Lakatos Mihály: Öregség

2020. május 12., 07:20

Aknay János: Őrangyal (akril, vászon, 90 × 80 cm, 2018)

A tüzép kutyája fölött eljárt az idő.

Néha a kerítés mellé jő és tátog,

látszik, hogy ugatna,

de nincs hozzá se hangszál, se tüdő.

Ilyenkor összenézünk s bólintok,

jól van, öregﬁú. Kicsit tán szeretem is,

bár nincs rajta semmi szerethető.

Korcs, szürke szőrzetében fekete-fehér

foltok, farka hosszabb, mint kellene,

az orra is, ínye petyhüdten lóg.

Közös múltunk nem felemelő.

Évekkel ezelőtt

még ifjú volt, de nem szebb,

a befelé tolató teherautó mellett

kirontott vicsorogva, mint véreb,

a táskámmal védtem magam.

A lábam megúszta, ő viszont nem

a rakodómunkás felmentő lábát.

Ma reggel ismét kijött a nyitva hagyott kapun,

de nem támadott,

a sínekre ballagott.

És elborzadva, sőt

sóbálvánnyá meredve néztem,

néztük, a vonatra váró közönség mind,

amint ott állt, csak állt, és elnézett

valahová messzire…

Talán várt valamire vagy valakire,

mint sokan mások

ezen a városszéli állomáson.

A szerelvény kétségbeesetten

sípolt, csikorgott, fékezett,

szinte láttam a mozdonyvezető

eltorzult arcát, inas kezét,

amint tekeri a féket,

és ő csak állt mozdulatlan,

állt, és a távolba nézett…

A tüzép kutyája ugyanis ma már süket,

hallását széthordták a napok.

A napok, a munkagépek s a múlt.

Aztán az utolsó századmásodpercben

őrangyala mégis érte nyúlt.

Felsóhajtottunk, az ing hátunkra tapadt.

És arra gondoltam, hogy valahol

már útban van felém is valami,

nagy teste zihál, talán tülköl is,

és én – azon a napon – nem fogom hallani

Őt nem, csak azt, hogy valaki hív.

Mert az időm lejárt. S a hosszabbításban,

ha lesz, már az őrangyal is tudja:

munkája fakultatív.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2018. augusztusi számában.)

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.