Pál-Lukács Zsófia

A cégvezető – Háy János idei második könyve

Idén Háy Jánosnak két könyve jelent meg egymást követően: a Ne haragudj, véletlen volt és A cégvezető (Európa Könyvkiadó), a harmadikon pedig most dolgozik. A cégvezető című regény bemutatóját a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották.

Izer Janka

„Az agy és a kéz között a szívnek kell közvetítenie” – A Maladype Színház Metropolisz című előadásáról

A Maladype Színház Metropolisz című táncszínházi előadása a városi lét különböző mozzanatait mutatja meg.

Az előadás meneteléssel kezdődik. Egyszerre jeleníti meg a munkások menetoszlopát az azonos című filmből, és valami majom- vagy ősemberszerű lényt. A kezdetlegesség, az állatiasságba való visszasüllyedtség mutatkozik meg. Különös, hogy ma a városban élő embert látjuk ilyennek. Érzések, gondolatok nélküli, üres vagy épp dühös és elkeseredett tekintetű test, amely a tömeggel együtt mozog. Ha egyikük kilép a sorból, és valami újat mutat, a tömeg követni kezdi és ismét rutinná válik.

Izer Janka

Tükör – A férfiak a fejükre estek című előadásról

A Turay Ida Színház A férfiak a fejükre estek című előadásában három középkorú nő próbál meg kilépni az életét mérgező kapcsolatból. Három férfi kínozza, kínozta őket. A darab elsősorban a magát egy elhasznált rongynak, rakás szerencsétlenségnek, ügyetlen, ostoba kis semminek érző nőnek a traumájára világít rá.

Miklóssi Szabó István

Erlend Loe és az újra felfedezett groteszk

Összeszámoltam: a hazájában nagyon népszerű norvég író Doppler című könyvének magyar borítóján nem kevesebb, mint tizenöt ajánlás van, mind pozitív. Ha engem kérdeznek (igaz, a kutya sem fog), egyre sem volt szükség. Erlend Loe művei önmagukért beszélnek, s miként tudjuk, a jó terméknek nem kell reklám, még a XXI. század elején sem.

Lódi Gabriella

Gránátosok

A Forum Könyvkiadó gondozásában, Orovec Krisztina fordításában jelent meg Vladimir Kecmanović szarajevói születésű, Belgrádban élő író könyve, amely már 2008-as első megjelenésekor heves vitát váltott ki az olvasók és a kritikusok körében mint „a kortárs szerb irodalom legellentmondásosabb szövege”. Az viszont kétségtelen, hogy a leghatásosabb is, amelyet a kilencvenes évek véres balkáni háborúiról írtak.

Izer Janka

A fegyelem élet – A 152 lépés Auschwitz felé című előadásról

A 152 lépés Auschwitz felé Rudolf Franz Ferdinand Hößnek, az auschwitzi haláltábor parancsnokának életét dolgozza fel. A monodrámát Nagy Márk rendezte emlékiratok, interjúk, visszaemlékezések, beszámolók alapján. A téma nem könnyű, pláne, ha két fiatal, háborúkat nem megélt alkotó állítja össze. Ez a fiatalság azonban a darab előnyére vált: emiatt mer nyersen őszinte és objektív lenni. Nem hat rá semmilyen ideológia elvakultsága. Nem próbálja meg idealizálni Höß alakját, de nem is mutatja be főgonoszként. Höß katonaember volt az utolsó porcikájáig.

Leczo Bence

Ez az Ábel nem az az Ábel

Lakatos Mihály esszékötetének címe – Súlyos ügyek – nem túloz: valóban súlyos ügyeket tárgyal, könnyed módon. Az írások túlnyomó többségének főszereplője Ábel, a szilárd elvei szerint élő, a világ dolgairól egyenesen gondolkodó magyartanár, akit a híres névrokonhoz a rengeteg, az ország és a szülőföld köt, viszont itt véget ér a hasonlóság.

Pál-Lukács Zsófia

Megjelent Térey János önéletírása

Egy kivételes könyv bemutatóját tartották tegnap Budapesten, a New York Kávéházban, ahol Térey János most közreadott memoárjáról Juhász Anna a Libri Kiadói Csoport igazgatójával, Sárközy Bencével és Szirák Péter irodalomtörténésszel beszélgetett. A tavaly elhunyt költő, Térey János önéletírását Boldogh-ház, Kétmalom utca címmel jelentette meg a Jelenkor kiadó, a memoárt Térey már nem tudta befejezni, de a tervezett mű egész struktúráját kidolgozta.

Mészáros Márton

Tiszta, manírmentes, ritmusgazdag blues

Miről is van szó? Tizennégy dalról, vendégelőadókkal. Egyszerű forgatókönyv, amihez egyetlen létfontosságú instrukció bizonyult szükségesnek: össze kellett trombitálni egy rakás tehetséges muzsikust. Dion és Hood, akiket egyaránt megillet a produceri kredit, nem is cselekedett máshogyan. Volt honnan és kiket felkeresni, mert Dion személye leválaszthatatlan a könnyűzenei fejlődésről, barátsága Bob Dylannal, Paul Simonnal, Van Morrisonnal és még sokakkal tisztességesen dokumentált.

Izer Janka

„Minden Egész eltörött” – Mádi László Verso című koreográfiájáról

Mi az élet? Mi a felejtés? Miért van fájdalom? Mit tudunk biztosan?

Ilyen és ehhez hasonló filozófiai kérdések körül forog a Verso című táncszínházi előadás is, melyet Veszprémben láthatott a közönség szeptember 9-én a Tánc Fesztiválján.

Tóth Eszter Zsófia

Megöregedett testek és lelkek

A regény főhősei Gavenda Péter és Vajda Ilma, akik 1964-ben találkoztak Szegeden, szerelembe estek egymással, és mégis évtizedeken át szeretői kapcsolatban éltek. Mindketten tanárok lettek, Árpádharagoson. Ilma családi okokból lemondott a tudományos karrierjéről.

Szalai Klaudia

Újabb műhellyel gazdagodott a Mesemúzeum

A hatalmas érdeklődésnek hála újabb műhellyel gazdagodott a Mesemúzeum, amely további, a gyerekek fejlődésében óriási segítséget nyújtó eszközökkel bővült. A Döbrentei utca 9. szám alatt található Virág-Benedek házban a kamaszok megismerkedhetnek a történetalkotás különböző folyamataival.

Szalai Andrea

Magyar és Copperfield

A személyes hangvételű visszatekintés több dimenzióban köti le az olvasót, hiszen az ismert budapesti és vidéki helyszínek múltidéző sétái mellett a Rákosi- és Kádár-korszak, az interregnum, az ’56-os forradalomnak az „egyszerű ember” szemszögéből követett és (be)következett eseményei, ahogy az akkori társadalmi szerkezet és közhangulat is érzékelhetők/értelmezhetők, méghozzá a személyes emlékezés egyenes vonalú vezérfonala mentén.

Szalai Klaudia

Egyszerre minden – Anton Molnar képei a gyermekrajzoktól a világhírű festményekig

A művész első képe Latabár Kálmánt ábrázolja, háromévesen festette, miután látta őt egy szilveszteri műsorban szteppelni. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után lemezborítókat tervezett többek között Szörényi Leventének, Bródy Jánosnak, Fenyő Miklósnak, Szikora Róbertnek és a KFT zenekarnak. Fotózta Tina Turnert és a Dire Straits együttest budapesti koncertjükön. A művészeti alapítványok tulajdonában, híres magángyűjteményekben – többek között Cindy Crawford és Jacques Chirac volt francia elnök tulajdonában – láthatók művei.

Lakatos Fleisz Katalin

A téma otthon hever

A jólét kényszeres reprezentálása, vásárlásban való versenyzés, túlhajszolt szülők, a családi szerepek felborulása, korai szexualitás, a pálya- és párválasztás, az otthonról való elköltözés krízise, eltitkolt múlt, szegénység, leszakadtság, a digitális világhoz való felzárkózás kényszere – ezeket a témákat járta körül a Homemade.

Izer Janka

„És belepi őket a múltból pilinkélő korom”

A bibliai Ábel a világ első pásztora volt, Tamási Áron Ábele pedig erdélyi fiú, aki idegen országokban is szerencsét próbál. A két karakter ötvözéséből áll elénk Lakatos Mihály Súlyos ügyek című tárcakötetének hőse. A könyvben lévő tárcák, társadalomparódiák a világban észlelhető problémák rövid, összefoglaló gyűjteményét adják.

Kovács Újszászy Péter

Eszmecsere a világegyetemmel

Lakatos Mihály tárcanovellái rávezetnek arra, hogy hálás legyek azokért a dolgokért, amelyek látszólag maguktól értetődők. A kötet címe aligha lehetne egyszerűbb és találóbb: a szövegek olyan negatív folyamatokra világítanak rá, amelyek ellen sok esetben képtelenek vagyunk bármit is tenni.

Bonczidai Éva

Kockába kódolt csakazértis

„Abban az épületben vagyunk, ahol a bűvös kocka megszületett – igaz, nem ebben az úri részében történt ez, hanem az alagsorában. Ott voltak a műhelyek korlátozott lehetőségekkel” – mondta Rubik Ernő A mi kockánk című könyvének tegnapi bemutatóján a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában. "A Kocka csak arra várt, hogy felfedezzék, és történetesen én voltam az a szerencsés, aki rábukkant" – írja a Libri Kiadó gondozásában magyarul is megjelent könyvében.

Szilágyi Diána

Riválisok nagy találkozása

Most a szolnoki Reptár fedett kiállítóterében – a Krakkói Lengyel Repülési Múzeum kölcsönzésében – egymás mellett csodálhatjuk meg a második világháború két legismertebb vadászrepülőjét, a brit gyártmányú Spitfire-t (pontosabban egy ’44-es Supermarine Spitfire LF Mk. XVI E AU–Y-t, amely példány szerepelt az Angliai csata című filmben is) és egy Messerschmitt Bf–109 G-t.

Lázár Emese

A lét elviselhetetlen cukisága

„Ez egy szomorú könyv, mert az életről szól” – így a szerző, és ezzel nem perelhet az olvasó. De, teszem hozzá, nem kell félni, mert ez egy elviselhető szomorúság, ami garantáltan nem taszít depresszióba. Sokkal inkább elgondolkodtat és üzen. Bár – meglehet, nem vagyunk sem kezdő, sem haladó, sem leendő cukorbetegek – halandókként nem feledhetjük: a pácban mind benne vagyunk.

Farkas Wellmann Endre

Maradhat

A hétköznapi csodák élhető és szerethető, olykor pedig gyűlölhető világa ez a debütkötet, amely néhol kicsit mágikusan, máshol humorosan, máshol meg szórakoztatóan szólítja meg olvasóját. Bátor vállalkozás ugyanakkor százhatvan oldal tárcanovella, ami azt jelenti, hogy szerzőjük mondani is akar valamit, nem csak egyszerűen megmutatkozni vágyik a közönség előtt, ahhoz jóval kevesebb szöveg is elég lenne.

Szilágyi Diána

Erdőszagú történelmi kirándulások Pécs, Selmecbánya és Vas megye tájain

Most három különleges, járványbiztos utazásra invitállak, kedves olvasó, bemutatva olyan könyveket, amelyekkel nemcsak gyönyörű, magyarlakta tájakat járhatsz be, hanem még az időben is visszarepülhetsz néhány száz esztendőt.

Izer Janka

„Politikamentes párbeszédeket írok, a szereplőknek csak magánéleti problémáik vannak”

Egy idősödő sorozatíró lakást vásárol, hogy összeköltözzön egy pályakezdő színésznővel. Egy magát művészetkedvelő embernek mondó egyén hátán végigfut a hideg borzongás ettől – bizonyára valami közhelyes szappanoperát rejt ez a történet, ebből nem sok jót lehet jósolni. Aztán ez a bizonyos ember megnézi A lányka és a pápa című előadást (Jámbor József rendezésében) és elakad a szava.

Szalai Klaudia

„Lehet ékszer nélkül élni, de vajon minek?” – interjú az Ékszerek éjszakája szervezőivel

Az Ékszerek éjszakája rendezvénysorozatnak immáron 6. alkalommal ad teret Budapest számos helyszíne. Az öttagú csapat egyik legjelentősebb lépése az volt, amikor sikerült a kiállítást nemzetközi szintre emelni. A szervezők célja, hogy megismertessék nemcsak itthon, hanem a határon túl is a magyar ékszertervezés sajátosságát. A kiállításról, a vírushelyzetről és az alkotási folyamatról két szervezővel, Börcsök Annával és Neuzer Zsófival beszélgettem.

Sántha Attila

Egy méltatlanul elsikkadt könyv: Lakatos István Siculiája

Képzelje el a kedves olvasó az alábbi helyzetet: létezik egy gyakran idézett írás a székelyekről, viszont a lábjegyzetek mindegyre egy vagy más kézirathoz vezetnek, melynek elolvasásához el kell menni egy távoli városba. Ennek az idegesítő helyzetnek most szerencsére vége, hisz a mű könyvformában is megjelent, és hozzáférhető. Vagy nem.

Bonczidai Éva

A zsoltáros hangja új verssorokban

A budapesti Erdélyi Gyülekezet nemrég költőket keresett meg azzal, hogy egy válogatott zsoltárcsokorhoz – az ősrégi szövegek nyersfordításait megismerve – készítsenek új fordítást, utánköltést vagy parafrázist. Az egyéves programban Benkő Ildikó, Fazekas István, Iancu Laura, Kiss Judit Ágnes, Kovács Ferenc András, Lackfi János, Mezei Balázs, Petrőczi Éva, Szabó T. Anna, Urbán Gyula, Visky András, Vörös István vett részt.

Farkas Wellmann Endre

Reflexiók a Róma fölött kigyulladt égről

Így építkezik a teljes könyv: kultúra vs. pusztulás. Formákban, tartalomban, érzékenységben, igényességben felfegyverkezve szemben a pusztító erőkkel, amelyekkel kapcsolatban az előbbi arzenál egyetlen tétele sem tud már fegyverként működni, a nagy kontinentális öngyilkossági folyamatban magára marad az ember. Majdnem.

Ez a verseskötet azokhoz szól, akik ezt értik. Akik megélték.

Ágoston Szász Katalin

A tizenkettes bűvöletében

Lövetéi Lázár László nem ijed meg sem az elődei, sem a saját maga által teremtett lírai hagyományoktól. Költészete már a kezdetektől fogva a kötött, szabályos, kimunkált formát részesíti előnyben, és témáiban – bár teszi ezt a gúny és hányavetiség álruháját magára öltve – a szépség, a tisztaság, a gyermeki naivitás eszméit keresi.

Szalai Klaudia

Generációkon átívelő művészet: Sándy / Konok – Metszéspontok

Négy generációt köt össze az életművek különböző metszéspontjai alapján a Műcsarnok, valamint a Magyar Építészeti Múzeum által rendezett családtörténeti kiállítás, amelyen id. Sándy Gyula festő, ifj. Sándy Gyula építész, id. Konok Tamás haditudósító fotós, valamint ifj. Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész munkásságát ismerhetjük meg.

Bonczidai Éva

Mint a kiürült templomok, melyekben madarak fészkelnek

Vannak színházi előadások, melyekért érdemes több száz kilométert utazni – ilyen a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Eltűntek című produkciója is, melyet a Gyulai Várszínház Erdélyi hetén láthattunk. Az a fajta előadás ez, amelyen még kacarászunk is, miközben alig száz percben elősettenkednek a gyermekkori emlékeink, a családi legendáriumok agyonmondott történetei, felszínre kerül az a múlt is, amelyik nem a sajátunk, hanem a hozzánk közel állók emlékeiből férceltük össze. Olyan torokszorítóan szép ez az előadás, mint a kiürült templomok, melyekben madarak fészkelnek.

Miklóssi Szabó István

Sütő András Purgatóriuma

Csak egészen kevés esetben hálás a múlttal való szembenézés (holtakról jót vagy semmit, megalapozott mondás ez!): a történelmi tisztánlátás, bármennyire is törekszünk rá, sohasem volt az emberi faj különösebb jellemzője. Kuszálik Péter vitairata, a Purgatórium Sütő András néhány, széles körben nem ismert tettére igyekszik magyarázatot keresni.

Bonczidai Éva

Szobák, melyek valami nagyon tipikusat mutatnak meg a korunkról

Ahhoz, hogy egy dolog érdekes legyen, elég, ha sokáig nézzük – ezt a bölcsességet még az egyetemi évfolyamvezető tanáromtól tanultam, és sokszor előveszem, ha olyasmit látok, amihez nehezen találok kapaszkodókat. Bizony a kortárs képzőművészet színe-javát felvonultató Képzőművészeti Szalon és kísérőtárlatai tereiben sétálgatva időnként ezért álltam meg: hogy megértsem, miért érdekes, amit látok

Izer Janka

Egy fuldokló kiszáradt torkú nevetése és hét másodperc

Kubiszyn Viktor Drognaplójára már régóta kíváncsi voltam, sokat hallottam róla, az irodalom érettségibe is bekerült, illik elolvasni. Könyvtári példányt sikerült szereznem belőle. Ahogy kinyitottam, a lapok közül fű- és dohányillat szállt fel: vajon az író tudja-e, hogy olvasói valódi – ahogy a moziban nevezik – imax élményt okoznak a könyvtárlátogatóknak?

Varga Melinda

Ezernégyszáz remekmű a világlírából

Pomogáts Béla a modern magyar költészet Odüsszeuszának nevezi Faludy Györgyöt, amivel kár is lenne vitatkozni. Zseniális elme, örökifjú volt, legkiválóbb költőnk egyike. Műfordítóként is briliáns, jó példa erre a Test és lélek című műfordításkötete, amely mintegy ezernégyszáz verset tartalmaz a világlíra legnagyobbjaitól.

Szilágyi Diána

Amit magunkkal vihetünk

Aztán szerencsére beleolvastam a könyv elejébe és rögtön rabul ejtett. A cím ugyanis szó szerint értendő. Nana, a bátor, tapasztalt kóbormacska meséli el gazdára találása (emberhez szegődése) történetét és kettőjük közös utazását; de valami olyan elképesztően gördülékeny, fanyar, laza humorral átszőtt stílusban, ahogy csak a bölcs, sokat látott, utcai macskák beszélnek.

Miklóssi Szabó István

A narkó-blues énekes: Boros István

Fő tevékenysége az újságírás, azon belül a tárcaírás és a szerkesztés volt, mindössze két és fél regénye jelent meg, hosszú évekig betegeskedett, halála után teljesen kicsúszott a köztudatból, holott művei jobb sorsot érdemeltek volna. Boros István elsőként figyelmeztette Magyarországot a kábítószerek veszélyeire, fő művében, a Patkánykölykökben a bódító szerek és a hatalom kapcsolatairól szól.

Muszka Sándor

Ha a bevándorlók megszállják Európát

Az Allah tágas földje egy olyan lehetséges jövőképet vázol fel, amelyben Európa úgymond magára talál, és elkezdi szisztematikusan kiszorítani az arab közösségeket: olyan idők jönnek, amikor – képletesen szólva – újra nagy fekete autó áll meg a ház előtt, és ismeretlen helyre szállítja rokonunkat, családtagunkat. Eközben megdöbbenve eszmélünk rá, hogy egy arab fiatal problémáiban, vágyaiban, attitűdjében semmiben sem különbözik bármelyik európai társától.

Zsidó Ferenc

Ítéletidő kegyelme

„Ne hidd, hogy a lantnak / ereje meglankad / csak hangköre más” – erre az Arany János-versrészletre gondoltam minduntalan Czegő Zoltán ünnepi verseskönyvét olvasva. És nem csupán azért, mert Czegő esetében is öregkori líráról van szó, mint e fenti, Mindvégig című versből vett idézet esetében, hanem azért, mert a Czegő-lírához Aranyon keresztül lehet közelíteni.

Miklóssi Szabó István

Több is lett, maradhat is

Napjainkban a tárcanovella kihalófélben lévő állatfajjá változott, pedig mekkora kár ez! Valamikor a heti- és napilapok egyik fény- és súlypontja volt, olyanok művelték magas szinten, mint Bulgakov, Hašek, Mikszáth Kálmán, sőt Ady Endre. Erre a hihetetlenül színes-széles palettára kérezkedik föl Péter Beáta csíkszeredai szerző kötete.

Varga Melinda

A legkisebb időegység a hónap

„Mi az idő? Titok – léttelen és mindenható.” – írja Thomas Mann A varázshegy című regényében, amelynek eszenciáját a karantén alatt sikerült igazán megértenem, és élveznem a novellának szánt, remek írásművet. Korábban többször nekifutottam, megvallom, át-átugrottam egy-egy bekezdést, a lelkesedésem csupán Madame Chauchat karja, suhanó ruhája, kirgiz szeme miatt nem hagyott alább.

Birtalan Andrea

A bunkerrajzoló és a költő

„Megkérdeztem tőle, hogy ért-e az irodalomhoz, mert nekem szükségem lenne segítségre a szövegírásban. És azt mondta, hogy végül is ért hozzá valamennyit” – idézte fel Likó Marcell, a Vad Fruttik zenekar frontembere a Géczi János József Attila-díjas költővel való barátságuk és közös munkájuk kezdetét.

Kovács Jolánka

Kóricáljunk felvidéki kacskaringós utakon!

Tavaly jelent meg Fellinger Károly Csatangoló című gyermekverskötete, melynek versein át a költő, a kis és a felnőtt olvasók becsatangolhatták a mátyusföldi, a felsőcsallóközi és a Pozsonyhoz csatolt falvakat. A nemrég napvilágot látott Barangoló című verseskötet megjelenése szinte várható volt, hisz egyetlen könyvben sem becsatangolni, sem bebarangolni nem lehet Felvidék összes magyarlakta települését.

Juhász Kristóf

Klasszikus rock az elátkozott partról

A Loyal Az elátkozott part I. című, második albumának nyitánya, az Akinek igaza van átkötő gitárriffestül, orgonaszőnyegestül, lebegős verzéstül és mindenestül lehetne bármelyik Deep Purple, Rainbow vagy Whitesnake lemez indítása a hőskorból. Ez hamisítatlan, klasszikus, dögös rockzene, annyi progresszív elemmel, amennyi az egyszeri hallgatónak is átélhető önfeledt bólogatás közben.

Farkas Wellmann Endre

A veszteségek otthonos szabadsága – Egy dalszöveg apropóján

Nőalakú űr nő bennem,

Születése rendhagyó,

Zsigerekből fájó semmit

Teremtett a Fennvaló.

Bonczidai Éva

A Balaton megannyi árnyalata – Sorsok, helyek, történetek a magyar tenger partjain

Kovács Emőke más kutatásai mellett közel két évtizede foglalkozik a 19. és 20. századi Balaton történetével, több könyvet is publikált a témában. Ezek fő erénye, hogy a szerző a Balatonhoz kötődő különleges emberek és helyek sorsát rövid, olvasmányos írásokban foglalja össze, így az olvasó nemcsak egy alapos történészi teljesítménynek örülhet, hanem egy nagy tudású mesélő igaz történeteinek is.

Hodossy Gyula

A negyedik síp

Mostantól az Előretolt Helyőrség magyarországi, erdélyi és vajdasági kiadása után a felvidéki lapszámot is kezébe veheti az olvasó, megszólal a lapcsalád negyedik sípja, bízva abban, hogy hamarosan megjelenik a kárpátaljai változat is. Hisszük azt, hogy a felvidéki síp különösen szépen fog szólni.

 

Mészáros Márton

Alámerülés, teremtés, rekviem

Két típusa létezik az embernek: az egyik roppantul szereti, a másik roppantul nem szereti Bob Dylan zenéjét. Az előbbiek általános életminőségében megkérdőjelezhetetlen javulást idézett elő a hír, miszerint nemcsak a Murder Most Foul című hosszú dalt, hanem egy komplett albumot kapnak az idén hetvenkilenc éves zsenitől.

Smid Róbert

Két kaland egy áráért

Ma kevésbé kedvelt, avíttasnak ható, hosszú cím: pipa. Hetyke-nyegle magyar úrfi, aki végigkalandozza az egykori Monarchia területét: pipa. Mindez megtámogatva századelős atmoszférával, szecessziós nyelvezettel és régivágású, éppen annyira sztereotipizált alakokkal, hogy az humoros legyen: pipa. Pataki Tamás debütálása minden jel szerint arra van predesztinálva, hogy az idei nyaralások egyik legszórakoztatóbb olvasmánya legyen, a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt azonban jelentősen túlmutat az egymásra következő csodás kalandok nyújtotta egyszerű élvezeten.

Bonczidai Éva

A szabad ember játszik, és a kocsma is közel van ám

Nem lepne meg, ha egyre többeket látnék egy fekete könyvvel a kezükben nyihogva, kuncogva, a röhögéstől levegő után kapkodva olvasni, ugyanis Juhász Kristóf Boldog halottak napját! című prózakötete bizony olyan, hogy elkerekedik az ember szeme, az olvasó meg-megáll egy-egy blikkfangos párbeszédet ízlelgetni vagy bólogatni egy-egy ravasz fordulaton.

Zsidó Ferenc

Irodalomtörténet helyett?

Elek Tibor beszélgetőkönyvének legfőbb summája az, hogy – okosan kérdezve – a szerzőket hagyni kell megnyilatkozni önmagukról és a korszak irodalmáról. A válaszok a személyes regisztertől egészen az esszéisztikus, összefoglaló elemzésig terjednek, így mozaikként egy (alternatív) irodalomtörténet is összeállni látszik.

Bonczidai Éva

Így filmeztünk – így beszélgettünk

Szekfü András filmtörténeti interjúiból már a második kötetet jelentette meg a Magyar Művészeti Akadémia kiadója. A második kötet anyaga a hatvanas–hetvenes évek filmművészetére fókuszál, a kultúrpolitikai kontextus mellett a filmek stílusára, a forgatás módszertani kérdéseire, a Balázs Béla Stúdió szerepére, az alkotók bonyolult, sokszor sértettségek és elköteleződések mentén alakuló viszonyaira is reflektál. 

Demeter Szilárd

Kibírhatatlanul emberi

Egy jó vers torkon ragad, gyomron rúg, egy jó vers olyan, mint a csillagos ég fölötted, megmutatja, hogy milyen parányi és törékeny semmiség vagy. A kortárs magyar líra jelentős része nem ilyen. Távol álljon tőlem, hogy ítéletet mondjak a poéták fölött. Nem szakmabéliként, inkább olvasóként viszont lennének kifogásaim. Nem tudom, hogy Önök hogy vannak ezzel, de én a kortárs magyar lírát unom. Vagy nem értem.

Bonczidai Éva

„Szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember”

„Ha a háborúra gondolok, szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember – mert igaz egyrészt, hogy komplikált szerkezet, hogy előállítása sok fájdalom és áldozatba került, hogy egy egész világ vész el, ha ő elveszik – például én velem. Másrészt azonban – úgyis születik helyette más” – írta Békássy Ferenc 1914-ben, mielőtt önként bevonult volna a pápai kiképzésre.

Bonczidai Éva

„Szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember”

„Ha a háborúra gondolok, szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember – mert igaz egyrészt, hogy komplikált szerkezet, hogy előállítása sok fájdalom és áldozatba került, hogy egy egész világ vész el, ha ő elveszik – például én velem. Másrészt azonban – úgyis születik helyette más” – írta Békássy Ferenc 1914-ben, mielőtt önként bevonult volna a pápai kiképzésre.

Bonczidai Éva

„uram leszünk nemsoká’ és asszonyom”

Keresztény és világi ünnepeinken sokszor évtizedek óta hangzanak el ugyanazok a verssorok. Most, a régi költemények mellé újabbakat kínál a Bárka folyóirat szerkesztősége: Mondani-valók címmel antológiába gyűjtötték azokat az ünnepi verseket, melyek a pályázatuk nyomán születtek. 

Bonczidai Éva

„Hadihajón beutazni a nagy világot előkelő s úri dolog”

Utcai árusok, cipőpucolók, áldozati állatvásár, tevekaraván és négynyelvű (török, görög, örmény, francia) reklámtábla Konstantinápolyban – a fotóalbum-lapozás mindig a büntetlen megbámulás élményét is jelenti. El lehet időzni egy-egy arcon, rá lehet csodálkozni mások szokásaira, hétköznapjaira.

Ágoston Szász Katalin

Nevet, mint az igazság

Darvasi prózanyelve ismét gyönyörűen kimunkált, és egyszerre erőteljesen nyers. Mondatai már-már verssorok, költői képei a szépség és a groteszk határán egyensúlyoznak kiváló arányérzékkel. A Magyar sellő igazi „szép” irodalom és élmény olvasni már csak a megszövegezése miatt is.

Szilágyi Diána

A remény regénye

A mű az észt fővárosban, Tallinban játszódik, akkoriban, amikor édesapa nap közben sosem jött ki a hátsó kis szobából, amikor vágni lehetett a lakásban a cigarettafüstöt és a kétségbeesést, amikor senkinek sem volt szabad otthon hangosan beszélni és még nappal sem lehetett elhúzni az ablakon a függönyt.

Miklóssi Szabó István

A mocsok átlényegítése (Trainspotting-trilógia)

Irvine Welsh, a kultikus skót alkotó saját bevallása szerint 1958-ban született Edinburgh-ban, a glasgow-i rendőrség szerint 1951-ben. Kétségkívül meghatározó alakja a XX. század második felében született irodalomnak, elegendő itt a Trainspotting-regényekre és az abból készült filmekre gondolni.

Ágoston Szász Katalin

Aki a szívén keresztül találja meg emberi külsejét

A Bolygó Hollandi különlegessége abban áll, hogy bár mesekönyvbe öntött komoly és összetett filozofikus történet, minden korosztály számára érvényes igazságokat hordoz. A szerelem, a magány, a misztikum, a humor, a tenger varázslatos világa olyan gazdag szimbólumrendszert alkot, amelynek jelentésrétegei mindannyiunk saját kis különmitológiájába belecsörgedeznek.

Bonczidai Éva

Könyvek, melyekbe majd belenőnek

Pár éve elkezdtem duplán vásárolni könyveket. A cél az, hogy összeállítsak egy-egy ötvendarabos gyűjteményt, melyet a fiaimnak adhatok, ha majd felnőnek. Trianonról szóló könyv sokáig nem szerepelt ebben a válogatásban. Most viszont ott tartok, hogy három Trianon témájú kiadvány is szerepel ebben az egyelőre alig 20-30 darabos gyűjteményben. Ezeket ajánlom most az olvasóink figyelmébe is.

Bonczidai Éva

„amire az elalvás előtti utolsó negyedórában gondolsz”

Pátoszmentes egyszerűséggel engednek látni egy embert, aki a kortársunk. Kortársunk, de múltja van. Kortársunk, mert ismeri a jelenünket. Kortársunk, mert számonkéri a jövőt. És komolyan vesz. Minket. Ez a komolyanvevés az egyik nagy ismérve Térey költészetének.

Horváth László Imre

Széki népi kultúra Márquezszel és Hraballal

A novellákat összeköti a falu tere, amelyen mind ismerősen sétálhatunk, de Macondóval ellentétben Szék nagyon is létező hely, és magyarként saját otthonunk része.

Ágoston Szász Katalin

Menekülés a mitológiából

Krasznahorkai ismét gyönyörködtető zsenialitással mutatja be a beszűkült elme tudatállapotát, az örökösen rettegő, üldöztetett szellem kálváriáját, amit ebben a felgyorsult világban mindannyian átélhettünk már, és ami éppen olyan fojtogató tud lenni, mint főhősünk számára.

Bonczidai Éva

A szemtanúság meghittsége – Kemény Jánosné Augusta Paton önéletírásáról

„A falu bábája, félig görög, félig török nő, kidugta fejét az ajtórésen, és elkiáltotta magát: Kislány! Kislány!” – így kezdődik a báró Kemény Jánosné Augusta Paton önéletrajzi írásaiból a Szépmíves Könyvek-sorozatban megjelent sajátos emlékirat. Az eddig kiadatlan vagy elfeledett kéziratok feltárását célul kitűző, XIX. és XX. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák megjelentetésére specializálódott kiadói műhely vezetőjével, Kovács Attila Zoltánnal beszélgettünk.

Bálint Tamás

A kollektív emlékezet – Fácán az ember, semmi több

Fácán az ember, semmi több címet viseli Herta Müller negyedik, magyarul megjelent könyve. A rövidke elbeszélés roppant súlyos, letaglózó olvasmány. Szikár, tűpontos, néhány szavas mondatokból álló, sallangmentes („bodorádámos”) szöveg, mely egy-két oldalas, önállóan, szabadversként is működő fejezetekre oszlik, és ebből az erősen egymásba kapcsolódó és kapaszkodó szövetből áll össze a ’80-as évek bánsági sváb falujának keserű költeménye.

Navarrai Mészáros Márton

Elsietett házasság

Paolo Giordano esszégyűjteményének legkétségbeejtőbb és legfontosabb állítását a kötet elején találni. „A koronavírus-járvány talán korunk legjelentősebb egészségügyi vészhelyzete. Nem az első járvány, nem az utolsó és talán nem is a legrémisztőbb” – írja a harminchét éves szerző.

Nagy Koppány Zsolt

Szerelem és hóhérkötél – Voloncs Attiláról

Ha ez Voloncs Attila első regénye – márpedig ez –, akkor érdemes a prózaírók közmondásos érését szem előtt tartani, és nagyon figyelni, mi kerül ki a szerző keze alól a következő években, mert biztosak lehetünk benne, hogy ehhez a könyvhöz hasonlóan komoly, nagyszabású és professzionális vállalkozás lesz az is.

Bordás Győző

A tudós színikritikus – Gerold László posztumusz kötetéről

Színházi jövés-menés azokból a tudományos tanácskozásokon elhangzott szövegekből állt össze, amelyeket az MTA Irodalomtudományi Intézete és az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszéke évi rendszerességgel tartott a hetvenes évek derekától, s amelyeken Gerold László rendszeresen magyar és vajdasági magyar drámairodalmi kérdésekben értekezett.

Szilágyi Diána

Kortárs klasszikusok

Ha nem is nosztalgia, de mindenképp a múltba nézés, a visszaemlékezés egy már nem létező korra; igen, talán ez köti össze leginkább a kötetben összegyűjtött írásokat. Olyan hangulatok, kimerevített pillanatok gyűjteménye, amik egy bizonyos kor fölött mindenkinek ismerősek. A bezárkózás, a függöny mögül lopva kipillantás, a hideg félelem a gyomorban, amikor megáll a ház előtt egy sötét autó.

Szentmártoni János

Négy indulás

Bék Timur, Marcsák Gergely, Polgár Kristóf és Regős Mátyás debütkötete négy teljesen különböző hangon szól. Ami közös bennük, hogy bár ők is előszeretettel öltenek magukra álarcokat vagy bújnak különféle szerepekbe, sokat megtudhatunk róluk, az életükről, a gyökereikről verseik által, anélkül, hogy különösebb nyelvi kódokat kellene hozzájuk feltörnünk. Mindnyájan az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatói.

Miklóssi Szabó István

Élet a karanténban

Két mű, melyek szerzői két különálló világból érkeztek: Albert Camus Nobel-díjas nagymenő, Henri Charriére pedig fegyenc volt, akit a szükség vitt az írói pályára. Mindkét regény, A pestis és a Pillangó a bezártsággal és a karanténnal foglalkozik, de csak az egyik, a tragikusabb nyújt reményt.

Juhász Kristóf

Átélhető történelem

A nyelvi játék persze ínyenceknek való élvezet – ha a mostani fiatalok többségéhez keressük az utat, olyan szerzőt válasszunk, aki mai nyelven szól az olvasóihoz. Mint Gál Vilmos, a Báthory – A korona ára szerzője.

Szabó Nóra

Naphasadás

A kilenc zeneszámot tartalmazó lemez hallgatása közben elrepülhetünk Moldvába, Gyimesbe, Magyarszovátra, Bosznia-Hercegovinába, és természetesen maradhatunk Vajdaságban is, ahonnan többek között Bodor Anikó ismert népzenekutató gyűjtéséből is szemezgettek a fiatalok.

Tóth Eszter Zsófia

Örökölt sors

Minden családban van titok, elhallgatás. E sorok írójának történészként meggyőződése, hogy a kibeszéletlen XX. századi történelmi traumák mérgezik több generáción keresztül is az életet. Többek között a Gulag, a hadifogság, a kitelepítés élményei és annak elhallgatása miatt sokan fojtották alkoholba bánatukat, ami a következő nemzedéknél már úgy jelentkezhetett, mint lehetséges problémamegoldás nehéz helyzetekben.

Mihályi Katalin

Leltár

Tiszaújlak határ menti település Kárpátalján. Többségében magyarok lakják, de élnek itt ukránok, oroszok, cigányok és más nemzetiségűek is. Az ötvenes, hatvanas években itt cseperedett, itt vált felnőtté Fábián László. A Vásártér e gyermekkor fontos helyszíne, csak felmenői meséiből tudja, hogy egykoron az országos vásárokon csizmadiák, szabók, fazekasok kínálták itt portékájukat.

Varga Melinda

Humor az erdélyi háztartásban

Botházi Mária Biorobot című könyve sose volt aktuálisabb. A tárcanovellák ugyanis az erdélyi ember mindennapjairól szólnak: az otthoni mindennapokról, a karácsonyfa díszítésről, a gyermeknevelésről, iskolai ünnepségekről, szülinapi zsúrokról, lakáshitelről, a konyha felmosásáról, a csap megszereléséről, fogyókúráról, edzésről, nyaralási és társalgási szokásainkról. A szövegek feszesek, könnyedek, rövidek, tele humorral és derűvel.

Kis Petronella

A káosz szervezettsége

Ha vannak olyan művek, amelyek elég emblematikusak és ismertek ahhoz, hogy kihívást jelentsen az alkotóknak új oldalról megközelíteni azokat, akkor egyikük a Valahol Európában, amely 1995-ös színházi bemutatója óta majdnem húsz feldolgozást ért meg Magyarországon.

Szilágyi Diána

„Belenézni Hungária szemébe”

Balta János Az elfelejtett „hadsereg” című munkájával is közösségét, Arad megyét szolgálja, hisz emléket állít benne negyvenkét jogfosztott magyar embernek, akiknek a román diktatúrákhoz köthető megalomán építkezésekhez kellett korántsem önként asszisztálnia. A könyv jó része oral history, a szerző kérdései előcsalják az emlékeket, a néhai munkaszolgálatosok pedig felelevenítik a 30-40 évvel ezelőtti eseményeket.

Tóth Eszter Zsófia

Három esküvő – az ügynökmúlt temetése nélkül

És az ügynök? Ő hogyan dolgozza fel ügynökmúltját? Nem nagyon. Tudunk öngyilkos ügynökről, olyanról is, aki szenvedélybeteggé vált, vagy nem sokkal az ügynökmúlt kipattanása után felemésztette múltja: súlyos betegségben elhunyt. Gyakran felmerülő kérdés, lehetett az állambiztonságnak nemet mondani?

Varga Melinda

Fausti balladák az árnyékvilágból

Muszka Sándor Szégyen című kötetének versszereplői a pokol tornácáról érkeznek, a feneketlen dögkútból, onnan, ahonnan nincsen visszaút, ahol az átkozottak élik végnapjaikat, kiket a föld sem fogad szívesen magába, nem látják már meg soha, s tán nem is óhajtják a napfényt. Elfelejtenek embernek lenni, árnyékvilág az övék.

Lövétei Lázár László

„…Hogy el ne felejtsék”

„Köd zabálja a fákat – egyre nehezebb...” – vajon értettem-e gyermekfejjel Király Lászlót, és vajon értem-e maradéktalanul ma, bő harminc évvel később az idén 75 éves költőt?

Fekete J. József

Rejtő nem halt meg, csak átalakult!

Az elbeszélő vígan vonatozik Istennel egy kupéban, az Úr hol Szőcs Géza, hol Bodor Ádám alakját ölti magára, ami kellően elmossa Isten valódi alakját, hiszen a két író külsőleg korántsem hasonlít egymásra, így valójában képtelenek vagyunk elképzelni Isten emberi szemmel egyébként láthatatlan alakját, az viszont, hogy két magyar „írófejedelem” küllemét sajátítja ki, beszédesen vall arról, hogy miként hagyja magát megközelíteni egy tréfás kedvű romániai magyar írónak.

Szögi Klaudia

A melankólia lila virágai

A többségnek bizonyára nem cseng ismerősen a Lebanon Hanover név. Egy duóról van szó, amelyet William Maybelline és Larissa Iceglass alkotnak. Zenéjükben a poszt-punk, coldwave, darkwave meg a többi hasonló „dark” stílus keveredik. Tehát nem mindenki számára befogadható vagy élvezhető, ámbár egy próbát megér.

Miklóssi Szabó István

Színháztörténet kezdőknek és haladóknak

„Korszerűtlen könyvet tart kezében a nyájas olvasó” – fogalmaz a szerző legelső sorában. Nem tisztünk eldönteni, mennyire korszerűtlen a színház, a színjátszás napjainkban, annyit viszont bízvást állíthatunk, hogy Salamon András Színháztörténet kezdőknek és haladóknak címet és Az ókori görög színháztól a rokokó koráig alcímet viselő vaskos, gazdagon illusztrált, hat fő fejezetre tagolódó művét minden színházszerető ember örömmel forgatja majd.

Bonczidai Éva

Sziszüphosz a 301-es parcellában

„Egy kis kíváncsi kacsa / egy este nem ment haza” – egy bugyuta dal is képes sorstragédiát összegezni. Főként, ha kiragadjuk a borissza mulatozások földszagú posványából és áthelyezzük egy temető földszagú jelenidejébe. Ezt teszi Cseke Péter rendezése, a nemrég nemzeti színházi rangra emelkedett kecskeméti Katona József Színház Ballada a 301-es parcella bolondjáról című előadása, mellyel a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékeztek.

Tóth Eszter Zsófia

Nagypénteken nem illik kertészkedni

Hosszú sorok kígyóznak a milánói dóm konténerkasszájánál. Odabent főhősünk jegyeket értékesít. Jól fizető állást hagyott ott ezért a munkáért, és hosszú ideje először érzi szabadnak magát. Két éve költözött Olaszországba csodálatos barátjához, de úgy érzi, sem őt, sem Olaszországot, sem olasz jövőjének gondolatát nem bírja elviselni többé.

Mák Ferenc

A szív, az érzés, az öröm és a bánat mint a költészet örök forrása – Kováts Antal és a délvidéki magyar irodalom

Lelkesedésével, nem titkolt elkötelezettségével közülük is messze kiemelkedett a temerini tanító, Kováts Antal, akinek írói hagyatékát Pótvásár Temerinben címmel Csorba Béla szerkesztette kötetbe.

Orbán János Dénes

Hogyan menjünk radinába a lërhëz – Sántha Attila kötetéről

Gajdó Máris abszurd-groteszk kalandjai megcsillogtatják a székely tájnyelv szépségét, a furmányos székely gondolkodás izgalmasságát, a góbé humort is, de mindezek mögött fölsejlik a székely sors tragikuma is.

Sántha Attila

Amikor a maszkosok felvonulnak...

„A moldvai magyar közös ségek egészen napjainkig nagyon archaikus képzeteket, folklóralkotásokat őriztek meg. A világképüket reprezentáló szövegeik (pl. rítusénekek, ráolvasások, hiedelemtörténetek stb.), valamint mágikus gyakorlataik (pl. hejgetés, urálás, esővarázslás, betegségelhárítás stb.) számtalan olyan elemet tovább éltettek, melyek keleti népek samanisztikus medvekultuszával, rítusaival, valamint balkáni népek hasonló gyakorlatával mutatnak azonos vonásokat.”

Szekáry Zsuzsanna

Kalandos családregény erdélyi felütéssel

Az Áramlás bonyolult szerelmi dráma köré épül, amely miatt főhősünk, Gábor egészen Panamáig menekül, ahol, ha kevés pénzből is, de éli a turisták gondtalan életét. A felejtés kulcsát mámoros tengerparti bulik, egy párductestű lány vagy épp a félelmetes találkozás jelenti egy tigriscápával.

Miklóssi Szabó István

Lapos világ kerek derűje

Humorral tompítani élét a bajnak: így összegezhetjük György Attila csíkszeredai, József Attila-díjas író Kerek a világ tárcakötetét. Persze nem baj, ha a derű mellé becsúszik némi bor, pálinka, kis szívnivaló, és ott röfög az ember legfinomabb barátja is, a disznó.

Varga Melinda

Röpképtelen madárlak

Több napja a Pufók Puttó Bt. szókapcsolaton mosolygok magamban. Aztán eszembe jut a napokra a mobilvécébe szorult fiú (vagy lány?), a medvévé változott ember, Bánomzúg lakói és az elkeseredett, részeg ara, aki ki akar rabolni egy spermabankot. Megyek az utcán, és feltör belőlem egészen váratlan helyzetekben, például villamosmegállóban jegyvásárlás közben a röhögés.

Patyerek Réka

„Minden apa meghal. Ez nem.”

A halál szaga lengi be a mindennapjait ennek a családnak, amelyet a görcsös összetartás, a folytonos szerepjátszás tartott egyben.

Bolyos Miklós

Citromfa

Az egy perc híján kétórás, összesen kilenc zeneszámot tartalmazó dupla CD újabb formája a vajdasági magyar népdalok egyedi ízű feldolgozásának. Tizenegy zenész munkálkodott ezen a hanganyagon.

Horváth László Imre

A Péter Gábor-könyv

Müller Rolf kiváló könyvében harag és részrehajlás nélkül mutatja be az embert. Egyikre sincs szüksége, a tények magukért beszélnek, „hőse”, Péter Gábor nem véletlenül vált szimbolikus figurává.

Fekete J. József

Hogyan írnak a szomszédok? – Cseh, román és török szerzők műveit olvasom

Amióta kezembe került Siegfried Lenz A lotyószilva lelke című, elbűvölő novellagyűjteményének magyar fordítása, fokozottan odafigyelek a Napkút Kiadó kifinomult érzékkel válogatott fordítás-sorozatára, hiszen érdekel, miként írnak és mit olvasnak a szomszédban.

Bonczidai Éva

Az élet gyönyörű, az élet kabaré – Bozsik Yvette Kaposváron ismét színre vitte a Cabaret című musicalt

Hátborzongató érzés látni, hogy az elmúlt évszázad borzalmainak ismeretében ma is masírozó hordákká alakulhat egy-egy közösség a jól irányzott vezényszavak hatására. Mint egy pokoli karmester, úgy int be újabb és újabb tételeket, képeket, látomásokat az emberiség nagy bűneiről – mintha csak

Gál Vilmos

Közös időnk ’89–90 – Közösségi kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban a rendszerváltoztatásról

Kitaláltunk tehát két történetet, amelyek egymás mellett futnak 1988-tól 1991-ig, és néhol összeérnek. Fiktív főszereplőink, Kriszta, az éppen érettségiző lány, akinek a szülei értelmiségiek, és benne élnek a civil politika sűrűjében; valamint Zoli, akinek az apja bányász, az anyja bolti eladó.

Bonczidai Éva

„Áradt a szó, és apadt a bánat” – A kommunista diktatúrák áldozataira emlékezünk

Vajon azok, akik hallgatásra ítélték a szovjet munkatáborokból hazaszédelgő meggyötörteket, a kiszolgáltatottak szenvedését akarták így meghosszabbítani vagy a többszázezer halott emlékét eltörölni? Azt hitték, hogy pár évtized némaság árán feledésbe merülhet, ami történt?