Siska Péter: Versek

2020. május 21., 07:52
Csáki Róbert: Hagyaték I. (olaj, vászon, 100 × 95 cm, 2014)

Neküia

A régi ház előtt áll,
integet felém
a harminc évvel ezelőtti
nyárban, a fekete-
fehér, örök
napsütésben.
Mondani akar még
valamit, valami
fontosat,
mielőtt felébredek,
de a szavak
helyett már csak
harangszó
jön ki a száján.

 

Profán geometria

Még zárva az ajtó.

A mellettem ülő
öregasszony arcán
a megsemmisülés ábrái:
örvénylenek
a ráncok. Lassan.
Kérlelhetetlenül.

A nyári éjszaka forró levegőt
és rovarokat öklendezik.
Feltámadunk. 

Antipász

Nincsenek csodák.

Csak kezek vannak,
simogató,
éhes kezek:

szolgák, szajhák
és szentek
kezei.

Az égre gondolok,

de csak a porladó
fogaimat
érzem,

és Isten
ízét
a számban.

 

(Karantének)