Farkas Wellmann Endre: Irodalmi divatszalon ma?

2022. február 27., 12:00

Bizonyára vannak, akik elmosolyodnak magukban, hogy 2022-ben is van ilyen, ha egyáltalán iskolai emlékeikből földereng a fogalom jelentése. Irodalom és divat? Ha csak nem az az összefüggés a kettő közt, hogy az előbbire többnyire úgy tekintünk, hogy kiment a divatból, az utóbbira, pedig úgy, hogy vagy követjük, vagy nincs pénzünk rá, vagy okosabbnak tudjuk magunkat a trendeknél. De kicsit többről van szó. Sokkal többről. Pláné, ha arra gondolunk, hogy a társasági élet egyik legkedveltebb formáját még nem egészen száz évvel ezelőtt is a népszerű szalonok világa jelentette, vagy, ha a divat felől közelítenénk, gondoljunk csak Petőfire, aki a Vahot Imre által szerkesztett Pesti Divatlapban közölte először a János vitézt, majd segédszerkesztője is volt az újságnak.

Kattarzis 2022. február 25. - Balatonfüred, Fotó: Farkas Wellmann Endre

Régi polgári hagyomány újjászületését látjuk: a Kattarzis Irodalmi Divatszalon második estje Balatonfüreden ezt az érzést erősítette meg bennünk. Az örökség témájára fókuszáló rendezvény ötletgazdája és háziasszonya, Zoób Kati ritka varázslatok világába vitte el a közönséget: kicsit visszarepített a 19. század hangulatába, de kicsit elvitt a jövőbe is, megmutatva, hogy a hagyomány hogyan kaphat szerepet gondolkodásunk távlataiban azáltal, hogy az értékmegőrzést funkcionálissá tudjuk tenni.
Az időutazás az újjáélesztett hagyomány maga: a polgári Magyarország divatszalonjainak a hangulata mindenki számára megélhető módon tért vissza egy estére a balatonfüredi Partitúra galériában, a Kiss Ferenc műgyűjtő által vezetett intézmény a maga modernségében épp az által volt tökéletes helyszín, ahogyan a múlt értékeiről szóló estet a jelenünk otthonosságába emelte be.
Az est másik háziasszonya, Juhász Anna irodalmár külön kiemelte, hogy a múlt, a jelen és a jövő kategóriái nélkül nem is beszélhetnénk örökségről, minden örökséget e dimenziók tesznek értelmezhetővé.

Kattarzis 2022. február 25. - Balatonfüred, Fotó: Farkas Wellmann Endre

– Háború van – indította Zoób Kati divattervező a beszélgetést. – Háború, amelyhez valószínűleg egyikünk sem járult hozzá és valószínűleg egyikünk sem tehet semmit azért, hogy vége legyen.
A művészet érték, a háború pusztítás. Válogatás nélküli elpusztítása az ember, így az emberiség értékeinek. Zoób Kati pedig ezeket az értékeket pakolta körénk péntek este, több művészeti terület remek alkotásai között beszélgethettünk az örökség fogalmának számtalan értelmezési lehetőségéről. Záborszky Gábor festménye, Az anyag fekete lelke kísérte el a kiállításra azokat a különleges ruhadarabokat, amelyekről első látásra nem is gondolnánk, hogyan kapcsolódnak régi korokhoz, ám Zoób Kati csodálatos bemutatója során fény derült mindarra, amire fentebb utaltam: a funkcionálissá tett hagyomány vagy örökség velünk tud élni, önbizalmat képes adni és jövőbe mutat. Gobelinek, csipkék, régi korok kidobott rongydarabjai, amiket a hozzá nem értő szemétnek gondol, modern ruhacsodákká alakulnak a szakértői kézben, a kiállított ruhák majdnem mindenike tartalmazott valamit a múltból, közvetve tehát abból a gondolkodásmódból is, amely elődeinknek az öltözködésről és magáról a divatról alkotott ideáit is közel hozták a jelenlévőkhöz. Egy-egy újraszabott vagy egy mai ruhába beépített darab százévnyi távlatokból is komoly üzenettel bírhat, olykor épp azáltal, hogy teljes természetességgel tud egy mai koncepció részévé válni, feltűnésmentesen, jelezve, hogy saját tudásunk, kultúránk és ízlésvilágunk természetes része.

Kattarzis 2022. február 25. - Balatonfüred, Fotó: Farkas Wellmann Endre

Mindeközben egyszerre könnyű és nehéz is volt beszélni az örökségről, hisz a rendezvényt meghirdető szövegben a szervező arra kért mindenkit, hogy vigyen magával valamilyen tárgyat, valamilyen beszédes örökséget és ossza meg a többiekkel a hozzá fűződő történetét. Azt gondolom, hogy ez a gesztus tette élővé az estet, emiatt lettünk igazából szalonpolgárok néhány órára: mint kiderült, van, volt mondanivalónk egymásnak. Ráadásul spontán; emberi szavak, történetek vallomások hangzottak el, amelyek életet hoztak az örökségként kiállított tárgyak köré és az egyes, személyes emlékeket közös élmenyekké tették.
Juhász Anna például a Varázsló című képet hozta el, amelyet Nagy László festett ajándékul Juhász Ferencnek egyik születésnapjára, illetve egy verset, amelyet édesapja írt neki a tizedik születésnapjára. Juhász Anna legszemélyesebb emlékei például így válhattak mindannyiunk élményévé is, ezeket a relikviákat valószínűleg nagyobb közönség sohasem láthatta és nem is fogja látni, hacsak nem a Kattarzis egy elkövetkező jubileumi kiállításán…

Kattarzis 2022. február 25. - Balatonfüred, Fotó: Farkas Wellmann Endre

Az irodalmi szegmensben a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva beszélt a témáról, az örökség-lapszám tartalmát mutatta be a közönségnek, és mint kiderült, ma is tökéletesen működik mindaz, ami száz éve is működött: az irodalom és a divat jelenségei szervesen egymásba fűződő, egymással együtt élő területei a kultúránknak, helyük van egymás mellett.
Vendéglátónk, Kiss Ferenc zongorajátéka, mint természetes eleme a szalonhangulatnak olykor megszakította az eszmecserét, kicsit gondolkodni segített az egyes történetek, értelmezések lényegén. Hiszen egy szalonban mi sem természetesebb, minthogy a vendéglátó kitűnő zongorista is…
Összességében nagyon várom a következő alkalmat és mást is arra buzdítanék, hogy tartson velem a következő rendezvényre, igazán megéri még Budapestről is elmenni Balatonfüredre Zoób Kati varázslataira.