Mihályi Katalin

Sarkalatos pontok

A vajdasági magyarság tényszerűen 1918-ban, jogi értelemben 1920-ban került kisebbségi helyzetbe. Ennek a száz évnek az értelmező bemutatását tűzte ki célul a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) azzal a tavaly szeptemberben megrendezett kisebbségi kerekasztal-beszélgetéssel, amelyet a járvány miatt az online térben tudtak megtartani. Az elhangzott előadások, szakmai vélemények alapján jött létre Az első száz év című kötet.

Nagygéci Kovács József

De csak együtt – Az Együtt kárpátaljai kulturális folyóirat új számáról

A Magyar Írószövetség kárpátaljai írócsoportjának folyóirata, az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódjaként 2002-ben újraindult Együtt kéthavonta jelenik meg a Kárpátaljai Magyar Művelődés Intézet kiadásában. Szerkesztői: Marcsák Gergely, Csordás László, Zubánics László és Dupka György, a tipográfiáért Fábián Zoltán felel.

Muszka Sándor

Gyémántmozaik

Írásbeliség nélkül nem létezne civilizáció, tartja Miklóssi Szabó István, s mert úgy véli, a világ az ősi mítoszok mentén már nem értelmezhető (pedig látszólag mi sem kézenfekvőbb egy író számára), ezért újakat teremt. Saját világot hoz létre, keletkezéstörténettel, mitológiával, istennel, hétköznapi valósággal és saját megváltóval.

Nagygéci Kovács József

Kortárs magyar és lengyel riportirodalom a Jelenkor folyóirat legújabb számában

Az 1958-ban indult, idén már a hatvannegyedik évfolyamát számláló, pécsi kötődésű Jelenkor a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb sajtóorgánuma. A havi rendszerességgel megjelenő lap állandó sárga borítójával és minőségi tartamával összetéveszthetetlen szereplője a folyóiratmezőnynek. Oldalszámozásában is klasszikus folyóirat, az idei tizenegyedik szám lapjai 1169-tól az 1357-ig tartanak.

Acsai Roland

Az utolsó Tandori-füzetekből

A témájáról és stílusáról már címével sok mindent előzetesen eláruló Felplusztulás, leplusztulás című könyv a 2019-ben elhunyt Tandori Dezső utolsó, életében írt verseskötete, és idén jelent meg Tóth Ákos szerkesztésében. Darabjai 2018 és 2019 között íródtak, egészen a szerző haláláig.

Nagygéci Kovács József

Derűs élet és irodalom – csak bele ne zavarjon a délután fél négyes medve!

A Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat idei ötödik száma nem dupla szám, de kéthavi folyóiratként eleve duplának tekinthető, mind tartalmilag, mind terjedelmileg erőteljes, nagy. Rovatstruktúrája is mutatja a kiadói szándékot, mely szerint a lap ablak kíván lenni a kortárs magyar irodalomra.

Pál-Lukács Zsófia

The Continental Literary Magazin, az európai irodalom amerikai fóruma

2021. november 16-án a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében bemutatták a The Continental Literary Magazine-t, ennek kapcsán a Kultúra.hu portál már le is hozott egy interjút a magazin főszerkesztőjével, Jászberényi Sándorral és Pál Dániel Leventével, a Petőfi Kultúrális Ügynökség irodalomszakmai igazgatójával.

Czegő Zoltán

Kapu előtt kalapot!

Az emlékezés nemcsak takar, de takarít is. Mindkettőt jól kell végeznie, s akkor fontos dolgok nem, csak fölöslegesek tűnnek tova. Lőrincz György székely kortárs író késztet, lám, eme pszichológiai elmélkedésre, miután másodszor is elolvastam Isten köve című elbeszéléskötetét. Először tíz évvel ezelőtt, akkor még a Budapestről való visszaköltözésemmel voltam elfoglalva.

Nagygéci Kovács József

Képvilágok – A Vigília folyóirat új számáról

A gazdag magyar folyóirat-kultúra egyik legrégebben működő lapja az 1935-ben alapított, idén már nyolcvanhatodik évfolyamát számláló Vigília. Az alapítás óta eltelt csaknem kilencven évben csak egy év volt, az 1945-ös, amikor lapszám nélkül maradt a folyóirat.

Szilágyi Zsófia Emma

Klamm háborúja

„Tisztelt Klamm úr, ezennel átnyújtjuk önnek a hadüzenetet.”

Kai Hensel kortárs német drámaíró darabja, a Klamm háborúja alapján készített tantermi színházi előadást Novák János. A darab fordítója és dramaturgja Kovács Kristóf, a rendező munkatársa Hajsz Andrea, az előadó, azaz maga Klamm tanár úr pedig Scherer Péter.

Sántha Attila

Letehetetlen könyv

Három prózaíró és kilenc költő verseiből jelentetett meg antológiát a Petőfi Kulturális Ügynökség. Egy olyan kötetet kaptunk kézhez, amely megtalálta az egyensúlyt a több szerzőt felvonultató kötetforma és aközött, hogy mégis széles rálátást nyerjünk az egyes szerzők műveire.

Mizser Fruzsina

A mesevilág nem egy skanzen

Az utóbbi időszak igazi bátorságpróba volt kicsiknek és nagyoknak egyaránt, és sajnos ebben a mesében nem minden jó, ha a vége jó. Egy erdőben járunk, mélyen az ismeretlenben, a megpróbáltatások helyszínén, egy pandémiában. Idén, túl jó néhány hősies harcon, sokszor már csak a csodára várunk, és abból bőven kijárna mindenkinek. Budapesten, a Döbrentei utcában fáradt vándorként pihenhetnek meg gyerekek és felnőttek egyaránt: szélesre tárt kapukkal vár mindenkit a Mesemúzeum.

Helyőrség

12 óra - 54 költő – Indul a VERSMARATON

A Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség és az MTVA immár tizedik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénysorozatát, a VERSMARATONt.

Bagossy-Biró Barbara

A falu összes férfija - ajánló

Leczo Bence első kötetének elolvasása után Arany János szavai jutottak eszembe: „Nehéz dolog úgy rejteni, hogy egyszersmind világos legyen.” Valahol ebben rejlik ennek a kötetnek is a különbözősége.

Helyőrség

Megjelent a Nemzeti Évfordulóink 2021

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésében jelent meg a Nemzeti Évfordulóink legújabb kötete. A kiadvány a 2021-es év legjelentősebb magyar vonatkozású évfordulóit tartalmazza.

Nagygéci Kovács József

Szövegek az utószezonból – az Eső őszi számáról

Az 1998-ban alapított Eső szépirodalmi folyóirat kalandos történetét talán többen ismerik, én emlékszem arra az időre, amikor a Parnasszus mellékleteként jelentkezett lapszámokkal a folyóirat. A laphoz tartozó weboldalon elolvasható a közel negyedszázados történet, de a legfontosabb, hogy az Eső – több támogatónak is köszönhetően – él, működik.

Juhász Kornélia

„Így élek: az alsó polcra téve”

A Lélekszilánkok, Katona Nick első kötete 2021-ben jelent meg a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás gondozásában. A könyvben szereplő lírai szövegek mindegyike külön-külön is megállná a helyét, ugyanakkor a kötet egésze különleges játékra csábítja befogadóját.

Sántha Attila

Mindannyiunk feketemunkái

Valószínűleg nagyon kevesen mondhatják el Erdélyben, hogy életük valamelyik pillanatában nem voltak feketemunkások akár idehaza, akár Magyarországon, vagy a világ egy másik pontján. Ezért is tarthat számot nagy érdeklődésre Lövétei Lázár László döbbenetes könyve eme kiszolgáltatott munkások életéről.

Miklóssi Szabó István

A vers mint feketemunka

Ki hitte volna, hogy a kilencvenes évek erdélyi nyomorvalósága, a magyarországi feketemunka egyszer majd verseskötet formájában kuporodik elénk, nem kérve, követelve elégtételt a sok elhullt életért. Azokért, akik nem a meggazdagodásért, hanem a falni való kenyérért tengődtek az anyagországban. Lövétei Lázár László Feketemunkája az a valóság, melyet jobb visszaolvasni, mint megélni.

Szentmártoni János

Mindennapok a Nagy Háború árnyékában (Majoros Sándor: Az ellenség földje)

Majoros Sándor a pontosan és jól fogalmazó prózaírók közé tartozik. Mondataiban kevés a fölösleges szó, novelláiban a fölösleges mondat, történeteiben pedig a fölösleges rejtelem. Olvasóbarát, szimpatikus, humoros” – írja róla egyik kritikusa, amelyhez csak annyit fűzhetnék hozzá, hogy fölösleges rejtelem valóban nincs az írásaiban, ám annál több bennük a nyugtalanító, olykor abszurdba, mágikusba hajló elem.

Nagy Erika

Bennem a többi – A KMI 12 program szerzőinek 2021. évi antológiája

A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága (KMI) első antológiája egy esztétikus kivitelezésű, sokoldalú gyűjteményes válogatás, a magyar irodalmi élet színes skáláját tárja az olvasók elé. Nem egy könnyű hétvégi olvasmány, 12 szerző 171 verse és 12 prózája biztosítja az olvasónak, hogy ízelítőt kapjon három ország szerzőinek figyelemre méltó alkotásaiból.

Izer Janka

Négy betű: isszák és hordják, avagy a Pán Péter-szindróma napos oldala

A mindennapi életben még keveset, pszichológusi körökben azonban már egyre többet hallani a Pán Péter-szindrómának nevezett jelenségről, sajnos már most sokakat érint. A koronavírus pedig tovább növelte az ebben a „pszichés zavarban” szenvedők számát.

Ternovácz Áron

Az elfeledett hősök immár nem maradnak ismeretlenek

Az első világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A nagy háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Még gyermek voltam, amikor édesapám elmesélte a szépapám tragikus történetét, aki a szerb fronton veszett oda.

Bálint Tamás

Nyomot hagyó karcok – Szakács István Péter új kötetéről

A székelyudvarhelyi Szakács István Péter legújabb kötete rövid, humoros írásokat tartalmaz, amelyekből volt szerencsénk többet is közölni lapunk hasábjain. Az egészen friss, a nyomdából a napokban kikerült Zsebművészetben összegyűjtött, karcnak nevezett szövegek ennek rendje és módja szerint mélyek, és csakugyan nyomot hagynak.

Tóth Eszter Zsófia

Hogyan képzeljük el a világot?

Hogyan képzeljük el a világot 2000-ben? Gyakran kaptuk ezt feladatul az 1980-as évek általános iskolai rajzóráin. Lelkesen vetettünk papírra robotokat, űrhajókat és a levegőben repkedő különféle járműveket. Azt persze nem tudtuk megjósolni, amiben tényleg másmilyen lett az életünk: a virtuális forradalmat, a mobiltelefonok és internet világát nem láttuk előre.

Lódi Gabriella

Színek és fények útján

Maurits Ferenc alkotásaival a hetvenes évek óta képviseli a vajdasági magyar képzőművészetet, hozzájárulva annak nemzetközi művészeti standardokhoz való kapcsolódásához, műveinek sajátos, felismerhetően egyéni jegyeivel, stílusával gazdagítva azt.

Fekete J. József

Együtt és külön

Nem tűnt különösebben érdekfeszítőnek Chris Carter regényének kezdete, azt hittem, csalódnom kell az egész műben. Egy fiatal, halálra kínzott nő holttestét fedezi fel egy éjjeli kerékpáros egy elhagyatott helyen, a rendőrség megállapítja, hogy a póz, amibe helyezték a hullát, valami üzenetet hordozhat, meg a környék is beszédes lehet, noha nem maradt az elkövető után semmi árulkodó nyom.

Szalai Klaudia

A Visegrádi Négyek országainak legjobb illusztrátorai

A PesText fesztivál alkalmából kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely a Visegrádi Négyek országainak legjobb kortárs illusztrátori munkásságából mutat be válogatást. A 16 alkotó illusztrációs grafikái nagyméretű printeken és az eredeti könyvekben egyaránt tanulmányozható. A tárlat a világszínvonalú közép-európai illusztrációs művészet új tendenciáit reprezentálja.

 

Szőke Anna

Összehasonlító vizsgálódások

A magyar, különösen a vajdasági néprajztudomány nagyon sokat köszönhet a közelmúltban elhunyt Jung Károlynak. Ő az egyetlen, aki a hagyományos komparatív módszerekkel és tudományos szempontrendszereket követve építkezett. Folklorisztikai életművét az összehasonlító vizsgálódások határozzák meg.

Juhász Kornélia

Egy tartalmas élet

George R. R. Martintól származik az idézet, miszerint: „Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal.” Százdi Sztakó Zsolt Életem történetei – Első ötven évemből című könyve anekdotikus gyűjtemény, melyeknek segítségével megismerhetjük egy önmagát „zakkant, álmodozó, önjelölt világmegváltóként” jellemző író megpróbáltatásokkal teli útját az önelfogadás felé.

Nagygéci Kovács József

A történeted – Füst Milán A feleségem története című regényéről

Füst Milán azzal, hogy Störr nevében ad címet a regényének, egy olyan megfigyelői pozíciót foglal el, melyből, ha sikerül, a teljes folyamatra rá lehet látni. A könyv lassan nyolcvan éve tartó sikere, az, hogy mind a mai napig alkotók, művészek lépnek közel hozzá és próbálják a maguk nyelvén újramondani Störr és felesége történetét, azt mutatja, hogy Füstnek sikerült mindez.

Helyőrség

A hűtlen feleség – Magyarország első bűnügyi táncdrámája

A hűtlen feleség által újra rácsodálkozhatunk népi kultúránk, hagyományaink gazdagságára, páratlan zenei, táncos és történelmi örökségünkre. Ám a bűnügyi táncdráma rámutat arra is, mindezek ellenére sem vagyunk legyőzhetetlenek – ha az ellenfelünk a szerelem…

Fodor István

Csantavér és a nagy háború

Minden háború átkos esemény az emberiség számára, még ha némelyiket igazságosnak is véljük. A történelem mégis legfőképp háborúk sorozata hosszabb-rövidebb békeidőszakokkal. A történelemkönyvek szerzői pedig több évtizedes békés fejlődést rendszerint rövidebben foglalnak össze, mint néhány év háborús vérengzéseit.

Lódi Gabriella

Vizualitás és irodalom(elmélet)

„Így csorognak alá Maurits rajzain a fekete testből kiinduló, majd egészen a kép keretéig folyó ráncok, »ezer rovátka rajza«, azok a ráncok, amelyek az egész képet behálózzák, egyszerre repedések is ezek a ráncok…

Fekete J. József

Szomorú tárgy – vidám művészet

A kötetben a művész 160 festménye jelenik meg 110 dokumentumfotó mellett, plakátok, borítók társaságában. A kettős jubileumi album annyira meglepte az egyik magyarországi könyvterjesztőt, hogy szerzőjeként Máriás Béla helyett dr. Máriás Antalt, kiadójának pedig a Kossuth Kiadót jelölte meg. (Egyiket sem találta el.)

Budai Ágota

Sorok és képernyők között

Gyorsan változó világunkban, ahol a szokások és gondolatok állandó mozgásban vannak, a szórakozás módjai és az erre szánt tartalmak, valamint az újonnan született gyártási és megosztási felületek gyökeresen megváltoztatnak minden mostani és jövőbeli generációt.

Zsidó Ferenc

A székely ember karakterológiája

Ugyanazt gondoljuk-e magunkról, amit mások gondolnak rólunk? Változik-e, ha igen, mennyit a nemzetkarakterológia az idők során? Egyebek közt ezekre is választ kaphatunk a Székely Könyvtár könyvsorozatban megjelent A székelyek (rólunk írták) című antológiából, amelyben nem székely (magyarországi, angol, francia, szász, román stb.) szerzők vallanak arról, milyennek látják a székelyt.

Miklóssi Szabó István

A véglények írója – Cormac McCarthy

Amerika jelenkori irodalmának egyik legjelesebb képviselője, aki nem kevés vesződéssel jutott el a csúcsra, annak ellenére, hogy már fiatalon feltűnést keltett. Cormac McCarthy (1933) olyan világokat jelenít meg műveiben, amelyek ugyancsak próbára teszik az olvasók idegeit.

 

Czegő Zoltán

Mit teremt a költő?

Soha nem olvastam együltömben és pászmáslag* ennyi verset gyors egymásutánban, majd újból. Székely-Benczédi Endre az eleven és egyetlen, egyszeri élet teljes hiábavalóságának prédikációit adagolja falatról falatra, faltól pokolsárig.

 

Mihályi Katalin

Kalandozások könyve

Egy átfogó, részletgazdag, sokak alapos, komoly kutatómunkáján alapuló képes kincsestárat, rendhagyó útikalauzt vehet kezébe az olvasó. Markáns képet, összegzést kaphat arról, hogy mi mindent hagytak ránk nagy, neves és névtelen elődeink a szellemi kulturális örökség terén, amit mi híven őrzünk, belakunk, tartalommal töltünk meg.

Fekete J. József

Hoppácska, oda a világ!

A tudósok még 1906-ban megjósolták, hogy az éltető Napunk sárga törpéből robbanásszerű sebességgel vörös óriássá válik, amely mindent felfal, ami útjába kerül. A későbbi tudósok nem cáfolták ennek az eseménynek a bekövetkeztét, csakhogy ötmilliárd éven belül nem számítottak rá.

Lódi Gabriella

Ifjú versíró nemzedék

A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium egykori és jelenlegi diákjainak verseit tartalmazza ez a kötet. A benne szereplő fiatal szerzők azon nemzedék tagjai – a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején születtek –, akik egy sajátos alanyi és traumalírát képviselnek a kortárs vajdasági magyar költészetben.

Király Farkas

Közeledés Bácskához

Köztudott – legalábbis Majoros Sándor Az eperfa nyolcadik gyökere című regénye szerint Bácskában az –, hogy minden rendes eperfának hét gyökere van. Egy nyolcadikat csak abban az esetben ereszt a földbe, ha valamilyen jelentős szerencsétlenség éri a fát.

Tóth Eszter Zsófia

Az utolsó indiánkönyv

Indián – ha e szót meghallom, két képzettársításom kötődik hozzá. Az egyik Indián, polgári nevén Fogarasi András, aki a Nagyfa galeri tagjaként vált híressé. Egyik kedvenc interjúalanyom, akivel napokon át lehet beszélgetni hippiségről, szabadságról és arról, hogyan gyűjtöttek Radics Béla gitárvirtuóznak, mert Bélának nem volt erősítője.

Dzsubák Tamás

Az örökség

Ezeket az emlékeket most Nádas Péter Egy családregény vége című regénye hozta felszínre. A hőse egy kisfiú, akit a nagyszülei nevelnek, és akinek a nagyapja sokat mesélt, önmagáról, hitről, kételyről, háborúkról, sorsokról, menekülésről, cselről, örökségről, többnyire a padláson.

Szilágyi Diána

„Engem odaadtak”

A Régimódi történet Szabó Magda magánmitológiájának alapregénye. Kronológiáját tekintve is, hisz egészen messze, a szépapákig visszamenően mutatja be családjának történetét. A regény kulcsfigurája, a történetcsoportokat összekötő személy az édesanya, Jablonczay Lenke, akinek emléket kívánt állítani a művel.

Lódi Gabriella

A gonosz gyökerei

A Hogyan veszejtsük el a vámpírt című regény a „felsőbbrendű erkölcs” paradoxonának létrejöttét beszéli el egy elképzelt szembesítés során, huszonhat levél, két utóirat és egy vallatási jegyzőkönyv lapjain. „A beismerés saját bűnösségünk belátása a bűntény objektív (logikai) terében” – olvashatjuk a regényben.

Klamár Zoltán

A megismerés fontossága – Szellemi építőkövek egy újabb darabjáról

Már a címe is sokat sejtető a szép kiállítású, keménykötésű könyvnek. Valójában mégis az alcím igazítja el minden kétséget kizáróan az olvasót: Néprajzi és szociográfiai jegyzetek Nyugat-Bácskáról és más vidékekről, olvashatjuk a főcímet értelmező szöveget.

Ágoston Szász Katalin

A megkerülhetetlen paradicsom

Ádám Gyula 1961-ben született Csíkkarcfalván, Székelyföldön. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakán végzett, fiatalkora óta készít fényképeket többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, a székelyföldi és a szórványbeli emberekről, sorsokról.

Bonczidai Éva

Ki hozza vissza? – A színpadon: Jászai Mari és Szilágyi Enikő

Mit tudhatunk ma Jászai Mariról? Mi jut el hozzánk abból, amit a szavak nem tudnak megragadni? Mit érzékelhetünk ma az ő lényéből? Sem mozgókép, sem hangfelvétel nem őrizte őt meg nekünk, ezért is fontos vállalás Szilágyi Enikőé, aki Mi lennék nélküled? címmel Jászai Mari naplójából, vallomásaiból és saját reflexióiból készült darabot vitt színre.

Szilágyi Diána

„Csak a sarum csattog, Kedmah!” – Mészöly Miklós Saulusáról

Mészöly Miklós a Saulusban nagyon szépen építi fel annak a férfiúnak a lelkivilágát, a karakterét, aki a templomi rendőrség megbízható, alapos és végletesen lelkiismeretes üldözőjéből az áruló rabbi hívévé válva az egyik legnagyobb keresztény hittérítő lett, Szent Pál néven. A regényben nincs ott a bibliai megérkezés, és az Apostolok cselekedeteiből ismert megszólíttatás, csak az oda vezető út, amely ezen a szikár, kiégett térségen át vezet Jerusalajimból Damaszkuszba.

Szalai Klaudia

Amíg tart a korona, tart a „Julimitáció” is”

Fazakas Júlia Básti Lajos–díjas színésznő Székelyudvarhelyen született, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen tanulta a mesterséget. 2000 óta él Budapesten, azóta pedig számos színházban játszott, többek között a József Attila Színházban, az RS9 Színházban, a Stúdió K-ban, a Trip hajón, valamint a Tatabányai Jászai Mari Színházban is találkozhattak vele a nézők.

Bálint Tamás

A sírásó a nap végén az utolsó kocsmában sörözik

Kopriva Nikolett debütkötetének borítója – melyhez a szerző édesapjának festményét használta fel a kiadó, noha ő maga is kacérkodik a képzőművészettel, ráadásul igencsak magas szinten – előrevetíti azokat a festményszerű képeket, melyek versenként végigvezetnek a könyvön.

Pál-Lukács Zsófia

„Tudjuk, miről beszél”. Borbély Szilárd: Kafka fia

Leginkább Az olvasóhoz című fejezetet ajánlanám sokszori olvasásra – de persze az egész életművet is – Borbély Szilárd Kafka fia című könyvéből, ami a Jelenkor Kiadó életműsorozatában, posztumusz kiadásban jelent meg idén júniusban.

Farkas Wellmann Endre

A nagy változások korát éljük – inetrjú Szilágyi Enikővel

Ezek a gondolatok, ez a rengeteg megoldásra váró feladat, ez a nemzetféltő állandó készenléti állapot, amellyel már Jászai Mari korában is meg kellett küzdeni, adták az impulzust ahhoz, hogy megszólaljak és közös sorsot formáljak az elődeinkkel, és kortársakként hozzam vissza őket a jelenbe.

Szalai Klaudia

Kerítéskiállítás Mészöly Miklós emlékére

A kerítésre felaggatott tizenöt tabló Mészöly Miklós életrajzának olyan kiemelt szegmenseibe enged betekintést, mint születésének pillanata, az íróvá válás útja, s helykeresése, valamint pályájának csúcsa, s végül „az ünnepelt búcsúja”. Dr. Gróh Gáspár szavaival élve a tárlat lehetővé teszi, hogy ha csak egy röpke pillanat erejéig is, megérezzük azt a Mészöly-örvényt, amelynek erejét csak magunkban, lelkünk mélyén érthetjük meg igazán.

Juhász Kornélia

Vándorló mitológia

Polgár Anikó Poszeidon gyöngyszakálla című tanulmánykötete 2020-ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Alcíme sokat elárul a mű tartalmáról: Görög-latin intertextusok nyomában, Janus Pannoniustól Weöres Sándorig.

Nagygéci Kovács József

Valóban határtalan

Fontos volna kölcsönösen ismernünk egymás mindennapjait, éljünk bár az úgynevezett anyaországban vagy a határokon túl. Ebben elsősorban a személyes kapcsolatok segítenek, de hasonlóan szükséges, hogy időről időre legyenek olyan dokumentumok, melyek rögzítenek egy állapotot, megmutatnak helyzeteket, eseményeket és tendenciákat, azaz egyfajta, térben és időben is használatos kalauzként működnek.

Száraz Pál

Dunasápújfalu értékei

Nemcsak illő, hanem fontos dolog ismerni múltunkat, gyökereinket. A mondás szerint az erős gyökerű fát a vihar nem dönti ki, viszont a korhadt gyökerek a szélnek sem tudnak ellenállni. A dunasápújfalusiak erős gyökerűek, s a gyökerek még erősödhetnek, ha ők is úgy akarják.

Marcsák Gergely

„Látnunk kell egymást!” – Naplóbejegyzés az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztiválról

Karanténba jön? – kérdezte a határőr, miután magához intett. Kezemben szorongattam a felettesétől kapott végzést, miszerint én, a költészeti fesztiválra tartó beregszászi lakos, hivatalos úton vagyok, és „karanténmentesen, korlátozások nélkül” léphetek Magyarország területére. Eljött az idő, hogy ezt az ütőkártyát – önelégült mosolyomat leplezve – kiterítsem.

Pál-Lukács Zsófia

„Nem szállt ki belőlem a lélek” - Jászberényi Sándor: A varjúkirály

„Mindig nagyon érdekeltek a végletek” – vallja egy helyen Jászberényi Sándor, „az apokalipszis krónikása”, akinek neve összefonódott elsősorban és legfőképp a Közel-Keleten, Afrikában élő keresztények millióinak sorsáról, az iszlamista pártok konfliktusáról, illetve a frontvonalon zajló életről hírt adó haditudósító szerepével.

Szalai Klaudia

Hatvan év a világ körül

A Hátizsákomban a glóbuszom olyan helyekre is elviszi az olvasót, amelyek már nem, vagy csak töredékeikben léteznek, lelki szemeink előtt újjáépülnek a háborúk által lerombolt műemlékek. Végigbarangolhatunk Panamán, felfedezhetjük Albánia eddig még ismeretlen hegyvidékét, s megismerkedhetünk a maják kultúrájával és szokásaival is.

Acsai Roland

„Elmúlik egy korszak” (Jász Attila Bölénytakaró című könyvéről)

Jász Attila régóta az egyik kedvenc kortárs költőmnek számít. Összetéveszthetetlen, irodalmi divatoktól független hangja könnyedségében súlyos, szelídségében-gyengédségében erős és csendességében hangos, ezért is annyira találó álnév költőnknek a Csendes Toll. Írói stílusát a zenében a dzsesszhez, a képzőművészetben az akvarellhez hasonlítanám.

Zsidó Ferenc

Koloncos költősors

Tépelődöm, miért nem kívánkozik ki belőlem „normál”, elemző kritika Farkas Árpád Nem ilyen lovat akartam című, összegyűjtött esszéit, glosszáit, tárcáit, riportjait, a véle készült fontosabb interjúkat tartalmazó kötetéről. Talán azért, mert túl monumentális (655 oldal) a kötet?

Szilágyi Diána

Hitelesség és felidéző erő – Szávai Géza Polcz Alaine-könyvéről

Vajon mit mutat meg rólunk, igazi valónkról néhány tucat fénykép? Nem a művészi tökélyre törekvő, a filterekkel manipulált, az előre beállított, hanem az, amit egy barátunk készít rólunk, nemritkán figyelmeztetés nélkül, kávézás, kirándulás, beszélgetés közben. Egy szerető szem másképpen lát, és talán a fotókon is másképpen láttat?

Palkovits Edina

Búcsúlevél az ikonikus zongora manufaktúrájához

Az elektromoszenei szcénában ismert Iamyank nyúzott már elektromos gitárt hegedűvonóval, generált végtelen loopokat, de ez az első alkalom, hogy a zenész-producer szólózongora-anyagot jelentet meg. Iamyank Una notte (Egyetlen éjjel) című albuma búcsú és tisztelgés a tavaly őszig a Dunakanyar szívében, Vácott működő Klavins Piano Manufaktúra előtt. A hanganyagot egy kisfilm is kíséri.

Györgyei Szabó Magdolna

Senki sem az, akinek először látszik

Felkelés, rablás, szökés, gyilkosság, nyomozás, viszály, személycsere – Jules Verne jól ismert, izgalmakat, csavaros fordulatokat hozó és sodró lendületű stílusa A dunai hajós című klasszikusát is meghatározza. A könyv először 1908-ban jelent meg, három évvel a francia író halála után, később az egyik legnépszerűbb és legolvasottabb műve lett Magyarországon is.

Rácz András

A trónörökös vadászkalandjai

Aki gyermeki fejjel kedvelte a vadászkalandokat, ám évtizedek óta nem forgatott efféle irodalmat, az alaposan meglepődik majd, ha kezébe veszi Rudolf főherceg Tizenöt nap a Dunán címmel újra kiadott írását. A bájos vadásznapló persze nem azért érdekes, mert láthatjuk, hogyan lődözött ritka és kevésbé ritka madarakat a trónörökös és kísérete, hanem inkább azért, mert megmutatja, hogyan gondolkozott tájról, vadról, népről, országról, irodalomról és tudományról, de akár még az időbeosztásról is őfelsége.

Döme Barbara  

Sodró regényfolyam

Embert próbáló vállalkozás úgy bemutatni a Duna-táj történetét, hogy az hiteles legyen, tanítson, erkölcsi és egyéb értékeket közvetítsen, szórakoztasson, emellett pedig a környezet és a család megbecsülésére is buzdítson. Kabdebó Tamás Danubius Danubia című monumentális, három kötetből álló regénye mindezt tudja, sőt még ennél többet is, nem csoda, ha sokan úgy nyilatkoztak róla: kötelezővé tennék az elolvasását.

Györgyei Szabó Magdolna

Időutazás a Duna mentén

A Duna titkaiba akkor is érdemes belemerülnünk, ha soha nem érdeklődtünk a bélyegek iránt. A száraz történelemlecke helyett ugyanis az író valódi, magával ragadó utazásra visz minket, olvasókat a legnemzetközibb folyó mentén, évezredeken keresztül és kasul, sorsfordító, néha kalandos, máskor kevésbé ismert történetek által.

Fekete J. József

Az intézményesített hazugságról – A hatalom hátteréről, a háttérhatalomról

Az internetnek nem mércéje az igazság. Ezt attól fogva tudjuk, ahogy megjelent a fake műfaja, amiről a képernyő előtt ülő tudja, hogy NEM IGAZ, de kukkolóhajlama odaszegezi tekintetét a kellemetlen helyzetbe montírozott celebekre, politikusokra, az önmagánál butábbnak és esetlenebbnek tűnő személyre. A szórakoztató hamisítás kiterjesztette igényét a tájékoztatás egészére, miközben maga is megváltozott, már nem szórakoztatni akar, hanem a hamisat igaznak állítva uralkodni kíván az egyénen és általa a közösségen is.

Mihályi Katalin

A harang szava

Az emlékezet véges és sokszor csalóka. Ezért jó, ha egy adott korról az abban az időben megjelent írásokat újra elolvashatjuk. Főképp, ha csak néhány évtized választ el bennünket attól az időszaktól. A Bálint Sándor most megjelent kötetébe beválogatott írásoknak – cikkeknek, vezércikkeknek, karcolatoknak, elemzéseknek – a döntő többsége a nyolcvanas, kilencvenes években, illetve a kétezres évek elején keletkezett.

Miklóssi Szabó István

Káli István: Áll az ördög, s csodálkozik

Káli István nem tartozik a könnyen olvasható szerzők soraiba, barokkos mondatai olykor próbára teszik az olvasót, igaz, azt is lehet mondani, hogy az ilyen típusú mondatokra való figyelés jobban bevonja világába az olvasót, hiszen nem tűri, hogy figyelme elterelődjön.

N. Juhász Tamás

Hetvenhét írás a fantasztikumról

H. Nagy Péter Mikromechanizmusok: Kétperces írások SF-művekről című kötete 2020-ban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában Dunaszerdahelyen. Ahogy azt már a cím is elárulja az olvasónak, olyan kötetről van szó, amely több rövid recenziót foglal magába egy-egy tematika, kérdés köré szervezve azokat.

Leczo Bence

BoJack Horseman

Simpson család, Futurama, South Park, Family Guy, Kertvárosi gettó, Gravity Falls, Archer és még páran már kitaposták a felnőtteknek szóló animációs sorozatok útját. Amikor a rajzoltság inkább esztétikai elem, mint megúszás, miközben birtokolja a mesék erényét is, vagyis a fantasztikus és a meghökkentés legegyszerűbben megoldható ábrázolásmódját. A felsorolt elődök sorába csatlakozik a BoJack Horseman című hatévados sorozat, azonban sikerült bővítenie is a keretet. Az utóbbi évek (évtizedek) legmeghatározóbb drámasorozatát kaptuk Raphael Bob-Waksbergtől, aki mert nagyot kockáztatni. És bejött.

Szalai Klaudia

Három nap, négy éjszaka – Regős Mátyás Tiki című regényének ajánlója

Regős Mátyás 1994-ben született Budapesten, római katolikus családban. Gyermekkorát Kőbányán töltötte. Magyar–hittan osztatlan tanár szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg ugyanitt, az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. 2019-ben jelent meg első könyve, a Patyik Fedon élete című verseskötet. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója.

Bálint Tamás

A líra politikája

Dimény Lóránt a harmadik évezred első tizedének delén az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholyában talán az egyik legígéretesebb indulónak tűnt (noha ezt az „indulást” valójában egy korábban megjelent, de feledésbe merült verseskötet, valamint a Menta utáni lírai némaság formájában kell értelmezni).

Szente B. Levente

Az Odú oltalmában

Kemenes Henriette elsőkötetes nagyváradi szerző verseit személyes, érzékeny hang jellemzi. Kemény István azt írja: „Kemenes Henriette hiperérzékeny versei menedéket keresnek az élőlényeknek a fullasztóan szűkös világban, odút, ahol éppen elférünk, és még levegőt is kapunk. Teret és időt nyitnak oda, ahol azt hittük, nincs hely: kifordítják a barlangot, és zöldhatárt tesznek a hétfő és a kedd közé, hogy átszökhessünk rajta a jövőből a múltba, és vissza is, ha kell.”

Nagygéci Kovács József

A hazanézőn állva

„A kérdés megnyugtatóan rendeződött, az Akadémia állást foglalt, engem mégis tovább foglalkoztat a kérdés. Ki a székely? Mi a székelység legfőbb ismérve? Székely az a magyar ember, aki a Székelyföldön született? Székelyföldön, székely szülőktől? És ott is él? És ha nem a Székelyföldön, de székely szülőktől született? Vagy ha csak az egyik szülő székely? Székely az, akinek az anyja székely? Székely az, aki székelynek vallja magát?

Varga Melinda

„Halántékod gránátalmagerezd” – Lackfi János istenes versei

Az Úristen nem a felhők között üldögélő szakállas öregúr pálcával a kezében, aki alig várja, hogy végre lecsapjon ránk, apróbb mulasztáson vagy égbekiáltó bűnön kapjon rajta, hanem egy önzetlenül szerető társ, aki segít kikecmeregni a bajból. Lackfi János #Jóéjtpuszi című kötete nehéz témához nyúl, a Fennvalót próbálja a mindennapi emberrel megértetni.

Lódi Gabriella

Tündérlak virágoskertje

Hiánypótló irodalomtörténeti kötet Mák Ferencnek a Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent munkája, amely a XIX. század végének feltérképezésével tekinti át alapos részletességgel vidékünk irodalmi múltját.

Mihályi Katalin

Alkotás és lélek

Izgalmas időutazásra invitál bennünket Péter László, évezredeket felölelő utazásra. Legyen szó a görög kultúráról, Dürer fametszeteiről, Leonardo Az utolsó vacsora című festményéről, Kondor Béla „hajnali szépségű” grafikáiról; mindig úgy ír a művészeti alkotásokról, hogy az adott kor eszméi, az akkori ember, művész világlátása, gondolkodásmódja is benne van.

Molnár Tibor

Képeslapreneszánsz – Délvidéki képeslapok a XIX. és XX. századból

A mondás szerint egy kép többet mond ezer szónál, és ez a megállapítás érvényes a képeslapokra is. A XXI. század embere vizuális típus: olvasás helyett szívesebben nézeget képeket, hiszen – amellett, hogy szellemileg kevésbé megterhelő – ezzel rövid idő alatt relatíve több információhoz jut. Nem véletlen, hogy reneszánszát éli a fotók és képeslapok gyűjtése, azok digitalizálása. A digitalizált képek pedig megjelennek a virtuális térben, és a közösségi oldalakon is nagyon népszerűek.

Acsai Roland

„Balassi-strófában Babits-ima” - Halmai Tamás Az egyetemes Babits című könyvéről

E könyv írója amellett, hogy nagyszerű, unikális költő, az irodalmat, a szakmáját remekül ismerő irodalomtörténész és esszéíró is. Esszéista hozzáállása némileg Babitséra emlékeztet, aki irodalomtörténészként is nagyot alkotott ‒ gondoljunk csak Az európai irodalom története című művére ‒, vagy Szerb Antal is eszünkbe juthat róla, pontosabban egy olyan Szerb Antal, aki nemcsak prózaíró, de lírikus is.

Fekete J. József

Miért nem maradhat Róma kivilágítatlanul?

X. Leó pápa alatt ért tetőpontjára a reneszánsz egyház dölyfös, dőzsölő uralma, a pápa is búcsúcédulákat árult, ez a bűnbocsánati lehetőség az egyházi hatalom legjövedelmezőbb üzletágának számított. Az üdvösséggel való kereskedéssel szemben indult el a reformáció, és ezáltal lettek Luther Márton és a pápa esküdt ellenségek.

Pál-Lukács Zsófia

„Mit is kell megbocsátani?” – Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

Ígér valamit az olvasónak Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat című, harmadik novelláskötete; a novellák felmutatják a szabadulás lehetőségét a sorsszerűség sémái alól, az olvasók megtalálhatják bennük a saját életükhöz, kérdésfeltevéseikhez is közel álló forgatókönyvet...

N. Juhász Tamás

Megfagyott mozdulatok – Mellár Dávid Vagy valami egészen más című kötetéről

Nem túlzottan rajongok a kortárs költészetért, mert a szerzők sokszor túlzottan a formaiságra helyezik a hangsúlyt. Ennek következményeképpen elveszik az érzés és a mondanivaló, amely mindenképpen fontos, hogy megjelenjen bármilyen jellegű írásban is.

Kulcsár Gábor

A kamera tisztelgése, avagy irodalom a filmvásznon

„A könyv mindig jobb!” Valószínűleg mindannyian találkoztunk már ezzel a kijelentéssel, és attól függetlenül, mennyi ráció lapul mögötte, egy dolgot egyértelművé tesz: sokak szerint ez a két művészeti forma szemben áll egymással. Pedig erről szó sincs, már csak azért sem, mert a filmművészetnek sok más önkifejezési forma mellett az irodalom is meghatározó összetevője.

Bálint Tamás

Mind, mind alusznak a dombon

„Hol van Elmer, Herman, Bert, Tom és Charley, / a nyúlszívű, a vasgyúró, a málé, a szeszkazán, a bajnok?” – a címben a válasz.

Kovács Jolánka

Vannak még vidékek

Igazán különleges élményben lehetett része annak, aki olvasta Fellinger Károly Csatangoló (2019), Barangoló (2020) és Lófráló (2020) című hangulatos gyermekversköteteit, hisz ezekkel a versikékkel bejárhatta a Felvidék magyarlakta településeinek nagy részét.

Nagygéci Kovács József

Hány ezer év egy élet? – Rejtő Jenő (kép)regényes élete

Az Erdélyi Szalon Kiadó a múlt év végén egy igazi különlegességgel örvendeztette meg a Rejtő-olvasók még mindig jelentős (és generációról generációra megújuló) táborát.

Miklóssi Szabó István

Vaszilkó Bence: Vénusz légycsapója

Ebben a pikareszk kisregényben van minden. Már az első oldalon szembesülünk a Vatikán hörcsögének kirúgott gondozójával, aki ugyancsak kétes értékrenddel rendelkezik, kapunk hozzá egy Grófot, aki nem is igazi gróf, de a lényeg, hogy egy rezesbandát akar megszelídíteni.

Miklóssi Szabó István

Az ajtó másik oldalán: tehetség

Gyűjtsünk csokorba tizenhét érdekfeszítő írást – elbeszélést, novellát –, találjunk ki egy viszonylag hangzatos címet, jelentessük meg ízléses könyvben, amely kiállja az idő (keménytáblás) próbáját. Mi kell még a sikerhez? – semmi, mondhatja egy laikus. Nono, azért szükségeltetik hozzá Gerencsér Anna tehetsége is.

Ágoston Szász Katalin

A csillagszemű juhász

Bék Timur Aszterión című debütkötetének mindhárom ciklusa kiváló költeményekből áll össze. Üdítő jelenség a fiatal kortárs lírában, hogy az 1997-ben született költő nem csak a szerelemről és annak vonatkozásairól ír.

Kurcz Ádám István

Megjelent Gion Nándor életműkiadásának 7. kötete

Idén nyolcvan éve, hogy megszületett Gion Nándor vajdasági magyar író, forgatókönyvíró, aki a határon túli alkotók közül elsőként kapott József Attila-díjat, még a rendszerváltás előtt.

Szabó Annamária

A Fokos zenekar Zengető című lemezéről

Karácsony előtt jelent meg a Fokos zenekar Zengető című lemeze a Nemzeti Összetartozás Éve – Vajdaság programsorozat keretében. Ez a kiadvány rendhagyó módon megzenésített verseket tartalmaz, amelyekből többet hallhattunk már a zenekartól az elmúlt tíz év során.

Mihályi Katalin

Bánáti és bácskai történetek

Németh Ferenc e kötetben a Bácsország folyóiratban az elmúlt tíz-egynéhány évben megjelent írásaiból közöl válogatást. A Bánáti történetek fejezetben többek között arról olvashatunk, hogy az Al-Duna vízszabályozási munkálatai során Bánátot is útba ejtette Széchenyi István, aki naplójában csak szűkszavúan számol be arról, hogy 1833. szeptember 1-jén érkezett meg Törökbecsére.

Reczai Lilla

Túlélni? Túlélni!

Megrázó történet egy betegségről, amely gyakran végződik halállal. Buday Mária Túlélőshow a javából című könyve nyíltan beszámol a vastagbélrákkal küzdő Kárpáthy Mária mindennapjairól, a kórházakban és a kivizsgálóhelyiségekben szerzett kellemes, olykor nagyon kellemetlen élményekről, tapasztalatokról.

Lódi Gabriella

Közös múltunk fordulópontjai

A Belgrádi Magyar Intézet (Collegium Hungaricum) szervezésében 2019 februárjában A keresztény Európa határán címmel lezajlott nemzetközi tudományos konferencia anyagát tartalmazza ez a kötet, a Forum Könyvkiadó egyik legújabb kiadványa. A régió elismert történészei, kutatói előadásaikban a magyar–szerb történelmi múlt jelentős eseményeit, fordulópontjait elemezték.

Budai Ágota

Családterápia mesehősöknek

Serena Valentino azzal, hogy a királynő gyásszal és bántalmakkal teli életútját veti papírra, egy olyan élettörténetet ad a mesevilág egyik leghírhedtebb antagonistájának, amivel emberibb lesz. Bár nem szorul minden gonosztett magyarázatra, és vannak olyanok is, amelyeket tudatosan elutasítunk, a másik oldalon álló hős tettei mögött húzódó motivációk megértése a természetes empatikus készségek fejlesztésének és az emberi természet komplexitásának elemzésére, megértésére is szolgálnak.