Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai között rangos hely illeti meg Klamár Zoltán magyarkanizsai néprajzkutató Örökségünk című kötetét, amely idén már harmadik kiadását érte meg. Az elsőt még 1995-ben jelentette meg a Cnesa Könyvkiadó, majd 1996-ban a másodikat is 1000 példányban. Azóta is keresett könyv ez a Magyarkanizsa múltját és jelenét vizuálisan és leírásban is bemutató publikáció, amelynek megmaradt különleges alakja, de a finomabb papírra nyomtatott, szemet gyönyörködtető kivitelezése már eltér az előző kiadásoktól.

Saitos Lajos

Lélekbogáncs

Fellinger Károllyal kapcsolatban a recenzens nemrég azt próbálta sugallni, hogy itt lenne az ideje egy részösszegző kötet megjelentetésének. S lám: ahogy azok a sorok megjelentek, költőnk útjára is bocsátotta válogatott verseit Lélekbogáncs címmel.

Ferencz-Nagy Zoltán

„Méltatlankodik beszélni nem tud”

Károly Dorina Nős tények című kötetében arról szól, hogyan lehet jelen lenni s e jelenlétben a másikkal kapcsolatot teremteni egy olyan világban, ahol a gesztusok annyira telítődtek, hogy már csak a testiség ragadható meg belőlük, s ahol a „most” dekódolásához egy végtelenül összetett és ugyanakkor töredezett térben kell tájékozódni.

Póda Erzsébet

Sárkány a rúnaköveken

 Kemény, sötét és hideg világ a vikingek kora. Erősnek, elszántnak és persze okosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember életben maradhasson ilyen zord körülmények között. Hát még, ha egy ismeretlen és kegyetlen tüzet okádó fenevad is megjelenik rögtön az első fejezetben, ami nem kímél senkit és semmit. Így a történet sárkánytámadást túlélő hősei számára nem marad más, mint az addigi életüket tönkretevő tűzokádó nyomába eredni, és leszámolni vele.

Kudelász Nóbel

Az önmagunkhoz vezető labirintus

Amint világossá válik, hogy az emberiségnek befellegzett, ha a Föld elpusztítását már nem lehet meg nem történtté tenni, legalább egy számvetés erejéig szembe kell néznünk önmagunkkal: hol mit rontottunk el? Miért pusztít többet, mint amennyit épít az ember? Miért törvényszerű, hogy a fejlődés ütemével megegyező sebességgel közeledik a megsemmisülés? Menthető-e még a helyzet? Ezen kérdések megválaszolására tesz nagyon szép kísérletet legújabb regényében Horváth László Imre.

Pál-Lukács Zsófia

„Égi kéz lövelt beléje / lángokat” – recenzió

Petőfi élettörténetének hasonlóan provokatív, olykor szélsőséges megítéléséből éppúgy nem volt hiány az elmúlt 170 esztendőben, mint közhelyekig ismételt értékeléséből (az utóbbiból volt több), ami azt jelenti, hogy szuperlatívuszokban beszélünk róla ma is: ő a legismertebb magyar költő, a legtehetségesebb géniusz, a legnagyobb forradalmár, akinek hatásköre már életében túllépte az irodalom színterét. Így idén és 2023-ban, a költő születésének 200. évfordulójának ünneplésekor nemcsak az irodalmi szerepvállalására helyeződik kiemelt figyelem, hanem a kulturális emlékezet szempontjából is

Kincses Krisztina

Mi is a valóság? – Recenzió Vöröskéry Dóra Röpképtelen madarak című debütkötetéről

A bináris sémák által meghatározott világunkban már képtelenség bármit is végleteit figyelmen kívül hagyva megítélni vagy magyarázni, így maga az irodalom és annak kisebb-nagyobb részei is mind ellentétpárok köré szerveződnek. Erre a szilárd talajra épül az irodalmi gondolkodás egyik legjelentősebb szeleteként megmutatkozó dekonstrukciós olvasáselmélet, vagy a magának egyre nagyobb hírnevet szerző fantasyirodalom, amely a képzelet és a valóság végeláthatatlan ütköztetésében képződik meg.

Oláh András

Lenni vagy nem lenni – Böszörményi Zoltán kötetéről

Új kiadásban került a könyvesboltokba Böszörményi Zoltán Regál című regénye, amit az első megjelenés óta több nyelvre is lefordítottak. (Egyebek közt angol, francia, német, román, lengyel és orosz nyelven is eljutott az olvasókhoz.) Mivel a mű tartalma reflektál a megbolydult világ körülöttünk zajló jelenségeire, mindenképpen érdemes ismételten is szót ejteni a kötetről.

Acsai Roland

Néhány újabb apokrif

A Katharok látásmódja alapvetően sötét, de csak azért, hogy még jobban vágyjunk a képek sötét függönye mögötti fényre. Alaptapasztalata a pesszimizmus lehetne, ha nem gondolnám azt, hogy ez a pesszimizmus csak egy nagyobb optimizmus leple. A mások által közvetített világközöny is láthatóan napi élménye a költőnek, amit az emberek saját létezésük iránti közönyének lehetne nevezni, és amiből Halmosi, mintha fel akarná rázni őket, és mivel mással, mint a megrázó verseivel...

Kis Petronella

Hősök és bűnbakok – recenzió

Andrew Leatherbarrow brit fotós, grafikus és megszállott Csernobil-kutató, gyermekkora óta foglalkoztatja a katasztrófa. Miután minden hozzá kapcsolódó, angol nyelven fellelhető könyvet elolvasott, úgy érezte, bár idővel egyre jobban megértette a nukleáris rendszerek működését, azok szaknyelvét, laikusok számára ezek befogadhatatlan és átláthatatlan szövegek.

Ilyés Krisztinka

„A világhoz most valami egyéb talál” – recenzió Péter Beáta kötetéről

Péter Beáta több esetben is reflektál arra a változásra, mely a megromláshoz, az emberi lélek elszegényedéséhez vezet – a rohanó, türelmetlen „világhoz most valami egyéb talál” (A szőnyegkészítő), a fejlődéshez szükséges elektronikai eszközök egyúttal megvonják tőlünk azt a varázslatot, amire csakis az emberi lény képes: érezni és csodálni az önkeresés minden pillanatát.

Ilyés Krisztinka

Nincs ki letörölje könnyeinket – recenzió Lőrincz P. Gabriella Könnytelen madonnák című kötetéről

Kapcsolatunk a múlt rejtélyeivel legtöbbször az irodalom bugyrain keresztül válik reflektálttá, jelentőssé, és ebben a pozíciójában elfelejthetetlenné is. A jelent, az aktuális jelenségeket a múltbéli (lejegyzett) történetek révén igyekszünk megérteni; szükségünk van kapaszkodókra, s így mindent: a szenvedést és a (pillanatnyi) boldogságot is viszonyrendszerekben vizsgáljuk.

Miklóssi Szabó István

Miért ne menjünk Erdélybe?

Orbán János Dénes Miért ne menjünk Erdélybe című kitűnő humoros könyve erre keresi a választ. Elsősorban azért, mert mi itt lakunk. Már aki itt lakik. Aki meg nem lakik itt, annak bajos lehet eldönteni, akaródzik-e ide gyünni. Köszönhető ez a sok nemes antológiának, melynek borítóján mohás, rohadásnak indult kunyhók (a kötelező gémeskút árnyékában) találhatók, persze mindez az erdő tövében, a hegy csúcsán, ahol porlik a székely, mint a szikla, mert jobb dolga úgysincs.

Ilyés Krisztinka

A teremtés módozatai – recenzió Bánkövi Dorottya verseskötetéről

A 21. századi művész- és művészetfelfogás új irányokkal telíti az irodalmi palettát is. Érzékenyebbé és befogadóbbá vált az újdonságok iránt; az eddig tabuként kezelt témákat egyre több fény övezi – mára már nincs gátja a diskurzusok legkülönfélébb megoldásainak: egyre könnyebben és ítéletmentesebben beszélünk a szexualitásról, a vallásról, halálfélelemről vagy akár a nemzeti hovatartozásról is. Bár ezek a kérdéskörök nem vonhatók párhuzamba egymással, az el nem rejtettségük kétségtelen – ellenben máig akadnak olyan megfoghatatlan területek, amelyek ugyan változást

Lakatos-Fleisz Katalin

Amikor az ember szembefordul önmagával

Világos, tiszta gondolatai ellenére a francia professzor, Jean-Louis Harouel könyve nem könnyű olvasmány. Olyan kérdéseket vet föl, amelyeket napjainkban nem lehet megkerülni, sőt mi több, radikális állásfoglalást kívánnak. Mert lehet-e nem állást foglalni a migráció kérdésében, amikor Európán kívüli tömegek árasztják el a kontinenst? Az emberi jog mit „lép” az iszlámmal szemben? Hol a helyünk ebben a jobb és bal pólusokra szakadt Európában? Van-e még nemzet, nemzeti identitás?

Acsai Roland

Lackfi János örömhíre – recenzió

Hadd kezdjem írásomat azzal, hogy Lackfi János #jóéjtpuszi2 című könyvében találtam az utóbbi évek legjobb ‒ azaz legmodernebb, legkevésbé elkoptatottabb, legérzékletesebb stb. ‒ hasonlatát: „Úgy áhítalak téged, Uram, / ahogy a cukrászdába meghívott kisgyerek / nyelve az ég felé fordított pohár falán / végtelen lassúsággal végiggördülő / utolsó csepp üdítőt.” Lackfi egyébként szinte vadászik az ehhez hasonló, váratlan, újszerű hasonlatokra, és egyébként is nagy művésze ezeknek.

Pál-Lukács Zsófia

Az elképzelt barát. Szilasi László: Tavaszi hadjárat – recenzió

Van egy fontos előzménye Szilasi László Tavaszi hadjárat – Szerelmes magyarok a XIX. századból című könyvének, amely történelmi emlékezetünk két lényeges időszakát mutatja be: a rodostói emigráció időszakát, Mikes Kelemen ismert törökországi leveleivel a középpontban, valamint a XIX. századot a fontosabb történelmi eseményekkel, irodalmi és kulturális vonatkozásokkal.

N. Juhász Tamás

Emlék-kép-szilánkok

Amikor először kézhez kaptam, még nem tudtam, mire számíthatok. A hátoldalon lévő szöveg szerint fotó- és tárcagyűjteményként határozza meg magát. Gondoltam is, rendben, a fotókat szeretem, főleg, ha nem „túlművészkedősek”. A tárcákat kevésbé, mert sok szerző a rövidség ellenére hajlamos túlgondolni.

Pál-Lukács Zsófia

Petőfi Bicententenárium: sajtótájékoztatót tartottak az Osiris Kiadó gondozásában megjelenő Petőfi sorozatró

 

A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd és Gyurgyák János köszöntőjét követően korunk legnagyobb Petőfi kutatója, Margócsy István, Hermann Róbert és Gyimesi Emese vett részt a beszélgetésen, a jelenlevőket Juhász Anna irodalmár kérdezte.

 

Juhász Kornélia

Irány a természet

Mitől világít a szentjánosbogár? Mi az összefüggés Szent László pénze és az őslénytan közt? Miért hívják halálmadárnak a kuvikot? Mi a Kárpátok sárkánya? Mire használható a galagonya? Milyen állatot hívnak krampusznak a csilizköziek? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphat választ a kíváncsi olvasó Csicsay Alajos Útjelzők az élők és élettelenek rengetegében című kötete lapjain.

Miklóssi Szabó István

Lehel kürtje és a Szent Korona mint székely telefon

Kozma Attilát nem kell bemutatni. Csak azoknak, akik nem ismerik. Szerencsére sokan meg akarják ismerni. Azok közül is, akik ismerik. Színész ő, akinek darabról darabra meg kell újulnia, és egyben székely stand-upos (székely felállós nyeletlenkedéses), aki az Open Stage csapat tagjaként már nagyon rég letette névjegyét az asztalra. És most belevágott a kacagtatós, írott irodalomba is.

Miklóssi Szabó István

Estére megöregszel

A csíkszeredai költő legújabb verseskötetében az apa és fia, szélesebb körben a közeli rokonság viszonyát tárgyalja, mutatja be. Nem is akárhogyan: a kötet ugyan prózaversekből áll, ám Borsodinak sikerül olyképpen használnia a műfajt, hogy abból már-már olyan regény születik, amely egy egész világot mutat be.

Dimény H. Árpád

Az emlékezés ága-boga

Sántha Attila Ágtól ágig című kötete éjjeliszekrény-könyv, még ha nem is esti mese és nem szórakoztató irodalom. Szívesen veszi kezébe az olvasó, hogy újra meg újra fellapozza. Akár egy fotóalbumot a vendégségben, amikor unatkozunk, és észrevesszük, hogy ott hever hívogatón az asztalon: és mindenki fellélegezhet, nem lesz kínos csönd, hisz a képek emlékeket hívnak elő.

Izer Janka

„Így jár, aki két világháborút végigharcol”

„A »szenvedés« azonos a »történelemmel«. Ezt az azonosítást megfigyelhetjük ma is Európa paraszti kultúráiban” – idézi Sántha Attila mottóként az Ágtól ágig című kötetében Mircea Eliadét. A román gondolkodó életében még létezett a hagyományos értelemben vett falu, mára már a hatalmas tudást őrző paraszti kultúra kikopott a nyugatiasodó társadalmakból. Sántha verseiben ez a letűnt világ kel életre.

Ilyés Krisztinka

A testem én vagyok? – Szabó Fanni Paraszomnia című verseskötetéről

Az emberi test működése megkérdőjelezhetetlenül kiszámíthatatlan. Többek között az utóbbi évek folyamán a test- és énkép széttöredezettségének tovább bomlása is a bizonytalanság növekedését eredményezte. Szabó Fanni első könyve, a Paraszomnia egy egyedi testnyelvet formált meg kötetnyi versgyűjteményének létrehozása során, amely egyszerre hívja fel a figyelmet a test és a nyelv kapcsolatára, ugyanakkor a nyelv materialitását is különböző megoldásokkal kapcsolja össze a testi funkciókkal.

Ollé Tamás

Elmeséled?

Manapság, ha inspirálódni szeretne az ember, vagy épp különböző életutakra kíváncsi, akkor az életrajzi jellegű írásokon kívül nem sok választása van. Pedig az interjúnál keresve sem találhatnánk jobb műfajt e tekintetben. Hiszen egy interjúban máshogy szólal meg az ember: ott konkrét kérdésekkel szembesül, amelyekre válaszolnia kell, így a beszélgetés ívét nem ő alakítja. Ezzel pedig lekerül róla egyfajta teher, minek köszönhetően csupán egyetlen dolga marad: mesélni.

Lódi Gabriella

Transzcendens líra a vásznon

A Forum Könyvkiadó Intézet legújabb kiadványaként igényes kidolgozású képzőművészeti albumot vehet kézbe az olvasó, mely kötetben Kucor Tamara, a szabadkai Kortárs Galéria kurátora a fiatalon elhunyt Vinkler Imre szabadkai festőművész alkotói munkásságát dolgozza fel.

Ilyés Krisztinka

A valóság másik oldaláról – recenzió Gerencsér Anna első novelláskötetéről

A titkokkal teli világunkban nincsenek pontosra kimért igazságok, csak tényekből szőtt paraméterek, amelyek lehetővé teszik a viszonyítást, az igazság és a hazugság, a valóság és a képzelet fogalmainak között. Az ellentétpárok egyes tagjainak létrejöttét mindig előfeltételezi a másik, tehát egy végtelen körbe futunk bele. Gerencsér Anna Az ajtó másik oldalán című debütkötete elrugaszkodik a valóságtól, mindezt pedig csak úgy tudja jól megcsinálni – s meg kell hagyni, jól csinálja – ha tisztában van azzal, mi is az igazság.

N. Juhász Tamás

Pátoszmentes életutak

Nemrég jelent meg Bettes István legújabb verseskötete Aranygyűrű címmel. Bár a kötet verseskötetként olvasható: a szövegeknek van egyfajta ritmikájuk, azonban a tördelésen kívül el tudunk ezektől vonatkoztatni. Ezzel kapcsolatosan, végig az olvasás során, sokkal inkább az az érzése lehet az olvasónak, hogy az ismert szentek életútját olvashatjuk rövidebb, ugyanakkor egyszerűbb formában.

Juhász Kornélia

Bőrönd nélkül is utazhatsz

Koronként más-más dolog szabott gátat az önfeledt utazásoknak. A világháborúk és a vasfüggöny után jelenleg a pandémia miatt kényszerülnek a felelős polgárok világjáró terveik szüneteltetésére. Fejben utazni azonban szerencsére biztonságos ebben a helyzetben is. Mentális vándorlásainkhoz remek inspirációforrásként szolgálhat Aich Péter Gyere velem című könyve.

Acsai Roland

A „Hold-tengeri tekercsekről” – recenzió Halmai Tamásról

Halmai Tamásnak, a frissen József Attila-díjat kapott költőnek és esszéírónak új verseskötete jelent meg Előfeledések címmel. A meglehetősen terjedelmes vállalkozás a szintén nagy volumenű, ezer verset tartalmazó Ezerjófű című kötetének ambícióit követi, és 777 hétsoros verset tartalmaz, amiket a fülszöveg szerint félszonettként is értelmezhetünk, de annyi bizonyos, hogy 10-11 szótagos drámai jambusokról beszélünk.

Reczai Lilla

Sejtelmes hangulat, visszatérő elemek

Leczo Bence elsőkötetes szerző 2021-ben megjelent A falu összes férfija címet viselő novellagyűjteménye erős indításnak bizonyult. Már a borító is sejtelmes, mintha a köd leple alatt bújnának meg a címben említett falu és az ott lakó férfiak titkai.

Juhász Kristóf

Groteszkek a tudattalanból

Ismeri kíváncsi olvasóm a biohorror és a testhorror nevű különös zsánereket? Sőt, ha pontosak akarunk lenni: szubzsánereket, hisz a horror alműfajairól van szó, amelyek tiszta formában kevéssé, inkább csak művek elemeként mutatkoznak az irodalomban.

Pál-Lukács Zsófia

Beck Zoltán: Van-e a képzőművészetnek etnikus tere?

Mágikus vonások. Festészet és irodalom összhangja Szentandrássy István művészetében című kiállítás nyílt a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán.
Új kiállítótérben, újfajta megközelítéssel kerülnek az érdeklődés középpontjába Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képei a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának aulájában ezen az új koncepciójú kiállításon.

Ilyés Krisztinka

Ahogy elfogy a világ, avagy Muszka Sándor Idegen állat című verseskötete

Muszka Sándor a Szégyen című kötetével megelőlegezett egy olyan verspoétikát, amely a maga nemes egyszerűségével az ember materiális voltát hivatott feltárni. Az efféle létről való megszólalás még bekeretezhetőnek tűnik, hiszen a történetek, bár nem függetlenek a külvilágtól, lényegük a bezárt térben válik értelmezhetővé...

Juhász Attila

Egy befejezetlen gyermekkor krónikája

Számomra a Belgrádi Kör tagjaként vált ismertté a dramaturg Đorđe Lebović neve és személye, aki azon értelmiségi csoport tagja volt, amely a kilencvenes évek balkáni, nacionalista őrületének kezdetén is a józanságot hirdette. Az eszement nacionalizmus eluralkodását már nem várta ki, 1992-ben elhagyta az országot, 2000-ben visszatért, de élete nagy regényét az emigrációban, majd hazatérte után is, haláláig folytatta.

Fekete J. József

Közhelyekből épített fantasy

Aztán a Csipkerózsikákat még a megjelenése évében megvettem, de csak négy évvel később olvastam el. Nem motivált a könyv műfaja, sem az, hogy King az egyik fiával, Owen Kinggel közösen írta. Owentől ugyanis ezen a társszerzői munkán kívül egyebet még nem olvastam, így sejtésem sem lehetett arról, hogy a hétszáznál több oldalas szövegmonstrumból melyik rész, melyik motívum tulajdonítható az apának, és melyik a fiának.

Nagygéci Kovács József

Márciusi Forrás

Ahogy az a magyar irodalmi folyóirat világában általános, a Forrás is elsősorban a szűkebb haza, esetükben Kecskemét, illetve Bács-Kiskun megye művészeti-kulturális életére figyel, de országos és természetesen határon túli kitekintéssel. A legújabb, márciusi lapszám is ezt bizonyítja.

Dr. Balázs Géza

Caligula helytartója – Székely János drámája a Nemzeti Színházban

Mi az abszolút hatalom, meddig mehet el a hatalom aktuális birtokosa, aki maga is függ egy fölötte lévő hatalomtól. Mindenki szem a láncban… És ez a legbonyolultabb: mert ütközik és keveredik egymással a kötelességtudat, a vakhit, a hűség, a szolgálat, az elkötelezettség, a hit, a remény és a félelem.

Ilyés Krisztinka

A költészet prózája: a test kibomlásának mechanizmusai Fehér Csenge első kötetében

Az irodalomban jelen lévő diskurzus a testről egyre erőteljesebb. A titokzatosságba merülő test rengeteg szépirodalmi mű ihletforrásává vált. Fehér Csenge fiatal írónő A kibomló test című debütkötetében különleges elbeszélésmódot választ eme testkép ábrázolására.

Kudelász Nóbel

Kiírhatjuk-e magunkból a tragédiát?

Jó prózáról akkor beszélhetünk, ha a történet mondatról mondatra szervesen épül fel, ha olvasás közben úgy érezzük, minden mondat egyetlen lehetséges folytatása az előzőnek, és mindegyik előbbre viszi a történetet. Regős Mátyás kisregényében jórészt ilyen mondatszerelvényeken utazunk Erdős Vili, egy érzékeny, fiatal fiú lelkivilágába.

Póda Erzsébet

Lányregény felnőtteknek

A szerelem életünk központi témája. A társkeresés és a válás is. Meg a különböző emberi kapcsolatok, amelyek útvesztőjében bizony sokszor eltévedünk. Pedig ott keressük egymást, ebben a labirintusban, csak többnyire vagy helytelenül, vagy eredménytelenül. Ma már a virtuális tér is sok lehetőséget biztosít az ismerkedésre, párkereső platformok tömege nyújt reményt a magányosok számára – hogy aztán rendszerint onnan is további csalódásokkal forduljunk el.

Kövér Péter

Üzenet Csornyij Dávidnak!

Nem tudom, illik-e nyilvánosan üzenni valakinek ilyen ügyben. Remélem, nem veszi rossz néven a levelemet. Miképpen tudassam vele? Aki hallja, adja át neki, kérem szépen. Hogy nem ismeritek? Még nem! Még! De mostantól..

Acsai Roland

Formatartás - recenzió Borbély Szilárd posztumusz kötetéről

A Bukolikatájban című verseskötet Borbély Szilárd 2009 és 2013 között írt verseinek posztumusz gyűjteménye, amelynek anyagát a számítógépes hagyaték képezte. Az esztétikus kiállítású könyv méltó lezárása egy komoly és mély költői-írói pályának. Nagy hang- és stílusváltással nem szembesülünk az olvasásakor, csak kisebb elmozdulásokkal, amelyek megsejtetik, hogy esetleg merre tartott volna tovább az életmű.

Ilyés Krisztinka

Bennünk van az élet összes rezdülése, avagy Kopriva Nikolett Amire csak a fák emlékeznek című verseskötete

Kopriva Nikolett debütkötetét tavaly tarthatta először kezében az olvasó. A költőnő kifinomult verspoétikája az emberi lét feltárásának különböző útjait járja be, s egyben ez az énkeresés újfajta világértelmezésnek lesz az eredménye. Kopriva a verseiben felforgat, felkutat, kiönt és magába önt, világokat csúsztat egybe – azt mutatja meg, miként válik eggyé a természet és az ember létezése, hogyan nem lehet elképzelni az ént, keresi a múltban és jövőben jóslatként megmutatkozó álombeli járatok bugyrait.

Bálint Tamás

Angyalok átjárója

„Nem készültem írónak. Az irodalom tanítása közben kaptam rá az írásra. Előbb azt hittem, szakmai ártalom, múló bolondéria csupán. Aztán rájöttem, hogy másról van szó. Elmondásra váró történetekről. Olyanokról, amelyeket nekem kell szavakká formálnom, s amelyek engem is alakítanak közben. Idestova harminc esztendeje a saját bőrömön tapasztalom, hogy az irodalom útvesztő, óvóhely, játszótér. Pokol. Purgatórium. Paradicsom.”

Nagygéci Kovács József

Megújulóban, de megőrzött értékekkel – a Hitel folyóirat márciusi számáról

Az idén 35. évfolyamába lépő Hitel folyóirat indulása egybeesett a nyolcvanas évek rendszerváltási mozgalmaival, mégpedig úgy, hogy – attól nem függetlenül – komoly igény mutatkozott egy szabad, értékelvű lap elindítására és működtetésére. Az elmúlt évtizedekben mindig rangos, komoly szerkesztőgárda által vezetett folyóirat jelenleg is a minőségi írások közlésének terepe, és eközben Papp Endre főszerkesztő vezetésével az elmúlt hónapokban formájában – mind a printlapban, mind az online térben – jelentősen megújult.

Lázár Kinga

Útmutatás a nőkhöz a kozmikus térből

Varga Melinda József Attila-díjas költő nyolcadik kötete, a Tizenkét kagyló a női megélésekkel, ősszimbólumokkal való könnyed játék, mitikus keretbe helyezett útmutató a férfiaknak a nőkről. A szövegvilág – bár sok esetben nőalakjait Zeusztól eredezteti, testrészeiket Aphrodité örökségeként tartja számon – közel marad a hétköznapok nyers és gyakran kijózanító tapasztalatához.

Acsai Roland

A szonett diadala

Pataky Adrienn remek tanulmánykötete a szonettformát járja körül egy olyan irodalmi térben, amelyikre a szabadvers uralma jellemző, bár a szabadvers tapasztalataim szerint néhol az elfáradás jeleit mutatja. Ezért minden olyan elmozdulást üdvözülnünk kell, ami másfelé mutat ‒ ahogyan ezt a könyvet is.

Dr. Balázs Géza

Romokon állunk és romokban végezzük – Agón

Új Tragédia született! A madáchi mű – Az ember tragédiája – 20. századi folytatása. Egy alighanem ismeretlen szerzőtől, Józsa Péter Páltól.

Az új Tragédia is a tagadás, a NEM világa. Az a világ, amelyben csak halovány, alig hallható IGEN van. Valami ilyesmi: nem kell, nem szükségszerű rabszolgának lenni. S egy messzehangzó népdal: Az hol én elmegyek, még a fák is sírnak. Szomorú, de szép.

Varga Melinda

Papírcsillagra akasztott Hold

Az olvasó egy gyermekrajzot tart a kezében egy szépnek nem nevezhető babával, fekete csenddel, apahiánnyal, papírhajókkal, papírsárkányokkal, kamaszszerelemmel és halállal. A látvány nem kellemes, a versek sokkolnak.

Saitos Lajos

Egy csokorra való „ujjnyomat”

Újabb ujjnyomatot hagyott a kortárs magyar lírában a derékhadhoz tartozó Fellinger Károly Ujjnyomat című új kötetével. A felvidéki poéta verses bedekker-könyvei után – vagy azokkal párhuzamosan – megírt egy csokorra való, felnőtt olvasónak szánt költeményt, s a közelmúltban Ujjnyomat címmel adta közre.

Kudelász Nóbel

Sztálin és a digitális Krisztus

Csak akkor érzem magam olvasónak, ha nem kell kompromisszumokat kötnöm. Ehhez két dolog kell: én mint kíváncsi konstans, meg a könyv mint a képlet változója – az eredmény mindig az utóbbitól függ. Az pedig a szerzőtől. Ám azt szeretem, ha nem kell figyelnem a szerző korára, nemére, nemzetiségére akár, nem kell azon morfondíroznom, mennyire korszerű vagy örök érvényű, amit tőle épp olvasok. Csak hátra kell dőlnöm, kinyitnom a könyvet, és alámerülnöm benne – így tudok egy szép, kerek egyenlet részesévé válni.

Izer Janka

„Kikönyöklök a hallgatás korlátjára”

Szentmártoni János esszé-, beszéd- és interjúkötete azt mutatja meg, hogy mit jelent a költői, írói hivatás, szerepvállalás. Mit jelent igazán az irodalom emberének lenni, és hogyan kell kiállni ezért a hivatásért.

Ilyés Krisztinka

A csupaszodás gótikája – recenzió

Kovács Újszászy Péter debütkötete egy izgalmas perspektívavonallal színezi a kortárs irodalmi palettát. Újszászy egy olyan látómezőt kínál az olvasónak, amely eddig kissé távolinak bizonyult – a fiatal költő maga is kilép saját komfortzónájából, és bátran, de méltóságteljes fejhajtással versel az emberi társadalmat körülvevő és a benne élő környezetről: négylábúakról, szárnyasokról, azok tragikus, az ember keze által vétetett sorsokról.

Miklóssi Szabó István

Sorsból született szennyes

A Székelyudvarhelyen élő Bálint Tamás költő legutóbb 2017-ben jelentkezett kötettel, amely a Hibalista címet viseli. A 2021 végén megjelent, hexameterben írt Szennyes – melyet a szerző kiseposzként határoz meg – döbbenetes, felkavaró mű, melyben benne van a mindenféle nyomorúságban szenvedők vesszőfutása, sorstragédiája.

Ilyés Krisztinka

Miből lesz a székely vendégmunkás – Nagy Koppány Zsolt kötetéről

A székely lét keserédes oldaláról ritkán beszélünk olyan kíméletlenül, de mégis élvezhető – nem kevésszer megmosolyogtató – előadásmódban, ahogyan azt Nagy Koppány Zsolt teszi. A vendégmunkás (és a) dalai című könyve korántsem előzmény nélküli, rögtön beilleszthetővé válik egy lassan hagyományosnak tekinthető székely könyvsorozat darabjai közé – de az író rátermettsége természetesen nem jellemezhető csupán ennyivel.

Ilyés Krisztinka

A mocskos, kátrányfekete és vállalhatatlan valóság – recenzió

Kégl Ildikó újabb novelláit különböző folyóiratokból már ismerhetjük, de azokat egy kötetbe összegyűjtve csak tavaly tarthatta először kezében az olvasó. Ez az aspektus több okból is számottevő, hiszen bár Kégl Ildikó harmadik remekműve nem tekinthető novellaciklusnak, mégis a novellák egészét olyan átmenetek övezik, melyek a sok kis, különálló tárcanovellák eseményein túl rávilágítanak egy nagyobb, összetettebb történetvilágra.

Helyőrség

Magyar Széppróza Napja Balatonfüreden

Irodalmi beszélgetéssel és kötetbemutatóval, Füst Milán megidézésével, rendhagyó gimnáziumi órákkal valamint filmvetítéssel ünneplik meg Balatonfüreden a Magyar Széppróza Napját. A Jókai Mór születésnapjához kötődő programok ezúttal is alkalmat adnak arra, hogy az irodalom közelebb kerülhessen a közönséghez.

Fodor István

Karikatúrák reflexiókkal

A kötet címe olyan, mint a jó karikatúra: első ránézésre elmosolyodik rajta az ember, esetleg nagyot nevet, amikor pedig jobban szemügyre veszi, rájön, hogy sokkal többet mesél a rajz egy mosolynál. Az sem biztos, hogy vidám az üzenete, az irónia mégis fölold, akkor is, ha a korunk vagy magunk visszásságait fedezzük föl benne.

N. Juhász Tamás

A test felhasználása a médiában

Németh Csilla első tanulmánykötete, Líra-Test-Képek címmel 2020-ban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában. Ahogy azt az előszóban olvashatjuk: „a könyv olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek megkísérelnek irodalomtörténetet írni úgy, hogy szem előtt tartják a médiatudomány elmúlt három évtizedében lezajló változásokat”.

Oláh András

„Cherchez la femme” - Varga Melinda új kötetéről

A szerelem, a férfi-nő kapcsolat kimeríthetetlen, örök téma. Nem véletlen, hisz az emberi lét meghatározó eleme, mozgatórugója. A nő kedvében járni, felcsigázni az érdeklődését, kivívni a figyelmét, elnyerni a szerelmét – igazi kihívás. Egy nő kegyeiért küzdve nemegyszer fordultak szembe egymással férfiak, robbantak fel barátságok, de kezdődtek háborúk is – talán elég, ha a homéroszi történetre, a spártai Heléna elrablására, megszöktetésére gondolunk, ami Trója pusztulásához vezetett. 

Pál-Lukács Zsófia

Kérdések és részkérdések – Bodor Ádámról

„Minden beszélgetés egyedi” – írja Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című interjúkötet bevezetőjében. A Bodor Ádám írói stílusára jellemző sűrítés ebben a kijelentésben is megjelenik, jó okkal hozza elő az olvasó emlékezetében azokat a vele készített, valóban meghatározó beszélgetéseket, amelyeknek esetleg részese volt úgy is, mint hallgató, úgy is, mint kérdező.

Juhász Dósa János

Az igazság(ok) nyomában

Csáky Pál új kötetében, a Büszkeség és harag címűben nem kisebb feladatra vállalkozott, mint megírni a bársonyos forradalom és az azt követő harminc év történetét. (Ikerkönyve, A penge élén a korszak fontos dokumentumait közli, s áprilisban jelenik majd meg.)

Pál-Lukács Zsófia

Megérteni az idő súlyát.

Aki ismeri Kemény István életművét és költői programját, az tudja, hogy a legtöbb itt valóban nagyon sok. Ugyanakkor persze ez sem képes túlírni a „kimondatlan hang” erejét.

Czegő Zoltán

Recenzió a Don-kanyarból

Szekeres Attila felhívására 37 publicista írta meg gondolatait a családjában megmaradt tárgyi emlékek (többnyire fényképek) kapcsán a Kárpát-medencei magyarság szétszabdalásáról. A kötetben maga a történelem társul a ránk szakadt két világháború nemzethengerlő tankhadaihoz meg a békés élet mindennapi kenyérhiányának könnyesen, könnyen múló életdarabkáihoz.

Pál-Lukács Zsófia

Dolgozni az elveszetekkel. Nagy Koppány Zsolt: Lórúgás gyomorszájra

„Szinte minden csak gesztus volt”, ez a mondat jól kapcsolódik Nagy Koppány Zsolt Lórúgás gyomorszájra című kötetének értelmezői tapasztalatához, ugyanakkor ez az emlékezetes mondat, amelyet a szerző egy interjúban fogalmazott meg, ebben a szövegkörnyezetben is jól érvényesül.

Sántha Attila

Az emlékező és emlékeztető ember

A 86. életévét taposó Gazda József 2021 végén két kötettel is jelentkezett. Az egyik, a Miért is éltem? – A kor karmai között önéletrajz és korrajz egyben, visszatekintés az általa megélt időszakra, míg A XX. század, ahogy megéltük című, a Székely Könyvtár-sorozat 98. kiadványaként megjelent könyve mások visszaemlékezéseit tartalmazza az 1900-as évek kezdetének békeidejétől egészen 1990 fekete márciusáig.

Miklóssi Szabó István

Egy legendáriumot az őshazáért

Az év végi megjelenések között üdítő színfolt Molnár Vilmos Kőrösi Csomá-s műve, mely joggal nevezhető az év legszebb könyvének mind küllemében, mind tartalmában. Nem csoda, hisz a csíkszeredai író oda furakodott be, ahol a tudomány már nem tudja utolérni Kőrösi Csoma Sándort: a legendák, a mágikus realizmus és a mesék csodálatos világába.

Acsai Roland

Költészettan mindenkinek

A közelmúltban látott napvilágot Lackfi János kreatívírás-könyve, a Hogyan írjunk verset?, ami a szerzőtől már megszokott, hozzáértő, okos és humoros stílusban született, és ugyanezeket a stílusjegyeket viselik magukon P. Szathmáry István illusztrációi is. Lackfi János amellett, hogy az egyik legjobb költőnk és versértőnk, hosszú évek óta írásoktatással is foglalkozik. A témához tehát nemcsak tanárként, hanem gyakorló íróművészként is hozzá tud szólni. A könyvét az internetes oldalakról ismert „gyakran ismételt kérdésekkel” kezdi: „Mit tud ez a könyv?” A válasz pedig így hangzik: „Remélem, sokat.

Lódi Gabriella

Meseország rímei

A mese ezernyi lehetőséget kínál arra, hogy történeteken keresztül mutassuk meg a világot, az érzelmeket, teremtsünk és újraépítsünk hagyományokat – mondják a mesepedagógusok. Csak akkor és úgy lehet szívtől szívig érni, lélektől lélekig történetet mondani, ha olyan történetet választunk, amely a gyermek aktuális igényeire válaszként rímel.

Fekete J. József

Cigány oral history

A kötet információs oldalán, ez az elejétől kezdve a 4., számozatlan oldal, a következő mondatot olvashatjuk: „A kötet helyesírása számtalan helyen eltér az akadémiai helyesírástól.” Ez, mondjuk, eléggé megengedő kijelentés, hiszen a szövegfolyam az akadémiai helyesírásból mindössze a központozást és olykor a nagy kezdőbetűket tartotta meg.

Oláh András

„Holnap már nem lehet” – recenzió Lőrincz P. Gabriella új kötetéről

Lőrincz P. Gabriella legújabb munkája ugyanis már kiforrott szerzőről árulkodik. A könyv vegyes műfajú – versek és prózák egyaránt találhatók benne. Az igazi átütő erő azonban ezúttal a novellákban rejlik. Ezekben a hétköznapi lét drámai pillanatait ragadja meg a szerző. S hogy az érzelmi hatás még ütősebb legyen, a történetekbe mesélőként avatja be az olvasót. A személyesség ilyenforma erősítése lélektanilag rendkívüli hatást gyakorol a külső szemlélőre.

Lajtos Nóra

A negyedik műnem szolgálatában – Oláh János esszéiről

Hézagpótló kiadvánnyal jelentkezett a Magyar Napló Kiadó, amikor közkézre bocsátotta Az idő csapdája című, több mint háromszáz oldalnyi gyűjteményes Oláh János-kötetet. A könyvben, ahogyan az alcímben megjelölt műfaji relációk is jelzik, esszék, tárcák, vezércikkek kerültek egy helyre.

Juhász Kornélia

Jobb később, mint soha

Miután a cseh és a lengyel olvasók is anyanyelvükön élvezhették a borzongást, és a Peter Bebjak készítette filmadaptáció a Netflixen is elérhető lett, végre megjelent Jozef Karika Trhlina (Hasadék) című, 2016- os regényének magyar fordítása is. A hasadék 2021-ben, az Animus Kiadó gondozásában látott napvilágot.

Patyerek Réka

Ha emlékezünk, sosem szakadunk ki a múltból…

Sötétség. Fény. Magasba nyúló kezek. Csend. Erőteljes mozgás. Ismét csend. A halál jelenléte nemcsak a színpadon játszókra nehezedik, hanem mindenkire. Életképek, emlékek és történelmi, objektív adatok egyvelegéből alakult ki az Udvari Kamaraszínház és a Vajdasági Kamara Táncegyüttes közös produkciója, melynek ötletgazdája Patyerek Csaba, rendezője pedig Kálló Béla színművész.

Dr. Balázs Géza

Borsón álmodott álmok

Művei egyértelműen beilleszthetők a 20. századi szimbolizmusba, gyökerei pedig az azonosítható hagyományból fakadnak: ezt nevezzük a magyar népművészet jelképes nyelvének folytatásaként szerves vagy organikus művészetnek. Szilágyi Mária számára a hagyomány a kereszténység (a Biblia), a görög mítoszok, valamint a magyar folklór, és kisebb részben az irodalom.

Tóth Béla István

Tárlóba tett graffiti

Az intézményes keretek közt kiállított graffitire a galeristák, művészettörténészek, képzőművészek, műkedvelők és maguk a graffitisek jelentős része is ferde szemmel néz. Hiszen mi keresnivalója lehet a street artnak – kivéve persze Banksyt – és főleg a graffitinak a magas művészeti berkekben? Ha viszont valódi művészettel van dolgunk, van-e értelme behozni az utcát a galériába?

Kulcsár Gábor

Egérút a klasszikusok felé – 35 éves a Macskafogó

Ternovszky Béla rajzfilmje a magyar popkultúra talán legkimagaslóbb, legidézettebb darabja, és nem véletlenül. A macska–egér konfliktus egyetemességét kifogástalanul ülteti át politikai szatírába, megalkotva egy olyan történetet, ami gyerekek és felnőttek számára egyaránt befogadható és szórakoztató.

Tóth Eszter Zsófia

Csengey Dénes

A hiány – ez az első szó, amely eszembe jutott Bartusz-Dobosi László Csengey Dénes-monográfiáját olvasva. Mennyire hiányzik nekünk Csengey Dénes, 1989 Petőfije. Aki lánglelkű politikus és irodalmár volt, fehér ingében, farmerzakója a vállára vetve, egymás után szívott cigarettáival, a szemében égő tűzzel (76. o.).

Fábián Mónika

Ahol a portéka gazdát cserél

Bár testközelből megtapasztalhatjuk a kutatott jelenséget és szereplőit az év bizonyos időszakaiban, olyan összefüggéseket ismerhetünk meg a monográfiának köszönhetően, amelyekre általánosságban nem is gondolunk.

Szalai Klaudia

Örökkön-örökké

Örökkön-örökké címmel Pilinszky János centenáriumára készített pódiumműsort Tallián Mariann és Lázár Balázs színművész-házaspár, zenés műsoruk a Karinthy Színház előadótermében került bemutatásra. Az est folyamán olyan, a Pilinszky tollából már jól ismert versek hangoztak el zenei kíséret mellett, amelyek a halálról, a végítéletről, a mennyországról, a békességről és az önmagunkkal való szembenézésről szólnak.

Nagygéci Kovács József

Termékeny és színes – a felvidéki Opus folyóirat legújabb száma

A Jancsó Péter főszerkesztésében megjelenő Opus folyóirat, mely idén már a tizenharmadik évfolyamában jár, a szlovákiai magyar írókat és műfordítókat tömörítő Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) a lapja.

Mészáros Zoltán

Ami az égben köttetett…de a földön szétszakadt

A könyv kiindulópontját egy nagyszerű megfigyelés képezte, történetesen az, hogy az asszonyok egy része az első világháborút lezáró években újabb egyházi házasságot szeretett volna kötni, azaz nem akart nem egyházi házasságban élni.

Izer Janka

Ha eljön a nagy Ítélő – A K2 Színház Búcsúkoncert című előadásáról

Képzeljünk el egy mostanihoz hasonló, de szélsőségesebb apokalipszist. Járvány, árvizek, mérgező levegő, sugárzás, egyre kevesebb oxigén, egyre kevesebb túlélő az atombunkerekben. Képzeljünk el ebben a környezetben egy biztonságos helyet: föld mélyén lévő, sugármentesített betonbarlang, egy hatalmas bálterem, vagy inkább étkező.

Fekete J. József

Minek a tanszékvezetőnek paróka?

Érdekes, hogy mennyire szeretnek írni az orvosdoktorok. És jól is megy nekik a szavakkal bíbelődés. Elsőként talán Németh László jut eszünkbe, vagy éppen Csáth Géza, esetleg Csehov, Stanisław Lem meg Polcz Alaine. Nálam listavezető Benedek István, mert nagyon fiatalon olvastam tőle az Aranyketrec című könyvét, amely alaposan lehorgonyzott olvasmányélményeim közt. Ha viszont valami általánosabb, nemzetközi népszerűségi listára gondolunk, az orvos írók között kétségtelenül Robin Cook áll jelenleg élen.

Bolyos Miklós

Értékrendet közvetít

Idén októberben jelent meg második kiadásban Bodor Anikó Vajdasági magyar népdalok című könyvének negyedik kötete. Az újvidéki Forum nyomdában kerültek papírra a betűk és hangjegyek, ugyanakkor mindez a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában történt.

Mihályi Katalin

Sarkalatos pontok

A vajdasági magyarság tényszerűen 1918-ban, jogi értelemben 1920-ban került kisebbségi helyzetbe. Ennek a száz évnek az értelmező bemutatását tűzte ki célul a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) azzal a tavaly szeptemberben megrendezett kisebbségi kerekasztal-beszélgetéssel, amelyet a járvány miatt az online térben tudtak megtartani. Az elhangzott előadások, szakmai vélemények alapján jött létre Az első száz év című kötet.

Nagygéci Kovács József

De csak együtt – Az Együtt kárpátaljai kulturális folyóirat új számáról

A Magyar Írószövetség kárpátaljai írócsoportjának folyóirata, az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódjaként 2002-ben újraindult Együtt kéthavonta jelenik meg a Kárpátaljai Magyar Művelődés Intézet kiadásában. Szerkesztői: Marcsák Gergely, Csordás László, Zubánics László és Dupka György, a tipográfiáért Fábián Zoltán felel.

Muszka Sándor

Gyémántmozaik

Írásbeliség nélkül nem létezne civilizáció, tartja Miklóssi Szabó István, s mert úgy véli, a világ az ősi mítoszok mentén már nem értelmezhető (pedig látszólag mi sem kézenfekvőbb egy író számára), ezért újakat teremt. Saját világot hoz létre, keletkezéstörténettel, mitológiával, istennel, hétköznapi valósággal és saját megváltóval.

Nagygéci Kovács József

Kortárs magyar és lengyel riportirodalom a Jelenkor folyóirat legújabb számában

Az 1958-ban indult, idén már a hatvannegyedik évfolyamát számláló, pécsi kötődésű Jelenkor a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb sajtóorgánuma. A havi rendszerességgel megjelenő lap állandó sárga borítójával és minőségi tartamával összetéveszthetetlen szereplője a folyóiratmezőnynek. Oldalszámozásában is klasszikus folyóirat, az idei tizenegyedik szám lapjai 1169-tól az 1357-ig tartanak.

Acsai Roland

Az utolsó Tandori-füzetekből

A témájáról és stílusáról már címével sok mindent előzetesen eláruló Felplusztulás, leplusztulás című könyv a 2019-ben elhunyt Tandori Dezső utolsó, életében írt verseskötete, és idén jelent meg Tóth Ákos szerkesztésében. Darabjai 2018 és 2019 között íródtak, egészen a szerző haláláig.

Nagygéci Kovács József

Derűs élet és irodalom – csak bele ne zavarjon a délután fél négyes medve!

A Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat idei ötödik száma nem dupla szám, de kéthavi folyóiratként eleve duplának tekinthető, mind tartalmilag, mind terjedelmileg erőteljes, nagy. Rovatstruktúrája is mutatja a kiadói szándékot, mely szerint a lap ablak kíván lenni a kortárs magyar irodalomra.

Pál-Lukács Zsófia

The Continental Literary Magazin, az európai irodalom amerikai fóruma

2021. november 16-án a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében bemutatták a The Continental Literary Magazine-t, ennek kapcsán a Kultúra.hu portál már le is hozott egy interjút a magazin főszerkesztőjével, Jászberényi Sándorral és Pál Dániel Leventével, a Petőfi Kultúrális Ügynökség irodalomszakmai igazgatójával.

Czegő Zoltán

Kapu előtt kalapot!

Az emlékezés nemcsak takar, de takarít is. Mindkettőt jól kell végeznie, s akkor fontos dolgok nem, csak fölöslegesek tűnnek tova. Lőrincz György székely kortárs író késztet, lám, eme pszichológiai elmélkedésre, miután másodszor is elolvastam Isten köve című elbeszéléskötetét. Először tíz évvel ezelőtt, akkor még a Budapestről való visszaköltözésemmel voltam elfoglalva.

Nagygéci Kovács József

Képvilágok – A Vigília folyóirat új számáról

A gazdag magyar folyóirat-kultúra egyik legrégebben működő lapja az 1935-ben alapított, idén már nyolcvanhatodik évfolyamát számláló Vigília. Az alapítás óta eltelt csaknem kilencven évben csak egy év volt, az 1945-ös, amikor lapszám nélkül maradt a folyóirat.

Szilágyi Zsófia Emma

Klamm háborúja

„Tisztelt Klamm úr, ezennel átnyújtjuk önnek a hadüzenetet.”

Kai Hensel kortárs német drámaíró darabja, a Klamm háborúja alapján készített tantermi színházi előadást Novák János. A darab fordítója és dramaturgja Kovács Kristóf, a rendező munkatársa Hajsz Andrea, az előadó, azaz maga Klamm tanár úr pedig Scherer Péter.

Sántha Attila

Letehetetlen könyv

Három prózaíró és kilenc költő verseiből jelentetett meg antológiát a Petőfi Kulturális Ügynökség. Egy olyan kötetet kaptunk kézhez, amely megtalálta az egyensúlyt a több szerzőt felvonultató kötetforma és aközött, hogy mégis széles rálátást nyerjünk az egyes szerzők műveire.

Mizser Fruzsina

A mesevilág nem egy skanzen

Az utóbbi időszak igazi bátorságpróba volt kicsiknek és nagyoknak egyaránt, és sajnos ebben a mesében nem minden jó, ha a vége jó. Egy erdőben járunk, mélyen az ismeretlenben, a megpróbáltatások helyszínén, egy pandémiában. Idén, túl jó néhány hősies harcon, sokszor már csak a csodára várunk, és abból bőven kijárna mindenkinek. Budapesten, a Döbrentei utcában fáradt vándorként pihenhetnek meg gyerekek és felnőttek egyaránt: szélesre tárt kapukkal vár mindenkit a Mesemúzeum.

Helyőrség

12 óra - 54 költő – Indul a VERSMARATON

A Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség és az MTVA immár tizedik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénysorozatát, a VERSMARATONt.

Legnézettebb
Legfrissebb hírek