Dühös voltam, tehetetlen.
Idén nem tudlak felköszönteni a névnapodon,
ha máskor hívtalak, vagy írtam, és nem vetted fel,
tudtam, hogy egy másik valóságban vagy,
egy üveg mellett, egy asztal mellett,
amit nehéz megérteni, elviselni
annak, aki a valóság másik partján van.
Dühös voltam, tehetetlen.
Senki sem tud a pálinka poklából kirángatni,
sem az élet, sem a születés, sem a szeretet,
sem a magány, egyedül csak az Isten.
Szent András havában hívott magához,
könnyes volt a szemed, véres a lepedő alattad.