derék erdélyi költők és írók
jelentéseik megírták.
hóban-fagyban, télen-nyáron
besúgták legjobb barátaikat, bajtársaikat.
lassan épültek be,
virágzó rendszerbe és köztudatba.
Istent, embert és terjedelmet nem kímélve
tudósítottak hálószobatitkokról,
pszichiátriai kezelésekről
és helytelen politikai nézetekről.
tanácsokkal szolgáltak megbízóiknak
a hogyan továbbról,
ötletekkel járultak hozzá
a hálózat fejlesztéséhez.
(ebben a zárójelben eltelik 27 év)*
nevüket viseli majd iskola,
közterület meg utca,
számtalan, anyanyelvet ápoló,
és félve mentő egylet.
jó példaként tekintenek ránk
majd szobrok talapzatairól:
látjátok gyerekek, ezt így is lehetett!
sőt, így kellett!
nagyjából tudjuk, kik voltak (és vannak)
ezek a derék erdélyi költők és írók.
beszélni róluk nem akarunk.
nem lehet.
tabu.
nem engedi erdélyi büszkeségünk.
* A vers 2017-ben íródott (szerk.)
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. márciusi számában)