Szalai Klaudia: Tartuffe a nappaliban

2021. március 02., 06:52

Molière zseniális komédiája régi kedvencem, de színpadon eddig még csak egy alkalommal, a tatabányai Jászai Mari Színház kamaratermében tekinthettem meg. Ha üzenhetnék az akkori énemnek valamit, valószínűleg azt mondanám: „Figyelj oda. Szívd magadba a légkört, és örülj annak, hogy nevetnek, tapsolnak, s köhintenek melletted. Fogd meg a melletted lévő szék karfáját és érezd tenyereid közt a szövetet. Hidd el, egy nap még a véletlenül megszólaló telefon hangja is hiányozni fog.” Herczog Noémi szavaival élve „rég tapasztalhattuk meg a jelenlétet annyira, mint most a hiányán keresztül”.[1]

Lukács Sándor Orgon és Gáspár Sándor Tartuffe szerepében - Forrás: petofiszinhaz.hu

Z generációsként az online tér nem ismeretlen terep számomra. A Wikipédia szerint a Z generáció tagjai képesek párhuzamosan egyszerre több dologgal is foglalkozni – meglehet, hogy nem annyira részletekbe menően, mint az Y generációba tartozók. Ennek köszönhetően azonban tanulási szokásaik is eltérnek a korábbi generációkétól. Talán éppen ezért is táplált olyan nagy reményeket az egész világ 2020 tavaszán az online oktatás kapcsán. Sokszor hallom a szüleimtől, hogy ki sem bújok a telefonom képernyője mögül. Igazat kell adnom nekik, a telefonom mostanra eggyé vált a kezemmel, s ha tehetem, mindent a segítségével intézek el. Mégis viszolygok a gondolattól, hogy akár az év végéig az online térben maradhat az oktatás s vele együtt számos rendezvény vagy éppen egy-egy színházi előadás – ez pedig megfoszt a jelenlét megtapasztalásának élményétől.

A napokban lehetőségem nyílt rá, hogy átélhessem életem első online színházi előadását. Bevallom, eleinte szkeptikus voltam. Nem fért össze a fejemben az online és a színház fogalma. Marton László darabjának egyik legnagyobb erénye, hogy szöveghűen követi Molière komédiáját, míg a szereplők öltözete a 21. századot idézi. Molière mesterműve azon klasszikusok közé sorolható, amelyek kortól függetlenül mindig megszólítják a közönséget. A színészek által színpadra vitt karakterek olyan embertípusok megtestesítői, akik a történelmi koroktól függetlenül folyamatosan jelen vannak a társadalomban. Az ármány és szerelem, valamint az érzelmek szerteágazó bonyodalma nemcsak a 17. századra jellemző, hanem manapság is sikert aratnak azok a filmek és előadások, amelyekben központi cselekményszálként fut az átejtés nagy manipulációja.

Az online jegy megvásárlása után – hogy megteremtsem a kellő hangulatot az otthoni színházélménynek – szép ruhát öltöttem s kikapcsoltam a telefonomat. Izgatottan ültem a kanapén. Hónapok óta vágytam már egy színházi estre, még ha nem is így képzeltem el azt a bizonyos viszontlátást.

A darab a megszokott duruzsoló hangokkal indult, amely az előadások kezdetekor belengi az egész teret. Szinte hallottam fülemben a jól megszokott mondatokat: „Biztos, hogy rendesen lehalkítottad a telefonodat? Inkább kapcsoljuk ki, az a biztos.” Végül mindenki elcsendesült. A színészek felsorakoztak, s megkezdődött az előadás.

Az álszent Tartuffe szerepét a Kossuth- és Jászai-díjas Gáspár Sándor játszotta, aki kitűnően ábrázolta a cselszövés legapróbb mozzanatát. Orgont, a Tartuffe-öt oly nagyra tartó főszereplőt a szintén Kossuth- és Jászai-díjas Lukács Sándor alakította, míg Pernelle asszonyt, Orgon édesanyját Zsurzs Kati elevenítette meg a színpadon. Elmirát, Orgon feleségét pedig Kerekes Viktória személyesítette meg. A különféle hangeffektusoknak, valamint a precízen megkonstruált kameramozgásoknak hála egy pillanatra sem zökkentem ki a darab atmoszférájából. Még a szünetnek szánt percekben sem, amelyből már csak a friss és ropogós perec és a mosdók előtt kígyózó tömött sorok hiányoztak.

A korábban már említett tatabányai előadáshoz képest a Veszprémi Petőfi Színház produkciójában Orgon tisztázatlan érzelmei kerülnek a cselekmény középpontjába. Marton László rendezése teret nyit azon értelmezési lehetőségnek is, amelyben a barátság homoerotikus vágymintázattal társul. Vajon Orgon érzelmei mennyire férnek bele a rajongás és a baráti szeretet fogalmi keretei közé?

[1] Herczog Noémi Szánhíz Online forrás = https://www.es.hu/cikk/2020-04-09/herczog-noemi/szanhiz.html