– Sok évvel ezelőtt, 1985 februárjában próbálták ezen a színpadon az akkori népszínházasok Méhes György Szerelmünk a színház című darabját. És egy fiatalember, aki épp állatorvosi szakra készült felvételizni, benézett a próbára...
– Nagyon régen volt... Nagyon szerettem volna bekerülni a Népszínház játszó emberei, színészei közé. Kedvesek voltak hozzám, bevettek először világosítónak. László Károly és Lestyán Dénes vezette a Népszínházat, kértek, mondjak el egy verset, és elmondtam Arany János Vörös rébék című balladáját. Meghallgatták, mondták: „jó, rendben van, Zsolt, most már hozzánk tartozol.” Onnantól fogva számítom a színházhoz való kötődésemet, szerelmemet, nagy találkozásomat. Aztán László Károly megrendezett pár előadást, én mit sem tudtam akkor a színházról, de annál nagyobb szeretettel és lelkesedéssel csináltuk, csináltam. Később Szatmárra kerültem, a forradalom már ott ért. Felvételiztem Marosvásárhelyre a színművészetire, akkor nagyobb létszámú osztályt indítottak, addig reményem sem lehetett, hogy felvesznek. 1994-ben végeztem, és azóta Kolozsváron vagyok, huszonötödik éve.
– 2012-ben láthatta a csíki közönség játszani itthon, a Képmutatók cselszövésében. Milyen érzés volt fellépni ismét ezeken a deszkákon?
– Nem könnyű hazajönni. Rég volt, amikor elhagytam a várost, már többet éltem Kolozsváron, vagy máshol, mint Csíkban. Az utcasarkok, a tömbházak, a park, a korcsolyapálya, minden, ami a gyerekkoromat képezte, mai napig megvan, álmaimban időnként visszatér az a régi Csík, amit én akkor láttam. Nyilván azóta sokat változott, és javára. De az ember mindig egy kicsit lámpalázzal jön haza játszani, mert mégiscsak innen indult, és szeretné jól megmutatni magát. Szóval, nem könnyű hazajönni.
– A mostani előadás Csehov Sirályának a továbbgondolása. Ki is ebben a darabban Dorn, Jev genyij Szergejevics, a doktor? Fontos-e, hogy a néző ismerje a csehovi történetet?
– Jó, ha ismerik Csehov Sirályát, az csak segíteni tud. De nincs arra építve. Azt hiszem, nem árulok el különösebben az előadásról semmi olyant, ami csökkentené a néző meglepetését, de Albu István rendezésében mégiscsak egy álomszerű megközelítése ennek a darabnak, amibe sok minden belefér. Ez egy egyszerű krimi, az embernek a játékosságára, fantáziájára és naivitására van bízva. Borisz Akunyin, aki egy jó tollú író, egyszer rajtakapta a feleségét a metrón, hogy ponyvát olvas. Kérdezte, hogy: te ponyvát? Mondta a felesége: igen, én ponyvát, írjál te jobbat. És komolyan vette, elkezdett ilyeneket írni. Régi klasszikus témákat dolgoz fel, nem csak Csehovtól, és posztmodern formában próbál újat mutatni. Nagyon jó ebben a darabban együtt lenni, együtt játszani és egymásra figyelni, alapjában véve a színház erről szól. A mélyebb tartalmak átsütnek ugyan a Sirályból – a szereplők körüli egzisztenciális gondok, a századeleji problémák. A Sirály szereplőiről azt kell tudni, hogy soha nem a jelenben élnek, hanem vagy előreszaladnak a jövőbe, vagy a múltban élnek, senki nem a jelen pillanatban levő életét éli. Ez egy ilyen fantáziafúga. Több variáció ugyanarra a témára. Variációk kavalkádja, amikor Trepljov öngyilkossága mögé gyilkosságot képzelnek. A doktor figurája pedig az, aki valahogy végigvezeti ezeknek az embereknek a rendkívül naiv, bájos nyomozását. Az előadásnak van egy vitathatatlan bája és kétségtelenül humora.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2019. áprilisi számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.