Varga Melinda

Versek

olaszos tél csiklandozta orrát.
a szoros ölelésre gondol,
a kezekre, a lábakra,
a hátra, a hasra, a vállra,
a gyönyör domborműveire.

Varga Melinda

„Alszik a tüske a húsban”

Magaddá rendeződni, áll a kötet borítóján, és a Dante Isteni színjátékára utaló szókapcsolat azt sugallja, nem könnyed esti lektűrrel lesz dolgunk: mi, olvasók „öltözzünk” ünneplőbe, figyeljünk, jegyzeteljünk, ezek a versek ugyanis közelebb visznek hibáinkhoz, mulasztásainkhoz. Most, húsvétkor ez a szigorú önvizsgálat hasznunkra is válhat.

Szalai Klaudia

A vers érzelmi és intellektuális létszükséglet - beszélgetés Varga Melindával

Varga Melinda József Attila-díjas költő és szerkesztő, az Irodalmi Jelen vers-, valamint interjúrovatának, illetve az erdélyi Előretolt Helyőrségnek a szerkesztője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója. Első verseskötete 2009-ben látott napvilágot 6van9 címmel. Merészen erotikus verseivel köszöntött be az irodalomba, s bár lírájának sarkalatos pontja továbbra is a felfokozott érzelmek közvetítése, a 2020-ban megjelent A Pacsirta és a Sas utca sarkán című kötetében a metafizika és a gondolatiság is központi szerepbe kerül. Vele beszélgettünk.

Helyőrség

Beszélgetés Varga Melindával

Varga Melinda költő idén március 15-én kapta meg a József Attila-díjat. Az Irodalmi Jelen szerkesztőjeként is munkálkodó szerzővel Szekáry Zsuzsanna készített interjút az Országút online kiadásában.

Varga Melinda

Versek

Ebben a versben épül most a házad,

tágas, sokan elférnek benne,

az ütemhatárokba beméred,

kinek mennyi helyet, és hol hagysz,

majd kifested, berendezed a személyre

szabott rímszobákat,

ölelkezőket, párosakat és csonkákat,

a betűkből falakat emelsz magad köré

Varga Melinda

Hol lakik a költészet?

Milyen a költő dolgozószobája, gépbe ír-e vagy papírra, éjjel vagy korán reggel, hol rejtőzik az ihlet, s milyen a vers otthona? – a mindenkori olvasót foglalkoztatják ezek a kérdések, egy kötetbemutatón legszívesebben erről kérdezné a költőt. Pontos válasz nincs rá. Olyan mint az Isten, szerelem, a túlvilág. Körül tudjuk írni, de nincsenek rá pontos fogalmaink, lehetlen azt mondani, hogy a költészet a költő udvarában lakik a körtefa alatt.

Varga Melinda

Karácsonyi versek

Úristen, a te szent Fiad születése napján
tekints le azokra, akik árvák,
gondviselésed legyen ír a csüggedők lelkén,
szárítsd fel a nyomorultak könnyeit

Varga Melinda

Hópuha muzsika Farkas Árpád költészetében

 Mitikus keleti szél, zúzmarás járdaszegélyek, szalicilhó, szuszogó hajnalok, komondor-éj, bőrön elolvadó pelyhek, sustorgó záporok, véraláfutásos ég, suvadásos dombok, melyek a férfiakban éjjel mélyre szállnak, hosszú csendek, ahol a szülőföld ölébe kapva csucsujgat, s lábujjhegyen jár a szél – honvágya lesz a székely embernek, ha épp a magyar fővárosban olvassa Farkas Árpád líráját, és ezekkel a képekkel szembesül a legújabb gyűjteményes kötetében.

Varga Melinda

Faludy, az örök ifjú

Faludy Györgynél aligha tudott magyar költő szebben írni szerelemről és érzékiségről.

A kétezres évek elején járok gondolatban, a zsúfolásig tele Bulgakov kávézóban ülök az első asztalnál, kikerekedett szemmel hallgatom a Költőt. Először találkozom vele személyesen.

Most is fel tudom idézni magam előtt a huncut csillogást szemében, amely csak egészen fiatalokra jellemző.

Varga Melinda

Novellák a nők bűbájosságáról

A jó válogatáskötet a szöveget önmaga gyönyörűségéért olvasók számára beavatás az életműbe, az irodalomtudósoknak pedig összegzés, sűrített anyag, az alkotó fontosabb témáiról, motívumairól tájékoztat. Mózes Attila Foglaló című novelláskötete segítségével próbálom az olvasónak bemutatni ezt a szerteágazó, színes és érdekfeszítő prózavilágot.

Varga Melinda

Tavak partján

Ezen a tájon, ahol él,
dér ül a locsi-fecsi beszédre,
hallgatagok, cammogósak a nappalok,
fölösleges gondolatra áttetsző hálót fon
a csönd százlábú pókja.

Varga Melinda

Versek

vannak nők, akiknek
ölelése kikapcsolható bármikor,
lehalkítható a bánat a szemükben,
torzóban marad a fény

Varga Melinda

Mindnyájunknak van legalább egy „határon túli” felmenője

Trianon és a székelység, a háború után magukra maradt lányok, asszonyok, nagyanyák fájdalma örökre velünk marad. Hordozzuk magunkban a traumát, a hiányt, a szétszaggatottságot, „a darabokra tépett tájat”, az „emberevő békét”, az „egy nehéz vonalat”, a „repedések mögötti sötétséget”, a „béke iszonyú pillanatát”, a „félelemgyereket”.

Varga Melinda

Ezernégyszáz remekmű a világlírából

Pomogáts Béla a modern magyar költészet Odüsszeuszának nevezi Faludy Györgyöt, amivel kár is lenne vitatkozni. Zseniális elme, örökifjú volt, legkiválóbb költőnk egyike. Műfordítóként is briliáns, jó példa erre a Test és lélek című műfordításkötete, amely mintegy ezernégyszáz verset tartalmaz a világlíra legnagyobbjaitól.

Varga Melinda

Mély

Egyre bennebb és bennebb merészkedik,
oda vágyik, ahol eloszlik a félelem,
mint az eső után a levegő, kitisztul,
a vízpára emlékeztet csak a mennydörgésre,
de a felhők közül kikandikál az ég kékje.

Varga Melinda

A legkisebb időegység a hónap

„Mi az idő? Titok – léttelen és mindenható.” – írja Thomas Mann A varázshegy című regényében, amelynek eszenciáját a karantén alatt sikerült igazán megértenem, és élveznem a novellának szánt, remek írásművet. Korábban többször nekifutottam, megvallom, át-átugrottam egy-egy bekezdést, a lelkesedésem csupán Madame Chauchat karja, suhanó ruhája, kirgiz szeme miatt nem hagyott alább.

Varga Melinda

A novella végét szoktam megírni

Eredetileg egy visszatérő álmomat szerettem volna megírni, de úgy éreztem, egy novella kevés hozzá, ezért elkezdtem körbeépíteni az utolsó részt. Lassan, de biztosan alakult ki a történetfüzér, amely a fejemben és az álmaimban már megvolt. Néha most is formálok rajta, hozzáírok, elveszek belőle.

Varga Melinda

Humor az erdélyi háztartásban

Botházi Mária Biorobot című könyve sose volt aktuálisabb. A tárcanovellák ugyanis az erdélyi ember mindennapjairól szólnak: az otthoni mindennapokról, a karácsonyfa díszítésről, a gyermeknevelésről, iskolai ünnepségekről, szülinapi zsúrokról, lakáshitelről, a konyha felmosásáról, a csap megszereléséről, fogyókúráról, edzésről, nyaralási és társalgási szokásainkról. A szövegek feszesek, könnyedek, rövidek, tele humorral és derűvel.

Varga Melinda

A jóság a legnagyobb alázat – interjú Böszörményi Zoltánnal

Csak akkor jut egy kis levegőhöz az ember, ha naponta vallatóra fogja saját magát, a világot, s a kétségbeejtővel is foglalkozik – állítja Böszörményi Zoltán, akit Soha véget nem érő szeretkezés című, szeptemberben megjelenő verseskötetéről kérdeztünk. Kiderül, hogyan kötődik Faludy Györgyhöz a költő szerelmes versciklusa, illetve az is, miként épül be a filozófia mindennapjainkba.

Varga Melinda

Fausti balladák az árnyékvilágból

Muszka Sándor Szégyen című kötetének versszereplői a pokol tornácáról érkeznek, a feneketlen dögkútból, onnan, ahonnan nincsen visszaút, ahol az átkozottak élik végnapjaikat, kiket a föld sem fogad szívesen magába, nem látják már meg soha, s tán nem is óhajtják a napfényt. Elfelejtenek embernek lenni, árnyékvilág az övék.

Varga Melinda

Mindig is a biografikus költészet kihívásai izgattak – beszélgetés Bogdán Lászlóval

Mély hatást tett rám az 1991-es oroszországi látogatásom: a lepusztult Szovjetunió, az üresen kongó üzletek, a baljósan csattogó számológépek, a Kreml, Pétervár csodái, a téli Szuzdál, Rubljov freskói a vlagyimiri Uszpenszkij katedrálisban. Hazatérésem után elkezdtem írni egy beszámolót, Valóban, mi lesz velünk címmel, A Hétben jelent meg, azt is adhattam volna címnek, hogy a Szovjetunió végnapjai, hiszen hirtelen mozgásba jött, alakulni kezdett minden. A birodalom felbomlott.

Helyőrség

Beszélgetés Varga Melinda költővel

Bár eredetileg háborús riporter pályáról álmodozott, Varga Melinda hamar rájött, hogy a szerkesztés és a költészet a neki kijelölt út. Varga Melinda Gyergyószentmiklóson született, jelenleg Kolozsváron él. legutóbbi kötete a Sem a férfiban, sem a tájban címmel jelent meg 2017-ben. Korábban már több elismerésben részesült, elnyerte többek között az Irodalmi Jelen Költészet Díját, a Székely János Irodalmi Ösztöndíjat, és a Térey János-ösztöndíjat is. Az Oláh János-ösztöndíjas szerkesztővel Szente Anita beszélgetett, az interjút a Kultúra.hu publikálta.

Varga Melinda

a vers mint istenkapu

a vers

is egy járható ösvény

Isten kapujához

Varga Melinda

Röpképtelen madárlak

Több napja a Pufók Puttó Bt. szókapcsolaton mosolygok magamban. Aztán eszembe jut a napokra a mobilvécébe szorult fiú (vagy lány?), a medvévé változott ember, Bánomzúg lakói és az elkeseredett, részeg ara, aki ki akar rabolni egy spermabankot. Megyek az utcán, és feltör belőlem egészen váratlan helyzetekben, például villamosmegállóban jegyvásárlás közben a röhögés.