Erre nincs vakcina, mégis megtettem:
önvád a veled végig nem élt élet –
el sem kezdődött, úgy ért máris véget.
Egymástól függünk azóta mindketten.
Elmaradtam, nem értem vissza reggel,
egy lettem az önváddal, amíg lehet –
önazonosságom a lelkiismeret:
azzal küzdök vagy az emlékezettel.
Erre nincs vakcina, mégis megtettem:
önvád a veled végig nem élt élet –
el sem kezdődött, úgy ért máris véget.
Egymástól függünk azóta mindketten.
Nem tudlak, pedig tényleg mentenélek,
ahogy elregélték régen a vének –
halvány gesztusaim kódolatlanok,
A fel nem fedezett gyógyír én vagyok,
de te hibátlan csillag alatt fekszel
folyton önmagadra éhező testtel.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. novemberi számában)
{K1}
{K2}
{K3}
{K4}