Egy múzsa versben rostokol –
borostyánban ül így rovar,
nem tudva, menny ez vagy pokol,
de ennyi szempárt már sokall.
Egy múzsa versben rostokol –
borostyánban ül így rovar,
nem tudva, menny ez vagy pokol,
de ennyi szempárt már sokall.
Betűk és rímek rücskei
szorítják több évszázada.
Öröklétből ez sok neki.
Késő van, menne már haza.
(Karantének)
{K1}