Farkas Wellmann Endre: Vadászösztön valamilyen mértékben mindenkiben van

2021. szeptember 25., 07:57

A Sormás Völgye Vadásztársaság területén voltunk, a 23-as szektorban az Égeres erdőnél, utána pedig ugyanebben a szektorban a Dögkert nevezetű helyen. A Sándorháza nevű részen láttunk szarvasbikát, és bőgést is hallottunk a Vát melletti erdőben. Izgalmas délutánt töltöttünk el Bíró Zsolt vadászíjásszal egy olyan helyen, amiről az út menti bokrokat látva a főúton közlekedő nem is gondolná, hogy kicsit beljebb gazdag vadvilágával egy erdő pompázik: gímszarvas, róka, nyúl és vaddisznó osztozik egymással a dús növényzetű erdőn. E kisriport nem vállalkozik arra, hogy a magyarországi íjászkodás történetét feltárja, de mint a hazai vadászat egyik színfoltját érdekesnek tartjuk bemutatni, örömmel néztünk szét a helyszínen.

Bíró Zsolt vadászíjász - Fotó: Kurucz Árpád
Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás

A szeptember 25. és október 14. között tartandó rendezvénysorozaton 75 ezer négyzetméteren tárják a közönség elé azt, amit szeretne megmutatni Magyarország a világnak és a világ Magyarországnak a fenntartható vadgazdálkodásról – mondta Kovács Zoltán, az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos. Portálunk a vadászat és a kultúra kapcsolódási pontjait keresve a magyarországi és a Kárpát-medencei vadászati kultúra megismertetésével, e hagyomány egyes érdekességeinek felvillantásával kíséri végig a rendezvénysorozatot. Két kiemelt eseményen szándékozunk konkrétabban hozzájárulni a világkiállítás háttérprogramjaihoz: irodalmi és fotóművészeti alkotói pályázatot írtunk ki, melyek eredményhirdetése október 7-én a Benczúr-házban lesz Budapesten, valamint egy irodalmi est előkészítésén is dolgozunk, amelynek helyszínét a Petőfi Irodalmi Múzeum biztosítja. A világkiállítás idején lehetőségeinkhez mérten igyekszünk érdekes, friss és archív anyagokat közzétenni a témában, amelyek az ember és természet viszonyát, a vadászat érdekességeit vagy épp fontosságát taglalják.

 

Vadászösztön valamilyen mértékben mindenkiben van

 – interjú Bíró Zsolt vadászíjásszal

Bíró Zsolt vadászíjász - Fotó: Kurucz Árpád

– Te miért vadászol?
– Nálam ez inkább a természet szeretetét jelenti, nem olyan vadász vagyok, aki kiáll a lesre, lelövi, ami a szeme elé kerül és hazamegy… Sokakat nem az érdekel, amit látnak. Mi sokszor kimegyünk, sokszor ugyanazt látjuk, ugyanazokat a vadakat, néha le is fényképezzük őket, úgy válogatunk. Megfigyeljük a szokásaikat, hogy mikor mit csinálnak, merre járnak. Legtöbbször inkább „nézelődni” megyünk, nekem ez az igazi élmény. Persze vannak a társaságunknak is előírásai, tervei, amiket teljesíteni kell, ha nem, az büntetéssel jár, de ez a vadgazdálkodás része. A vadászat lényege nem az, hogy feltétlenül zsákmánnyal térj haza.
– Akkor amit te művelsz, az a sportvadászat?
– Nem nevezném a vadászatot sportnak, magamat sem sportvadásznak. Van benne sport is, amikor cserkelsz vagy fára mászol vagy épp rengeteget gyalogolsz, de én egyszerűen csak vadászatnak nevezném. Bár hivatalosan van sportvadász és hivatásos vadász megkülönböztetés.
– Láttad, hogy a vadászati világkiállítás agancskapuja milyen kommenteket váltott ki az olvasókból?
– Nagyon sokan tudatlanok a vadászat terén, pedig nem titok, hogy a szarvas hullajtja az agancsát. De a tudatlanság ellen sem lehet sokat tenni.

Bíró Zsolt vadászíjász - Fotó: Kurucz Árpád

– Ma Magyarországon ezzel a vadászati módszerrel egyáltalán miként találkozik az ember? Ritkán hallani a csigás íjról, nemhogy vadászíjászokról.
– Én történetesen az unokatestvérem révén ismerkedtem meg az íjászattal, aztán kedvet kaptam hozzá. Előtte volt reflexíjam, azzal gyakoroltam néha, majd 2008 körül megismerkedtem a japán íjászattal, a vadászíj utána következett.
– Vadász voltál, aki elkezdett csigás íjjal vadászni, vagy íjász, akiből vadász lett?
– Az előbbi. Kilencvenkettőben végeztem vadász-vadtenyésztő szakon, ezután nemsokára az itteni vadásztársaság tagja lettem és 2017 óta vadászok íjjal.
– Mekkora terület tartozik hozzátok?
– Hétezer-nyolcszáz hektár a teljes terület, ebből körülbelül hétszáz hektárnyi az erdő, alapvetően nagyvadas terület, de természetesen apróvad is van. A gímszarvas, az őz és a vaddisznó jellemző inkább, de nyúlra és fácánra is lehet itt vadászni.
– Mekkora a vadásztársaság?
– Mindössze tízen vagyunk, ez a minimum létszám, két hivatásos vadásszal a csapatban. Főleg bérvadásztatás zajlik nálunk.
– Most épp mi történik a területen?
– Most van a bőgés ideje, ilyenkor nem szabad zavarni az állatokat. Nappal is bőgnek, úgyhogy csak a terület széléig fogunk bemenni, ahol már hallható a hangjuk. Íjas vadászatot sem fogtok látni: ez három-négy fős társasággal nem életszerű. Van úgy, hogy az íjász teljesen egyedül, mozdulatlanul áll egy fán öt-hat méteres magasságban, akár három-négy órán keresztül is, totális csendben, ez a siker alapfeltétele.

Bíró Zsolt vadászíjász - Fotó: Kurucz Árpád

– Az íjas vadászat miben különbözik a fegyveres vadászattól?
– Az íjjal nagyon közel kell kerülnöd a vadhoz, míg a fegyverrel – szélsőséges esetben – akár háromszáz méterről is esélyes a találat, addig íjjal húsz-harminc méteren belül tudsz érvényesülni. Átlagban 22 méter az ideális távolság a vadtól. Így érted, hogy ha már többen vagyunk, ezt nehéz lenne kivitelezni.
– Az íjas vadászatra más szabályok vonatkoznak?
– Nem, a szabályozás megegyezik a fegyveres vadászatéval, sőt van néhány könnyítés: például lőhetsz ülő nyúlra… Szabályok inkább a vadásztársaságokon belül vannak, vannak olyan társaságok, amelyek nem is fogadnak vadászíjászt, de vannak olyanok, ahol kifejezetten kedvelik a jelenlétüket. A vadászíjász általában többet és máshogyan lát, az előbb említett közelség okán…
– A lőfegyverhez képest milyen az íj hatékonysága?
– Ha jól használod és pontos a találatod – íjjal ugyanis szívre tanácsos célozni – akkor ugyanolyan hatékony. Azt is mondják egyesek, hogy az íjjal elejtett vad húsa finomabb, a lövés miatt nem keletkeznek vérömlenyek, nem éri akkora sokkhatás a vadat. Csak nagyon pontosan kell lőni. Ha mégis csak sebzés történik, akkor ajánlatos később után keresni egy hivatásos fegyveres vadásszal, pláné, ha egy vadkanra lőttél rá…
– Hogyan lehet valakiből vadászíjász?
– Vadászösztön valamilyen mértékben mindenkiben van, aki falu nőtt fel. Ha már íjászkodtál gyermekkorodban és pontosan tudsz célba lőni, akkor Gödöllőn tudsz levizsgázni. Ambrózy Árpád, Szöllősi Antal és Glück Balázs készítenek fel az elméleti és gyakorlati vizsgára. A vadászvizsga mellé vadászíjász vizsgát kell letenned, és ezután lehet vadászíjász valakiből.