Szalai Klaudia: „Nem titkolt célunk, hogy újra könyvet fogjanak a fiatalok” – interjú Gréger Zsolttal

2021. június 18., 03:00

„Nem titkolt célunk, hogy a zenei feldolgozások hatására újra könyvet fogjanak a fiatalok” – interjú Gréger Zsolttal, az Eleven Költők Társasága alapító tagjával, producerével.
Hogy mennyire meghatározók a középiskolás évek az ember életében, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Eleven Költők Társaságának megalakulása, amelynek tagjai régi barátságuk, hasonló intellektuális érdeklődésük és az együtt megélt élmények hatására hozták létre formációjukat. A zenei-irodalmi műhely célja, hogy kortárs alkotók verseinek megzenésített változatával közelebb vigyék a mai ifjúságot a művészetekhez, az irodalomhoz. Az Eleven Költők Társaságának alapítójával s producerével, Gréger Zsolttal beszélgettem a fiatalkori évekről, a társaság megalakulásáról, valamint jövőbeli terveikről.

Gréger Zsolt
Eleven Költők Társasága

– Korábban úgy fogalmaztatok, hogy az Elven Költők Társasága önmagát inkább műhelyként, mintsem zenekarként definiáló, nyitott zenei-irodalmi produkció. Tudatos volt a formáció névválasztása?
– A Holt költők társasága című amerikai filmdráma a kamaszkori éveiket életre szóló élményekkel megtelítő fiatalokról szól, akiket önkifejezési vágyuk és a klasszikus irodalomba vetett hitük örökre összekovácsol. A klasszikus irodalom remekein keresztül igyekszünk megérteni és megértetni magukat, ahogyan mi a kortárs irodalom friss műveivel. Azt tehát már az első perctől tudtuk, hogy a hagyományokkal ellentétben nem a klasszikus irodalmat, hanem mai alkotásokat szeretnénk megzenésíteni, ezáltal eljuttatva azokat a társadalom szélesebb köréhez. Így adta magát a név is, és lettünk végül az Eleven Költők Társasága formáció.
– A kortárs költészet gazdag kincsestárát szeretnétek megismertetni – korosztálytól függetlenül – a közönséggel. Tekinthető ez egyfajta missziónak?
– A kezdetektől így gondolunk erre a formációra. Már felnőtt az a nemzedék is, amelyik az internet által teljesen átszabott világban cseperedett fel. Úgy gondolom, hogy nekik élmények kellenek, amelyekkel közelebb hozhatók hozzájuk az írott szövegek világa. A filmek, a váltakozó képkockák és az a felbecsülhetetlen inger, amely nap mint nap éri őket, eltávolítja őket az olvasás élményétől, s ezen kultúra ezért lassanként háttérbe szorul. Nem titkolt célunk, hogy a zenei feldolgozások hatására újra könyvet fogjanak a fiatalok, ezáltal segítve őket abban, hogy közelebb kerüljenek a művészetekhez, az irodalomhoz, ezzel együtt pedig a kortárs költőkhöz és írókhoz is.

Gréger Zsolt

– Kezdetben a Furcsa Vendég zenekar tagja voltál, ahol Szentmártoni János verseit zenésítettétek meg. Milyen út vezetett végül az Eleven Költők Társaságához?
– Szentmártoni János költő nemcsak középiskolás társam volt, de egyben barátom is. 2011 tájékán kezdtük meg a közös munkát, főként dalok írásával foglalkoztunk akkor. Pár évvel később megalapítottuk a már említett Furcsa Vendég zenekarunkat, amellyel János verseit dolgoztuk fel s adtuk elő megzenésített változatukban. A pozitív visszajelzések hatására később felkerestük Keleti Andrást, aki mindamellett, hogy szintén régi iskolatársunk volt, akkor már a Budapest Bár egyik énekeseként és a ColorStar egyik alapító tagjaként volt ismert zeneszerző-producer.
– Hogyan segített benneteket ekkor?
– Eleinte mint producer volt jelen a zenekar életében. Szerencsére nagyon jó munkatársak lettünk, összhangban dolgoztunk. Úgy gondolom, ez a közös munka kellett ahhoz, hogy végül megszülessen egy olyan formáció gondolata, amelyben a fiatalokat is megszólító kortárs versek megzenésítése a cél. Fontos volt, hogy legyen egy markáns hang is a bandában – ekkor került a csapatba Kohánszky Roy, aki a Roy és Ádám formáció basszusgitáros énekese. Csakúgy, mint a többiek, Roy is régi, közös ismerősünk volt, így a névválasztás, mint egy ars poetica, kellően rímelt arra az útra, amit be kellett járnunk ahhoz, hogy most itt legyünk.
– Hogyan választjátok ki, hogy mely alkotásokat dolgozzátok fel?
– Ez egy érdekes kérdés, ugyanis jelenleg a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága KMI 12 programjában szereplő költők alkotásainak megzenésítése zajlik. Az Eleven Költők Társasága elsőként a négy junior költővel – Nagy Leával, Bék Timurral, Regős Mátyással és Marcsák Gergellyel – dolgozott együtt. Munkásságukról és életükről portréfilm is készül, amelyben 3-3 versfeldolgozás hallható majd.
– Sokkal nagyobb munka van már a hátatok mögött.
– Így van. A versek megzenésítése mellett a vizuális megjelenítés is a mi feladatunk. Jelenleg Nagy Lea és Regős Mátyás videóklipje elérhető, de június 11-én publikáltuk a Bék Timurral közös produkciónkat is. Márciusban megkezdődött a szenior alkotók versfeldolgozása is, Zsille Gábor, Kürti László, Iancu Laura, Lövétei Lázár László és Szálinger Balázs verseinek feldolgozását hallhatja majd a közönség.

Gréger Zsolt

– Hogyan választjátok ki, hogy mely verseket zenésítitek meg?
– Általában a közös műhelymunka során, valamint Szentmártoni János segítségével választjuk ki, hogy mely irodalmi anyag működhet igazán jól kollaborációban a zenével. Természetesen akadtak olyan költemények is, amelyeket első perctől kezdve magunkénak éreztünk, így nem volt kérdés, hogy foglalkozni szeretnénk velük.
– Vannak olyan alkotások, amelyekben nagyobb változás történt?
– Szabad kezet kapunk, ennélfogva általában a kreatív ötleteléssel kezdődik meg egy-egy munkafolyamat. Az írókkal és költőkkel abban az esetben konzultálunk, ha valamelyest nagyobb beavatkozást szeretnénk végrehajtani az az adott alkotáson. Szálinger Balázs esetében például két, különálló lírai alkotásból készítettünk egy dalt, miután konzultáltunk vele arról, hogy tetszene-e neki ez a koncepció.
– Mit szóltak a szerzők az elkészült anyaghoz?
– Összességében nagyon lelkesek voltak és tetszett nekik az, ahogyan megragadtuk az alkotásaikat. Érdekes, hogy amíg mi, a középkorú generáció tagjai próbáltunk a fiatalosabb és modernebb zenei világ felé tendálni, addig Regős Mátyás például a Cseh Tamás által képviselt klasszikus zenei vonalat preferálja. Jó látni, hogy a fiatalok is élvezik azoknak az éveknek a zenéit, amelyeken mi magunk nőttünk fel, ugyanakkor tetszik nekik az is, amit csinálunk. Nagy Lea kifejezetten kedvelte, ahogyan megragadtuk a verse hangulatát; úgy fogalmazott, hogy pontosan olyan, amilyennek ő maga is elképzelte. Bék Timurnak is tetszett az elkészült dal, és nagyon várjuk, hogy Gergőnek személyesen is megmutathassuk a dalt, amire eddig a pandémia miatt nem volt mód.
– A hangulatot szeretnétek átadni a közönségnek?
– Igen. Számunkra nagyon fontos egy-egy alkotás hangulata, a hangulat által közvetített üzenet. Nem feltétlenül a dalszerűséget ragadjuk meg a versekben, hiszen a klasszikus irodalom megzenésítésével ellentétben ezek az alkotások nem feltétlenül dal formájában íródnak. Nagyszerű példa erre Nagy Lea Örökre című verse, amelyben a domináns hangulati síké a legfőbb közvetítőszerep.
– Csak versek lesznek megzenésítve vagy egy műfajilag sokszínűbb repertoárral is találkozhat a közönség?
– Nagyon érdekes ez a kérdés, ugyanis már mások is felvetették ezt az ötletet nekünk. Lehet, hogy ha még kétszer megkérdezik, akkor komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy alkalmasint akár rövidprózával is foglalkozzunk. Ezek szerint lenne rá igény.
– Elképzelhetőnek tartjátok, hogy a jövőben akár iskolákba és különböző rendezvényekre is ellátogassatok?
– Természetesen. Az elsődleges célunk mindig is az volt, hogy az emberek megismerjék a mai, kortárs irodalmat. Reméljük, hogy egy napon a rádiókban is felcsendülnek az általunk készített dalok, és ha csak pár percre is, de együtt dúdolhatná kisiskolás és felnőtt ezeket a verseket. Színpadi formációt is tervezünk, amolyan kamaraváltozatot, amelyben Andris és Roy állna a közönség elé. Hosszú távú céljaink között pedig elképzelhetőnek tartom, amit te is említettél. Hatalmas siker és áttörés lenne, ha az Eleven Költők Társasága hatására az emberek verseket énekelnének, dúdolnának otthon főzés közben, a fürdőszobában vagy épp autóvezetéskor, s olykor egy-egy allegorikus mondat megállítaná őket, hogy feltöltődjenek.

linkek:

https://elevenkoltok.hu/tortenet.html

https://www.facebook.com/elevenkoltoktarsasaga/