Pál-Lukács Zsófia: Kapcsolatban a legnagyobb nyugat-európai és amerikai képregénykiadókkal

2021. szeptember 27., 11:47

Szeptember 24-én a PesText Világirodalmi és Kulturális Fesztivál Petőfi Irodalmi Múzeumban zajló programsorozatának keretében kiemelkedő magyar képregény-illusztrátorokkal folytatott kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, bepillantást nyerve munkájukba, a képregénykiadás hazai sajátosságaiba, egyáltalán, ennek sajátos magyar világába. Az eseményen a szakmai bázis képviselte magát a hallgatóság sorai között is.
Az első szekcióban ennek világirodalmi képviseletéről beszélgettek az Amerikában, Nyugat-Európában dolgozó alkotók, Németh Gyula (Criminal Macabre, Possessed), László Márk (Hellboy, Jim Henderson’s The Storyteller) és Farkas Lajos (Megváltás, Le Dernier dragon).
A beszélgetés szakmai kérdések mellett a szerzők hétköznapjaihoz, életstílusához is kapcsolódott, s egyértelműen kiderült, hogy ezt a munkát csak „szerelemből” lehet végezni, nem véletlenül volt központi téma elsősorban a megélhetés kérdése, mellesleg a program felvezetésében is ezt olvashatjuk: „Sokszor hallhattuk már, hogy a képregénykiadás az egyik legbiztosabban veszteséges vállalkozás Magyarországon.” Fontos kiegészítésként hangzott el, hogy a mostani kormányzati támogatásoknak köszönhetően tud fejlődni ez a művészeti ágazat. Emellett olyan kérdések kapcsolódtak a beszélgetéshez, mint hogy miért döntöttek az idézett szerzők a képregényrajzolás mellett (erre válaszolta Farkas Lajos azt, hogy „rosszkor volt rossz helyen”), miként kerültek kapcsolatba a legnagyobb európai és amerikai képregénykiadókkal, vállalnak-e ezek mellett egyéb munkát (könyborítók, képnovellák, tetoválások), mennyi időt igényel egy-egy munkafolyamat (egy könyv megrajzolása 10-11 hónap is lehet). Érdekes életutakkal ismerkedhettünk meg. Farkas Lajos például a Vörösmarty téren rajzolt, ezt követte a reklámfilmek világa, később már Európa egyik legnagyobb képregénykiadójánál jelent meg könyve. 2010-től Futaki Attila asszisztenseként dolgozott több, amerikai megrendelésre készült képregényben (Percy Jackson, Severed, Conan), majd „kisajátította magának” a francia Delcourt. Németh Gyula reklámügynökségeknek dolgozott, de szeretett volna váltani, hogy a grafikai tervezés mellett/helyett látványtervezéssel foglalkozhasson.


Közös tapasztalatuk alapján a külfödi kiadóknál való elhelyezkedés egyik alapvető feltétele a digitális kommunikáció használata, az illusztrátoroknak, hasonlóan egyéb Nyugat-Európai alkotókhoz, folyamatos „promóban” kell lenniük.
A következő kerekasztal-beszélgetésen Szekeres Nikoletta (kritikus, szerkesztő, kulturális szervező) moderálásával a képregénykiadás helyzetéről Bayer Antal, Lakatos István és Mészáros János beszélgetett, aki a Királyok és keresztek című neves hazai történelmi képregénnyel kapcsolatosan beszélt a képes krónikák által generált érdeklődésről, illetve a műfajhoz kapcsolódó kiadási tervről, közük a Hősök tere című készülő történelmi antológiáról, amelyben szintén neves illusztrátorok munkái szerepelnek. A programot a Nők a magyar képregényművészetben című beszélgetés zárta.