Szalai Klaudia

Nincsen jó és rossz csillagkép – interjú Varga Melindával

Varga Melinda legújabb verseskötetét fogom most a kezemben. Más mint a többi, de a szenvedély ugyanolyan erős. Versei a már megszokott, merészen erotikus lírai sorokkal átszőve hatnak az olvasóra. E sorok mögött azonban más is rejlik: tizenkét kagyló pontos leírása ez, amelyben a női test halhatatlansága, valamint a csillagjegyek által meghatározott sorsok kerülnek figyelmünk középpontjába. Most a Tizenkét kagylóról, a női identitástudatról, a csillagjegyek erejéről, valamint a mitologikus világról kérdeztük a költőt.

Varga Melinda

Az éles fény árt a költeménynek

Felhők libbentik fel az éjszaka sötétjét, a holdra járó álmok ezüstszoknyákban táncolnak, függönykarnison fény-árnyék villanások, autók motorbúgása töri szét a csendet. A retinák alatt fenyőfák, patakok redői, esti harangzúgás, hazavágyódó gondolatok keringője.

Varga Melinda

oroszlán

az argoszi síkságot jobban ismeri nálad,
okos, művelt, ne tanítsd,
csak csodáld kemény hiúztestét!
látod, a földrész északi részét is,
a távolban magasló hegyeket,
az éjszaka villogó szemeit, az erdőt?

Varga Melinda

Papírcsillagra akasztott Hold

Az olvasó egy gyermekrajzot tart a kezében egy szépnek nem nevezhető babával, fekete csenddel, apahiánnyal, papírhajókkal, papírsárkányokkal, kamaszszerelemmel és halállal. A látvány nem kellemes, a versek sokkolnak.

Oláh András

„Cherchez la femme” - Varga Melinda új kötetéről

A szerelem, a férfi-nő kapcsolat kimeríthetetlen, örök téma. Nem véletlen, hisz az emberi lét meghatározó eleme, mozgatórugója. A nő kedvében járni, felcsigázni az érdeklődését, kivívni a figyelmét, elnyerni a szerelmét – igazi kihívás. Egy nő kegyeiért küzdve nemegyszer fordultak szembe egymással férfiak, robbantak fel barátságok, de kezdődtek háborúk is – talán elég, ha a homéroszi történetre, a spártai Heléna elrablására, megszöktetésére gondolunk, ami Trója pusztulásához vezetett. 

Varga Melinda

A csend

Csend nélkül a teremtett világ sem született volna meg, nemhogy egy-egy vers. Gyerekkoromban azt képzeltem, hogy Isten országa egy hatalmas, csillagos falú üveggolyó, amin nem hatol át a felnőttek veszekedése, és hogy ott van a kutyám is, Füles.

Varga Melinda

Szent András hava

Dühös voltam, tehetetlen.

Varga Melinda

Az oltóközpontban

Én nem tudom, de itt a faluba a hirit még nem hallottam, ejsze csak Szemiklóson van, városi vírus kell legyen. De hogy meg van zavarodva a világ, az biztos.

Varga Melinda

Versek

A lelkesedést az évek tenyérbe gyűrűző vonalai megfojtják,
alkalmazkodsz, kaméleon vagy, fásult, élveteg.
Ha az irodalmi életnek nevezett fertőbe kerülsz,
megesznek a férgek, rágja a csontod a politika

Varga Melinda

Író az elefántcsonttoronyban

Miközben küldöm a meghívókat az irodalommal foglalkozó ismerősöknek, mindenkit, aki Budapesten él, igyekszem személyesen megszólítani, levelet, messenger-üzenetet küldök, rádöbbenek, hogy sziszifuszi munkába fogtam. Az írók java részét ugyanis egyáltalán nem érdekli a pályatársa legújabb verseskötete, novellásgyűjteménye, esszékönyve vagy nagyregénye.

Varga Melinda

„Halántékod gránátalmagerezd” – Lackfi János istenes versei

Az Úristen nem a felhők között üldögélő szakállas öregúr pálcával a kezében, aki alig várja, hogy végre lecsapjon ránk, apróbb mulasztáson vagy égbekiáltó bűnön kapjon rajta, hanem egy önzetlenül szerető társ, aki segít kikecmeregni a bajból. Lackfi János #Jóéjtpuszi című kötete nehéz témához nyúl, a Fennvalót próbálja a mindennapi emberrel megértetni.

Varga Melinda

Versek

Lenyúlt az alvó földig,
egyre közelebb jött hozzám,
megérintette arcom
az ég koromujja.

Varga Melinda

A gondolat megfürdik a Trevi-kútban

Anita Ekberg bőrébe bújt a gondolat,
kacér nővé karcsúsodott,
díva-alakban járja Róma dombjait.
Ha találkozol vele, téged is elbájol,
nyughatatlan, bohó leszel, akár a március...

Varga Melinda

Versek

olaszos tél csiklandozta orrát.
a szoros ölelésre gondol,
a kezekre, a lábakra,
a hátra, a hasra, a vállra,
a gyönyör domborműveire.

Varga Melinda

„Alszik a tüske a húsban”

Magaddá rendeződni, áll a kötet borítóján, és a Dante Isteni színjátékára utaló szókapcsolat azt sugallja, nem könnyed esti lektűrrel lesz dolgunk: mi, olvasók „öltözzünk” ünneplőbe, figyeljünk, jegyzeteljünk, ezek a versek ugyanis közelebb visznek hibáinkhoz, mulasztásainkhoz. Most, húsvétkor ez a szigorú önvizsgálat hasznunkra is válhat.

Szalai Klaudia

A vers érzelmi és intellektuális létszükséglet - beszélgetés Varga Melindával

Varga Melinda József Attila-díjas költő és szerkesztő, az Irodalmi Jelen vers-, valamint interjúrovatának, illetve az erdélyi Előretolt Helyőrségnek a szerkesztője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója. Első verseskötete 2009-ben látott napvilágot 6van9 címmel. Merészen erotikus verseivel köszöntött be az irodalomba, s bár lírájának sarkalatos pontja továbbra is a felfokozott érzelmek közvetítése, a 2020-ban megjelent A Pacsirta és a Sas utca sarkán című kötetében a metafizika és a gondolatiság is központi szerepbe kerül. Vele beszélgettünk.

Helyőrség

Beszélgetés Varga Melindával

Varga Melinda költő idén március 15-én kapta meg a József Attila-díjat. Az Irodalmi Jelen szerkesztőjeként is munkálkodó szerzővel Szekáry Zsuzsanna készített interjút az Országút online kiadásában.

Varga Melinda

Versek

Ebben a versben épül most a házad,

tágas, sokan elférnek benne,

az ütemhatárokba beméred,

kinek mennyi helyet, és hol hagysz,

majd kifested, berendezed a személyre

szabott rímszobákat,

ölelkezőket, párosakat és csonkákat,

a betűkből falakat emelsz magad köré

Varga Melinda

Hol lakik a költészet?

Milyen a költő dolgozószobája, gépbe ír-e vagy papírra, éjjel vagy korán reggel, hol rejtőzik az ihlet, s milyen a vers otthona? – a mindenkori olvasót foglalkoztatják ezek a kérdések, egy kötetbemutatón legszívesebben erről kérdezné a költőt. Pontos válasz nincs rá. Olyan mint az Isten, szerelem, a túlvilág. Körül tudjuk írni, de nincsenek rá pontos fogalmaink, lehetlen azt mondani, hogy a költészet a költő udvarában lakik a körtefa alatt.

Varga Melinda

Karácsonyi versek

Úristen, a te szent Fiad születése napján
tekints le azokra, akik árvák,
gondviselésed legyen ír a csüggedők lelkén,
szárítsd fel a nyomorultak könnyeit

Varga Melinda

Hópuha muzsika Farkas Árpád költészetében

 Mitikus keleti szél, zúzmarás járdaszegélyek, szalicilhó, szuszogó hajnalok, komondor-éj, bőrön elolvadó pelyhek, sustorgó záporok, véraláfutásos ég, suvadásos dombok, melyek a férfiakban éjjel mélyre szállnak, hosszú csendek, ahol a szülőföld ölébe kapva csucsujgat, s lábujjhegyen jár a szél – honvágya lesz a székely embernek, ha épp a magyar fővárosban olvassa Farkas Árpád líráját, és ezekkel a képekkel szembesül a legújabb gyűjteményes kötetében.

Varga Melinda

Faludy, az örök ifjú

Faludy Györgynél aligha tudott magyar költő szebben írni szerelemről és érzékiségről.

A kétezres évek elején járok gondolatban, a zsúfolásig tele Bulgakov kávézóban ülök az első asztalnál, kikerekedett szemmel hallgatom a Költőt. Először találkozom vele személyesen.

Most is fel tudom idézni magam előtt a huncut csillogást szemében, amely csak egészen fiatalokra jellemző.

Varga Melinda

Novellák a nők bűbájosságáról

A jó válogatáskötet a szöveget önmaga gyönyörűségéért olvasók számára beavatás az életműbe, az irodalomtudósoknak pedig összegzés, sűrített anyag, az alkotó fontosabb témáiról, motívumairól tájékoztat. Mózes Attila Foglaló című novelláskötete segítségével próbálom az olvasónak bemutatni ezt a szerteágazó, színes és érdekfeszítő prózavilágot.

Varga Melinda

Tavak partján

Ezen a tájon, ahol él,
dér ül a locsi-fecsi beszédre,
hallgatagok, cammogósak a nappalok,
fölösleges gondolatra áttetsző hálót fon
a csönd százlábú pókja.

Varga Melinda

Versek

vannak nők, akiknek
ölelése kikapcsolható bármikor,
lehalkítható a bánat a szemükben,
torzóban marad a fény

Varga Melinda

Mindnyájunknak van legalább egy „határon túli” felmenője

Trianon és a székelység, a háború után magukra maradt lányok, asszonyok, nagyanyák fájdalma örökre velünk marad. Hordozzuk magunkban a traumát, a hiányt, a szétszaggatottságot, „a darabokra tépett tájat”, az „emberevő békét”, az „egy nehéz vonalat”, a „repedések mögötti sötétséget”, a „béke iszonyú pillanatát”, a „félelemgyereket”.