– Mikor ismerkedett meg a kultúránk ezen szegmensével?
– Tekintve, hogy Mohácson születtem, a busójárás mindig is az életem része volt. Már kisgyermek koromban lenyűgöztek a maszkok, amelyeket 12 évesen kezdtem el faragni. Egy félkész maszkot kaptam a szomszédunktól, mondván, próbáljam befejezni. Így lett kész az első maszk, amelyet azóta több száz követett; a maszkok vésését egyébként autodidakta módon, magam tanultam ki. Megállás nélkül gyártom a maszkokat, főleg a hideg, téli napokon a meleg kályha mellett. Egy-egy maszk elkészítése egyébként átlagosan 8-10 órába telik, de volt olyan alkalom is, amikor éveket gondolkodtam azon, hogy az adott maszk milyen formájú, stílusú legyen. Célom, hogy az elkészült maszkok tükrözzék a saját formavilágomat, mindemellett tiszteletben tartsam a hagyományainkat is.
– Ha jól tudom, építészként dolgozik. Végül miért éppen ezt az utat választotta?
– Még kisgyermek voltam, mikor a szüleim az otthonunkat építtették. Emlékszem, hogy egész álló nap az ácsokkal és kőművesekkel lebzseltem. Nagyon tetszett a munka ezen világa, és már itt eldöntöttem, ha felnövök, én is építész leszek.
– A szobrászatot tehát egyfajta hobbinak tekinti?
– Nem feltétlenül. A hulladékszobrászattal öt éve kezdtem el foglalkozni, a La femme magazin ötven tehetséges magyar fiatal programja által. Fő célom az volt, hogy köztéri szobrokat is készíthessek, amelyeket az emberek a mindennapokban meg tudnak tekinteni, és általuk maga az alkotás is életre kel. A pályázat beküldése után csodával határos módon bekerültem a programba. Bevallom őszintén, álmomban sem gondoltam volna, hogy részese lehetek. A mentorom végül Böszörményi Nagy Gergely lett, a Design Terminál főigazgatója. Rengeteget köszönhetek neki, többek között általa ismerkedtem meg a példaképem, Szőke Gábor Miklós szobrászművészetével, valamint részt vehettem különböző fesztiválokon is – mint például a Sziget Fesztiválon –, ahol más szobrászokkal nagyon jó barátságot kötöttem.
– Szobrászként milyen anyagokkal dolgozott először?
– A mentorprogram idején számos olyan szobrásszal ismerkedtem meg, akik leginkább fával dolgoznak. Ekkor döntöttem el, hogy szeretnék valamely más anyaggal dolgozni, ami különleges és a környezetvédelem szempontjából is hasznos. Egy külföldi alkotónál láttam meg először a gumiból készült alkotásokat, és tudtam, ez lesz az én anyagom is. Amellett, hogy sokkal időtállóbb, mint a fa, a kezelése is könnyebb. A gumikat egyébként itthon is számos helyen újrahasznosítják: egyrészt a gyártási folyamatok során, másrészt a játszótereken, sőt még az aszfalt előállítása során is fel tudnak használni valamennyit. Fából egyébként még nem készítettem köztérre szobrokat. Nemrégiben azonban kaptam egy felkérést, hogy készítsek két óriási szobrot a Mecsekbe. Ezeket deszkákból és lécekből fogom elkészíteni – jelenleg is ezen dolgozom.
– Hogyan készül egy gumiszobor?
– Elsőként az abroncsokat szerzem be, amelyek kizárólag használtak – lényegében ebben rejlik a környezettudatosságom. Mohácson viszonylag sok a kerékpáros, így a kerékpárszervizekben mindig találok használt, már kidobásra szánt kerekeket. A helyiek már ismernek, sokszor ők hozzák nekem az elhasználódott gumikerekeket, így nekik nem kell kidobni, nekem pedig mindig jól jön. A szobrokhoz motorgumikat is használok, amelyek beszerzése már kissé nehézkes, illetve autógumit is, amelyeket szervizekből kapok.
A megrendelővel folytatott egyeztetés után kezdődik az alkotófolyamat, amikor kitalálom, hogy milyen legyen a való életben a szobor. A vázlat és a tervrajz elkészítése után megépítem az alapot, amely vagy műgyanta váz, vagy zártszelvény váz – ez leginkább a szobor méretétől és a várható terheléstől függ. Végül az autógumikból elkészítem a bordázatot, majd a finomításokat a sokkal lágyabb bicikli- és motorgumikkal végzem. A gumikból szinte bármit meg lehet valósítani, hiszen amellett, hogy rendkívül jól formázhatók, nagyon tartósak is.
– Mennyi idő kell egy szobor elkészítéséhez?
– Attól függ, mekkora szoborról van szó. A háromfejű sárkány elkészítési ideje például 3-4 hónap volt, míg egy kisebb szobor átlagosan 1-2 hónap alatt készül el.
– Ezeket a szobrokat megrendelésre készíti? Hol tekinthetők meg?
– Igen, megrendelésre készítem őket, de szerencsére a legtöbb alkotás közterületre kerül, így bárki láthatja őket. Budapesten például a Dagály Strandfürdőnél és a TVE III. kerületi Torna- és Vívóegylet bejáratánál, valamint a Szegedi Ifjúsági Centrum és Stadion területén látható egy-egy alkotásom.
– Van olyan szobor, amely nagyon emlékezetes önnek?
– Igen, van egy történet, amely nagyon kedves emlék marad. Egy hajdúböszörményi férfi 70. születésnapjára készíthettem egy lovat, amely hatalmas meglepetés volt a családtól. A történethez hozzátartozik, hogy a bácsi lótartó volt, de egy ideje gumisműhelyben dolgozott. Így jött tehát a családnak az az ötlete, hogy készüljön egy lovat ábrázoló szobor gumiból. Rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptam, sőt a születésnapos egy eredeti hortobágyi csikósruhát is öltött, hogy igazán különleges képek készülhessenek ezen a napon.
Nemrégiben egy hasonló felkérésnek tettem eleget, amely szintén születésnapra készült, és egy hollót ábrázol. A születésnapos ugyanis amellett, hogy rajong a hollókért, ráadásul a Holló utcában is lakik. Tekintve, hogy soha nem készítettem még ehhez hasonló szobrot, izgalmas munka volt, és mindenképpen emlékezetes marad ez a történet is a számomra.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy az általam készített szobrok életre keljenek a közterületeken. A Mecsekben található háromfejű sárkányról például napjában kapok fényképeket, ahogy kicsik és nagyok egyaránt életre keltik fantáziavilágukat a szobor által.
– A hétköznapokban is törekszik a környezettudatosságra?
– Természetesen! Sajnos a vírushelyzetre való tekintettel nem mutathatom meg az otthonomat, de így, a virtuális világon keresztül igyekszem szemléltetni mindazt, ami jelenleg a nappalimban ülve körülvesz. A lámpám például újrahasznosított hulladékból, a beépített szekrényem pedig már kidobott fadarabokból, régi bútorok darabjaiból készült. Igyekszem a már kidobásra szánt dolgokat újra felhasználni, és különleges, egyedi bútorokat gyártani belőlük az otthonomba.
– Mik a távlati céljai? Gondolkozik esetleg egy saját kiállításon?
– Nem. Inkább azt szeretném, hogy az emberek között legyenek ezek az alkotások, mintsem egy teremben porosodjanak. Szeretném, ha az általam készített szobrok életre kelnének. Rendkívül büszke vagyok, amikor látom, hogy rámásznak a gyerekek, fényképeket készítenek a felnőttek, és ha csak pár percre is, de vidámságot lop az emberek szívébe egy-egy alkotásom. Legfőbb célom, hogy sikerüljön megnyitni Mohácson az általam megálmodott, játszótérként is funkcionáló bábszínházat, amelyhez jelenleg az épületet újítgatom. A bábszínház udvarára természetesen különféle állatokat megjelenítő gumiszobrokat is tervezek, amelyek a szabadban játszást teszik lehetővé.
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.