Helyőrség: Egy elvarázsolt kastély titkos szobája – Oros László hetvenedik születésnapjára

2022. március 25., 09:22

Aki ismeri Oros Lászlót, az vele kapcsolatban egyetérthet Szerb Antallal, miszerint: „A világnak égető szüksége van egy kis jóságra – és aki a könyveket szereti, rossz ember nem lehet.” Oros László szereti a könyveket. Gyűjteni, olvasni, és írni is. Ő a nagybetűs csodabogár, aki négy évtizede szenvedélyesen gyűjti a könyveket, régi fegyvereket, arcképeket, művészeti alkotásokat és színes reprodukciókat.

Felsőszeli egyik szélső utcájának takaros portáján található kis múzeumáról a nyolcvanas évek végén a Hétben írt először Ozsvald Árpád, miután meglátogatta Oros Lászlót. Ozsvald úgy érezte, egy elvarázsolt kastély titkos szobájába toppant, ahol először két bronzkori koponya tárult elé, majd régi fegyverek, megsárgult családi fotók mellett a csehszlovákiai magyar írók bekeretezett arcképei. És persze könyvek mindenütt – mindez egy garázsban, a régi korok stílusát őrző könyvszekrényekben.

1977 nyara változást hozott Oros László életében, amikor is neves vendégek jelentek meg a házuknál azzal a szándékkal, hogy édesapja szakértelmét, aki ügyes villanyszerelő hírében járt, igénybe vegyék. Dobos László és Fónod Zoltán volt a látogató, így nem csoda, hogy a beszélgetés mellett megnézték az akkor még szerény könyvgyűjteményt, és beszélgettek az irodalomról is. Ez volt az a pillanat, amikor Oros László elhatározta, hogy olvasni, gyűjteni és rendszerezni fogja a hazai kiadók műveit. A garázs azóta igazi könyvtárrá nőtte ki magát, Bibliotheca Pro Patria elnevezéssel. A magángyűjtemény elsősorban az 1918-tól napjainkig megjelent szlovákiai magyar könyveket, az írókkal folytatott levelezéseket, korabeli dokumentumokat, kisnyomtatványokat és plakátokat, valamint a hozzáférhető folyóiratokat és regionális lapokat tartalmazza. Mindezt hangulatosan kiegészítik a falon elhelyezett történelmi témájú reprodukciók, főleg az 1948/49-es szabadságharcról, a festmények, korabeli fegyverek, illetve dísztárgyak. A gyűjteményben megtalálhatók a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház műsorfüzetei, plakátjai, a képzőművészek kiállítási katalógusai és mindazon múzeumi kiadványok, amelyek a hazai magyarság életével és történetével foglalkoznak.

Közben anyagokat gyűjtött, kutatott, és 2000-ben megjelentette könyvgyűjteményét Felsőszeli címmel, majd évekkel később ez a kötet átdolgozott, bővített kiadásban is megjelent. Az első komoly műve a Felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története című vaskos, képekkel illusztrált, négyszáz oldalas monográfiája volt, amit az Irodalmunk emlékei I., II. követett. Megjelentetett egy összeállítást a deportálások és kitelepítések 70. évfordulója emlékére, majd Leskó Mihály (1808–1879) felsőszeli evangélikus lelkész, esperes halálának 140. évfordulója kapcsán állította össze a róla szóló kötetét. A Felvidéki portrék és történetek című kötetben arra is törekedett a szerző, hogy a méltatlanul elfeledett irodalmárok is teret kapjanak benne. Közel kilencezer kiadvány található a Bibliotheca Pro Patriában, legtöbbje a szerző dedikálásával vagy ajánlásával van ellátva. Oros László munkája felbecsülhetetlen értékű, a könyvtárat és annak rendkívül értékes állományát egészében kell megőrizni az utókornak.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. márciusi számában)