Nádasi Krisztina

Szerviz

Ismerős hang ütötte meg Jóska fülét. És valóban, ez az ő Mazdájuk volt, nemcsak a búgó motorhangot ismerte meg, hanem az ajtó csapódását is. Kisvártatva hosszú barna hajú lány lépett az állásba, és rávigyorgott Jóskára.

Ványai Fehér József

Mennybolt és mosókonyha – versek

Mint fűvel terhes föld olvadás alól,
Kivillan a nemlét a lét mögül,
Hallod, hajnalban rikolt a kakas,
A tolvaj hold fejvesztve menekül.

Szilágyi Ferenc Hubart

Fűzfasípon – versek

A vágyam pókfonálon elvezetne,
hogy rátaláljak röpke perc alatt
tüzes nyaramra, végleg elveszettre,
ha már kacagva tőlem elszaladt.

Bencsik Gábor

Négy és fél méter

Tudom én, nem lett volna szabad elesni. Kilencvenéves kor fölött nem szabad elesni. Mintha az az akaraton múlna! Egy rossz lépés, egy suta mozdulat, és kész, az ember már a földön fekszik. Hál’ Istennek nem törött el semmim, de a fájdalom megmaradt. Annyira fáj az oldalam, a lábam, hogy rálépni sem tudok. Ülök itt a fotelban, és várom, hogy … mit várok? Hogy elteljen valahogy az életemből, ami még hátravan.

Ilyés Krisztinka

Tamási Áron, az életet megszerettető író

Az élő irodalmon túl rengeteg visszatekintés, emlékezés történt az EgyFeszt keretein belül a Színház- és könyvudvar programfüzete alapján. A Petőfi Kulturális Ügynökség Juhász Anna képviseletében hozta el Gyergyószentmiklós főterére a Tamási Áron 125. évfordulójára összeállított vándorkiállítását.

Ilyés Krisztinka

„Én nagyon szeretek élni. – Az EgyFeszten Kollár-Klemencz Lászlóval Juhász Anna beszélgetett

A gyergyószentmiklósi kulturális fesztivál különböző művészeti ágak összevont változatának is teret adott augusztus első hétvégéjén. A Színház- és könyvudvar az irodalmi alakokat és a zenei hangszerelést több esetben is egyidőben jelenítette meg a színpadon. Voltak viszont olyan vendégek is, akik személyében egyszerre egyesülnek ezek a világok. Kollár-Klemencz László író, filmrendező, és az idén búcsúkoncertet adó Kistehén zenekar frontembere Juhász Anna vendége volt.

 

Kincses Krisztina

Lóci Játszik: „Az én szomorú számom még mindig vidámabb, mint az Esti Kornél legvidámabb száma”

Az est házigazdája, Erdős Viki Csorba Lórántot, a Lóci Játszik frontemberét köszönthette színpadán, akinek – mint ahogy már az elején elárulták – három Lóci-dalon keresztül próbálják bemutatni az előadó igencsak különleges dalszerzői metódusait. Csorba Lóránt egy nagyszerű előadó és dalszövegíró – mondja Erdős Viki, amelynek érzékeltetésére első találkozásukat is felidézte, egy 2015-ben megrendezett dalszerzői estet, ahol Erdős Viki szerint Csorba Lóránt a Tankcsapda Be vagyok rúgva című dalát elemezgetve kitért még a legapróbb alany-állítmány egyeztetési hibákra is.

Dr. Balázs Géza

Tiszai alakzatok

Ki az, akit ne fogna meg a Tisza nyáresti látképe: piros, sárga, fehér, szőke, opál, ezüstös, fátyolos színkavalkád, fűzfagalériák, óriás nyárfák, némelyek a vízbe dőlve. A Tisza mindig más arcát mutatja. Bessenyei Györgyöt a Tiszának reggeli, Petőfi Sándort az alkonyi gyönyörűsége ragadta meg.

Péter Beáta–Ilyés Krisztinka

Helyőrség az ezredek fölött két felvonásban

A Petőfi Kulturális Ügynökség programjaként Helyőrség az ezredek fölött című író-olvasó találkozóval érkezett az EgyFeszt kulturális és összművészeti fesztiválra az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi és kulturális lap szerkesztősége.

Paál Zsolt

Lazarus

Messziről a város csupa rom,
árok, gödör, torzó, anyaghiba,
s nincs szebb nála, mikor felöltözik
az alkonyat rongyaiba.

Kolev András

Életkép - versek

A szél a parton megpihen,
a lombok árnya hallgat.
A fák közt nem jár senki sem,
a csend dajkál egy gallyat.

Farkas Arnold Levente

Zudor és Tandori

Apropó, szerelem. Dolgom volt egyszer egy lengyel lánnyal Szombathelyen. (Dolgom volt? Úgy értem, táncoltunk. Ő igazából egy vidám némettel szeretett volna, de csak én jöttem össze. Úgy hívták, Slawomira. Van a lengyeleknek ez az áthúzott ell betűjük.) Ebből is mi igaz? Tényleg táncoltam (még a múlt században) egy Slawomira (áthúzott ell) nevű lengyel lánnyal Szombathelyen.

Ilyés Krisztinka

„Akkor érdemes írni, ha valamit mondani is szeretnénk vele” – beszélgetés Farkas Wellmann Endrével

Idén rendezték meg másodszor az EgyFeszt kulturális és összművészeti fesztivált. A gyergyói-medencei falvak négy napba sűrítették a művészvilág különböző pontjait. Az irodalomkedvelők a Színház- és könyvudvarban válogathattak különböző színházi és irodalmi, illetve a két műfaj keverékeként összeállított eseményekből. Itt juthattunk el péntek délután Farkas Wellmann Endre Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz című kötetének bemutatójára is.

Gerzsenyi Gabriella

Ne beszéljünk Nilssonról!

Margot nem jött zavarba a bóktól: – Köszönöm, örülök, hogy így látod, tudod, a vidéki levegő csodákra képes. Két egész hetet töltöttem a tengerparton, naponta háromszor sétáltam legalább egy órát, sőt futni sem voltam rest, mesés a táj Ljungskilében.

Szalai Klaudia

Olvasgat még a gyerek? Milyen irodalmat fogyaszt az alfa generáció? – beszélgetés a Mesecentrum munkatársaival

Bizonytalan jövőkép, de egy közös érdek: ekképpen lehetne összefoglalni a július 31-én Kapolcson, a Petőfi-udvarban tartott könnyed, reggeli beszélgetés legfontosabb üzenetét. Az esemény során dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum vezetője, Gombos Péter magyar szakos tanár, olvasáskutató, Kovács Gergely magyar szakos tanár, valamint Poós Zoltán író, az esemény moderátora beszélgettek az alfa generáció olvasási szokásairól, az online világ problematikájáról, valamint a tanárok küldetéstudatáról.

Dr. Balázs Géza

 Friss szólásaink

A közmondásról mint tapasztalatot, életbölcsességet, tudást magába foglaló hagyományozódó, ismételgetett mondatról azt gondolnánk, hogy a múlt terméke. És elsőként valóban régi, részben más kultúrákból, részben a paraszti világból származó közmondások jutnak eszünkbe.

Mihály Réka

Csíki Jazz, avagy jazz a javából

Az eső sem bátortalanította el a csíki jazzfesztivál közönségét, kitartott, élvezte apraja-nagyja a színes programkínálatot. Tartalmas ötnapos programmal készültek idén is a Csíki Jazz szervezői. 14 koncert, tíz ország fellépői, 14 zenei stílus, jam session, táncperformansz, gyermekprogramok, kézművesek és képzőművészek várták a nagyérdeműt július 27–30. között Csíkszeredában. A 12. alkalommal megszervezett fesztivál két helyszínen, a Mikó-vár impozáns udvartere mellett és a Kulissza kávéház előtti Petőfi-színpadon zajlott. 

Kincses Krisztina

„Írok, mit is tehetnék?” – utazás Radnóti Miklós nyomában Tóth Péter Lóránt vezetésével

Különleges és egyben rendhagyó templomban verset mondani – kezdte előadását Tóth Péter Lóránt a Magyar Írószövetség kijelölt rendezvényhelyén. S valóban – nem tudni, hogy csupán a térnek köszönhetően-e, de – a közönség minden porcikájában érezhette a nem kevesebb, mint egy órán át tartó katartikus élménysorozatot.

Radnai István

A napóra imára szólít - versek

mint tüzes lelkek a nyári nap éget
minden sugár a vágynak üzen
kókadsz majd ősszel fagy látogat
a föld befogad meghalsz a téllel
süvölvény zölden kelt a tavasz

Szalai Klaudia

Ki lakik az agyagban? – interaktív tudósítás Kiss Dorottya művészetterapeuta vezetésével

Mi is az a művészetterápia és hogyan segíthet bennünket a traumafeldolgozás rögös útjain? A Diabelli művészeti és oktatási alapítvány udvarában Kiss Dorottya művészetterapeuta vezetésével kerestünk választ a kérdésre. A foglalkozás során Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta módszerével és az agyagozás alapjaival ismerkedtünk.

Ilyés Krisztinka

„Egy a célunk!” – Író-olvasó találkozó Döme Barbarával és Király Farkassal a völgyben, ahol a művészet örök

A színes – főként a kortárs – művészvilágot bevonzó fesztivál, a Művészetek Völgye idén is rengeteg újdonsággal várta az érdeklődőket. A nagyszabású rendezvény természetesen az irodalom tágas teréből is válogatott: a klasszikusainktól egészen a kortárs irodalomig válogathattak és kaphattak kedvükre valót az irodalom iránt érdeklődők.

Az idei tíznapos fesztivál kiemelt élőirodalommal kedveskedett a közönségnek, szombaton az esti órában lehetett részt venni két kiváló író, Döme Barbara és Király Farkas közös beszélgetésén.

Ajlik Csenge

Béke - versek

Ne győzd meg,
csak légy önmagad.
Bárhol is kezdődsz,
bármi jelzi bevégezted
a világot csak nemrég kezdted.

Szalai Klaudia

Fűből, fából irodalom – beszélgetés Mirtse Zsuzsa íróval, valamint Bíró Gergely szerkesztővel

Bíró Gergely, az esemény moderátora elsőként a természet iránti vonzódásáról kérdezi az írót. Mirtse Zsuzsa közelsége az élővilághoz már gyermekkorában kirajzolódni látszott, de igazán fiatal felnőtt korában értette meg, mit is jelent számára az élővilág nyújtotta ősi erő.

Sarnyai Benedek Máté

Elfeledték magukat

Hunya tisztelendő jól ismerte az ernyicseieket. Egyes pletykák szerint mind a négyezer lakost név szerint. – Ha arra kérik őt, még ábécérendben is felsorol mindenkit – mondta Kapory Oszkár a hivatali asztala mögött. – Ha egyszer elfelejteném valamelyik nevem, csakis nála kérdeznék utána!

Szondy-Adorján György

A közöny utóhangjai

Tudjátok, kedves barátaim, bármennyire is elfogadó vagyok, meg türelmes mindenkivel és mindennel szemben, akárhogy igyekszem elérni a megértés legmagasabb fokát, most mégis, bátran kijelenthetem: a közöny ellensége vagyok, szólt Tárnoki Hanzi fehérre szorítva markát.

Kincses Krisztina

 „József Attila benne van az emberekben” – Hobo szemén keresztül József Attila és költészete

A tíz napon át tartó Művészetek Völgye fesztivál színes programsorozatai között állandó helyet kapott a Hobo Klub udvarán a zene és a költészet egyvelege. Éppen ezért a későn érkezők is könnyen betekintést nyerhettek Földes László Hobo szemléletvilágába: így a péntek délutáni beszélgetés József Attila alakja köré szerveződött.

Kincses Krisztina

Azért vagyunk a világon… – Tamási kerítéskiállítás

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.”

Dr. Balázs Géza

Hamvas Béla-borút

Elhívtak Balatonberénybe, ahol a szőlőhegyek (szőlődombok) között Hamvas Béla-borút, csaknem körút jött létre, kis táblákkal, idézetekkel és egy meseszép balatoni látványt nyújtó kilátóval. Állítólag itt írta Hamvas A bor filozófiáját. Bort ugyan nem találtam, turistát, érdeklődőt sem láttam, csak bezárt pincéket, valamint egy német lakókocsit a Hamvas Béla-kilátó tövében.

Tallián Mariann

Szerelemmadár

A szűz hóra egy vércsepp hullt. A vörös folt lassanként terjedt szét a fehér kristálytakarón. A vércsepp és a várpalota bejárata között friss lábnyomok követték egymást. Apró, piros topánkák süppedtek a kitaposott cipőlenyomatokba, és a lány így jutott el a bejáratig anélkül, hogy átnedvesedett volna a lába.

Demeter József

ŐSZIRÓZSAKRIZANTÉM/IÁDA/ – versek

Egy érzés, mely mágia.
Két lábon jár. Az erekben.
Úszik, röpül – gazdájával
Egyetemben. Oly súlytalan,
Hogy! A Földnél is – nehezebb
Lévén, bezzeg – mi a titka?

Helyőrség

A város művésze 2022 – keszthelyi pályázat

A Balatoni Múzeum nyílt pályázatot hirdet A város művésze címmel, 2022. novemberi lebonyolítással.

Eszteró István

Családi légyott – versek

Anno elfolyó év június végi pirkadatok előtt
rácsodálkozhattál a Nap bolygóinak rokoni
szíveslátására, ahogy ünnepi pompában sorakozva
utoljára Zolta, Árpád fia láthatta 947-ben talán
a magyarság jövőjét eme égi jelenségből kiolvasni

Janáky Marianna

Csalá®dmagány

Az agyam emeli fel a könyvet. Rég. Átlagos voltam. Születésemkor 3,60, mint a kenyér ára, amiért kislányként a boltba jártam. Útközben meg meséket írtam, például a csillagsapkás kutyáról. A csillogó orrú fekete puli gyakran elkóborolt, de egyszer csokiforintossal a szájában jött vissza, a lábam is érzi még a nyáron elázott szőrét és szagát. Hetedik után életemben először dolgoztam. Mint disznóvágáskor a darálót, magyarázta anya első nap a gyógyszertárban, és a mézszínű kakaóvaj-hurkácskák majdnem rátekeredtek az ujjamra.

Kégl Ildikó

Cicás bugyi - versek

attól kezdve a többi lánnyal
nem foglalkozott másnap
reggelinél leöntött kakaóval
és megtépte a hajam mert
elfogadtam a bandikától egy negrót

Ilyés Krisztinka

,,Azokat az eseményeket írom meg, amiktől nem tudok aludni” - interjú Kégl Ildikóval

A legelső kötetem (Olaszliszka – Egy lincselés naplója) felkérésre készült. Akkoriban a Magyar Hírlap újságírójaként dolgoztam, és azt a feladatot kaptam, hogy tudósítsak az olaszliszkai lincselésként elhíresült büntetőperről.

Ilyés Krisztinka

A rap mindig is jó lenyomata volt annak, hogy mi történik a világban

A Hajógyár Zene és színház nevű programsorozatán belül különleges összeállítására látogathattak el az érdeklődök július 19-én az A38-as hajón. Az est házigazdája, Hegyi Dóri először a magyar slam egyik ősatyját, Saiidot (Süveg Márk) faggatta az életútjáról, zenei és művészi világlátásáról, majd kis felpörgetés gyanánt csatlakozott hozzájuk az interaktív improvizációs színház eszköztárával a Momentán Társulat is.

Dr. Balázs Géza

 Olvasói vannak, olvasatai alig. Fodor Ákosról

Korunk nagyon kedvez a rövidségnek, tömörségnek. Fodor Ákos (1945–2015) míves verseit vagy még inkább ráismeréseit, szösszeneteit előszeretettel idézik a közösségi médiában. Halmai Tamás azt írja róla: „olvasói vannak, olvasatai alig”, s ezért állította össze Versmeditációk címmel Fodor Ákos-olvasókönyvét. Fodor Ákos műfaji, világképi formaelemeit a másik költő, Halmai Tamás hármas-hármas rendben így sorakoztatja fel: koan, aforizma, szójáték; haiku, dal, epigramma; rím, ritmus, szórend; tanítás, bölcselet, misztika. Mindezek szinte kínálják szállóigévé, majd onnan közösen ismert, használt,

Szilágyi Ferenc Hubart

Magamra hagytál – versek

A lélek dalban ünnepel,
a szív is ritmizál, dobog;
az árnyak akkor tűnnek el,
ha szárnyra kelnek holt sorok.

Reiman Zoltán

A hámori csoda

Mai történetünk Tamásról szól. Tamás egy jó nevű cégnél vezető. Jól keres, jó állása van, megbecsülik a munkahelyén. Mindenki irigykedik rá, hiszen a magánéletben is sikeres: gyönyörű felesége és két csodálatos gyermeke van. Boldog család, boldog élet.

Pál-Lukács Zsófia

„Égi kéz lövelt beléje / lángokat” – recenzió

Petőfi élettörténetének hasonlóan provokatív, olykor szélsőséges megítéléséből éppúgy nem volt hiány az elmúlt 170 esztendőben, mint közhelyekig ismételt értékeléséből (az utóbbiból volt több), ami azt jelenti, hogy szuperlatívuszokban beszélünk róla ma is: ő a legismertebb magyar költő, a legtehetségesebb géniusz, a legnagyobb forradalmár, akinek hatásköre már életében túllépte az irodalom színterét. Így idén és 2023-ban, a költő születésének 200. évfordulójának ünneplésekor nemcsak az irodalmi szerepvállalására helyeződik kiemelt figyelem, hanem a kulturális emlékezet szempontjából is

Fráter Zsuzsanna

Csiga

Megrázom magam, lesimítom a könnyű muszlinszoknyámat. Meleg van, a vékony anyag a bőrömhöz tapad. Már csak pár méter, és elérjük a mozgólépcső tetejét. Aztán kint vagyunk, vár a szabad tér, a friss levegő, a tömeg eloszlik, a Nyugati felé kígyózik tovább.

Kincses Krisztina

Mi is a valóság? – Recenzió Vöröskéry Dóra Röpképtelen madarak című debütkötetéről

A bináris sémák által meghatározott világunkban már képtelenség bármit is végleteit figyelmen kívül hagyva megítélni vagy magyarázni, így maga az irodalom és annak kisebb-nagyobb részei is mind ellentétpárok köré szerveződnek. Erre a szilárd talajra épül az irodalmi gondolkodás egyik legjelentősebb szeleteként megmutatkozó dekonstrukciós olvasáselmélet, vagy a magának egyre nagyobb hírnevet szerző fantasyirodalom, amely a képzelet és a valóság végeláthatatlan ütköztetésében képződik meg.

Ilyés Krisztinka

Akkor jöttem rá, hogy én ezt a világot ismerem – interjú Péter Beátával

Hogyan figyelhetjük ebben a felgyorsult világban életünk történéseit? Nem olyan bonyolult feladat ez. A többszörös Örkény István-ösztöndíjas íróval beszélgettünk azokról a megoldásokról, amelyeket az élet maga kínál nekünk. Szóba került még a színház, az újságírás és szépirodalom egyvelege, de arra is kerestük a választ, hogy mi talál ma a világhoz.

Derzsi Pál

Küszködöm

úgy látom hallom a világot
ahogyan rügyező ágakon kútostorok közén át
hozzánk betör
szügyig gázol a kertben illemtelenül
s tán öldököl…

Oláh András

Lenni vagy nem lenni – Böszörményi Zoltán kötetéről

Új kiadásban került a könyvesboltokba Böszörményi Zoltán Regál című regénye, amit az első megjelenés óta több nyelvre is lefordítottak. (Egyebek közt angol, francia, német, román, lengyel és orosz nyelven is eljutott az olvasókhoz.) Mivel a mű tartalma reflektál a megbolydult világ körülöttünk zajló jelenségeire, mindenképpen érdemes ismételten is szót ejteni a kötetről.

Dr. Balázs Géza

Játék és grammatika

Nyelvi szabályok vonatkoznak a „szabályos” szerkezetekre: hogyan toldalékoljuk a szavakat, milyenek a szóösszetételek, miként szerkesszük meg a mondatokat és a szövegeket. Ha ezektől eltérünk, szokatlan módon adjunk elő mondanivalónkat, akkor nyelvi szabályokat sértünk, jobb esetben humorizálunk, megnevettetjük hallgatóinkat, olvasóinkat. Ezek a szokatlan nyelvi jelenségek is rendszerint megfelelnek a nyelv törvényszerűségeinek, csak éppen ritka, szokatlan, alkalmi voltuk miatt keltenek humoros hatást. A magyar nyelv szerkezete, rugalmassága különösen alkalmas a játékos megoldásokra.

Pál-Lukács Zsófia

Az én áruvédjegyem az átirat – Interjú Vörös Istvánnal

Óriási életmű kötődik a nevéhez, a számadatok alapján eddig 42 kötete jelent meg, 38 színházi bemutatója volt, 20 nyelvre fordítottak az írásaiból. Vörös István József Attila-díjas költő, prózaíró, drámaíró és irodalomtudós az átiratok mestere. Több klasszikus szerző művét gondolta újra, olyan szerzők kapcsolódnak az életművéhez, mint Mándy Iván, József Attila, Bohumil Hrabal vagy Milan Kundera. Szövegeiben a művek párhuzamos olvasását komoly értékítélet kíséri.

Acsai Roland

Néhány újabb apokrif

A Katharok látásmódja alapvetően sötét, de csak azért, hogy még jobban vágyjunk a képek sötét függönye mögötti fényre. Alaptapasztalata a pesszimizmus lehetne, ha nem gondolnám azt, hogy ez a pesszimizmus csak egy nagyobb optimizmus leple. A mások által közvetített világközöny is láthatóan napi élménye a költőnek, amit az emberek saját létezésük iránti közönyének lehetne nevezni, és amiből Halmosi, mintha fel akarná rázni őket, és mivel mással, mint a megrázó verseivel...

Fiala Ilona

A szünidő első napján

Ő mindig valami nagyon fontosat tud mondani. Egy lépéssel vagy tán kettővel is a többiek előtt jár. Sokszor beszél olyasmiről, amit csak a felnőttek tudnak. Például hogy a majorban kölcsönt lehet kérni házépítésre, vagy hogy nemsokára háború lesz. Ez utóbbiért a tanító néni megszidta, mert nem szabad rémhíreket terjeszteni. De hát ez nem rémhír, dédapám mondta, védekezett Kati.

Kis Petronella

Hősök és bűnbakok – recenzió

Andrew Leatherbarrow brit fotós, grafikus és megszállott Csernobil-kutató, gyermekkora óta foglalkoztatja a katasztrófa. Miután minden hozzá kapcsolódó, angol nyelven fellelhető könyvet elolvasott, úgy érezte, bár idővel egyre jobban megértette a nukleáris rendszerek működését, azok szaknyelvét, laikusok számára ezek befogadhatatlan és átláthatatlan szövegek.

Juhász Kristóf

A kapuk angyalai

A kapuk angyalai a kocsmában ültek, hisz a szférák lényeinek is jár a szabadidő-kultúra. Az emberek ilyenkor a szexről, a munkájukról meg a lelki kapcsolódásaikról szoktak beszélgetni. Az angyaloknak erószuk nincs, hivatásuk és kapcsolataik viszont annál inkább, és ezeken is bőven van mit megvitatni. Így esett ez aznap délután is, Krisztus után valamikor két- és háromezer között.

Demeter József

Napkenyér – versek

Hiába árasztott gyöngyházfényt, igaz-
Gyöngyház fényt – a sárga-
Hideg puliszkahold... Toprongyolt
Az Idő fél lábon – dedzseábá*, és!
Mégis megvirradt valahogy.

Ilyés Krisztinka

„A világhoz most valami egyéb talál” – recenzió Péter Beáta kötetéről

Péter Beáta több esetben is reflektál arra a változásra, mely a megromláshoz, az emberi lélek elszegényedéséhez vezet – a rohanó, türelmetlen „világhoz most valami egyéb talál” (A szőnyegkészítő), a fejlődéshez szükséges elektronikai eszközök egyúttal megvonják tőlünk azt a varázslatot, amire csakis az emberi lény képes: érezni és csodálni az önkeresés minden pillanatát.

Dr. Balázs Géza

A kicsinyítés és a nagyítás rejtett esetei

A magyar tájon barangolva, hallgatva az emberek beszédét, beindul az ember felfedező ösztöne, hiszen szinte mindig fölfigyelhetünk eddig észre nem vett, le nem jegyzett és nem elemzett nyelvi sajátosságokra. Nem is létezik ennél nagyobb öröm és siker az antropológus nyelvész számára.

Ilyés Krisztinka

Számomra az irodalom egy oltáron van – interjú Jánoki-Kis Viktóriával

Az építészettől az irodalomig, a novelláktól a regényig menetelt, utóbb pedig a forgatókönyvírást is kipróbálta az idei KMI 12 Szerzőbár tagja, Jánoki-Kis Viktória. A tavalyi Móricz Zsigmond-ösztöndíjas írónővel a meg nem bánt pályaváltásról, az írás folyamatáról és mérhetetlen szeretetéről is beszélgettünk.

Ilyés Krisztinka

Nincs ki letörölje könnyeinket – recenzió Lőrincz P. Gabriella Könnytelen madonnák című kötetéről

Kapcsolatunk a múlt rejtélyeivel legtöbbször az irodalom bugyrain keresztül válik reflektálttá, jelentőssé, és ebben a pozíciójában elfelejthetetlenné is. A jelent, az aktuális jelenségeket a múltbéli (lejegyzett) történetek révén igyekszünk megérteni; szükségünk van kapaszkodókra, s így mindent: a szenvedést és a (pillanatnyi) boldogságot is viszonyrendszerekben vizsgáljuk.

Eszteró István

Veszélyben virágzó – versek

ahol akármi megeshet, kigyúlhatnak
meteorok, összeütköznek párhuzamos
végtelenek, feketelyukak nyelhetik
nyelvük a stresszben, amíg a szél
a ruhák szegélyébe kapdosva utolérné
hópelyhekként hintázó szirmok közt
szíve választottját, az egyetlenegyet

Jóna Dávid

Óbuda – versek

Óbudán nőttem fel,
a kiscelli kastély alatt,
a Bécsi úton még kalauzos villamos haladt,
a sikátorok és az óvópincék voltak búvóhelyeink,
emlékeim úgy lebegnek előttem,
mint esti szélben a selyeming.

Gerzsenyi Gabriella

A csend szaga

Harmadnap a sikeres és elégedett író délben tért magához. Hasogatott a feje, hányinger kerülgette. Az ágyban fekve fogott hozzá az íráshoz, a fején vizes borogatással. Újra leírta a címet („A csend”), mivel előző nap elmulasztotta a dokumentum mentését. Ekkor elkezdődött a padláson a futkározás. Töprengett, hogy macska, nyest vagy menyét lehet-e.

Kudelász Nóbel

Lakatok

Csak egyszer láttam nagyapámat a lakatokkal matatni. Tizenegy éves voltam, az utolsó előtti szép évem, amikor még otthon szilvesztereztem. Számzáras lakatok voltak; dünnyögött valamiket a hosszú, fehér szakállába, és ötöt kinyitott közülük: a krómozott-fehéret, a vöröset, a feketét, a sárgát és a szürke vaslakatot. Az anodizált titánból készült szivárványszínűt és a nemesacélból készültet békén hagyta.

Ilyés Krisztinka

Érdemes vásárra vinni a bőrünket – interjú Farkas Wellmann Évával

Az idei KMI 12 Szerzőbár tagjai között találjuk a József Attila-díjas magyar költőnőt, Farkas Wellmann Évát, aki szívesen mesélt a készülőben lévő portréfilmjéről, a gyerekkoráról, de beszélgettünk az első és útindító olvasmányélményeiről, s a minőségi irodalom utánpótlásáról is.

Ilyés Krisztinka

Történetekben újabb történetek - egyéves a Magyar Kultúra Magazin

Egyéves születésnapját ünnepelte a Magyar Kultúra Magazin június 29-én az A38-as hajón. Az ünnepélyes hangulat már a programok előtt erőteljesen érzékelhető volt: a vendégeket a lap főszerkesztője, Bonczidai Éva és csapata fogadta az előtérben, ahol a lap összes példányát kedvükre forgathatták a kíváncsiskodók.

Dr. Balázs Géza

Hol az alany? Hol az állítmány? És az egyeztetés? Mondatzavarok

Terjedő hiba, hogy a befejezett melléknévi igenevet (ebben a mondatban: átvett) időben is igyekeznek egyeztetni, pedig erre nincs szükség a magyarban. Nyugodtan maradhat a folyamatos (jelen idejű) melléknév igenév: (a) kollektíváját nemrég átvevő önkormányzati társaság…

Acsai Roland

Újabb részletek az Új carmenekből

Tükrökből melyik arc figyel?
Rég eltűnt nagyapáinkra ki ismer az
utcák mély pocsolyáiban?
Emlékük csöpög és hűl ki az árnyviasz.

Farkas Wellmann Endre

A létezésből mindenki annyit részesül, amennyi szerepe van benne – interjú Böszörményi Zoltánnal

Interjú Böszörményi Zoltánnal, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas íróval az elmúlt hetekben megjelent Regál című regénye kapcsán.

Partmann Tibor

Festmény – versek

Mikor a hegy tetejére értem,
s a csúcs hűvösétől lehűlt
verejtékcseppek elégedettségében
fürdő homlokom megtöröltem;
lepillantottam a mélybe.

Bencsik Gábor

Cserebogár

Szerettem ezeket az estéket, ahogy mindenki szerette. A sötétben hatalmasra nőttek a fák, a széllel együtt az indulatok is elültek, az éjjeli lepkéktől körültáncolt utcalámpák fényszigeteket rajzoltak maguk köré. Ilyen fényszigeten vertünk akkor is tanyát, ki a fűben ülve, ki állva, ki a biciklijével karikázva a többiek körül.

Nádasi Krisztina

Tiramisu

Róma nem örök város. Sőt. Nézem a Forum Romanum bilincsekkel megerősített oszlopait. Nem kell ahhoz mélyépítőnek lennem, hogy tudjam, mekkora ökörség pont itt hozni a hármas metró vonalát. Mióta állnak itt ezek az épületek? Kétezer éve?

Pál-Lukács Zsófia

„Mintha minden lassan kerülne helyére az időben”

„A problémák különböző szintjeit jól ismerem” – mondja a szerző. A faluképben egy gyűlölködő, kirekesztő közösséget ír le, ahol a szereplők „nem reflektálnak semmilyen módon önmagukra”. A szereplők viselkedési mechanizmusai mögött, akikért hangsúlyozott felelősséget érez írás közben, nem optimizmusvesztés figyelhető meg: „Nem lettem rosszkedvűbb és nem lettem kiábrándultabb – nem is voltam soha, mert az a realizmust sérti.”

Shrek Tímea

Mondatok a háborúról: segélyturizmus

A háború első heteiben rengeteg külföldi ismerősöm keresett meg. Féltettek minket, azonnal a segítségünkre akartak sietni. Volt, aki az országból akart minket kihozni, akadt, aki szállást kínált hosszú távra, élelmiszercsomagot szerettek volna gyűjteni, vagy bármi mást, amire szükségünk lehet. Sokan jelentkeztek Budapesttől Kolozsvárig, Prágától Zentáig.

Farkas Kriszta

az éjszakában – versek

becsapódik a kocsi ajtaja,
bezáródik a légtér.
nő a levegőben a nyomás:
cseppeket présel a szél.

Shrek Tímea

Mondatok a háborúról: Itthon maradt anyukák

Február óta a napok összefolynak. Nehezen különböztetem meg a hétfőt a szombattól, az idő rohan, a háború pedig már száztizennyolcadik napja tart. Mégis van az egésznek egy pozitív hozadéka is: mi, néhány itthon maradt beregszászi kisgyermekes anyuka, egy csapattá kovácsolódtunk.

Dr. Balázs Géza

Irány a Tüskevár!

Ó, ió, ció, áció, káció, akáció, vakáció! Srácok, itt a vakáció, vár a Tüskevár! Biztos olvastátok már Fekete István regényét vagy láttátok a filmet. Két változat is van belőle, egy régebbi és egy újabb. Biztos hallottátok már a jelszót: Vissza a természetbe, vagy változatát: vissza a természeteshez. Ma zöldprogramnak mondanák. Ti pedig kalandtúrának.

Kudelász Nóbel

A gyermek

Az első hetek ismerkedéssel teltek. Mi nem tudtunk róla semmit, ő nem tudott sem rólunk, sem magáról, de az igényeit valós időben jelezte. Hamar megtanultuk kitalálni, épp mit akar. Kezdetben tehát csak mi voltunk, hárman, Ő, ő és én.

Szauer Ágoston

Eltolás – versek

Csak nézőpont kérdése ez.
A füvek karcsú tornyai.
Fent pár apró madár evez,
Bogárnak berregését hallani.

Lázár Balázs

Szív-limes

Égő őrtüze pislákol még végig a parton,
csillagképe a múltnak, reszket a fény Danubia
tükrén, jelzi riadtan a mának, hogy felidézni
hősi világot már nem elég, mert fárad a nép és
kőfalrendszere nem képes már győzni a sok bajt.

Büky László

Szép(irodalmi) lábak

Hellyel-közzel iskolai tananyag a szépirodalmi lábak mibenléte. A versek formavilága kapcsán megismerhető a versláb, az antik görög majd latin pes. A beszédhangok hosszának különbségén alapuló ritmusegységről van szó. Az ezen alapuló verselés a magyar nyelvben is megvalósítható.

Partmann Tibor

Egy mesebeli karakter megpróbáltatásai

Zabos volt, mert egy félbehagyott mesében felejtették. Sőt egy elvarratlan fordulat kellős közepén. Ez a kényes, ingatag talapzatú, képzeletből felépített világ egy millimétert sem mozdult. Ehhez hasonló akkor szokott előfordulni, amikor az író identitáskereső harcát vívta egy alkoholos italok felszolgálására szakosodott kereskedelmi egységben akár napokig, vagy csupán egyszerűen lusta volt, esetleg fontos kötelességeinek tett eleget távol az otthonától.

Shrek Tímea

Szezonnyitás

A férjem itthon van. Amikor még lett volna rá lehetőség, hallani sem akart arról, hogy nélkülünk hagyja el az országot. Előbb a lányunknak nem volt útlevele, nem engedték volna át a határon, amikor pedig már könnyített módon lehetett volna gyerekkel elindulni, neki volt késő: a férfiak előtt lezárták az utat. Azóta, ha teheti, nem hagyja el a portát, legfeljebb a közeli boltba megy el. Nem rejtőzködik, vagy bujkál, mivel van ideiglenes felmentése, de egyszerűen elkerüli annak a lehetőségét is, hogy besorozzák.

Gulisio Tímea

„A határ az, amit át kell lépnem” - Böszörményi Zoltán könyvbemutatójáról

Az Ünnepi Könyvhetet megelőzően az olvasók műfajteremtő kortárs regény bemutatóján vehettek részt. Böszörményi Zoltán Regál című műve egy háromkötetes regénytrilógia első darabja, amely 2010-ben jelent meg először az Ulpius-ház Kiadó gondozásában, most pedig az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában újra elérhető az olvasók számára.

Ilyés Krisztinka

A teremtés módozatai – recenzió Bánkövi Dorottya verseskötetéről

A 21. századi művész- és művészetfelfogás új irányokkal telíti az irodalmi palettát is. Érzékenyebbé és befogadóbbá vált az újdonságok iránt; az eddig tabuként kezelt témákat egyre több fény övezi – mára már nincs gátja a diskurzusok legkülönfélébb megoldásainak: egyre könnyebben és ítéletmentesebben beszélünk a szexualitásról, a vallásról, halálfélelemről vagy akár a nemzeti hovatartozásról is. Bár ezek a kérdéskörök nem vonhatók párhuzamba egymással, az el nem rejtettségük kétségtelen – ellenben máig akadnak olyan megfoghatatlan területek, amelyek ugyan változást

Kincses Krisztina

Összetört pillanatok, megkopott emlékek – recenzió

A szerzőnő megannyi különlegessége közül így talán a legkiemelkedőbb a kiforrott prózatechnikán keresztül felépített egységes narratíva, a könyv kettős felosztása, amely ahelyett, hogy elkülönítené, még szorosabban összeláncolja a(z) (élet)történeteket.

Hász Róbert

Fábián Marcell és a Jerikói Rózsa (részlet)

Ismer annyira, hogy tudja rólam, igyekszem minden helyzetben megmaradni a jó modor diktálta határok között. Akkor azonban meglehetősen feszült voltam, a tervezettnél később indultunk Zomborból, úgy éreztem, elvesztegettem a napot, a tetejébe alaposan átfáztam az út során, éhes voltam, fáradt, a nem túl szívélyes fogadtatásra udvariasan válaszolni már nem tellett tőlem.

Fellinger Károly

 Hazaváró

Megbüntette a Teremtő,
Mic bánnénak nőtt a gondja,
hét fiat szült kínok között,
mindegyiket megátkozva.

Dr. Balázs Géza

Ha örül Horger Antal úr…

Egy nyelvész neve munkássága alapján aligha marad fenn. Horger Antal nevét azonban bizonyára azok is ismerik, akik semmit sem tudnak a munkásságáról. És persze csak azért, mert egy sérelemért verses elégtételt vett rajta József Attila. Ismerősek a sorok a Születésnapomra című költeményből: Ha örül Horger Antal ur, / hogy költőnk nem nyelvtant tanul, / sekély / e kéj –

Lakatos-Fleisz Katalin

Amikor az ember szembefordul önmagával

Világos, tiszta gondolatai ellenére a francia professzor, Jean-Louis Harouel könyve nem könnyű olvasmány. Olyan kérdéseket vet föl, amelyeket napjainkban nem lehet megkerülni, sőt mi több, radikális állásfoglalást kívánnak. Mert lehet-e nem állást foglalni a migráció kérdésében, amikor Európán kívüli tömegek árasztják el a kontinenst? Az emberi jog mit „lép” az iszlámmal szemben? Hol a helyünk ebben a jobb és bal pólusokra szakadt Európában? Van-e még nemzet, nemzeti identitás?

Acsai Roland

Lackfi János örömhíre – recenzió

Hadd kezdjem írásomat azzal, hogy Lackfi János #jóéjtpuszi2 című könyvében találtam az utóbbi évek legjobb ‒ azaz legmodernebb, legkevésbé elkoptatottabb, legérzékletesebb stb. ‒ hasonlatát: „Úgy áhítalak téged, Uram, / ahogy a cukrászdába meghívott kisgyerek / nyelve az ég felé fordított pohár falán / végtelen lassúsággal végiggördülő / utolsó csepp üdítőt.” Lackfi egyébként szinte vadászik az ehhez hasonló, váratlan, újszerű hasonlatokra, és egyébként is nagy művésze ezeknek.

Nagy Lea

Ránculó – versek

És ahogy ott ült azon a pár
négyzetméteren,
érezte, miként önti el
a magatehetetlenség,
a fáradtság mivoltja,
ahogyan embert még sosem.

Pintea László

Mulandóság

Gazdag urak öregség elleni kenőcsöt kérnek, szépségükre büszke asszonyok ráncok elleni krémekre vágynak. Vannak vidéki családok, ahol túl sok a gyerek, városi apák egészséges örököst akarnak, akire vagyonukat hagyhatják. Elhagyott szeretők bájitalért fordulnak hozzám, fiatal legények rontás elleni szert várnak tőlem.

Kolev András

Látlelet – versek

A múlt kísért, a most, akár a börtön,
nehéz idők, sok minden hasztalan.
Mi összegyűlt, a holnapokra költöm,
a jóslatoknak szörnyű hangja van.

Lakatos-Fleisz Katalin

Könnyű szellő, tágasság

Erre-arra forgat. A ruhapróbának mindig tétje van, mert a ruha alapján ítélnek majd meg azok, akikkel találkozunk. „Ne higgyék ezek a nagyvalakik, hogy nincs mit felvegyünk” – mondja, miközben magát egy naftalinszagú vászonnadrágba próbálja beleszuszakolni.

Lakinger Tibor

Try Again! Y/N? – versek

Egy folyamatosan változó multiverzumban.

Hogy ha felébredek,

érezzem megint,

Veled még mindig,

működik a mi kis privát utópiánk.

Pál-Lukács Zsófia

Az elképzelt barát. Szilasi László: Tavaszi hadjárat – recenzió

Van egy fontos előzménye Szilasi László Tavaszi hadjárat – Szerelmes magyarok a XIX. századból című könyvének, amely történelmi emlékezetünk két lényeges időszakát mutatja be: a rodostói emigráció időszakát, Mikes Kelemen ismert törökországi leveleivel a középpontban, valamint a XIX. századot a fontosabb történelmi eseményekkel, irodalmi és kulturális vonatkozásokkal.

Kovács Áron

Tér és idő prózába oltott lírával – interjú Fehér Csengével

Fehér Csenge 1996-ban született Zalaegerszegen. Első novelláskötete – mely rendhagyó módon még egy elbeszélést is magába foglal – káprázatosan mutatja az emberi élet szövevényes és sekélyes létezését. Vágyakkal teli, groteszk képei, metaforikus címadása felborzolják az olvasók kedélyeit. Fehér Csengével beszélgettünk A kibomló test című kötet rögös-rögtelen útjáról, az írásról és a lehetőségekről.

Shrek Tímea

Hála és útmutatás

Pontokba szedett útmutatás volt, csak nőknek. Mert bizony van néhány rossz tulajdonságunk, különösen így, háború idején. Hajlamosak vagyunk túlgondolni dolgokat, pletykálni, panaszkodni, magunkat sajnáltatni és egyebek. Valami azonban mindannyiunkból hiányzik – a hála.  Valódi hála mindenért, amink van, és amink nincs is.

Dr. Balázs Géza

Vázlat a Váradi Bibliáról

A váradi biblia (1661) a Károli Gáspár korábbi fordításában és kiadásában megjelent Károli- vagy vizsolyi biblián (1590) alapuló magyar bibliakiadás, az első Erdélyben/Partiumban kiadott teljes bibliafordítás, amely több évszázadon át befolyással volt az erdélyi protestánsok hitéletére, nyelvhasználatára. Nem hivatalosan váradi-Károli bibliának is nevezik.

Pál-Lukács Zsófia

Petőfi Bicententenárium: sajtótájékoztatót tartottak az Osiris Kiadó gondozásában megjelenő Petőfi sorozatró

 

A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd és Gyurgyák János köszöntőjét követően korunk legnagyobb Petőfi kutatója, Margócsy István, Hermann Róbert és Gyimesi Emese vett részt a beszélgetésen, a jelenlevőket Juhász Anna irodalmár kérdezte.

 

Shrek Tímea

Mondatok a háborúról: Információs háború

A hírek semmitmondóak voltak. Hiányoztak belőlük a fontosabb tudnivalók, melyekre általában mindenki kíváncsi. Az áldozatok száma, a katonai veszteség, bármi. Helyette azt láttuk, hogy az oroszok több ezres (tízezres) vereséget szenvedtek.

Hegyi Damján Domokos

Létfenntartási gyakorlatok – prózaversek

Akár egy Franco Fontana-kép. A repcetábla sárgasága megszentelt aurájával felkavaró kontrasztot alkot a tiszta kék éggel. A táj, ha mentesül minden emberi létezőtől, az időtlenség illúzióját kelti, mert mozgásai nem rendelődnek a temporalitás alá, az értelem nem szervezi az emberi léptékkel mért időhöz a testeket.

Rimóczi László

Embersimogató

Ha jobban létezik Isten, mint hiszem, engemet csak simogasson, ahogy én is simogatom felebarátaimat. Simogatok. Kézzel. A kéz párja pedig a láb, ami energiát vesz fel a földből és a kezeken keresztül adja vissza. Mondtam már, hogy képes vagyok imádni mások lábfejét is?