Bonczidai Éva

A szabad ember játszik, és a kocsma is közel van ám

Nem lepne meg, ha egyre többeket látnék egy fekete könyvvel a kezükben nyihogva, kuncogva, a röhögéstől levegő után kapkodva olvasni, ugyanis Juhász Kristóf Boldog halottak napját! című prózakötete bizony olyan, hogy elkerekedik az ember szeme, az olvasó meg-megáll egy-egy blikkfangos párbeszédet ízlelgetni vagy bólogatni egy-egy ravasz fordulaton.

Zsidó Ferenc

Irodalomtörténet helyett?

Elek Tibor beszélgetőkönyvének legfőbb summája az, hogy – okosan kérdezve – a szerzőket hagyni kell megnyilatkozni önmagukról és a korszak irodalmáról. A válaszok a személyes regisztertől egészen az esszéisztikus, összefoglaló elemzésig terjednek, így mozaikként egy (alternatív) irodalomtörténet is összeállni látszik.

Bonczidai Éva

Így filmeztünk – így beszélgettünk

Szekfü András filmtörténeti interjúiból már a második kötetet jelentette meg a Magyar Művészeti Akadémia kiadója. A második kötet anyaga a hatvanas–hetvenes évek filmművészetére fókuszál, a kultúrpolitikai kontextus mellett a filmek stílusára, a forgatás módszertani kérdéseire, a Balázs Béla Stúdió szerepére, az alkotók bonyolult, sokszor sértettségek és elköteleződések mentén alakuló viszonyaira is reflektál. 

Demeter Szilárd

Kibírhatatlanul emberi

Egy jó vers torkon ragad, gyomron rúg, egy jó vers olyan, mint a csillagos ég fölötted, megmutatja, hogy milyen parányi és törékeny semmiség vagy. A kortárs magyar líra jelentős része nem ilyen. Távol álljon tőlem, hogy ítéletet mondjak a poéták fölött. Nem szakmabéliként, inkább olvasóként viszont lennének kifogásaim. Nem tudom, hogy Önök hogy vannak ezzel, de én a kortárs magyar lírát unom. Vagy nem értem.

Bonczidai Éva

„Szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember”

„Ha a háborúra gondolok, szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember – mert igaz egyrészt, hogy komplikált szerkezet, hogy előállítása sok fájdalom és áldozatba került, hogy egy egész világ vész el, ha ő elveszik – például én velem. Másrészt azonban – úgyis születik helyette más” – írta Békássy Ferenc 1914-ben, mielőtt önként bevonult volna a pápai kiképzésre.

Bonczidai Éva

„Szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember”

„Ha a háborúra gondolok, szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember – mert igaz egyrészt, hogy komplikált szerkezet, hogy előállítása sok fájdalom és áldozatba került, hogy egy egész világ vész el, ha ő elveszik – például én velem. Másrészt azonban – úgyis születik helyette más” – írta Békássy Ferenc 1914-ben, mielőtt önként bevonult volna a pápai kiképzésre.

Bonczidai Éva

„uram leszünk nemsoká’ és asszonyom”

Keresztény és világi ünnepeinken sokszor évtizedek óta hangzanak el ugyanazok a verssorok. Most, a régi költemények mellé újabbakat kínál a Bárka folyóirat szerkesztősége: Mondani-valók címmel antológiába gyűjtötték azokat az ünnepi verseket, melyek a pályázatuk nyomán születtek. 

Bonczidai Éva

„Hadihajón beutazni a nagy világot előkelő s úri dolog”

Utcai árusok, cipőpucolók, áldozati állatvásár, tevekaraván és négynyelvű (török, görög, örmény, francia) reklámtábla Konstantinápolyban – a fotóalbum-lapozás mindig a büntetlen megbámulás élményét is jelenti. El lehet időzni egy-egy arcon, rá lehet csodálkozni mások szokásaira, hétköznapjaira.

Ágoston Szász Katalin

Nevet, mint az igazság

Darvasi prózanyelve ismét gyönyörűen kimunkált, és egyszerre erőteljesen nyers. Mondatai már-már verssorok, költői képei a szépség és a groteszk határán egyensúlyoznak kiváló arányérzékkel. A Magyar sellő igazi „szép” irodalom és élmény olvasni már csak a megszövegezése miatt is.

Szilágyi Diána

A remény regénye

A mű az észt fővárosban, Tallinban játszódik, akkoriban, amikor édesapa nap közben sosem jött ki a hátsó kis szobából, amikor vágni lehetett a lakásban a cigarettafüstöt és a kétségbeesést, amikor senkinek sem volt szabad otthon hangosan beszélni és még nappal sem lehetett elhúzni az ablakon a függönyt.

Miklóssi Szabó István

A mocsok átlényegítése (Trainspotting-trilógia)

Irvine Welsh, a kultikus skót alkotó saját bevallása szerint 1958-ban született Edinburgh-ban, a glasgow-i rendőrség szerint 1951-ben. Kétségkívül meghatározó alakja a XX. század második felében született irodalomnak, elegendő itt a Trainspotting-regényekre és az abból készült filmekre gondolni.

Ágoston Szász Katalin

Aki a szívén keresztül találja meg emberi külsejét

A Bolygó Hollandi különlegessége abban áll, hogy bár mesekönyvbe öntött komoly és összetett filozofikus történet, minden korosztály számára érvényes igazságokat hordoz. A szerelem, a magány, a misztikum, a humor, a tenger varázslatos világa olyan gazdag szimbólumrendszert alkot, amelynek jelentésrétegei mindannyiunk saját kis különmitológiájába belecsörgedeznek.

Bonczidai Éva

Könyvek, melyekbe majd belenőnek

Pár éve elkezdtem duplán vásárolni könyveket. A cél az, hogy összeállítsak egy-egy ötvendarabos gyűjteményt, melyet a fiaimnak adhatok, ha majd felnőnek. Trianonról szóló könyv sokáig nem szerepelt ebben a válogatásban. Most viszont ott tartok, hogy három Trianon témájú kiadvány is szerepel ebben az egyelőre alig 20-30 darabos gyűjteményben. Ezeket ajánlom most az olvasóink figyelmébe is.

Bonczidai Éva

„amire az elalvás előtti utolsó negyedórában gondolsz”

Pátoszmentes egyszerűséggel engednek látni egy embert, aki a kortársunk. Kortársunk, de múltja van. Kortársunk, mert ismeri a jelenünket. Kortársunk, mert számonkéri a jövőt. És komolyan vesz. Minket. Ez a komolyanvevés az egyik nagy ismérve Térey költészetének.

Horváth László Imre

Széki népi kultúra Márquezszel és Hraballal

A novellákat összeköti a falu tere, amelyen mind ismerősen sétálhatunk, de Macondóval ellentétben Szék nagyon is létező hely, és magyarként saját otthonunk része.

Ágoston Szász Katalin

Menekülés a mitológiából

Krasznahorkai ismét gyönyörködtető zsenialitással mutatja be a beszűkült elme tudatállapotát, az örökösen rettegő, üldöztetett szellem kálváriáját, amit ebben a felgyorsult világban mindannyian átélhettünk már, és ami éppen olyan fojtogató tud lenni, mint főhősünk számára.

Bonczidai Éva

A szemtanúság meghittsége – Kemény Jánosné Augusta Paton önéletírásáról

„A falu bábája, félig görög, félig török nő, kidugta fejét az ajtórésen, és elkiáltotta magát: Kislány! Kislány!” – így kezdődik a báró Kemény Jánosné Augusta Paton önéletrajzi írásaiból a Szépmíves Könyvek-sorozatban megjelent sajátos emlékirat. Az eddig kiadatlan vagy elfeledett kéziratok feltárását célul kitűző, XIX. és XX. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák megjelentetésére specializálódott kiadói műhely vezetőjével, Kovács Attila Zoltánnal beszélgettünk.

Bálint Tamás

A kollektív emlékezet – Fácán az ember, semmi több

Fácán az ember, semmi több címet viseli Herta Müller negyedik, magyarul megjelent könyve. A rövidke elbeszélés roppant súlyos, letaglózó olvasmány. Szikár, tűpontos, néhány szavas mondatokból álló, sallangmentes („bodorádámos”) szöveg, mely egy-két oldalas, önállóan, szabadversként is működő fejezetekre oszlik, és ebből az erősen egymásba kapcsolódó és kapaszkodó szövetből áll össze a ’80-as évek bánsági sváb falujának keserű költeménye.

Navarrai Mészáros Márton

Elsietett házasság

Paolo Giordano esszégyűjteményének legkétségbeejtőbb és legfontosabb állítását a kötet elején találni. „A koronavírus-járvány talán korunk legjelentősebb egészségügyi vészhelyzete. Nem az első járvány, nem az utolsó és talán nem is a legrémisztőbb” – írja a harminchét éves szerző.

Nagy Koppány Zsolt

Szerelem és hóhérkötél – Voloncs Attiláról

Ha ez Voloncs Attila első regénye – márpedig ez –, akkor érdemes a prózaírók közmondásos érését szem előtt tartani, és nagyon figyelni, mi kerül ki a szerző keze alól a következő években, mert biztosak lehetünk benne, hogy ehhez a könyvhöz hasonlóan komoly, nagyszabású és professzionális vállalkozás lesz az is.

Bordás Győző

A tudós színikritikus – Gerold László posztumusz kötetéről

Színházi jövés-menés azokból a tudományos tanácskozásokon elhangzott szövegekből állt össze, amelyeket az MTA Irodalomtudományi Intézete és az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszéke évi rendszerességgel tartott a hetvenes évek derekától, s amelyeken Gerold László rendszeresen magyar és vajdasági magyar drámairodalmi kérdésekben értekezett.

Szilágyi Diána

Kortárs klasszikusok

Ha nem is nosztalgia, de mindenképp a múltba nézés, a visszaemlékezés egy már nem létező korra; igen, talán ez köti össze leginkább a kötetben összegyűjtött írásokat. Olyan hangulatok, kimerevített pillanatok gyűjteménye, amik egy bizonyos kor fölött mindenkinek ismerősek. A bezárkózás, a függöny mögül lopva kipillantás, a hideg félelem a gyomorban, amikor megáll a ház előtt egy sötét autó.

Szentmártoni János

Négy indulás

Bék Timur, Marcsák Gergely, Polgár Kristóf és Regős Mátyás debütkötete négy teljesen különböző hangon szól. Ami közös bennük, hogy bár ők is előszeretettel öltenek magukra álarcokat vagy bújnak különféle szerepekbe, sokat megtudhatunk róluk, az életükről, a gyökereikről verseik által, anélkül, hogy különösebb nyelvi kódokat kellene hozzájuk feltörnünk. Mindnyájan az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatói.

Miklóssi Szabó István

Élet a karanténban

Két mű, melyek szerzői két különálló világból érkeztek: Albert Camus Nobel-díjas nagymenő, Henri Charriére pedig fegyenc volt, akit a szükség vitt az írói pályára. Mindkét regény, A pestis és a Pillangó a bezártsággal és a karanténnal foglalkozik, de csak az egyik, a tragikusabb nyújt reményt.

Juhász Kristóf

Átélhető történelem

A nyelvi játék persze ínyenceknek való élvezet – ha a mostani fiatalok többségéhez keressük az utat, olyan szerzőt válasszunk, aki mai nyelven szól az olvasóihoz. Mint Gál Vilmos, a Báthory – A korona ára szerzője.

Szabó Nóra

Naphasadás

A kilenc zeneszámot tartalmazó lemez hallgatása közben elrepülhetünk Moldvába, Gyimesbe, Magyarszovátra, Bosznia-Hercegovinába, és természetesen maradhatunk Vajdaságban is, ahonnan többek között Bodor Anikó ismert népzenekutató gyűjtéséből is szemezgettek a fiatalok.

Tóth Eszter Zsófia

Örökölt sors

Minden családban van titok, elhallgatás. E sorok írójának történészként meggyőződése, hogy a kibeszéletlen XX. századi történelmi traumák mérgezik több generáción keresztül is az életet. Többek között a Gulag, a hadifogság, a kitelepítés élményei és annak elhallgatása miatt sokan fojtották alkoholba bánatukat, ami a következő nemzedéknél már úgy jelentkezhetett, mint lehetséges problémamegoldás nehéz helyzetekben.

Mihályi Katalin

Leltár

Tiszaújlak határ menti település Kárpátalján. Többségében magyarok lakják, de élnek itt ukránok, oroszok, cigányok és más nemzetiségűek is. Az ötvenes, hatvanas években itt cseperedett, itt vált felnőtté Fábián László. A Vásártér e gyermekkor fontos helyszíne, csak felmenői meséiből tudja, hogy egykoron az országos vásárokon csizmadiák, szabók, fazekasok kínálták itt portékájukat.

Varga Melinda

Humor az erdélyi háztartásban

Botházi Mária Biorobot című könyve sose volt aktuálisabb. A tárcanovellák ugyanis az erdélyi ember mindennapjairól szólnak: az otthoni mindennapokról, a karácsonyfa díszítésről, a gyermeknevelésről, iskolai ünnepségekről, szülinapi zsúrokról, lakáshitelről, a konyha felmosásáról, a csap megszereléséről, fogyókúráról, edzésről, nyaralási és társalgási szokásainkról. A szövegek feszesek, könnyedek, rövidek, tele humorral és derűvel.

Kis Petronella

A káosz szervezettsége

Ha vannak olyan művek, amelyek elég emblematikusak és ismertek ahhoz, hogy kihívást jelentsen az alkotóknak új oldalról megközelíteni azokat, akkor egyikük a Valahol Európában, amely 1995-ös színházi bemutatója óta majdnem húsz feldolgozást ért meg Magyarországon.

Szilágyi Diána

„Belenézni Hungária szemébe”

Balta János Az elfelejtett „hadsereg” című munkájával is közösségét, Arad megyét szolgálja, hisz emléket állít benne negyvenkét jogfosztott magyar embernek, akiknek a román diktatúrákhoz köthető megalomán építkezésekhez kellett korántsem önként asszisztálnia. A könyv jó része oral history, a szerző kérdései előcsalják az emlékeket, a néhai munkaszolgálatosok pedig felelevenítik a 30-40 évvel ezelőtti eseményeket.

Tóth Eszter Zsófia

Három esküvő – az ügynökmúlt temetése nélkül

És az ügynök? Ő hogyan dolgozza fel ügynökmúltját? Nem nagyon. Tudunk öngyilkos ügynökről, olyanról is, aki szenvedélybeteggé vált, vagy nem sokkal az ügynökmúlt kipattanása után felemésztette múltja: súlyos betegségben elhunyt. Gyakran felmerülő kérdés, lehetett az állambiztonságnak nemet mondani?

Varga Melinda

Fausti balladák az árnyékvilágból

Muszka Sándor Szégyen című kötetének versszereplői a pokol tornácáról érkeznek, a feneketlen dögkútból, onnan, ahonnan nincsen visszaút, ahol az átkozottak élik végnapjaikat, kiket a föld sem fogad szívesen magába, nem látják már meg soha, s tán nem is óhajtják a napfényt. Elfelejtenek embernek lenni, árnyékvilág az övék.

Lövétei Lázár László

„…Hogy el ne felejtsék”

„Köd zabálja a fákat – egyre nehezebb...” – vajon értettem-e gyermekfejjel Király Lászlót, és vajon értem-e maradéktalanul ma, bő harminc évvel később az idén 75 éves költőt?

Fekete J. József

Rejtő nem halt meg, csak átalakult!

Az elbeszélő vígan vonatozik Istennel egy kupéban, az Úr hol Szőcs Géza, hol Bodor Ádám alakját ölti magára, ami kellően elmossa Isten valódi alakját, hiszen a két író külsőleg korántsem hasonlít egymásra, így valójában képtelenek vagyunk elképzelni Isten emberi szemmel egyébként láthatatlan alakját, az viszont, hogy két magyar „írófejedelem” küllemét sajátítja ki, beszédesen vall arról, hogy miként hagyja magát megközelíteni egy tréfás kedvű romániai magyar írónak.

Szögi Klaudia

A melankólia lila virágai

A többségnek bizonyára nem cseng ismerősen a Lebanon Hanover név. Egy duóról van szó, amelyet William Maybelline és Larissa Iceglass alkotnak. Zenéjükben a poszt-punk, coldwave, darkwave meg a többi hasonló „dark” stílus keveredik. Tehát nem mindenki számára befogadható vagy élvezhető, ámbár egy próbát megér.

Miklóssi Szabó István

Színháztörténet kezdőknek és haladóknak

„Korszerűtlen könyvet tart kezében a nyájas olvasó” – fogalmaz a szerző legelső sorában. Nem tisztünk eldönteni, mennyire korszerűtlen a színház, a színjátszás napjainkban, annyit viszont bízvást állíthatunk, hogy Salamon András Színháztörténet kezdőknek és haladóknak címet és Az ókori görög színháztól a rokokó koráig alcímet viselő vaskos, gazdagon illusztrált, hat fő fejezetre tagolódó művét minden színházszerető ember örömmel forgatja majd.

Bonczidai Éva

Sziszüphosz a 301-es parcellában

„Egy kis kíváncsi kacsa / egy este nem ment haza” – egy bugyuta dal is képes sorstragédiát összegezni. Főként, ha kiragadjuk a borissza mulatozások földszagú posványából és áthelyezzük egy temető földszagú jelenidejébe. Ezt teszi Cseke Péter rendezése, a nemrég nemzeti színházi rangra emelkedett kecskeméti Katona József Színház Ballada a 301-es parcella bolondjáról című előadása, mellyel a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékeztek.

Tóth Eszter Zsófia

Nagypénteken nem illik kertészkedni

Hosszú sorok kígyóznak a milánói dóm konténerkasszájánál. Odabent főhősünk jegyeket értékesít. Jól fizető állást hagyott ott ezért a munkáért, és hosszú ideje először érzi szabadnak magát. Két éve költözött Olaszországba csodálatos barátjához, de úgy érzi, sem őt, sem Olaszországot, sem olasz jövőjének gondolatát nem bírja elviselni többé.

Mák Ferenc

A szív, az érzés, az öröm és a bánat mint a költészet örök forrása – Kováts Antal és a délvidéki magyar irodalom

Lelkesedésével, nem titkolt elkötelezettségével közülük is messze kiemelkedett a temerini tanító, Kováts Antal, akinek írói hagyatékát Pótvásár Temerinben címmel Csorba Béla szerkesztette kötetbe.

Orbán János Dénes

Hogyan menjünk radinába a lërhëz – Sántha Attila kötetéről

Gajdó Máris abszurd-groteszk kalandjai megcsillogtatják a székely tájnyelv szépségét, a furmányos székely gondolkodás izgalmasságát, a góbé humort is, de mindezek mögött fölsejlik a székely sors tragikuma is.

Sántha Attila

Amikor a maszkosok felvonulnak...

„A moldvai magyar közös ségek egészen napjainkig nagyon archaikus képzeteket, folklóralkotásokat őriztek meg. A világképüket reprezentáló szövegeik (pl. rítusénekek, ráolvasások, hiedelemtörténetek stb.), valamint mágikus gyakorlataik (pl. hejgetés, urálás, esővarázslás, betegségelhárítás stb.) számtalan olyan elemet tovább éltettek, melyek keleti népek samanisztikus medvekultuszával, rítusaival, valamint balkáni népek hasonló gyakorlatával mutatnak azonos vonásokat.”

Szekáry Zsuzsanna

Kalandos családregény erdélyi felütéssel

Az Áramlás bonyolult szerelmi dráma köré épül, amely miatt főhősünk, Gábor egészen Panamáig menekül, ahol, ha kevés pénzből is, de éli a turisták gondtalan életét. A felejtés kulcsát mámoros tengerparti bulik, egy párductestű lány vagy épp a félelmetes találkozás jelenti egy tigriscápával.

Miklóssi Szabó István

Lapos világ kerek derűje

Humorral tompítani élét a bajnak: így összegezhetjük György Attila csíkszeredai, József Attila-díjas író Kerek a világ tárcakötetét. Persze nem baj, ha a derű mellé becsúszik némi bor, pálinka, kis szívnivaló, és ott röfög az ember legfinomabb barátja is, a disznó.

Varga Melinda

Röpképtelen madárlak

Több napja a Pufók Puttó Bt. szókapcsolaton mosolygok magamban. Aztán eszembe jut a napokra a mobilvécébe szorult fiú (vagy lány?), a medvévé változott ember, Bánomzúg lakói és az elkeseredett, részeg ara, aki ki akar rabolni egy spermabankot. Megyek az utcán, és feltör belőlem egészen váratlan helyzetekben, például villamosmegállóban jegyvásárlás közben a röhögés.

Patyerek Réka

„Minden apa meghal. Ez nem.”

A halál szaga lengi be a mindennapjait ennek a családnak, amelyet a görcsös összetartás, a folytonos szerepjátszás tartott egyben.

Bolyos Miklós

Citromfa

Az egy perc híján kétórás, összesen kilenc zeneszámot tartalmazó dupla CD újabb formája a vajdasági magyar népdalok egyedi ízű feldolgozásának. Tizenegy zenész munkálkodott ezen a hanganyagon.

Horváth László Imre

A Péter Gábor-könyv

Müller Rolf kiváló könyvében harag és részrehajlás nélkül mutatja be az embert. Egyikre sincs szüksége, a tények magukért beszélnek, „hőse”, Péter Gábor nem véletlenül vált szimbolikus figurává.

Fekete J. József

Hogyan írnak a szomszédok? – Cseh, román és török szerzők műveit olvasom

Amióta kezembe került Siegfried Lenz A lotyószilva lelke című, elbűvölő novellagyűjteményének magyar fordítása, fokozottan odafigyelek a Napkút Kiadó kifinomult érzékkel válogatott fordítás-sorozatára, hiszen érdekel, miként írnak és mit olvasnak a szomszédban.

Bonczidai Éva

Az élet gyönyörű, az élet kabaré – Bozsik Yvette Kaposváron ismét színre vitte a Cabaret című musicalt

Hátborzongató érzés látni, hogy az elmúlt évszázad borzalmainak ismeretében ma is masírozó hordákká alakulhat egy-egy közösség a jól irányzott vezényszavak hatására. Mint egy pokoli karmester, úgy int be újabb és újabb tételeket, képeket, látomásokat az emberiség nagy bűneiről – mintha csak

Gál Vilmos

Közös időnk ’89–90 – Közösségi kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban a rendszerváltoztatásról

Kitaláltunk tehát két történetet, amelyek egymás mellett futnak 1988-tól 1991-ig, és néhol összeérnek. Fiktív főszereplőink, Kriszta, az éppen érettségiző lány, akinek a szülei értelmiségiek, és benne élnek a civil politika sűrűjében; valamint Zoli, akinek az apja bányász, az anyja bolti eladó.

Bonczidai Éva

„Áradt a szó, és apadt a bánat” – A kommunista diktatúrák áldozataira emlékezünk

Vajon azok, akik hallgatásra ítélték a szovjet munkatáborokból hazaszédelgő meggyötörteket, a kiszolgáltatottak szenvedését akarták így meghosszabbítani vagy a többszázezer halott emlékét eltörölni? Azt hitték, hogy pár évtized némaság árán feledésbe merülhet, ami történt?

Helyőrség

Egyensúlyteremtés

Az Egyensúlyteremtés egyszerűen és közérthetően mutatja be, hogy milyen egyensúlytalanság jellemzi ma a globális világgazdaságot, mi jelenthet megoldást a rendszer problémáira, és mit tehet a magyar gazdaságpolitika a kihívásoknak való megfelelés érdekében.

Farkas Adrienne

Titkok könyve

Pataki Éva, az Aurora Borealis című film forgatókönyvírója lejegyezte a forgatások idején a beszélgetéseket a film rendezője, Mészáros Márta és a legnagyobb élő magyar színésznő, Törőcsik Mari – a film főszereplője – között.

Bonczidai Éva

Rumini ismét útra kel

Amikor megtaláltuk Berg Judit nyolckötetes Rumini-sorozatát, beköszöntött az idilli béke kora. Mindkét legény ezt akarja hallani, esténként két fejezet az épp aktuális kötetből, utána bájosnak szánt pislogással kunyerálnak, „Csak még egyet!”

Ferdinandy György

A hely, ahol élünk

Csak mondja, mondja a magáét, rendületlenül. Evégett vagyunk itt a világon. Kimondani a némák és a dadogók helyett. Pontosan, szépen. Hitelesen.