November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
„A magyar nyelv napja az anyanyelvi mozgalom legnagyobb ünnepe. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés, az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át. 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi második törvényt.” Ezekkel a gondolatokkal köszöntötték a műsorvezetők, Bordi András és Török Annamária Kazinczy-díjas rádióbemondó a magyar nyelv napja alkalmából rendezett díszünnepség vendégeit.
– Akik itt vannak ma, azok egyetértenek, hogy a magyar nyelv ügye szent ügy, amelyért áldozni is érdemes, a régiek az életüket is adták érte, mi csak az időnket és a szeretetünket – mondta köszöntőbeszédében Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke.
– Egy nemzetközösség összetartozásának pillérei a nyelv, a kultúra és a közös múlt. Nyelvünk nem csupán egyedülállóan gazdag, egyfajta trezorként is működik. Benne halmozódik fel identitásunk minden eleme: a történelmünk, a világról alkotott narratívánk, történeteink, hitvilágunk, hagyományaink – fogalmazott Szentmártoni János József Attila-díjas költő, író, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár azon gondolatával, mely szerint anyanyelvünk nem csupán egy eszköz, hanem a legbecsesebb örökségünk is, amelyet őseink, felmenőink hagytak ránk, és nem csupán kötelességünk megőrzése, de túlélésünk záloga is, Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere is egyetértett. – Benne van a történelmünk, prózánk és költészetünk, honismeretünk és lelki identitásunk. Nemcsak kommunikáció, hanem élő nyelv, különleges és egyedi, úgy vigyázunk rá, úgy védjük, mint a szemünk fényét. Szellemi, önvédelmi, hideg szabadságharc folyik a világban. A nyelvért pedig mindenki felelős. A nyelvművelés, az anyanyelv féltő ápolása közügy, mindenki ügye, mindenki feladata – jelentette ki a polgármester. Mint mondta, örökségeink megőrzésének fundamentuma az édes anyanyelvünk, „a népdaltól a nyelvjáráson keresztül azon kincseink, gyöngyszemeink, amiket örökségül kaptunk, amelyeket nemcsak megőrizni, hanem gyarapítani is kötelességünk”.
A magyar nyelv napjának díszünnepi forgatókönyve kiemelten fontos szerepet szánt az említett örökségeink felmutatására is. Az est folyamán többek között Kubinyi Júlia, Junior Prima-díjas énekművész, a népművészet ifjú mestere és Rosonczy-Kovács Mihály, Junior Prima-díjas hegedűművész Mezőség, Zoboralja és Kalotaszeg zenéiből és énekeiből készült összeállítása, a Magyar Örökség-díjas Cédrus Táncegyüttes táncosainak produkciója, amelyet a Fix-stimm zenekar kísért, illetve Wéber Janka általános iskolai tanuló mesemondó előadása lehetőséget biztosított arra, hogy rácsodálkozhassunk nyelvünk sokszínűségére, anyanyelvünk értékeire.
{P14}
{P13}
A hagyományokhoz hűen az est folyamán adták át az Anyanyelvápolók Szövetségének rangos díjait, elismeréseit. Életművéért vehette át a Lőrincze Lajos-díjat Dr. Fráter Zoltán, irodalomtörténész, az arany Kazinczy-díjat Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója, míg a Deme László-díjat Dömötör Andrea nyelvész kapta, a Maróti István-emlékérmet pedig a bírálóbizottság Almási Éva magyartanárnak ítélte oda példamutató munkásságáért. Ezt követően a Népi gyógyászat című, 2023-as esszépályázat eredményhirdetésére került sor. A pályázat témája a betegségek, népi gyógymódok, orvosi módszerek fortélyai és megnevezései, így elsődleges célja a népi gyógyászat, mint kulturális örökség nyelvi, a nyelvészeti szempontú feltárása. Az ünnepségen a zsűri által kiválasztott nyolc pályamű szerzőit is díjazták.
Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke az Írj levelet Kazinczynak című pályázat győzteseinek adta át az elismerő okleveleket. A három kategóriában meghirdetett pályázat témái a következő kérdésekre épültek: Hogyan ünnepelhetjük Petőfi Sándort?, Milyen ma a magyar nyelv?, Kedvelik-e a levélírók a költészetet?
{P11}
{P12}
Molnár Zsolt történelem tanár röviden bemutatta Az én Petőfim című könyvet, melynek tartalmát az Anyanyelvápolók Szövetsége által hirdetett esszépályázat díjnyertes alkotásaiból válogatták össze. A kötetismertetővel egybekötött, Kovács Dániel tanár úrra való megemlékezés pedig méltó zárása volt az anyanyelvünket ünneplő eseménynek.