"Mély fájdalommal tudatom, hogy párom, Kátai Zoltán Kossuth-és Magyar Örökség-díjas énekmondó előadóművész ma kora reggel otthonunkban elhunyt" – tette közzé Kovács Andrea az énekmondó rajongói oldalán.
"Mély fájdalommal tudatom, hogy párom, Kátai Zoltán Kossuth-és Magyar Örökség-díjas énekmondó előadóművész ma kora reggel otthonunkban elhunyt" – tette közzé Kovács Andrea az énekmondó rajongói oldalán.
Az énekmondóval tavaly közölt interjút az Előretolt Helyőrség. Ezzel a beszélgetéssel emlékezünk rá:
"– Tehát azt mondod, ma is lehet zsoltáros embernek lenni…
– Sőt, kell is. Már csak azért is, mert a mai ember tud írni-olvasni. Szemben a XVI-XVII. század emberével, mikor még a nemeseknél sem volt általános az ábécé ismerete. A mai ember elvileg még az egyszerű kottát is képes elénekelni. Sokkal könnyeb lenne ma megtanulni a zsoltárokat, mint a XVI-XVII. században. Abból a szempontból nyilván nehezebb, hogy akkor azért naponta kétszer voltak templomban az emberek, naponta kétszer énekeltek zsoltárokat, akkor közismert dallamokra, ma pedig furcsán hatna, ha az Aranyeső dallamára énekelnének zsoltárt, mert azt mindenki ismeri. Ezügyben csak a strófaképlet számít. De azért furcsán hatna, ha mai közismert dallamokra énekelnék, mert sokkal mélyebb tartalmúak ezek, mint a huszadik században írt dicséretek. A maiakról nem is beszélve, melyeknek a célja a minimalizmus. Nem igazán örülök neki, amikor három akkorddal elmondják, hogy „Jézus szeretlek…” Ezt tudjuk, de valami mélyebbet tudsz-e, arról, hogy miért szereted? A régi énekekben viszont az a lényeg, hogy miért, nem az állapot."
{K1}