Ilyés Krisztinka

,,Az ember jobban teszi, ha arról ír, amit ismer” – interjú Gorondy-Novák Mártonnal

Gorondy-Novák Márton tizenöt éves korában írta első novelláját. Ez az írás abban az értelemben meghatározó volt számára, hogy örökre megtanulta: az alkotás ismereti tudást is igényel. Próbálkozott versírással és dalszövegekkel, de a novella műfaját érzi magához a legközelebb, minden idők legjobb novellistájának Kosztolányit tartja. A nagyregény megírásának gondolata – mint minden prózaírót – őt is foglalkoztatja. Idén készül debütálni első könyvével. Alkotói mivolta mellett jogász és édesapa is.

Ilyés Krisztinka

Köszöntjük az idei év állami kitüntetettjeit és a művészeti díjazottakat!

Idén is az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából adták át az állami elismeréseket és díjakat a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár adták át a díjazottaknak.

Ilyés Krisztinka

Fodor Ákos, a fehér galamb

Ha bárki egyetért azzal a gondolattal, mely szerint az irodalom eltűnőben van, nem volt ideje részt venni a csütörtökön ötödik alkalommal megszervezett Fodor Ákos-esten. Mindig gondot okoz megjósolni, hogy egy irodalmi figurának, egy költőnek és a verseinek milyen létszámú olvasóköre lehet, ebben az esetben viszont egyértelműen kijelenthető: Fodor Ákos közkedvelt szerző, könnyebb lenne annak a körnek a tagjait megszámolni, akik nem olvassák a verseit vagy egyáltalán nem ismerik őt. Juhász Anna Irodalmi szalonjában a csütörtök este egy újabb lehetőség volt megismerni Fodor Ákost és munkásságát.

Ilyés Krisztinka

Petőfi Sándor Fehéregyházán I.

Tavaly novemberben a Helyőrség.ma szerkesztőségi gárdájával mi is útnak indultunk, főként azzal a céllal, hogy felfedezzük, hol járt, illetve hol járhatott utoljára Petőfi Sándor. Meg sem álltunk a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeumig, ahol a Petőfi Művelődési Egyesület elnökével, Szabó Józseffel beszélgettünk mindarról, amit Petőfi utolsó napjairól tudni lehet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi vezethet közelebb Petőfi eltűnésének történetéhez.

Ilyés Krisztinka

Petőfi körtefája

A Magyar Kultúráért Alapítvány a kétszáz éve született Petőfi Sándor emlékévének alkalmából egy különleges felhívásra bátorítja és ösztönzi a teljes magyar lakosságot. A felhívás elsődleges célja, hogy felidézzük Petőfi természetéhez való viszonyát, s együtt, a költőre emlékezve ültessük el Petőfi Sándor híres – Székelykeresztúron található –  körtefáját szerte a teljes Kárpát-medencében. A hagyomány szerint Petőfi Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében egy hatalmas körtefa alatt töltötte utolsó estéjét.

Ilyés Krisztinka

A magyar széppróza napja

Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.

Ilyés Krisztinka

A KMI 12 évadnyitó gálája

A  KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve  pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.

Ilyés Krisztinka

„Az írás lesz az életem” – interjú L. Takács Bálinttal

Takács Bálint első novelláskötete Bad Trip címmel jelent meg 2020-ban. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanul forgatókönyvírás szakon. A szépirodalom és a filmművészet együttes világa határozza meg mindennapjait. Az íróval a forgatókönyvírásról, a filmkritikákról és a humorról beszélgettünk, de két új regényének kézirata is szóba került.

Ilyés Krisztinka

Eddig ismeretlen Kölcsey-verset azonosítottak az OSZK-ban

2023 egy különleges és zsúfolt jubileumi évnek számít, hiszen amellett, hogy kétszáz éve született Petőfi Sándor és Madách Imre, Kölcsey Ferenc Hymnus című versének 200. évfordulóját is idén ünnepeljük.

A Himnusz bicentenáriuma most újból reflektorfénybe állította eddig is figyelemre méltó költőnket, akinek verseit és kéziratait az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) őrzi. A nemzeti könyvtár a második világháborút követően tudatosan törekedett a hagyaték megszerzésére, így azóta két jelentős kézirategység van a birtokában: a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg és

Ilyés Krisztinka

„Lassan elhagyom a gyerekkor témáját egy időre” – interjú Regős Mátyással

Regős Mátyás első verseskötetét, a Patyik Fedon élete címűt két regény követte, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok. 2022-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Jelenleg a PPKE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, és két kislány édesapja. A fiatal költő-íróval az olvasási igényekről, az írás munkafolyamatáról beszélgettünk, de szóba került az is, hogy negyedik könyve újból versekkel lesz teli.

Ilyés Krisztinka

,,Meg voltam győződve, hogy az Éva is hozzá tartozik a nevemhez” – interjú Gere Nóra Évával

Gere Nóra Éva Csíkszeredában született, jelenleg Prágában él. Egy évet volt diák a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán, egy év múlva viszont felköltözött Budapestre, hogy a MOME design- és művészetelmélet tanulója legyen. Első alkotása három-négy éves korában született. Gere Nóra Éva néven publikál, de barátai – a teljes név összevonásából létrejövő becenevén – Genovévának szólítják. 

Ilyés Krisztinka

Emlékérme-kibocsátás a Himnusz 200. évfordulójára

A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.

Ilyés Krisztinka

Időutazás Petőfivel

Január 23. és 24. között Vácon parkolt le a Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi Sándor-emlékévre készült vándorkiállítása, amely szorosan kapcsolódik a nemrég közönség elé tárt Költő lenni vagy nem lenni című Petőfi-tárlat tematikai és szerkezeti célkitűzéseihez. Mindkét kiállítás felépítése azon az elven alapszik, hogy a híres költőt ne az életrajzi sajátosságai révén, hanem a költészetén és a hozzá közel álló tárgyakon keresztül ismerhessük meg. 

Ilyés Krisztinka

„Hogy kell ennyire magas színvonalon szerelmesnek lenni a magyar kultúrába?” – interjú Gál Jánossal

Gál János muzeológusként dolgozik a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban. Történészként abban látja munkája izgalmas oldalát, hogy elsőként tárhat fel összefüggéseket, amelyekből később történetek szövődnek. 2021-ben jelent meg első verseskötete Az eltűnt hírnév nyomában címmel, melynek egyik alappillére a humor. Jelenleg az Iván báró című verses regényén dolgozik. A költővel a paródiáról, a kötött versformákról és a versmegzenésítésről beszélgettünk, de az is kiderült, kivel beszélgetne szívesen, ha időutazásban vehetne részt.  

Ilyés Krisztinka

„Mindig másokhoz mérten létezünk” – interjú Pejin Leával

Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született, a SZTE BTK Szociológia Tanszék volt hallgatója. Eddig két verseskötete jelent meg, az első 2017-ben Nyugati csiga körfűrésszel álmodik címmel, a második, a Hogy meg sem érte című 2021-ben került olvasók elé. Több alkalommal és több kategóriában is ért el helyezést az Énekelt versek fesztiválján. A szerzővel a versmegzenésítésről és az identitáskeresésről is beszélgettünk.

Ilyés Krisztinka

„És a régi füzetemet az alsó fiókból feltettem az asztalra” – interjú Mátyás Emőke Ibolyával

Mátyás Emőke Ibolya Székelyudvarhelyen és Patakfalván nőtt fel, nyolc éven át viselte a Tamási Áron Gimnázium egyenruháját. Az iskola Ébredés című diáklapjának főszerkesztőjeként ismerkedett meg jelenlegi mentorával, Farkas Wellmann Endrével. Orvosira készült, de a valódi útja a teológia felé vezetett, azóta tudja: nincsenek véletlenek. Meghatározó egységként tekint mindkét keresztnevére. A költővel gyerekkori olvasmányairól, főszerkesztői munkásságáról és az első kötettnek kéziratáról is beszélgettünk.

Ilyés Krisztinka

„Mindenki érzi, hogy valami nincs rendben” – interjú Ferencz Nagy Zoltánnal

Ferencz Nagy Zoltán szereti magát távol érezni a társadalom forgatagától, ezért is szokott visszavonulni a hegyek mögé. Ragaszkodik szülővárosához, Brassóhoz. Nemcsak a város természetközelisége egyértelmű oka a hazavágyódásának, hanem a közelharcoktól csendesebb irodalmat is sokkal élvezhetőbbnek tartja. A költővel Kolozsvárról, a tájlíráról, de még a kritika mindennapi szerepéről is beszélgettünk.

Ilyés Krisztinka

„Nem tudnám magam hitelesen színpadra vinni” – interjú Polgár Kristóffal

Polgár Kristóf hetedik osztályos korában fordult a színház világa felé. Kolozsváron tanult színművészetet, jelenleg a Szolnoki Szigligeti Színház színészeként dolgozik. A színház mellett az irodalom és a filmek világa is elvarázsolta. 2019-ben jelent meg első verseskötete Hamlet retúr címmel, kiadásra vár a következő, Porondmester naplójából című munkája is. A költővel a színjátszás fortélyairól, a színház és az irodalom kapcsolatáról is beszélgettünk.  

Ilyés Krisztinka

„Az önzetlen, feltétel nélküli szeretetnél nincs nagyobb erő” – interjú Nagy Milán Lászlóval

Nagy Milán László nagyon fiatalon rengeteg utat bejárt: volt bölcsész és gyógypedagógus. Jelenleg műsorvezetést tanul Budapesten. Otthonosan mozog az irodalmi és a zenei műfajokban is. Az első alkotásai a fiatalkori udvarlásaihoz köthetők, azóta viszont a debütkötet kézirata is elkészült. Szeptembertől már egy regényen dolgozik. 

Ilyés Krisztinka

„Legyen története annak, amit olvasok” – interjú Kertész Dáviddal

Kertész Dávid mindig is szeretett mesélni, történeteket kitalálni. Ennek eredményeképp megírta a Keresztúri vámpír és más történetek című novelláskötetét, az újabb kéziratában pedig egy garabonciás diák történeteit foglalta össze kilenc mesén keresztül. A történet fontossága az olvasási igényei között is szerepel, mint mondja, legyen története annak, amit olvas. Az íróval a gyerekkorról, barátokról és az irodalmi közösségépítésről beszélgettünk, de az is kiderült, mit tenne bele egy időkapszulába.

Ilyés Krisztinka

„Úgy gondolom, minden megkérdőjelezhetőˮ – interjú Szabó Fannival

Nagyon izgalmas, amikor egy fiatal költő sokrétű érdeklődése okán olyan elemeket is belesző a lírájába, ami addig nagyon szokatlannak hatott az irodalomban. Szabó Fanni titkosügynöknek készült, jelenleg az ELTE történelem szakának végzős diákjaként figyeli a mindennapokat. Első kötetében különös hangsúlyt kapott az álomén, a készülő másodikban viszont az ismeretlen népek, rítusok foglalkoztatják. Emberként zárkózott személyiség, de alkotóként mindig szemmel követi az irodalomban történő eseményeket.

Ilyés Krisztinka

„Most úgy írok, ahogy élekˮ – interjú Csornyij Dáviddal

Vannak olyan szélsőséges érzelmek, amelyek gátolják az írást. S egyáltalán, miért folyamodunk az íráshoz, ha épp a boldog pillanatainkat éljük? – kérdezi Csornyij Dávid, aki az irodalom trendiségét két úton közelíti meg. Hogyan kap értelmet az alkotás, és ez a folyamat miképp viszonyul a mindennapi élethez? A jelzőlámpák diktatúrája című könyv szerzőjével a kezdetekről, érzelmekről és az irodalom aktualitásáról is beszélgettünk.

Ilyés Krisztinka

„Már csak magamat szeretném megváltani, nem a világotˮ – interjú Fehér Csengével

„Szerintem azt izgalmas megmutatni, ami a felszín alatt húzódik, megragadni a tárgyak, emberek, állatok, helyek belső lényegét.ˮ – vallja Fehér Csenge, akinek írói különlegessége leginkább a nyelvi megformáltságában érhető tetten. Bár fél a lírától – ennek oka, hogy a verseket főként a szerkezetükből adódóan a szabadságvesztéssel társítja –, mégis, célja, hogy olyan alkotásokat hozzon létre, amelyek besorolhatatlanokká válnak a műnemek szempontjából is. A kibomló test című első kötetéről, a Magyar Írószövetség Debüt-díjáról és az ösztönző hatásokról is

Ilyés Krisztinka

„Egy állandó játék résztvevői voltunk, amit nagyon komolyan vettünkˮ – interjú Lázár Kingával

Lázár Kinga a családja hatására csöppent bele az irodalom világába. Kiskora óta gyártja a történeteket, a líra és a próza műfajaiban is bontogatja szárnyait. Gyerekkora meghatározó téma az alkotásaiban, de az északi kultúra jegyeit is felfedezhetjük egy-egy verssorában. Kritikaszerkesztőként szigorú önmagához, és úgy érzi, az irodalomról való gondolkodás erőteljesen jelen van a mindennapjaiban. A költővel az álmokról és az irodalmi intézmények működéséről, azok kapcsolódási pontjairól is beszélgettünk.

Ilyés Krisztinka

„Mindig úgy tekintettem rá, mint az alteregómra” – Interjú Farkas Krisztával

Farkas Kriszta egy Instagram-oldallal kezdte írói pályafutását, azóta viszont sok minden történt az életében: felvették az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára, de párhuzamosan a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Újságírás Szakán is tanul. Kislány énjét rosszcsontként jellemzi, az irodalom létezésében és továbbélésében hisz, közben pedig vérbeli hangulatemberként stresszeli végig a mindennapokat. A költővel a tudatos alkotásról és a költészetéről beszélgettünk, amelyben – mint vallja – kiemelkedő szerepet játszik a zene is.

Ilyés Krisztinka

„A költészet nem is olyan ördögtől való dolog” – interjú Demeter Arnolddal

Demeter Arnold csíkszentkirályon él,  és megismerkedett ugyan a kolozsvári és budapesti zűrzavaros életformákkal is, de végül azt érezte, a falu világa mozgatja meg leginkább – így nemcsak fizikai értelemben döntött amellett, hogy hazatér, hanem a versei témáját is gyakran a falusi szokások és a népi motívumok színes tárházának kellékeivel öltözteti fel. A szerzővel a pályakezdésről, a készülő kötetéről, de még a kortárs irodalmi élet dolgairól is beszélgettünk.