Birtalan Adrienn

Moralitását az ember adja – mondta Korom Gábor a tegnapi Magyar Kultúra közönségtalálkozón Szegeden. A Grand Café mozitermében izgalmas előadást hallgattunk, amelyen Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő helyettes mutatták be – Szegeden most először – a magazint.

Folytatódott a 20. századi szerzők köré épülő megemlékezés a MOM Kulturális Központban, melynek ez alkalommal, a 95 éve született Juhász Ferenc élete, alakja, illetve alkotói munkássága volt a téma. A bemutatón Csányi Vilmos, Féner Tamás, Zalán Tibor, Hámori Gabriella és a költő lánya, Juhász Anna voltak a színpadon.

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.

Király László Kossuth-díjas költő, író és Temesi Ferenc Kossuth-díjas író, műfordító részesült a Méhes György Életműdíjban. Méhes György-díjat kapott Borsodi L. László, Méhes György-debütdíjat pedig a kolozsvári Bréda Ferenc Irodalmi Kör és a Hervay Klub.

Három, a Petőfi Kulturális Ügynökséghez kapcsolódó irodalmi programmal indult a csíkszeredai könyvvásár második napjának délutánja: a Szilágyi Enikő színművész szerkesztésében létrejött Szőcs Géza-hangoskönyv bemutatóját tartottuk délután két órától, három órától Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője beszélgetett Szebeni Zsuzsa színháztörténésszel és Bodolai Balázs színművésszel Bánffy Miklósról. Négy órától Juhász Anna mutatta be édesapja, Juhász Ferenc Más Petőfi az enyém című könyvét. 

A tavasz végéhez közeledve lassan ideje felvenni a ritmust és belekóstolni a nyári fesztiválszezon kínálatába. A Néprajzi Múzeumban megtartották az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának, a Művészetek Völgyének a sajtótájékoztatóját, mely – a nagyszabású kulturális rendezvényhez illően – egy rövid zenés előadással, kedvcsinálóval indította a 32. alkalommal szervezett fesztivál programtervezetének, újításainak bemutatását.

Az etédi irodalmi találkozók eddigi legnépesebb közönsége előtt tartották meg a Szilveszter Attila polgármester kezdeményezésére létrejött sorozat harmadik kiadását, melynek témája Szőcs Géza: A kolozsvári sétatér című hangoskönyve volt. 

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) megvásárolta Molnár Ferenc kéziratos feljegyzéseit az Útitárs a száműzetésben című műhöz. A PIM a dokumentumegyüttest restaurálás és elsődleges szakmai feldolgozás után várhatóan 2023 őszén egy irodalmi est és alkalmi kiállítás keretében mutatja be a nagyközönségnek. A vásárlást az intézményi források mellett magánmecenatúra tette lehetővé.

Rendhagyó sajtótájékoztató volt Balatonfüreden, a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban, melyen az intézmény idei programtervezetét ismertették, de bemutatták a város önkormányzata fontosabb kulturális programjainak tervezetét is. Szőcs Gézának, a szalon névadójának tiszteletére több eseményt is szerveznek, ezek közül az első, egy rendhagyó hangoskönyv-bemutató, a sajtótájékoztatóval egyben zajlott le: Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas színésznő és Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő mutatta be azt a hangoskönyvet, amelynek szerkesztését még maga Szőcs Géza kezdte el. 

Május 2-án este mutatták be Böszörményi Zoltán új versválogatását Budapesten, az Ötpacsirta utcai irodalmi szalonban. A szép kivitelű, impozáns könyv a Magyar PEN Club kiadásában jelent meg, a verseket Márton László válogatta, Bollobás Enikő irodalomtörténész professzor írt hozzájuk értelmező tanulmányt. A bemutatón részt vett Laik Eszter író-szerkesztő is, az esemény hangulatát Bánkövi Bence csellójátéka színezte.

Életének 89. évében elhunyt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, az irodalomtudományok doktora, számos könyv, tanulmány szerzője.

Az idei balatonfüredi Jókai-napok meghívottja Kiskőrös városának képviselete volt: a két szellemóriás barátságának apropóján a két település között most kulturális testvérkapcsolat született. Balatonfüreden több évtizedes hagyománya van a Jókai-napoknak, minden évben tartalmas programokkal emlékeznek meg többnapos ünnepségsorozattal a nagy prózaíróról. Az egyik helyszín a Jókai-villa, ennek udvarán tartották idén is a nyitórendezvényt, ahol a két település polgármesterei nyitották meg a kétnapos ünnepséget.

,,Koncert, amely lélektől lélekig szól, amely életünk legfontosabb témáit tárja elénk, válaszra várva és megoldásra. Szerelem, szeretet, hűség, barátság, hit, küzdelem, csalódás… öröm és bánat… és még sorolhatnám, de éljük meg együtt, nyitottan, befogadóan és intenzíven” – ilyen és ehhez hasonló kedvcsináló gondolatok csalogatták a kedves zenekedvelő közönséget a pénteken megtartott sanzonest ajánlószövegében.

Május 3-án 18 órakor mutatja be a Forte Társulat Talpától a feje búbjáig… című ingyenes előadását Horváth Csaba rendezésében a veszprémi Művészetek Házában, a Dubniczay-palotában. Az előadás megvalósításában Géczi János Immu Pets című kiállítása szolgált ihletforrásul.

Szerkesztőségünk minden évben bekapcsolódik a Kortárs hangon verspályázat munkálataiba, és évente egy Helyőrség.ma lapdíjat oszt ki annak, akit a mezőnyből a legjobbnak ítél. Idén Dobosy Tímea versei nyerték el szerkesztőségünk bizalmát, így szeretettel gratulálunk neki!

„Egy életnek a tükre és két olyan költői életműnek az összehasonlítása, párba állítása, amelynek egyik része a reformkort, a másik pedig a 20. századi magyar irodalmat határozta meg” – magyarázta Juhász Anna, az est házigazdája és egyik fellépője.

Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.

„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.

Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.

Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt. 

Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.

Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.

A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”

Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.

Április 1-jével útjára indul az év legnagyobb színházi eseménye, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, amely több tucat helyszínen pörgeti majd fel a hazai színházi életet. A szervezők a március 27-én tartott sajtótájékoztatón a fesztivál április 15-i ünnepélyes megnyitójáról és további különleges projektekről is beszámoltak.

Méhes György-mesepályázatot hirdet a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a Magyar Írószövetség. Méhes György Kossuth-díjas alkotó jelentős meseírói tevékenysége, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepe példaként szolgál a kortárs alkotóknak. Éppen ezért a pályázat elsődleges célja a magyar gyermekirodalmi művek születésének ösztönzése.

A Petőfi Kulturális Ügynökség podcastprojektjében létrejött Magyar Kultúra Podcastok-csatorna két új formátummal bővül tavasszal, méghozzá a Lévai Balázs és Csorba Lóci által vezetett Dob+Basszus, illetve a Puzzle elnevezésű, Péczeli Dóri vezénylésében zajló podcasttal.

Utas és holdvilág – Bermuda című estet rendeznek az Irodalmi Szalonban. Az előadás háziasszonya, Juhász Anna irodalmár és vendégei, Mórocz Tamás, Urbán Dániel, illetve Havasréti József többek között a következő kérdésekre keresik a választ: ki volt a XX. század magyar irodalmában Szerb Antal? Minek a regénye az Utas és holvilág? Mi a Bermuda-regényzene? A kötetben megidézett városok miképp válnak dalszövegek fókuszává?

A Petőfi Kulturális Ügynökség XX című sorozata a 2023-ban kerek évfordulójuk alkalmából ünnepelt szerzőket veszi górcső alá. Idén a 20. század kiemelkedő költői és írói között szerepel Petri György (80) és Kormos István (100), akiknek a munkásságát és életét irodalmi szakértők, alkotók mutatták be. A továbbiakban olyan neves írók estjeire is sor kerül, mint Nagy László, Szécsi Margit, Weöres Sándor és Károlyi Amy, Juhász Ferenc, Fejes Endre, Halász Péter vagy Kányádi Sándor.

A Kortárs Irodalmi Szalon Kégl Ildikóval (KISZKI) versszínház ezúttal Lőrincz P. Gabriella költő, író személye és munkássága köré építette az immár – többéves miskolci rendezvénysorozat után – Budapestre látógató estjének múlt pénteki tematikáját. Kégl Ildikó író, költő, az irodalmi szalon házigazdája, és Lőrincz P. Gabriella, az idén József Attila-díjjal jutalmazott alkotó beszélgetése remek, a közönséget is sokszor megnevettető hangulatot teremtett.

„Még korábban főigazgató kollégáimmal azon ötleteltünk, hogy létre kellene hoznunk egy magyar Disneylandet, ami tulajdonképpen a magyar hősökre alapszik; egy olyan parkot, ahová a szülők szívesen hozzák a gyermekeiket, s ahol magyar hőseinkkel kreatív módon tudnak játszani, időt tölteni” – hangzottak Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának és egyben a sajtótájékoztató vezénylőjének bevezető gondolatai.

Megjelent az Irodalmi Magazin Petőfi-száma, melyben az olvasók személyes Petőfi-képének árnyalására tesznek kísérletet a szerkesztők. Az összeállítás a kétszáz éve született költő egyedülálló vonzerejének okait kutatja, mindezt interjúk, tanulmányok, műértelmezések és kortárs alkotók vallomásain keresztül.

Pető István újonnan nyílt kiállításának a MissionArt Galéria ad otthont, ahol a hazai közönség hosszú évtizedek után először találkozhat a művész elmúlt 15 év terméséből válogató grafikai munkásságával. A festő életútját mintegy harminc művön keresztül követhetik végig a látogatók. A kiállítás megnyitóján Révész Emese művészettörténész köszöntötte a hallgatóságot.

Február 6-án pusztított nagy károkat okozva Törökország és Szíria északi területein az a földrengés, amely több tízezer halottat és százezernél is több súlyos sebesültet hagyott maga után. ,,Láttuk a képeket, tudjuk a számokat, de talán el sem tudjuk képzelni azt a fájdalmat és szenvedést, amit a földrengés áldozatai átéltek. Ezt a szenvedést a pénzzel nem tudjuk kisebbíteni, de azzal az együttérzéssel, ami a pénz mögött van, talán mégis hozzá tudunk járulni a sebek gyógyulásához”...

A Szentendrei Régi Művésztelep kertjében csaknem száz éve működik a magyar művészettörténet egyik legmeghatározóbb alkotói közössége. A MANK Galéria március 31-én megnyíló legújabb kiállítása az itt alkotó képzőművészek legújabb műalkotásait mutatja be.

Franciaország kulturális minisztere, Rima Abdul-Malak Tompa Gábor rendezőnek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának, illetve az Európai Színházi Unió elnökének a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát (Chevalier de l’Ordre des Arts et des Lettres) adományozza. Franciaország egyik legfontosabb állami kitüntetése ez, melyet március 28-án Őexcellenciája, Laurence Auer nagykövet ad át a Francia Köztársaság bukaresti nagykövetségén.

„Az ÚjMűhely Galéria új programsorozata Szentendre szívében a művészetek összekapcsolódását helyezi fókuszba.” A Sanctum elnevezésű esten minden alkalommal egy képzőművész, egy író, illetve egy zenész kerül a fókuszba, akik Juhász Anna vezetésével többek között arra keresik a választ, hogy miképp is reagál egymásra a kép, a hang és a szó? Miként ihleti meg jelen korunk egy-egy történése vagy éppenséggel a természet átalakulása a kortárs alkotókat?

Három éve indult el Miskolcon Kégl Ildikó író kezdeményezésére a kortárs magyar irodalmat népszerűsítő Irodalom a kertben – Irodalom a kávéházban című programsorozat. A versszínház idén – Miskolcon túl – Budapesten és Felvidéken is bemutatkozik, előreláthatólag rendszeres és színes programkínálatot ajánl többek között magyar költők, írók részvételével és színművészek közreműködésével az irodalomkedvelőknek és érdeklődőknek. 

Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő és múzeumigazgató 180 évvel ezelőtt született, 1843. március 21-én. Szongott munkássága elsődlegesen a magyar armenológia fejlődésére volt hatással, s ennek okán az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tematikus tartalomszolgálatatással emlékezik meg az armenológusról. A Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé vált a magyar armenológia fénykorában alkotott szerzők műveinek gyűjteménye. A könyvek szerzői örmény származású erdélyi írók, Szongott Kristóf kortársai, akik együtt gondozták a magyar armenológia ügyét.

Méhes György emlékére 2002 óta minden évben kiosztanak egy Méhes György-díjat és egy Debütdíjat is. Idén a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány márciusi kuratóriumi ülésén megszavazták, hogy újabb kitüntetéssel, a Méhes György-életműdíjjal bővül a díjak száma. Az életműdíjat ezentúl évente május 14-e körül, az író születésnapjához közeli napon adják át a kiválasztottnak.

Pető István Kettős mozzanat című kiállítása tekinthető meg a MissionArt Galériában, ahol a hazai közönség hosszú évtizedek után először találkozhat a művész elmúlt 15 év terméséből válogató grafikai munkásságával; mindezt közel harminc művön keresztül. Néhány, szintén bemutatott festmény pedig vélhetően lehetőséget biztosít majd, hogy az egyes grafikákon létrejövő dialógus termékeny párbeszédet kezdeményezzen festészeti világával is.

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Néprajzi Múzeum szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a Balázs Géza folklórlingvisztikai, másként „karanténtrilógiájának” kollegiális, baráti könyvbemutató rendezvényére.

A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei 3., márciusi lapszáma új sorozatot indít Restitutio in integrum címmel, amelyben már-már elfeledett, ritkán hallott-közölt szerzőket, műveket igyekszik előtérbe hozni a szerkesztőség. Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című poémájával debütál a rovat. A szám további költői: Eszteró István, Kaiser László, Fábián Judit és Béres Vivien Beatrix.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára emlékezve egyre több, a bicentenáriumhoz kapcsolódó pályázatot hirdetnek. A Magyar Kultúráért Alapítvány megbízásából a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. nyílt pályázatának célja, hogy olyan magyar nyelvű, saját, új, bármilyen zenei stílusú (kivéve komolyzene) dalok létrehozását és előadását támogassa, amelyek a megadott listában szereplő, Petőfi Sándor által írt vers szó szerinti részletét (minimum négy sor) vagy teljes szövegét tartalmazzák.

„Szabadság, szerelem – ehhez kapcsolódva elmesélhető a teljes történetünk. Erről szólnak a dalaink, verseink, regényeink, harcaink, álmaink, tenni akarásunk. A Petőfi.hu ennek jegyében reflektál Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára: követjük a bicentenáriumi eseményeket, új szempontokat kínálunk e kivételes életműhöz, és bemutatjuk, Petőfi hogyan van jelen a kultúránkban. Még az is kiderülhet, hogy mindannyian Petőfi köpönyegéből bújtunk elő” – hirdeti a megújult Petőfi.hu, s bár valóban, Petőfit föltámasztani nem lehet, az őt eltakaró szobrot, az erőteljesen ránehezedő kultuszt meg lehet mozgatni...

„Nagyon örülök, hogy csaknem hatszázan vagyunk ma együtt azért, hogy verseket hallgassunk, hogy irodalomról beszélgessünk, hogy a magyar irodalom egyik legfontosabb szerzőjének az életét és a költészetét egy picit közelebbről megismerjük” – hangzottak a lelkesítő szavak az est házigazdájától, Juhász Annától.

Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

Idén is az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából adták át az állami elismeréseket és díjakat a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár adták át a díjazottaknak.

A több mint kétórás koncert jó ízléssel, visszafogottsággal felépített produkció volt, a csapatot továbbra sem sodorta el a siker, semmi flanc, semmi túlzás, ám annál több játék és okosan átgondolt apró meglepetés épült be a műsorba: vendégek, tábortűz, mindez két színpadon.

Ha bárki egyetért azzal a gondolattal, mely szerint az irodalom eltűnőben van, nem volt ideje részt venni a csütörtökön ötödik alkalommal megszervezett Fodor Ákos-esten. Mindig gondot okoz megjósolni, hogy egy irodalmi figurának, egy költőnek és a verseinek milyen létszámú olvasóköre lehet, ebben az esetben viszont egyértelműen kijelenthető: Fodor Ákos közkedvelt szerző, könnyebb lenne annak a körnek a tagjait megszámolni, akik nem olvassák a verseit vagy egyáltalán nem ismerik őt. Juhász Anna Irodalmi szalonjában a csütörtök este egy újabb lehetőség volt megismerni Fodor Ákost és munkásságát.

Pillanatfelvétel a magyar vidékről címmel kortárs irodalmi szociográfiák írására jelentetett meg pályázatot Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Petőfi Kulturális Ügynökség. A pályázat célja, hogy a magyar tájegységekről ismét szülessenek olyan szociográfiák, amelyek szépirodalmi műként is megállják a helyüket. Az első három helyezett egy-egy millió forintban részesül.

Nemrég hírt adtunk a március 22-i jótékonysági koncertről, amelynek célja a törökországi és szíriai földrengések áldozatainak megsegítése. A kezdeményezés ötletgazdáját, Heinczinger Miklóst kérdeztük a részletekről.

Jótékonysági koncertet tartanak a Hagyományok Házában március 22-én 19 órától a törökországi földrengések áldozatainak megsegítésére. A kivételes esemény ötletgazdája és főszervezője a Misztrál együttesből is ismert Heinczinger Miklós, aki a természeti katasztrófa utáni napokban az elsők között igyekezett megtalálni a segítségnyújtás lehetőségét: hetek óta szervezi ezt a jótékonysági estet.

A Magyar Kultúráért Alapítvány a kétszáz éve született Petőfi Sándor emlékévének alkalmából egy különleges felhívásra bátorítja és ösztönzi a teljes magyar lakosságot. A felhívás elsődleges célja, hogy felidézzük Petőfi természetéhez való viszonyát, s együtt, a költőre emlékezve ültessük el Petőfi Sándor híres – Székelykeresztúron található –  körtefáját szerte a teljes Kárpát-medencében. A hagyomány szerint Petőfi Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében egy hatalmas körtefa alatt töltötte utolsó estéjét.

„Tamás karaktere és emlékezete egyedülálló, mindannyiunk számára közös nevező” – olvashattuk a február 27-re szóló programleírásban. S valóban, mi sem mutatja ezt jobban, mint egy hatalmas terem, telis-tele emberekkel, akik még szívükben őrzik Cseh Tamás emlékét, és akik csupán azért gyűltek össze, hogy végig kísérjék a művész élettörténetét. S bár azt gondolnánk, hogy röpke másfél óra aligha elegendő egy hosszú és tartalmas életút feltárásához, mégis bátran kijelenthetjük, a Vecsei H. Miklós rendezésében előadott koncert tökéletesen rácáfolt erre.

Nemes Nagy Ágnes tájlíráját bemutató időszaki kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely verseken, kéziratokon, archív felvételeken és interjúkon keresztül mutatja be a költő egész életművében megjelenő sajátos tájlírát. A Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei című időszaki kiállításon a költő rajzai is megtekinthetők. A kiállítás péntektől várja a látogatókat.

Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.

A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.

Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.

A  KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve  pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.

Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.

A Magyar PEN Club szeretettel meghívja Önt és barátait Mandics György köszöntésére 80. születésnapján, amelyre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában kerül sor 2023. február 7-én 18 órakor.

A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.

A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.

Megváltozott, megújult, a kezdetekhez visszatérő formátumban, gazdagodó tartalommal jelent meg a Várad irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos havilap 22. évfolyamának 1., januári száma.

Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.

A címadó vers előadásával vette kezdetét a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából összeállított Költő lenni vagy nem lenni című kiállítás megnyitója, majd Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében a reformkor évtizedeinek történetét tekintette át. Madách Imre szintén 200 évvel ezelőtt született, de arra is emlékezünk, hogy ekkortájt, 1823. január 22-én Kölcsey éppen a Himnusz kéziratát tisztázta le. 

Költő lenni vagy nem lenni című állandó kiállítás tekinthető meg január 14-től Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére, mely alkalomból Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, illetve a kiállítás kurátorai.

Építészeknek, belsőépítészeknek, terméktervezőknek, grafikusoknak és divattervezőknek biztosít színteret a világszerte híres és elismert díjprogram, a 16. Annual International Design Awards. Ezen a megmérettetésen nyert Ezüst díjat Németh L. Dániel, a The Continental Literary Magazine vezető tervezője.

Bertolt Brecht folyamatosan jelen van. Játsszák a színházak keleten és nyugaton. Munkásságát ápolja az International Brecht Society. Brecht nem vált puszta drámatörténeti epizóddá, holott „mozgalmi” vagy forradalmi, más megközelítésben epikus színháza és kommunista volta erre predesztinálná.

A nyelvészek egy közössége 2010 óta, minden évben kiválasztja, megszavaztatja, illetve közzéteszi az adott év szavait, melyre idén, 2022-ben is sor került, immár a PKÜ Kazinczy Műhelyének közreműködésével.

A Magyar Nyelvőr idei jubileuma magában hordozza a folyóirat, a szerkesztőségben dolgozó nyelvészek és a tudományos, nyelvhasználati kérdésekkel foglalkozó szerzők múltját, emellett a mindenkori olvasók adott idejét is, ily módon sokoldalú kulturális összefüggésrendszert mozgósít. A kiemelt évforduló révén a Magyar Nyelvőr elsősorban önnön létjogosultságát igazolja, ami mind szakmai-tudományos szempontból, mind az olvasó felől értelmezve különleges kapcsolódást feltételez. Nagyszerű, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által 1872-ben alapított kiadvány máig egy örökségében is meghatározó folytonosságot képvisel és az

Bemutatták Fodor Ákos Benső beszéd: hangminta című hangoskönyvét hétfő este az Írók Boltjában. Az irodalmi esten a költő özvegye, Podonyi Hedvig szerkesztő, Szilágyi Enikő színművész és Fazakas István, a Fekete Sas Kiadó vezetője beszélgettek a hangoskönyvötlet megvalósulásának útjáról.

Áll még a ház – Vörösmartyt parafrazálva –, vagyis az épületegyüttes, amelyet Ady Endre szülőházaként ismerünk. Az érmindszenti emlékhely a költő 145. születésnapján sajátos megemlékezésnek adott helyet: a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szervezésében L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adta át az intézmény új névtábláját, majd a debreceni Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai tartottak ünnepi műsort.

Magyar kultúra, magyar zene, magyar fesztiválok – A kultúraközvetítés dimenziói címmel kétnapos konferenciát szervezett a Magyar Fesztiválszövetség és a PajtaKult a Magyar Zene Házában.

A Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán El Greco életének nyomába eredhetünk, akinek átfogó kiállítása először tekinthető meg Budapesten. 

A Magyar Kultúra magazin Emlék témájú lapszámához kapcsolódva a szolnoki Szigligeti Színház 2006-os előadását, Az eltűnt idő nyomábant is megidézték Balatonfüreden, a Kattarzis irodalmi divatszalon estjén. Szikora János rendező és az előadás jelmeztervezője, Zoób Kati, aki a magazin Divatlexikon című rovatában is Proust világába kalauzolja az olvasót, a pillanatok megragadhatóságának kérdését járták körül. A civilizáció kriptája kapcsán pedig arról is szó esett, ki mit tenne egy időkapszulába.

Október 26-án az Irodalmi Szalon estjén három kivételes alkotó lépett színpadra intim környezetben, az őket összekapcsoló alkotói-emberi pontokat keresve. Miképp találkozik egy fiatal énekesnő: Ohnody, egy tehetséges énekes-néptáncos, a Fölszállott a páva tehetségkutató egykori győztese, Berecz István és a József Attila-díjas költő, műfordító Szabó T. Anna alkotói világa?

Az idén tízéves Versek szódával produkció ezúttal az óbudai Térszínházba invitálta vendégeit, hogy egy est keretében minőségi szellemi fröccsel kínálhassa meg őket. A felszabadult hangulatú együttlétet a kortárs irodalom kiválóságainak társaságában élvezhettük.

A szeptember eleji énlaki találkozások után Sződre is megérkezett az a csapat, amelynek tagjai a Regejáró fesztivál után újból összeálltak egy beszélgetésre. A sződi alkalom mégis rendhagyó eseménynek számít, hiszen Farkas Wellmann Endre és Regős Mátyás – a klubestek első zenei blokkja helyén – most irodalomról beszélgettek, az est második részében pedig – a sorozat hagyományaihoz híven – Heinczinger Miklós, azaz Mika muzsikált.

Turczi István a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában köszöntötte az érdeklődő közönséget a PENdrive immár sokadik estjén, ahol – a megszokottakhoz híven – költők és írók műveinek felolvasását egy-egy zenei műsorszám kapcsolta egybe.

A felolvasóest-sorozat októberi eseményén a zenei oldalt a Lóci Játszik frontembere és névadója, Csorba Lóránt képviselte, az irodalmi szekciót pedig kilenc – írói hangjukban is széles skálán mozgó – szerző képviselte.

Október 22-én Sződön folytatódik a Regejáró művészeti klub rendezvénysorozata, amely három órán keresztül szórakoztatja az érdeklődőket. A klubesten – Énlaka után, immár Sződön is – Farkas Wellmann Endre költő, szerkesztő beszélget Regős Mátyással az író új könyvéről.

Szilágyi Zsófia Emmának idén jelent meg első regénye Szonja címmel, a Margó Irodalmi Fesztiválon pedig a könyv mellett a szerzővel is megismerkedhetett az olvasóközönség. Szilágyival Zsófiával Karafiáth Orsolya beszélgetett, aki már az első kérdéseivel a trauma témakörébe kalauzolta a debütkönyves írónőt.

A Magyar PEN Club szervezésében hamarosan kezdetét veszi a Pendrive című zenés irodalmi felolvasóest-sorozat folytatása. A korábbi eseményeken költők és írók mutatták be szerzeményeiket, és a felolvasások között egy-egy zeneszám színesítette az együtt töltött pillanatokat. Az eddigi eseményeken különböző generációk költői és írói képviseltették magukat, a zenei hátteret pedig a Lóci Játszik Fonogram-díjas zenekara, az Elefánt zenekar, illetve a fiatalok körében nagy hírnévnek örvendő Ricsárdgír (is) biztosította. A felolvasóestek az irodalomnak a közösségi térbe helyezésén túlmenően az alkotók

Vajon miért születnek ma versek? Fontos a formakultúra megtartása a lírai szövegben? Milyen jelentőséggel bír a közösségi média a kortárs magyar irodalomban, s vajon kitől érdemes kritikai véleményt kérni, ha versről van szó? Többek közt ezen kérdésekre kereste a választ Pál Dániel Levente költő, prózaíró, műfordító, szerkesztő, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgjának rendhagyó kötetbemutatója, amely csütörtökön este a Nemzeti Táncszínház Kamaratermében kapott helyet. Beszélgetőtársa és az est moderátora Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó szerkesztője volt.

Az idei Margó Irodalmi Fesztivál első napján Szöllősi Mátyás Szabad című verseskötetével is megismerkedhetett az olvasóközönség. A szerzőt és a kötet szerkesztőjét, Darvasi Ferencet Péczely Dóra szerkesztő és kritikus kérdezte a közös munkáról, a versgyűjtemény összeállításának különböző metódusairól.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája az erdélyi magyar irodalmi élet összefogására, a pálya kezdetén járó írók, költők felkarolására szolgáló romániai szervezet. A 2002 óta működő intézmény az írótáborok és irodalmi rendezvények szervezése mellett irodalmi pályázatokkal is segíti a fiatal szerzőket. 

Ezúttal a Méhes György tehetségkutató pályázat 2022 néven ismert kiírás az 1997. január 1-je után született alkotókat szólítja meg, akik a próza és a líra műfajában is megmutathatják tehetségüket.

2015-ben elindították az első prózakötetes szerzőket jutalmazó Margó-díjat is, melyet 2017 őszén Szöllősi Mátyás vehetett át Váltóáram című novelláskötetéért. Idén ősszel ismét „friss megjelenések és külföldi szerzők felé fordítják figyelmüket”, melyben a 2017-ben jutalmazott Szöllősi Mátyás nemrég megjelent Szabad című, válogatott és új verseket tartalmazó kötetének bemutatója is helyet kapott.

A Nemzeti Színház és az Aranyhajú hármasok produkció könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatójára került sor szerda délután, melyet Völgyi Tóth Zsuzsa szerkesztő és műsorvezető moderált. A beszélgetésen részt vett Toót-Holló Tamás, az Aranyhajú hármasok című kötet szerzője, Vidnyánszky Attila színházi rendező, Bársony Bálint szaxofonművész, az Aranyhajú hármasok folkopera zeneszerzője és Elek Norbert zongoraművész, aki szintén az említett alkotás jeles zeneszerzője.

Október 4-én az Aradi magyar napok alkalmával átadták a 2021-es évre szóló Irodalmi Jelen-díjakat. Az aradi Jelen Ház nagytermében megrendezett gálaünnepségen Böszörményi Zoltán, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas író-költő, az Irodalmi Jelen alapítója, főszerkesztője, valamint Varga Melinda József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen vers-, illetve interjúrovatának szerkesztője köszöntötte a hallgatóságot. A gálaműsor zárásaként székely irodalmi humoresttel kedveskedtek a közönségnek.

A 27. Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával rengeteg külföldi író és költő látogatott el Budapestre, akikkel személyesen is megismerkedhetett az érdeklődő olvasóközönség.

Ion Mureşan nem először jár Budapesten, ezúttal a Versek nehéz időkre című verseskötetének bemutatóján Farkas Jenő irodalomtörténésszel és Zalán Tibor költővel beszélgetett. 

A negyedik alkalommal megrendezett PesText irodalmi fesztivál idén olyan világirodalmi műveket, valamint alkotásokat helyez a fókuszba, amelyek a közép-európai országok területén születtek. Célja, hogy megismertesse az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásait a magyar olvasóközönséggel, valamint összhangba hozza az országok közti olvasói élményeket. Az összművészeti fesztivál negyedik napján a szürrealista látásmódé volt a főszerep.

A negyedik PesText nemzetközi fesztivál második napjának tematikáját a kortárs képregények különleges és sokszínű világa határozta meg. A programsorozatok első szemelvényén, a Három Holló rendezvénytermében látható képregény-kiállítás megnyitójára öt alkotó munkáiból válogattak.

A negyedik PesText nemzetközi irodalmi fesztivál második napja teljes egészében a kortárs képregényvilág köré szerveződött, melyet óriási lelkesedéssel és kíváncsisággal fogadtak az érdeklődők. A képregény-kiállítással összekötött beszélgetés során pedig, a mai magyar képregényes szcéna két nagyszerű képviselőjének – Oravecz Gergelynek és Cserkuti Dávidnak – az életútjába nyerhetett betekintést a nézőközönség.