Az ünnepi könyvhét megnyitóján Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke emlékeztetett a pandémia éveire. Arra, hogy bár személyesen nem találkozhatott író s olvasó, a szerzők és kiadók, most mégis újra, ha szelíden is, de birtokba vehetik a Vörösmarty teret, és azon túl a Vigadó teret, valamint a Duna-korzót is. Hozzátette, hogy az ünnepi könyvhéten százötvennél is több könyvműhely kínálja kiadványait. Az alkotások egy része a karantén idejének szülöttjei, ami bizonyítja, hogy a pandémia idején sem lanyhult az olvasási kedv. Szabó T. Anna író, költő, s műfordító a rendezvénysorozat megnyitóján elmondott beszédében felidézte, hogy George Orwell 1984 című regénye volt az egyik könyv, amely megváltoztatta az életét, amikor a romániai diktatúrából kiszabadulva először hozzáférhetett. Mint fogalmazott, a könyvekben kincseket találhatunk, azonban fontos, hogy ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, eltéríteni kedves könyveinktől. „Ne hallgassunk semmiféle szólamra. Vitatkozzunk, de legyünk érdeklődők és kíváncsiak. Merjünk érvelni, gondolkozni, tanuljunk tovább emberül és magyarul.”
Már a villamos ablakából láttam a standok polcain sorakozó könyveket, amelyek mesés vagy szerelmes történeteket, tragédiát, háborús eseményeket vagy éppen az írók féltve őrzött titkait rejtik borítójuk alatt. A Vörösmarty tér megtelt élettel, s bár számomra a tér a karácsonyi vásár szimbóluma, jó érzéssel töltött el, hogy a forralt bor és a mézeskalács aromája helyett most a könyvek illata telíti el az orromat. Szabó T. Anna mosolyogva ült előttem. Mögöttünk emberek százai várták, hogy ha csak egy rövid ideig is, de találkozhassanak a kezükben szorongatott kötetek alkotójával. Ahogyan végigpásztáztam a teret, megértettem, hogy mit is jelent valójában az író és az olvasó között húzódó láthatatlan, mégis örökre szóló kapocs.
Az ünnepi könyvhét első napján a Szép Magyar Könyv 2020 versenyének ünnepélyes díjkiosztóján Gál Katalin, dr. Révész Emese, valamint Nagypál Gábor adta át a díjakat.
A győztes szépirodalom kategóriában: László Noémi: Műrepülés (Gutenberg Kiadó)
A győztes gyermek és ifjúsági könyvek kategóriában: Bertóti Johanna: Almából ki, körtébe be (Koinónia Kiadó)
A győztes művészeti és ismeretterjesztő könyvek kategóriában: Mártonffy Melinda: Franciaudvaros bérházak Budapesten (Artem/Books Kiadó)
A győztes könyvsorozatok kategóriában: Grecsó Krisztián: Pletykaanyu; Isten hozott; Harminc év napsütés; Vera (Magvető Kiadó)
A győztes szakkönyv kategóriában: Monok István–Zvara Edina: Esterhasiana Biblioteca. A gyűjtemény története és könyvanyagának rekonstrukciója (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ)
A győztesek az Év Illusztrátora kategóriában,
gyermekirodalom: Kiss Ottó: A piros tengeralattjáró (Betűtészta Könyvkereskedelmi és Kiadó Kft.) – illusztrátor: Orosz Annabella
felnőttirodalom: Szerb Antal: Utas és holdvilág (Libri – Scolar) – illusztrátor: Nagy Norbert
A győztes múzeumi művészeti könyvek kategóriában:
Árvai Mária, Véri Dániel: A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött (Ferenczy Múzeumi Centrum)
Szép Magyar Könyv különdíjasok:
A köztársasági elnök különdíja: Barokk freskófestészet Magyarországon II. (MMA Kiadó)
A miniszterelnök különdíja: Andrássy Dorottya, Dúzsi Éva, Horváth Zsuzsa, Katona Júlia, Kelecsényi Kristóf, Kerekes Margit, Lukács József, Sisa József: Az országház építése és művészete (Országház Könyvkiadó)
A főpolgármester különdíja: Presser Gábor: Presser könyve (Helikon Kiadó)
Az MTA különdíja: Gyurgyák János szerk.: Trianon 100 (Osiris Kiadó)
Tamás László-díj: Faludy György, François Villon: François Villon balladái Faludy György átköltésében (Európa Könyvkiadó)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma három különdíja:
Csalár Bence: Színfalak mögött. A magyar divat (Boook Kiadó)
Orosz István: Örömajkon örömének (Méry Ratio Kiadó)
Pintér Judit szerk.: Sára Sándor (MMA Kiadó)
Az MKKE különdíja: Krúdy Gyula: Book of dreams (Club of Odd Volues – Boston, Gyomai Kner Nyomda)
A könyvhét első napjának beszámolójához Szabó T. Anna: Értsd meg című versét ajánlom.
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.