Lüktet a szó, örvénybe mélyed,
sodrásában fuldokló fények
emelik tajtékos magasba,
hol habtükör-fény néz a Napra.
Reméli onnan hull a fénye,
az örvény azt húzza a mélybe,
hogy megkeresse, aki vár rá,
aki érti, ha a vízen jár…
Ő megérthet valami mást is,
mi a szavakon átsugárzik…
Delejes erő éji fénye,
vagy csillagépítő új lélek,
miről a mély örökre hallgat…?
Vers a cseppben hallgatva vallat.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. február 16-i számában.)