Tibort váltja. Színészként a szakma és a közönség egyaránt elismeri, most mégis a színházművészet másik pozícióját vállalta el. Csizmák Katalin interjúja az Országút folyóirat oldalán.
Idegenek – Egy évszázad története címmel megjelent a Napkút Kiadó gondozásában Petőcz András trilógiája, szerves egységbe forrasztva a korábban három részben napvilágot látott regénysorozatot. Így, nagyregényként az író korábbi vágya is beteljesült a kiadást illetően. Kovács Katáng Ferenc az új megjelenés körülményeiről és tanulságairól kérdezte a szerzőt az Irodalmi Jelen oldalán.
Rendhagyó kötettel ünnepelte 50. évfordulóját a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. A jubileumi évszámra reflektálva félszáz magyar fiatal – köztük jogász, vegyész, orvos, tanár és művész – tett őszinte vallomást a magyar nyelvről és kultúráról. Az augusztus 18-i ünnepségen, az Uránia Nemzeti Filmszínház falain belül dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott is köszöntőt mondott.
Pádár Eszter húsz éve a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) oszlopos tagja. A Hangtárban kezdett dolgozni, de hamar kiderült, hogy az alkatához jobban passzol a szervezkedés: immár húsz éve a közönségkapcsolatok és rendezvényszervezési főosztály tagja, öt éve pedig főosztályvezetője. A PIM szakmai blogjában, az Éjjeli Őrjárat-sorozatban Kocsis Katica beszélgetett vele.