Dr. Balázs Géza: Télies időjárás

2021. június 23., 07:30
Kopriva Attila: Volóci tél (olaj, vászon, 80 × 80 cm, 2017)
Nyelvi kalandozások (7.)

A televíziós időjárás-jelentések egyre inkább hasolítanak a szórakoztató műsorokra. Stúdiónyi animációk, lépegető műsorvezetők („időjósok”, de erről később), olykor háborús viszonyokra, máskor tudományos értekezésekre emlékeztető megfogalmazás. És néhány állandó frázis. Például ilyenek (a következő mondatban két ilyen frázis is van):
• A folytatásban már nemcsak naplementés képeket lehet lőni, hanem télieseket is…
Tekintsünk el az időjárás-jelentéshez nem illő szlengtől (képeket lőni), figyeljük meg a két frázist: „a folytatásban” és „télieseket is”. A folytatásban bevett formulává vált, csakhogy eredete homályba vész, nem indokolható. Mert minek a folytatásáról lehet itt szó? Az időjárás folytatásáról? Az időjárás nem folytatódik. Nem mondunk olyat, hogy folytatódik az időjárás. Legföljebb azt mondjuk, hogy folytatódik a jó idő. A folytatásban kifejezéssel valószínűleg az időjárás-előrejelzés folytatódására utalnak. Vagyis erre: az előrejelzés úgy folytatódik; de mondhatnánk egyszerűbben: a további előrejelzés szerint, prognózisunk szerint. Tehát akkor összefoglalásként annyit, hogy „a folytatásban” divatkifejezés magyartalan. De akkor mi a baj a télies időjárással? Az, hogy a télies nem egészen azt jelenti, mint a téli. Vegyünk további helytelen példákat – van bőven, szinte mindennap hallani:
• És annak oka, hogy egyre téliesebbre fordul az időjárás, az, hogy napról napra csökken a hőmérséklet.
Szinte valamennyi meteorológusunktól idézhetünk hasonlót (2021. január 2-i termés):
• A következő hét első napjain is – az eddig megszokott módon – egészen télies lesz az időjárásunk.
• A szezon eddigi legkomolyabb havazása volt, illetve van a Dunántúlon. A folytatás is télies lesz.
• A következő napokban tehát marad a télies időjárás.
Mi tehát a baj a „télies” időjárással? Az, hogy a télies nem egyenlő a télivel. Néha a legegyszerűbb szavaink jelentését is tisztázni kell, mert valamilyen furcsa nyelvi divat folytán elfelejtődnek.
Mert mit jelent a télies melléknevünk? 1. A télire emlékeztető. Télies idő. 2. Téli időjáráshoz illő: téliesen öltözködik.
Ha a fenti mondatok tavasszal, nyáron vagy ősszel hangoztak volna el, még helyesnek is tekinthetnénk őket. Hiszen tavasszal, nyáron és ősszel az időjárás lehet télies, azaz a télire emlékeztető. Gondoljunk csak Nagy László Deres majális című versére, ott döbbenetes képekkel tör elő a tél élménye májusban:

Vadmeggy virágzik álmomban.
Hol a sör, a bor meg a szóda?
Dobol a szívem majálist -
varjak jönnek a hívó szóra.
Borzong a szagos meggylevél,
nehéz ökörvér-színnel alvad,
elpityergi magát az ég,
táncolnak a fűben a varjak.

Hol van a régi majális?
Társak, mit látok szemeimmel!
Fehérek leszünk, mint a csont,
poharunk más kézben csilingel.

Csakhogy az időjárás-idézetek egytől egyig januárban lettek lejegyezve. A tél kellős közepén! Vajon januárban mennyire indokolt télies időről beszélni, amikor tél van? Januárban az időjárás, ha megfelel a télinek, akkor téli, és nem télies.
Ez a jelenség a szavak jelentésének nem pontos ismeretére, használatára világít rá. Ráadásul magyar szavakéra, a magyar médiában. És arra a leheletfinom használati különbségre, hogy egyes szavakat másként kell használni télen és másként más évszakokban.
Ne feledjük: tavasszal nem tavaszias, nyáron nem nyárias és ősszel sem őszies az időjárás! Hanem tavaszi, nyári, őszi…
És akkor térjünk vissza az időjósokra. Amióta az időjárás-jelentések szórakoztatóipari termékké váltak, előszeretettel nevezik a meteorológusokat, illetve a nem meteorológus műsorvezetőket időjósoknak. Az időjós az értelmező kéziszótár szerint így határozható meg: (bizalmas, gyakran gúnyos használatban) „Az, aki, ami az időjárást (előjelek) alapján előre jelzi”. És mi illusztrálja ezt a jelentést (jelzőként): időjós béka.
A szótár időjós kategóriájába legföljebb a népi tapasztalaton, megfigyelésen alapuló népi időjárásmondó fér bele, de a tudományos megalapozottságú szakember nem. Pedig mindannyian tudjuk, hogy a meteorológia egy szakma. Tanszéke van az egyetemen, és nagyon fontos tudományos intézménye, valamint egész életünket (nem pusztán a ruházatunkat és az esernyőnket) befolyásoló jelentősége. Ez a szakma nyilván felhasználja a népi tudást, de szakemberei nem időjósok. Kicsit olyan ez a megnevezés, mintha a költőket költőcskéknek, a tanárokat tanárocskáknak (tancsiknak), a sofőröket sofőröcskéknek neveznénk. Humorból éppenséggel lehet, de mi köze a humornak az időjárás-jelentéshez?
(A sajtónyelvi hibákra a kiskunhalasi Balog Lajos tanár úr hívja fel rendszeresen a figyelmemet.)

Dr. Balázs Géza | A hírlapi kacsa születése és alakváltozatai
Napjainkban sok szó esik az internetes hazugságról, másként: átverésről, álhírekről, fake newsokról. Óva intik az embereket a kritikátlan információfogyasztástól. Pedig úgy tűnik, hogy elemi igény van rá. Hosszú a füllentés, a hazugság útja.Az első, nyilvános, médiahazugságot kacsának nevezték. Hírlapi kacsának. De mi köze van ennek a hápogó falusi jószághoz?