Paál Zsolt

Versek

A mélyben a napfény színes foltokat fest,
s leng tétova raja hínárnak és sünnek,
s a lila medúzák lebegve eltűnnek,
hol az árnyak sűrű hada olyan, mint az est

Kertész Dávid

„Nincs külön valóság felnőtt és gyerek számára” – beszélgetés Csukás Istvánnal

– Ön mit szeretne átadni, megismertetni a mesevilágon keresztül?

– Amikor nekikezdtem, elhatároztam, hogy csak derűs dolgokat. Mert annyi életörömöt kell a gyermekbe gyömöszölni, hogy kibírja a felnőttkort!

Farkas Adrienne

Isten éltessen, Hunyadi Mátyás!

Milyen jó neked, hogy ennyi év után sem vagy öreg, semmit sem változol évszázadok óta! De tudod-e, felség, hogy milyennek maradtál meg a szemünkben, most már örökre?

Szépnek és jónak. Még akkor is, ha nagy volt az orrod, és – állítólag – nem voltál szép férfi, és nem is voltál mindig olyan nagyon igazságos, de még tökéletes sem, és nem volt mindig kifogástalan a viszonyod a hozzád közel állókkal.

Néhány éve ott voltam a születésnapi bulidon Kolozsváron, az még csak az ötszázhetven-valahányadik volt

Birtalan Andrea

Idill

Csendben duzzog a távirányító,
A tévé lassan műkincs lesz már,
Híradó helyett a nagy kék szemek

Nagygéci Kovács József

„A versek megteremnek”

Magaddá rendeződni címmel jelent meg 2020 végén Farkas Wellmann Éva költő új kötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában.  A szerző megjelenése mindig esemény, és nem azért, mert viszonylag ritkán ad ki kötetet, sokkal inkább azért, mert az ő költői világa, nyelve és mondanivalója egységes, letisztult, a szó legnemesebb értelmében klasszikus. 

Kubiszyn Viktor

Az érsek és a kaolinsivatag

„A szeméttelepek fölött, elhomályosítva a várost, a füst és köd sárgás kupolája remegett, a messziségből csak egy napsütötte ablak tűzött át rajta, közepén, mint egy bója, ringott a Zenobia-templom sisakja. A magasban, a levegő láthatatlan örvényeiben, mint kergetőző sirályok, széltől elragadott nejloncafatok csillogtak. Hallatszott még a visítozásuk is” – Bodor Ádám költői prózáját első ránézésre igen nehéznek tűnik mozgóképre adaptálni, azonban – ahogy az elmúlt ötven év mutatta – időről időre megpróbálkoztak vele vállalkozó szellemű szerzői filmesek, több-kevesebb sikerrel.

M. Fehérvári Judit

Versek

külön-külön-hitek régebbi korok letűnt utcáin

más elvárások szerint keresve ars poeticákat

folytonos indulásban-érkezésben

egy-egy adott percben mindenütt és sehol

elfelejtett festőállvány a szobában

az egyik szomszéd harmadik hete kómában

pletykás vénasszonyok a ház előtti padon

meghalt díszfa az ablakod előtt

Pál-Lukács Zsófia

„Nekem főleg emlékezetes hétköznapjaim voltak” – Beszélgetés Bodor Ádámmal

– Nekem főleg emlékezetes hétköznapjaim voltak – mondja Bodor Ádám, amikor 85. születésnapja alkalmából az emlékezetes ünnepeiről kérdezem. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas íróval az életszemléletéről és szülővárosáról, az egykori és mai Kolozsvárról is beszélgettünk.

Helyőrség

Megjelent Bánkövi Dorottya költő első kötete

Bánkövi Dorottya költő első kötete A női test biztonsága címmel 2020-ban jelent meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában. A debütálásról, a szerzői eljárásokról, a témává váló történésekről kérdezte a szerzőt Izer Janka a Bárka folyóirat online kiadásában, a Megkérdeztük című sorozatban.

Pál-Lukács Zsófia

Bodor Ádám alkotóművészetéről

Itt minden (igaz, a lélek nyugalmával viselt) szenvedés mellett is érezni lehet még a tárnicsgyökér fanyar illatát, a tárkony illatát s mintha megtapasztalnánk, milyen is egy hágó, miért lehet elragadtatott állapot például a bolyongás, az erdő szemrevételezése. Az élet legnagyszerűbb pillanatait sűríti egybe a Sinistra körzetből ismert mondat: „Az erdőt szeretem nagyon, a fát és a bokrot.”

Farkas Arnold Levente

Az örökkévalóság mosolya

Pócsmegyer, húsz március tizenhét, kedd. A férfi nem törődik azzal, hogy naplót ír. Nagyon gyakran úgy folytatódnak a férfival kezdődő mondatok, hogy feladja. A férfi szokott hibázni, időnként felcseréli a kezdetet a folytatással. Megfigyeltétek, mennyi hasonlóság van az én születésem és Sámson születése között, kérdezte Jézus a bolt előtt. Ezt az egész koronavírust a gyógyszergyárak találták ki, mondta Laci. Gyula azt írta, gyülekezzünk az udvaron. Mindenki fél, élni akar és hazudik.

Lovranits Júlia Villő

Alíz és a nyávogó csomag

A nyolcéves Alíz a nagymamájával sétált egy napsütéses délutánon, amikor különös embercsoportot vettek észre az egyik családi ház mellett.

– Patkány, patkány! – sikítozott egy néni. – Az én kertemben, az én gyönyörű kertemben! Patkány!

– Locsoljad a tetőt, Dezső, akkor majd kimászik! – biztatott egy másik néni egy kockás inges férfit, aki a locsolócsővel az ereszcsatornát öntözte.

Leczo Bence

Te miért beszélsz olyan furcsán?

Az anyanyelv nemzetközi napján talán épp ezt volna jó tudatosítani, hogy az anyanyelv minden aspektusa érték. A nyelv csak több lesz az ódivatúnak titulált, régről fennmaradt szavaktól, az első hallásra furcsának, viccesnek ható kiejtéstől, attól, hogy a tájszólásban beszélők ellenálltak a köznyelv dominanciájának, és tartották magukat ahhoz, amiben nevelkedtek.

Lőrincz P. Gabriella

Lázálmok, ha éjjel

Szép, barna testű fák álmodnak a hegyoldalon,

Csupasz karjuk az ég felé emelik,

Úgy álmodnak napsütést.

Nekünk az Isten mindent megbocsát, mint a fáknak,

És elhozza a rügyfakasztó tavaszt.

Nagygéci Kovács József

Regényes múlt – Mari története

A főhős életének kaotikus, sokszor megjósolhatatlan kimenetelű epizódjai tükörként mutatják a szintúgy kaotikus európai és magyar viszonyokat. Ami a világban nagyban működik, az működik kicsiben Laklia Mária és családja életében. Ezért is tökéletes a cím: Mari története. Bencsik sokat tud a száz évvel ezelőtti vidéki világról. Akár városi, akár falusi szokásokról van szó, jól rekonstruálja a regényben a már történelmivé lett időszakot, benne a társadalmi, gazdasági viszonyokat, az emberi tulajdonságokat az akkori viszonyok között

Helyőrség

Versünnep a járvány idején

Elindult a jelentkezés a 2021-es Versünnepre, amelynek fókuszában két, száz éve született alkotó, Pilinszky János és Mészöly Miklós áll – adja hírül a Hajónapló.

A kiírásra a professzionális előadók, a szakirányú oktatási intézmények hallgatói, valamint az egyéni amatőr előadók mellett idén táncművészek és koreográfusok jelentkezését is várják. Nevezési határidő a járványügyi helyzet miatt jelenleg nincsen, a jelentkezés folyamatos.

Tóthárpád Ferenc

Versek

Kötve hiszem, hogy néhány taktus hexametertől

Holnap másként kel fel a nap, de a gondolatok, ha

Égre feszülnek, felvirradhat tőle a menny, és

Hittel mondom, megváltozhat tőle a Föld is!

Helyőrség

Böjte Csaba füveskönyve

Böjte Csaba szerzetesnek nemrég könyve jelent meg Füveskönyv címmel, melyben gyógyító gondolatokat találhat az olvasó. Erről és természetesen Csaba testvér legfontosabb missziójáról, a közel harmincéves dévai Szent Ferenc Alapítványról kérdezte Diósi Mária az Olvasat oldalán megjelent interjúban.

Acsai Roland

Versek

Ki néz ki most az ablakok éjjelén?
Ki érzi, hogy elmúlik az énidő?
El, mint az én, el, mint az ő, el.
Nincsen örökre, ha minden itt hagy.

Csornyij Dávid

Versek

„Viszlát, Infernó!”
A Sátán úgyis csak génmanipulált,
nyakában kiscsengős humánokat fogad be a
klímaváltozás sújtotta pokolba,
és engem, aki bérli ezt a házasságot.

Gránicz Maja

Bovaryné zongorája

Alábbi filmünk három Oscar-díjat, egy Golden Globe-ot és három BAFTA-díjat is magáénak tudhat. Rendezője az egyedüli női alkotó a cannes-i filmfesztiválok történetében, aki filmjéért elnyerte az Arany Pálmát. Ez a nagy sikerű, ám mégis megosztó alkotás az 1993-as, új-zélandi, ausztrál és francia koprodukcióban készült Zongoralecke (The Piano).

Helyőrség

Győrffy Ákos és Bodor Ádám beszélgetése a Mandineren

A Mandiner hetilapban rendszeresen olvasható Győrffy Ákos író, költő által készített interjú. Ezek a beszélgetések azért is különlegesek, mert a kérdező maga is művész, az irodalmi interjúkban pályatársait kérdezi. Ez alkalommal Bodor Ádámmal, a Kossuth-díjas és A Nemzet Művésze-díjas íróval beszélgetett, akinek legutóbbi könyvét Sehol címmel 2019-ben adta ki a Magvető.

Vöröskéry Dóra

A kihívó

Az önjelölt írók egytől egyig elhullottak, csontjaikat a finom mészbe őrölték, azzal meg a palota repedéseit kenegették. Zengett is a torony egész nap, sírta-rítta minden baját: Nihil novi sub coelo! Senki sem olvas kortárs irodalmat! Dilettáns idióták, nem értenek! Miért ilyen drága az alkohol és a cigi?

Vaszilkó Bence

Sógor, koma, cimbora

– Mit akar kend? – kérdé Cseszneki uram.

– Hát – vakaródzott Tekeri sógor – a kedves hitvesit keresném, neki hoztam az új szakajtókat.

– A konyhán van – jött rá a transzspiráció hirtelen Cseszneki uramra –, bent keresse.

Bement Tekeri sógor, majd fél óra múlva, mint aki béresnek szegődött, oly tiszta örömmel jött elő.

Szilágyi Zsófia Emma

Egy hírhedett narrátor a XIX. századból

– Bocsánat, meg tudná mondani, merre találom az óbérczi várromot? – kérdezé B. Iván a színház teraszán kávézó öreg, szakállas urat, aki botjának faragott végét simogatta ábrándosan.

– Arról a remek tervezetről beszél, melynek kolosszushomlokán az évszakok szeszélye minden alkalommal szörnyű sebeket ejt, ám történelemmé válva mégiscsak végleges alakot ölt, s puszta jelenlétével is ellentétben áll az elmúlással?

– Meglehet…

Shrek Tímea

Végrendelet – Midőn Baradlay Kazimír Kázmér lett lészen volna, s nevét csupán i-vel írja

Nem, ne gyógyszert adjon! Nyúljon mélyen a kabátom zsebébe, s a jóféle pálinkát még utoljára töltse ki nekem. Mari, ígérje meg! Ígérje meg nekem, hogy e titkot megtartja! A körte fenséges nektárját minden évben ugyanúgy fogja elraktározni, mint eddig. Esküdjön, Mari!

Gerencsér Anna

A kígyó

A Pentateuch szerint a kígyóra Isten szabá ki ezt a büntetést. Így tanítá az Úr leckére az ördögöt és az embert. No meg a kígyót, aki úgy esett az Éden nagyhatalmi viszályába, mint Pilátus a krédóba.

A kígyó jó diák: azóta nem állja sem az embert, sem az ördögöt.

Csak az ember nem tanul.

Demeter Szilárd

Köszöntő a magyar széppróza napján

A Magyar Írószövetség és a közmédia kulturális csatornája, az M5 a mai napon a magyar szépprózát ünnepli. Az adásfolyam részeként az olvasókat Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte.

Izer Janka

Pillangó

Jelzőkkel s methaphorákkal dúsan ékített, porszemig előmutatott tájon sétála virágtól virágig gróf Schmetterling Zsófia bárókisasszony. Alabástrom arczú, ifjú leány, szinte gyermek még. Hirtelen marczona férfi ugrék elé. Jaj, dermesztő látvány!

Demeter Adél-Hajnalka

Egy magyar millennium

A budapesti tömegben egy idősödő, dzsentrinek tűnő alak méregeti az épülő csatornarendszerbe menekült patkányokat. Úriemberként, egyenes háttal, öreges fejingatással konstatálja, hogy a munka a helyén van. A negyvennyolcasok letűnő ifjúságát viseli a tekintete, arcán pedig pipacsként pattanó erek árulkodnak az édenkerti gyümölcs terheiről. Egy fiatal leány közeledik felé, amolyan szűzies pironkodással, de korához illő esztelen rátartisággal.

Pál-Lukács Zsófia

Vendég helyett szavak

Egy „világvégi hosszú mondat” íródik Iancu Laura nemrég megjelent Oratórium című, nyolcadik verseskötetében, de ez a barokk körmondat – miképp az oratórium mint kompozíció – jelmez nélküli, nem vesz magára semmilyen külsőséget abból, amitől a létünk életidegen.

Kubiszyn Viktor

Az első dél-koreai anime

A dél-koreai filmipar a kilencvenes évek közepe óta igencsak ráerősített: a művészfilmek nemzetközi piacán egyik régiónak/országnak sem jelent túl nagy nehézséget képviseltetnie magát, annál inkább a (közönség)szórakoztató blockbusterek közt. Dél-Korea a kilencvenes években hollywoodi mintájú filmipart épített ki, vagyis futószalagon készültek a legmagasabb technikai színvonalon kivitelezett, igényes közönségfilmek, amelyek Ázsiát meghódították ugyan, de Nyugat-Európában vagy épp Amerikában mainstream SK filmet nézni szubkulturális szórakozásnak számít.

Szondy-Adorján György

Versek (Közegfüggetlen utak, Maradni minden irányba...)

Sírva fakadtál, rád néztem, mondtam,

ne bőgjél, hosszan ejtettem az ő-t és mélyen,

nagyon mélyen ejtettem az ő-t, hogy borjúsírást

idézzen, elmosolyodtál és mosolyod

gödreibe gyűltek könnyeid, aztán leejtettél

egy tányért

Kubiszyn Viktor

Animációs esték: hagyomány és haladás

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet online beszélgetéssorozatot indít Animációs esték címmel, amely a tavaszi félévben a Hagyomány és haladás címmel veszi kezdetét február 18-án. A Hild-villából közvetített adások élőben követhetők a kutatóintézet Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján este 18 órától.

Bonczidai Éva

Mulatozás, téltemetés, csipkelődés farsang farkán

Az egyház a farsangot a rendbontás miatt az ördög ünnepének tartotta, ezért nem helyeselte megtartását, de ez a szokás épp a farsangi mulatozást ostorozó, egyházi leírásokból kutatható évszázadokra visszamenően is. A XV. században Temesvári Pelbárt egyik prédikációjában számolt be arról, hogy egy Kapos melletti faluban az asszonyok férfiruhába öltözve mulatoztak, amíg az ördög személyesen meg nem jelent a táncolók között, és egy asszonyt a Kapos mocsaraiba nem hajított.

Juhász Kristóf

A rabló és a vérfarkas

A farkasember természetesen nem támasztott olyan irreális elvárásokat a filmiparral szemben, hogy tisztában legyenek a vérfarkasok és más elemi lények valódi szaporodásának titkával, hisz a vérbeli likantróp nem szereti a föltűnést.

– Mutogassák magukat a National Geographicon azok a lófejű delfinek meg ájtatos sáskák! Nekem ne csinálják a portámon a felhajtást! Majd még idejönnek valami punkok autogramot kérni embervérrel a hülye pólóikra! – dörmögött a sörébe hősünk az övéi között.

– Értem, miről beszélsz – bólogatott a rabló, mikor a farkasember a filmről és ahhoz kapcsolódó gondolatairól mesélt.

Kovács Attila Zoltán

Az új Csoóri-életműkiadásról kiadói szemszögből

Csoóri Sándor a kommunista diktatúra évtizedeiben, mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban állandó megfigyelés alatt állt, jelentések készültek az életéről, munkásságáról, a megnyilvánulásairól. Ez követhető nyomon a különböző iratokban, akár a munka-, akár az operatív, akár a vizsgálati dossziékban. Csupa olyan dokumentum, amelyek azért születtek, hogy naprakészek lehessenek irodalmi, de sokkal inkább közéleti, politikai tevékenységével kapcsolatban. Csoóri köztudomásúan nem tartozott a rendszer hívei közé, kritizálta Kádárék személy- és társadalomromboló hatását, sőt megnevezte a szovjet típusú

Kovács István

A barátság ezeregyszáz éve

A magyar–lengyel kapcsolatok a honfoglalás időszakában gyökereznek. Erre az a tény is utalhat, hogy a Kárpátoktól északra élő szláv néptörzseknek összefoglaló neve nyelvünkben a lengyel. Bizonysága ez annak, hogy a IX. és X. század fordulóján Przemyśl, Halics és Ladomér térségében egy magyar katonai „ütközőzóna” létezett a 950-es évekig, amelynek célja a Kárpátok északkeleti hágóinak ellenőrzése, védelme volt. A magyarok itt fél évszázadon át a helybéli lendzsánokkal éltek együtt. Erre a térség több mai településneve is utal – a Przemyśl-földi Nemzeti Múzeumban látható magyar honfoglalás kori síron

Konrad Sutarski

Versek

Hányszor lesz hajlandó Isten újrateremteni a világot
a bűnt és a hazugságokat betemetni földdel
az emberi kegyetlenséget máglyára vetni hogy égjen
hogy a máglya utáni trágyából vagy az eleven földből
a rég letűnt korok a sumérok s Róma romjain
ismét kikeljen a búza megcsillanjon a mák

Demeter Szilárd

Lengyel olvasónapló

Lázadó kamaszkoromban a székelyudvarhelyi könyvtárban jött szembe velem Witold Gombrowicz. Transz-atlantik / Pornográfia, ez állt a könyvborítón (Magvető, 1987), khm, könyvtárban, nyílt polcon pornográfia, na, mondom, ezt megnézem. Semmit se tudtam a szerzőről. És ez sokáig így is maradt, mert nem az fogott meg Gombrowiczban, amit írt, hanem az, ahogyan írta. Kitolt a komfortzónámból, így is lehet a szöveghez nyúlni, így is lehet a világra nézni, bólintottam nagyokat, máig hatással van rám. Azóta beszereztem minden magyarul hozzáférhető könyvét, és keresem Gombrowiczban Gombrowiczot.

Bonczidai Éva

Mennyire ismerjük egymást mi, közép-európaiak?

Stanisław Lem űrhajósruhában, a földgömböt a kezében tartó Puskás Ferenc, Maria Skłodowska-Curie a laboratóriumban – különleges portrékkal tiszteleg előttük egy magyar karikaturista.

Harminc évvel ezelőtt, 1991. február 15-én írta alá Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a visegrádi nyilatkozatot. A Közép-Európát összefogó nemzetközi gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség létrejöttének évfordulójára sajátos portrésorozatot készített

Leczo Bence

A videójátékok narratívájáról

Miért más a videójáték befogadása, mint a filmé? Előbbinél leomlik a negyedik fal, a befogadó egyszerre lesz előadó és készítő is. A játékos idézi elő a történetet pusztán azzal a ténnyel, hogy játszik. Amennyiben pedig a játék többféle befejezéssel operál, amik a játékos viselkedése, hozzáállása alapján jönnek létre, akkor pedig ténylegesen befolyásolja is a történteket. Remek példa az illusztrációra használt Witcher III: The Wild Hunt című játék is. Itt a történet bizonyos pontjain hozott döntések befolyásolják egy-egy karakter sorsát, ami így a végkifejletre is hatással van.

Bonczidai Éva

Mi a nevem és a fegyvernemem?

Maga Karády sem tudhatta, hogy ilyen közvetítő szerep jut majd neki. Ahogy azt sem, hogy múzsa és példakép lehet halála után is. Egyik legérvényesebb visszacsatolás Cseh Tamás és Bereményi Géza dala: Tábori lap Karády Katalinnak. 1979-ben, amikor íródott, még kevés szó esett a doni feláldozottakról és arról is, hogy szenvedéstörténetként is elmondható számtalan életrajz: „Posta nincs, se csillag a váll-lapon, / én fekszem itt / és megy a századom, / Második Magyar Hadseregem, / mi a nevem és a fegyvernemem?”

Helyőrség

Megjelent Kopriva Nikolett költő első kötete

A természet és az ember, a külső és a belső összeolvadása; a hiány, az elidegenedés, a belső csend ötvözete Kopriva Nikolett Amire csak a fák emlékeznek című verseskötete. A költővel Izer Janka beszélgetett a Bárka folyóirat oldalán, a Bárka Online-on.

Szombati Gréta

Rablás

November végén egyedül buszoztam a nagyváros felé. Az utóbbi években egészen megszoktam, egy ideje már nem kap el az idegesség, hogyha ismerős nélkül kell utaznom valahová. Kellemes nyugalma van az üldögélésnek. Mint két történés köztes ideje, ami ürügyet ad arra, hogy megállj, és egy óráig ne tegyél semmi fontosat. Bizalommal vagyok a sofőr iránt, és olyannak látom, mint egy felnőttet a gyerekek között. Hogyha bántani akarnak, neki kiáltok, ha zavargás történik, ő majd rendet tesz.

Kecöli K. Gergő

Versek

Nem értettem, mit hozol nekem, amíg le

nem hajoltál azért a gusztustalan bogárért.

Erdei ösvényen gyalogoltunk, körülöttünk a

semmit adó évek és a mindent ígérő tölgyek

elöl, hátul, tudom, hogy ez variáció, ami

bárhol, bárkivel megtörténhet, mégsem

történik meg soha, senkivel: csönddel

veszel körbe! 

Szalai Klaudia

Kvartett – Börcsök Enikő emlékére

Online közvetítéssel emlékezett meg az eSzínház, valamint a Vígszínház a Jászai Mari-díjas Börcsök Enikőről, akit csütörtökön helyeztek végső nyugalomra. A Kvartett című előadás február 14-ig megtekinthető – jelképes összegért. A befolyt összeget a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért részére ajánlják fel, amelynek a színművésznő is önkétese, kurátora volt.

Helyőrség

Megjelent Halász Rita első regénye

A KULTer.hu oldalon Plausz Anna készített interjút Halász Rita íróval, akinek első regénye tavaly jelent meg Mély levegő címmel a Jelenkor kiadó gondozásában. A járványhelyzetre való tekintettel videóinterjú készült, melynek írott és szerkesztett változata olvasható az oldalon. 

Lakatos-Fleisz Katalin

A sorozat

Már ébredéskor belényilallt az öröm, hogy ma csütörtök van. És még holnap is csak péntek – sóhajtott megkönnyebbülten. Nincs itt baj. Egyedül a hétvégékkel nem tudott mit kezdeni. Szombatonként rendszerint nem is volt kedve felkelni, sokáig forgolódott az ágyban, amíg nagy nehezen elszánta magát. Gépiesen végezte a napi teendőket. Fahordás, tűzgyújtás, vízmelegítés. Ha tegnapról maradtak koszos edények, azokat elmosogatni. 

Reiman Zoltán

A miskolci sárkányölő legendája

Győrben a várat már az egykori őslakosok építették, hát ott is tábort ütöttek a honfoglalók. Csak egy vidékre nem merészkedtek. Tapolca és Győr között volt egy üres területe az uradalomnak, amelynek a környékére senki sem akart odaköltözni. Ezt a vidéket ugyanis egy sárkány uralta.

Szilágyi Zsófia Emma

,,Miért lenne fikció egy történet, amiben istenekkel sörözünk?” – beszélgetés Kertész Dáviddal

Hullamosók és vámpírok, fanyar humorral átitatott merész történetek. Kertész Dávid első kötete rendkívül bátor. Remekül egyensúlyoz fikció és valóság között, nehogy a kedves olvasó két nevetés között lepottyanjon a kötélről.

Helyőrség

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap új alelnöke

Kásler Miklós miniszter, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke 2021. január 1-jével nevezte ki az NKA alelnökének Bús Balázst. Erről az új feladatáról, terveiről, a Nemzeti Kulturális Alap szolgálatáról Seres Gerda kérdezte a Kultúra.hu oldalon. 

L. Takács Bálint

Nyugodt világ, hazug világ

Kosztolányi Dezső világszínvonalú prózáját az tette nagyszerűvé, hogy kortól és pozíciótól függetlenül befogadható, könnyen értelmezhető, mégis magas irodalmi szövegeket hozott létre. A tanár, aki a világtól elzárva neveli gyermekét, a bosszúálló szobalány, vagy a szadista császár, aki költő akar lenni; legyen szó bármilyen alaphelyzetről, Kosztolányi minden karakterrajzzal és dialógussal általános emberi lélekmechanizmusokat vizsgál, és mikrotragédiákon keresztül ábrázol össztársadalmi jelenségeket, történelmi korokat.

Urbán Péter

Már az óriások se...

A városban néma csend fogadta a halk patacsattogással érkező lovast. Az aszfalt meleget árasztott, a ló komótosan lépkedett, mint akinek minden mindegy. Lassan kiértek a főtérre. A lovas hirtelen bukkant elő a házak kanyonjából, ezért a téren tömegesen ácsorgó szendvicsemberek megrökönyödve figyeltek föl az érkezésére. A hirdetményekkel nyakukban állók árnyéka hosszan nyúlt el a földön, mintha kora hajnal volna, pedig a nap nem tűzött a szemébe az érkezőnek.

Papp Attila

Versek

A falak sárgák. És tele a ház vendéggel.
Amikor leültök vacsorázni, megkérdezik,
ki vagy, és hiába ismered a lakás minden
pontját, valahogy kilógsz, akár egy kibújt
cérnaszál a varrásból. Ma mindannyian
futballozók, te meg a pattogó labda a
konyhakövön.

Farkas Wellmann Endre

Igaz magyar emberek üzennek

Talán egy éve is elmúlt, hogy a szerkesztőségi postában egy érdekes küldeményre bukkantam: kézzel írt, igényes külsejű levél és néhány fénymásolat volt a borítékban. Valamiféle versek. Ilyenkor nem örül túlságosan a szerkesztő, hisz manapság, ha kincset is ér egy ilyen szöveg, amennyiben nem elektronikus a formátuma, csak pluszterheket ró rá. Vetettem egy pillantást hát a fénymásolatokra, elsőre az évszám tűnt fel az egyiknek az alján: 1817. A levél írója arra kért, hogy ha van rá mód, szeretné nyomtatásban is látni a mellékelt verset. A másik kópia pedig az előbbi vers átiratát tartalmazta, a levél írója által

Gömbös Antal

A’ mihályfai Gál-sűrű

Itt andalgok most is, haj! boldog óráján
Gyakor e’ rég el tűnt szép arany napomnak,
'S szív rabló vidékje’ ernyein gyult lángján,
Első menyegzői szent áldozatomnak. 

Gömbös Antal

A mihályfai Gál-sűrű

Egy völgy, mint Libanon tájképe, olyan szép,
Szent mélabú s andalgás zárt helye,
Hol láng szárnyakra kél az arany álomkép,
S árva csendjén zokog a víg fülemüle.

Berzsenyi Dániel

Bucsuzás Kemenes-Aljától

Hív szívünk csendesebb intésit nem halljuk,
Az előttünk nyíló rózsát letapodjuk,
Messzebb járnak szemeink;
Bámulva kergetjük álmunk tarka képét,
Örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét,
S későn hullnak könnyeink.

Helyőrség

Interjú a hetvenéves Szávai Gézával

A Déry Tibor-díjas erdélyi magyar író, a Székely Jeruzsálem szerzője, Szávai Géza a múlt év decemberében ünnepelte hetvenedik születésnapját. Ez alkalommal készített vele nagyinterjút Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóiratban.

Balajthy Ferenc

A mindenség kenyere – Versek

A van, ha egyszer nem lesz, csak úgy
S fává terebélyesedik a földbe leszúrt
Fűzfa ága, benépesülhet a Paradicsom,
És, ami fölnevelt nem gaz, nem liliom.
A Mindörökkön túlon túl, mi vár rám,
Ősvized toporgó talpakkal én járnám!

Eszteró István

In memoriam Farkas Árpád

Mikor az egyik legnagyobb megy el,
az ég kicsorbuló világkehely
az avar fölött, hová jegenyék
fehér lelke szórja levelét

Kubiszyn Viktor

Ahol a kép az úr - Michelangelo Antonioni: Nagyítás

Michelangelo Antonioni Nagyítás (Blow up) című 1966-os alkotása egy új korszakot nyitott a rendező életművében. A neorealizmus filmkészítési gyakorlata jellemzi korai filmjeit (Egy szerelem krónikája, Barátnők, Kiáltás), azonban később meghaladja azt és kimunkálja saját, összetéveszthetetlen rendezői stílusát.

Ircsik Vilmos

Maszkabál – farsangi gyerekversek

Csak a pap nem öltözött át,
meghagyta a reverendát.
Mikor táncba kezdtek vígan,
azt se tudták, kivel ki van,
a farsangi karneválban,
ebben a nagy maszkabálban.

Ajlik Csenge

„azért hogy valaki kimondja / legalább egyszer”

Az ártatlanságon rég túllendülve megerősödik a nő, és az összes női szerep fokozatosan egybeolvad.

Valahol fennakadnak a múlt emlékei, mintha az emlékezés is leállna, és kitisztul minden. Vágyakozást érzünk, hogy minden homállyal takart tabura fényt derítsünk.

Az biztos, hogy Bánkövi Dorottya olyan világot teremtett, amelyből kilépve biztosan nagy levegőt kell vennünk.

Pál-Lukács Zsófia

Elmesélni a Himnusz regényes történetét – Interjú Tuza Norbert filmrendezővel

Vannak meghatározó kulturális értékeink, melyekre gyakran evidenciaként tekintünk, s csak ritkán foglalkozunk azzal, mi lehet az eredettörténetük, hogyan váltak alapkövekké, miképp lehetnek ma is az identitásunk részei. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeménye is ilyen, ami kétségtelenül Erkel Ferenc zenéjével alkot számunkra egységet (még ha tudjuk is, hányféle átdolgozás született). Vajon milyen indíttatásból készít a téma kapcsán dokumentumfilmet egy fiatal filmrendező, aki társaival nemcsak a Zenélő Budapest 2020, a KameraZene és a ZeneHorizont komolyzenei műsorok rendezője, de ismert reklámfilmek alkotója is? Hogyan lehet „korszerűen” elmesélni, bemutatni a Himnusz

Helyőrség

Interjú Bene Zoltán íróval

Az Irodalmi Jelen folyóirat minden hónapban megválasztja „A hónap alkotóját”, akire külön is figyelmet fordít, többek között azzal, hogy interjú készül vele. Januárban Bene Zoltán író, szerkesztő állt a figyelem középpontjában, Laik Eszter beszélgetett vele.

Kubiszyn Viktor

Mozgásérzékelés –Mytho-klip (Bódy Gábor: Euronyme tánca)

Az Euronyme tánca című Bódy-klip a nyolcvanas évek közepén készült, abban az időszakban, amikor a „videóklip” még progresszív jelentéstartalommal bírt: a videótechnikát elsősorban kísérletező kedvű művészek és filmrendezők használták, a nem titkolt cél pedig egy új formanyelv kikísérletezése, egy új médium lehetőségeinek feltérképezése volt.

Éltető József

Gyászhír után

De van ennek az ifjan tartó emlékezetnek egy mélyebb és igazibb – bár jóval bonyolultabb – oka is. Farkas Árpád ugyanis kamaszkora óta költő volt, méghozzá kétségbevonhatatlanul. Nemcsak az volt – annak is látszott. Volt a lényében, habitusában, modorában és hanghordozásában valami, ami nem hagyott kétséget e tekintetben.

Farkas Árpád

Avaron

Orra bukva az avaron,

forogva mennyköves határon,

az ember mondja a magáét,

mint akit nem vertek még szájon,

mint aki lélegzetet is

e föld gyomrából vesz már,

Helyőrség

Elhunyt Farkas Árpád költő

"Megrendülten értesültünk: vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője. Távozásával lapunk meghatározó szellemi vezetőjét vesztette el, aki élete utolsó pillanatáig fáradhatatlanul dolgozott" – adta hírül a Háromszék napilap.

Száraz Miklós György

Kíváncsiság

Jorge Luis Borges azt nyilatkozta egyszer, hogy amikor a Buenos Aires-i metróújság főszerkesztője volt, mindenféle álneveken egy csomó cikket írt mindenféle tudományos és misztikus meg transzcendens témakörben, amikről halvány gőze sem volt, amilyen például a Hold-utazás, a gondolatátvitel, a negyedik dimenzió vagy a halmazelmélet.

Az agg mester ezzel sok mindent elárult magáról. Főleg azt, hogy gyerekes kíváncsiság munkált benne. Borges felnőttes gyerek volt és gyerekes felnőtt maradt. Ez a dolog veleje. Ez a kettősség. 

Fűrész István

Előképek és élőképek

Armand Lanoux Ágyúpolka című könyvét ajánlom olvasásra azoknak, akik szívesen ismernék meg egy sokáig mítoszokba csomagolt történelmi esemény előzményeit és azok részleteit. A terjedelmes, de könnyen olvasható dokumentumregény a párizsi kommün előzményeit tárja elénk. Egy olyan történelmi eseményét, amit generációk számára politikai érdekeknek megfelelően értelmeztek és illesztettek a történelemkönyvekbe. Ebben a könyvben a mítoszteremtés helyett tényekkel találkozhatunk, olyan pergőn, ahogy egy mai hírcsatorna tárná elénk.

Lázár Emese

Tárcák

Van, aki nokedlivel, van, aki virslivel, van, aki füstölt kolbásszal és van, aki szűzen szereti. Istene a jóféle piros paprika. Dukál melléje karéj friss kenyér és házi savanyúság, lett légyen az uborka, paprika, cékla, káposzta vagy csalamádé. Kezdő szakácsoknak is ajánlott, mert eme egyszerű, de fenséges étek nem követel különösebb gasztronómiai bravúrokat. Nálunk, székelyeknél pityókatokány néven dicsérik, de ha az anya(nyelv)országban vagyunk, jó, ha eme tájnyelvi megnevezés helyett krumplipaprikásként dicsérjük. Lényeg, hogy semmiképp, egyetlen évszakban, egyetlen napon se vessük meg...

Juhász Kristóf

A titkos varázsló

De a legeslegtitkosabb varázsló, akit ismerek a világon, az bizony Ogir, a csodatévő dobos. Nem tudom, gyerekek, láttatok-e már igazi dobost? Persze az igazi dobost nem kell látni, hallani is elég. A dobos, tudjátok, olyasvalaki, aki ritmusokban és ütemekben él. Ezek sokfélék lehetnek, de a legkedvesebb ritmusok és ütemek mindig azok, amik úgy kopognak, konganak, dönögnek, katakolnak, ahogyan a teremtett világ forog. Bumm-bumm, jön a tél! Csitt-csatt, jön a tavasz! Tikití-takatá, jön a nyár! Kipikopi-kippkopp, jön az ősz! Rattata-kattata, fordulnak a csillagok! Dönndörö-dömmdömm, perdülnek a bolygók! Bimm, hajnal, bumm, reggel, csitt, dél, csatt, délután, csörr, este, csett, éjszaka.

Cseh Katalin

Versek

Feneketlen csönd-kút a szemed…

Csöndsivatag fövenyén

magányunk mezítlábal…

Szívünkön csöndlakat,

szívünkben csöndlerakat.

Szalai Klaudia

Vajon járhatunk-e legálisan olyan életutakon, amely előtt pirosan izzik az a bizonyos jelzőlámpa?

Csornyij Dávid 1991-ben született a kárpátaljai Beregszászon. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakán diplomázott, jelenleg a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója. 2015 óta publikál, művei megjelentek A tökéletes zártság egyetlen pillanata és a Különjárat című antológiákban. Jelenleg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. A jelzőlámpák diktatúrája című, első verseskötetét fogom most a kezemben.

Demeter József

Nagyapámék

„Átokul hagyom hátra –
Rigmusolta a jó öreg –, hogy az én
Síromat ne gondozzák. Vessék be
Fűvel és kaszálják, hogy halálomban is
Hasznos legyek.”

Döme Barbara

Instant vízió

Megszülni anyámat, mellemre venni, megszoptatni, csak hagyni. Hagyni. Engedni, hogy sírjon, gyűlöljön. Szeretni. Újra mellemre venni, táplálni, nézni, ahogy szürke pergamenbőre lepereg arcáról, Istenre terít takarót. Itt a tél.

Cipőtalpnyi vallomás a friss hóban, pár lépésnyi múlt és jelen. Keveredik a hó és a sár. Fekete, fehér. Sakktábla. Lépések, taktika, kiütni, meghalni. Születni. Anyám sír. Fel kéne venni, ringatni, becézni. Játszani vele, álomba simítani, kopott haján keresztül érezni a lüktetést abból a vastag érből a koponyáján.

Beteg erek, beteg koponya, beteg gondolatok. Hallani a hangokat, érezni az égett bőr szagát. 

Karkó Ádám

Blődli, szerepjáték, Sasha Baron Cohen

2020 októberében mutatták be Jason Woliner rendezésében a Borat második részét, aminek teljes címét már leírni is fáj: Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára. Az első rész (a Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika) 2006-ban került a mozikba, Sacha Baron Cohen főszereplésével, aki természetesen az új részben is viszi tovább a karaktert. Az első rész sikere miatt – és mert a Borat figura szinte önálló életre kelt –várható volt hogy elkészül a folytatás is.

Szilágyi Zsófia Emma

,,Velem az írás inkább megtörténik” – Beszélgetés Izer Jankával

Ez a kötet rólam, rólad és róla szól. Arról, hogy te is ugyanolyan tehetetlen, vak és gyenge leszel, ha elér az az alattomosan támadó, az a megmagyarázhatatlan, minden logikát mellőző, gyilkos érzés, amit szerelemnek becézünk. Fájón ismerős történetek és alakok, közös, mégis egyedi emlékekkel megtűzdelve. A kötet kiforgat, beforgat, majd egy röpke pillanatra felemel, végül váratlanul gyomorszájon vág, amiért te kérsz bocsánatot.

Makovnyik Veronika

Álomvilág – gyerekversek

A tejcseppekből gyöngyök lesznek,
Szélsóhajjal ereszkednek;
Álompárát permeteznek,
Fűszál végén megpihennek,
Kókadt kankalint öntöznek,
Gilisztalakig gyöngyöznek.

Kaszás István

Krasznaja Moszkva

Dideregtek a fák is, amikor a fagyos földbe vájták a sírgödröt, apa és kamasz fia. Gomolygó felhőkkel takarta el a szemét a nap, nem akart már több temetést látni. Nincs egy hete sem, ugyanitt ástak, és a verejték akkor is jéggé fagyott a hátukon. Az apa hetedik gyermekét, az alig egy hónapos lánykát – aki a keresztségben az Éva nevet kapta – tették a szalmával puhára bélelt sírba. Háború, pince, tüdőgyulladás. Pedig ránézett a sántikáló, halállal cimboráló katonaorvos is.

Eszteró István

Versek

Talán horvát, székely,
de leginkább magyar
vérem vérét onthatta
szablya, vadkan agyar,
karanténba kerítve
vámpír vírus hadak
ostromolták szomjasan
a hemoglobin falat

A. Túri Zsuzsa

Versek

őszülő hajjal
vénülő csontokkal
az Úr színe előtt
tulajdonképpen
még most is
te nőtlen vagy
én pedig hajadon
vagyok

Csornyij Dávid

Versek

Leárazás lesz a fejünkben, kölcsönös névmás,
végkiárusítás a közös emlékekre,
60-80%, attól függően, melyikünké,
a tied többet ér, jobban emlékszel mindenre.

Bonczidai Éva

Résen kell lenni, ennyi a tanulság – Debreczeny Zoltán képeiről

„Szülővárosomat csak tanulni és a katonaidőre hagytam el. Aktív éveimben mérnök, köztisztviselő, ipari alpinista és kezdő festő voltam. Manapság csak festő, büszke nagyszülő, boldog férj és intenzív Veszprém-barát vagyok. Olyan színes, mozgalmas, többnyire derűs tartalmú táblaképeket készítek, amelyek a festett felszín mögött gondolatokat, asszociációkat is generálnak. Mindenre és mindenbe festek, ami alkalmas egy enteriőrbe új színt, derűs gondolatot csempészni. Használok öreg sparhelttetőt, szecessziós tükörkeretet, népi használati eszközt vagy akár svéd tömegterméket szigorúan átértelmezéssel”

Kubiszyn Viktor

A paródia pléhkirálya – Frank Drebin halott és élvezi

„– De szép kis szőrös! – Ugye? Tavaly tömték” – hangzik az egyik vegytisztaságú mini-blőd párbeszéd a Csupasz pisztoly sorozatból. Buta és egyszerű poén. Amitől viszont ellenállhatatlanul, reflexszerűen vigyorra görbül a szánk, az a párbeszéd férfi résztvevőjének gesztusrendszere, ahogy ezt kimondja, ahogy elnéz a kamera mellett, ezüstös ősz hajával és a sok vihart látott pléharcról sütő megkövesedett debilitás minden bájával. 

Juhász Kristóf

Hogyan öljük meg a halált?

Jól bele kell nézni a halál pofájába. Aztán el kell készítenünk maszkunkat (ha komolyan gondoljuk, nem jó a bolti, legfeljebb ha a felismerhetetlenségig átalakítjuk), amely egyszerre harci, állat- és halotti maszk, egyszerre néz mennybe és pokolba. Ebben a maszkban aztán mulatva, tombolva, kurjongatva, önfeledten szaporodva, farkasként az égre vonítva, teljes harci és életeksztázisban megöljük a halált. Ha megvolt, levesszük a maszkot, elégetjük, visszaváltozunk normális emberré, és húsvétig pihenünk, mert akkor megint másféle dolgunk akad.

Helyőrség

Szonda Szabolcs műfordító a román-magyar, magyar-román irodalmi kapcsolatokról

Szonda Szabolcs költő-műfordítóval, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával Zsizsmann Erika készített interjút a Kultúra.hu oldalon.

Csoóri Sándor

Ez hát az én országom?

Ez hát az én országom?

Az én népem?

Ez, ez az ide-oda lökődő,

megfakult sokaság?

Böszörményi Zoltán

El nem küldött levél Csoóri Sándornak

Madárlátta, foszlós kenyér az asztalon,

a lugasban bólogató gesztenyefák,

titkos üzenetre válaszolnak.

Fénylő síneken álmot tolat a magány.

Suttogják a levelek a mennyei suttogást.

Vajdics Anikó

Én Szépségem, Szörnyetegem

A képzelet nem a Teremtés könyve. Csak egy gyűjtemény,
amelyben különböző változatokban megörökítelek. Lesz
formád, méreted, háromnál több kiterjedésed, és sajátos
természetrajzod, olyan jegyekkel, amelyeken a hétköznapi
valóság törvényei nem változtatnak. Ha azt mondom, légy,
leszel, és lesznek viták, hogy vagy-e. Nem számít. Nem a
létezésed, hanem az általad megtestesített hír a fontos

Rónoki Bertalan

Gorgó

kikopok nyomtalanul
mint az ékezetek
egy chatbeszélgetés közepén

Karaffa Gyula

Karantének…

Csöngettek. Alig hallom. Öregszem, csak ez az oka.

Totyogó bácsika állt a kapualjban, kezében slusszkulcs.

A szomszéd faluból jött, hallotta, hogy élek s dolgozom.

Nyolcvanöt éves, a cipője is öregecske, oldalt elfeslett

Császár József

Dorka gondolkodik

Icka-bucka, tarkamacska,
kékzománcú, ócska rocska,
történjen meg most a csoda,
legyen készen a masina!

Életre kelt minden kerék,
rugó, tengely, rögzítő ék.
Csörög, csattog sok alkatrész,
a manónál megáll az ész.

Szabó Fanni

Egység

Körbeutazzuk a Napot,

gyöngyöző homlokunk

túlragyogja a bolygó fényeit.

Muszka Sándor

Versek

Csángó tájház Hortobágyon

Vagyok valódi székely

Neves költő Csíkszépvízen

Ehhez semmi kétely

Varga Zoltán Zsolt

Johnny, Pennsylvániából

Ma sem tudok róla többet, ő Johnny, Pennsylvaniából. Kutakodtam utána a neten, de semmit sem találtam ezzel a szópárral.

Bronzöntő barátom hívott fel néhány éve:

– Egy amerikai szobrász, „Johnny, Pennsylvaniából” a műhelyemben szeretné elkészíteni, majd velem öntetni pár szobrát. Nálunk nem fér el. Elvittem az egyetemre, de sokallta a napi háromezret a kollégiumi szobáért. Nincs valami ötleted?

– Agglegény szomszédomat most rúgták ki az állásából, van két használaton kívüli szobája, megkérdezem.

Farkas Adrienne

Tombolhatunk mostan

A bál – főként az álarcosbál – az egyik leggyakoribb mesebeli vagy irodalmi szimbólum. A magyar irodalom talán legbájosabb báli napját Mikszáth Kálmán írta le A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében, uzsonnától éjféli suppéig, korcsolyával, pletykáló hölgyekkel, idősödő gavallérokkal, kártyázó és konspiráló urakkal.