Ajlik Csenge

Versek

Átdorombolom a világaidat,

csak nevelj meg kicsit,

és ne öregedj meg előttem.

Ideszokok, te maradj.

A. Túri Zsuzsa

Versek

Amikor odaértünk,

már feküdt.

A kórházakban tilos így meghalni, ezért otthon.

(A kórházak ugyanis gyógyításra esküdtek fel.)

Boldogh Dezső

Versek

Miféle Úr költött, képzelt téged,

miféle nemlét naponta, örökké,

a hártyásszárnyúaktól megérted

a világot, amely most ködökké

szétlebeg, aztán újra összeáll…

Kemény Gabriella

Versek

Megbeszéljük, hogy a nyarat
Dél-Franciaországban töltjük.
Nem hiszem, hogy tényleg megtesszük,
de Istenem, milyen jó beszélni róla!

Sokkal jobb, mintha csak úgy elmennénk.

Laczkó Vass Róbert

Telefonhang a vesztegzárból

anyámat hallom akkor is

amikor elhallgat a vonal túlsó végén

százegyedszer is ugyanazt mondja

százegyedszer sem hagy vele békén

arról beszél ami velünk esett

mielőtt megszülettünk volna

történeteink áthanyatlanak

egy másik dimenzióba

Orbán János Dénes

Kellett hozzá a nyelvtan is

„Nem erre vágytál?” – kérdem én.
„Nem erre vágytam – mondja ő. –
Ágyból, párnából van elég,
ám szerelemre nincs idő.
Ha minden vélem szelfiző
olvasná bár egy versemet…”
Sándor hát elhallgat, legyint,
és Segesvárra visszamegy.

Kovács Mikó Edina

Versek

A szél nagy csöndeket sodor

s ha néha felzúg egy motor

vagy beszövődnek messze mondatok

vagy egy sziréna kékje kavarog;

az is csak megrázza az ágakat

és a szétporló időbe szakad.

Léphaft Pál

karanténosz

forogni, forogni, lépni

susogva szorosan feszülve nézni

lassan ringani égni a hullámzó

fényben egymásba fonódva sötéten

lobogva táncolni örvénybe sirülve

szédülve némán a semmibe lépni

Mátyás Hudák Katalin

Versek

nyakamat négyrét,

karjaimat hétrét,

akaratomat pedig

az ég nyújtódeszkájára

hajtogasd szét.

Nagy Milán László

Versek

A felnőttek beszédében könnyen 

eltévedtem, de jelenlétük árulkodó volt.

Ahogy sírásók süllyesztik árokba a 

koporsót, hirtelen megértem, hogy 

mama miért nem engedett közel magához. 

Mindenki az esernyőjéhez nyúl,

elkezdett szemerkélni.

Kövesdi Károly

Versek

megállsz a csőre töltött múlt előtt
mögötted átlyuggatott téglafal
a félbeszakadt álom visszalőtt
és bekerít a robbanó tavasz

Szabó Fanni

Paraszomnia (részletek)

Dinasztiák haltak ki,
mert nem ismerték a szerelmet,
kardba dőlést egy póktenyészet közepén.

Balázs K. Attila

Versek

Kilép a takarásból. Fény
derül nemére: nemtelen. Elfordulnak
a lények míg remegés szalad
végig a vérszínű tó
tükörén. Akár egy óriás
szaggatott lélegzete a szél.

Dsida Jenő

Jövendő havak himnusza

Üdvözlégy, tiszta hó,
végtelen fehérséggel felszikrázva,
sötét, fagyos és hosszú éjszakákon
derengő fénnyel bíztató –
Üdvözlégy, áldott tiszta hó!

Derzsi Pál

Versek

aztán már hahó, te elmúlt izgága fájó
már nem is tudom mim vagy
csak sejtem
összehajolt szavak keresztjévé váltunk
himnuszokká ringott el bennünk
elnémult világra kiáltott akkor
takarékra csavart izzó hallgatásunk.

Oláh András

Versek

hosszú szőke haja volt a lánynak
akivel a kukoricagóréban
fogadtunk örök szerelmet
ahová – fittyet hányva a játék
logikájára – együtt rejtőztünk el
egy ipi-apacsos délután

Janáky Marianna

Asztmásélet

Reggel fulladoztam. Begyakoroltuk Albannal.
Jó, ne menj iskolába, elegem van belőled,
meghalok úgyis hamarosan,
fogta be a számat anya, majd dolgozni ment,
én meg este már a srácokkal lógtam.

Kovács István

Versek

Mit hoz a jövő?
Mi mást,
ha nem boldog viszontlátást,
örömteli találkozást,
mint mindig…

Pálffy L. Péter

Tavalyi bakancsom

Hiába a koravén rügyek zsizsegése,
hiába az újraifjú szív dobütése –
felborult falak közt fél franciaágy
neveti: ez hát a hiány,
mit elnyel a föld, s az ég kihány –
ez hát, mit úgy nevezel: szerelem.

Horváth Máté

Versek

Látod?
Rossz első alkalom
Túl sok a relaxzene és a mézes mandulatej
A doki azt mondta, hogy annyira nem jó indulatú
Szerintem tudja az igazat. A citológia, még két hét
Ne idegeskedj, itt van mindenki, aki online.

Mátyás Emőke Ibolya

Versek

Ha találkoztok, gondolj rám is!

Az arcában élek,

A szeme az enyém.

Mozdulatait felismered.

Törteli Réka

Versek

Köröket rajzoltál a szántóföldbe.
Piszkos lett a körömágyad, mint a
napszámosoké a nyár derekán, akik
leveszik a fejükről a piros kendőt.

Szabó Laura 

A saját árnyékom

Amikor elbújhatok, mert

nem lóg ki a könyököm

a tömény sötétség mögül,

és elveszik a saját ürességem,

úgy bolyongok, mint sziluett;

csak egy üres körvonal,

ami visszatér önmagába

mielőtt mindent elfelejt

Vermesser Levente

Nem szép, nem új

Nyálas júdáscsók,
na nyomjunk egy szelfit,
lúzer, ki nincs itt,
de kár, hogy majd lent
nem lesz sztárfotó.

B. Tomos Hajnal

Versek

Egyébként minden rendben:

talpammal tapintom a tófenéket

s a fecskék, mint apró vágyak

néha vitorlámra szállnak.

Kolev András

Versek

Egy cifra dróthuzal vigyáz sok szép kabátot,

minden mást összetart az olcsó cérnaszál.

Amott egy félcipő, már annyi lábat látott,

a nyelve erre lóg, fűzője arra áll.

Ilies Renáta

J. A. után

Egyet szólni: hangzatosat.

Csak egy szót, mi vallomásnyi.

Jókedvemet kiszolgálni.

Csillagokat leemelni.

Pocsolyába tenyerelni.

Debreczeny György

Versek

egy-két pohár sör
felhajtása után azonnal
hangulatba jött


         és karácsonyi dalokat énekelgetett

Ernst Ferenc

Versek

Zavarodottak az
összes fészekaljak,
vetés már rég nincs,
csak vetési varjak.
A határon innen vagyok.
Mintha múltban járnék.

Császár Viktória

Versek

Az emberek nem nyitott kapuk,
Lelkem nem a te átjáróházad.
Ha forgatsz valakit, csak játékszered,
Sohasem a játszótársad.

Pejin Lea

Versek

holnap szeress
ha ma nem megy
ha nem megy hát
addig vezess
vakon sántán

Miklós Eszter

Saját képére

Takarjátok el az arcotokat mind

és ne hazudjatok egymásnak mosolyt.

 

Lackfi János

A túlvilági útlevél zsoltára

Viszont milyen az ember, Uram,
megszoknánk ezt is,
mint ahogy azt a döbbenetes tényt,
hogy a föld mélyéből víz fakad,
s nem apad el soha

Simon Adri

Szatmárnémeti song

Áramelosztók és drótkötegek mindenütt,
és porzó sitthalom néhány utcasarkon.
A füst a ránk szakadó hőhullámmal elvegyült,
Szatmárnémetiben így szállt le az alkony

Benyhe István

Versek

Most napra nap tanulni kell,
a feledést, mi elvisel
vad szorítást a szív felett,
a mélybe húzó vétkeket
magyarázó közönnyel.

Szabó Fanni

Versek

Az alma így sem bomlik le bennem,
a szemhéjad mélyítő vonala nem keresztez,
és nem dönti ki fáimat.
A kígyó mérge erősödik csak, ha látja,
hogy mellettem is milyen egyedül maradsz.

Katona Nikolas

Versek

Nem dúdolod tovább
a dallamot.
Olyanok vagyunk,
mint egy váratlanul
megpattant
villanykörte.

Verebes Ernő

Véletlen találkozások

Egy véletlen találkozás reménye
Amíg az átfagyott cinke
Alázuhan, mielőtt
Súlya alatt megolvad a jeges aszfalt

Szondy-Adorján György

Versek

A tavon csónak ringatózik,
az evezés örvénye illanó pára,
a mozdulat egy folyó tükrén
himbálja a sást, hol van
a kéz, mibe visszatérne már.

Ravasz József

Versek

Leveleimet egyszerű papírra,
régi golyóstollal írom,
amelyeket az alagsori pincékbe
rejtek, egy modern kori vaspántos ládába.
Lassan megtelik emlékeimmel,
gyermekkori titkaimmal,
régi, piros színű, durva karácsonyi
celofán zacskókba csomagolva.
Szegénynek érzem magamat.
Apám, anyám gyermekkora hiányzik
e világból kigyalogoló életemből.

Vörösmarty Mihály

Újesztendei szép kívánság

Éljetek míg kedvetek tart,

Éljen úri házatok,

Míg a szép leány kapós lesz,

S kedves a bor, és kenyér,

Míg szomszédba a magyarnak

Nem kell futni ezekért

Kövesdi Károly

Klikk-lét

ha elragad a hájtech árja
és beragadsz a poszt-mocsárba
habzó szájjal az észbontóban
rágod a vályut a fészbuk-ólban
mint éhes sertés alkonyatkor

Gágyor Péter

Három Vivaldi

Az egyik Vivaldiból bizony dózse lett,
és Dózse akkoriban nem lehetett akárki.
A másik Afrika szarván hajótörést szenvedett
hajós volt, a kalandos lelkű Vivaldi.

Győrei Zsolt

Versek

Én eljövök, ha hét tenger kalóza,
a dongalábú, részeg Rettegés
fedélzetére csalna, s elhajózna
veled komor vizekre, s tettre kész,
mohó népének vetne drága étkül

Nagy László

Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét

Huszthy Bálint

Kolozsvári hexameterek

Szép város lehetett annó ez a büszke Kolozsvár.
Most inkább izgalmas, hangulatos, csupa jókedv,
talpraesett nép lakja, nem álmodnak, se merengnek,
ellentétben a bűbájos, de borús Budapesttel.
Nem fizimiskájával fog meg, a szelleme pezsdít,
mint a pimasz, tenyeres-talpas, fifikás helyi lányok.
Mégis vágyom a távoli kínra: a szépre, ha rossz is,
mégis vágyom a gyenge, törékeny, flegma babámra,
mégis vágyom az undori-mámoritó szerelemre.

Acsai Roland

Az égkört

Veled láttam először

a Palicsi-tavat,

Fehértemplomból hazafelé, de többről

 

volt szó, mint egy utazásról, azaz

utazás is volt, látogatás Bogdán

József atyánál

Lázár Balázs

Versek

Egy ország térfogata egyenlő

az alapterület és az ország

szellemi magassága szorzatának harmadrészével.

Egy csonka ország térfogatának

meghatározásához az eredeti,

teljes országból indulunk ki.

Bálint Tamás

Partra vetve

ott van a legnagyobb béke néha,
ahonnan elindulunk

Farkas Wellmann Éva

Mikor föleszmélsz

Mikor a régiből föleszmélsz,
feltöltöd végül még a kelyhet,
ráérősen piszmogsz, botorkálsz,
mint kinek napja, kedve telhet

Király László

A hosszú úton

mért választottad ezt az utat vándor
nem választottam szembejött velem


tudod hogy végtelen ez az út
tudom de nem türelmetlenkedem

Makkai-Arany Ágnes

Egy régmúlt karácsony

Régmúltamat keresgélve

fűben, kövekben, porban

az úton baktatok,

s a magasság kékjébe burkolózva

összebújnak felettem a csillagok.

Makkai Ádám

Csendes éj, szentséges éj

Mi, keresztények a béke vallása voltunk valamikor

a kezdetek legkezdetén. Mi csúszhatott félre

kétezer esztendő alatt?

Keszthelyi György

Versek

egy és más december – valami téli folt
lappang, burjánzik még tünetmentesen –
egy év – hátán egy másik – így és ennyi volt.

Farkas Gábor

Versek

Tebenned bíztunk eke szarvát fogva,

Apáink vak dühét magunkba szorítva

Megtörött derékkal barázdát figyeltük

S Európa népét naggyá segítettük.

Varga Melinda

Karácsonyi versek

Úristen, a te szent Fiad születése napján
tekints le azokra, akik árvák,
gondviselésed legyen ír a csüggedők lelkén,
szárítsd fel a nyomorultak könnyeit

Tóth László

December; karácsony…

December; karácsony közeleg.
Jöjj hozzám, jöjj kicsit közelebb.
A földet ellepik ősz ködök, nagy havak.
Esténként tőlem is, nekem is – védd magad, add magad.

Ozsvald Árpád

Karácsony

A szomszéd háztetőn
galambok alusznak,
angyalok zenéje száll
a vékony kéményfüsttel
a komor ég felé.

 

Eszteró István

Jézust is el fogják fogni

Akár a táskát sarokba vágó kisdiák,
de mégis kétkedő hálával szállt a villamosra,
hogy máris karácsonyi szünidő, fel lehet
lélegzeni, tv-t bámulni, ha nincs áramszünet,
nem törődni az esélytelen alárendeltséggel,
nyelv- és iskolasorvasztó mioritikus
technikákkal, részvétmímelő széttárt karokkal,
s a többivel, stb.-vel…

Hodos László

Ovidius és kora

Ti legyőzött népek istenei,
kik a szent Pantheonban otthont kaptatok,
vagytok volt-hazátok mérlegei
s kalmár módra Rómának csalnak rajtatok.

Győrei Zsolt

[Nő és múlik]

Nő és múlik. Magához von.
Folyton itt van.
Minden gondom: csodálkoznom
holtomiglan.

Nagy Milán László

Versek

Elutasítva a kínált dísztollat, 

saját, rozsdás, puhafa 

szárút vett elő. Családi 

pecsétgyűrűje örökletes 

rémképeket vert vissza

cvikkerének lencséjére.

Mikeczné Tóth Imola

Versek

Jött az ötlet, 
körénk gyűltek.
Szöcskekínzást 
tervezgettek.
Rémüldöztem.

Kitépték a 
hátsó lábát.
„Ugorj, ha tudsz!” 
Ezt kántálták.
Így gyalázták.

Acsai Roland

Versek

mert ott várt rá a lova, ahogy minden nap várta,
amíg a kórházban tartózkodott,
és akkor kiszállt a

kocsiból, átkarolta a ló nyakát, mint aki zokog

Muszka Sándor

Versek

Holnap vágják el a nyakát csak,
kést fennek, tálat mosnak a vérnek.
Tépik a tollat az ütőér körül,
virrad.

Szabó Lilla

Úton

Ülök, és hajamra száradt fű hullik

idegen e földön, kinek gyökerei mélyen

gilisztákkal csúszom, a talaj lágyan omlik,

vihar lesz, de szirmaim nem remegnek a szélben.

Szilágyi Ferenc Hubart

Ébredj, magyar!

Rögét de sok garázda had tiporta,

habár vigyázta szikla, várfalak –

Kárpát-hazánk, Te nagy, családi porta,

vigasztalan szívembe zártalak.

Varga Csenge-Orsolya

Neomagyar

Hideg van, csontjaimba rögzítem

a történelmet, szólni sem mer szívem,

pedig már egy évszázada itt vagyok –

magyar síneken, budapesti tűzcsapokon,

magyarul rezgő aknafedőkön.

Mégis, idegenek vesznek körül,

akárhová megyek

Shrek Tímea

Két golyó között

Röppen egy lőttlábú angyal.*
a föld alá bukik, alászáll a poklokra.
Ünnepi csend két golyó között.

Baricz Dezső

A fogvatartott állatokról

rövid kabátujj vagy csupán,
nagyon szegény a házunk.
van, hogy a múltra gondolok.
utálsz engem és fázunk.
és megalkuszunk és meghalunk

Gál János

Versek

Sok oka lehet: bár a legolvasottabb embereknek tartjuk
magunkat a világon, a legtöbbet állítólag mi tudjuk a világról,
mégis naivan füstölgő fejű aztékoknak képzeljük magunkat,
akikre ámulattal tekintenek Kolumbuszék.

Dimény H. Árpád

nincs mit, nincs kit

apám és a legyőzhetetlen
bácsik a decemberi csontropogásban
úgy vágytam én is felnőni a halálig

Lőrincz P. Gabriella

Istenfigyelés

Az arcomat megcsípte a fagy.
Aztán Isten is figyelt engem,
Súgta: kellenek a fagyos telek,
Etesd meg a madaraimat.

Vári Fábián László

E földről…

E földről én el nem futhatok,
s meg sem halhatok készakarva.
Feszül rajtam a bánat inge
kikeményítve, kivasalva.

Noszlopi Botond

Egyes történetekről

Miért hazudunk egymásnak mítoszokat
egy forradalomról, mikor tudjuk,
hogy valójában nyers, egyszerű és véres,
könnyelmű és hiábavaló, ahogy
anyám a TV előtt ugrál és tapsol,
mosolyog és patakzik a könnye.

Juhász Kristóf

Telihold ádvent első vasárnapján

Telihold van ádvent első vasárnapján.
Fényét a pusztákon minek szórja széjjel?
Puszták után dombok, azokon keresztek,
új arc nem került még a feszületre.

Polgár Kristóf

Hógömb

A függönyt behúzom.
Ne lássák milyen évem volt.
Csak úgy jöhet harmadik fogás.
Házigazdánk nemes Úr. Nagyvonalú,
mérsékelten előkelő komédiás.

Bak Zsolt

Versek

Szívembe magas rózsabokrokat ültettem, úgy vártam,

     míg jön és elhozza zárt fehér tenyereiben a méheket

Ilyen nyárban kékülnek a forrás menti dombok

     Onnan érkezik ő, ahol csobogó napfény növeszt

tiszta kortyot és csókot a kövek arcán

Farkas Wellmann Éva

Ágak között

A keskeny út a tó körül,
a kapun túl az erdő,
a többirányú ágazás,
bozótja újra felnő,
a kertközépen omladék,
romokban nő a cserje,
akármi mást is mondanék,
lehetne bárki kertje

Ilyés Krisztinka

beleszületés

ne késs, de addig maradj
ameddig csak tudsz,
hisz ilyenkor még apa
is mindenkit szeret

Lackfi János

A mérsékelt szobatisztaság zsoltára

Engedd közel magadhoz
azokat, akiket mózeskosárban
tettek a vízre szüleik,
akár kiléptek életéből,
akár ide-oda passzolgatták,
akár a halál gödrébe hullva
hagyták őt magára

Farkas Árpád

Az örök hó határa

Tort ülni, lám csak, végül eljövének
új idők vadjai, s már szilaj gizgazok
uszulnak torkodra — sikolt az ének,
amivel maradsz — s én is maradok
az örök hó határán, itt. Hát: fennebb!

Nagy Lea

Versek

Kékre festesz.
Elhullajtod pigmentjeim.

Elfekszel a világ alatt.
Imáidat mormolod.

Lövétei Lázár László

Petya

Annyi a filozófia mint a nyű

Ne dumálj nekem

A halál sírja vissza a szociálizmust

Akkor is felbokrétázták a ganédombot

Most is felbokrétázzák

Kibírom én valahogy a nyugdíjig

Szeder Réka Henrietta

Versek

Pirkadat előtt indultam.
Azt mondták, mire előkeresem
a kulcsomat, hajnalodni fog,
kövessem az utat visszafelé,
akkor időben hazaérek.

Muszka Sándor

A fal

A forradalom vasárnap érkezett,
végigdübörgött az ébredő városon,
siessenek a főtérre, emberek.

Marcsák Gergely

Karácsonyi vásár

Elindultunk hát – két csellengő alak –
nézni, mit kínálnak a kézművesek,
a tér közepén magamhoz vontalak,
majd kalauzunk, a sodródó tömeg

vitt, és a legszebb portékát keresve
soká bolyongtunk a téren te meg én.
A Gerbeaud-házból kilépett az este
(alkonyi cukormáz csurgott tetején)

Nagy Betti

Versek

senkit sem szabadna magára hagyni
mondom neki
unottan-megvetőn lehunyja a szemét
és többet rám sem néz

Szögi Klaudia

Versek

vonatról le és vonatra fel
honnan jössz és hova tartozol
hol lehet találni friss kenyeret
hol viselnek bordó ruhát a lányok
mindennap más színű szövetet simogatsz
más illatot lélegzel be
másnak a pénztárcájából lopsz
ez jár neked
kedves vagy

Pethő Lorand

Versek

te vagy
a kör
a kor
a kezdet
te vagy
a le nem
jegyzett
mondat

Szathmári Dominik

Versek

a szűrőig elszívtál egy szálat
ablakfényben néztem a port
mi oda vissza járt nem haladt
használt szavakból tervezem
diplomámba írni a gondjaim

Szondy-Adorján György

Bolond madár

Térképeim most szanaszét hevernek:
asztalon, széken, padlón, meg az ágyon
is három, az imént, Kassára léptem,
macskám Erdélyen dorombol, a Szejkén,
Európa csöndes, most néma éppen,
tűri, lapokra szedjem, én, keresztény.

Báder Judit

Versek

Hideg verejték nyakamon

kötél illenék gyöngynek.

Tegnap hittem, nap melegít,

Ma fekete varjak jönnek.

Szabó Fanni

Versek

Papírból hajtott virágot
kap minden sorban álló,
galambot etet ugráló
fogsorok között keringő
gyerek, fához kötött
madárijesztőt fotóz.

Verebes Ernő

Lét-Rák

Ki tudja, régebben az emberek
Tudták-e magukról, hogy régiek?
Hisz idejük még akkoron lejárt,
Amikor fiát meggyilkoltatta
Az Atya. (Irány a mennybe, haza –
Szólt utána, ám jókedvnek híján
Az mégis maradt makacsul, némán,
Megértve, honvágya halálvágy is.)

Ambrus József

Szerver-gondolat

Most naplemente van, fázik a tenger,

hitem párolog, mint fehér gondolat,

lassul az átmenet, lassul a szerver –,

valami belőlem mindig kimarad.

Bojár Cassino

Versek

Szakadt felhőleplét magára húzva

Törött tócsatükrökbe bujt a szép Hold.

Vak koldusként matat a múlt időben

Nem tudja, mit keres, csak érzi: szép volt.

Paál Zsolt

Versek

Kezem a kezeden –
napfény a tavon,
Magamat benned –
megmutatom.

Derzsi Pál

Bizakodva

minden ott van a tekintetedben
a havas szunnyad s a fenyőszálak
felajzott tájon zöld derengésben
tűhegyes kedvvel katapultálnak

Legnézettebb
Legfrissebb hírek
2021. január 23., 08:16
2021. január 23., 07:18
2021. január 22., 15:39