Kántor Mihály: Viszlát Európa, viszlát Föld!

2020. március 01., 07:52
Forrás: https://microsoft.com Fotó: []

Mint bármelyik másik médium vagy akár művészeti forma, úgy alkalmanként a videójátékok is merítenek ihletet az aktuális politikai témákból.

A Ronald Reagan-éra leghűvösebb éveiben készült 1984-es Raid over Moscow az egyik első és leghírhedtebb ilyen játék. Ebben a játékosnak a nukleáris agresszorként ábrázolt Szovjetunió fővárosára kellett megtorló légicsapást mérnie. Témája miatt – az amúgy nem különösebben jól sikerült játékot – csak titokban lehetett terjeszteni a vasfüggöny innenső oldalán.

1991-ben látott napvilágot a Crisis in the Kremlin, mely már a peresztrojka szellemében készült. A stratégiai menedzserjátékban a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkáraként igazgatjuk a birodalom gazdasági és politikai ügyeit, ügyesen lavírozva a reformpárti, a nacionalista, illetve a keményvonalas frakciók között.

Az Egyesült Államok gyakorlatilag konstans közel-keleti katonai jelenléte szintén számtalan játékhoz nyújtott alapanyagot, leggyakrabban a muszlim sztereotípiák ellenségképét felsorakoztatva. Ugyanilyen aktuális és több játékban visszatérő téma a Dél-Amerikából az Egyesült Államokba beáramló kábítószer ellen folytatott harc.

A hidegháború zúzmarás éveibe repít minket a 2001-ben indult szatirikus Tropico sorozat, amelyben egy fiktív banánköztársaság diktátorának a bőrébe bújva kell egyensúlyoznunk a szovjet és az amerikai hatalmak között. Feladatunk még, hogy elégedetté tegyük alattvalóinkat, nem riadva vissza a választási csalásoktól, szemmel tartva a lázadókat és elkerülve egy lehetséges katonai puccsot.

A Tropico ellenpontjaként is felfogható a 2005-ös Democracy, amely egy viszonylag összetett kormányzati szimulátor. Itt egyebek mellett az adózás, a gazdaság, a külpolitika, a közszolgálat és a törvénykezés szabályozásával kell egyengetnünk országunk sorsát.

Teljesen más vizekre evez a 2017-es Bury Me, My Love című mobilkommunikációs játék, mely egy szíriai menekült lány, Nour történetét meséli el a telefonunkon keresztül.

Az elmúlt hetek egyik legfelkapottabb témája a brit kormány brexit körüli hercehurcája volt, melynek határideje lassan a végéhez közeledik. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése kérdésében tartott 2016-os népszavazás eredményére reagált a belfasti Billy Goat Entertainment játéka, a Her Majesty’s Spiffing. Bár az eredetileg animációs rövidfilmnek tervezett, ízig-vérig angol humorral készült játékba utólag írták bele a brexitkikacsintást, a már kész történet szinte kínálta, hogy aktualizálják.

A kacagtató bevezetőből kiderül, hogy a királynő őfelsége megelégelte a kormány ügyetlenségét, feloszlatta a parlamentet és visszavette az ország irányítását. Legfőbb célkitűzése, hogy újra naggyá tegye Nagy-Britanniát, ám sajnos az aktuális geopolitikai berendezkedés már nem tesz lehetővé egy klasszikus értelemben vett gyarmatosítást. A terjeszkedés egyetlen logikus célpontja tehát a világűr.

A Galaktikus Brit Birodalom megalapításához azonban elengedhetetlen követelmény lenne legalább egy másik lakható bolygó. Ennek felkutatására kilövik a Big Ben-tornyot, a hozzácsatolt Birodalmasítás 2-vel. A Mini Cooperből űrrepülővé konvertált járgány fedélzetén utazik köpcös főhősünk, Frank Lee English kapitány és fanyar humorú alhadnagya, a wales-i Aled Jones.

A rajzfilmszerű figurák és a szellemesen megálmodott, illetve berendezett helyszínek mellett szórakoztató, helyenként kikacsintó párbeszédeket és elmés fejtörőket kapunk. Utóbbiak nem kíméletlenek, némi logikával megoldhatók – kivéve talán az egyiket a játék vége felé, melynek sikeres teljesítéséhez előbb hibáznunk kell.

Bár az angol humor egy része vélhetően süket fülekre talál a világ nagy részén, de English kapitány még így is szerethető figura. Az a fajta úriember, aki minden megállapítást az indokoltnál nagyobb részletességgel tár elénk, ugyanakkor egy felfedező hajó kapitányaként vajmi keveset ért a technológiához.

A Her Majesty’s Spiffing legnagyobb hátránya, hogy nagyon rövid. Nem sokkal az után, hogy megérkezünk a kolonizálható bolygóra, ahol hőseinket egy újabb viccesen előadott kulturális sztereotípia fogadja, a történet véget ér. S bár a fináléban a készítők megígérik, hogy Frank Lee English kapitány kalandjai folytatódnak, arra is rámutatnak, hogy ez majd az eladásoktól is függ.

 

(Her Majesty’s Spiffing. Platformok: PC, PlayStation 4, XBox One, Nintendo Switch, iOS, Android)

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. január 26-i számában.)