Sarusi Mihály

Ëgy nép, ëgy nyelv, ëgy szellem

Maga Deák Ferenc, a nagy békességszerző dunántúli köznemes mondotta volt (állítólag): Akit Sümegen meg nem szólnak! Rendeken meg nem lopnak! Egerszegen fel nem akasztanak, az vígan járhatja a világot – olvassuk a Darnay Kálmán-kötetben (Sümeg, 1989). Veszprém mellett, Nemesvámoson mi nem történt: „Akit Szentgálon meg nem vernek, / Szabadin meg nem b...nak, Vámoson meg nem lopnak, / Az elmehet a nagyvilágba, / Semmi baja nem eshetik”

Nagygéci Kovács József

„A versek megteremnek”

Magaddá rendeződni címmel jelent meg 2020 végén Farkas Wellmann Éva költő új kötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában.  A szerző megjelenése mindig esemény, és nem azért, mert viszonylag ritkán ad ki kötetet, sokkal inkább azért, mert az ő költői világa, nyelve és mondanivalója egységes, letisztult, a szó legnemesebb értelmében klasszikus. 

Miklóssi Szabó István

Bodor Ádám Seholja

Bodor Ádám novelláskötete, a Sehol mindössze 150 oldalt számlál, hét novella található benne, de ez is bőséggel elegendő volt az írónak egy egész világ megteremtéséhez. Különleges történetek, amelyek bármerre elmozdulhatnak, bármilyen végük lehet, már ha vége lehet bármilyen történetnek.

Nagygéci Kovács József

Regényes múlt – Mari története

A főhős életének kaotikus, sokszor megjósolhatatlan kimenetelű epizódjai tükörként mutatják a szintúgy kaotikus európai és magyar viszonyokat. Ami a világban nagyban működik, az működik kicsiben Laklia Mária és családja életében. Ezért is tökéletes a cím: Mari története. Bencsik sokat tud a száz évvel ezelőtti vidéki világról. Akár városi, akár falusi szokásokról van szó, jól rekonstruálja a regényben a már történelmivé lett időszakot, benne a társadalmi, gazdasági viszonyokat, az emberi tulajdonságokat az akkori viszonyok között

Sántha Attila

Tizenkét kötetes mondakatalógus

2018-ban jelent meg Magyar Zoltán A magyar történeti mondák katalógusa című, 12 kötetes műve, mely korunk egyik legnagyobb szellemi teljesítménye. A szerző nem kevesebb mint 120 ezer szöveget olvasott el, osztályozta, rendszerezte a bennük levő motívumokat, s ez alapján írta meg művét.

Pál-Lukács Zsófia

Vendég helyett szavak

Egy „világvégi hosszú mondat” íródik Iancu Laura nemrég megjelent Oratórium című, nyolcadik verseskötetében, de ez a barokk körmondat – miképp az oratórium mint kompozíció – jelmez nélküli, nem vesz magára semmilyen külsőséget abból, amitől a létünk életidegen.

Demeter Szilárd

Lengyel olvasónapló

Lázadó kamaszkoromban a székelyudvarhelyi könyvtárban jött szembe velem Witold Gombrowicz. Transz-atlantik / Pornográfia, ez állt a könyvborítón (Magvető, 1987), khm, könyvtárban, nyílt polcon pornográfia, na, mondom, ezt megnézem. Semmit se tudtam a szerzőről. És ez sokáig így is maradt, mert nem az fogott meg Gombrowiczban, amit írt, hanem az, ahogyan írta. Kitolt a komfortzónámból, így is lehet a szöveghez nyúlni, így is lehet a világra nézni, bólintottam nagyokat, máig hatással van rám. Azóta beszereztem minden magyarul hozzáférhető könyvét, és keresem Gombrowiczban Gombrowiczot.

Varga Melinda

Hol lakik a költészet?

Milyen a költő dolgozószobája, gépbe ír-e vagy papírra, éjjel vagy korán reggel, hol rejtőzik az ihlet, s milyen a vers otthona? – a mindenkori olvasót foglalkoztatják ezek a kérdések, egy kötetbemutatón legszívesebben erről kérdezné a költőt. Pontos válasz nincs rá. Olyan mint az Isten, szerelem, a túlvilág. Körül tudjuk írni, de nincsenek rá pontos fogalmaink, lehetlen azt mondani, hogy a költészet a költő udvarában lakik a körtefa alatt.

Szalai Klaudia

Kvartett – Börcsök Enikő emlékére

Online közvetítéssel emlékezett meg az eSzínház, valamint a Vígszínház a Jászai Mari-díjas Börcsök Enikőről, akit csütörtökön helyeztek végső nyugalomra. A Kvartett című előadás február 14-ig megtekinthető – jelképes összegért. A befolyt összeget a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért részére ajánlják fel, amelynek a színművésznő is önkétese, kurátora volt.

Tóth Eszter Zsófia

Lehetséges utak

Hogyan kezdjünk bele egy párkapcsolatba? Örök kérdés. Megvárjuk az igazit, ha egyáltalán létezik, avagy próbálkozzunk addig is jól érezni magunkat olyanokkal, akik érkeznek az életünkbe, és többé-kevésbé megfelelnek az elképzeléseinknek? Hogyan befolyásolják párkapcsolatainkat gyermekkori traumáink? Izgalmas kérdések, amelyekre válaszokat ad ez a könyv, lehetséges utakat nyújt a 30-as generáció szemszögéből.

Szinetár Miklós

Lehár Ferenc, az operettkirály

Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.

Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. 

Fekete J. József

Koszovó, korrupció, sorozatgyilkosság

Lee Child (James Dover Grant) az Egyesült Királyságban született, de New York államban él. Valahonnét viszont olyan ismeretekkel rendelkezik, amelyek újdonságként, meglepetésként hatnak az európai olvasóra. Például a Pentagon működése, a tengerészgyalogság és a gyalogság rivalizálása, a parancsnoki hierarchia, a katonai támaszpont működése, de ismeretlen tapasztalat az országhatárokat átszelő nyílegyenes vasútvonal, a térképre légypöttyként odamaszatolt kisváros, nyomornegyedével. Hatalmas ívű fizikai és szociális távolságok.

Ajlik Csenge

„azért hogy valaki kimondja / legalább egyszer”

Az ártatlanságon rég túllendülve megerősödik a nő, és az összes női szerep fokozatosan egybeolvad.

Valahol fennakadnak a múlt emlékei, mintha az emlékezés is leállna, és kitisztul minden. Vágyakozást érzünk, hogy minden homállyal takart tabura fényt derítsünk.

Az biztos, hogy Bánkövi Dorottya olyan világot teremtett, amelyből kilépve biztosan nagy levegőt kell vennünk.

Czegő Zoltán

Lehet-e még számunkra hely?

Beke Mihály András riasztó című esszékötete olyan hangulatot teremt, mintha fertőzött területre léptünk volna. Itt vagyunk Európában, ám már az első oldalon megállapítja: „mi tagadás, mi nem igazán szeretjük Európát. Úgy érezzük, mintha valahonnét idevetették volna ezt a földrészt Isten számába, elhagyottságra, hogy – hogy kifosztható legyen.”

Szalai Klaudia

Vajon járhatunk-e legálisan olyan életutakon, amely előtt pirosan izzik az a bizonyos jelzőlámpa?

Csornyij Dávid 1991-ben született a kárpátaljai Beregszászon. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakán diplomázott, jelenleg a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója. 2015 óta publikál, művei megjelentek A tökéletes zártság egyetlen pillanata és a Különjárat című antológiákban. Jelenleg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. A jelzőlámpák diktatúrája című, első verseskötetét fogom most a kezemben.

Nagygéci Kovács József

Van másik oldal

Az egész kötetre is igaz, hogy Gerencsér Anna történetei (és leírásai!) a hétköznapi/tapasztalható mögöttit (mellettit) mutatják be, ettől is izgalmasak. Elhiszem neki, hogy van másik oldal, még ha engem sokkal jobban érdekel is az innenső.

Kovács Újszászy Péter

Káoszból művészetet

Szabó Fanni debütkötete a káoszból próbál rendet teremteni. Versei olyan univerzum létezésére irányítják figyelmünket, amelyet hajlamosak lennénk tudattalanunk óceánjába süllyeszteni. E világ lakói intenzíven érző lények, akik közt áthidalhatatlan távolság lüktet.

Juhász Kornélia

Születhetnek kincsek a karanténban

Mindenki másképp reagált a COVID-19 rohamos terjedésére, és más-más tevékenységgel tette önmaga számára elviselhetővé a 2020. március 10-től június 15-ig terjedő időszakot. H. Nagy Péter aktív kutatásba kezdett a vírushelyzet kulturális hatásairól és célul tűzte ki, többek között, az irodalmi és filmes járványtematika feldolgozását. Az irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató munkájának eredménye a Karanténkultúra és járványvilág című kötet lett, mely 2020- ban jelent meg, a Prae Kiadó gondozásában.

Miklóssi Szabó István

Levesért könyvet, avagy a fegyencbáró asszonya

Van, amikor a testet kell táplálni, hogy könyvhöz jusson az emberfia. Akkor is, ha ez a test történetesen egy boszorkányéhoz hasonló, akitől rettegett a környék összes gyereke, állítólag a tulajdon (felnőtt) gyermekei is. Bözsike néninek hetente háromszor vittünk ételt, ő pedig ponyvát adott cserébe.

Péter Beáta

Hallgasd, olvasd, mondd – kibédi népmesék Ráduly Jánostól

A mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás népszerűsítéséért indította el új hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatát a budapesti Hagyományok Háza. Az első kötetbe huszonegy Kis-Küküllő menti, kibédi népmese került Ráduly János gyűjtéséből.

Miklóssi Szabó István

Amikor a szerző visszanéz

2020 végén a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában, Szonda Szabolcs fordításában látott napvilágot a román költő, Alexandru Mușina (1954, Nagyszeben – 2013, Brassó) Macska-e a cica? magyar nyelvű kötete.

Két részre hasított kötetet kap kézhez az olvasó, az első ciklus a dáktör niku & his skyzoid band címet viseli, a második A reggel királya. A fordító elmondása szerint két kötetből összesítette a magyar kiadást, ami ezért ugyancsak sokszínűnek mutatkozik.

Lódi Gabriella

Irodalmi meditációk

Sándor Zoltán író, szerkesztő, publicista, a vajdasági magyar irodalmi élet egyik meghatározó egyénisége. Nyolcadik novelláskönyve után most esszékötettel jelentkezett, amelyben olvasmányélményeinek lenyomatát veheti kézbe az olvasó, a folyóiratokban megjelent recenziók, tanulmányok gyűjteményét.

Bolyos Miklós

Folyók fölött

Ősszel jelent meg a zentai Mécsvirág együttes Folyók fölött című lemeze. A formációnak immár a negyedik hanghordozójáról adhat hírt a krónikás, és ahogy az előző három alkalommal tehette, most is megírhatja: egyedi gondolatfonalat szőttek, ezúttal huszonhét számban, egy korongra az alkotók. [...] Ezúttal a vajdasági magyar kortárs költők művei jelentik a közös nevezőjét a Verebes Krnács Erika, Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin alkotta, idén fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő kisegyüttes legújabb munkájának.

Jódal Rózsa

Egy hamvaiból tépett szárnyú főnixmadárként újraélesztett másik, ismeretlen Csáth!

Lovas Ildikó Amikor Isten hasba rúg című regénye fenekestül felforgatja majd az olvasónak eddigi, Brenner Józsefről, illetve Csáth Gézáról alkotott véleményét. A sikeres, oly sokoldalú, egyszerre zeneszerzői, zeneesztétai, írói, festői, kísérletező szakorvosi ambícióktól fűtött, nőfaló, mérhetetlen számú koituszáról naplót vezető, a kábítószerek „jóvoltából” egyszerre „több trillió” életet megélő „Wunderkind”, akinek csodásan alakuló karrierjét az olvasó agyába beszüremkedő elérhető művek, adatok, hírforrások szerint csak az immár megfékezhetetlen, kontrollálhatatlan

Izer Janka

Fény a porszemekben

Böszörményi Zoltán legújabb regénye, a Darabokra tépve a külföldi és hazai kortárs irodalom, a történelem, a filozófia, a pszichológia ötvözete fiatalos, valóságosnak tűnő történetekbe ágyazva, olyanokba, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Megcsalás, féltékenység, egzisztenciális bizonytalanság és a művészlét kérdései váltogatják egymást a több szálon futó történetben, melynek a keretes szerkezet különösen kedves formát kölcsönöz.

Kertész Dávid

Eltépett érintések

Thomas Larringen (a regény egyik kulcsszereplője) rajongója lettem, sajnos spoilermentesen ezt nem tudom megindokolni, de talán azért, mert leginkább vele tudtam azonosulni. Az írói válság átültetése az írással foglalkozó karakterek révén régi önkifejezési módszer, itt mégis őszintébbnek hat a megszokottnál, talán azért, mert valahol ott tartok az életemben, mint hősünk.

Ágoston Szász Katalin

Negyvenkilencesek klubja

Evangélista, akit Péter Egyiptomba küld, hogy egyházat alapítson; Crosby, Stills & Nash egy dala; a lélek halál utáni kóborlása az újjászületésig; a Lánchíd átadása, a Lánchíd helyreállítása, az első atomóra, aranyláz, Tom Waits, Billy Joel, Bruce Springsteen – és még sorolhatnánk. Ami mindezekben közös, az a 49-es szám, Temesi Ferenc regényének titkos vektora.

Fehér Miklós

Tabudöntögetés az űrben

Színes, kegyetlen szerelem, különös lényekkel és a görög mitológiánál is gazdagabb világgal – ezekkel a szavakkal lehetne legjobban jellemezni Brian K. Vaughan jelenleg is futó képregénysorozatát, amely a Saga címet viseli. Mindig érdekes és egyben jogos kérdés az, hogy az irodalmi kánonon belül milyen pozíciót foglal el a gyakran popkulturális utalásokkal teletűzdelt comics.

Szekáry Zsuzsanna

Megrázó istenélmény

Lőrincz P. Gabriella lírája letisztult, közérthető, izzadtságszagú erőlködéstől mentes költészet. Olyan nehéz témákat ölel fel, mint a betegség, az elmúlás, a hátrahagyottak magánya, a tárgyakhoz fűződő, meglepően bonyolult kapcsolatok, a nők komplex lelkivilága és társadalmi helyzete, az anyaság és az Istenhez fűződő viszony. Bizony, végre valaki mer írni Istenről!

Miklóssi Szabó István

Sepsiszentgyörgy monumentális képes története

Cserey Zoltán és József Álmos helytörténészek akár életműnek is beillő munkára vállalkoztak a Sepsiszentgyörgy képes története megírásával. A közel 750 oldalt számoló könyvben több mint 1500 fotó vált elérhetővé, emellett alaposan dokumentálták a város alapítását, annak fejlődését.

Pál-Lukács Zsófia

Variációk szexualitásra

Sokatmondó Izer Janka Ezért nem alszom nálad című kötetének ajánlása: a saját generációjának ajánlja, ami azt jelenti, fiataloknak, az ő kortársainak, akik körülbelül 1990-es években születtek. Hogy milyen ez a generáció, talán maga a szerző tudja a legjobban, vagy ha nem is a legjobban, sokat tudhat róla, hiszen köztük és velük él.

Pál-Lukács Zsófia

„Percenként törik meg a lét” – Kopriva Nikolett debütkötetéről

Ha filozófust kellene társítanom Kopriva Nikolett Amire csak a fák emlékeznek című debütkötetéhez, azt mondanám, hogy Plótinosz, ha képeket kellene keresnem hozzá, azt mondanám, hogy Salvador Dalí.

Reczai Lilla

Karácsonyi csoda

A mesekönyvek ereje még ezekben a nehéz időkben is csodás hatással van a gyerekekre és a felnőttekre egyaránt. Úgy még inkább, ha olyan gyönyörű képek is társulnak a történethez, mint Kovács Barnabás Az erdei karácsony című mesekönyve esetében.

Ollé Tamás

Karácsony a káosz kellős közepén – Kondor Vilmos: A budapesti kém

Kondor Vilmos Bűnös Budapest című történelmi krimi könyvsorozatának harmadik része, A budapesti kém az 1943-as esztendőbe repít el bennünket, a háború sújtotta Európába és természetesen Magyarországra.

Bonczidai Éva

A tiéd és mindenkié

Ha valaki olyan könyvet szeretne olvasni, ajándékozni, amelyik elkíséri az embert, annak jószívvel ajánlom Böjte Csaba füveskönyvét. És az ajánlás mellett azt is meg kell jegyeznem, hogy nem szeretem a füveskönyveket, sem azokat az írásokat, melyek azzal áltatják az olvasót, hogy pontos iránytűként szolgálnak, netán tuti receptet kínálnak a boldogsághoz, sikerhez, fogyáshoz és más sokak által vágyott dologhoz.

Pál-Lukács Zsófia

„Mit csináltál, miközben mások éltek?”

Titokzatos költészet Farkas Wellmann Éva költészete, titokzatos a Magaddá rendeződni című, negyedik kötete is. Sejtelmesek, tapintatosak az egyedi hangon kimondott szavak, szókapcsolatok, s rejtőzködő a bennük megszólaló én, akit egy mindannyiunk számára lényeges célkitűzés megvalósításában érhetünk tetten: megtalálni magunkat, otthonosan mozogni a létben, rendet rakni benne. Azt hiszem, kevés ennél nagyobb feladata lehet az embernek...

Nagygéci Kovács József

(Már) meg (sem) hökkentő mesék

Az elbeszélésmód is klasszikus, lineáris, sűrűn teleírva párbeszédekkel. Ez utóbbi az írások erősségei közül való: Kertész Dávid tulajdonképpen minidrámákat ír, színpadi jelenetként, vagy akár – a novellák leíró részeiből vett magyarázatokkal dramatizálva – rádiójátékként is jól működnének. Az ember és az emberiség furcsaságait kíváncsian kutató és az azt kellő iróniával, a fonákságok felismeréséből fakadó derűvel feljegyző, a fantáziát bátran használó szerző első kötete a továbbiakra nézve több mint biztató.

Farkas Wellmann Endre

Furcsa palackposta

Furcsa palackposta sodródott elém olyan hírekkel, amelyekről rég tudom, hogy meg fognak érkezni egyszer és régóta kíváncsi is vagyok rájuk. Hodos László egy igazi dínó, de nem a kihalt fajtából, hanem az újrafeltámadó, az újra megmutatkozni képes költői élni akarás páncélosa, aki annak idején a második Forrás-nemzedék derékhadát erősítette, aztán valamikor a hetvenes évek közepén, tán a születésem előtt egy évvel éppen, elhallgatott.

Miklóssi Szabó István

Édesanyám, a szerelem és a Kriterion

Ha a szerelemért könyv járna, sokkal okosabbak lennénk. Illetve ki tudja… Annyi bizonyos, hogy jelenlegi lexikális agyállományomért felelősek a szüleim, én, na meg egy kisvárosi szerelmes könyvárus. Az iskola nem annyira, azt kellő óvatossággal elkerültem.

Ágoston Szász Katalin

Balettmesék

A Tűzmadár szívmelengető olvasmány gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Szellemi és érzelmi műveltségünk olyan mélységeibe vezet vissza, ahol ma már csak ritkán járunk. Ezzel a könyvvel „[m]essze a horizont felett, valahol a galaxisok gyűrűjében, ott, ahol madár se jár, ahol sem idő, sem tér nem létezik, azon a helyen, amit emberi ésszel felfogni nem lehet, egy megnevezhetetlen erő egy kicsit helyére billentette a földet.”

Bonczidai Éva

Iránytű a rózsa labirintusához

Biológus kutatóként diplomázott, alkotó emberként is magától értetődően sajátja a természettudományi szemlélet. Az meg már-már legendaszerű, hogy rózsát neveztek el róla – ez a Géczi-rózsa (Rosa x geczii Kerényi-Nagy). (Nem tudom, van-e bármely másik nemzetnek olyan kortárs költője, akiről rózsát neveztek el.) Géczi János a rózsa kultúrhistóriájának nemzetközi rangú szaktekintélye. A rózsa labirintusa – Egy örök jelkép nyomában című, legutóbbi könyvében összegzi a számos vaskos kötetre rúgó, ez irányú kutatásait. 

Ágoston Szász Katalin

Az örökké zárva tartó könyvtár

Képzeljünk el egy cselekmény nélküli regényt. Nemcsak unalmasnak és hiábavalónak tartanánk, de azt is kifogásolhatnánk, hogy nem felel meg a műfaji sajátosságoknak. A Fazekas kulturális enciklopédia szerint a regény legfontosabb jellemvonásai: „Nagy terjedelmű, rendszerint hos - szú időtartamot felölelő történetet ábrázol szerteágazó cselekménnyel, fő- és mellékszereplőkkel. Középpontjában a részletesen ábrázolt háttér előtt játszódó eseménysor áll.” Ezek alapján eleve fölösleges vállalkozás lenne a cselekmény nélküli regény megteremtésével kísérletezni.

Pál-Lukács Zsófia

Ránk rakódik a történelem terhe?

Jaan Kross prózai világában az 1950-es éveknek van kitüntetett szerepük. Sokaknak történelem ez a korszak, másoknak azonban – és ők a kevésbé szerencsések – megtapasztalt valóság, ami Jaan Kross megfogalmazását kölcsönözve, így vagy úgy mindenkire hatott. De nem ezért aktuális A szökés című válogatott elbeszéléseket tartalmazó kötet, amely idén bővített kiadásban jelent meg a Széphalom Könyvműhelynél, a szerző születésének századik évfordulója alkalmából.

Pál-Lukács Zsófia

„Ez nem a magadra maradtál, vagy a minden mindegy”

Számvetés ez a munka, de nem a klasszikus értelemben. Nincsenek benne erős állítások, nem terheli az olvasót meglátásaival, megállapításaival. Noha egyfajta filozofikus igény jellemzi a dolgok, jelenségek, emlékképek felkutatását (életképek írják vissza magukat a jelenbe), a nézőpont csak addig érdekes, amíg ezek miértjét – s nem az okát – érti meg: „a várakozásnak nincs oka, / csak miértje. / Mint az imádságnak, / az örökkévalóságba vetett hitnek.” (Várakozás) Közben pedig egyéb hitek is leomlanak, valamitől mindig megfoszt a világ.

Ágoston Szász Katalin

Álljunk szóba az emlékeinkkel!

Mirtse Zsuzsa meséi hagyományos és formabontó elemek különös elegyéből épülnek fel. Az ismert mesei szimbólumok új kontextusba kerülnek, kifordítja a szokásos alaphelyzeteket és felvillantja a karakterek, helyzetek árnyoldalát is: a királylányok lehetnek sekélyesek és akaratosak, a tündérek nagyravágyóak, az apák ignoránsak, viszont a gonosz varázsló lelke mélyéről is felbukkanhat a vágy, hogy őszintén szeressen.

Sántha Attila

Cérna és tű, avagy tő s cerna

Nehéz olyan könyvről írni, amelyhez a szerző maga csatol olyan tanulmányt, amely egyben elemzi is azt. Balázs Lajos néprajzkutató márpedig ilyesmit vitt véghez a Cérna és tű. A paraszti világ szerelmi eposza című kötetében: letett az asztalra egy hihetetlenül sokrétű, a női lelket minden irányból kielemző mélyinterjú-folyamot, és az előszóban be is jelölte (helyesen, precízen) annak helyét irodalmunkban. Balázs szerint a könyv egy magyar (székely), női Kalevala, amely visszaadja népünk hatalmas tapasztalati tudását, életszemléletét. Igaza van.

Bonczidai Éva

A szarvassá változott fiú nyomában

A mindenség szerelmese című dokumentumfilmben a költő lánya, Juhász Anna és Surányi András úgy idézte meg Juhász Ferenc portréját, hogy azt a közeget ismerjük meg, amelyben élt – a családja, a barátai, a pályatársai és mindazok, akik mesterüknek tekintették emlékeznek rá nem nagy szavakkal, hanem valódi emlékekkel, hétköznapi apróságokat emlegetnek fel, amelyek után mosolyogva megy tovább az ember.

Ez a közvetlenség alapozza meg a könyv ívét is.

Fekete J. József

Villányi László kék pulóverjei

Villányi költészetében állandóak a motívumok, gyakran ismétlődnek, ami egy önéletrajzilag behatárolt élményvilág esetében természetes, a költő azt foglalja versbe, ami megtörtént vele, amire esetleg vágyódik, ami a jelenben megérinti, megidézi emlékeit, fölkorbácsolja érzelmeit, vagy éppen csöndes kontemplációra utasítja. Azt is mondhatnánk, utóbbi köteteiben sorra ugyanazokról a dolgokról ír, viszont mindig egy kicsit másként.

Gál Vilmos

Kamaszkalandok Trianon árnyékában

Végre! – kiáltottam fel magamban, amikor a kezembe vettem Gáspár Ferenc új regényét, a Trianon fiait. A kemény borító alsó részén ugyanis azt olvastam: ifjúsági regény. Pontosítok azonnal: ifjúsági történelmi regény. Ez váltotta ki örömömet, mert azt vallom, úgy kellenek a mai ifjaknak a magyar történelmi hősök, a magyar hősi történetek, mint éhezőnek egy falat kenyér. 

Reczai Lilla

Fotó és szöveg együtt

Karaffa Attila idén ünnepelte 40. születésnapját, ebből az apropóból született meg legelső kötete, amelyben nemcsak szövegek, hanem fényképek is szerepet kaptak. Nem is akármilyen fotók, ugyanis Attila szabadidejében a fotózásnak él, s a megannyi természeti kincs, kulturális és közéleti esemény, DAC-meccs fotózás után számos fantasztikusan elkapott pillanatkép sorakozik a számítógépén.

Pál-Lukács Zsófia

A Trianoni békeszerződés a magyar költészetben – angol nyelvű virtuális könyvbemutató a Danube Institute-ban

Paradox lehet egy olyan könyv megjelenésének örülni, ami az emberek fájdalmáról, tragédiájáról vagy éppen haragjáról szól. A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátum ilyen esemény volt. A döntés következményeivel foglalkozó szépirodalmi művekből készült angol nyelvű válogatás most mégis öröm lehet számunkra – mutatott rá John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke az intézetben rendezett virtuális könyvbemutatón.

Miklóssi Szabó István

Így élt Pasteur. És az ázalékállatkák 

Vannak könyvsorozatok, melyek képesek örök nyomot hagyni az olvasóban. Így jártam én is a Móra Ferenc Könyvkiadó Így élt… sorozatával, melyből elsőként a Halász Zoltán által írt Így élt Pasteur jutott el hozzám. Elolvasása oda vezetett, hogy majdnem sikerült fölgyújtanom a lakásunkat.

Zsidó Ferenc

Emlékező kamera

Balázs K. Attila történeteiben semmi sem az, aminek látszik; mindig van egy nézőpont- vagy dimenzióváltás, egy csavar, konkrétból átlépünk metaforikusba, egyediből általánosba, evilágiból transzcendensbe. „Van egy ház valahol a fák között a délutánban” – adja meg az alaphangulatot a kötet nyitó mondata, előrevetítve az idő viszonylagosságát, tér és idő felcserélhetőségét.

Ujj János

Darabokra tépve

De miről is szól a történet? Egy kanadai nagyváros, Toronto jelenkori értelmiségi rétegének életéről, mindennapjairól, gondjairól. Főhősei: Thomas író, Richard ügyvéd, a felesége, Melanie pszichológus, a magyar gyökerű (és identitástudatú) Éva ingatlanügynök, Paul egyetemi professzor, négy fiatal (David, Kenny, Fredy, Suzy) egyetemi hallgató. Valamennyien műveltek, tájékozottak, kezük ügyében, polcon, éjjeliszekrényen mindig ott a könyv, állításaikat filozófusok idézeteivel támasztják alá, azokkal érvelnek.

Miklóssi Szabó István

Einstein, Asterix és Obelix. Na meg a KGB

Félre a politikával! – kiálthatta a nyolcvanas évek embere. Ezzel csak az volt a gond, hogy ő félretehette a politikát, de őt a politika soha. Olyannyira nem, hogy miután megszabadult a különféle felvonulásoktól, kommunista fejtágítóktól, és hazament a szigorúan politikamentes IPM-et olvasni, nem is sejtette, hogy a lapot a KGB adja ki.

N. Juhász Tamás

Százéves az első „robot”

A történet röviden arról szól, hogy Helena elutazik a szigetre, ahol a robotokat gyártják, mivel be akarja bizonyítani, hogy a mesterséges lényekre is emberként kellene tekinteni. Hamarosan rá kell jönnie, hogy az elképzelése „sajnos” sokkal inkább szép remény csupán. Kissé megtörve úgy dönt, a szigeten marad, közben összeházasodik a robotgyártó cég vezetőjével.

Kurcz Ádám István

Keresünk egy jobb hajót – Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának 7. kötete

A rádió, a filmvászon és a színpad felé mutató írások közé pedig hol bevezetőként, hol visszatekintésként, hol pedig a terjedelmesebb művek közötti kapocsként rövidebb, Giontól eddig alig ismert típusú-műfajú írásokat vettünk fel. Ezek a darabok az író naplójegyzeteivel mutatnak rokonságot, és saját műveire vagy magának az alkotásnak az eredőire, illetve folyamatára is reflektálnak.

Hajtman Béla

A vér metamorfózisa

Ha a kötetet a kezünkbe vesszük, rögtön a borítón szembeötlik a szívet formáló vérfolt. Ugyanez látható kicsinyített formában a hátlapon is. Ötvenhat verset tartalmaz a verseskötet. A pályafutását költőként kezdő Ardamica Zorán visszatért a poétikai motívumokhoz. Ha a négy egységbe sorolt verseket megvizsgáljuk, egyfajta tudatos szerkesztői ciklikusság jellemzi az elosztást.

Z. Németh István

„Lépteid nyomán só marad”

Érdekes módon eddig sosem vágytam arra, hogy lássam a tengert. Hagytam magam elbűvölni a kisebb állóvizektől, ahol mindig közel tudtam a túlpartot. Megelégedtem a Duna tengerével, Csallóköz szigetével, a Vág fodros hullámaival. De azt hiszem, A tenger sós kenete című antológia végleg megváltoztatott bennem valamit. Álmomban kagylót szorítok a fülemhez, és hallgatom benne a morajlást. A verseket. A Kanári-szigetek költői szólalnak meg benne.

Izer Janka

Arról, hogy van-e tovább – A Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém című előadásról

Van valahol egy hely, odabent, egy dióban, ahol Kicsibácsi, Kicsinéni meg Imikém, a bádognyúl lakik. Nem mennek sehová. Néha kinéznek az ablakon, de odakint nincs semmi. Semmi olyan, amiért érdemes lenne kimenni. Nem is vágynak el. Hiszen éppen elég kaland akad otthon is. Gombócevő világverseny, közös kávézás, találmányok vagy épp fürjtojásevés. Odabent minden kívánság teljesül, csak egyetlen dolog nem. Hogy valaki más legyen, mint ami.

Péter Beáta

Letelepedni a gyermek József Attila mellé

A gyermek József Attilát ábrázoló szobrot avattak tanévkezdéskor a csíkszeredai József Attila Általános Iskola udvarán. Berze Imre székelyudvarhelyi szobrászművész alkotása az iskola lépcsőjén kapott helyet, a kisiskolás Attila egyik kezében egy könyvet tart, a másikban egy szélforgót. Mi is mellé ülhetünk.

Szalai Klaudia

Lélegző kárpitok az ókortól napjainkig

Vajon hogyan kísérik végig az emberiség történelmét a különféle technikákkal készült kárpitok és szövetanyagok? Mit tudhatunk meg a régmúltról és mit árulnak el nekünk a különböző minták a világ kultúráiról? Hasonló kérdésekkel felvértezve érkeztem meg az Óbudai Múzeum Lélegző kárpitok című kiállításra és az előadásra, amely a különböző kultúrák textilművészeteiről szólt.

Reczai Lilla

Akkor ugrunk?

Ahogy a kezembe vettem Koncz Csilla kötetét, megörültem, mert azt gondoltam: jé, milyen kis vékony! Aztán belelapoztam, és kicsit elmélyültek a homlokomon a ráncok, mert ugyan rövidke a könyv, mégis filozofikusan mély gondolatokat tartalmaz, amelyeken jó elgondolkodni. Valamiért A kis herceggel tudom párhuzamba vonni, de ezzel lehet, egyedül vagyok.

Regős Mátyás

Ismerem ezt – Bereményi Géza Magyar Copperfield című regényéhez

Bereményi új regényét olvasni olyan, mint egy rég nem látott drága ismerőst észrevenni a metrón, kíváncsian fürkészni: megváltozott, azt hiszem, nőtt pár centit, de ő az, igen, ismerem, biztosan ő az.

Szalai Klaudia

Hat művész, egy kiállítás – A Magyar Művészeti Akadémia díjazottjai

Kaliczka Patrícia és Jagicza Patrícia olyannyira hasonlítanak egymásra, hogy első pillantásra is azt mondanám, a vér szerinti rokoni kapcsolat vitathatatlan köztük. Nevük összecsengése mellett a rendkívüli hasonlóságot is kihasználva születhetett meg a Doppelgänger és Melankólia című festmény.

Izer Janka

És boldogan éltek, amíg meg nem haltak – A TrainingSpot társulat Zsupsz című előadásáról

Egy házasság hét éve. Erről szól a TrainingSpot társulat Zsupsz című előadása, amelyet október 25-én mutattak be a TeátRoom lakásszínházban, Bora Levente rendezésében. A két tehetséges színész, Boros Ádám és Manyasz Erika hitelesen mutatja be azt a bizonyos hét gazdag esztendőt. A bábozással összekötött színjátékuk egyszerű, és pont emiatt briliáns humora a mostani zord időkben is állandó kacagásra ingerel, miközben egyre jobban belegabalyodunk a párkapcsolat problémáiba.

Izer Janka

Ima a kultúráért – Mácsai Pál és Huzella Péter Befogad és kitaszít a világ című Villon-estjéről

Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a ponyvairodalom, a könnyed, mélységet nem tartalmazó darabok, a sikerfilmek színházi adaptácója és az Amerikából importált közhelyes romantikus vígjátékok, a szappanoperák és a popzene a legkelendőbb. Ez volna a huszonegyedik század kultúrája?

Pál-Lukács Zsófia

Képek olvasása: az irodalomtörténet arcképcsarnoka – Kiállítás nyílt Székely Aladár fotóiból

A kiállított fotókat figyelve joggal tesszük fel a kérdést, hogy milyen igényekkel lépett föl Székely Aladár, amikor ezeket a képeket készítette? Hogyan került például a műtermébe Ady Diósiné Brüll Adéllal? Milyen háttérmunka előzhette meg az Adyról és Csinszkáról készült közös fényképeket, vagy az Ady és Babits barátságát őrző fotót? Ehhez társulnak egyéb reprezentációk, hiszen a fotóművész Váci utcai műtermében nemcsak Ady és barátai voltak gyakori vendégek, hanem a Nyolcak festői vagy a Nemzeti Színház művészei is, akikről szintén portréfotográfiákat készített.

Sanja Vasić

Van-e remény a megbocsátásra?

A szólás szabadsága című regény története két egykori jó barát viszonyát mutatja be karriertörténetükön keresztül egy olyan országban, amely a lassú feldarabolódás és széthullás felé tart. Folyamatában követhetjük a társadalmi átalakulásokat, amelyek közepette ez a két barát sehogyan sem leli a helyét. A Barátság című fejezet egy szusszanásnyi szünet ebben a kafkai atmoszférájú regényben, szinte regény a regényben – a fejezet önmagában is filmforgatókönyv-szerű.

Izer Janka

Örökös alkonyban élni – Szilágyi Domokos-est az A38 Hajón

A költő életéből, verseit, vallomásait, a tőle származó és hozzá írt leveleket, róla szóló visszaemlékezéseket feldolgozva Balázs Imre József állított össze egy, a Szisz életét és költészetét bemutató előadást a PIM az A38 Hajón – Árnyjátékok című sorozatába. A szövegeket Marjai Virág és Fehérvári Péter előadásában hallhatjuk. A két színész hangja misztikus, mély, éjszakai varázslattal ragadja meg a néző lelkét, és repíti a költő fájdalmasan őszinte világába.

Miklóssi Szabó István

Idegenre csiszolt életrajz

Esetünkben az idegen szó teljesen pozitív értelemben használandó, Bereményi Géza nagyszerű életrajzi regényében, a Magyar Copperfieldben olyannyira távol tudja tartani önmagát a saját tapasztalataitól, életétől, hogy műve akár nélküle is önálló életet élhet. Regény egy regényes életben.

Fekete J. József

Az azeri próza zamata

Az arab és a perzsa irodalomhoz hasonlatos, emelkedett hangvételű, túlstilizált, cikornyás, ornamentális prózára számítottam, ám Haqverdiyev lehet, hogy kissé romantikus, de inkább visszafogott, anekdotikus, hőse a mindennapok kisembere, akinek léttere a kisváros és annak piaca, aki keservesen megküzd családja fenntartásáért. Hol furfangos, hol gyarló, mint az emberek általában bárhol a világon.

Szilágyi Diána

Emberek a fegyverek mögött

Adam Makos igazi megszállott. Mindent tud a fegyverekről, a hadászati technikákról, főszereplői is mindig katonák, de főleg az emberi tapasztalatok érdeklik. Művei azért izgalmasak, mert valóban megtörtént eseményeket mutatnak be, ezért egyaránt érdekesek a hadtörténetben jártas, a különböző harcászati nemek technikai részét értőknek, de a kordokumentumokra nyitott, emberi történetekre éhes olvasóknak is.

Lódi Gabriella

Történetek a világ végéről

A Könyv a világ végén 2019 januárja és 2020 márciusa között született írások gyűjteménye, Ferdinandy György műfaja a novella, a rövidtörténet. Értelmezői szerint ő a kortárs irodalom azon alkotói közé tartozik, akik valamiféle „novellaregényt” írnak egy életen át. Ferdinandy ráadásul a saját életét írja egy életen át, a szövegeket olvasva nem lehet elvonatkoztatni az autobiografikus elemektől, mégsem az autofikció felől megközelítve kell olvasni, nem egzakt életrajzi elemekkel van dolgunk.

Szalai Klaudia

A fényesség árnyékában – Moholy-Nagy László fotográfiai kiállítása

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szabadtéri installációsorozata idén a 125 éve született világhírű fotográfus és újító művészetelméleti alkotó Moholy-Nagy László munkásságát idézi meg. A kiállítás még két napig ingyenesen megtekinthető a budapesti Erzsébet téren elhelyezett, kiállítóteremként funkcionáló konténeregyüttesben.

Bonczidai Éva

Ha igazán szeretjük azt a nációt, amelyről annyit beszélünk

A Magyar PEN Club Áldozatok és áldozottak címmel megjelentette Szoboszlay Aladár kéziratos hagyatékát, a Vekov Károly által sajtó alá rendezett Szoboszlay-per anyagával együtt. A legjelentősebb erdélyi 1956-os megmozdulásnak minősített mozgalomról csak az 1989-es rendszerváltás után jelenhettek meg az első történészi munkák, de a mártír pap hagyatéka és a per pontosan adatolt kontextusa könyvben  itt jelent meg először.

Helyőrség

„1956 egy nagy lelki születésnap volt”

„Csodálatos dolgok voltak a forradalomban.”; „Tíz óra körül lehetett. Sötét volt. Odajött egy férfi, egy rézdarabot tartott a tenyerében, és azt mondta, ez a Sztálin-szobor füle, és 100 forintért eladó.”; „Az Astoriánál hatalmas felfordulás fogadott, akkor láttam életemben először halottat. Újsággal takarták le.”; „Január elején elhatároztuk egy fiúval, hogy lelépünk.”; „Az osztrák csendőrök megöleltek bennünket, s rögtön vittek buszokkal Eisenstadtba” – ezek a mondatok nem egyetlen ember emlékei, hanem sokaké. Erős Kinga Szavakban lobog – Írók az 1956-os forradalomban címmel november elején megjelenő

Izer Janka

Semmi sincsen, ami mindenkinek egyformán ugyanaz – A Kalap (variációk agyműködésre) című előadásról

Vajon az-e a szerencsésebb, aki kevésbé számít különcnek, mert olyan hibája van, ami elrejthető a többség elől, vagy az, aki ezt nem teheti meg, és muszáj megküzdenie vele? Amíg nem ismerjük magunkat és nem ismerünk személyiségzavaros embereket, az előbbire szavaznánk.

Jancsó Péter

A tsúszóológia legújabb eredményei egy kötetben

De kicsoda Tsúszó Sándor? Nehéz megmondani. Életéből epizódokat ismerünk csupán. Életrajzi könyvéből a párizsi éveket megörökítő regényrészletet olvashatunk a kötetben. Sok egymásnak ellentmondó tanulmány és kritika mellett a költő megtalált töredékeit olvasva egy roppant sokrétű személyiség képe bontakozik ki előttünk, mintha nem is egy személy lett volna.

Izer Janka

Játsszuk, hogy három nap északi szélben – Tóth András Mélyrepülés című előadásáról

Tóth András színészi pályája elején jár még, de már most mestere annak, hogy miként teremtse meg a hangulatot, ami behívja a nézőt a meséjébe, a játékba. Bármilyen ziccer történik is – későn érkező nézők, rosszul visszatett telefon –, minden a játék része. Hiszen bármi megtörténhet és mi bárhogyan alakíthatjuk tovább. Énekelni kezd, és hirtelen ott ül mellettünk Cseh Tamás a gitárjával.

Pál-Lukács Zsófia

„Végtelenre állított tekintet” – Élő festészet címmel nyílt kiállítás a San Marco Galériában

A lényegi belátások legfőbb szövegkörnyezete idén az aktualizálás volt, kitekintés a pandémia által okozott sajátos léthelyzetre. Ez mint téma több szempontból visszaköszön a tárlaton, hiszen nemcsak a kiállítást megnyitók és az Atlasz Gábor festőművész és mozgásszínházi rendező által előadott emlékezetes performansz utalt erre, de a képek is közvetítik mindazt a tartalmat, amellyel kapcsolatba kerültünk a koronavírus okán.

Reczai Lilla

Ikerversek egy anyától

Egy új élet születése mindennél fontosabb és meghatározóbb dolog az életben, de mi van akkor, ha egyszerre kettő érkezik a világra? Pénzes Tímea, író, költő, műfordító tavaly megjelent verseskötetének főszereplői a szerző ikrei, de egyúttal bemutatja az anya és gyermekei közti kapcsolatot, azt a legcsodálatosabb érzést, amely egy anyának először fel nem fogható, majd pedig a legtermészetesebb dologgá válik a világon.

Izer Janka

Musza Dagh, az ellenállás hegye

A Musza Dagh musical egy száz évvel ezelőtti történetet dolgoz fel. 1915 áprilisában ötezer örmény menekült a törökök tisztogatása elől Gabriel Bagradjan vezetésével Musza Dagh hegyére. Mintegy negyven napon át tartottak ki, míg tartalékaik el nem fogytak. A történetet Franz Werfel írta meg A Musza Dagh negyven napja című regényében, melyből film is készült azóta.

Izer Janka

Húsba mar – Varga Ádám Túlélő című előadásáról

A vallási fanatikus közösség egy nap úgy dönt, eljött az idő. Tagjainak legfontosabb feladata és kötelessége az öngyilkosság lesz. „Lenni vagy nem lenni?” – teszi fel a hamleti kérdést az utolsó túlélő. De egyből hozzá teszi, ez nem az ő kérdése.

Miklóssi Szabó István

Az irodalom visszavág. Fénykarddal

Az 1980-as években komoly karriert lehetett arra építeni, ha az anyukád a mozi pénztárában dolgozott. E kiváltságos pozícióért kaphattál magyarországi kerek rágót, Kajla csokit, jugoszláv bélyeget, német vaskocsit, sörösdobozt a különféle nációktól, magyarán mindent, ami csempészárúnak számított a romániai kommunizmusban.

Pál-Lukács Zsófia

„Írott szó volt az egész életem.”

Ferdinandy Györgynek alighanem az igazmondás az egyik legfőbb erénye, ez segíti az emlékezésben és a szikár önvizsgálatban, így tud eljutni olyan belátásokig, amire legtöbbször kevesen lennénk képesek: „A boldogság titka! Nézem azt a gyönyörű kis öregasszonyt, és a kettőnk elrontott életére gondolok.” Az életrajz „fehér foltjai” drámai hatást keltenek, minthogy sokszor az átélt helyzetek is drámai pillanatok.

Izer Janka

Milyen csapdákat rejt egy feliratos színházi előadás? – A Theater Jetzt Café Klimt című produkciójáról

A Café Klimt közvetlenül az első világháború után játszódik, a társadalom különböző rétegeinek nőalakjait vonultatja fel. Érdekes téma, hogy a társadalmi változások, amelyek a nőknek sokkal nagyobb mozgásteret adtak, hogyan csapódnak le az érintettekben, tudják-e kezelni. Nehéz lehetett a hagyományokban, megszilárdult erkölcsi és társadalmi rendben nevelkedettként szembesülni ezzel a szabadsággal. Stabilnak tűnő falak omlottak le, ismeretlen ajtók és utak nyíltak. Izgalmas és félelmetes egyszerre.

Szalai Klaudia

Sziklába vájt történelem a Várnegyedben

A budai Várnegyed a főváros talán legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja megannyi lenyűgöző történelmi, építészeti, kulturális és gasztronómiai attrakcióval. A Vár felszíni látnivalói alatt azonban egy nem mindenki előtt ismert, több kilométer kiterjedésű barlangrendszer húzódik, mely több évszázad titkait rejti. A Sziklába vájt történelem – Árnyak és fények a Várnegyedben című különleges éjszakai túra egy korábban soha nem látott turisztikai látványosságot tár a látogatók elé, idén első alkalommal, október 31-én.

Miklóssi Szabó István

Türelemhez magnebéhat, avagy élőszavas novellák

A Kézdivásárhelyen született szerzők (Fekete Vince, Sántha Attila, Muszka Sándor) jellegzetessége, hogy úgy tudják beszéltetni alakjaikat, mint a hétköznapokban. Most Borcsa Imola is csatlakozik hozzájuk, debütáló novelláskötete, a Magnebéhat a kisvárosi (kézdivásárhelyi?) szlenggel, nyelvjárással hitelesíti a karaktereket.

Varga Melinda

Hópuha muzsika Farkas Árpád költészetében

 Mitikus keleti szél, zúzmarás járdaszegélyek, szalicilhó, szuszogó hajnalok, komondor-éj, bőrön elolvadó pelyhek, sustorgó záporok, véraláfutásos ég, suvadásos dombok, melyek a férfiakban éjjel mélyre szállnak, hosszú csendek, ahol a szülőföld ölébe kapva csucsujgat, s lábujjhegyen jár a szél – honvágya lesz a székely embernek, ha épp a magyar fővárosban olvassa Farkas Árpád líráját, és ezekkel a képekkel szembesül a legújabb gyűjteményes kötetében.

Miklóssi Szabó István

Röpképes madarak, történetek

Hadd legyek szexista, csinos boszorkány alkotta meg ezt a könyvet. Történeteinek kép- és meseszerűsége kacéran mosolyogva hív egy másik világba, ahol bizonyos értelemben bármi lehet az olvasó. Vöröskéry Dóra debütkötete, a Röpképtelen madarak egyedülálló a maga nemében, finom iróniája, hűvössége, szókimondása nagyon élvezetes, mondatai, mondanivalója erőlködéstől mentesek.

Ágoston Szász Katalin

Mégsem halott föld

Shrek Tímea első novelláskötete nagyon erős könyv. Megmutatja, hogy a nyelv, az iskola, a közösség felemel és megtart, bármilyen fájdalmasak és nyomorúságosak is legyenek az egyéni vagy társadalmi körülmények.

Szalai Klaudia

Trianon-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Összetartozunk – A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve című, a 19. század végén és a századfordulón megjelent kiadványsorozat illusztrációi közül mutat be közel 60 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. A tárlaton olyan grafikai munkák tekinthetőek meg, amelyeket még soha, vagy csak elvétve láthatott a nagyközönség.

Izer Janka

Történet Isten háta mögül – Schwechtje Mihály Az örökség című előadásáról

Adott egy fiú Borsod megyéből, egy szegény faluból. Szülei elválnak, ő az apjával Pestre kerül, ott nevelkedik, egyetemre jár, gyermekorvos lesz belőle (mint otthon maradt édesanyja), Németországba költözik. Édesanyja halálakor azonban hazamegy a szülőfalujába, mert megörökli anyja praxisát. A helyiek kedvessége, rajongása közepette hűvössége, zárkózottsága eleinte furcsa, érthetetlen. Ám ahogy telik az idő, megértjük, hogy ez egyszerű védekezés csupán, nehogy visszarántsa őt a burok, ahonnan kiszabadult.

Miklóssi Szabó István

Murokffy pajzán-hantás kalandjai

Pataki Tamás regénye merész, meghökkentő olvasmány. Első kötetes szerzőként nagy fába vágta a fejszéjét, s a fa csak ott repedt, ahol a szerző akarta: a Garay-féle Háry János, a Pajzán Toldi,  Rejtő Jenő hagyományait követve megírta a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című pikareszkjét. A szerző olyan nyelvezetet használt hozzá, amely egyszerre régies, aktuális, nevettető, percig sem komoly.

Szabó Bodó Renáta

Az igazak útján

Örömteli esemény a változatosságra vágyó felnőtt számára, ha bővül az ezerszer átlapozott „rágható” könyvek polca egy olyan kötettel, amely már jobban fejleszti a gyerek finommotoros képességeit. Szerencsére a fiam nagyon szereti a könyveket, szeretettel viszonyul hozzájuk, így nem féltem becsempészni könyvei közé Csóka Ferenc legújabb, idén megjelent meseregényét.

Gágyor Péter Imre

Élni és élni akarni

Alig másfélszáz oldalas kötet a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás kiadásában Nagy Erika legújabb könyve. A címe: Függönyön innen és túl. Súlyos történetek. Nem novellák, nem is tárcák igazán. Történetek. Az író a halálos kórral harcoló-kínlódó emberek emlékeit tárja olvasói elé. Nagy Erika tárgyilagos szigorú stílusában beszélteti alanyait az élet és a halál peremén. Tragikus egyensúlyozás ez.

Ágoston Szász Katalin

Bocsokról és verebekről

Veress Zoltán gyerekköltészete méltatlanul ismeretlen a magyar olvasóközönség körében, pedig okosabb, szellemesebb, szebb meséket hiába is keresnénk: „Mondhatom, hogy azóta is / egyfolytában boldogok, / házuk táján víg zsivajjal / hancúroznak a bocsok.”

Ágoston Szász Katalin

Gyerekirodalmi újdonságok a Könyvhéten

2020-ban minden eddiginél több, összesen 176 kiadó jelentkezett a 91. Ünnepi Könyvhétre résztvevőnek. Az idei könyvheti jegyzékben a járványra való tekintettel nemcsak az ünnepi könyvhétre megjelenő könyvek szerepelnek, hanem minden 2020 januárja óta megjelent magyar nyelvű és szerzőjű kötet. A könyvheti jegyzék elérhető a www. unnepikonyvhet.hu weboldalon, ebből szeretnénk most önöknek gyerek- és ifjúsági irodalmi újdonságokat szemelgetni.

Szalai Klaudia

Andrzej Stasiuk önéletrajzi könyve a PesTexten

A PesText irodalmi fesztivál idén olyan világirodalmi műveket helyez a fókuszba, amelyek a közép-európai országok területén születtek, célja pedig az, hogy megismertesse az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásait a magyar olvasóközönséggel. A fesztivál első napján egy méltán híres lengyel kortárs költő és író önéletrajzi írásával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Andrzej Stasiuk Hogyan lettem író című könyvét Pálfalvi Lajos, a mű fordítója, valamint Vecsei H. Miklós színművész mutatta be.