José Eduardo Degrazia

Nem szükséges és más versek

Egy rózsa
eltávozott
az éjszaka folyamán.
Egy gyönyörű rózsa
kihullott a kezéből.

Haramza Kristóf

Tragikomédia

Még belegondolni is szörnyű, mennyi meséjét hallottam már Kopogyi Bendegúznak! Múlt éjjel például egy lerobbant kocsmában akadtam rá. Az egyik bolthajtás alatt, egy kissámlin állva szónokolt. Még közönsége is akadt: sörrel a kezükben részeges öregek, huszonéves vadhajtások sereglettek a szónok köré. Kissé hátrébb, a pókhálós sarokban pedig a kritikusok ingatták bizalmatlanul a fejüket… Na, nem mondom, volt is min! Merthogy aznap éjjel is sok hazugságot összehordott nekünk, amelyben helyenként mégis akadt valamennyi igazság…

Ilyés Krisztinka

Mirtse Zsuzsa: Megnyitok bennük egy ablakot

„Az írás az a titkos szobám volt, amelyet hét lakattal védtem a külvilág elől. Pedig ez veszélyeket rejtő út, nem tanácsolnám senkinek” – mesélte Mirtse Zsuzsa, a március 14-én József Attila-díjjal kitüntetett író-költő. S bár sokáig fogalma sem volt arról, hogy az írással lehet valamit kezdeni, mára már több mesekönyv és verseskötet szerzője. Mirtse Zsuzsával a gyerekkorról, a mesékről, a munkafolyamatokról és a költészet szépségéről is beszélgettünk.

Eszteró István

Vadon/ma és más versek

Ó, nem eszményi vászon,
repedezett festékrétegek,
akácfás utcasort röpít fel,
ejt porba a szél, félnyolcat
mutat a még toronyórája,
háton ugráló iskolatáska,
sorsdöntő pillanat hasra
vágódott nyolcasa

Fehér Szilvia

In flagranti Svédországban

Emma Fürst macskája megelégelte a gondos ápolást és a lazacos kosztot, felszámolta eddigi szürke és sivár életét, és egyik reggel meglépett a svéd kisvárosi házuk fehér vaskapuján át. A kandúr már a tizedik évében járt, és ez idáig még macskalánnyal nem találkozott. Bár korábban órákat nyávogott az emelet ablakában, szemet vetve tépett fülű, csipás szemű, bolhás macskákra, de csak az epekedésig és a dobhártyaszaggató vinnyogásig jutott.

Rácz Norbert Zsolt

A vallásszabadság lényegéről X.

Még egyetlenegy részecske van itt, amit kiemelnek. Mégpedig az, hogy miért van ez a szabadság. A szöveg azt mondja, „az ű lelke azon meg nem nyugodván”. A kérdés tehát lelkiismereti jellegű, nem politikai. A közösség azért választhatja szabadon a papját, mert ha ez nem így lenne, akkor a közösség kollektív lelkiismerete csorbát szenvedne. Ez, kérem, hirtelen és hamar egy európai premier! Az országgyűlés a közösség lelkiismeretét félti, ezért szabad papválasztást ajándékoz nekik. S ha belegondolunk, egy politikai rendszer hasonló hozzáállása ma is örvendetes hír lenne…

Simon Adri

Álom kétszer – versek

már az ágyamban voltam féléberen,
és lázasan próbáltam felidézni,
hogy is van az az álombeli vers, és
a rímképlete hogyan is néz ki

Gerzsenyi Gabriella

Kertelés nélkül

Kertész leszek, fát nevelek, kertész leszek, fát nevelek, dúdolsz magadban, mantrázod, mintha ősi rigmus lenne, közben észbe kapsz, oly nagyon ősi nem lehet, hiszen az oly nagyon ősemberek nem készültek tudatosan a kertészkedésre, nőttek a fák, istentől vagy a természettől vagy mindkettőtől kapott erejükből, az ember legfeljebb lerázta, begyűjtötte a termést, ha kedvére való volt és gyomrára jótékony hatással bírt, ha pedig a jótékony hatás elmaradt, legfeljebb belepusztult, ugyan ki tartotta azt számon.

Ilyés Krisztinka

Győrffy Ákos: A végtelenben élünk, erről ad hírt a művészet

„Nagyon sok kamasz ír verseket, a legtöbbjük egy idő után abbahagyja. Én így maradtam, magam sem tudom, miért. Talán mert bizonyos kérdések azóta sem hagynak békén” – mesélte Győrffy Ákos író-költő, amikor a pályaindulásáról kérdeztem. A Budapest zajától távoli településen, Börzsönyligeten élő szerző kérdései vagy a kérdésekre keresett válaszai jellemzően vers, illetve prózaszövegek formájában papírra is kerülnek. Győrffy Ákossal – aki idén március 14-én vehette át a Magyarország Babérkoszorúja díjat – a költészetről, a zenéről és a természetről is beszélgettünk.  

Éltető József

Március idusán – fésületlen jelentés az idők járásáról

A korán jött tavasz és az ezzel járó ifjonti mozgékonyság ismét eszünkbe juttatja, hogy baj van velünk. Állandóan és visszatérően baj van velünk, s ennek tüneteit még ünnepeljük is. Az van ugyanis, hogy krónikusan alkalmatlanok vagyunk a birodalmakba való integrálódásra. Mindegyre eluralkodik rajtunk az a gyanú, hogy magyarra fordítva az integrálódás beolvadást jelent. És bár nem mi, hanem globálisabb érvényű koponyák gondolták úgy, hogy létezni annyi, mint különbözni, mi ezt nagyon komolyan vettük. Ebből lett aztán a nagy baj 1848-ban is, 1956-ban is, majd kisebb-nagyobb bajok még sokszor.

Helyőrség

Szívből gratulálunk az idei díjazottaknak!

Nemzeti ünnepünk alkalmából március 14-én a Pesti Vigadóban ismét átadták az állami művészeti díjakat, illetve a magyar érdemrendeket. A kitüntetéseket ezúttal is Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára adta át a díjazottaknak.

Zakinszky Regina

A korona

A korona című sorozat, amelyet a Sony Pictures Television készített a Netflix számára, II. Erzsébet királynő uralkodását szándékozik bemutatni. 2016-ban kezdték el forgalmazni, és 2023 decemberében vált elérhetővé a Netflixen a legfrissebb, vagyis a 6. évada. Ebben a tíz epizódból álló évadban a kilencvenes években követhetjük végig Erzsébet királynő uralkodását, aki ekkor már igencsak benne van a korban. A sorozat fő alkotója, írója és vezető producere Peter Morgan, a rendező Stephen Daldry, a főbb szerepeket Imelda Staunton, Elizabeth Debicki, Rufus Kampa, Ed McVey és Meg Bellamy alakítják, a zenét pedig Martin Phipps szerezte.

Helyőrség

Elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas erdélyi író

Életének 86. évében, 2024. március 13-án hunyt el Kolozsváron Szilágyi István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író.

Helyőrség

Hamvas-napok Balatonfüreden

A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, Hamvas Béla íróra emlékeznek Balatonfüreden. A szellemóriás hagyatékát őrző, ápoló Hamvas Béla Asztaltársaság idén is megrendezi a hagyományos Hamvas-napokat, mely március 22. és 23. között kínál az író szellemiségéhez kötődő programokat.

Kincses Krisztina

125 éve született Kodolányi János

Legyen ez a nap azé az emberé, aki minden emberi romlottság ellenére is tiszta gyermeki szívvel ragaszkodott a bűneiben bukdácsoló néphez, aki sokat szenvedett, és akinek segítő kéz helyett a sors csupán egy botot nyomott a kezébe, hogy azzal bicegjen fel s alá szüntelen, egy soha, még csak meg sem született igazságért. Aki egy nemzedék sorsát vállalta magára, s cserébe az csúnyán elfeledte. De mi most emlékezünk rá, és nemcsak azért, mert ma van születésének 125. évfordulója, hanem pusztán csak azért az egyszerű tényért, mert emlékeznünk kell.

Helyőrség

Kosdon járt a Helyőrség.ma antológia

APetőfi Kulturális Program jóvoltából ismét újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Kosdon mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított válogatást, ahová Ajlik Csenge – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

Ilyés Krisztinka

Kilencven évvel ezelőtt született Moldova György

„Moldova Györgyről rendkívül nehéz elfogulatlanul ítélkeznünk. Nehéz vállalnunk az objektív kritikus szempontjait, hiszen a mi generációnk, a nemrégen kiöregedett tizenévesek számára az ő művei nyitották meg a kaput, amelyik a mai magyar próza fölbecsülhetetlenül gazdag tartományába vezet.”[1] – írja Pósa Zoltán Csaba 1973-ban az akkor már húsz éve írásokat közlő Moldova Györgyről.

Fecske Csaba

Tavasz nélkül és más versek

szétfolyt tükörtojás a nap
ami a nyárból megmaradt
árnyék reszket a fák alatt

Sarnyai Benedek

Nézz föl, a szeme tisztára az anyjáé!

Edittel nem tudtuk, hogyan figyeljünk a lányunkra, amikor úgy tűnt, meg se hallja a felhők közt, amit beszélünk hozzá. Hiába kérdeztük mindennap, milyen volt a suli, mit kér reggelire, vagy mikor hívja meg hozzánk a barátnőit, Ági teljesen néma maradt. Edit hajtogatta, hogy a többi kamasz lány is így működik: „A szülő hangja egyszerűen nem jut el a gyerek fülébe.” Dr. Treitens ezt úgy magyarázta, hogy ilyenkor kiélesedik a hallás. „Ha a lányuk meghallja a szülői hangtónust, megfeszül a dobhártyája, meg sem rezdül, fiziológiailag képtelen az önök beszédét befogadni.”

Rácz Norbert Zsolt

A vallásszabadság lényegéről IX.

Ezt a határozatot Erdély országgyűlése előterjesztésére fogadta el a fejedelem, az 1568. január 6–13. között, Tordán tartott országgyűlésén. Tehát nem egy papokból álló zsinat, hanem egy parlament(szerűség). Az országgyűlés jegyzőkönyve (ami a hozzászólásokat, előterjesztéseket, megjegyzéseket, vitát stb. tartalmazta) vagy lappang, vagy elveszett. Csak maga a határozat maradt ránk, s pihent jó sokáig, míg aztán fel nem fedezték, s rá nem biggyesztették az örökkévalóság koszorúját. De belátom, hogy a szöveg így nem túl érthető, elemezzük hát darabonként!

Sz. Kárpáthy Kata

Lőj

kiértünk a levendulamezőről,
egy romos gyárnál találtuk magunkat,
felismertem,
itt védtek azok a katonák, akik aztán megadták magukat,
a felismeréssel egyszerre lettünk
katonák,

B. Mihály Csilla

Utolszor és más versek

De felfelé vezet tovább utam,
kövek között döcögve könny pereg,
amíg a köd hegyek fokán suhan,
magam fölé, előre görnyedek.

Kincses Krisztina

Az első magyar újságírónőtől a tanatológia hazai úttörőjéig

Nőnap alkalmából egy csokrot állítottunk össze, ezúttal a 19. és a 20. század néhány meghatározó nőalakja történetéből. Mind a négyen alkotók voltak, akik a rengeteg szenvedés ellenére is kitartottak a céljaik mellett. Közös célok voltak ezek, melyeknek alapja mindenik esetben az irodalom, a művészet szeretete.

Oláh András

Hiányjelek

A kárpátaljai magyarság kálváriája köszön vissza Lőrincz P. Gabriella legutóbbi kötetéből. A novellák hátterében a jelenkori háborús trauma áll, amely árnyékként telepszik a mindennapokra. A rettegés, az otthon féltése, a menekülési kényszer, a családok kényszerű szétszakadása adja a cselekmények alapját, amelyekbe bekúszik a frontvonal pokla, az emberi kiszolgáltatottság és a halálfélelem is.

Ilyés Krisztinka

Út az ÉgÁllomás felé

Ahogyan Heinczinger Mika is énekli, a gondtalanság a hitben gyökerezik – s a dal, amely a Misztrál együttes alapítótagjának legújabb, ÉgÁllomás című albumán hallható, csaknem olyannyira szól a jókedvről, mint az emberi létezés egyetlen és valós kulcseleméről: a hitről.

Kincses Krisztina

Ajlik Csenge: Mindenben ott vagyok én, és mindenben ott van az Isten

Aki egy kicsit is ismeri Ajlik Csengét, akár csak a posztjain keresztül, tudja, mennyire fontos neki a természet közelsége. Ez a közelség, a természethez való kapcsolódás segítette őt abban is, hogy egyre több mindenben felismerje Isten jelenlétét. „Nem koncentrálódik egy olyan dologra, ami tőlem távol van…” – feleli. Beszélgetésünk során erről a közelségről, a nagypapától megörökölt noszvaji kunyhóról, de főként a Csenge által megálmodott verslevelekről beszélgettünk, amelyek nem csupán a költészetet, de a szeretet és az együttérzés ötvöztetésében az élet apró örömeit is belopják az emberek szívébe.

Rácz Norbert Zsolt

A vallásszabadság lényegéről VIII.

Így van ez a vallásszabadság törvényével is. Nem egy heroikus, prófétai felkiáltás eredménye, de ha még az is lenne, annak a felkiáltásnak is van háttere, hiszen lehet, hogy a felkiáltó éppen kolbászt reggelizett, így a reveláció fokhagymaszagú lett. De mennyivel viccesebb tudni, hogy még a próféták is tudnak fokhagymaszagúak lenni, s a nap végén minden gyönyörűen és esendően emberi.

Helyőrség

Neven Ušumović horvát író legújabb kötetét mutatják be a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban

Neven Ušumović horvát író A csalogány nyelve című, magyar fordításban megjelent elbeszéléskötetének a bemutatójára invitálja irodalomkedvelőit a Szőcs Géza Irodalmi Szalon 2024. március 7-én, 18 órai kezdettel.

Pozsonyi Ádám

Séta a jóság körül

A nagy ügyekkel foglalkozó, nagy-nagy segítő és mentőakciókat rendszerint lelki sérültek vagy gazemberek szervezik. Az átlagember a saját életével foglalkozik, ami kisszerű, de az a természetes. Ha valaki a világbékével, a kiszáradt folyókkal, meg az állatok jogával, az mindig az illető egójáról szól.

Pál-Lukács Zsófia

De nekem szavaim vannak

Mindenkinek rendelt ideje van, olvashatjuk Gere Nóra Éva Repedések című debütkötetének mottójában, ami alapján joggal leszünk kíváncsiak rá, milyen a versek megszólalójának a rendelt ideje, mit szeretne elérni, hova szeretne eljutni ebben az időben. Biztos, hogy a művészet sok formájával lép kapcsolatba a kötet, a versek meghatározó helyszínein szerzett benyomások alapján is jól látható, hogy egy összetett gondolatvilággal találkozhatunk.

Tóbiás Krisztián

Kisrózsifalva

A polgármesteri rezidencia, egykori imaház folyosóján szótlanul ült József Attila, általános iskolai irodalomtanár és kényszeres költő. Fiatal kora ellenére, még alig múlt harminc, már tíz verseskötete megjelent szerzői kiadásban, a polgármesteri hivatal bőkezű támogatásával.

Kolev András

Nosztalgia és más versek

A könyököd minden másnap vérzett;
papírra dörzsölted az igéket.
Cserépbe ültetted a gyufaszálat,
fülelted, ahogy a csend virágzik;
s a falnak döntött kiskapának
lehunyt szemekkel számokat soroltál;
ekkor találtam rád, véletlenül.

Lőrincz P. Gabriella

Március

Aludj, február, aludj,
Vidd magaddal, ami a tiéd.
Apró koporsódra
Tejszagú jácintot díszít a tavasz.

Pál-Lukács Zsófia

Elromlott a jelen

Vagyunk is, meg nem is, vagyunk alig, ebből a gondolatból kiindulóan tudnám leginkább bemutatni, hogy miről szól Kopriva Nikolett Kővé zsugorodott ország című kötete, amely nemrég jelent meg – miként első kötete is – a KMTG kiadásában. Nagyon nehéz nem a háború felől értelmezni a kötetet, erre az értelmezési útvonalra igazítja az olvasót a cím és a versek hangulata is.

Pál-Lukács Zsófia

Szkeptikus alkat vagyok 

Törekedtem levetkőzni azokat a motívumokat, témákat, képeket, melyek az első kötetnek alappillérei voltak. Elkezdtem kötött versformákkal kísérletezni, ami segített más nézőpontok, gondolkodásmód elsajátításában, és a szabadversek felépítésében is tanulságokkal szolgált. Az otthonkeresés volt a kulcsszavam, egy olyan versbeszélő megformálása, aki egy új ország, város belakására törekszik, ám valamiképpen mindig akadályokba ütközik. Annak idején a Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíj nagy segítségemre volt az elindulásban, hisz a Fák után számomra is kérdés volt, hogyan tovább.

Pál-Lukács Zsófia

A porondmester maga Dionüszosz

A porondmester maga Dionüszosz, aki, mint egy cirkuszi látványosságot, vizsgálja a körülötte lévő világot. Szereplőit, történelmi eseményeit, nagy szerelmeket és barátságokat. Ma a körülöttünk zajló események, fordulatok úgy követik egymást, mint egy cirkuszi előadásban egyik etűd a másikat, és pont úgy próbálnak rákontrázni elődeikre. Amikor azt hisszük, ennél izgalmasabb már nem lehet a műsor, mindig olvasunk valami cikket a globális vagy helyi politikai helyzetekről, az állatkertben született kisoroszlánokról, vagy egy film nem várt elsöprő sikeréről, és minden alkalommal lenyűgöz az újdonság, a dráma.

Pál-Lukács Zsófia

Ezek az álmatlan ünnepek

Nagyobb esély van a szenvedésre mint a boldogságra, vallja korai filozófiájában Nietzsche, ezért is keresi A tragédia születése avagy a görögség és a pesszimizmus című művében a választ arra, milyen viszonyban állnak a görögök a szenvedéssel. A dionüszoszi ember Nietzschénél olyan, mint a jó porondmester Polgár Kristóf új kötetében: tragikus. De mi áll a dekadencia, tragédia mögött?

Gerencsér Anna

A város, amiért eljött a tenger

A dombok szelíden hullámzottak végig a part mentén. A tengeri szél a hosszú fű közé fűzte hűvös ujjait, sós párát lehelt a keskeny levelekre és a parton ülők hajára, arcára. Deormod egy rongyba tekerte a kését, és közelebb húzta magához Eadgythet.

Filotás Karina

Ahol a szerelmeknek helye van és más versek

Az Adrián örökké nyár van.
A naplementés utcák
széleit sóval bugyolálják be.
Fehér köveken csiszolják sarkukat
derékszögre a bámészkodók.

Helyőrség

Csurgón járt a Helyőrség.ma antológia

A Petőfi Kulturális Program jóvoltából ismét újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola könyvtárában mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított válogatást, ahová Bánkövi Dorottya – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

Makkai Balázs

Egy ötös

Anélkül, hogy szemét levette volna a telefonról, a kanalat lassan visszaengedte a tányérba. Elengedte, s kezével a telefonért nyúlt. Nem vette kézbe. Nem nyitotta meg az üzenetet. Egyetlen ujjal arrébb pöccintette az üzenetet, s eltűnt a képernyőről. Furcsán volt sűrű a babfőzelék.

Farkas Arnold Levente

Csigalélek és más versek

Hajnalban a néma sötétség
fodrozódik a hidegben. Szűz
ragyogással telve az égbolt.
Csigalélek nem jó...

Rácz Norbert Zsolt

A vallásszabadság lényegéről VII.

Először azt kell megjegyezni, hogy ezek a dekrétumok elsősorban, s legtöbbször kizárólag politikai szükségből születtek. A céljuk nem valamilyen magasztos teológiai vagy filozófiai meggyőződés, mint a Sebastian Castellio múlt héten ismertetett felhördülésében, hanem fránya politikai kényszer. E tekintetben két változattal találkozunk. Az elsőben a katolikusok és protestánsok egymásnak esnek, megy a harc rendesen, de közben mind a két fél belefárad, s kimerül a küzdelemben, így szünetet kérnek egymástól, amit törvényileg szabályoznak.

Kincses Krisztina

Az anyanyelv ünnepe

Az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából ünnepi délutánt szervezett az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. „Habár a magyar nyelv a legnagyobb nyelvek közé tartozik, nem fenyegeti kihalás veszélye, azonban a szórványban, a diaszpórában mi is érzékeljük az anyanyelvi beszélők számának jelentős csökkenését. Mai esténket ezért szenteltük a magyar diaszpóra nyelvhasználatának” – emelte ki Török Annamária, az ünnepély műsorvezetője.

Ilyés Krisztinka

A magyar széppróza napja „Kárpátalján”

A magyar széppróza napjának ünneplése alkalmából gyűlt össze az irodalomkedvelő közönség Budapesten a Kárpátaljai Szövetség székházában szerda délután. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Szövetség közös irodalmi-zenés estje – Dupka György író, történész vezénylésével – elsősorban a kortárs kárpátaljai magyar prózairodalomnak a fontosságát és összetartó erejét hangsúlyozta.

Pál-Lukács Zsófia

Önsorsrontó sziszüphoszi út

Szeder Réka Mi majd másképp című kötetének címe alapján szinte mindent tudunk magáról a könyvről. Sejtjük, hogy generációk közötti problémákról beszél, sérelmeket oszt meg, traumákról rántja le a leplet, sejtéseink szerint tehát olyan dolgokkal szembesít a könyv, amelyek következtében azt mondhatjuk életünk adott pontján: mi majd másképp éljük az életünket, mi majd másképp viselkedünk, másképp viszonyulunk a problémáinkhoz.

Pál-Lukács Zsófia

A változásra

Ezek az esetek, élethelyzetek, traumák sokkal gyakoribbak, hétköznapibbak, mint azt a mai napig is sokan gondolják. Ezeket a fiatalabb generáció egyre jobban feszegeti, és elég bátrak hozzá, hogy szembe is merjenek nézni velük, hogy változtassanak maguk miatt, az életük élhetősége miatt. Ez a kötet is megerősítené őket abban, hogy a problémáikkal nincsenek egyedül. Az már más kérdés, hogy el fogja-e érni a könyv az olvasót, és az olvasó tud-e majd dönteni arról, hogy ez egy jó, számára hasznos mű, vagy sem.

Birtalan Andrea

Ha úgy – versek

Boldogok nem leszünk mi lesz velünk
Ha sosem leszünk akkor úgy halunk meg
Hát így leszünk bolondok s összefűz
A sosem boldog sosem-életünk

Pál-Lukács Zsófia

Rózsát tenni a nincsen-ablakokba

Oda a világ, vinnelek kell. – idézem Paul Celant a mottóban olvasható verssor alapján, s gondolatban a hordozásnak ezt az elköteleződő gesztusát ismétlem Birtalan Andrea Mifelénk nincsenek padok című, Előretolt Helyőrség Íróakadémia új debütsorozatában megjelent verseskötetének olvasása közben. A versek befogadása közben. A gondolatiság jelenlétét biztosító nagy témák (életvilág, boldogság, elmúlás, értékek, önmegvalósítás, emlék) nyelvi-világbeli megragadása folyamatosan a szövegek újraolvasására késztet. A kötetre egyébként is igaz a példázat: aki hallja, érti.

Pál-Lukács Zsófia

Jó úton haladok

A valóság egy lehetőség a boldogságra. Mindenhol ott van önnön tökéletességében és tökéletlenségében, az önnön szépségeivel és hibáival, ráncaival, gyűrődéseivel, simaságaival, örömeivel és szenvedéseivel, amelyeket egymás kontrasztjában tudunk értékelni – csakhogy mi ezt nem igazán akarjuk élni.

Barta Zsolt

Hét krémes

Mucikával a város egyetlen főiskoláján ismerkedett meg, pontosabban a menzán szaladtak össze, egy-egy tálca paradicsomos káposztával a kezükben, amitől, ahogy mondani szokták, senkinek nem esett komolyabb baja. A lánynak mámorítóan nagy orra és hosszú vörös haja volt. Mint egy filmszínésznő a hatvanas években, gondolta, ahogy szóba elegyedtek. Addig nem ment neki a csajozás, pedig már harmadéves volt a főiskolán, de a rendszeres könyvtárban ülés és a kollokviumokra készülés valahogy elvette az időt.

Juhász Zsuzsanna

A macsó

            De azért ne. Ezért ne siess előttünk, ne akarj előbb, legelőbb a földbe csusszanni. Gondolj a kutyádra. Ő pontban este kilenckor vár téged. Mert akkor szoktál hazajönni. Mintha óra ketyegne benne. Mint az együgyű lelkekben, a fogyatékos gyerekekben és az elbutult öregekben, akik tudják.

Rácz Norbert Zsolt

A vallásszabadság lényegéről VI.

Az európai kitekintés egy spanyol orvos, bizonyos Miguel Serveto ismertetésével történik. Serveto a 16. században élt, hihetetlenül értelmes volt, de – mivel itt is érvényes az a mondás, hogy az Úristen egyik kezével ad, a másikkal elvesz – a mi becsületes Mihályunk elvetemült veszekedő, tüsketermészetű személy volt. Barátai nem nagyon voltak, mert előbb-utóbb mindenkivel összeveszett. Nos, a mi Szervétünk, hisz így hungarizáltuk, Európa kora újkorának első Szentháromság-tagadója.

Ilyés Krisztinka

Bánki Beni: Az emlékezés méltó módja a versek olvasása

„Ő már nincs velünk, de a költészete, mint egy halott galaxis csillaga, időnként felvillan, sugároz felénk, a mi feladatunk, az utókoré pedig az, hogy értőn dekódolja a kapott jeleket” – mesélte Bánki Beni fiatal költő, amikor a tíz éve elhunyt Borbély Szilárd József Attila-díjas alkotóról kérdeztem.

Kákonyi Lucia

Végre lett barátom

Pável hegymászó, egy társkeresőn találtam rá, és önmagamra. Ragyogtam a szerelemtől. Büszke voltam, hogy az enyém. Lázas kételyeimet, kusza vívódásaimat megosztottam vele, beszéltem neki kedvenc orosz költőimről, Jeszenyinről meg Ahmatováról – elcsodálkozott, hogy van még orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész –, és saját verseimből is felolvastam neki. A végletekig kitárulkoztam. Húszas éveim keserűsége elmúlt, határtalan csend és békesség szállt rám. Könnyű lettem, sőt súlytalan. Álmomban is tengerzöld szemét láttam, gyengéd érintése simogatta testemet.

Tim Mariann

Hangtalan befagy és más versek

Szívében színes szalaggal belép a házba
lobbanó árnyéka foltot vet ruhádra
ne hidd, nem csak vendég, beköltözni jött
nem táncoltok többé, harc nélkül győzött

Helyőrség

Átadták a Balassi Bálint-emlékkardot

Molnár Pál újságíró 1997-ben – a 16. század európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve – megalapította a Balassi Bálint-emlékkardot, amellyel minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el. A magyar alapítású nemzetközi díjat 28. alkalommal adták át, melyet idén Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Adbel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító érdemelt ki.

Rimóczi László

Tétlen sorvadások és egyéb csókmókok

– Aggyisten, hölgyem, ez a Polip Sándor utca?
– Mit képzel, hogy így megengedi magának, hogy eltévedjen?
– Nem vagyok jártas!
– Azt látom! Elég csak ránézni ruházatára, ábrázatára, meg arra, ahogy jár, ahogy tekintget, ahogy rágcsálja a látványt, ahogy a kiállását hordozza. …Ahogy végig alamuszin stíröl engem most is. Zajos szemű, szépen kidolgozott férfi ön.

Polgár Kristóf

A környék legszebb szobra és más versek

Elsorvadt ínyek tartják
ki nem vert fogait. Ilyen kénszínű
mosollyal kedveskedik pultosoknak,
halárusnak, jegyszedőnek,
apácának. Nem jár templomba.

Helyőrség

Megjelent a Várad februári száma

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat, a Várad 23. évfolyamának második száma most került ki a nyomdából, és ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.

Helyőrség

Zorkóczy Zenóbia A gyermekelőadás készítésének fifikái című könyvét mutatják be a Hild-villában

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében tartják meg Zorkóczy Zenóbia A gyermekelőadás készítésének fifikái című könyvbemutatóját, melyre szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt.

Kincses Krisztina

A szerelem túléli a halált – Vas István és Szántó Piroska története

A történet váltakozva, Pesten és Szentendrén játszódik az 1900-as évek közepe-vége felé. A kortársak által tehetségtelennek vélt fiatal tollforgató, hóna alá csapva néhány versét, a kor legnagyobb költőjéhez igyekszik, hogy végre kiderítse: ő maga költő-e vagy sem. S hát, „Urám, mágá költő!” – feleli a mester.

Helyőrség

Irodalmi Magazin-konferencia Pázmány Péter életművéről

Az Irodalmi Magazin konferenciát szervez február 23-án, amelynek témája Pázmány Péter életműve. A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében tartandó esemény célja, hogy Pázmány Péter munkásságát, emlékezetét, kultuszát az újabb kutatások tükrében mutassa be. 

Helyőrség

Körkérdés a kezdődő nagyböjtről

Milyen indíttatásból kezdett el böjtölni, és hogyan nyilvánul meg az életében ez az önmegtartóztatási attitűd? – tettük fel a kérdést néhány olyan személynek, akikkel már korábban is találkozhattunk a Helyőrség.ma oldalán. A kérdésünkre Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész, Leczo Bence író, Csender Levente József Attila-díjas író és Heinczinger Mika, a Misztrál Együttes alapítója válaszolt.

Juhos-Kiss János

Míg van magyar hazánk

Veri az ördög a feleségét. Dante

Poklában az ördög mindenre képes.

Veri az ördög a feleségét,

mint eső a rossz bádogtetőt.

Ilyés Krisztinka

Öt éve hunyt el Tandori Dezső

A Kossuth-díjas író-költő hiányával sorstársai, a magyar kortárs irodalom kiemelkedő alakjai papíron küzdöttek meg: írtak mindarról, amit tőle tanultak, amit ő miatta, vagy általa jegyeztek le füzeteikbe, s arról a hiányállapotról is beszámoltak, amivel az élő irodalom kénytelen – Tandori távozásának következményeként – szembenézni.

Rácz Norbert Zsolt

A vallásszabadság lényegéről V.

A szentháromságtagadó tant Dávid János Zsigmond és édesanyja olasz származású orvosától, Giorgio Biandratatól (magyarul Blandrata György) tanulta. Róla majd később részletesebben is írok. 1566-ban jegyzi fel egy kolozsvári krónika, hogy Dávid a Szentháromság ellen kezdett prédikálni. Ekkortól számíthatjuk az unitárius gondolat megjelenését Erdélyben.

Murányi Sándor Olivér

Békelovasok szabadnapja

Négyen négy napon át lovagoltunk Częstochowától Zamarskiig. A háború irányába tartottunk a békéért zarándokolva. A napi átlag, harminc kilométeres táv embert–állatot próbáló, ezért szünnapokat is iktattunk programunkba. Lóháton olyan eseménydús volt az idő, hogy szinte féltem, nem fogok tudni mit kezdeni szabadidőmmel. A lovak pihentek. Logisztikai emberünkkel együtt öten kísérleteztünk, hogy interneten szállást keressünk az előttünk álló újabb egyhetes szakaszra.

Zelenka Brigitta

Istenkarcolók és más versek

Én nem tudhatom, milyen korok jönnek,
a prognózis ma jóra nem mutat,
a fejben zúgó gondolatköröknek
miféle tudás épít jó utat?

Helyőrség

Ürömön járt a Helyőrség.ma antológia

Ezúttal Ürömön mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított válogatást, ahová Regős Mátyás – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

Toldi Anna

A bőrönd

Ki ne ragadná meg a tökéletes alkalmat, hogy három napra kölcsönkapja legjobb barátnője otthonát a kutyájával együtt? Micsoda idill beköltözni egy teljes hétvégére a belvárosba, ahol felnőttektől és – legfőképpen – saját szülőtől mentesen feszegetheti az ember önállóságának eddig visszafogott határait.

Z. Németh István

Még néhány és más versek

Délben a napon már jólesőn elhever.
Látja az égen nappal is a csillagot.
Már hogy lenne az űr a legvégső
határ? Fájó pontjait tapogatja.

Farkas Jenő

Papp Tibor-emléktábla a Csalogány utcában

Néhány napja a II. kerületi Csalogány utca 3/C alatti lakóház homlokzatán emléktáblát helyeztek el Papp Tibor (1938–2018) József Attila-díjas költő, vizuális művész, számítógépes irodalom úttörője, műfordító, tipográfus, szerkesztő, a magyar és francia avantgárd kiemelkedő képviselője emlékére. A Képes Gábor író és Őrsi Gergely II. kerületi polgármester kezdeményezésére elkészült emléktábla Fáskerti István, az ismert szobrászművész és kőszobrász alkotása, mely Budapest egyik legszebb emlékeztető táblája a műfajban.

Ilyés Krisztinka

Németh Hajnal Aurora: A mi felelősségünk, hogy a magyar népi kultúra hogyan él tovább

„Egy farsangi bál kell ahhoz, hogy úgy öltözzünk föl – ami egyébként anélkül is lehetséges volna –, ahogy a szívünk mélyén, akár mindennap járnánk” – mondja Németh Hajnal Aurora, az Aurora FolkGlamour megálmodója. Az iparművész azt vallja, csakis a mi felelősségünk az, hogy az ősi népi kultúra milyen formában kerül be a jelenünkbe, mindennapjainkba. Németh Hajnal Aurorával különböző népszokásokról, a farsangi időszakról és a közelgő téltemető ünnepségről is beszélgettünk.

Kincses Krisztina

Móra Ferenc halálának 90. évfordulójára

De ki is volt ő valójában? A kérdés nem egyszerű, hiszen Móra Ferenc személye nem könnyen ragadható meg egy száraz tisztségfelsorolásban. Mégis, lássuk, mit tartogat a repertoár: „Akik csak a költői művei után ismerték, azok a méhesében pipázgató urambátyámat láthatták benne.” (Herczeg Ferenc) [1] Tehát költő. Kezdjük mondjuk ezzel. A kis Ferenc még jóformán hátulgombolós, amikor a szerény családi körülmények ellenére, bátyja nyomdokain lépkedve elindul a művelődés útján.

Helyőrség

Balatonfüreden rendezik meg a magyar széppróza napja gálaestet

A Magyar Írószövetség idén Balatonfüred városában rendezi meg a magyar széppróza napja alkalmából tartandó irodalmi eseményt, amely február 18-án, 18 órakor veszi kezdetét az Anna Grand Hotel dísztermében.

Büky László

Sejthető világ

Még sandán virult a sárga péremizs,
Szorgoskodott egy illatos méhe rajt.
Lassan múlhat el virága, szára; majd
Gallyakon levél s a lélek fénye is.

Rácz Norbert Zsolt

A vallásszabadság lényegéről IV.

Lassan-lassan eljutunk 1568-hoz és a vallásszabadság határozatához is. Ezidáig megismertünk néhány kulcsszereplőt, elhelyeztük magunkat a korban (Mohács utáni zűrzavar), majd megismerkedtünk Erdély három fő rendjével – mondhatni parlamentjének tagjaival. E mostani szöveg immár rákanyarodik a fő kérdésre, hiszen vallási dolgokról fogunk beszélni, nyilván némi politikai csokimázzal leöntve. Célom e mostani szöveggel az, hogy a teljesen kiszámíthatatlan és sokszor érthetetlen erdélyi helyzetet tovább bonyolítsam egy vallási problémával.

Liszák Lili

Fentről lefele és más versek

Ázott zajban hallgatnak csontjaim,
de ahogy elég ajkamon a hó,
fejemen átkozott kakukként fészkel
jégvirág, majd töviskoszorú

Helyőrség

Író-költő pályázatot hirdet Cigánd Városi Művelődési Központja

A magyar kultúra hete alkalmából Cigánd Városi Művelődési Központja író-költő pályázatot hirdet. A pályázatra személyenként egy-egy verssel és maximum 5 oldal terjedelmű prózai elbeszéléssel lehet nevezni szabadon választott témában.

Ilyés Krisztinka

Szőcs Géza: Összegyűjtött versek könyvbemutató az Írók Boltjában

„Már indulása, majd első kötetei is valóságos paradigmaváltást jelentettek. Hatása messze túlterjedt a költői iskolákon, műhelyeken és az országhatárokon” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok csalogatták az irodalomkedvelő közönséget csütörtök este az Írók Boltjába, ahol Korpa Tamás Balázs Imre Józseffel, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek szerkesztőjével beszélgetett a költő hetvenedik születésnapja alkalmából megjelent kiadványról és mindarról, amit Szőcs Géza akarva-akaratlanul itt hagyott nekünk, mindenkori olvasóknak.

Farkas Wellmann Endre

Kutyavers

Idegen tőlem az életem.

Kutyaszart gyűjtök egy metropoliszban.

Isten, kegyelmezz énnekem

és azoknak, akiket 

a kutyák tesznek jobb emberré

és semmi más.

Büky László

(Szép)irodalmi hajzatok

Az érettségink előtti ősszel hárman kopaszra nyiratkoztunk, ami nagy feltűnést keltett a gimnáziumban. A tanerők (egyikük a hírek szerint pufajkás volt) szimatoltak cselekedetünk oka után október 23. közelsége miatt, hátha harmadik évfordulójára szántuk „ellenforradalmi” tüntetés gyanánt a tar fejet. Szerencsénkre voltak olyan tanár urak is, akik elsimították az ügyet.

Mazula-Monoki Zsuzsanna

Hétköznapi tragédiák és más versek

Azt kérted, hogy legyek felhő.
Felakasztottál az égre.
Ismerős arcot kerestél bennem,
lágy formát,
öntudatlan kerekséget.

Szabay Boglárka

A doktor úr

Szeretem az orvosokat. A megfontolt fajtákat, akik figyelnek, bólogatnak, felismerik a ritka betegségeket, mert én igazán sosem kapok el hétköznapi, buszon terjedő náthát, aztán azokkal a sejtelmes betűkkel megírják a receptet. Csak az ápolókat nem szeretem. Beviharzanak, kikapják a drága doktornő kezéből a papírt, és úgy vágják be az ajtót, mintha a sokk a kezelés része lenne.

Helyőrség

Pilismaróton járt a Helyőrség.ma antológia

A Petőfi Kulturális Program jóvoltából ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Pilismaróton mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Kertész Dávid – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

Kas Kriszta

Teljesítmény

Kiss Jolán, a raksai SZTK recepciósa elkerekedett szemekkel olvasta a bejárati ajtó melletti hirdetőre kitűzött plakátot. Mintha nem is magyarul lett volna írva. Napokon keresztül az lett az üresjáratok programja, hogy megfejtse a plakát tartalmát. Kiss Jolán nem érezte magát teljesen hígvelejű libának, akinek utolsó olvasmánya még a hetedikben átszenvedett A kőszívű ember fiai volt, de ebbe beletört a bicskája.

Bánfai Zsolt

Születés és más versek

Mindegy, hogy álmodban,
lósörénybe kapaszkodva, vagy szirom-
csendben futsz alá, mint a vér –
távol a sziklától barlangba torkollik a tér

Gerzsenyi Gabriella

Egy- (két-, fél-) percesek

Alulírott Rácz Gerzson születtem Csíkszentlajstromban, 1987. november 6-án, de a szüleim megvesztegették az anyakönyvvezetőt, hogy november 7-ét írjon, mert az mégiscsak nagyobb dicsőség, kérem, a nagy októberi szocialista forradalom napján születni.

Rácz Norbert Zsolt

A vallásszabadság lényegéről III.

Itt mindig hadak vonultak fel, itthagyva genetikai állományukat, s megtanítva azokat, akik túlélték az újabb rohamokat arra, hogy a legnagyobb csapás után is újra felemelkedhet az ember. Az életben nincs nagyon választás! Ha lerombolják, amit építettél, káromkodsz egy sort, kifújod magad, majd morogva és morcosan, de visszaépíted, tudva, hogy hamarosan érkezik majd mongol, tatár, török, német s kezdődik minden elölről. Ne feledjük, Déva és Kőmíves Kelemen is erdélyi történet (is).

Partmann Tibor

Építőkockák és más versek

Lélegzete szálanként tépi
ki hajad, simítása nyomán
felhasad bőröd, csókja által
egyre kopárabbak lesznek
mondataid, tekintetétől
halványul arcod.

Gerencsér Anna

Lebukásom története

Na jó, a dinnye talán még bocsánatos bűn lett volna. Miután azonban megvettem, leraktam a garázsban a sarokba, aztán tökéletesen megfeledkeztem róla. Akkor még nem sejtettem: a pokolba vezető út nem jó szándékkal, hanem elfelejtett dinnyékkel van kikövezve.

J. Simon Aranka

Az a pillanat és más versek

Porszagú régi fiókban mállott papírok,
foszló emlékek riadnak kezem nyomán.
Tétova napjaim közt elfolynak éveim,
könnyem, sóhajom. Halált szül rideg szobám.

Juhász Kristóf

Az erzsébetvárosi csodaszabó

Volt egyszer, hol nem volt, réges-régen, a hajdani Magyar Királyság idejében, mégpedig a királyi fővárosban, egy csodaszabó. Ragyogó, bodros szoknyákat varrt úriasszonyoknak, csillogó báli ruhákat színésznőknek, és még udvarhölgyeknek is varrt tengerként hullámzó, uszályos ruhákat. Volt az országnak akkoriban egy kedves, fiatal királynéja, akit Erzsébetnek hívtak, és annyira szerette őt a nép, hogy a fővárosnak azt a városrészét is, ahol a csodaszabó lakott, elnevezték Erzsébetvárosnak.

Helyőrség

Könyvbemutató az Írók Boltjában: Szőcs Géza – Összegyűjtött versek

2023 őszén Összegyűjtött versek címmel jelent meg Szőcs Géza munkásságának egyedülálló gyűjteménye, amelyet 2024. február 1-jén, csütörtökön, 17 órakor az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.) mutatnak be. A kötet szerkesztőjével, Balázs Imre Józseffel Korpa Tamás beszélget.

Helyőrség

Találkozzunk! Helyőrség-bemutatók országszerte

A Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogramban a tavalyi budapesti Ünnepi könyvhét alkalmából megjelent Helyőrség.ma antológia is körbejárja Magyarország különböző területeit, ahol a szöveggyűjteményben szereplő negyvenkét fiatal szerző valamelyikével biztosan találkozhat az érdeklődő közönség.

Viola Szandra

Alexandria és más versek

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Helyőrség

Jászboldogházán járt a Helyőrség.ma antológia

Ezúttal Jászboldogházán mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Polgár Kristóf – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

Ilyés Krisztinka

Nagy Feró: A jó dalok időtlenek

„A rendszer különben nem úgy ismert, mint egy rockzenekar, hanem úgy jellemzett minket, hogy mi egy jelenség vagyunk, a Beatrice-jelenség” – meséli Nagy Feró énekes, amikor a Beatrice zenekar múltjáról, alakulástörténetéről kérdezem. A zenekar frontembere szerelem miatt kezdett el énekelni, azóta viszont telt házas koncerteken tombol a rajongótábora, hangosan kiáltva a „Rice, rice, Beatrice” szólamot. A nyárádmenti székely énekessel többek között a rock- és a punkzenéről, az egykori Garázs című rádióműsoráról és az örökzöld slágerekről beszélgettünk.

Kincses Krisztina

Bonczidai Éva: Az, hogy egy könyvet küldtünk a jövőbe, mindenekelőtt egy üzenet

„Melyek az időtálló versek?” – ezt a kérdést alapul véve született meg a Magyar Kultúra magazin Petőfi-tricentenáriumi antológiája, Az idő igaz című versgyűjtemény, amelyet 2123-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum aktuális főigazgatója fog majd feltárni az akkori olvasóközönség előtt. Bonczidai Évával, a kötet szerkesztőjével beszélgettünk az antológia céljáról, szerkesztési elvekről, a mai gyerekek irodalomhoz, kultúrához való hozzáállásáról és arról, hogy vajon hogyan fogják ünnepelni száz év múlva Petőfi születésének 300. évfordulóját.