Lódi Gabriella

Transzcendens líra a vásznon

A Forum Könyvkiadó Intézet legújabb kiadványaként igényes kidolgozású képzőművészeti albumot vehet kézbe az olvasó, mely kötetben Kucor Tamara, a szabadkai Kortárs Galéria kurátora a fiatalon elhunyt Vinkler Imre szabadkai festőművész alkotói munkásságát dolgozza fel.

Ilyés Krisztinka

A valóság másik oldaláról – recenzió Gerencsér Anna első novelláskötetéről

A titkokkal teli világunkban nincsenek pontosra kimért igazságok, csak tényekből szőtt paraméterek, amelyek lehetővé teszik a viszonyítást, az igazság és a hazugság, a valóság és a képzelet fogalmainak között. Az ellentétpárok egyes tagjainak létrejöttét mindig előfeltételezi a másik, tehát egy végtelen körbe futunk bele. Gerencsér Anna Az ajtó másik oldalán című debütkötete elrugaszkodik a valóságtól, mindezt pedig csak úgy tudja jól megcsinálni – s meg kell hagyni, jól csinálja – ha tisztában van azzal, mi is az igazság.

N. Juhász Tamás

Pátoszmentes életutak

Nemrég jelent meg Bettes István legújabb verseskötete Aranygyűrű címmel. Bár a kötet verseskötetként olvasható: a szövegeknek van egyfajta ritmikájuk, azonban a tördelésen kívül el tudunk ezektől vonatkoztatni. Ezzel kapcsolatosan, végig az olvasás során, sokkal inkább az az érzése lehet az olvasónak, hogy az ismert szentek életútját olvashatjuk rövidebb, ugyanakkor egyszerűbb formában.

Juhász Kornélia

Bőrönd nélkül is utazhatsz

Koronként más-más dolog szabott gátat az önfeledt utazásoknak. A világháborúk és a vasfüggöny után jelenleg a pandémia miatt kényszerülnek a felelős polgárok világjáró terveik szüneteltetésére. Fejben utazni azonban szerencsére biztonságos ebben a helyzetben is. Mentális vándorlásainkhoz remek inspirációforrásként szolgálhat Aich Péter Gyere velem című könyve.

Acsai Roland

A „Hold-tengeri tekercsekről” – recenzió Halmai Tamásról

Halmai Tamásnak, a frissen József Attila-díjat kapott költőnek és esszéírónak új verseskötete jelent meg Előfeledések címmel. A meglehetősen terjedelmes vállalkozás a szintén nagy volumenű, ezer verset tartalmazó Ezerjófű című kötetének ambícióit követi, és 777 hétsoros verset tartalmaz, amiket a fülszöveg szerint félszonettként is értelmezhetünk, de annyi bizonyos, hogy 10-11 szótagos drámai jambusokról beszélünk.

Reczai Lilla

Sejtelmes hangulat, visszatérő elemek

Leczo Bence elsőkötetes szerző 2021-ben megjelent A falu összes férfija címet viselő novellagyűjteménye erős indításnak bizonyult. Már a borító is sejtelmes, mintha a köd leple alatt bújnának meg a címben említett falu és az ott lakó férfiak titkai.

Juhász Kristóf

Groteszkek a tudattalanból

Ismeri kíváncsi olvasóm a biohorror és a testhorror nevű különös zsánereket? Sőt, ha pontosak akarunk lenni: szubzsánereket, hisz a horror alműfajairól van szó, amelyek tiszta formában kevéssé, inkább csak művek elemeként mutatkoznak az irodalomban.

Pál-Lukács Zsófia

Beck Zoltán: Van-e a képzőművészetnek etnikus tere?

Mágikus vonások. Festészet és irodalom összhangja Szentandrássy István művészetében című kiállítás nyílt a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán.
Új kiállítótérben, újfajta megközelítéssel kerülnek az érdeklődés középpontjába Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képei a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának aulájában ezen az új koncepciójú kiállításon.

Ilyés Krisztinka

Ahogy elfogy a világ, avagy Muszka Sándor Idegen állat című verseskötete

Muszka Sándor a Szégyen című kötetével megelőlegezett egy olyan verspoétikát, amely a maga nemes egyszerűségével az ember materiális voltát hivatott feltárni. Az efféle létről való megszólalás még bekeretezhetőnek tűnik, hiszen a történetek, bár nem függetlenek a külvilágtól, lényegük a bezárt térben válik értelmezhetővé...

Juhász Attila

Egy befejezetlen gyermekkor krónikája

Számomra a Belgrádi Kör tagjaként vált ismertté a dramaturg Đorđe Lebović neve és személye, aki azon értelmiségi csoport tagja volt, amely a kilencvenes évek balkáni, nacionalista őrületének kezdetén is a józanságot hirdette. Az eszement nacionalizmus eluralkodását már nem várta ki, 1992-ben elhagyta az országot, 2000-ben visszatért, de élete nagy regényét az emigrációban, majd hazatérte után is, haláláig folytatta.

Fekete J. József

Közhelyekből épített fantasy

Aztán a Csipkerózsikákat még a megjelenése évében megvettem, de csak négy évvel később olvastam el. Nem motivált a könyv műfaja, sem az, hogy King az egyik fiával, Owen Kinggel közösen írta. Owentől ugyanis ezen a társszerzői munkán kívül egyebet még nem olvastam, így sejtésem sem lehetett arról, hogy a hétszáznál több oldalas szövegmonstrumból melyik rész, melyik motívum tulajdonítható az apának, és melyik a fiának.

Nagygéci Kovács József

Márciusi Forrás

Ahogy az a magyar irodalmi folyóirat világában általános, a Forrás is elsősorban a szűkebb haza, esetükben Kecskemét, illetve Bács-Kiskun megye művészeti-kulturális életére figyel, de országos és természetesen határon túli kitekintéssel. A legújabb, márciusi lapszám is ezt bizonyítja.

Dr. Balázs Géza

Caligula helytartója – Székely János drámája a Nemzeti Színházban

Mi az abszolút hatalom, meddig mehet el a hatalom aktuális birtokosa, aki maga is függ egy fölötte lévő hatalomtól. Mindenki szem a láncban… És ez a legbonyolultabb: mert ütközik és keveredik egymással a kötelességtudat, a vakhit, a hűség, a szolgálat, az elkötelezettség, a hit, a remény és a félelem.

Ilyés Krisztinka

A költészet prózája: a test kibomlásának mechanizmusai Fehér Csenge első kötetében

Az irodalomban jelen lévő diskurzus a testről egyre erőteljesebb. A titokzatosságba merülő test rengeteg szépirodalmi mű ihletforrásává vált. Fehér Csenge fiatal írónő A kibomló test című debütkötetében különleges elbeszélésmódot választ eme testkép ábrázolására.

Kudelász Nóbel

Kiírhatjuk-e magunkból a tragédiát?

Jó prózáról akkor beszélhetünk, ha a történet mondatról mondatra szervesen épül fel, ha olvasás közben úgy érezzük, minden mondat egyetlen lehetséges folytatása az előzőnek, és mindegyik előbbre viszi a történetet. Regős Mátyás kisregényében jórészt ilyen mondatszerelvényeken utazunk Erdős Vili, egy érzékeny, fiatal fiú lelkivilágába.

Póda Erzsébet

Lányregény felnőtteknek

A szerelem életünk központi témája. A társkeresés és a válás is. Meg a különböző emberi kapcsolatok, amelyek útvesztőjében bizony sokszor eltévedünk. Pedig ott keressük egymást, ebben a labirintusban, csak többnyire vagy helytelenül, vagy eredménytelenül. Ma már a virtuális tér is sok lehetőséget biztosít az ismerkedésre, párkereső platformok tömege nyújt reményt a magányosok számára – hogy aztán rendszerint onnan is további csalódásokkal forduljunk el.

Kövér Péter

Üzenet Csornyij Dávidnak!

Nem tudom, illik-e nyilvánosan üzenni valakinek ilyen ügyben. Remélem, nem veszi rossz néven a levelemet. Miképpen tudassam vele? Aki hallja, adja át neki, kérem szépen. Hogy nem ismeritek? Még nem! Még! De mostantól..

Acsai Roland

Formatartás - recenzió Borbély Szilárd posztumusz kötetéről

A Bukolikatájban című verseskötet Borbély Szilárd 2009 és 2013 között írt verseinek posztumusz gyűjteménye, amelynek anyagát a számítógépes hagyaték képezte. Az esztétikus kiállítású könyv méltó lezárása egy komoly és mély költői-írói pályának. Nagy hang- és stílusváltással nem szembesülünk az olvasásakor, csak kisebb elmozdulásokkal, amelyek megsejtetik, hogy esetleg merre tartott volna tovább az életmű.

Ilyés Krisztinka

Bennünk van az élet összes rezdülése, avagy Kopriva Nikolett Amire csak a fák emlékeznek című verseskötete

Kopriva Nikolett debütkötetét tavaly tarthatta először kezében az olvasó. A költőnő kifinomult verspoétikája az emberi lét feltárásának különböző útjait járja be, s egyben ez az énkeresés újfajta világértelmezésnek lesz az eredménye. Kopriva a verseiben felforgat, felkutat, kiönt és magába önt, világokat csúsztat egybe – azt mutatja meg, miként válik eggyé a természet és az ember létezése, hogyan nem lehet elképzelni az ént, keresi a múltban és jövőben jóslatként megmutatkozó álombeli járatok bugyrait.

Bálint Tamás

Angyalok átjárója

„Nem készültem írónak. Az irodalom tanítása közben kaptam rá az írásra. Előbb azt hittem, szakmai ártalom, múló bolondéria csupán. Aztán rájöttem, hogy másról van szó. Elmondásra váró történetekről. Olyanokról, amelyeket nekem kell szavakká formálnom, s amelyek engem is alakítanak közben. Idestova harminc esztendeje a saját bőrömön tapasztalom, hogy az irodalom útvesztő, óvóhely, játszótér. Pokol. Purgatórium. Paradicsom.”

Nagygéci Kovács József

Megújulóban, de megőrzött értékekkel – a Hitel folyóirat márciusi számáról

Az idén 35. évfolyamába lépő Hitel folyóirat indulása egybeesett a nyolcvanas évek rendszerváltási mozgalmaival, mégpedig úgy, hogy – attól nem függetlenül – komoly igény mutatkozott egy szabad, értékelvű lap elindítására és működtetésére. Az elmúlt évtizedekben mindig rangos, komoly szerkesztőgárda által vezetett folyóirat jelenleg is a minőségi írások közlésének terepe, és eközben Papp Endre főszerkesztő vezetésével az elmúlt hónapokban formájában – mind a printlapban, mind az online térben – jelentősen megújult.

Lázár Kinga

Útmutatás a nőkhöz a kozmikus térből

Varga Melinda József Attila-díjas költő nyolcadik kötete, a Tizenkét kagyló a női megélésekkel, ősszimbólumokkal való könnyed játék, mitikus keretbe helyezett útmutató a férfiaknak a nőkről. A szövegvilág – bár sok esetben nőalakjait Zeusztól eredezteti, testrészeiket Aphrodité örökségeként tartja számon – közel marad a hétköznapok nyers és gyakran kijózanító tapasztalatához.

Acsai Roland

A szonett diadala

Pataky Adrienn remek tanulmánykötete a szonettformát járja körül egy olyan irodalmi térben, amelyikre a szabadvers uralma jellemző, bár a szabadvers tapasztalataim szerint néhol az elfáradás jeleit mutatja. Ezért minden olyan elmozdulást üdvözülnünk kell, ami másfelé mutat ‒ ahogyan ezt a könyvet is.

Dr. Balázs Géza

Romokon állunk és romokban végezzük – Agón

Új Tragédia született! A madáchi mű – Az ember tragédiája – 20. századi folytatása. Egy alighanem ismeretlen szerzőtől, Józsa Péter Páltól.

Az új Tragédia is a tagadás, a NEM világa. Az a világ, amelyben csak halovány, alig hallható IGEN van. Valami ilyesmi: nem kell, nem szükségszerű rabszolgának lenni. S egy messzehangzó népdal: Az hol én elmegyek, még a fák is sírnak. Szomorú, de szép.

Varga Melinda

Papírcsillagra akasztott Hold

Az olvasó egy gyermekrajzot tart a kezében egy szépnek nem nevezhető babával, fekete csenddel, apahiánnyal, papírhajókkal, papírsárkányokkal, kamaszszerelemmel és halállal. A látvány nem kellemes, a versek sokkolnak.

Saitos Lajos

Egy csokorra való „ujjnyomat”

Újabb ujjnyomatot hagyott a kortárs magyar lírában a derékhadhoz tartozó Fellinger Károly Ujjnyomat című új kötetével. A felvidéki poéta verses bedekker-könyvei után – vagy azokkal párhuzamosan – megírt egy csokorra való, felnőtt olvasónak szánt költeményt, s a közelmúltban Ujjnyomat címmel adta közre.

Kudelász Nóbel

Sztálin és a digitális Krisztus

Csak akkor érzem magam olvasónak, ha nem kell kompromisszumokat kötnöm. Ehhez két dolog kell: én mint kíváncsi konstans, meg a könyv mint a képlet változója – az eredmény mindig az utóbbitól függ. Az pedig a szerzőtől. Ám azt szeretem, ha nem kell figyelnem a szerző korára, nemére, nemzetiségére akár, nem kell azon morfondíroznom, mennyire korszerű vagy örök érvényű, amit tőle épp olvasok. Csak hátra kell dőlnöm, kinyitnom a könyvet, és alámerülnöm benne – így tudok egy szép, kerek egyenlet részesévé válni.

Izer Janka

„Kikönyöklök a hallgatás korlátjára”

Szentmártoni János esszé-, beszéd- és interjúkötete azt mutatja meg, hogy mit jelent a költői, írói hivatás, szerepvállalás. Mit jelent igazán az irodalom emberének lenni, és hogyan kell kiállni ezért a hivatásért.

Ilyés Krisztinka

A csupaszodás gótikája – recenzió

Kovács Újszászy Péter debütkötete egy izgalmas perspektívavonallal színezi a kortárs irodalmi palettát. Újszászy egy olyan látómezőt kínál az olvasónak, amely eddig kissé távolinak bizonyult – a fiatal költő maga is kilép saját komfortzónájából, és bátran, de méltóságteljes fejhajtással versel az emberi társadalmat körülvevő és a benne élő környezetről: négylábúakról, szárnyasokról, azok tragikus, az ember keze által vétetett sorsokról.

Miklóssi Szabó István

Sorsból született szennyes

A Székelyudvarhelyen élő Bálint Tamás költő legutóbb 2017-ben jelentkezett kötettel, amely a Hibalista címet viseli. A 2021 végén megjelent, hexameterben írt Szennyes – melyet a szerző kiseposzként határoz meg – döbbenetes, felkavaró mű, melyben benne van a mindenféle nyomorúságban szenvedők vesszőfutása, sorstragédiája.

Ilyés Krisztinka

Miből lesz a székely vendégmunkás – Nagy Koppány Zsolt kötetéről

A székely lét keserédes oldaláról ritkán beszélünk olyan kíméletlenül, de mégis élvezhető – nem kevésszer megmosolyogtató – előadásmódban, ahogyan azt Nagy Koppány Zsolt teszi. A vendégmunkás (és a) dalai című könyve korántsem előzmény nélküli, rögtön beilleszthetővé válik egy lassan hagyományosnak tekinthető székely könyvsorozat darabjai közé – de az író rátermettsége természetesen nem jellemezhető csupán ennyivel.

Ilyés Krisztinka

A mocskos, kátrányfekete és vállalhatatlan valóság – recenzió

Kégl Ildikó újabb novelláit különböző folyóiratokból már ismerhetjük, de azokat egy kötetbe összegyűjtve csak tavaly tarthatta először kezében az olvasó. Ez az aspektus több okból is számottevő, hiszen bár Kégl Ildikó harmadik remekműve nem tekinthető novellaciklusnak, mégis a novellák egészét olyan átmenetek övezik, melyek a sok kis, különálló tárcanovellák eseményein túl rávilágítanak egy nagyobb, összetettebb történetvilágra.

Helyőrség

Magyar Széppróza Napja Balatonfüreden

Irodalmi beszélgetéssel és kötetbemutatóval, Füst Milán megidézésével, rendhagyó gimnáziumi órákkal valamint filmvetítéssel ünneplik meg Balatonfüreden a Magyar Széppróza Napját. A Jókai Mór születésnapjához kötődő programok ezúttal is alkalmat adnak arra, hogy az irodalom közelebb kerülhessen a közönséghez.

Fodor István

Karikatúrák reflexiókkal

A kötet címe olyan, mint a jó karikatúra: első ránézésre elmosolyodik rajta az ember, esetleg nagyot nevet, amikor pedig jobban szemügyre veszi, rájön, hogy sokkal többet mesél a rajz egy mosolynál. Az sem biztos, hogy vidám az üzenete, az irónia mégis fölold, akkor is, ha a korunk vagy magunk visszásságait fedezzük föl benne.

N. Juhász Tamás

A test felhasználása a médiában

Németh Csilla első tanulmánykötete, Líra-Test-Képek címmel 2020-ban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában. Ahogy azt az előszóban olvashatjuk: „a könyv olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek megkísérelnek irodalomtörténetet írni úgy, hogy szem előtt tartják a médiatudomány elmúlt három évtizedében lezajló változásokat”.

Oláh András

„Cherchez la femme” - Varga Melinda új kötetéről

A szerelem, a férfi-nő kapcsolat kimeríthetetlen, örök téma. Nem véletlen, hisz az emberi lét meghatározó eleme, mozgatórugója. A nő kedvében járni, felcsigázni az érdeklődését, kivívni a figyelmét, elnyerni a szerelmét – igazi kihívás. Egy nő kegyeiért küzdve nemegyszer fordultak szembe egymással férfiak, robbantak fel barátságok, de kezdődtek háborúk is – talán elég, ha a homéroszi történetre, a spártai Heléna elrablására, megszöktetésére gondolunk, ami Trója pusztulásához vezetett. 

Pál-Lukács Zsófia

Kérdések és részkérdések – Bodor Ádámról

„Minden beszélgetés egyedi” – írja Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című interjúkötet bevezetőjében. A Bodor Ádám írói stílusára jellemző sűrítés ebben a kijelentésben is megjelenik, jó okkal hozza elő az olvasó emlékezetében azokat a vele készített, valóban meghatározó beszélgetéseket, amelyeknek esetleg részese volt úgy is, mint hallgató, úgy is, mint kérdező.

Juhász Dósa János

Az igazság(ok) nyomában

Csáky Pál új kötetében, a Büszkeség és harag címűben nem kisebb feladatra vállalkozott, mint megírni a bársonyos forradalom és az azt követő harminc év történetét. (Ikerkönyve, A penge élén a korszak fontos dokumentumait közli, s áprilisban jelenik majd meg.)

Pál-Lukács Zsófia

Megérteni az idő súlyát.

Aki ismeri Kemény István életművét és költői programját, az tudja, hogy a legtöbb itt valóban nagyon sok. Ugyanakkor persze ez sem képes túlírni a „kimondatlan hang” erejét.

Czegő Zoltán

Recenzió a Don-kanyarból

Szekeres Attila felhívására 37 publicista írta meg gondolatait a családjában megmaradt tárgyi emlékek (többnyire fényképek) kapcsán a Kárpát-medencei magyarság szétszabdalásáról. A kötetben maga a történelem társul a ránk szakadt két világháború nemzethengerlő tankhadaihoz meg a békés élet mindennapi kenyérhiányának könnyesen, könnyen múló életdarabkáihoz.

Pál-Lukács Zsófia

Dolgozni az elveszetekkel. Nagy Koppány Zsolt: Lórúgás gyomorszájra

„Szinte minden csak gesztus volt”, ez a mondat jól kapcsolódik Nagy Koppány Zsolt Lórúgás gyomorszájra című kötetének értelmezői tapasztalatához, ugyanakkor ez az emlékezetes mondat, amelyet a szerző egy interjúban fogalmazott meg, ebben a szövegkörnyezetben is jól érvényesül.

Sántha Attila

Az emlékező és emlékeztető ember

A 86. életévét taposó Gazda József 2021 végén két kötettel is jelentkezett. Az egyik, a Miért is éltem? – A kor karmai között önéletrajz és korrajz egyben, visszatekintés az általa megélt időszakra, míg A XX. század, ahogy megéltük című, a Székely Könyvtár-sorozat 98. kiadványaként megjelent könyve mások visszaemlékezéseit tartalmazza az 1900-as évek kezdetének békeidejétől egészen 1990 fekete márciusáig.

Miklóssi Szabó István

Egy legendáriumot az őshazáért

Az év végi megjelenések között üdítő színfolt Molnár Vilmos Kőrösi Csomá-s műve, mely joggal nevezhető az év legszebb könyvének mind küllemében, mind tartalmában. Nem csoda, hisz a csíkszeredai író oda furakodott be, ahol a tudomány már nem tudja utolérni Kőrösi Csoma Sándort: a legendák, a mágikus realizmus és a mesék csodálatos világába.

Acsai Roland

Költészettan mindenkinek

A közelmúltban látott napvilágot Lackfi János kreatívírás-könyve, a Hogyan írjunk verset?, ami a szerzőtől már megszokott, hozzáértő, okos és humoros stílusban született, és ugyanezeket a stílusjegyeket viselik magukon P. Szathmáry István illusztrációi is. Lackfi János amellett, hogy az egyik legjobb költőnk és versértőnk, hosszú évek óta írásoktatással is foglalkozik. A témához tehát nemcsak tanárként, hanem gyakorló íróművészként is hozzá tud szólni. A könyvét az internetes oldalakról ismert „gyakran ismételt kérdésekkel” kezdi: „Mit tud ez a könyv?” A válasz pedig így hangzik: „Remélem, sokat.

Lódi Gabriella

Meseország rímei

A mese ezernyi lehetőséget kínál arra, hogy történeteken keresztül mutassuk meg a világot, az érzelmeket, teremtsünk és újraépítsünk hagyományokat – mondják a mesepedagógusok. Csak akkor és úgy lehet szívtől szívig érni, lélektől lélekig történetet mondani, ha olyan történetet választunk, amely a gyermek aktuális igényeire válaszként rímel.

Fekete J. József

Cigány oral history

A kötet információs oldalán, ez az elejétől kezdve a 4., számozatlan oldal, a következő mondatot olvashatjuk: „A kötet helyesírása számtalan helyen eltér az akadémiai helyesírástól.” Ez, mondjuk, eléggé megengedő kijelentés, hiszen a szövegfolyam az akadémiai helyesírásból mindössze a központozást és olykor a nagy kezdőbetűket tartotta meg.

Oláh András

„Holnap már nem lehet” – recenzió Lőrincz P. Gabriella új kötetéről

Lőrincz P. Gabriella legújabb munkája ugyanis már kiforrott szerzőről árulkodik. A könyv vegyes műfajú – versek és prózák egyaránt találhatók benne. Az igazi átütő erő azonban ezúttal a novellákban rejlik. Ezekben a hétköznapi lét drámai pillanatait ragadja meg a szerző. S hogy az érzelmi hatás még ütősebb legyen, a történetekbe mesélőként avatja be az olvasót. A személyesség ilyenforma erősítése lélektanilag rendkívüli hatást gyakorol a külső szemlélőre.

Lajtos Nóra

A negyedik műnem szolgálatában – Oláh János esszéiről

Hézagpótló kiadvánnyal jelentkezett a Magyar Napló Kiadó, amikor közkézre bocsátotta Az idő csapdája című, több mint háromszáz oldalnyi gyűjteményes Oláh János-kötetet. A könyvben, ahogyan az alcímben megjelölt műfaji relációk is jelzik, esszék, tárcák, vezércikkek kerültek egy helyre.

Juhász Kornélia

Jobb később, mint soha

Miután a cseh és a lengyel olvasók is anyanyelvükön élvezhették a borzongást, és a Peter Bebjak készítette filmadaptáció a Netflixen is elérhető lett, végre megjelent Jozef Karika Trhlina (Hasadék) című, 2016- os regényének magyar fordítása is. A hasadék 2021-ben, az Animus Kiadó gondozásában látott napvilágot.

Patyerek Réka

Ha emlékezünk, sosem szakadunk ki a múltból…

Sötétség. Fény. Magasba nyúló kezek. Csend. Erőteljes mozgás. Ismét csend. A halál jelenléte nemcsak a színpadon játszókra nehezedik, hanem mindenkire. Életképek, emlékek és történelmi, objektív adatok egyvelegéből alakult ki az Udvari Kamaraszínház és a Vajdasági Kamara Táncegyüttes közös produkciója, melynek ötletgazdája Patyerek Csaba, rendezője pedig Kálló Béla színművész.

Dr. Balázs Géza

Borsón álmodott álmok

Művei egyértelműen beilleszthetők a 20. századi szimbolizmusba, gyökerei pedig az azonosítható hagyományból fakadnak: ezt nevezzük a magyar népművészet jelképes nyelvének folytatásaként szerves vagy organikus művészetnek. Szilágyi Mária számára a hagyomány a kereszténység (a Biblia), a görög mítoszok, valamint a magyar folklór, és kisebb részben az irodalom.

Tóth Béla István

Tárlóba tett graffiti

Az intézményes keretek közt kiállított graffitire a galeristák, művészettörténészek, képzőművészek, műkedvelők és maguk a graffitisek jelentős része is ferde szemmel néz. Hiszen mi keresnivalója lehet a street artnak – kivéve persze Banksyt – és főleg a graffitinak a magas művészeti berkekben? Ha viszont valódi művészettel van dolgunk, van-e értelme behozni az utcát a galériába?

Kulcsár Gábor

Egérút a klasszikusok felé – 35 éves a Macskafogó

Ternovszky Béla rajzfilmje a magyar popkultúra talán legkimagaslóbb, legidézettebb darabja, és nem véletlenül. A macska–egér konfliktus egyetemességét kifogástalanul ülteti át politikai szatírába, megalkotva egy olyan történetet, ami gyerekek és felnőttek számára egyaránt befogadható és szórakoztató.

Tóth Eszter Zsófia

Csengey Dénes

A hiány – ez az első szó, amely eszembe jutott Bartusz-Dobosi László Csengey Dénes-monográfiáját olvasva. Mennyire hiányzik nekünk Csengey Dénes, 1989 Petőfije. Aki lánglelkű politikus és irodalmár volt, fehér ingében, farmerzakója a vállára vetve, egymás után szívott cigarettáival, a szemében égő tűzzel (76. o.).

Fábián Mónika

Ahol a portéka gazdát cserél

Bár testközelből megtapasztalhatjuk a kutatott jelenséget és szereplőit az év bizonyos időszakaiban, olyan összefüggéseket ismerhetünk meg a monográfiának köszönhetően, amelyekre általánosságban nem is gondolunk.

Szalai Klaudia

Örökkön-örökké

Örökkön-örökké címmel Pilinszky János centenáriumára készített pódiumműsort Tallián Mariann és Lázár Balázs színművész-házaspár, zenés műsoruk a Karinthy Színház előadótermében került bemutatásra. Az est folyamán olyan, a Pilinszky tollából már jól ismert versek hangoztak el zenei kíséret mellett, amelyek a halálról, a végítéletről, a mennyországról, a békességről és az önmagunkkal való szembenézésről szólnak.

Nagygéci Kovács József

Termékeny és színes – a felvidéki Opus folyóirat legújabb száma

A Jancsó Péter főszerkesztésében megjelenő Opus folyóirat, mely idén már a tizenharmadik évfolyamában jár, a szlovákiai magyar írókat és műfordítókat tömörítő Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) a lapja.

Mészáros Zoltán

Ami az égben köttetett…de a földön szétszakadt

A könyv kiindulópontját egy nagyszerű megfigyelés képezte, történetesen az, hogy az asszonyok egy része az első világháborút lezáró években újabb egyházi házasságot szeretett volna kötni, azaz nem akart nem egyházi házasságban élni.

Izer Janka

Ha eljön a nagy Ítélő – A K2 Színház Búcsúkoncert című előadásáról

Képzeljünk el egy mostanihoz hasonló, de szélsőségesebb apokalipszist. Járvány, árvizek, mérgező levegő, sugárzás, egyre kevesebb oxigén, egyre kevesebb túlélő az atombunkerekben. Képzeljünk el ebben a környezetben egy biztonságos helyet: föld mélyén lévő, sugármentesített betonbarlang, egy hatalmas bálterem, vagy inkább étkező.

Fekete J. József

Minek a tanszékvezetőnek paróka?

Érdekes, hogy mennyire szeretnek írni az orvosdoktorok. És jól is megy nekik a szavakkal bíbelődés. Elsőként talán Németh László jut eszünkbe, vagy éppen Csáth Géza, esetleg Csehov, Stanisław Lem meg Polcz Alaine. Nálam listavezető Benedek István, mert nagyon fiatalon olvastam tőle az Aranyketrec című könyvét, amely alaposan lehorgonyzott olvasmányélményeim közt. Ha viszont valami általánosabb, nemzetközi népszerűségi listára gondolunk, az orvos írók között kétségtelenül Robin Cook áll jelenleg élen.

Bolyos Miklós

Értékrendet közvetít

Idén októberben jelent meg második kiadásban Bodor Anikó Vajdasági magyar népdalok című könyvének negyedik kötete. Az újvidéki Forum nyomdában kerültek papírra a betűk és hangjegyek, ugyanakkor mindez a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában történt.

Mihályi Katalin

Sarkalatos pontok

A vajdasági magyarság tényszerűen 1918-ban, jogi értelemben 1920-ban került kisebbségi helyzetbe. Ennek a száz évnek az értelmező bemutatását tűzte ki célul a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) azzal a tavaly szeptemberben megrendezett kisebbségi kerekasztal-beszélgetéssel, amelyet a járvány miatt az online térben tudtak megtartani. Az elhangzott előadások, szakmai vélemények alapján jött létre Az első száz év című kötet.

Nagygéci Kovács József

De csak együtt – Az Együtt kárpátaljai kulturális folyóirat új számáról

A Magyar Írószövetség kárpátaljai írócsoportjának folyóirata, az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódjaként 2002-ben újraindult Együtt kéthavonta jelenik meg a Kárpátaljai Magyar Művelődés Intézet kiadásában. Szerkesztői: Marcsák Gergely, Csordás László, Zubánics László és Dupka György, a tipográfiáért Fábián Zoltán felel.

Muszka Sándor

Gyémántmozaik

Írásbeliség nélkül nem létezne civilizáció, tartja Miklóssi Szabó István, s mert úgy véli, a világ az ősi mítoszok mentén már nem értelmezhető (pedig látszólag mi sem kézenfekvőbb egy író számára), ezért újakat teremt. Saját világot hoz létre, keletkezéstörténettel, mitológiával, istennel, hétköznapi valósággal és saját megváltóval.

Nagygéci Kovács József

Kortárs magyar és lengyel riportirodalom a Jelenkor folyóirat legújabb számában

Az 1958-ban indult, idén már a hatvannegyedik évfolyamát számláló, pécsi kötődésű Jelenkor a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb sajtóorgánuma. A havi rendszerességgel megjelenő lap állandó sárga borítójával és minőségi tartamával összetéveszthetetlen szereplője a folyóiratmezőnynek. Oldalszámozásában is klasszikus folyóirat, az idei tizenegyedik szám lapjai 1169-tól az 1357-ig tartanak.

Acsai Roland

Az utolsó Tandori-füzetekből

A témájáról és stílusáról már címével sok mindent előzetesen eláruló Felplusztulás, leplusztulás című könyv a 2019-ben elhunyt Tandori Dezső utolsó, életében írt verseskötete, és idén jelent meg Tóth Ákos szerkesztésében. Darabjai 2018 és 2019 között íródtak, egészen a szerző haláláig.

Nagygéci Kovács József

Derűs élet és irodalom – csak bele ne zavarjon a délután fél négyes medve!

A Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat idei ötödik száma nem dupla szám, de kéthavi folyóiratként eleve duplának tekinthető, mind tartalmilag, mind terjedelmileg erőteljes, nagy. Rovatstruktúrája is mutatja a kiadói szándékot, mely szerint a lap ablak kíván lenni a kortárs magyar irodalomra.

Pál-Lukács Zsófia

The Continental Literary Magazin, az európai irodalom amerikai fóruma

2021. november 16-án a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében bemutatták a The Continental Literary Magazine-t, ennek kapcsán a Kultúra.hu portál már le is hozott egy interjút a magazin főszerkesztőjével, Jászberényi Sándorral és Pál Dániel Leventével, a Petőfi Kultúrális Ügynökség irodalomszakmai igazgatójával.

Czegő Zoltán

Kapu előtt kalapot!

Az emlékezés nemcsak takar, de takarít is. Mindkettőt jól kell végeznie, s akkor fontos dolgok nem, csak fölöslegesek tűnnek tova. Lőrincz György székely kortárs író késztet, lám, eme pszichológiai elmélkedésre, miután másodszor is elolvastam Isten köve című elbeszéléskötetét. Először tíz évvel ezelőtt, akkor még a Budapestről való visszaköltözésemmel voltam elfoglalva.

Nagygéci Kovács József

Képvilágok – A Vigília folyóirat új számáról

A gazdag magyar folyóirat-kultúra egyik legrégebben működő lapja az 1935-ben alapított, idén már nyolcvanhatodik évfolyamát számláló Vigília. Az alapítás óta eltelt csaknem kilencven évben csak egy év volt, az 1945-ös, amikor lapszám nélkül maradt a folyóirat.

Szilágyi Zsófia Emma

Klamm háborúja

„Tisztelt Klamm úr, ezennel átnyújtjuk önnek a hadüzenetet.”

Kai Hensel kortárs német drámaíró darabja, a Klamm háborúja alapján készített tantermi színházi előadást Novák János. A darab fordítója és dramaturgja Kovács Kristóf, a rendező munkatársa Hajsz Andrea, az előadó, azaz maga Klamm tanár úr pedig Scherer Péter.

Sántha Attila

Letehetetlen könyv

Három prózaíró és kilenc költő verseiből jelentetett meg antológiát a Petőfi Kulturális Ügynökség. Egy olyan kötetet kaptunk kézhez, amely megtalálta az egyensúlyt a több szerzőt felvonultató kötetforma és aközött, hogy mégis széles rálátást nyerjünk az egyes szerzők műveire.

Mizser Fruzsina

A mesevilág nem egy skanzen

Az utóbbi időszak igazi bátorságpróba volt kicsiknek és nagyoknak egyaránt, és sajnos ebben a mesében nem minden jó, ha a vége jó. Egy erdőben járunk, mélyen az ismeretlenben, a megpróbáltatások helyszínén, egy pandémiában. Idén, túl jó néhány hősies harcon, sokszor már csak a csodára várunk, és abból bőven kijárna mindenkinek. Budapesten, a Döbrentei utcában fáradt vándorként pihenhetnek meg gyerekek és felnőttek egyaránt: szélesre tárt kapukkal vár mindenkit a Mesemúzeum.

Helyőrség

12 óra - 54 költő – Indul a VERSMARATON

A Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség és az MTVA immár tizedik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénysorozatát, a VERSMARATONt.

Bagossy-Biró Barbara

A falu összes férfija - ajánló

Leczo Bence első kötetének elolvasása után Arany János szavai jutottak eszembe: „Nehéz dolog úgy rejteni, hogy egyszersmind világos legyen.” Valahol ebben rejlik ennek a kötetnek is a különbözősége.

Helyőrség

Megjelent a Nemzeti Évfordulóink 2021

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésében jelent meg a Nemzeti Évfordulóink legújabb kötete. A kiadvány a 2021-es év legjelentősebb magyar vonatkozású évfordulóit tartalmazza.

Nagygéci Kovács József

Szövegek az utószezonból – az Eső őszi számáról

Az 1998-ban alapított Eső szépirodalmi folyóirat kalandos történetét talán többen ismerik, én emlékszem arra az időre, amikor a Parnasszus mellékleteként jelentkezett lapszámokkal a folyóirat. A laphoz tartozó weboldalon elolvasható a közel negyedszázados történet, de a legfontosabb, hogy az Eső – több támogatónak is köszönhetően – él, működik.

Juhász Kornélia

„Így élek: az alsó polcra téve”

A Lélekszilánkok, Katona Nick első kötete 2021-ben jelent meg a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás gondozásában. A könyvben szereplő lírai szövegek mindegyike külön-külön is megállná a helyét, ugyanakkor a kötet egésze különleges játékra csábítja befogadóját.

Sántha Attila

Mindannyiunk feketemunkái

Valószínűleg nagyon kevesen mondhatják el Erdélyben, hogy életük valamelyik pillanatában nem voltak feketemunkások akár idehaza, akár Magyarországon, vagy a világ egy másik pontján. Ezért is tarthat számot nagy érdeklődésre Lövétei Lázár László döbbenetes könyve eme kiszolgáltatott munkások életéről.

Miklóssi Szabó István

A vers mint feketemunka

Ki hitte volna, hogy a kilencvenes évek erdélyi nyomorvalósága, a magyarországi feketemunka egyszer majd verseskötet formájában kuporodik elénk, nem kérve, követelve elégtételt a sok elhullt életért. Azokért, akik nem a meggazdagodásért, hanem a falni való kenyérért tengődtek az anyagországban. Lövétei Lázár László Feketemunkája az a valóság, melyet jobb visszaolvasni, mint megélni.

Szentmártoni János

Mindennapok a Nagy Háború árnyékában (Majoros Sándor: Az ellenség földje)

Majoros Sándor a pontosan és jól fogalmazó prózaírók közé tartozik. Mondataiban kevés a fölösleges szó, novelláiban a fölösleges mondat, történeteiben pedig a fölösleges rejtelem. Olvasóbarát, szimpatikus, humoros” – írja róla egyik kritikusa, amelyhez csak annyit fűzhetnék hozzá, hogy fölösleges rejtelem valóban nincs az írásaiban, ám annál több bennük a nyugtalanító, olykor abszurdba, mágikusba hajló elem.

Nagy Erika

Bennem a többi – A KMI 12 program szerzőinek 2021. évi antológiája

A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága (KMI) első antológiája egy esztétikus kivitelezésű, sokoldalú gyűjteményes válogatás, a magyar irodalmi élet színes skáláját tárja az olvasók elé. Nem egy könnyű hétvégi olvasmány, 12 szerző 171 verse és 12 prózája biztosítja az olvasónak, hogy ízelítőt kapjon három ország szerzőinek figyelemre méltó alkotásaiból.

Izer Janka

Négy betű: isszák és hordják, avagy a Pán Péter-szindróma napos oldala

A mindennapi életben még keveset, pszichológusi körökben azonban már egyre többet hallani a Pán Péter-szindrómának nevezett jelenségről, sajnos már most sokakat érint. A koronavírus pedig tovább növelte az ebben a „pszichés zavarban” szenvedők számát.

Ternovácz Áron

Az elfeledett hősök immár nem maradnak ismeretlenek

Az első világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A nagy háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Még gyermek voltam, amikor édesapám elmesélte a szépapám tragikus történetét, aki a szerb fronton veszett oda.

Bálint Tamás

Nyomot hagyó karcok – Szakács István Péter új kötetéről

A székelyudvarhelyi Szakács István Péter legújabb kötete rövid, humoros írásokat tartalmaz, amelyekből volt szerencsénk többet is közölni lapunk hasábjain. Az egészen friss, a nyomdából a napokban kikerült Zsebművészetben összegyűjtött, karcnak nevezett szövegek ennek rendje és módja szerint mélyek, és csakugyan nyomot hagynak.

Tóth Eszter Zsófia

Hogyan képzeljük el a világot?

Hogyan képzeljük el a világot 2000-ben? Gyakran kaptuk ezt feladatul az 1980-as évek általános iskolai rajzóráin. Lelkesen vetettünk papírra robotokat, űrhajókat és a levegőben repkedő különféle járműveket. Azt persze nem tudtuk megjósolni, amiben tényleg másmilyen lett az életünk: a virtuális forradalmat, a mobiltelefonok és internet világát nem láttuk előre.

Lódi Gabriella

Színek és fények útján

Maurits Ferenc alkotásaival a hetvenes évek óta képviseli a vajdasági magyar képzőművészetet, hozzájárulva annak nemzetközi művészeti standardokhoz való kapcsolódásához, műveinek sajátos, felismerhetően egyéni jegyeivel, stílusával gazdagítva azt.

Fekete J. József

Együtt és külön

Nem tűnt különösebben érdekfeszítőnek Chris Carter regényének kezdete, azt hittem, csalódnom kell az egész műben. Egy fiatal, halálra kínzott nő holttestét fedezi fel egy éjjeli kerékpáros egy elhagyatott helyen, a rendőrség megállapítja, hogy a póz, amibe helyezték a hullát, valami üzenetet hordozhat, meg a környék is beszédes lehet, noha nem maradt az elkövető után semmi árulkodó nyom.

Szalai Klaudia

A Visegrádi Négyek országainak legjobb illusztrátorai

A PesText fesztivál alkalmából kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely a Visegrádi Négyek országainak legjobb kortárs illusztrátori munkásságából mutat be válogatást. A 16 alkotó illusztrációs grafikái nagyméretű printeken és az eredeti könyvekben egyaránt tanulmányozható. A tárlat a világszínvonalú közép-európai illusztrációs művészet új tendenciáit reprezentálja.

 

Szőke Anna

Összehasonlító vizsgálódások

A magyar, különösen a vajdasági néprajztudomány nagyon sokat köszönhet a közelmúltban elhunyt Jung Károlynak. Ő az egyetlen, aki a hagyományos komparatív módszerekkel és tudományos szempontrendszereket követve építkezett. Folklorisztikai életművét az összehasonlító vizsgálódások határozzák meg.

Juhász Kornélia

Egy tartalmas élet

George R. R. Martintól származik az idézet, miszerint: „Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal.” Százdi Sztakó Zsolt Életem történetei – Első ötven évemből című könyve anekdotikus gyűjtemény, melyeknek segítségével megismerhetjük egy önmagát „zakkant, álmodozó, önjelölt világmegváltóként” jellemző író megpróbáltatásokkal teli útját az önelfogadás felé.

Nagygéci Kovács József

A történeted – Füst Milán A feleségem története című regényéről

Füst Milán azzal, hogy Störr nevében ad címet a regényének, egy olyan megfigyelői pozíciót foglal el, melyből, ha sikerül, a teljes folyamatra rá lehet látni. A könyv lassan nyolcvan éve tartó sikere, az, hogy mind a mai napig alkotók, művészek lépnek közel hozzá és próbálják a maguk nyelvén újramondani Störr és felesége történetét, azt mutatja, hogy Füstnek sikerült mindez.

Helyőrség

A hűtlen feleség – Magyarország első bűnügyi táncdrámája

A hűtlen feleség által újra rácsodálkozhatunk népi kultúránk, hagyományaink gazdagságára, páratlan zenei, táncos és történelmi örökségünkre. Ám a bűnügyi táncdráma rámutat arra is, mindezek ellenére sem vagyunk legyőzhetetlenek – ha az ellenfelünk a szerelem…

Fodor István

Csantavér és a nagy háború

Minden háború átkos esemény az emberiség számára, még ha némelyiket igazságosnak is véljük. A történelem mégis legfőképp háborúk sorozata hosszabb-rövidebb békeidőszakokkal. A történelemkönyvek szerzői pedig több évtizedes békés fejlődést rendszerint rövidebben foglalnak össze, mint néhány év háborús vérengzéseit.

Lódi Gabriella

Vizualitás és irodalom(elmélet)

„Így csorognak alá Maurits rajzain a fekete testből kiinduló, majd egészen a kép keretéig folyó ráncok, »ezer rovátka rajza«, azok a ráncok, amelyek az egész képet behálózzák, egyszerre repedések is ezek a ráncok…

Fekete J. József

Szomorú tárgy – vidám művészet

A kötetben a művész 160 festménye jelenik meg 110 dokumentumfotó mellett, plakátok, borítók társaságában. A kettős jubileumi album annyira meglepte az egyik magyarországi könyvterjesztőt, hogy szerzőjeként Máriás Béla helyett dr. Máriás Antalt, kiadójának pedig a Kossuth Kiadót jelölte meg. (Egyiket sem találta el.)

Budai Ágota

Sorok és képernyők között

Gyorsan változó világunkban, ahol a szokások és gondolatok állandó mozgásban vannak, a szórakozás módjai és az erre szánt tartalmak, valamint az újonnan született gyártási és megosztási felületek gyökeresen megváltoztatnak minden mostani és jövőbeli generációt.

Zsidó Ferenc

A székely ember karakterológiája

Ugyanazt gondoljuk-e magunkról, amit mások gondolnak rólunk? Változik-e, ha igen, mennyit a nemzetkarakterológia az idők során? Egyebek közt ezekre is választ kaphatunk a Székely Könyvtár könyvsorozatban megjelent A székelyek (rólunk írták) című antológiából, amelyben nem székely (magyarországi, angol, francia, szász, román stb.) szerzők vallanak arról, milyennek látják a székelyt.

Miklóssi Szabó István

A véglények írója – Cormac McCarthy

Amerika jelenkori irodalmának egyik legjelesebb képviselője, aki nem kevés vesződéssel jutott el a csúcsra, annak ellenére, hogy már fiatalon feltűnést keltett. Cormac McCarthy (1933) olyan világokat jelenít meg műveiben, amelyek ugyancsak próbára teszik az olvasók idegeit.

 

Czegő Zoltán

Mit teremt a költő?

Soha nem olvastam együltömben és pászmáslag* ennyi verset gyors egymásutánban, majd újból. Székely-Benczédi Endre az eleven és egyetlen, egyszeri élet teljes hiábavalóságának prédikációit adagolja falatról falatra, faltól pokolsárig.