Lódi Gabriella

Vizualitás és irodalom(elmélet)

„Így csorognak alá Maurits rajzain a fekete testből kiinduló, majd egészen a kép keretéig folyó ráncok, »ezer rovátka rajza«, azok a ráncok, amelyek az egész képet behálózzák, egyszerre repedések is ezek a ráncok…

Fekete J. József

Szomorú tárgy – vidám művészet

A kötetben a művész 160 festménye jelenik meg 110 dokumentumfotó mellett, plakátok, borítók társaságában. A kettős jubileumi album annyira meglepte az egyik magyarországi könyvterjesztőt, hogy szerzőjeként Máriás Béla helyett dr. Máriás Antalt, kiadójának pedig a Kossuth Kiadót jelölte meg. (Egyiket sem találta el.)

Budai Ágota

Sorok és képernyők között

Gyorsan változó világunkban, ahol a szokások és gondolatok állandó mozgásban vannak, a szórakozás módjai és az erre szánt tartalmak, valamint az újonnan született gyártási és megosztási felületek gyökeresen megváltoztatnak minden mostani és jövőbeli generációt.

Zsidó Ferenc

A székely ember karakterológiája

Ugyanazt gondoljuk-e magunkról, amit mások gondolnak rólunk? Változik-e, ha igen, mennyit a nemzetkarakterológia az idők során? Egyebek közt ezekre is választ kaphatunk a Székely Könyvtár könyvsorozatban megjelent A székelyek (rólunk írták) című antológiából, amelyben nem székely (magyarországi, angol, francia, szász, román stb.) szerzők vallanak arról, milyennek látják a székelyt.

Miklóssi Szabó István

A véglények írója – Cormac McCarthy

Amerika jelenkori irodalmának egyik legjelesebb képviselője, aki nem kevés vesződéssel jutott el a csúcsra, annak ellenére, hogy már fiatalon feltűnést keltett. Cormac McCarthy (1933) olyan világokat jelenít meg műveiben, amelyek ugyancsak próbára teszik az olvasók idegeit.

 

Czegő Zoltán

Mit teremt a költő?

Soha nem olvastam együltömben és pászmáslag* ennyi verset gyors egymásutánban, majd újból. Székely-Benczédi Endre az eleven és egyetlen, egyszeri élet teljes hiábavalóságának prédikációit adagolja falatról falatra, faltól pokolsárig.

 

Mihályi Katalin

Kalandozások könyve

Egy átfogó, részletgazdag, sokak alapos, komoly kutatómunkáján alapuló képes kincsestárat, rendhagyó útikalauzt vehet kezébe az olvasó. Markáns képet, összegzést kaphat arról, hogy mi mindent hagytak ránk nagy, neves és névtelen elődeink a szellemi kulturális örökség terén, amit mi híven őrzünk, belakunk, tartalommal töltünk meg.

Fekete J. József

Hoppácska, oda a világ!

A tudósok még 1906-ban megjósolták, hogy az éltető Napunk sárga törpéből robbanásszerű sebességgel vörös óriássá válik, amely mindent felfal, ami útjába kerül. A későbbi tudósok nem cáfolták ennek az eseménynek a bekövetkeztét, csakhogy ötmilliárd éven belül nem számítottak rá.

Lódi Gabriella

Ifjú versíró nemzedék

A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium egykori és jelenlegi diákjainak verseit tartalmazza ez a kötet. A benne szereplő fiatal szerzők azon nemzedék tagjai – a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején születtek –, akik egy sajátos alanyi és traumalírát képviselnek a kortárs vajdasági magyar költészetben.

Király Farkas

Közeledés Bácskához

Köztudott – legalábbis Majoros Sándor Az eperfa nyolcadik gyökere című regénye szerint Bácskában az –, hogy minden rendes eperfának hét gyökere van. Egy nyolcadikat csak abban az esetben ereszt a földbe, ha valamilyen jelentős szerencsétlenség éri a fát.

Tóth Eszter Zsófia

Az utolsó indiánkönyv

Indián – ha e szót meghallom, két képzettársításom kötődik hozzá. Az egyik Indián, polgári nevén Fogarasi András, aki a Nagyfa galeri tagjaként vált híressé. Egyik kedvenc interjúalanyom, akivel napokon át lehet beszélgetni hippiségről, szabadságról és arról, hogyan gyűjtöttek Radics Béla gitárvirtuóznak, mert Bélának nem volt erősítője.

Dzsubák Tamás

Az örökség

Ezeket az emlékeket most Nádas Péter Egy családregény vége című regénye hozta felszínre. A hőse egy kisfiú, akit a nagyszülei nevelnek, és akinek a nagyapja sokat mesélt, önmagáról, hitről, kételyről, háborúkról, sorsokról, menekülésről, cselről, örökségről, többnyire a padláson.

Szilágyi Diána

„Engem odaadtak”

A Régimódi történet Szabó Magda magánmitológiájának alapregénye. Kronológiáját tekintve is, hisz egészen messze, a szépapákig visszamenően mutatja be családjának történetét. A regény kulcsfigurája, a történetcsoportokat összekötő személy az édesanya, Jablonczay Lenke, akinek emléket kívánt állítani a művel.

Lódi Gabriella

A gonosz gyökerei

A Hogyan veszejtsük el a vámpírt című regény a „felsőbbrendű erkölcs” paradoxonának létrejöttét beszéli el egy elképzelt szembesítés során, huszonhat levél, két utóirat és egy vallatási jegyzőkönyv lapjain. „A beismerés saját bűnösségünk belátása a bűntény objektív (logikai) terében” – olvashatjuk a regényben.

Klamár Zoltán

A megismerés fontossága – Szellemi építőkövek egy újabb darabjáról

Már a címe is sokat sejtető a szép kiállítású, keménykötésű könyvnek. Valójában mégis az alcím igazítja el minden kétséget kizáróan az olvasót: Néprajzi és szociográfiai jegyzetek Nyugat-Bácskáról és más vidékekről, olvashatjuk a főcímet értelmező szöveget.

Ágoston Szász Katalin

A megkerülhetetlen paradicsom

Ádám Gyula 1961-ben született Csíkkarcfalván, Székelyföldön. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakán végzett, fiatalkora óta készít fényképeket többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, a székelyföldi és a szórványbeli emberekről, sorsokról.

Bonczidai Éva

Ki hozza vissza? – A színpadon: Jászai Mari és Szilágyi Enikő

Mit tudhatunk ma Jászai Mariról? Mi jut el hozzánk abból, amit a szavak nem tudnak megragadni? Mit érzékelhetünk ma az ő lényéből? Sem mozgókép, sem hangfelvétel nem őrizte őt meg nekünk, ezért is fontos vállalás Szilágyi Enikőé, aki Mi lennék nélküled? címmel Jászai Mari naplójából, vallomásaiból és saját reflexióiból készült darabot vitt színre.

Szilágyi Diána

„Csak a sarum csattog, Kedmah!” – Mészöly Miklós Saulusáról

Mészöly Miklós a Saulusban nagyon szépen építi fel annak a férfiúnak a lelkivilágát, a karakterét, aki a templomi rendőrség megbízható, alapos és végletesen lelkiismeretes üldözőjéből az áruló rabbi hívévé válva az egyik legnagyobb keresztény hittérítő lett, Szent Pál néven. A regényben nincs ott a bibliai megérkezés, és az Apostolok cselekedeteiből ismert megszólíttatás, csak az oda vezető út, amely ezen a szikár, kiégett térségen át vezet Jerusalajimból Damaszkuszba.

Szalai Klaudia

Amíg tart a korona, tart a „Julimitáció” is”

Fazakas Júlia Básti Lajos–díjas színésznő Székelyudvarhelyen született, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen tanulta a mesterséget. 2000 óta él Budapesten, azóta pedig számos színházban játszott, többek között a József Attila Színházban, az RS9 Színházban, a Stúdió K-ban, a Trip hajón, valamint a Tatabányai Jászai Mari Színházban is találkozhattak vele a nézők.

Bálint Tamás

A sírásó a nap végén az utolsó kocsmában sörözik

Kopriva Nikolett debütkötetének borítója – melyhez a szerző édesapjának festményét használta fel a kiadó, noha ő maga is kacérkodik a képzőművészettel, ráadásul igencsak magas szinten – előrevetíti azokat a festményszerű képeket, melyek versenként végigvezetnek a könyvön.

Pál-Lukács Zsófia

„Tudjuk, miről beszél”. Borbély Szilárd: Kafka fia

Leginkább Az olvasóhoz című fejezetet ajánlanám sokszori olvasásra – de persze az egész életművet is – Borbély Szilárd Kafka fia című könyvéből, ami a Jelenkor Kiadó életműsorozatában, posztumusz kiadásban jelent meg idén júniusban.

Farkas Wellmann Endre

A nagy változások korát éljük – inetrjú Szilágyi Enikővel

Ezek a gondolatok, ez a rengeteg megoldásra váró feladat, ez a nemzetféltő állandó készenléti állapot, amellyel már Jászai Mari korában is meg kellett küzdeni, adták az impulzust ahhoz, hogy megszólaljak és közös sorsot formáljak az elődeinkkel, és kortársakként hozzam vissza őket a jelenbe.

Szalai Klaudia

Kerítéskiállítás Mészöly Miklós emlékére

A kerítésre felaggatott tizenöt tabló Mészöly Miklós életrajzának olyan kiemelt szegmenseibe enged betekintést, mint születésének pillanata, az íróvá válás útja, s helykeresése, valamint pályájának csúcsa, s végül „az ünnepelt búcsúja”. Dr. Gróh Gáspár szavaival élve a tárlat lehetővé teszi, hogy ha csak egy röpke pillanat erejéig is, megérezzük azt a Mészöly-örvényt, amelynek erejét csak magunkban, lelkünk mélyén érthetjük meg igazán.

Juhász Kornélia

Vándorló mitológia

Polgár Anikó Poszeidon gyöngyszakálla című tanulmánykötete 2020-ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Alcíme sokat elárul a mű tartalmáról: Görög-latin intertextusok nyomában, Janus Pannoniustól Weöres Sándorig.

Nagygéci Kovács József

Valóban határtalan

Fontos volna kölcsönösen ismernünk egymás mindennapjait, éljünk bár az úgynevezett anyaországban vagy a határokon túl. Ebben elsősorban a személyes kapcsolatok segítenek, de hasonlóan szükséges, hogy időről időre legyenek olyan dokumentumok, melyek rögzítenek egy állapotot, megmutatnak helyzeteket, eseményeket és tendenciákat, azaz egyfajta, térben és időben is használatos kalauzként működnek.

Száraz Pál

Dunasápújfalu értékei

Nemcsak illő, hanem fontos dolog ismerni múltunkat, gyökereinket. A mondás szerint az erős gyökerű fát a vihar nem dönti ki, viszont a korhadt gyökerek a szélnek sem tudnak ellenállni. A dunasápújfalusiak erős gyökerűek, s a gyökerek még erősödhetnek, ha ők is úgy akarják.

Marcsák Gergely

„Látnunk kell egymást!” – Naplóbejegyzés az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztiválról

Karanténba jön? – kérdezte a határőr, miután magához intett. Kezemben szorongattam a felettesétől kapott végzést, miszerint én, a költészeti fesztiválra tartó beregszászi lakos, hivatalos úton vagyok, és „karanténmentesen, korlátozások nélkül” léphetek Magyarország területére. Eljött az idő, hogy ezt az ütőkártyát – önelégült mosolyomat leplezve – kiterítsem.

Pál-Lukács Zsófia

„Nem szállt ki belőlem a lélek” - Jászberényi Sándor: A varjúkirály

„Mindig nagyon érdekeltek a végletek” – vallja egy helyen Jászberényi Sándor, „az apokalipszis krónikása”, akinek neve összefonódott elsősorban és legfőképp a Közel-Keleten, Afrikában élő keresztények millióinak sorsáról, az iszlamista pártok konfliktusáról, illetve a frontvonalon zajló életről hírt adó haditudósító szerepével.

Szalai Klaudia

Hatvan év a világ körül

A Hátizsákomban a glóbuszom olyan helyekre is elviszi az olvasót, amelyek már nem, vagy csak töredékeikben léteznek, lelki szemeink előtt újjáépülnek a háborúk által lerombolt műemlékek. Végigbarangolhatunk Panamán, felfedezhetjük Albánia eddig még ismeretlen hegyvidékét, s megismerkedhetünk a maják kultúrájával és szokásaival is.

Acsai Roland

„Elmúlik egy korszak” (Jász Attila Bölénytakaró című könyvéről)

Jász Attila régóta az egyik kedvenc kortárs költőmnek számít. Összetéveszthetetlen, irodalmi divatoktól független hangja könnyedségében súlyos, szelídségében-gyengédségében erős és csendességében hangos, ezért is annyira találó álnév költőnknek a Csendes Toll. Írói stílusát a zenében a dzsesszhez, a képzőművészetben az akvarellhez hasonlítanám.

Zsidó Ferenc

Koloncos költősors

Tépelődöm, miért nem kívánkozik ki belőlem „normál”, elemző kritika Farkas Árpád Nem ilyen lovat akartam című, összegyűjtött esszéit, glosszáit, tárcáit, riportjait, a véle készült fontosabb interjúkat tartalmazó kötetéről. Talán azért, mert túl monumentális (655 oldal) a kötet?

Szilágyi Diána

Hitelesség és felidéző erő – Szávai Géza Polcz Alaine-könyvéről

Vajon mit mutat meg rólunk, igazi valónkról néhány tucat fénykép? Nem a művészi tökélyre törekvő, a filterekkel manipulált, az előre beállított, hanem az, amit egy barátunk készít rólunk, nemritkán figyelmeztetés nélkül, kávézás, kirándulás, beszélgetés közben. Egy szerető szem másképpen lát, és talán a fotókon is másképpen láttat?

Palkovits Edina

Búcsúlevél az ikonikus zongora manufaktúrájához

Az elektromoszenei szcénában ismert Iamyank nyúzott már elektromos gitárt hegedűvonóval, generált végtelen loopokat, de ez az első alkalom, hogy a zenész-producer szólózongora-anyagot jelentet meg. Iamyank Una notte (Egyetlen éjjel) című albuma búcsú és tisztelgés a tavaly őszig a Dunakanyar szívében, Vácott működő Klavins Piano Manufaktúra előtt. A hanganyagot egy kisfilm is kíséri.

Györgyei Szabó Magdolna

Senki sem az, akinek először látszik

Felkelés, rablás, szökés, gyilkosság, nyomozás, viszály, személycsere – Jules Verne jól ismert, izgalmakat, csavaros fordulatokat hozó és sodró lendületű stílusa A dunai hajós című klasszikusát is meghatározza. A könyv először 1908-ban jelent meg, három évvel a francia író halála után, később az egyik legnépszerűbb és legolvasottabb műve lett Magyarországon is.

Rácz András

A trónörökös vadászkalandjai

Aki gyermeki fejjel kedvelte a vadászkalandokat, ám évtizedek óta nem forgatott efféle irodalmat, az alaposan meglepődik majd, ha kezébe veszi Rudolf főherceg Tizenöt nap a Dunán címmel újra kiadott írását. A bájos vadásznapló persze nem azért érdekes, mert láthatjuk, hogyan lődözött ritka és kevésbé ritka madarakat a trónörökös és kísérete, hanem inkább azért, mert megmutatja, hogyan gondolkozott tájról, vadról, népről, országról, irodalomról és tudományról, de akár még az időbeosztásról is őfelsége.

Döme Barbara  

Sodró regényfolyam

Embert próbáló vállalkozás úgy bemutatni a Duna-táj történetét, hogy az hiteles legyen, tanítson, erkölcsi és egyéb értékeket közvetítsen, szórakoztasson, emellett pedig a környezet és a család megbecsülésére is buzdítson. Kabdebó Tamás Danubius Danubia című monumentális, három kötetből álló regénye mindezt tudja, sőt még ennél többet is, nem csoda, ha sokan úgy nyilatkoztak róla: kötelezővé tennék az elolvasását.

Györgyei Szabó Magdolna

Időutazás a Duna mentén

A Duna titkaiba akkor is érdemes belemerülnünk, ha soha nem érdeklődtünk a bélyegek iránt. A száraz történelemlecke helyett ugyanis az író valódi, magával ragadó utazásra visz minket, olvasókat a legnemzetközibb folyó mentén, évezredeken keresztül és kasul, sorsfordító, néha kalandos, máskor kevésbé ismert történetek által.

Fekete J. József

Az intézményesített hazugságról – A hatalom hátteréről, a háttérhatalomról

Az internetnek nem mércéje az igazság. Ezt attól fogva tudjuk, ahogy megjelent a fake műfaja, amiről a képernyő előtt ülő tudja, hogy NEM IGAZ, de kukkolóhajlama odaszegezi tekintetét a kellemetlen helyzetbe montírozott celebekre, politikusokra, az önmagánál butábbnak és esetlenebbnek tűnő személyre. A szórakoztató hamisítás kiterjesztette igényét a tájékoztatás egészére, miközben maga is megváltozott, már nem szórakoztatni akar, hanem a hamisat igaznak állítva uralkodni kíván az egyénen és általa a közösségen is.

Mihályi Katalin

A harang szava

Az emlékezet véges és sokszor csalóka. Ezért jó, ha egy adott korról az abban az időben megjelent írásokat újra elolvashatjuk. Főképp, ha csak néhány évtized választ el bennünket attól az időszaktól. A Bálint Sándor most megjelent kötetébe beválogatott írásoknak – cikkeknek, vezércikkeknek, karcolatoknak, elemzéseknek – a döntő többsége a nyolcvanas, kilencvenes években, illetve a kétezres évek elején keletkezett.

Miklóssi Szabó István

Káli István: Áll az ördög, s csodálkozik

Káli István nem tartozik a könnyen olvasható szerzők soraiba, barokkos mondatai olykor próbára teszik az olvasót, igaz, azt is lehet mondani, hogy az ilyen típusú mondatokra való figyelés jobban bevonja világába az olvasót, hiszen nem tűri, hogy figyelme elterelődjön.

N. Juhász Tamás

Hetvenhét írás a fantasztikumról

H. Nagy Péter Mikromechanizmusok: Kétperces írások SF-művekről című kötete 2020-ban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában Dunaszerdahelyen. Ahogy azt már a cím is elárulja az olvasónak, olyan kötetről van szó, amely több rövid recenziót foglal magába egy-egy tematika, kérdés köré szervezve azokat.

Leczo Bence

BoJack Horseman

Simpson család, Futurama, South Park, Family Guy, Kertvárosi gettó, Gravity Falls, Archer és még páran már kitaposták a felnőtteknek szóló animációs sorozatok útját. Amikor a rajzoltság inkább esztétikai elem, mint megúszás, miközben birtokolja a mesék erényét is, vagyis a fantasztikus és a meghökkentés legegyszerűbben megoldható ábrázolásmódját. A felsorolt elődök sorába csatlakozik a BoJack Horseman című hatévados sorozat, azonban sikerült bővítenie is a keretet. Az utóbbi évek (évtizedek) legmeghatározóbb drámasorozatát kaptuk Raphael Bob-Waksbergtől, aki mert nagyot kockáztatni. És bejött.

Szalai Klaudia

Három nap, négy éjszaka – Regős Mátyás Tiki című regényének ajánlója

Regős Mátyás 1994-ben született Budapesten, római katolikus családban. Gyermekkorát Kőbányán töltötte. Magyar–hittan osztatlan tanár szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg ugyanitt, az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. 2019-ben jelent meg első könyve, a Patyik Fedon élete című verseskötet. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója.

Bálint Tamás

A líra politikája

Dimény Lóránt a harmadik évezred első tizedének delén az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholyában talán az egyik legígéretesebb indulónak tűnt (noha ezt az „indulást” valójában egy korábban megjelent, de feledésbe merült verseskötet, valamint a Menta utáni lírai némaság formájában kell értelmezni).

Szente B. Levente

Az Odú oltalmában

Kemenes Henriette elsőkötetes nagyváradi szerző verseit személyes, érzékeny hang jellemzi. Kemény István azt írja: „Kemenes Henriette hiperérzékeny versei menedéket keresnek az élőlényeknek a fullasztóan szűkös világban, odút, ahol éppen elférünk, és még levegőt is kapunk. Teret és időt nyitnak oda, ahol azt hittük, nincs hely: kifordítják a barlangot, és zöldhatárt tesznek a hétfő és a kedd közé, hogy átszökhessünk rajta a jövőből a múltba, és vissza is, ha kell.”

Nagygéci Kovács József

A hazanézőn állva

„A kérdés megnyugtatóan rendeződött, az Akadémia állást foglalt, engem mégis tovább foglalkoztat a kérdés. Ki a székely? Mi a székelység legfőbb ismérve? Székely az a magyar ember, aki a Székelyföldön született? Székelyföldön, székely szülőktől? És ott is él? És ha nem a Székelyföldön, de székely szülőktől született? Vagy ha csak az egyik szülő székely? Székely az, akinek az anyja székely? Székely az, aki székelynek vallja magát?

Varga Melinda

„Halántékod gránátalmagerezd” – Lackfi János istenes versei

Az Úristen nem a felhők között üldögélő szakállas öregúr pálcával a kezében, aki alig várja, hogy végre lecsapjon ránk, apróbb mulasztáson vagy égbekiáltó bűnön kapjon rajta, hanem egy önzetlenül szerető társ, aki segít kikecmeregni a bajból. Lackfi János #Jóéjtpuszi című kötete nehéz témához nyúl, a Fennvalót próbálja a mindennapi emberrel megértetni.

Lódi Gabriella

Tündérlak virágoskertje

Hiánypótló irodalomtörténeti kötet Mák Ferencnek a Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent munkája, amely a XIX. század végének feltérképezésével tekinti át alapos részletességgel vidékünk irodalmi múltját.

Mihályi Katalin

Alkotás és lélek

Izgalmas időutazásra invitál bennünket Péter László, évezredeket felölelő utazásra. Legyen szó a görög kultúráról, Dürer fametszeteiről, Leonardo Az utolsó vacsora című festményéről, Kondor Béla „hajnali szépségű” grafikáiról; mindig úgy ír a művészeti alkotásokról, hogy az adott kor eszméi, az akkori ember, művész világlátása, gondolkodásmódja is benne van.

Molnár Tibor

Képeslapreneszánsz – Délvidéki képeslapok a XIX. és XX. századból

A mondás szerint egy kép többet mond ezer szónál, és ez a megállapítás érvényes a képeslapokra is. A XXI. század embere vizuális típus: olvasás helyett szívesebben nézeget képeket, hiszen – amellett, hogy szellemileg kevésbé megterhelő – ezzel rövid idő alatt relatíve több információhoz jut. Nem véletlen, hogy reneszánszát éli a fotók és képeslapok gyűjtése, azok digitalizálása. A digitalizált képek pedig megjelennek a virtuális térben, és a közösségi oldalakon is nagyon népszerűek.

Acsai Roland

„Balassi-strófában Babits-ima” - Halmai Tamás Az egyetemes Babits című könyvéről

E könyv írója amellett, hogy nagyszerű, unikális költő, az irodalmat, a szakmáját remekül ismerő irodalomtörténész és esszéíró is. Esszéista hozzáállása némileg Babitséra emlékeztet, aki irodalomtörténészként is nagyot alkotott ‒ gondoljunk csak Az európai irodalom története című művére ‒, vagy Szerb Antal is eszünkbe juthat róla, pontosabban egy olyan Szerb Antal, aki nemcsak prózaíró, de lírikus is.

Fekete J. József

Miért nem maradhat Róma kivilágítatlanul?

X. Leó pápa alatt ért tetőpontjára a reneszánsz egyház dölyfös, dőzsölő uralma, a pápa is búcsúcédulákat árult, ez a bűnbocsánati lehetőség az egyházi hatalom legjövedelmezőbb üzletágának számított. Az üdvösséggel való kereskedéssel szemben indult el a reformáció, és ezáltal lettek Luther Márton és a pápa esküdt ellenségek.

Pál-Lukács Zsófia

„Mit is kell megbocsátani?” – Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

Ígér valamit az olvasónak Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat című, harmadik novelláskötete; a novellák felmutatják a szabadulás lehetőségét a sorsszerűség sémái alól, az olvasók megtalálhatják bennük a saját életükhöz, kérdésfeltevéseikhez is közel álló forgatókönyvet...

N. Juhász Tamás

Megfagyott mozdulatok – Mellár Dávid Vagy valami egészen más című kötetéről

Nem túlzottan rajongok a kortárs költészetért, mert a szerzők sokszor túlzottan a formaiságra helyezik a hangsúlyt. Ennek következményeképpen elveszik az érzés és a mondanivaló, amely mindenképpen fontos, hogy megjelenjen bármilyen jellegű írásban is.

Kulcsár Gábor

A kamera tisztelgése, avagy irodalom a filmvásznon

„A könyv mindig jobb!” Valószínűleg mindannyian találkoztunk már ezzel a kijelentéssel, és attól függetlenül, mennyi ráció lapul mögötte, egy dolgot egyértelművé tesz: sokak szerint ez a két művészeti forma szemben áll egymással. Pedig erről szó sincs, már csak azért sem, mert a filmművészetnek sok más önkifejezési forma mellett az irodalom is meghatározó összetevője.

Bálint Tamás

Mind, mind alusznak a dombon

„Hol van Elmer, Herman, Bert, Tom és Charley, / a nyúlszívű, a vasgyúró, a málé, a szeszkazán, a bajnok?” – a címben a válasz.

Kovács Jolánka

Vannak még vidékek

Igazán különleges élményben lehetett része annak, aki olvasta Fellinger Károly Csatangoló (2019), Barangoló (2020) és Lófráló (2020) című hangulatos gyermekversköteteit, hisz ezekkel a versikékkel bejárhatta a Felvidék magyarlakta településeinek nagy részét.

Nagygéci Kovács József

Hány ezer év egy élet? – Rejtő Jenő (kép)regényes élete

Az Erdélyi Szalon Kiadó a múlt év végén egy igazi különlegességgel örvendeztette meg a Rejtő-olvasók még mindig jelentős (és generációról generációra megújuló) táborát.

Miklóssi Szabó István

Vaszilkó Bence: Vénusz légycsapója

Ebben a pikareszk kisregényben van minden. Már az első oldalon szembesülünk a Vatikán hörcsögének kirúgott gondozójával, aki ugyancsak kétes értékrenddel rendelkezik, kapunk hozzá egy Grófot, aki nem is igazi gróf, de a lényeg, hogy egy rezesbandát akar megszelídíteni.

Miklóssi Szabó István

Az ajtó másik oldalán: tehetség

Gyűjtsünk csokorba tizenhét érdekfeszítő írást – elbeszélést, novellát –, találjunk ki egy viszonylag hangzatos címet, jelentessük meg ízléses könyvben, amely kiállja az idő (keménytáblás) próbáját. Mi kell még a sikerhez? – semmi, mondhatja egy laikus. Nono, azért szükségeltetik hozzá Gerencsér Anna tehetsége is.

Ágoston Szász Katalin

A csillagszemű juhász

Bék Timur Aszterión című debütkötetének mindhárom ciklusa kiváló költeményekből áll össze. Üdítő jelenség a fiatal kortárs lírában, hogy az 1997-ben született költő nem csak a szerelemről és annak vonatkozásairól ír.

Kurcz Ádám István

Megjelent Gion Nándor életműkiadásának 7. kötete

Idén nyolcvan éve, hogy megszületett Gion Nándor vajdasági magyar író, forgatókönyvíró, aki a határon túli alkotók közül elsőként kapott József Attila-díjat, még a rendszerváltás előtt.

Szabó Annamária

A Fokos zenekar Zengető című lemezéről

Karácsony előtt jelent meg a Fokos zenekar Zengető című lemeze a Nemzeti Összetartozás Éve – Vajdaság programsorozat keretében. Ez a kiadvány rendhagyó módon megzenésített verseket tartalmaz, amelyekből többet hallhattunk már a zenekartól az elmúlt tíz év során.

Mihályi Katalin

Bánáti és bácskai történetek

Németh Ferenc e kötetben a Bácsország folyóiratban az elmúlt tíz-egynéhány évben megjelent írásaiból közöl válogatást. A Bánáti történetek fejezetben többek között arról olvashatunk, hogy az Al-Duna vízszabályozási munkálatai során Bánátot is útba ejtette Széchenyi István, aki naplójában csak szűkszavúan számol be arról, hogy 1833. szeptember 1-jén érkezett meg Törökbecsére.

Reczai Lilla

Túlélni? Túlélni!

Megrázó történet egy betegségről, amely gyakran végződik halállal. Buday Mária Túlélőshow a javából című könyve nyíltan beszámol a vastagbélrákkal küzdő Kárpáthy Mária mindennapjairól, a kórházakban és a kivizsgálóhelyiségekben szerzett kellemes, olykor nagyon kellemetlen élményekről, tapasztalatokról.

Lódi Gabriella

Közös múltunk fordulópontjai

A Belgrádi Magyar Intézet (Collegium Hungaricum) szervezésében 2019 februárjában A keresztény Európa határán címmel lezajlott nemzetközi tudományos konferencia anyagát tartalmazza ez a kötet, a Forum Könyvkiadó egyik legújabb kiadványa. A régió elismert történészei, kutatói előadásaikban a magyar–szerb történelmi múlt jelentős eseményeit, fordulópontjait elemezték.

Budai Ágota

Családterápia mesehősöknek

Serena Valentino azzal, hogy a királynő gyásszal és bántalmakkal teli életútját veti papírra, egy olyan élettörténetet ad a mesevilág egyik leghírhedtebb antagonistájának, amivel emberibb lesz. Bár nem szorul minden gonosztett magyarázatra, és vannak olyanok is, amelyeket tudatosan elutasítunk, a másik oldalon álló hős tettei mögött húzódó motivációk megértése a természetes empatikus készségek fejlesztésének és az emberi természet komplexitásának elemzésére, megértésére is szolgálnak.

Patyi Szilárd

Egy város pusztuló értékei

Aki rendszeresen követi Szabadka közéleti eseményeit, az nyilván észrevette, hogy időről időre olyan ügyek borzolják a város közvéleményét, amelyek Szabadka építészeti örökségét érintik. Az utóbbi néhány évben például arról szóltak a hírek, hogy az egyik műemlékvédelem alatt álló utcában régi épületeket bontanak le, Szabadka egyik legnevesebb írójának szobrát megrongálták, vagy éppen egy olyan részletes szabályozási tervet bocsátottak közvitára, amely lehetővé tette volna tömbházak építését a történelmi belvárosban.

Pál-Lukács Zsófia

„Micsoda útjaim voltak nekem” – Bereményi Géza: Azóta is élek

Bereményi Géza 75. születésnapja alkalmából jelent meg idén a Magvető Kiadónál az Azóta is élek című, összegyűjtött novellákat tartalmazó kötet, ami a fülszöveg szerint egyrészt átfogja Bereményi nagy témáit (melyekkel az általa képviselt széles művészeti skálán mozog napjainkig), s bizonyos szempontból összesíti a rövidprózai munkáit, novelláit, másrészt pedig, összegző jellegével, a fiatal, az életműbe újonnan belépő olvasóknak is eligazítást ad.

Leczo Bence

Besúgva és besúgottan

A játék morális kérdések elé is állít: bár a Csernobilról szóló tudósítást nem igazán tudjuk megmásítani, azért kétszer is választhatunk. Az egyik, hogy feladjuk-e Tamást az őt kereső rendőrségnek az Európa Kiadó-koncertje után.
A másik eset kissé kacinfántosabb...

Varga Melinda

„Alszik a tüske a húsban”

Magaddá rendeződni, áll a kötet borítóján, és a Dante Isteni színjátékára utaló szókapcsolat azt sugallja, nem könnyed esti lektűrrel lesz dolgunk: mi, olvasók „öltözzünk” ünneplőbe, figyeljünk, jegyzeteljünk, ezek a versek ugyanis közelebb visznek hibáinkhoz, mulasztásainkhoz. Most, húsvétkor ez a szigorú önvizsgálat hasznunkra is válhat.

Nagygéci Kovács József

Láthatáron innen és túl

Szilágyi István új regényének címe Messze túl a láthatáron, éppúgy utalhat a sok évszázaddal ezelőtti idők teljes megismerésének lehetetlenségére, mint – és ezzel már be is lépünk a regény terébe – az emberi elme és lélek (kinek melyik és milyen relációban) kifürkészhetetlenségének tényére.

Zsidó Ferenc

„Egyetlen történetnek sincs igazán vége”

2013-ban, második önálló kötete, Az ördög operába készül megjelenésekor valami olyasmit írtam Magyary Ágnesről, hogy módfelett érdeklik az irodalmi kuriózumok, az intertextuális játékok, az újraértelmezések, paratextusok. A posztmodern. És persze történetei is vannak, de szinte csak mellékesen. Megállapítottam, hogy e kötet egyik fő motívuma maga az írás, az alkotás folyamatára való reflektálás, bár ez legtöbbször (ön)ironikus.

Farkas Wellmann Endre

Megkésett ajánló

Jó szívvel ajánlom dr. Balázs Géza költészet napi előadását, még akkor is, ha elmúlt április 11-e: de hát az előadás is arról szól, hogy a költészet a mindennapjaink része. Ajánlom tehát minden verskedvelőnek, érettségire készülő diáknak, de mindazoknak is, akikben mostanság éled fel a kíváncsiság a költészet iránt.

Nagygéci Kovács József

Naptár: egy évre elegendő vers

Égitest a vers: világít is, melegít is. És ezzel a költő a napot, napokat mint időt is hátára veszi. Megtölti ezzel-azzal, 2021-ben sem lényegtelen, hanem nagyon is fontos tartalommal. Az év versei 2021 nyugodtan nevezhető ilyen értelemben naptárnak.

Miklóssi Szabó István

Amikor együtt röpül a pacsirta és a sas

Játék a líra, és játék az epika is, de a szerző számára általában halálosan komoly játék. Amit nem tud (s talán nem is szabad tudjon) az olvasó, hogy minden sor mögött több száz leírt, de a megsemmisülésnek dobott sor rejtőzik, és jobb esetben legalább ennyi olvasata van a könyveknek. A saját hang megtalálása és az azon való megszólalás az, ami általában eldönti: lesz-e író az illetőből vagy sem. Mert írni könnyű, de saját hangon megszólalni pokolian nehéz.

Morva Mátyás

Mélyre kell merülni az igazgyöngyökért

Hogya György tavaly megjelent ötödik kötetét, a Daszvant árnyát kezembe véve kíváncsiság és izgatott várakozás fogott el. Be kell vallanom, hogy írói munkásságához ez idáig nem volt szerencsém. A Daszvant árnya egyfajta első találkozás volt számomra egy kíméletlen, olykor-olykor koncentrált figyelmet igénylő, mégis megrendítő írói világgal.

Miklóssi Szabó István

Ezért nem alszom nálad

A szerző első kötete első oldalán ez áll: „A saját generációmnak”, s Izer Janka szemernyi kétséget sem hagy afelől, hogy ezt komolyan is gondolja. Novellái generációjának (majdnem) minden szellemi és egzisztenciális problémáját csaknem szemérmetlen módon tárják föl.

Juhász Kornélia

Töprengésre csábító

Gyakoriak az olyan alkotások, melyek célja az, hogy a befogadóik érzelmeivel játszanak. Szíveket dobogtatnak, öröm vagy bánat könnyeit csalják a szemekbe, az ember lelkét végigcibálják az érzések hullámvasútján, és ezt sokan élvezik. Szerencsére azoknak is tudok valamit ajánlani, akiknek nagyobb gyönyörűséget okoz, ha az elméjüket dolgoztatja meg egy mű. Szalay Zoltán regénye, a Faustus kisöccse, mely a Kalligram kiadó gondozásában jelent meg 2019-ben, pontosan olyan alkotás, mely igényli az elemzést, az értelmezést.

Fekete J. József

Akik már a szabadságnak is képtelenek voltak örülni

Ditát és szüleit származásuk miatt előbb a prágai Terezin gettóba hurcolták, majd onnét egyenesen Auschwitzba. Tizennégy éves volt ekkor, idősebb a családi táborba zárt gyerekeknél, de még maga sem tanult eleget ahhoz, hogy taníthasson. A tanítóknak sem állt egyéb segédeszköz rendelkezésükre az emlékezetükön és a szóbeli előadókészségükön kívül. Volt az iskolaként működő istállóban gondosan elrejtve nyolc könyv, illetve könyvcafat: egy atlasz, egy történelmi összefoglaló, egy regény…

Fodor István

Vallomások – nem csak hívőknek

Tizenegy magyar egyházi személy, művész és orvos válaszolt az újságíró kérdéseire Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Vajdaságból. A válaszok pedig rávilágítanak arra, hogy világszerte tombol a keresztényüldözés, de míg a Közel-Keleten a háborús övezetekben a hívők akár életük árán is kitartanak a vallásuk mellett, Nyugat-Európában viszonylag könnyen adják föl az emberek a hitüket, és számolják föl a keresztény közösségeket.

Szalai Klaudia

Önismereti játékok - Döme Barbara új kötetéről

„Ezt a kötetet biztosan nem ajánlanám senkinek. Kész önsanyargatás olvasni! Úgy érzem, hogy megfulladok a sorok között” – gondoltam magamban a kötet első, Semmi a mindenségben című ciklusa után. Nagy levegő, bátorság. Ez kell ahhoz, hogy a második ciklusba belevágva újra és újra átélhessünk olyan mély intenzitású érzelmeket, amelyek lelkünk legféltettebb bugyraiban is képesek utat törni és felszínre hozni valódi gondolatainkat.

Szalai Andrea

Kor – dokumentum – valóság

Dr. Szilágyi Mária építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök és dr. Antal Szilárd rendező, egyetemi tanár előző művében – az újvidéki Mária neve római katolikus templom falain található feliratok feltérképezésével – egy időkapszulát nyitott meg, amelyben a megjelenő „graffitik” mögött (feltehetően) meghúzódó érdekes élettörténetek és a történelmi kordokumentumok/tények összefüggéseit vizsgálva összetett társadalmi helyzetkép körvonalazódott.

Pál-Lukács Zsófia

„Sorsunk egyébként megoldhatatlan” (Sheryl Sutton)

Vannak olyan találkozások az életünkben, amelyeket valamiért rendkívülinek értékelünk. Sőt, lényegében minden emberi találkozás ilyen, ott él tovább az emlékeinkben és ismétli önmagát. Ilyesmiről olvashatunk a kultikus és különleges Beszélgetések Sheryl Suttonnal című Pilinszky János-műben is.

Ollé Tamás

Privát atmoszféra

A magyar nyelv értelmező szótára szerint az atmoszféra kifejezés átvitt értelemben való használata szellemi légkört, (köz)hangulatot, környezetet jelent. Innen nézve pedig nem is találhatnék jobb kifejezést Veres Erika tavaly megjelent, Duett a sárban című első kötetének jellemzésére.

Magyari Tekla

Márai szerint az igazi nem létezik

Ha csupán egyetlen könyvet kellene ajánlanom a szerelem és a házasság „természetrajzáról”, Márai Sándor 1941-ben írt mélylélektani drámája, Az igazi lenne az. Olyan mély emberismerettel megírt regény, hogy az ember lánya csak pislog, miként is tehetett szert ennyi tudásra és tapasztalatra az író, noha csupán negyvenéves lehetett a könyv megírásakor. Az igazi – és folytatása, a Judit… és az utóhang – „csak” egy szokványos, zátonyra futott házasság története a férj, a feleség és a szerető szemszögéből, ám a regény szinte minden mondata tananyag lehetne, ha létezne képzés az emberi kapcsolatokról.

Ágoston Szász Katalin

A szabadság küldötte

Hogyan emlékezzünk a múlt nehézségeire, küzdelmeire egy olyan világban, ahol minden ránk zúduló impulzus azonnali eufóriaérzést és mindenekelőtt könnyedséget ígér? Hogyan idézzük fel elődeinket, amikor már senki sem akar példát venni? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Zrínyi Kiadó tavaly elindult ifjúsági sorozata, amelynek legújabb kötete Tallián Mariann II. Rákóczi Ferenc életét feldolgozó A szegények fejedelme című regénye.

Péter Beáta

Márton Áron: megőrizni a szabadságot

A lehallgatott beszélgetésekből egy nagyon imponáló, lenyűgöző és határozott egyházvezető, ugyanakkor egy együttérző és gondoskodó atya képe bontakozik ki – mutatott rá Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeum vezetője azon az online beszélgetésen, amelyet a Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu által jegyzett (Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960) című kötet kapcsán tartottak, a Márton Áron Nagykilenced keretében.

Bese Bernadett

Zombiapokalipszis a középkorban

Vajon hogy nézne ki egy zombiapokalipszis a tizennegyedik században, ahol a lovagok még talpig vasban, hatalmas buzogányokat lóbálva szaladgálnak a bástyarendszerek tetején? Erre a kérdésre keresi a választ Bíró Szabolcs a legújabb kötetében.

Pál-Lukács Zsófia

„Anya már megint boldogtalan” – könyvajánló Māra Zālīte: Öt ujj

Milyen lehet egy száműzetés? Ma már azt hiszem, az önkéntes száműzetés jut eszünkbe ennek kapcsán, amiben sokunknak volt-van része napjainkban is. Az irodalomban ennél talán mélyebb, történelmileg mindenesetre terheltebb korszakokkal kapcsolódik össze a kérdés, még a kortárs irodalmi feldolgozásokban is.

Bonczidai Éva

A madárrá változott leány

A kakukknővér címmel Vári Fábián László hetvenhat ruszin és ukrán népballadát nyújt át a magyar olvasónak, és ad vissza a ruszin és ukrán közösségnek azzal a minden kicsinyességen felülemelkedni tudással, hogy íme, veletek élünk, és becsüljük az értékeiteket: könyvbe foglaljuk egy olyan nyelven, amelynek szavai kimondásáért szülőföldünkön épp büntetést készülnek ránk kiszabni.

Csatlos Tünde

Az após, aki nem mert kilépni

„Mindig is voltak férfiak, akik csalják a feleségüket… Tudomásul kell venni, és kész” – állapítja meg a hősnő Anna Gavalda első regényében, akit két gyerekkel elhagyott a férje. Jó témát választott az írónő, a megcsalás mindenkit érint, mert vagy megcsaltak már, vagy épp mi csaltunk meg valakit. De vajon ez lenne a legnagyobb bűn egy férfi -nő kapcsolatban? Vagy mi a jobb: ha elhagynak, és esetleg kezdhetünk új életet, vagy ha boldogtalanságban élünk egymás mellett?

Pál-Lukács Zsófia

Minden kincsem és koloncom

De az igazi tétje a könyvnek talán mégsem ez, inkább az a gyerekkori történet, amire a cím is utal. Nem ilyen lovat akartam, olvashatjuk a borítón, mellékelve hozzá a költő gyerekkori fotója, az első és utolsó, ami műteremben készült. Azt hiszem, az ilyen képek méltán idéznek meg egy kort, amire szintén tekinthetünk nosztalgiával. Egyféle eredettörténet van rajtuk kódolva, megszerkesztettségük, hátterük viszont gyakran teljesen életidegen.

Nagygéci Kovács József

„Minden a színházért történik”

A feljegyzéseket és interjúkat olvasva megismerhetjük Harag iskolateremtő elképzeléseit a színházról. A legközvetlenebb munkatársaival, a színészekkel kapcsolatban például ezt mondja: „szükség van a színész különleges, majdnem mindig határhelyzetben levő állapotának megteremtésére”. „Kicsit szeretném levenni az embereket a piedesztálról” – ezt már a színház egyik feladataként halljuk tőle.

Póda Erzsébet

Sötét borító alatt színes világ

Egy kis kötetet fogok a kezemben. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága kiadványát, amelyet elég sokáig tartogattam az éjjeliszekrényemen, mert sem a címe, sem a borítója nem igazán ösztönzött arra, hogy belelapozzak. Pedig valahogy éreztem, hogy nem kell az unalmasnak tűnő külső alapján ítélnem.

Asztalos Ágnes

Egy angol főkomornyik magánya

Kazuo Ishiguro Napok romjai című könyve nem engedi „megkerülni magát”, ha nő-férfi kapcsolatokról van szó.

„Egyre valószínűbbnek látszik, hogy csakugyan vállalkozom az utazásra, amely már napok óta foglalkoztatja a képzeletemet”, mondja a régi vágású főkomornyik...

Mihályi Katalin

Megbolydul a hangyaboly

Csík Mónika gyermekeknek írt könyveinek sora egy újabbal bővült. A Hangyafarsang verses mese, és Janovics Erika illusztrációi tökéletes összhangban állnak a szöveggel, a rajzokon sorra megjelennek a farsangi színes forgatag szereplői.

Ternovácz Áron

Figyelmeztetés a közép-európaiak számára

A mű olyannyira szókimondó, tabudöntögető, sokkoló hatású, hogy olykor magunk sem hisszük el, hogy a leírt jelenségek körülöttünk/velünk történnek. Az általunk használt tömegmédiában nagyon kevés, a kötetben fejtegetett történéssel, állásponttal találkozhatunk, így az olvasmány határozottan hiánypótló. Olyan írás, amelyet ha elkezdenek olvasni, azok sem tudnak mellőzni, akik egyébként a szerző identitását nem érzik magukénak.

Gyulai Csaba

Karanténszótár, avagy tanuljunk meg covidul

A Nagyi megunta a fotelmagányt, és lement a nyuggersávban élesztő-párbajozni, utána karanténfergett még egy kicsit, utcai táncot járt az erkélyközönségnek, könyökberöhögte a karanténportást, majd hazatért karanténkovászolni.

Ha a fenti mondatot egy évvel ezelőtt írom le, senki nem tartana kovidiotnak – mivel az a kifejezés még nem létezett –, legfeljebb a magyar nyelvet nem ismerő idiótának. 

Tóth Eszter Zsófia

Kemény látlelet

Ideje van a kibeszélésnek. Annak, hogy megismerjük, hogyan bomlik fel egy házasság. Ki tudja, talán a karanténidőszakban ez még időszerűbb lesz? Bízom benne, hogy az extrémen nehéz időszak inkább összekovácsol bennünket. Bár e kötet ajánlóit olvasva arra vártam, hogy egy olyan párkapcsolat széthullásáról fogok olvasni, amelyben a férj a bántalmazó, a feleség a bántalmazott, túl tiszta és túl egyszerű felállás lett volna ez, amelyben normatív alapon könnyen kitalálhatjuk, ki a jó és ki a rossz.