Győrei Zsolt: Versek

2020. december 31., 15:30
Katona György: Bárka (60 × 70 cm)

[Remény és szoknya nélkül]

Én eljövök, ha hét tenger kalóza,
a dongalábú, részeg Rettegés
fedélzetére csalna, s elhajózna
veled komor vizekre, s tettre kész,
mohó népének vetne drága étkül,
és ott vacognál remény és szoknya nélkül,
szelet támasztok ég és mély között,
s megmentelek, te kedves üldözött.
Megmentelek! míg békén horkolok,
elfújok minden brigget és dereglyét.
Sziget vár ránk: a kékarany veled-lét –
hajód a félsz, de én a horgonyod.

Hát dőlj le mellém, engedd, hogy megessék
a fel nem fogható természetesség.

[Nem-fecsegésünk]

Erre nincs vers. Erre én sem
vallok rímmel. Néma a nóta.
Így dudorászunk, halk ölelésben
egybefonódva.

Egymás titka – nem beszélünk.
Ámulunk tág, tétova szemmel.
Szájon a száj. Halld nem-fecsegésünk,
és sose menj el.

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. december 19-i számában.)