Kincses Krisztina

A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idén is hatalmas tömeget csalogatott a Millenáris Parkba, ahol különleges irodalmi programokon – író-olvasó találkozókon, dedikálásokon, kerekasztal-beszélgetéseken, könyvpremiereken – vehetett részt az érdeklődő közönség. A jó kedélyű hangulatot a szombat esti telt házas eseményeken is megtapasztalhattuk: így Száraz Miklós György legújabb, Bitang nyarak címet viselő kötetének bemutatóján is. 

Rakovszky Zsuzsa legújabb, Vita élő időben című verseskötetének bemutatójára látogathatott el az érdeklődő közönség szombat délután a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, ahol Szegő János, a kötet szerkesztője beszélgetett az alkotóval.

Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezték meg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban Az ember tragédiája a világirodalomban. A Madách-mű fordításai és fordítói 1862-től napjainkig című jubileumi megnyitóját, illetve a Madách-műfordítói és -életmű-konferenciát.

– Az emberi természet változik a legkevésbé. Erre bizonyíték Madách műve is, hiszen a szerencsétlen Ádám, Éva asszisztálásával és Lucifer bujtogatásával, szinte ugyanazokkal a problémákkal találkozik, csak pepitában – emelte ki Csák János kulturális és innovációs miniszter a Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezett rendezvény megnyitóján.

Ilyen példa a PesText világirodalmi fesztiválon mára már hagyományszerűen megjelenő PesText Zin is, amely a rendezvény saját magazinjaként egy reprezentatív válogatást közöl a magyar és nemzetközi alkotók által beküldött irodalmi pályázat anyagaiból. Az idei PesText Zin tartalma a ,,felhők/clouds” címszó köré fonódott, s a zsűri által kiválasztott, a Zinben is megjelenő tizenegy szerzővel és írásaikkal is megismerkedhettünk a szerda esti bemutatón.

Demeter Szilárd A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyvének bemutatójára gyűltek össze szerda délután a XXI. Század Intézetben, ahol az író, Demeter Szilárd, G. Fodor Gábor, a kötet szerkesztője és egyben a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, Békés Márton, illetve Ferkó Dániel, az esemény moderátora beszélgetett a kötet jelentőségéről.

A nyári szezon hangulata, s ezáltal a különböző zenés kulturális programokban gazdag rendezvények különleges atmoszférája korántsem ért véget az ősz beköszöntével.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szeptember 28. és október 1. között rendezi meg a 28. Budapesti nemzetközi könyvfesztivált, amelynek elsődleges helyszínét a Millenáris Park biztosítja.

A nemzeti filmszínház ismét a latin-amerikai országok sokszínű filmkultúráját köszöntheti szeptember végén. Hat ország – Argentína, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela – magyarországi nagykövetségének együttműködésével mutatják be a kuriózumokból álló válogatást, amely műfajilag a politikai thrillertől a vígjátékon át a zenés dokumentumfilmig ível.

,,Vannak-e tabuk a kortárs irodalomban, hogyan viszonyul a 21. század olvasója a testiségről és a nemi identitásról szóló versekhez?” – ilyen és ehhez hasonló kérdések és kedvcsináló gondolatok csalogatták az irodalomkedvelő közönséget Varga Melinda költő legújabb verseskötet-bemutatójának ajánlószövegében.

Rövidpróza – hosszú távra, ígéri a Magyar Írószövetség Prózamaraton című rendezvénysorozatának mottója, s mi sem bizonyíthatja jobban a kortárs magyar prózák időtálló értékét, mint az évente összegyűjtött valamennyi prózai alkotás sajtó alá rendezése. Az idén megjelent Az év novellái 2023 című antológia a magyar széppróza napján, február 18-án került olvasók elé, amelyben harminchat író szövege kapott helyet Erős Kinga és Bíró Gergely szerkesztők jóvoltából.

Új pályázatot hirdetett meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és az íróakadémiát működtető Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG).

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia 2023-ban pályakezdő szépíró kategóriában tett közzé pályázati felhívást.

A kortárs novellairodalom népszerűsítése érdekében szervez új, egész napos programot a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó az MTVA-val partnerségben, melynek mottója: Rövidpróza – hosszú távra. A Prózamaraton címet viselő rendezvénysorozat a Petőfi Irodalmi Múzeumban – szeptember 21-én 9.30 és 17 óra között – talál majd otthonra, ahol a közönség a legjobb novellákkal és azok íróival találkozhat.

A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat, a Várad idei 9. számát azért lehet Kölcsey-központúnak mondani, mert egyrészt a Himnusz költőjének több, kevésbé ismert versét is közli, másrészt Tóth István fotóművész jóvoltából Kölcsey Ferenc életútjának fontos helyszíneiről ad körképet. A sajátos stílusban megörökített emlékhelyek és ereklyék ma Sződemeter, Debrecen, Álmosd, Nagykároly és Szatmárcseke kincsei.

A szeptember 21–24. között látogatható Budapest Contemporary vásáron két kiállítással is bemutatkozik a Mission Art Galéria. Egyrészt Gémes Péter Napló című, 1995-ben készült sorozata a klasszikus modernitást, a 16 művésznő hatvan alkotását felvonultató, A változatosság gyönyörködtet című projekt pedig a kortárs művészetet képviseli.

A Karinthy Szalon 2023. szeptember 19-től október 13-ig Áfedések címen mutat be válogatást Pető István festményeiből. Pető István Mezőkövesden született, mérnöki diplomát szerzett, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola és később a párizsi École des Beaux-Arts néhány műhelyébe járt szabad hallgatóként.

„A szép szülőföld Isten háta mögötti menhely” – írja A szép szülőföld című versében a négy éve elhunyt Térey János, a kortárs magyar irodalom egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb írásművésze.
A halál az íróknak és a költőknek egyfajta felemelkedést is ígér, gondoljunk csak a 250 éve ugyancsak Debrecenben született Csokonai Vitéz Mihályra. Térey János viszont már életében is megkapta az irodalomszakma elismerését és az olvasóközönség szüntelen érdeklődését.

Negyedik alkalommal idézik meg Térey János alakját abban a városban, mely számára mindvégig pótolhatatlan volt. A Térey Könyvünnep, a szülőház előtti ünnepi koszorúzás, illetve a csütörtökön megnyitott Térey Könyvsarok is mind azt bizonyítja, hogy e viszony kölcsönös volt és maradt.

A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat idei 8., augusztusi száma a manapság kevéssé olvasott-hivatkozott-játszott erdélyi íróra, drámaszerzőre, szerkesztőre, Sütő Andrásra irányítja a figyelmet a szellemi restitúcióknak fenntartott rovatban. Születésének 96., valamint egyetlen romániai szobrának felállítása 10. évfordulóján Székelyudvarhelyen tartottak megemlékezést június végén, Dávid Gyula irodalomtörténész és Lőrincz György író ott és akkor elhangzott beszédei olvashatók a friss lapszámban.

Ünnepelni gyűltek össze csütörtök délután a csíkszeredai városháza előterében: kicsik és nagyok emlékeztek Fodor Sándorra és felavatták azt az emlékhelyet, amelyet az író egykori, kolozsvári dolgozószobájának tárgyaiból rendeztek be.  

Léteznek olyan momentumok, amikor a haza és az otthon fogalmán keresztül – függetlenül minden nemzeti ünneptől – megidézhetjük a múltunk és népünk jeles örökségét. Ilyenkor az ember szíve kiszakad a mindennapok kusza és zajos kavalkádjából, élvezi és érzékeli a jelen pillanatait, amelyek eggyé válnak mindazzal a történelmi emlékezettel, amelyet egy vonós hangszer megszólaltatása, egy székely szoknya meglibbenése vagy egy fülbemászó dallam és énekszó tud felidézni.

„Szőcs Géza számomra az elmúlt fél évszázad legnagyobb erdélyi költője volt” – kezdte meg emlékidézését Farkas Wellmann Endre a 32. Művészetek Völgye Petőfi-udvarában, ahol a Jászai Mari-díjas színművész, Szilágyi Enikő szerkesztésében létrejött Szőcs-kötetet, A kolozsvári sétateret mutatta be. A kötet szerkesztése még a költő életében elkezdődött, azonban a Covid okozta tragédia megakadályozta, hogy Szőcs Géza a kezében tarthassa a véglegesített műalkotást. 

A kötet szerkesztői, Ilyés Krisztina és Kincses Krisztina, immár két nagyszerű alkotóval, Birtalan Andrea költővel és Vöröskéry Dóra íróval karöltve mutatta be a 42 szerző műveit összegyűjtő antológiát. A kötet bemutatása főként a sokszínűség kulcsfogalma köré épült, az antológiában megjelenő fiatal szerzők ugyanis – bár különböző témakörökben gondolkodnak és alkotnak, mégis – képesek voltak mindannyian egy közös nevezőkkel is bíró szövegkorpuszt létrehozni. 

Rózsaszínbe burkolózott a Művészetek Völgyének Petőfi-udvara egy péntek délutáni beszélgetésen, amikor a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva, a magazin Szerelem lapszámának egyik interjúalanya, Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző család-pszichoterapeuta, valamint egy fiatal színészpalánta, Lipics Franciska, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés osztályának hallgatója a birtoklás, a hűség és még sok ehhez hasonló, érdekesebbnél-érdekesebb témakörön keresztül megpróbálták felfejteni a – több szempontból is felfejthetetlennek tűnő –  szerelem fogalmát.

Lőrincz P. Gabriella költő volt a Magyar Kultúra magazin első vendége a 32. Művészetek Völgyében – s már a hangulatteremtés is rendhagyónak ígérkezett, hiszen a beszélgetés főként a magazin Elmúlás lapszámához kapcsolódott. Lehet-e önfeledt vidámsággal vagy legalábbis nem meghökkenve beszélgetni az ember életének egyik legfontosabb velejárójáról, a halálról? Bonczidai Éva, a magazin főszerkesztője többféleképpen is közelített a témához, és kérdéseivel vendégét a Szovjetuniótól kezdve a kárpátaljai rítusokon át egészen a női sorsokig minden fontos dologról végigkérdezte.

Elkezdődött a csíkcsomortáni Varga Sándor Verstábor, ahol évről évre tehetséges középiskolások gyűlnek össze az egész Kárpát-medencéből, és tíz napon át elismert művészek irányításával dolgozhatnak – versek és hegyek között.

Varga Sándor,  a tábor névadója a Magyar Rádió egykori munkatársa volt, ő és felesége, Mihályi Magdolna álmodták meg egykor ezt a különleges Kárpát-medencei szintű verstábort azzal a céllal, hogy a nyelvterület különböző rangos versmondó versenyeinek díjazottjait további tehetséggondozásban részesíthessék.

„Mindig az alkotó emberek veszik észre a világ változásait” – kapaszkodom Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztőjének megállapításába, amely július 21-én, pénteken a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Magyar Kultúra-sátrában tartott Felnőni a Kárpát-medencében című kerekasztal-beszélgetésen hangzott el.

Hazaszótár – A valahol szabadsága címmel indított beszélgetést a béke idején július 21-én, pénteken a bálványosi nyári szabadegyetem Magyar Kultúra-sátrában Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

A Nagyváradon szerkesztett és kiadott irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 7. számának kezdőanyaga „a magyar irodalomtörténet lelkiismerete” titulussal méltán kitüntetett, nemrég elhunyt Pomogáts Bélának állít emléket. Literatúránk egyik legnagyobb értékőrzője és értékfelmutatója volt ő, a határokon túli magyar irodalom utazó nagykövete, akinek gazdag életműve grandiózus kultúrmisszióként vonul be nemzeti örökségünkbe. A tíz évvel ezelőtt Nagyváradon, a X. Partiumi Írótáborban elhangzott kisesszéjének újraközlésére a Restitutio in

350 millió forint keretösszegre pályázhatnak nyomtatott és online formában megjelenő folyóiratok kiadói. A támogatás célja a magyarországi és Kárpát-medencei magyar nyelvű folyóirat-kultúra kiszámítható működésének biztosítása és a fiatal nemzedékek megszólításának elősegítése.

Mindössze két hét van az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljáig, mely színesebbnél színesebb programsorozattal várja völgylakóit: változatos koncertrepertoár, különleges színházi élet, jóga, biciklitúrák, irodalmi előadások és ehhez hasonló kiváló foglalkozások látják vendégül a fesztiválozókat.

,,Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja olyan, mint egy 10 napos nyaralás” – hirdetik a szervezők, hiszen a változatos koncertek a nagyszínpados kedvencektől az intimebb, akusztikus fellépésekig, feltöltődhetünk színházzal, irodalommal, jógával, illetve különböző alkotó workshopokkal, de biciklitúrával is várják az érdeklődőket a Művészetek Völgyének helyet adó három településen, Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden július 21–30. között.

A Nagyváradon szerkesztett és kiadott irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat idei 6. száma felidézi Tüzes Bálint költő-tanár alakját, aki tíz éve hunyt el. Bár már Szilágyi Domokos is ígéretes tehetségnek találta a még kiforratlan hangú poétát a hetvenes évek elején, Tüzes mégsem jutott el az önálló kötetig a diktatúrában. Nem volt termékeny költő és publicista, de színes egyéniségével és „kultúrmisszionáriusi” szerepvállalásával értékes tagjává vált a bihari, az erdélyi magyar közösségnek, miközben büszkén hangoztatta örmény gyökereit.

Szívmelengető, családias hangulatba csöppenhetett az, aki szombat este ellátogatott Sződ faluházába, s nem pusztán azért, mert egy szerkesztő házaspár, Farkas Wellmann Endre és Bonczidai Éva nagyszerű, de ami talán még fontosabb, közvetlen beszélgetését hallgathatta végig a közönség, hanem azért is, mert az ottaniak, erre az egynéhány órára, mindenkit kérdés nélkül befogadtak. S ez a fajta valódi, bensőséges befogadás bizony, nem akárhol történik meg.

A Magyar Írószövetség és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány közös rendezvényét, a Méhes György meseíró pályázat eredményhirdetését és ünnepi díjátadó gáláját tartották péntek délután, amelynek a Benczúr-ház díszterme adott otthont.

Kezdetét vette a 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét június 8-án, ahol nagyszerű alkotókkal találkozhatott a közönség. Az első programok között kapott helyet a Szőcs Géza 70 című emlékező beszélgetés, melynek apropója, hogy a 2020-ban elhunyt Szőcs Géza idén lenne hetvenéves.

Pál Dániel Levente Tears are the Pus of the Soul (A könny a lélek gennye) című verse hozta el a Musepaper című amerikai irodalmi lap legutóbbi versenyén a díjat, költészet kategóriában. A vers korábbi változata megjelent a szerző Az Úr nyolcadik kerülete című kötetében (Athenaeum, Budapest, 2017), a novella angol fordítását Poleczky Adrienn és Dominic Ward készítette. A szerző később ezt a változatot írta át verssé, majd adta be az amerikai lap versenypályázatára.

,,Mi is tulajdonképpen az ökokritika, és miért vannak neki dilemmái?” – teszi fel a kérdést Keresztes Balázs, aki rögtön a beszélgetés elején leszögezi a legfontosabb kulcsgondolatokat, amely mind a Smid-könyvnek, mind magának a bemutatónak is egy alapvető szegmensét képezte: létezhet-e természet az emberen kívül, vagy az ember – a Bruno Latour-i értelemben véve – mindig is része volt a természetnek, illetve egymás részegységeiként, egymástól nem független módon vannak hatással a világra?

„Neked is szabadnak kellene lenned” – írja Demeter Szilárd a Petri György különbözése című kötet rendhagyó előszavában. A szabadság megszállottjának lenni mindig is kiváltságos helyzet volt a magyar irodalomban, Petri számára pedig ez maga az irracionalitás: „egzisztenciális döntéseim – társválasztásaim és pályaválasztásom – mindig irracionális ugrások voltak a sötétbe” – olvashatjuk az egyik vele készített interjúban. Hát ez Petri.

Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el hétfő délután az érdeklődő közönség, melynek keretében az 550 éve, egész pontosan 1473. június 5-én befejezett első magyar könyvre, s ezen belül is főként Hess András munkásságára emlékeztek, a Magyar Kultúra magazin Könyv lapszámának bemutatóján. A rendezvény zenei közreműködője Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes tagja volt.

Hétfőn, június 5-én, 16.30-tól az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be a Magyar Kultúra magazin legújabb, májusi, Könyv címmel megjelent számát, amely – egyebek közt – izgalmas interjúkat is tartalmaz. A magazinban olvashatunk a nemzeti könyvtárban folyó munkáról, a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről, de a könyvről mint fizikai tárgyról is.

Három ok miatt vagyunk ma itt az összenyitott Károlyi-kert avatóján.

1. Amikor lassan bő négy évvel ezelőtt átvettem a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatását, akkor még volt udvara. Vagyis ha egészen őszintén akarok fogalmazni: akkor itt egy kerítéssel elzárt zugparkoló üzemelt. Kinéztem az irodám ablakán, és néma autók gyűrűjében csak Petőfi szobrát láttam, mint akit a parkolóban felejtettek.

Mezey Katalin Kossuth-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett költő, író 80. születésnapjára invitálta vendégeit a Magyar Írószövetség a Benczúr-házba, ahol többen is köszöntőt mondtak az ünnepelt tiszteletére. Az ünnepély első felében Mezey Katalin különböző alkotói korszakokból válogatott verseit hallgathatta meg a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában, amely Gere Attila pompás zenei műsorával egészült ki.

Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri György-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában. A kötet előszavát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója írta.

A fenti mottóval vette kezdetét csütörtökön a Páskándi Géza író születésének 90. évfordulóján az a szoboravatás, amelynek helyszíne a Budapesti Unitárius Egyházközség belső udvara volt, a Nagy Ignácz utca 2. szám alatt. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Gózon Gyula Kamaraszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából megvalósult emlékműállítás avatórendezvényén elsőként Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka köszöntötte az egybegyűlteket.

Moralitását az ember adja – mondta Korom Gábor a tegnapi Magyar Kultúra közönségtalálkozón Szegeden. A Grand Café mozitermében izgalmas előadást hallgattunk, amelyen Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő helyettes mutatták be – Szegeden most először – a magazint.

Folytatódott a 20. századi szerzők köré épülő megemlékezés a MOM Kulturális Központban, melynek ez alkalommal, a 95 éve született Juhász Ferenc élete, alakja, illetve alkotói munkássága volt a téma. A bemutatón Csányi Vilmos, Féner Tamás, Zalán Tibor, Hámori Gabriella és a költő lánya, Juhász Anna voltak a színpadon.

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.

Király László Kossuth-díjas költő, író és Temesi Ferenc Kossuth-díjas író, műfordító részesült a Méhes György Életműdíjban. Méhes György-díjat kapott Borsodi L. László, Méhes György-debütdíjat pedig a kolozsvári Bréda Ferenc Irodalmi Kör és a Hervay Klub.

Három, a Petőfi Kulturális Ügynökséghez kapcsolódó irodalmi programmal indult a csíkszeredai könyvvásár második napjának délutánja: a Szilágyi Enikő színművész szerkesztésében létrejött Szőcs Géza-hangoskönyv bemutatóját tartottuk délután két órától, három órától Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője beszélgetett Szebeni Zsuzsa színháztörténésszel és Bodolai Balázs színművésszel Bánffy Miklósról. Négy órától Juhász Anna mutatta be édesapja, Juhász Ferenc Más Petőfi az enyém című könyvét. 

A tavasz végéhez közeledve lassan ideje felvenni a ritmust és belekóstolni a nyári fesztiválszezon kínálatába. A Néprajzi Múzeumban megtartották az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának, a Művészetek Völgyének a sajtótájékoztatóját, mely – a nagyszabású kulturális rendezvényhez illően – egy rövid zenés előadással, kedvcsinálóval indította a 32. alkalommal szervezett fesztivál programtervezetének, újításainak bemutatását.

Az etédi irodalmi találkozók eddigi legnépesebb közönsége előtt tartották meg a Szilveszter Attila polgármester kezdeményezésére létrejött sorozat harmadik kiadását, melynek témája Szőcs Géza: A kolozsvári sétatér című hangoskönyve volt. 

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) megvásárolta Molnár Ferenc kéziratos feljegyzéseit az Útitárs a száműzetésben című műhöz. A PIM a dokumentumegyüttest restaurálás és elsődleges szakmai feldolgozás után várhatóan 2023 őszén egy irodalmi est és alkalmi kiállítás keretében mutatja be a nagyközönségnek. A vásárlást az intézményi források mellett magánmecenatúra tette lehetővé.

Rendhagyó sajtótájékoztató volt Balatonfüreden, a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban, melyen az intézmény idei programtervezetét ismertették, de bemutatták a város önkormányzata fontosabb kulturális programjainak tervezetét is. Szőcs Gézának, a szalon névadójának tiszteletére több eseményt is szerveznek, ezek közül az első, egy rendhagyó hangoskönyv-bemutató, a sajtótájékoztatóval egyben zajlott le: Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas színésznő és Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő mutatta be azt a hangoskönyvet, amelynek szerkesztését még maga Szőcs Géza kezdte el. 

Május 2-án este mutatták be Böszörményi Zoltán új versválogatását Budapesten, az Ötpacsirta utcai irodalmi szalonban. A szép kivitelű, impozáns könyv a Magyar PEN Club kiadásában jelent meg, a verseket Márton László válogatta, Bollobás Enikő irodalomtörténész professzor írt hozzájuk értelmező tanulmányt. A bemutatón részt vett Laik Eszter író-szerkesztő is, az esemény hangulatát Bánkövi Bence csellójátéka színezte.

Életének 89. évében elhunyt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, az irodalomtudományok doktora, számos könyv, tanulmány szerzője.

Az idei balatonfüredi Jókai-napok meghívottja Kiskőrös városának képviselete volt: a két szellemóriás barátságának apropóján a két település között most kulturális testvérkapcsolat született. Balatonfüreden több évtizedes hagyománya van a Jókai-napoknak, minden évben tartalmas programokkal emlékeznek meg többnapos ünnepségsorozattal a nagy prózaíróról. Az egyik helyszín a Jókai-villa, ennek udvarán tartották idén is a nyitórendezvényt, ahol a két település polgármesterei nyitották meg a kétnapos ünnepséget.

,,Koncert, amely lélektől lélekig szól, amely életünk legfontosabb témáit tárja elénk, válaszra várva és megoldásra. Szerelem, szeretet, hűség, barátság, hit, küzdelem, csalódás… öröm és bánat… és még sorolhatnám, de éljük meg együtt, nyitottan, befogadóan és intenzíven” – ilyen és ehhez hasonló kedvcsináló gondolatok csalogatták a kedves zenekedvelő közönséget a pénteken megtartott sanzonest ajánlószövegében.

Május 3-án 18 órakor mutatja be a Forte Társulat Talpától a feje búbjáig… című ingyenes előadását Horváth Csaba rendezésében a veszprémi Művészetek Házában, a Dubniczay-palotában. Az előadás megvalósításában Géczi János Immu Pets című kiállítása szolgált ihletforrásul.

Szerkesztőségünk minden évben bekapcsolódik a Kortárs hangon verspályázat munkálataiba, és évente egy Helyőrség.ma lapdíjat oszt ki annak, akit a mezőnyből a legjobbnak ítél. Idén Dobosy Tímea versei nyerték el szerkesztőségünk bizalmát, így szeretettel gratulálunk neki!

„Egy életnek a tükre és két olyan költői életműnek az összehasonlítása, párba állítása, amelynek egyik része a reformkort, a másik pedig a 20. századi magyar irodalmat határozta meg” – magyarázta Juhász Anna, az est házigazdája és egyik fellépője.

Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.

„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.

Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.

Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt. 

Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.

Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.

A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”

Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.

Április 1-jével útjára indul az év legnagyobb színházi eseménye, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, amely több tucat helyszínen pörgeti majd fel a hazai színházi életet. A szervezők a március 27-én tartott sajtótájékoztatón a fesztivál április 15-i ünnepélyes megnyitójáról és további különleges projektekről is beszámoltak.

Méhes György-mesepályázatot hirdet a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a Magyar Írószövetség. Méhes György Kossuth-díjas alkotó jelentős meseírói tevékenysége, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepe példaként szolgál a kortárs alkotóknak. Éppen ezért a pályázat elsődleges célja a magyar gyermekirodalmi művek születésének ösztönzése.

A Petőfi Kulturális Ügynökség podcastprojektjében létrejött Magyar Kultúra Podcastok-csatorna két új formátummal bővül tavasszal, méghozzá a Lévai Balázs és Csorba Lóci által vezetett Dob+Basszus, illetve a Puzzle elnevezésű, Péczeli Dóri vezénylésében zajló podcasttal.

Utas és holdvilág – Bermuda című estet rendeznek az Irodalmi Szalonban. Az előadás háziasszonya, Juhász Anna irodalmár és vendégei, Mórocz Tamás, Urbán Dániel, illetve Havasréti József többek között a következő kérdésekre keresik a választ: ki volt a XX. század magyar irodalmában Szerb Antal? Minek a regénye az Utas és holvilág? Mi a Bermuda-regényzene? A kötetben megidézett városok miképp válnak dalszövegek fókuszává?

A Petőfi Kulturális Ügynökség XX című sorozata a 2023-ban kerek évfordulójuk alkalmából ünnepelt szerzőket veszi górcső alá. Idén a 20. század kiemelkedő költői és írói között szerepel Petri György (80) és Kormos István (100), akiknek a munkásságát és életét irodalmi szakértők, alkotók mutatták be. A továbbiakban olyan neves írók estjeire is sor kerül, mint Nagy László, Szécsi Margit, Weöres Sándor és Károlyi Amy, Juhász Ferenc, Fejes Endre, Halász Péter vagy Kányádi Sándor.

A Kortárs Irodalmi Szalon Kégl Ildikóval (KISZKI) versszínház ezúttal Lőrincz P. Gabriella költő, író személye és munkássága köré építette az immár – többéves miskolci rendezvénysorozat után – Budapestre látógató estjének múlt pénteki tematikáját. Kégl Ildikó író, költő, az irodalmi szalon házigazdája, és Lőrincz P. Gabriella, az idén József Attila-díjjal jutalmazott alkotó beszélgetése remek, a közönséget is sokszor megnevettető hangulatot teremtett.

„Még korábban főigazgató kollégáimmal azon ötleteltünk, hogy létre kellene hoznunk egy magyar Disneylandet, ami tulajdonképpen a magyar hősökre alapszik; egy olyan parkot, ahová a szülők szívesen hozzák a gyermekeiket, s ahol magyar hőseinkkel kreatív módon tudnak játszani, időt tölteni” – hangzottak Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának és egyben a sajtótájékoztató vezénylőjének bevezető gondolatai.

Megjelent az Irodalmi Magazin Petőfi-száma, melyben az olvasók személyes Petőfi-képének árnyalására tesznek kísérletet a szerkesztők. Az összeállítás a kétszáz éve született költő egyedülálló vonzerejének okait kutatja, mindezt interjúk, tanulmányok, műértelmezések és kortárs alkotók vallomásain keresztül.

Pető István újonnan nyílt kiállításának a MissionArt Galéria ad otthont, ahol a hazai közönség hosszú évtizedek után először találkozhat a művész elmúlt 15 év terméséből válogató grafikai munkásságával. A festő életútját mintegy harminc művön keresztül követhetik végig a látogatók. A kiállítás megnyitóján Révész Emese művészettörténész köszöntötte a hallgatóságot.

Február 6-án pusztított nagy károkat okozva Törökország és Szíria északi területein az a földrengés, amely több tízezer halottat és százezernél is több súlyos sebesültet hagyott maga után. ,,Láttuk a képeket, tudjuk a számokat, de talán el sem tudjuk képzelni azt a fájdalmat és szenvedést, amit a földrengés áldozatai átéltek. Ezt a szenvedést a pénzzel nem tudjuk kisebbíteni, de azzal az együttérzéssel, ami a pénz mögött van, talán mégis hozzá tudunk járulni a sebek gyógyulásához”...

A Szentendrei Régi Művésztelep kertjében csaknem száz éve működik a magyar művészettörténet egyik legmeghatározóbb alkotói közössége. A MANK Galéria március 31-én megnyíló legújabb kiállítása az itt alkotó képzőművészek legújabb műalkotásait mutatja be.

Franciaország kulturális minisztere, Rima Abdul-Malak Tompa Gábor rendezőnek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának, illetve az Európai Színházi Unió elnökének a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát (Chevalier de l’Ordre des Arts et des Lettres) adományozza. Franciaország egyik legfontosabb állami kitüntetése ez, melyet március 28-án Őexcellenciája, Laurence Auer nagykövet ad át a Francia Köztársaság bukaresti nagykövetségén.

„Az ÚjMűhely Galéria új programsorozata Szentendre szívében a művészetek összekapcsolódását helyezi fókuszba.” A Sanctum elnevezésű esten minden alkalommal egy képzőművész, egy író, illetve egy zenész kerül a fókuszba, akik Juhász Anna vezetésével többek között arra keresik a választ, hogy miképp is reagál egymásra a kép, a hang és a szó? Miként ihleti meg jelen korunk egy-egy történése vagy éppenséggel a természet átalakulása a kortárs alkotókat?

Három éve indult el Miskolcon Kégl Ildikó író kezdeményezésére a kortárs magyar irodalmat népszerűsítő Irodalom a kertben – Irodalom a kávéházban című programsorozat. A versszínház idén – Miskolcon túl – Budapesten és Felvidéken is bemutatkozik, előreláthatólag rendszeres és színes programkínálatot ajánl többek között magyar költők, írók részvételével és színművészek közreműködésével az irodalomkedvelőknek és érdeklődőknek. 

Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő és múzeumigazgató 180 évvel ezelőtt született, 1843. március 21-én. Szongott munkássága elsődlegesen a magyar armenológia fejlődésére volt hatással, s ennek okán az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tematikus tartalomszolgálatatással emlékezik meg az armenológusról. A Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé vált a magyar armenológia fénykorában alkotott szerzők műveinek gyűjteménye. A könyvek szerzői örmény származású erdélyi írók, Szongott Kristóf kortársai, akik együtt gondozták a magyar armenológia ügyét.

Méhes György emlékére 2002 óta minden évben kiosztanak egy Méhes György-díjat és egy Debütdíjat is. Idén a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány márciusi kuratóriumi ülésén megszavazták, hogy újabb kitüntetéssel, a Méhes György-életműdíjjal bővül a díjak száma. Az életműdíjat ezentúl évente május 14-e körül, az író születésnapjához közeli napon adják át a kiválasztottnak.

Pető István Kettős mozzanat című kiállítása tekinthető meg a MissionArt Galériában, ahol a hazai közönség hosszú évtizedek után először találkozhat a művész elmúlt 15 év terméséből válogató grafikai munkásságával; mindezt közel harminc művön keresztül. Néhány, szintén bemutatott festmény pedig vélhetően lehetőséget biztosít majd, hogy az egyes grafikákon létrejövő dialógus termékeny párbeszédet kezdeményezzen festészeti világával is.

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Néprajzi Múzeum szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a Balázs Géza folklórlingvisztikai, másként „karanténtrilógiájának” kollegiális, baráti könyvbemutató rendezvényére.

A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei 3., márciusi lapszáma új sorozatot indít Restitutio in integrum címmel, amelyben már-már elfeledett, ritkán hallott-közölt szerzőket, műveket igyekszik előtérbe hozni a szerkesztőség. Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című poémájával debütál a rovat. A szám további költői: Eszteró István, Kaiser László, Fábián Judit és Béres Vivien Beatrix.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára emlékezve egyre több, a bicentenáriumhoz kapcsolódó pályázatot hirdetnek. A Magyar Kultúráért Alapítvány megbízásából a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. nyílt pályázatának célja, hogy olyan magyar nyelvű, saját, új, bármilyen zenei stílusú (kivéve komolyzene) dalok létrehozását és előadását támogassa, amelyek a megadott listában szereplő, Petőfi Sándor által írt vers szó szerinti részletét (minimum négy sor) vagy teljes szövegét tartalmazzák.

„Szabadság, szerelem – ehhez kapcsolódva elmesélhető a teljes történetünk. Erről szólnak a dalaink, verseink, regényeink, harcaink, álmaink, tenni akarásunk. A Petőfi.hu ennek jegyében reflektál Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára: követjük a bicentenáriumi eseményeket, új szempontokat kínálunk e kivételes életműhöz, és bemutatjuk, Petőfi hogyan van jelen a kultúránkban. Még az is kiderülhet, hogy mindannyian Petőfi köpönyegéből bújtunk elő” – hirdeti a megújult Petőfi.hu, s bár valóban, Petőfit föltámasztani nem lehet, az őt eltakaró szobrot, az erőteljesen ránehezedő kultuszt meg lehet mozgatni...

„Nagyon örülök, hogy csaknem hatszázan vagyunk ma együtt azért, hogy verseket hallgassunk, hogy irodalomról beszélgessünk, hogy a magyar irodalom egyik legfontosabb szerzőjének az életét és a költészetét egy picit közelebbről megismerjük” – hangzottak a lelkesítő szavak az est házigazdájától, Juhász Annától.

Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

Idén is az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából adták át az állami elismeréseket és díjakat a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár adták át a díjazottaknak.

A több mint kétórás koncert jó ízléssel, visszafogottsággal felépített produkció volt, a csapatot továbbra sem sodorta el a siker, semmi flanc, semmi túlzás, ám annál több játék és okosan átgondolt apró meglepetés épült be a műsorba: vendégek, tábortűz, mindez két színpadon.

Ha bárki egyetért azzal a gondolattal, mely szerint az irodalom eltűnőben van, nem volt ideje részt venni a csütörtökön ötödik alkalommal megszervezett Fodor Ákos-esten. Mindig gondot okoz megjósolni, hogy egy irodalmi figurának, egy költőnek és a verseinek milyen létszámú olvasóköre lehet, ebben az esetben viszont egyértelműen kijelenthető: Fodor Ákos közkedvelt szerző, könnyebb lenne annak a körnek a tagjait megszámolni, akik nem olvassák a verseit vagy egyáltalán nem ismerik őt. Juhász Anna Irodalmi szalonjában a csütörtök este egy újabb lehetőség volt megismerni Fodor Ákost és munkásságát.

Pillanatfelvétel a magyar vidékről címmel kortárs irodalmi szociográfiák írására jelentetett meg pályázatot Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Petőfi Kulturális Ügynökség. A pályázat célja, hogy a magyar tájegységekről ismét szülessenek olyan szociográfiák, amelyek szépirodalmi műként is megállják a helyüket. Az első három helyezett egy-egy millió forintban részesül.