Hajnal van. Ablakokba falazottvilágosság remeg, én meg ittnyújtózkodom az álmok tenyerén.Az idő fölénye kicsit elkedvetlenít.
A sárba tiport levelekenIsten üzenete olvasatlan marad,valóság és érintés közötttúl hosszú a várakozás.Alig mozog a Csend.
…és a kiontott vér nem táplálja a gyökereket,és a gabonákban elvetél a csíra.…és a madarak többé nem néznek az égre,savas esőt mosnak arcodra mérgezett fellegek,szemgödreidben megfeketült az álom…