Miklóssi Szabó István: A szavak szerzetese – J.M. Coetzee

2020. június 15., 09:57

John Maxwell Coetzee (ejtsd: Kötze) a dél-afrikai Fokvárosban született 1940-ben. A jelenleg Ausztráliában élő író a huszadik század egyik legjobb, legtöbbet díjazott szerzője, a magyar nyelvterületen most kezdjük alaposabban megismerni.

John Maxwell Coetze – Forrás: www.nobelprize.org

Coetzee nagyon visszavonult életet él, olyannyira, hogy még a díjátadó ünnepségeken sem jelenik meg, ugyanakkor valóságos polihisztor. Foglalkozik számítástechnikával, irodalomtörténettel, oktat, fordít, nyelvész, matematikus, kritikus és esszéista is. Emellett napi rendszerességgel végez testmozgást, nem iszik, nem dohányzik, vegetáriánus, s napja nem múlik el írás nélkül. Visszavonultsága miatt könyveinek dedikált példányai nagyon értékesek; mikor megtudta, mekkora összegeket fizetnek értük, társult egy vállalkozással, amely a dedikált példányokból befolyó összegeket az afrikai HIV-fertőzöttek javára fordítja.

Mondatai már-már szálkásak, minden derűt nélkülöznek. Borongós, csaknem nyers hangulatuk talán A semmi közepén (1977) regényében érhető leginkább tetten. A mű egy távoli farmon élő, apja által elnyomott nő életét mutatja be, bízvást állíthatom, hogy az egyik legszörnyűbb mű, melyet az elmúlt években olvastam. Munkásságának csúcspontja A barbárokra várva (1980) regénye, mely egy hivatali képviselő viszontagságait írja le, aki egy meg nem nevezett Birodalom és annak mondvacsinált ellenségei, a barbárok közé ékelődik. Az egész regény mintha egy vízió lenne, másik világban játszódna, holott akár egy szomszédos országban is történhetne. Valamivel könnyedebb hangvételű mű a Szégyen (1999); egy fiatal tanítványával kapcsolatot kezdeményező és ebbe belebukó professzorról szól, aki ezt követően egy farmon élő, elhidegült lányához költözik – és innen elszabadul a pokol. Említsük meg a Foe (1986) regényét is, melyben Robinson Crusoe történetét dolgozza fel női szemszögből. Persze itt nyoma sincs Defoe műve könnyedségének, Coetzee súlyos egzisztenciális, morális kérdéseket vet föl. Legújabb művei, a Jézus gyermekkora (2013) és a Jézus iskolái (2014) egy megújuló írót mutatnak, akinek mondanivalója sok szálon fut, olykor valóságos rejtélyeket kell megfejteni értésükhöz, valamiféle homályban tartja az olvasót, teszi ezt különféle filozófiákkal, misztikákkal, keresztény tanokkal, utalásokkal. A Jézus ciklusnak bizonyára lesz harmadik része is, hiszen a két regény még nincs lezárva.

Coetzee eddig kétszer kapta meg a rangos angol irodalmi Booker-díjat (nem vett részt az ünnepségen), munkásságát 2003-ban az irodalmi Nobel-díjjal is elismerték. Talán ennél is fontosabb, hogy szülőhazája 2005-ben kitüntette azért, mert műveiben Dél-Afrika pozitív értelemben is a világ szeme elé került.

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2019. áprilisi számában)

Legfrissebb hírek
2020. augusztus 03., 07:53
2020. augusztus 03., 07:31
2020. augusztus 03., 07:20
Legnézettebb
2020. július 27., 13:04