2022. március 19-én töltené be 85. életévét Gergely József költő, a lévai Pedagógiai Szakközépiskola mellett működő legendás Juhász Gyula Irodalmi Színpad ikonikus rendezője, amatőr színész, aki 2007. január 9-én oly szerényen és magányosan távozott el közülünk, mint ahogy élt.
Gergely József kiváló költő volt és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja. Az 1960-as években a Nyolcak csoportjával indult és publikált az Irodalmi Szemlében. Hosszú kényszerhallgatás után 1997-ben megjelent Milyen szél címen a verseskötete.
„Ritkán írt és ritkán ír. Amit azonban papírra vet, az míves munka. Költőt avatunk? A költők kortalanok, a versek élnek. Neki ilyen sors jutott. Viseli, mint minden ember a keresztjét. Mint a bibliai Elítélt.” Ezt Mészáros Károly írta Gergely József kötetének utószavában.
Az 1960-as években megalapította a lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpadot, és rendezője lett. Megreformálta az irodalmi színpadot, új irányt teremtett, amely ma is mozgatóereje a mozgalomnak. Számos belföldi és külföldi sikert ért el. 1960–1973-ig a lévai Pedagógiai Szakközépiskolán magyar nyelvet és irodalmat oktatott. Kiváló pedagógus volt, mesteri módon, sokoldalúan formálta egyéniségünket. Oktatói módszerei messze meghaladták a középiskolai fokot, kreatív és magas színvonalú élményórái sok-sok új ismeretanyaggal gazdagítva jóval megelőzték korát. Hivatását magas fokú felelősségtudattal és hozzáállással végezte, hisz a tét a jövő pedagógusai voltak. Tette mindezt oly korban, amikor bűn volt a tudás és a gondolkodás! A tanítványai számára négy kiváltságos, boldog, de egyben „Godot-ra váró” évek voltak ezek. Ő volt számunkra a kezdet, általa lettünk, vagyunk és leszünk.
A Gergely-kód hordozói vagyunk, időnként kiközösítettként, de büszkén! 1968-ban nyilvánosan elítélte Csehszlovákia szovjet megszállását, ezért, és igényes, bátor irodalmi színpadi rendezései miatt, feketelistára kerül. Meghurcolták, majd tanári állásából elbocsátották. Több mint húsz évig munkásként dolgozott. A 90-es években, nyugdíjazásáig, visszatérhetett tanári hivatásához.
Gergely Józsefet az egykori tanítványai in memoriam kitüntetésre javasolták. A Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség posztumusz Vankó Terike-díjat adományozott neki pedagógiai munkásságáért a „szlovákiai magyar óvónők oktatásában kifejtett eredményes munkája elismeréseként”. 2009. május 30- án, Füleksávolyban került sor emléktáblája ünnepélyes leleplezésére a sávolyi általános iskola falán, ahová egykor gyermekként járt, és ahol néhai édesapja, id. Gergely József iskolaigazgatóként működött. Ezen a napon személyesen adtam át a posztumusz Vankó Terike-díjat a Gergely családnak. Mint volt tanítvány, az ember, a tanár és a költő emléke előtt szeretnék tisztelettel fejet hajtani.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. januári számában)
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.