KARANTÉNVERSEK 65 PLUSZ
Élet katonai dekrétumok alatt
Petri György mondta:
„redukálódunk hát a mondatokra”.
Lássuk be.
Lássuk csak:
reggel megisszuk a kávét,
délben már ásítunk,
este kocsmába vágyunk,
vagy
ki a Maros partra,
semmi se megy előrébb,
kinn a vírus,
úton zsandár,
benn a szöszmet kavarodik,
ahogy az ajtó csapódik,
magam a világhálón vagyok,
mondatommal babrálgatok,
teszem-veszem az életem,
telik,
lesz még egy kipipált napom,
lesz egy vírusmentes próba,
redukálva mondatomra.
Idill
Kevés szabadidejében
meggyes süteményt készít az asszony,
a szomszédasszony
már szagolja illatát.
Rendszerint minek három fogás?
A gyomor szűk, kényes, arrogáns.
Inkább valami moszatos sushit.
Olykor a pizzás fiút várjuk,
morzsát a varjak.
Teleaggatott fogas mellett
besurranhat az ajtón a tolvaj,
(kéznél mindig a kibúvója).
Eltelik ez az idill, este
kitesszük a mondat végére a pontot,
és a kapu elé a szemeteszsákot.
A kocsma
A kocsma fölmelegítene,
mint régi emberek fejét a kucsma,
nem azért, de volt mit megbeszélni,
elintézni, megszervezni,
s kivel,
és egy-két kupica is,
és kibeszélni való.
Működött a jókedv, a nóta,
szerveződött a kaláka
s a bicskamodor is, na.
Férfi tett
Szilvás kavart tészta,
Ez az egyetlen omlós sütemény,
Ez a szezonra szabott csemege,
Ez a feledhetetlen sikerélmény,
Amikor kiveszed a sütőből,
Amikor belehasít a késél,
Amikor az ízek felbomlanak a szádban,
Amikor megdicsérnek,
Ez férfi tett. Naná…
Takarítás
A parkettán hömpölyög a szöszmet,
sivatagban guruló növényzet,
szélt kavar a szobába zárt tiltás,
s engem meghív a nagytakarítás.
A porszívó lustább, mint a hajnal,
búg motorja fülszaggató zajjal,
fogyhatna a szőnyeg szélte-hossza,
s a por is az ágy alatt, sarokba’.
Szája elidőz a poros kárpit csókján
s elrestelli magát pórias gusztusán,
kígyó kebelez be tétova állatkát
ilyen szenvedéllyel, traktálva önmagát.
Aztán jön a klórittas feltörlő,
(vele csoszog kedvetlen a költő,)
hosszú nyélen a medúza lepcsenc,
útjában asztal, széklábak, kredenc.
Most leülhetek a zárt szobában,
meghívattam, s látni, nem hiába,
megilletne tán babér vagy mirtusz,
de kuncog a kukába dőlt virtus.
Kiürültség
Van ez a kiürültség állapot.
Bele kellene gyömöszölni legalább
egy réges-rég elmúlt réveteg álmot,
amely az élet legalján megmaradt,
amely a lapot,
a tabula rasa-t nem pöttyözte ki,
mint egy pointilista,
de melyiket ragadjam meg s ki,
nyilván hosszú a lista,
láthatón
alakot nem ölt, de ölni tud, ha
elárul, ha elkárhoztat, ha
kurva vágy-bohózat,
mit el nem érsz, és mennyi van.
Az álmodozás nem férfitett,
de férfi öröm, férfi bú is,
Ikarusz-szárny és Jákob-létra,
sohasem egyszemélyes, úgy, mint
a mondat, amelyre nyilván
redukálódunk Petri-mód megírván.
Ajánlás
Herceg, a mondat komplikált,
Ha tőmondat, lásd H. GIZELLÁT,
Ha vannak benne vesszők, egyebek,
SISZ rezegteti meg a hegyeket,
S ha némán gyilkos vírus les rád,
mondatod vág, mint egy remeterák.
(Karantének)