Márkus András: Napoca slam

2020. június 20., 15:18
Valentin Lustig: Belvedere (65 × 80 cm, 2005)

Kolozsvár, mostoha anyám

Ki meg nem szül, csak fölnevel

Kolozsvár, te vagy pótapám

Ki majd kertjében földel el

 

Kolozsvár, te vagy kezdetem

S te leszel a végem Kolozsvár,

hol harminchatnak

Hat az a húsz évem

 

Kolozsvár, őrlő másnapom

Véletlen szőtte mámor

A város könnyedén sebez

Ízével, pesti vándor

 

Mert a város verse ez,

Hol néha sírva táncol

Stefan nevű magyar gyerek

De most elég a táncból

 

Kolozsvár az, ki visszavár

Anya és szerető

Vagy, ki belém hálni jársz

Ágyad a temető

 

Te vagy, Kolozsvár, gyermekem

Déd- és szépapám is

Minden kocsmád egyetlenem

De persze szép a táj is

 

Kolozsvár az, hol árva vagy

Bár egykének születsz

Érted vagyunk és általad

Elég gyanús ügy ez

 

Kolozsvár, benned ez vagyok

Most éppen csak ennyi

Ennek neveltél, s gyűlölök

Versemnek hőse lenni

 

Magyar testvér, ki erre jársz

Ki adsz, kiosztasz, s elveszel

A város tűr, nem befogad

Ha többre vágysz, itt elveszel

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. augusztus 18-i számában)