– Az Irodalmi Jelen debütdíját a Tökéletes gyilkosság című novellafüzérével érdemelte ki. Eredetileg egy novella volt, miért gondolta úgy, köré kell építeni egy egész történetet?
– Mindig a novella végét szoktam először megírni, a Tökéletes gyilkosság sem kivétel ez alól. Eredetileg egy visszatérő álmomat szerettem volna megírni, de úgy éreztem, egy novella kevés hozzá, ezért elkezdtem körbeépíteni az utolsó részt. Lassan, de biztosan alakult ki a történetfüzér, amely a fejemben és az álmaimban már megvolt. Néha most is formálok rajta, hozzáírok, elveszek belőle.
– A Tökéletes gyilkosságban Gedeon, a főhős macskává változik – a macska többször is visszatér a prózáiban, úgy gondolom, nemcsak egyszerű szövegszervező elem, hanem ennél többről van szó.
– A macskák különleges és mitikus lények. Valahol az élet és a halál között állnak. Nem ragaszkodnak senkihez, kicsit olyanok, mint az emberek. De ők sokkal titokzatosabbak, mert nem tudnak beszélni.
– Több rövidprózája kapcsolódik a romaiskolához, ahol tanít. Milyen magyar lányként roma gyerekeket tanítani? Úgy tudom, kortárs szépirodalomra is neveli őket.
– Kihívás. Kemény, önzetlen és néha idegfeszítő munka a legjobbat kihozni ezekből a gyerekekből, és nem mindig sikerül. Ha csak egyetlen fiatalt is sikerül jobb útra terelni, már megérte. Irodalmat és nyelvet tanítok nekik, nincs lehetőségük az olvasásra, gyakran viszem el otthonról a kedvenc olvasmányaimat, valamint az élő irodalmat. Ez egy löket nekik ahhoz, hogy érdeklődést mutassanak a kultúra, az irodalom és az anyanyelv szeretete iránt.
– Novelláiban erős Jack London és Franz Kafka hatása, jól gondolom, hogy ők hatottak önre leginkább?
–Igen. Mindkét írót nagyra tartom, mégis a kedvencem Edgar Allan Poe és Guy de Maupassant. Az elbeszélések és a verseik magukkal ragadtak, gyakran gondoltam arra, hogy ha egy kicsit is olyan jól írnék, mint ők, az már említésre méltó lenne.
– A próza mellett a költészet is érdekli, s nagyon érdekes, hogy hol epikusabb jellegű költeményeket, prózaverseket ír, hol pedig olyat, ahol a metrum, a kötött forma dominál. Mi indította el önben a költészet művelése iránti vágyat?
– Gyerekként sok szavalóversenyre jártam, dobogós helyezéseket értem el. Az első írásaim versek voltak. Később beláttam, hogy a versírás nem az én műfajom, így kisebb történeteket kezdtem megírni, amelyek az idő folyamán egyre erősebb novellákká alakultak át. Mostanában sok verset olvastam, ennek hatására ismét a líra felé kacsintgatok, annak is a különböző formáiban keresem a nekem megfelelőt. Ez az oka a változatos repertoárnak, egyelőre nem tudom eldönteni, melyik az, amiben kiemelkedőt tudnék alkotni.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. június 9-i számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.