– Korábban úgy fogalmaztatok, hogy az Elven Költők Társasága önmagát inkább műhelyként, mintsem zenekarként definiáló, nyitott zenei-irodalmi produkció. Tudatos volt a formáció névválasztása?
– A Holt költők társasága című amerikai filmdráma a kamaszkori éveiket életre szóló élményekkel megtelítő fiatalokról szól, akiket önkifejezési vágyuk és a klasszikus irodalomba vetett hitük örökre összekovácsol. A klasszikus irodalom remekein keresztül igyekszünk megérteni és megértetni magukat, ahogyan mi a kortárs irodalom friss műveivel. Azt tehát már az első perctől tudtuk, hogy a hagyományokkal ellentétben nem a klasszikus irodalmat, hanem mai alkotásokat szeretnénk megzenésíteni, ezáltal eljuttatva azokat a társadalom szélesebb köréhez. Így adta magát a név is, és lettünk végül az Eleven Költők Társasága formáció.
– A kortárs költészet gazdag kincsestárát szeretnétek megismertetni – korosztálytól függetlenül – a közönséggel. Tekinthető ez egyfajta missziónak?
– A kezdetektől így gondolunk erre a formációra. Már felnőtt az a nemzedék is, amelyik az internet által teljesen átszabott világban cseperedett fel. Úgy gondolom, hogy nekik élmények kellenek, amelyekkel közelebb hozhatók hozzájuk az írott szövegek világa. A filmek, a váltakozó képkockák és az a felbecsülhetetlen inger, amely nap mint nap éri őket, eltávolítja őket az olvasás élményétől, s ezen kultúra ezért lassanként háttérbe szorul. Nem titkolt célunk, hogy a zenei feldolgozások hatására újra könyvet fogjanak a fiatalok, ezáltal segítve őket abban, hogy közelebb kerüljenek a művészetekhez, az irodalomhoz, ezzel együtt pedig a kortárs költőkhöz és írókhoz is.
– Hogyan választjátok ki, hogy mely verseket zenésítitek meg?
– Általában a közös műhelymunka során, valamint Szentmártoni János segítségével választjuk ki, hogy mely irodalmi anyag működhet igazán jól kollaborációban a zenével. Természetesen akadtak olyan költemények is, amelyeket első perctől kezdve magunkénak éreztünk, így nem volt kérdés, hogy foglalkozni szeretnénk velük.
– Vannak olyan alkotások, amelyekben nagyobb változás történt?
– Szabad kezet kapunk, ennélfogva általában a kreatív ötleteléssel kezdődik meg egy-egy munkafolyamat. Az írókkal és költőkkel abban az esetben konzultálunk, ha valamelyest nagyobb beavatkozást szeretnénk végrehajtani az az adott alkotáson. Szálinger Balázs esetében például két, különálló lírai alkotásból készítettünk egy dalt, miután konzultáltunk vele arról, hogy tetszene-e neki ez a koncepció.
– Mit szóltak a szerzők az elkészült anyaghoz?
– Összességében nagyon lelkesek voltak és tetszett nekik az, ahogyan megragadtuk az alkotásaikat. Érdekes, hogy amíg mi, a középkorú generáció tagjai próbáltunk a fiatalosabb és modernebb zenei világ felé tendálni, addig Regős Mátyás például a Cseh Tamás által képviselt klasszikus zenei vonalat preferálja. Jó látni, hogy a fiatalok is élvezik azoknak az éveknek a zenéit, amelyeken mi magunk nőttünk fel, ugyanakkor tetszik nekik az is, amit csinálunk. Nagy Lea kifejezetten kedvelte, ahogyan megragadtuk a verse hangulatát; úgy fogalmazott, hogy pontosan olyan, amilyennek ő maga is elképzelte. Bék Timurnak is tetszett az elkészült dal, és nagyon várjuk, hogy Gergőnek személyesen is megmutathassuk a dalt, amire eddig a pandémia miatt nem volt mód.
– A hangulatot szeretnétek átadni a közönségnek?
– Igen. Számunkra nagyon fontos egy-egy alkotás hangulata, a hangulat által közvetített üzenet. Nem feltétlenül a dalszerűséget ragadjuk meg a versekben, hiszen a klasszikus irodalom megzenésítésével ellentétben ezek az alkotások nem feltétlenül dal formájában íródnak. Nagyszerű példa erre Nagy Lea Örökre című verse, amelyben a domináns hangulati síké a legfőbb közvetítőszerep.
– Csak versek lesznek megzenésítve vagy egy műfajilag sokszínűbb repertoárral is találkozhat a közönség?
– Nagyon érdekes ez a kérdés, ugyanis már mások is felvetették ezt az ötletet nekünk. Lehet, hogy ha még kétszer megkérdezik, akkor komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy alkalmasint akár rövidprózával is foglalkozzunk. Ezek szerint lenne rá igény.
– Elképzelhetőnek tartjátok, hogy a jövőben akár iskolákba és különböző rendezvényekre is ellátogassatok?
– Természetesen. Az elsődleges célunk mindig is az volt, hogy az emberek megismerjék a mai, kortárs irodalmat. Reméljük, hogy egy napon a rádiókban is felcsendülnek az általunk készített dalok, és ha csak pár percre is, de együtt dúdolhatná kisiskolás és felnőtt ezeket a verseket. Színpadi formációt is tervezünk, amolyan kamaraváltozatot, amelyben Andris és Roy állna a közönség elé. Hosszú távú céljaink között pedig elképzelhetőnek tartom, amit te is említettél. Hatalmas siker és áttörés lenne, ha az Eleven Költők Társasága hatására az emberek verseket énekelnének, dúdolnának otthon főzés közben, a fürdőszobában vagy épp autóvezetéskor, s olykor egy-egy allegorikus mondat megállítaná őket, hogy feltöltődjenek.
linkek:
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.
Gyerekkorában még sorba kellett állnia, hogy idősebb testvérei mellett hozzájuthasson édesapja gitárjához. Jó hallásának és kitartásának köszönhetően végül sikerült elérnie, hogy abból éljen, amit szeret, az pedig nem más, mint a gitár és a dzsessz. Bár ma már Berlinben él, a Kossuth-díjas zenész sosem felejtette el, honnan is jött. A palicsi Nyárhangoló Fesztiválon a hangpróba előtt sikerült „elrabolnunk” pár percre. Ez Snétberger Ferenc története.