Online nehéz valahova bezárni bennünket (bár erről a Black Mirror című disztópiasorozat egész mást mond), így a viszonylagos szabadság továbbra is megmarad. Habár a készítők igyekeztek, hogy a kérdések ne (csak) lexikális tudásra építsenek, bizony van, hogy néha ki kell keresnünk Google-ben a választ. Vagy játszhatunk tippelgetőset, nem annyira sok idő kikísérletezni, hogy a három válasz közül melyik a jó. A játék elején négy karakter közül válaszhatunk, lehetünk Drasche-Lázár Alfréd, gróf Apponyi Albert, Vincze Zsigmond vagy épp Herczeg Ferenc. Ennek aztán semmi hatása a továbbiakra, viszont egy rövid leírást kapunk mindannyiukhoz, ez elősegíti a hangulat átélését, és egy kisebb képet is kapunk a kor meghatározóbb személyiségeiről.
Karakterünkkel aztán szobáról szobára lépdelünk, ahol szintén a kor hősei kalauzolnak körbe bennünket, akiket ugyanúgy röviden bemutatnak. Megismerkedhetünk Prónay Pállal és a rongyos gárdával, Szabó Dezsővel és a Trianon-irodalommal, Hamvas Bélával, Kós Károllyal, illetve a sorból kilógó délvidéki énekesnővel, Csizmadia Annával. A kérdéskörök végigkövetik a Trianon okozta összeomlást, annak társadalmi, irodalmi vonatkozásait, kapunk részleteket kortárs szerzőktől is, illetve a nem is inkább Trianonhoz, hanem az összetartozáshoz kötődő Ismerős Arcok-sláger, a Nélküled köré is épül három kérdés.
A szabadulószoba a szegedi gimnázium diákjainak készült (ahogy a készítők megjegyzik, ezért is a tegeződés). Kétféle kérdéstípus van: vagy szöveget kell értelmeznünk – ezzel pedig nagyon erős az érettségi-érzés –, vagy pedig elő kell vennünk tudásunkat, ugyanis nem ad mankót az idézett szöveg. Ebben az esetben használhatjuk a Google-t, ami nem rossz, felfrissítjük a tudásunkat, a szövegrészletek, illetve az egész szabadulószoba kialakítása pedig nagyban felidézi a kor szellemét. Arra pedig nem sikerült rájönnöm, hogy mit jelent az ötjegyű kód, ami a széfet nyitja, de szemfülesen beírtam a Google-be, és nem kaptam választ. Viszont tényleg túl egyszerű lett volna, ha a jelszó 192064.
Az interaktív játék itt érhető el: Szabadulj ki!
Szilveszter éjszakáján járunk, Clawville bűnös metropoliszának monokróm betonrengetegében. Hősünk, Santino „Sonny” Featherland, a vörös – esetünkben középszürke – kakas, a rendőrség ragadozási osztályának nyomozója. Belső monológjaiból kiderül, hogy már csak néhány napja van hátra a nyugdíjig, ám fásult közönye mögül önsajnálat, mi több önutálat is kiolvasható. Magánélete évekkel ezelőtt gajra ment, midőn csinos papagáj felesége, Molly a lányukkal együtt elhagyta őt. Szakmai renoméja sincs a csúcson, s bár egykori társával, Marty MacChickennel annak idején valóságos sztárzsaruk voltak, egy végzetes
A közel négy éven keresztül készített 1979 Revolution: Black Friday munkálatait a szokásos fejlesztési tevékenységek mellett szerteágazó kutatómunka is megelőzte. A játék rendezője, Navid Khonsari kisfiú volt még a forradalom idején, ám visszatekintve izgalmas témának találta a forradalom kaotikus közegét és annak egymással gyakran ütköző mozgató erőit. Izgatta a kérdés, hogy mit tenne ő vagy bárki más, aki belecsöppen Teheránnak azokba a turbulens napjaiba – hogyan navigálnának az ambivalens szereplők, illetve szituációk egymást követő sorában.
1984-ben járunk az angliai Shropshire egy fiktív, ám annál elvarázsoltabb völgyében, Yaughtonban. A hasonló nevű falucska melletti hatalmas obszervatórium bezárt kapuja előtt kezdünk, és mint játékosok nem tudjuk magunkról, hogy kik is vagyunk tulajdonképpen. Hamar világossá válik, hogy nincs senki a környezetünkben, akitől ezt megkérdezhetnénk, ugyanis a vidék teljesen elhagyatott.
A játék tehát egy alternatív Bosszúállók univerzumba kalauzol bennünket, ahol Amerika Kapitány, Vasember, a Fekete Özvegy, Thor és Hulk mind szeretett és ünnepelt hősök. A történetet azonban mégsem velük kezdjük. Főszereplőnk ugyanis egy pakisztáni származású amerikai tinédzser lány, Kamala Khan, aki a Bosszúállók odaadó rajongója.
A játék története szerint a nem túl távoli jövőben a mindenható Orochi vállalat olyan jeleket észlelt a Marsról, melyeket a cég szakértői értelmes élet nyomaként azonosítottak. A társaság úgy ítélte meg, hogy az információ túlságosan kényes ahhoz, hogy a közönség elé tárják, így titkos küldetésbe kezdtek. Minimális személyzettel létrehozták a Marson az Invictus állomást, amelynek dolgozói hivatalosan a cég antarktiszi kutatóállomásán teljesítenek szolgálatot, valójában azonban a bolygót kutatják.
A Crusader Kings III a középkor egy nagyobb szeletét öleli fel, Hódító Vilmos 1066. december 25-i megkoronázásától kezdve egészen 1452. december 30-ig, azaz öt hónappal Konstantinápoly ostroma előtt ér véget. A köztes majdnem négyszáz évben nem annyira a konkrétan kijelölt célokért vagy egy-egy ellenfél legyőzéséért kell küzdenünk: az igazi ellenségünk a múló idő, erőfeszítésünk pedig, hogy mit hagyunk hátra magunk után.
Történetünk hőse Stella, a vidám és jókedvű révészlány, aki a nyugalomba vonuló Kharóntól megörökli annak munkáját. Feladata tehát az lesz, hogy felkutassa és segítse az elhunytak szellemeit átkelni a túlvilágra. Ezt persze nem a Sztüx folyó sötét vizén ringó ladikkal kell elképzelni, Stellának egy nagy, modulárisan bővíthető hajója van, melyet a fedélzetére fogadott szellemek igényei szerint tud átépíteni.
Ismét egy ismeretlen személyazonosságú illető számítógépének a képernyőjén kezdünk. Van itt játszható Pasziánsz program, Lomtár a fájloknak, szerkeszthető Jegyzettömb, valamint különféle dokumentumok és fotók, melyekből valamiféle képet alkothatunk a felhasználóról, akinek a bőrébe kerültünk. Az illető egy nő, akinek bizony valamiféle célja is van, midőn négy különböző ember privát beszélgetéseihez fér hozzá.
A Horizon Zero Dawn a 31. századba kalauzol bennünket, amikorra is a neobarbarizmusba süllyedt emberiség egymástól elszigetelt törzsi közösségekre szakadt. Az ősök technológiai ismeretei a múlt ködébe vesztek, ám örökségük valamiképp mégis fennmaradt: a vidéket ugyanis gépek alkotta állatvilág népesíti be. Ez a robotikus fauna nagyrészt békében él együtt az emberekkel, persze akadnak közöttük agresszívebb ragadozók is, ugyanígy az emberek is vadásszák őket – hús híján technológiai alkatrészeikért.