Bonczidai Éva: Kuti Dénes ösvényeiről

2020. április 10., 08:27

Kuti Dénes: Ösvény (olaj, vászon, 100 × 100 cm, 1981)

A képre kattintva galéria érhető el.

„Aztán az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél” – mondja Baradlayné Jókai Mór regényében. Kuti Dénes festményei pedig ugyanerre hívják fel a figyelmünket, mint a kőszívű ember árnyával vitatkozó özvegy.

Olajfesték és vászon, mégis fényeket, záport, fűszálak moccanását vagy egy árnyas liget madárhangjait teszik jelenvalóvá. Élet sugárzik minden képről. A zöldülő, makacs élet. Az Isten rendelése szerinti csak azért is. „A fű kinő utánad” – figyelmeztet József Attila. „A fű kinő utánad” – biztat Kuti Dénes.

Sosemvolt, mégis valóságos tájak ezek. Nem a Sóvidék, nem a földrajzi koordináták közé szorítható lankák üde zöldje, hanem az a gyep, amelyen kikeletkor kitotyog az új élet a fényre, az a rét, melyet gyerekkorunkban borzoltunk futásainkkal, dombról leguruló nevetéseinkkel, az a táj, ahova vágyunk megérkezni akkor is, ha már sok ismerősünk van a rögök alatt, és tudjuk, milyen sorsokból szövődött egybe a zöldet tápláló gyökérzet.

Bálint Tamás | A vásznakon és a falakon nem létezik pardon – Beszélgetés Kuti Dénes festőművésszel

„Ars poeticám: egy elgondolt, elképzelt képi hatás érdekében minél eredetibb, hívebb és mindenekelőtt egyéni maradhassak. Nem az emberekkel való barátkozás, hanem a megajándékozásuk volt és maradt az ösztönös célom.”

A megújulás megbékélés is. A táj meghökkentő részleteinek feltárása játék. A mélység és magasság viszonylagosságának elfogadása talán épp azért ilyen könnyed, mert a fény minden perspektívából ragyogás. A világosság megidézése pedig a legszebb fohász.

Kuti Dénes 1952-ben született Marosvásárhelyen, iskoláit is ott járta. Már elemista korában festett, a Zene- és Képzőművészeti Gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán végzett, ahol Sima Pál és Tóth László voltak a mesterei. Tanulmányai befejezése óta Szovátán él és alkot, a rendszerváltás óta főállású festőművész, négy gyermek édesapja.

A Magyar Művészeti Akadémia, a Marosvásárhelyi Műhely, a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége, valamint a Barabás Miklós Céh tagja, ez utóbbi 1997-ben az Országos Képzőművészeti Kiállítás Festészeti Nívódíjával is kitüntette. Mintegy 3500 műve található galériákban és magángyűjteményekben.

Az erdélyi Előretolt Helyőrség február 10-i számában Bálint Tamás költő készített interjút a festővel. A kérdésre, hogy minek köszönhető ez a precíz és következetes munkabírása, Kuti Dénes ezt felelte: „Élet-, szakma- és emberszeretetemnek, pszichikai és fizikai adottságaimnak. Ars poeticám: egy elgondolt, elképzelt képi hatás érdekében minél eredetibb, hívebb és mindenekelőtt egyéni maradhassak. Nem az emberekkel való barátkozás, hanem a megajándékozásuk volt és maradt az ösztönös célom.”

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. április 11-i számában.)

Bálint Tamás

Képírás-olvasás, a találkozás elkerülhetetlen – Beszélgetés Szentes Zágonnal

2020. szeptember 02., szerda

Kevés olyan képzőművész van, aki olyan közel lenne az irodalomhoz, mint Szentes Zágon. Könyvborítói, mint festményei és fotói is, az esszenciát próbálják megfogni, legyen szó egy kötetről vagy magáról a világról.

Bonczidai Éva

Zarándoklat a lélek tériszonyos mélyeibe – Valentin Lustig képeiről

2020. szeptember 02., szerda

Sokan leselkednek ezeken a képeken, pajkos titkokat, igazi bűnöket, méltó bűnhődést vágynak látni ezek a mohó tekintetek. Máskor meg egy-egy régi történet újabb változatát, talán az időben eltévedt folytatást láthatjuk: Zsuzsanna meglesi a véneket, Léda lemegy a pincébe a hattyúhoz, később pedig öregasszonyként keresi meg a lépcső alján várakozó gácsért.

Bonczidai Éva

A mindennapjaink lakói – Nemes András Csaba műveiről

2020. augusztus 25., kedd

A mindennapjainkat belakja a nyurga alakok eredendő ügyetlenkedése, ez az alig megtartó egyensúly, mely valahogy mégis továbblendít – egymáshoz sodor vagy épp távolra gurít. Körbeérő életeink, körbeérő mozdulataink, körbenéző tekintetünk nyer formát most e szobrok által. Könnyedek, mégis tetten érhetjük bennük az eleve elrendelés nehézkes bizonyosságát.

Bálint Tamás

Tizenkét gyümölcsfa – beszélgetés Kristó Róbert graﬁkussal, fotóművésszel

2020. augusztus 24., hétfő

Kristó Róbert egyaránt támaszkodik a fotózásra és a graﬁkára. Alkotásai azonnal felismerhetőek, sokszor a fa mintázatát használja ihletforrásként: a fatábla évgyűrűi, mintázata, köröcskéi, bogok, görcsök inspirálják egy-egy kép létrehozásában.

Bonczidai Éva

Rácsodálkozni a létezés és az elveszés lehetőségeire – Árkossy István képeiről

2020. augusztus 20., csütörtök

Árkossy István festményei az álmok összetettségéről és gyökereiről mondanak el valami lényegest – egy olyan belső világról vallanak, amelyben örök egymásmellettiségben áll a szent és a profán, a primitív korokból áthurcolt emlékeink a manapság képződött jelképekkel.

Bonczidai Éva

Ezeket az arctalan karaktereket mindannyian ismerjük – Bereczki Kata képeiről

2020. augusztus 14., péntek

Bereczki Kata festményeinek – témától függetlenül – sajátos alkotóeleme az a vagány irónia, amellyel úgy ragad meg hétköznapi helyzeteket, hogy mosolyra késztet, mégsem bánt meg, ha egy-egy esetlen és suta furcsaságban magunkra ismerünk. Nem bánt, de provokál, hiszen ez a fajta leegyszerűsített szembesítés provokatív.

Bonczidai Éva

„A kép olyanokat is megmutat rólam, amiket talán én még nem is tudok” – Beszélgetés Tenk László festőművésszel

2020. augusztus 07., péntek

„2000-ben volt egy agyvérzésem, egy hónapig odaát voltam. Amikor rendbejöttem valamelyest, éreztem, hogy ó, de szörnyű dolog, hogy itt ez a rengeteg kép. A gyerekeimre sózzam rá a felelősséget, hogy mégis mit csináljanak ezzel a hagyatékkal? Hogy döntik el erről a szar képről, hogy ez félresikerült, csak még nem semmisítettem meg? Vagy erről, hogy a fater örömében ilyet festett? Honnan tudhatnák ők ezeket? Az egyik unokám segítségével minden képet egyenként átválogattam: ezt vállalom, ez reménytelen. És megmaradt egy harmadik csoport is: húsz-harminc olyan kép, amelyben volt spiritusz, de nem volt az igazi. Azt különraktam, és hetente, kéthetente mindig átvizsgáltam, hogy tessék, akkor foglalkozz

Bálint Tamás

A szerszámok: a szem, a szív és a fej tisztán tartása – Beszélgetés Vetró Andrással

2020. augusztus 06., csütörtök

Vetró András: Szeretném, ha szobraim kis tükrök szerepét töltenék be, mely előtt a szemlélő felfedi majd önnönmaga legbensőbb rezdüléseit. Hiszem apám vallomását, ami a művészi tett elsőbbségét hirdeti a látva lássanakkal szemben.

Bonczidai Éva

Minden félelmünk pajzsa az idő – Kaliczka Patrícia képeiről

2020. augusztus 04., kedd

Kaliczka Patrícia munkái mind-mind asszociációs játékra hívnak: úgy vetnek fel ártatlan témákat, mint például a tükröződés, repülés vagy utazás, hogy az ember beleszédül abba az egyirányú suhanásba, amely mindig olyan lélekmélységekig száll le, ahol már az istenek és a csillagok a legközelebbi rokonaink.

Bonczidai Éva

Tűnő időm nyomában – Takáts Márton képeiről

2020. augusztus 01., szombat

A tűnő idejéből milyen képeket ragad ki az az ember, aki kamerák nélkül is képes a képalkotásra? Mit rögzít ezeken a rajzolt, karcolt, festett, pepecselve, elidőzve, hetekig beleragadva alkotott képeken? Mit enged látni ez a napló az alkotó napjaiból? Mit enged látni a teremtésből és a teremtett világ(ok) idejéből? És a teremtmény mit érzékel az idő következetességéből, miközben kilép az ajtón, ücsörög a bárpultnál vagy a kávéházban megváltja a világot?

Bonczidai Éva művei

Bálint Tamás | A vásznakon és a falakon nem létezik pardon – Beszélgetés Kuti Dénes festőművésszel

Legfrissebb hírek

2020. október 24., 08:43

Leczo Bence
„Nyugaton a helyzet változatlan”

2020. október 24., 08:28

Tőzsér Árpád
Ad altare Dei

2020. október 24., 08:07

Száraz Dénes
Sors(f)ordító dátumok

2020. október 24., 07:14

Kubiszyn Viktor
Készül az Ida regénye és az Egy magyar Rotschild

2020. október 23., 15:41

Szalai Klaudia
A fényesség árnyékában – Moholy-Nagy László fotográfiai kiállítása

2020. október 23., 10:48

Tizenöt éve hunyt el Körmendi Lajos, a Nagykunság irodalmi életének szervezője

Helyőrség