Törött kijelző. Jégrianás. A hó.
Ez minden és a semmi. Hamis. Való.
Állat-növény gyűlik köré most.
Mint kenyerét: a világba szétoszt.
TE ÉS TE
Felejt el emlékezni, amíg vakít
a fény, amíg vakít a sötét, amíg.
Addigra eljön ő is érte.
Már aki. Még ami. Csak te és te.
Törött kijelző. Jégrianás. A hó.
Ez minden és a semmi. Hamis. Való.
Állat-növény gyűlik köré most.
Mint kenyerét: a világba szétoszt.
VÉNY NÉLKÜL
A gyertya még, a gyertya, a fénye még,
a lángja még, a füstje, a gyertya még.
Még évelő a mindenség nö-
vénye a szívbe rakott igében.
A gyertya már, a gyertya, a fénye már.
A még, a már: két elrepülő madár.
Az évutó eljött, ahogy kell.
Vénye a szívbe rakott időben.
ÁLL MÉG A HÁZ
Áll még a ház. A nád susogása hív.
Ki tudja, hogy hová? (Hova nem lehet.)
A víztükör nem mozdul meg már.
Titka ma még az a régi nádas.
A békalencse vastagon ült vizén.
Alatta némán úsztak a napjaink.
Áll még a ház, a létezésé.
Nádasa hív, susogása szólít.