Nagy Erika

Az irodalom örök – Beszélgetés Hogya György prózaíróval

A Királyhelmecen élő Hogya György prózaíró első írásait a és az Irodalmi Szemle közölte 1983-ban. Két írással szerepelt a Próbaút című antológiában, majd a Főnix Füzetek sorozatban önálló kötettel jelentkezett. Az azóta eltelt időszakban öt kötetet adott ki és tucatnyi antológiában szerepeltek írásai. Idén a Szlovákiai Magyar Írók Társasága műhelymunkáin mentorként tevékenykedik, ahol a fiatalok impulzusokat kapnak, hogy felfedezzék saját képességeiket, tehetségüket.

N. Juhász Tamás és Csillag Balázs

Intro.exe: tudományos kölcsönhatások

A sci-fi irodalom és a tudomány mondhatni kéz a kézben járnak. Ahogy a sci-fi inspirálódik és felhasználja a tudományos gondolkodás és kutatások egyes elemeit, illetve a művekben azok továbbgondolása az egyik legfontosabb aspektus, úgy ez a kölcsönhatás a fordított esetben is érvényes. Számtalan olyan használati eszközt fel tudunk sorolni, amelyek elsőként az egyes sci-fi történetekben „láttak napvilágot”, és amelyek megihlették az egyes kutatókat, feltalálókat.

Reczai Lilla

Ikerversek egy anyától

Egy új élet születése mindennél fontosabb és meghatározóbb dolog az életben, de mi van akkor, ha egyszerre kettő érkezik a világra? Pénzes Tímea, író, költő, műfordító tavaly megjelent verseskötetének főszereplői a szerző ikrei, de egyúttal bemutatja az anya és gyermekei közti kapcsolatot, azt a legcsodálatosabb érzést, amely egy anyának először fel nem fogható, majd pedig a legtermészetesebb dologgá válik a világon.

Rabi Vera

Novellák

A Posványos Társaság tagjai érdeklődve gyűltek a lidérc köré, aki csukott szemmel, sártól csimbókos hajjal próbált kievickélni egy szilárdabb közegre. Ezzel nehezen boldogult, hisz még csak fölállni sem tudott, most először mozgatta testét. Lassan kiemelkedett a barna iszapból, megtermett meztelen csigák és növények csúsztak le a hátáról.

Zs. Nagy Lajos

Őszi reggel

Körfűrész visít
kétségbeesetten.
Atyámfiai
atomreaktor híján
felaprítják tűzrevalónak
az őszi verőfényt.

Zs. Nagy Lajos

Privát kínok

NYILVÁN EZT IS A HUSZADIK SZÁZAD második felének köszönhetem. Harmincnégy éves lettem, s íme: kopaszodom. Előbb csak két fénylő ék jelent meg a homlokom fölött, mint a bölcsesség két gyöngyházszínű elő-hírnöke, az utóbbi hetekben azonban innen is, onnan is egyre több hajszálat tép ki a fésű. Tehát bölcsülök. Elvégre azt mégsem hihetem el, hogy öregszem harmincnégy éves koromban.

Jancsó Péter

Emberke, küzdj!

Ha csak költőként alkotott volna Zs. Nagy Lajos, már kiemelkedő alakja lenne hazai irodalmunknak, szerencsére azonban kipróbálta magát a próza talaján is, és milyen jól tette! Az 1975-ben megjelent Emberke, küzdj! című humoreszkgyűjtemény – Duba Gyula hasonszőrű írásaival egyetemben – megteremtette az addig jobbára komor szlovákiai magyar próza szatirikus-ironikus oldalát.

Zirig Árpád

Versek

Fölborzadt villanások úsznak
a megzabolázott folyón,
számban csend lakik.
Elúszik a várt remény,
mint partjától
az elszabadult ladik

Csáky Pál

Mi lesz veled, szürkeállomány?

Az ember szinte félve mondja ki: néha úgy tűnik, mintha agyonnyomna minket a műszaki fejlődés. Mondhatjuk ezt ama korszak határán, amikor már a gyógyításban is megjelennek a ráolvasás elektronikus változatai: mindenféle kütyüket építenek be lassan új szervek gyanánt az emberi testbe, így próbálván meg korrigálni mindama romlásokat, amelyeket az idő és az életmód okoz. Változott – s változik – világlátásunk is.

Csóka Ferenc

Színország lovagja (részlet)

Egyszer csak megpillantott valamit! Az úton közeledett. Még kivehetetlenek voltak a körvonalai az erős fényben. Lassan jött, szinte vonszolta magát. Mi lehet ez? – idegeskedett Szivárvány, és keményen megmarkolta Nyomatékot. Aztán… nem hitt a szemének… Ez már Színországban is mindennek a teteje, gondolta égre emelt tekintettel. Egy két lábon járó, ember nagyságú palacsinta cammogott felé!

Szabó Bodó Renáta

Az igazak útján

Örömteli esemény a változatosságra vágyó felnőtt számára, ha bővül az ezerszer átlapozott „rágható” könyvek polca egy olyan kötettel, amely már jobban fejleszti a gyerek finommotoros képességeit. Szerencsére a fiam nagyon szereti a könyveket, szeretettel viszonyul hozzájuk, így nem féltem becsempészni könyvei közé Csóka Ferenc legújabb, idén megjelent meseregényét.

Tóth László sorozata II.

Hogyan (ne) írjunk novellát – Grendel Lajos könyvkritikája 1975-ből

Feledésre sokszorosan méltó neve a magyar irodalomnak Moyzes Ilonáé, de még a csehszlovákiai magyarnak is. Van azonban Grendel Lajosnak egy korai, tudtommal máig kéziratban maradt kritikája 1975-ből, mely nevezett asszonyság Harangok című novelláskötetét vesézi ki.

Gágyor Péter Imre

Élni és élni akarni

Alig másfélszáz oldalas kötet a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás kiadásában Nagy Erika legújabb könyve. A címe: Függönyön innen és túl. Súlyos történetek. Nem novellák, nem is tárcák igazán. Történetek. Az író a halálos kórral harcoló-kínlódó emberek emlékeit tárja olvasói elé. Nagy Erika tárgyilagos szigorú stílusában beszélteti alanyait az élet és a halál peremén. Tragikus egyensúlyozás ez.

Juhász Dósa János

Varázslat nélkül – Vozári Dezső

Vozári Dezsőre még azt a nem túl hízelgő jelzőt is ráakasztották, hogy nem is tipikus szlovmagyar költő. Holott talán ő írta az egyik legszebb verset szülőföldjéről (Szlovenszkó), amelyet sorstársának, Győry Dezsőnek ajánlott.

Jancsó Péter

Séta

Egész délután a síromat ástam.

A déli harangszó után beállt csendben kinyitottam a szekrényem, felvettem a legszebb öltönyömet, gondosan megigazítottam a nyakkendőmet, majd lementem a pincébe, és megkerestem a rozsdás ásót. Elégedetten léptem ki a napfényre, végignéztem az utcán, balra vagy jobbra induljak-e. Végül ásóval a vállamon elindultam, magam sem tudva, merre. 

Vozári Dezső

Versek

Hej, büszke úr! Reményen és zupán
él itt az ember, élem sorsomat;
nekem hazám, tenéked táj csupán,
hol egyszer átrohant a gyorsvonat.

Tóth N. Katalin

Az aranyhal íze

Roman egy sör mellett búslakodott a füstös kis csehó egyik asztalánál, elszánva magát arra, hogy kiöntse szíve bánatát legjobb barátjának. A sör mellé feles is került. Zsolt hallgatott, nem akarta erőltetni a dolgot. Arra gondolt, hogy hasonló helyzetben neki sem menne könnyen.

– Otthagyott… Amiatt a nyüves kutya miatt!

Gál Sándor

Versek

ha az éjszakában
összeomlik
a szemmel-látható
az lehet varázslat
elröppenő való

Balázs F. Attila

Versek

eközben a nő magányból sodort fonalat
és álmokat kötött belőle énekelve

a férfi hallgatta az éneket
és arra gondolt, hogy bár sokféle
formát és színt öltenek a felhők

Juhász Kornélia

Versek

Feketébe olvad lassan minden.
Komótosság nyújtózkodik a lomha percekben.
Csillaghulladék lángol fel a légburok határán.
Ma már nem gondolkodom a boldog pillanatok árán.

Száraz Pál

Annelia

Abban az évben Kythira görög szigeten töltöttem a nyarat. Egy a hét ion sziget közül, az egyik csendes sziget partján. Egy svéd nőt kerestem, azért mentem Kythirára. Azt képzeltem, Annelie a neve, hosszú lábú, magas, vékony, szőke és kék szemű, az arcbőre pedig feszes, edzett és barna, mert Indiából jött és sós, nedves szél meg forró nap érte.

Nagy Erika

A kilencven év nem életkor: létállapot – Beszélgetés Duba Gyula József Attila-díjas íróval

Mostanában, ha visszatekintek a múltra és átfogó értékelés csinálok, úgy látom, tulajdonképpen mindig önmagamat írtam. Olyan témákból merítettem, amelyek, ha nem is velem, de a környezetemben történtek. Gondolok egyrészt a parasztvilág lassú elmúlására, másrészt pedig az újból létét kezdő szlovákiai magyar értelmiség sorsára, törekvéseire. Az utóbbi időben már nem írok, bár tartozom még az életrajzi írásaim harmadik kötetével. A gyerekkor és a diákkor után az úgynevezett legénykorral. A háború utáni öt-hat évben hontfüzesgyarmati legény voltam, kalapban és csizmában, ennek a

Varga Melinda

Mindnyájunknak van legalább egy „határon túli” felmenője

Trianon és a székelység, a háború után magukra maradt lányok, asszonyok, nagyanyák fájdalma örökre velünk marad. Hordozzuk magunkban a traumát, a hiányt, a szétszaggatottságot, „a darabokra tépett tájat”, az „emberevő békét”, az „egy nehéz vonalat”, a „repedések mögötti sötétséget”, a „béke iszonyú pillanatát”, a „félelemgyereket”.

Kövesdi Károly

elejétől végéig

se jószág se termés üres a hombár

a távozót nem sorvasztja immár

a honvágy hisz itt már semmi

sem az övé csak a múlt

Helyőrség

Lehet, mert kell! – Trianon 100 pályázat – eredményhirdetés

A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. a Trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdetett Trianonnal vagy bármilyen Trianon-élménnyel kapcsolatos irodalmi mű létrehozására. A pályázati felhívásra 155 érvényes pályázat érkezett. A díjazott pályamunkák az ősz folyamán olvashatók lesznek a Helyőrség.ma portálon, a nyertesek névsorát pedig most tesszük közzé. A pályázat nyertesei 50 ezer Ft jogdíjban részesülnek, illetve kategóriánként a legjobbnak minősülő írások szerzőit további 100 ezer forint jogdíj illeti meg.

Sziveri János

Áttételek a Nagy GALERIstához

nincs pénzem mészre

tűkön ülök

most vettem észre

költeményt szülök

Kovács Jolánka

Kóricáljunk felvidéki kacskaringós utakon!

Tavaly jelent meg Fellinger Károly Csatangoló című gyermekverskötete, melynek versein át a költő, a kis és a felnőtt olvasók becsatangolhatták a mátyusföldi, a felsőcsallóközi és a Pozsonyhoz csatolt falvakat. A nemrég napvilágot látott Barangoló című verseskötet megjelenése szinte várható volt, hisz egyetlen könyvben sem becsatangolni, sem bebarangolni nem lehet Felvidék összes magyarlakta települését.

Csillag Balázs

Simulacra

– Szeretném bejelenteni magam páciensként intézményükben. Örömömre szolgálna, ha itt tölthetném el életem hátralevő részét.

Tóth László

Száz év a „világfelfordulás” után – Trianon a szlovákiai magyar irodalomban?

Mert kényszerpályát nyitott a kisebbségbe kerülés, ami különösen az első években járt súlyos személyes tragédiákkal, meghasonlásokkal, az élet minden területét és vonatkozását újragondolni késztető következményekkel s ebből a sokkból kétségtelenül nehéz volt az eszmélés.

Bíró Szabolcs

Búcsú Prágától

– Nem értem.
– Pontosan tudtam, hogy ezt fogja mondani.
– Minek vagyok én a főszereplője?
– Ennek az írásnak. Novellának, ha úgy tetszik, bár különösebb cselekménye nincs. Arról szól, hogy maga nem tudja, kicsoda, én pedig elmondom magának. Egyébiránt most valójában nem is Prágában vagyunk, hanem egy irodalmi mellékletben.

Fellinger Károly

Gyerekversek

Sárkánytojást ad Martosnak,
szerencsepatkót száznyolcat,
ragyog a nép szeme, szája,
rántotta lesz vacsorára.

Százdi Sztakó Zsolt

Parancsolat

Péter felnézett a csúcsra, ott volt karnyújtásnyira az orra előtt, aztán visszatekintett a többiekre, akik lemaradva követték. Jóllehet, ő volt felmálházva, akár egy himalájai serpa, mégis egész úton előttük járt. Hajtotta a kiválasztottság tudata, hogy az Úr őt találta rá méltónak, hogy elhozza magával, beavassa a titokba. Pontosabban, nem csak őt, mert velük volt két másik tanítvány is.

Czesław Miłosz

Versek

Az emberek és az istenek állandóan mozgásban vannak, a bűn és a megbocsátás között ingáznak.

Meleg torkukból fel-feltör az átok és az áldás habja-szava.

Hodossy Gyula

A negyedik síp

Mostantól az Előretolt Helyőrség magyarországi, erdélyi és vajdasági kiadása után a felvidéki lapszámot is kezébe veheti az olvasó, megszólal a lapcsalád negyedik sípja, bízva abban, hogy hamarosan megjelenik a kárpátaljai változat is. Hisszük azt, hogy a felvidéki síp különösen szépen fog szólni.

 

Szentmártoni János

Irodalmi helyőrségek a Kárpát-medencében

„Magyarország akkora, a-mekkorára a magyarul beszélők nyújtják.” – vallotta a magyar költészet utolsó apostola, a két éve eltávozott Kányádi Sándor. Mernénk mi vitatkozni a mesterrel? Nyújtsuk inkább minél nagyobbra hazánkat, ameddig a szívünkben elfér. Ott ugyanis nem húztak trianoni határokat, sőt, még a tengeren túl is dobog sok-sok magyar mellkasában. Versében él a nemzet – hajolhatunk vissza játékosan e gondolat mentén egy korábbi költőhöz is –, és prózájában, képzőművészetében, zenéjében…, egyszóval: kultúrájában.

Helyőrség

Szlovákiai magyar irodalom – megjelent az Opus új száma

Megjelent az Opus 2020/3. száma. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott lap tartalmi ismertetőjét a SZMÍT oldala közli.

Farkas Wellmann Endre

Centenáriumra

a történelem mindig furcsa játék

a nemzet pedig mindig feladat

ha csönd van éjjel, ma is hallani

mind ott sírunk a versailles-i kert alatt

Leczo Bence

Szabaduljunk! – Trianon Edition

Online szabadulószobát készített a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium két tanára Trianon századik évfordulójára. A játék öt részre tagolódik, ahol történelmi, irodalmi, és zenei kérdéskörökön küzdhetjük át magunkat, hogy megkapjuk a kódot, ami a játék utolsó feladatát jelentő széfet nyitja.

Bonczidai Éva

Könyvek, melyekbe majd belenőnek

Pár éve elkezdtem duplán vásárolni könyveket. A cél az, hogy összeállítsak egy-egy ötvendarabos gyűjteményt, melyet a fiaimnak adhatok, ha majd felnőnek. Trianonról szóló könyv sokáig nem szerepelt ebben a válogatásban. Most viszont ott tartok, hogy három Trianon témájú kiadvány is szerepel ebben az egyelőre alig 20-30 darabos gyűjteményben. Ezeket ajánlom most az olvasóink figyelmébe is.

Krúdy Gyula

Az utolsó garabonciás

Siska vándorlegény volt, talán mindenütt ismerték Magyarországon. Ő maga azt mondta örökös járás-keléséről, hogy egyszer igen fontos levelet bíztak rá, amelyet tíz esztendő óta nem tud kézbesíteni, mert nem találja a címzettet.

Benyhe István

Merülés

Megállhatunk, hogy múlttal betelve

hullám mossa el a kábulatot,

míg a rozsdás horgonylánc elenged

s elnyelt szigetünk ismét úszni fog?

Konrad Sutarski

Trianon

Hol vannak igaz barátaid

a láthatáron sötét felhők gyülekeznek

csupán turul kering a sassal fölötted

Lázár Balázs

Egy diktátum margójára

Negyedóra alatt írták alá az ítéletet

elegáns rablók, frakkos gazemberek.

Negyedóra alatt írtak felül ezer évet,

századokig hat a tintába rejtett méreg.

Ilyés Krisztinka

Trianoni kirakós

Szélcsapás kócolja a rövid hajfürtöket,

összetört rádiókat játszanak, a romhalmok

között kergetőzők nem értik egymás

szavait, szétzúzott csontokba

botladoznak a gyereklábak.

Leczo Bence

„Délibáb sem játszik, furulya se szólal”

Gyakran gondolkodom azon a faramuci helyzeten, hogy Trianonnak köszönhető identitásom jelentős része. Az, hogy felvidéki vagyok. Előtte nem volt ilyen, az Alföld északi nyúlványain élők nem tettek különbséget maguk és mások között, csak tájegység alapján. Két sújtással több volt a viseleten. Nem lehetek elég hálás azért, hogy felvidéki magyarnak születtem, és nem kárhoztathatom a sorsot eléggé azért, hogy megtörtént Trianon.

Farkas Wellmann Endre

Az emlékezés súlypontjai

Trianon századik évfordulóján minden magyar számvetéssel él: nincs olyan, akinek semmit sem jelentene ez a fogalom, akinek semmilyen élménye, tapasztalata ne kapcsolódna hozzá. E centenáriumi számvetés során pedig felleltározzuk a száz éve történt fájdalmas események hozadékát, külön-külön, de nemzetként is: az emlékhelyeink, múzeumaink mérhetővé teszik az emlékek súlyát. Szabó Pál Csabával, a várpalotai Trianon-múzeum igazgatójával beszélgetünk.

Fekete J. József

Hogyan írnak a szomszédok? – Cseh, román és török szerzők műveit olvasom

Amióta kezembe került Siegfried Lenz A lotyószilva lelke című, elbűvölő novellagyűjteményének magyar fordítása, fokozottan odafigyelek a Napkút Kiadó kifinomult érzékkel válogatott fordítás-sorozatára, hiszen érdekel, miként írnak és mit olvasnak a szomszédban.