A mintegy 350 ezer éves előember – vagy ahogyan sokat ismerik: Samu – otthonát Pécsi Márton Széchenyi-díjas földrajztudós tárta fel a vértesszőlősi mésztufabányában 1962-ben. A felfedezésnek köszönhetően a bányát régészeti lelőhellyé minősítették át, és egészen 1968-ig folytak az ásatások ezen a területen. Ekkor került elő nemcsak Magyarország, de az egész Kárpát-medence egyik legősibb emberi maradványa is, Samu tarkócsontja, amely szintén megtekinthető a tárlatvezetés során.
Immáron harmadik alkalommal látogathattam vissza a kiállításra, amely remek élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A tavalyi látogatásomkor Markó András, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze elmondta, a különleges névválasztásról sokan úgy gondolják, hogy azért kapta ezt a nevet a híres előember, mert éppen Sámuel-napon találtak rá a tarkócsontra. A régész azonban elárulta, hogy a lelet szerencsés megtalálója, Futó Jenő, már az ásatás kezdetekor tudta, hogy Sámuelnek fogja elnevezni a maradványt.
A Samu-napon a leletek megtekintése mellett különféle programokon vehettek részt a látogatók.
– Az egyik legnépszerűbb látnivalónak idén is az Állati jó bemutató számított, amely során számos állatról tanulhattak a résztvevők – mondta Zoltánfi Zsuzsanna fő szervező.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.