2021. február 20., 10:46
A pünkösdi búcsú előestéjén játszódik Péter Beáta Búcsújárás című drámájának első felvonása, amelyet a Csíki Játékszín színészei tolmácsolásában ismerhetett meg a közönség a magyar kultúra napján, felolvasószínházi körülmények között.
Péter Beáta (balról) és Boros Kinga a Búcsújárás felolvasószínházi bemutatója utáni közönségbeszélgetésen - Fotó: Pinti Attila
Egy csíksomlyói házban gyűlnek össze a különböző helyekről érkező zarándokok, miközben a házigazda, Lajos, a közbirtokosság újonnan választott elnöke – a közösség javainak megóvására hivatkozva – eszement ötlettel áll elő a búcsújárásra vonatkozóan, és az sem érdekli, hogy ezáltal az egyházzal is konfliktusba keveredik. Hagyományok, búcsús történetek, egyéni sorsok vannak felsorakoztatva a drámában, mindez bőségesen fűszerezve humorral. A Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény István-ösztöndíjasaként írta meg Péter Beáta a Búcsújárást. Az első felvonás 2017-ben, a második a pápalátogatás időszakában, a harmadik a koronavírus-járvány sújtotta pünkösdi időszakban zajlik.
A magyar kultúra napján Kozma Attila, Márdirosz Ágnes, Vass Csaba, Borsos Tamás, Dálnoky Csilla, Giacomello Roberto és Pap Tibor felolvasásában hallhatták az érdeklődők Lajos (közbirtokossági elnök), Magdolna (a felesége), Anti bácsi (moldvai zarándok), Asztrik (ferences szerzetes), valamint Elvira és Zoltán (magyarországi zarándokok) találkozását.
A felolvasás után Boros Kinga dramaturg faggatta a szerzőt, aki, mint kiderült, maga is először hallotta megszólalni a szöveget. A drámaíró mesélt a darab keletkezésének körülményeiről, arról, hogy milyen nehézségekkel szembesült az alkotás során. „Nemcsak az volt a cél, hogy felvillantsam, felsorakoztassam ezeknek az éveknek az eseményeit, hanem, hogy a történeten belül ezek a szereplők eljussanak valahová. Aki tudott róla, hogy írom ezt a drámát, volt, hogy leállított az úton, vagy felhívott telefonon és elmesélte, hogy milyen élmények fűzik őt Csíksomlyóhoz. Rengeteg ilyen történettel találkoztam azóta, ez is azt jelenti számomra, hogy elég sokunknak fontos ez a téma.”
Boros Kinga elmondta, a próbák során élvezték, hogy igencsak színesek a figurák, hogy „van rajtuk, amit játszani”, de egyben nehézség is volt, hogy ne csússzanak át paródiába.
Péter Beáta hozzátette, úgy érzi, ilyen szempontból is pengeélen táncolt a megírás során, a tematika szempontjából pedig mindenképp. „Asztrik mondja: Csíksomlyó mindannyiunké. És ilyen vonatkozásban egy adott pillanatban nagyon éreztem, és most is érzem, hogy alkotói szabadság ide vagy oda, de Csíksomlyóról nem lehet akárhogy és akármit írni. Ez megdolgoztatott, hogy meddig lehet elmenni a poénokkal is úgy, hogy ne legyen sértő. Erre próbáltam odafigyelni, hogy legyen benne, amit elképzeltem, de mégse bántson senkit, mert ez a darab a hit kérdését is boncolgatja, és másnak a hitéletével poénkodni nem szabad.”
Az egyik néző kifejtette, nagyon jólesett számára hallani a poénokat, a darab egyfajta tükröt állított arról, amit mindenki tud. „Azok, akik itt vagyunk, ezeket átéltük. És valójában ezeket az attitűdöket, viszonyulásokat mindannyian érezzük, hogy ez itt benne van a helyben. Ettől nem szentségtelenedik meg Csíksomlyó, de jó ezzel szembesülni is. Sajnálnám, ha nagyon elkomolyodna a továbbiakban a darab” – tette hozzá.
hogy ez így lesz-e, megtudhatjuk március 27-én, ugyanis a színház világnapján hangzik el a Búcsújárás második felvonása, majd a tervek szerint pünkösdkor bemutatnák a teljes darabot.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. februári számában)
