Helyőrség

Férfisors, bajtársiasság, hősiesség, erkölcsi dilemmák. Mi történik egy katonával a fronton? Ideák és a valóság, bátorság és gyávaság, parancs és hit. Emberi történetek a magyar történelem legszomorúbb fejezetéből, a 2. magyar hadseregről, a Don-kanyarról és Budapest ostromáról tizenhat novellában. Kötter Tamással a Férfiak fegyverben – Frontnovellák a II. világháborúból című új könyvéről Kovács Zsófia beszélgetett a Hajónapló oldalán.

A Harry Potter-könyvek „magyar hangjával, Tóth Tamás Boldizsárral Ruff Orsolya beszélgetett a Könyves Magazin oldalán.

Régóta készül ez a kiállítás, a pandémia miatt pedig még néhány hónapot tolódott a megnyitója. Most már végre látogatható az Egy írónő modellt áll című tárlat, amely a festő és író Kádár Erzsébetet, egy 20. századi nőtörténetet mutat be. Az alkotó jelentőségéről és a kiállításról a tárlat egyik kurátorát, Szilágyi Juditot kérdezte Kocsis Katica. 

Megjelent az Opus 2020/3. száma. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott lap tartalmi ismertetőjét a SZMÍT oldala közli.

A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatóságának (KMI) küldetése a kortárs magyar szépirodalom és az olvasás minél szélesebb körű népszerűsítése határon innen és túl. Ennek érdekében ősztől alkotók, irodalmi produkciók közvetítését vállalja, ösztöndíjprogramot indít, s tervei szerint minden évben kiválaszt nyolc szenior és négy junior szépirodalmi alkotót, hogy segítse írói arculatuk építését, műveik népszerűsítését. A Hajónapló szerkesztősége szeretne hozzájárulni ez utóbbi program sikeréhez, ízelítőt nyújtani a KMI 12 szereplőjének

Kilencvenegy éves korában elhunyt Ennio Morricone kétszeres Oscar-díjas olasz zeneszerző, karmester – közölte családja az ANSA hírügynökséggel.

Orosz Annabella grafikussal, számos mesekönyv illusztrátorával Both Gabi és Ayhan Gökhan készített interjút a MeseCentrum blogon, a PIÜ-IGYIC gyerekirodalommal foglalkozó oldalán.

A Számvetés lehetősége címmel Sándor L. István interjúját közli az Országút folyóirat, amelyet a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) két válogatójával, Dér András film- és színházi rendezővel és Uray Péter koreográfus-rendezővel készített.

„Legalább egyetek egy jót!” – mondta Mosonyi Aliz meséjében a jósnő a magyaroknak, miután megmutatta nekik múltjukat és jövendőjüket. És a magyarok esznek: jókat is meg rosszakat is, néha meg, ha nem akad semmi, akkor éheznek – az íróik pedig mindezt megírják” – olvasható a Hajónaplón a márciusban indult sorozat ajánlójában.

A Református Művelődésért Kutatóműhely verspályázatot hirdet, adja hírül a Bárkaonline. A beérkezett művekből kötet is készül, a legjobb alkotások pedig magas magas pályadíjban részesülnek. A beadási határidő  július 31. 

Ruff Orsolya műfordító, esszéista évekkel ezelőtt a lányának szeretett volna írni egy házi használatra szánt mesét születésnapi ajándékul, de a fiatal olvasók nagy szerencséjére elmesélte a történetet a Manó Könyvek főszerkesztőjének. Idén nyár elején jelent meg a zöld macska kalandjainak harmadik kötete (A zöld macska és a hét domb kincse), így trilógiává nőtte ki magát a mese, amely idilli világával, gyönyörű nyelvezetével, finom humorával gyerekeket és felnőtteket egyaránt elvarázsol. Az írónővel a nyelvi játékosságról, az érzékenyítésről, a műfajok közötti kalandozásról és egy spin-off

A Külgazdasági és Külügyminisztérium részeként működő Publishing Hungary és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezetébe tartozó Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda összevonásával létrehozott, plusz feladatkörökkel kibővített új intézmény feladata a magyar irodalom külföldi népszerűsítése.

Különleges kiállítással adóznak Réber László grafikusművész emlékének. A kiállítás középpontjában Örkény István Egyperces novellák című gyűjteményéhez készült illusztrációk állnak. A külföldi szerzők közül a Mihail Bulgakov és Kurt Vonnegut műveihez készült rajzokat emelték ki. 

Elkészült A Corvina Könyvtár budai műhelye című, 2018. november 6. és 2019. február 10. között megrendezett kiállítás kétnyelvű (magyar és angol), 3D-változata.

A szülőföld hívószavára írtak esszéket a Kortárs folyóirat szerzői. Öt generáció képviselői közelítettek ehhez a változatosan meghatározható fogalomhoz – akad köztük olyan is, akinek több hazát adott a sors. A Szülőföldem című antológia szerkesztőjével, Pécsi Györgyivel kollégája, Sturm László beszélgetett a KortársOnline-on.

Hodossy Gyula költő, író, szerkesztővel, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökével Györgyei Szabó Magdolna beszélgetett a Hajónaplón.

M. Kácsor Zoltán íróval, a Zabaszaurusz és A boszorkány seprűje című gyerekkönyvek szerzőjével Ayhan Gökhan beszélgetett a MeseCentrumon, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum blogján.

Trianon – anziksz 100 mondatban – Az igazságtétel ígérete Sárkány Győző mitikus víziójában címmel Szerényi Gábor, Parázs az idő hamuja alatt címmel Cs. Tóth János reflektált Sárkány Győző képzőművész Trianon-kiállítására a Bárka folyóirat online kiadásában. 

Jankovics Marcell grafikusművész, animációsfilm-rendező, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke Trianon című kiállítása 1526-tól tekinti át a magyar történelem eseményeit, amelyek a trianoni békediktátumig vezettek, egészen azok napjainkra gyakorolt hatásával együtt.

Trianon a magyar irodalomban és társművészetekben akkor és ma. Ezzel a témával hirdetik meg a 48. Tokaji Írótábort augusztus 17. és 19. között. Papp-Für Jánossal, az egyesület ügyvezető titkárával beszélgetett Lehoczki Dávid a Hajónapló oldalán.

Tóth Erzsébet költővel Elmer István beszélgetett az Országút folyóirat online kiadásában.

A műfaji sokszínűség jellemzi a Gyulai Várszínház idei programjait, amelyeket július 3. és augusztus 29. között tartanak meg – olvasható a Bárkaonline beszámolójában. A most megtartott évadindító sajtótájékoztatón Elek Tibor igazgató beszélt a programokról.

Kő Pál tanítása a példa volt; a cselekedetekben és nem a magyarázatokban bízott; nem elbizonytalanított, hanem megerősített – hangsúlyozta Gálhidy Péter szobrászművész. A szertartáson felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök búcsúzó gondolatait: "Hálásak vagyunk, hogy gazdag alkotómunkájával párhuzamosan a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanáraként évtizedeken át oktatta a jövő szobrásznemzedékét nagy gondot fordítva arra, hogy szakmai tudásával együtt művészi hitvallását is továbbadja tanítványainak." 

Pintér Judit szerkesztésében képmelléklettel teljes kötet jelent meg Sára Sándor(1933–2019)  operatőr, filmrendező emlékére az MMA Kiadónál.

Dr. Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár a Hajónaplón megjelent írásában az általa gyűjtött karanténvicceket,  tréfákat, élceket adta közre.

A nyertes pályázók a 2020–21-es tanév ideje alatt szerződés alapján, az abban foglaltak szerint anyagi támogatásban, rendkívüli tanulási és továbbképzési lehetőségekben részesülnek, továbbá műhelymunkákon vehetnek részt, korszerű önmenedzselési módszereket sajátíthatnak el.

A Filmjus Alapítvány, mint minden évben, újra pályázatot hirdet műfaji megkötöttség nélkül forgatókönyvírásra, illetve forgatókönyv-fejlesztésre. A pályázatra fordítható összeg tízmillió forint A pályázat célja, hogy eredeti, izgalmas magyar művek szülessenek. A Filmjus (Filmszerzők és -előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete) alapítványi támogatást nyújt a pályázaton nyerteseknek az alkotói munka feltételeinek javításához, a forgatókönyv megírásához és/vagy fejlesztéséhez.

A 95 nyári napon összesen 38 verset hallgathatnak meg az érdeklődők a balatonalmádi, a balatonfűzfői és az alsóörsi strandokon, valamint 13 vasútállomáson: Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonbogláron, Balatonföldváron, Balatonfüreden, Balatonfűzfőn, Balatonszárszón, Balatonszemesen, Fonyódon, Keszthelyen, Révfülöpön, Siófokon és Zamárdiban.

Sokan tekintik úgy az István, a király 1983-as királydombi ősbemutatóját, mint a rendszerváltás előfutárát. Bizonyos szempontból kétségkívül jól modellezte és összegezte a spontán nemzeti ünneppé alakult előadás azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek a ’89-es eseményekhez vezettek, beleértve a rendszer tudatos, felsőbb döntés alapján elindult lazítását.

Közép-európaiság és történelmi gondolatok; kisebbségi lét: kihívások és lehetőségek; irodalmi példák és nagy teljesítmények számbavétele a trianoni döntés századik évfordulóján Bertha Zoltán irodalomtörténész esszéjében az Irodalmi Jelen oldalán.

"A méltó túlélés, a boldogság maga" – ezzel a mottóval indul az MMA-portrék Páskándi Gézára emlékező epizódja. A Páskándiné Sebők Anna rendezte portréfilm az íróval készült beszélgetések archív felvételei, korabeli dokumentumfilm-részletek és pályatársai, munkatársai visszaemlékezései felhasználásával mutatja be ezt a sokműfajú és rendhagyó életművet.

Az augusztus 22–29. között megrendezendő Kapolcska összművészeti táborban alkotói-kreatív írás workshopot tart a Petőfi Irodalmi Múzeum az írás iránt érdeklődő, a szövegalkotás technikáiban elmélyülni vágyó 14–17 éveseknek. A workshop célja, hogy az írni vágyók kipróbálhassák magukat, akár több műfajban is, egy-egy hozott témát feldolgozzanak a vers, a próza vagy éppen a dráma eszközeivel.

A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett művész néhány nappal 79. születésnapja után, mára virradóra halt meg családja körében.

A számos rangos irodalmi díjjal kitüntetett költővel két legutóbbi kötete kapcsán készített interjút Vermesser Levente a Helikon folyóiratban.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) három alkotói pályázatot hirdetett meg a Nemzeti Összetartozás napján, a Digitális Irodalmi Akadémia életpálya-modelljéhez kapcsolódva.

A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. a Trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdet Trianonnal vagy bármilyen Trianon-élménnyel kapcsolatos irodalmi mű létrehozására.

Egy különleges kezdeményezésről ad hírt a Hajónapló. A felhívás közös emlékezésre hív, miközben arra is biztat, hogy a többhetes bezártság után kimozduljunk otthonunkból.

A nemzeti összetartozás napján, június 4-én ismét digitális iskolai múzeumi oktatási napot szervez a Mozaik Múzeumtúra és a Felelős Szülők Iskolája: a DEMÓ 2 elnevezésű programban több mint húsz múzeum vesz részt.

Ma egy éve, 2019. június 3-án halt meg Térey János. Hét őt ismerő, szerető és értő embert kért meg a Magyar Hang, hogy árulják el, melyik (most épp) a kedvenc Térey-versük, és miért.

A Miskolci Akadémiai Bizottság műemléki, építészettörténeti és régészeti munkabizottsága által az Erzsébet téri székházba tervezett kötetbemutatót 2020 tavaszán a rendkívüli járványhelyzet miatt el kellett halasztani. Az előzetes tervek szerint Lovra Évát Kapusi Krisztián várostörténész (Herman Ottó Múzeum) kérdezte volna könyvéről és a közép-európai városról. Online mindez meg is valósult.

Május elején indult el az 1749 portál, hogy inspiratív és változatos világirodalmi tartalmakkal lássa el a magyar olvasókat. Lanczkor Gábor főszerkesztővel Györgyei Szabó Magdolna beszélgetett a Hajónaplón.

"Míg olvasás közben az olvasónak van mozgástere, visszatérhet a vers elejére, közepére, addig felolvasásnál ez a felolvasón múlik. Az ismétlés egyébként szerintem nem idegen a költészettől. A jól felolvasott vers visszhangot kelt a térben. Miért ne lehetne ez a visszhang önmaga?" – Simon Bettina költővel Tinkó Máté készített interjút a SZIFONline-on.

Az Irodalmi Jelen folyóirat Trianon 100 címmel tematikus kiadványt jelentet meg, melyből részleteket közöl az online oldalon.

A program célja: a kiadók e nehéz időkben történő segítése és az elektronikus könyvek további elterjedése. A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága (KMI) ennek érdekében létrehozza elektronikus könyvtárát E-Könyvtér címmel. Ehhez a kiadóktól eddig még kiadatlan, de komoly irodalmi értékkel bíró kortárs szépirodalmi művek felajánlását várja, amennyiben hajlandók az írásokat a KMI e-könyvtárának felkérésére kiadni. Egy kiadó legfeljebb 5 címfelajánlást tehet.

Nyílt, magyar nyelvű szépirodalmi pályázatot hirdet a PesText nemzetközi irodalmi fesztivál (PesText International Literary Festival). A pályázat hívószava a reset, műfaji megkötése nincs, egy szerző viszont csak egy alkotással nevezhet. A nevezés jeligés. A pályaműveket június 15-ig várják a PesText szervezői, maximum hatezer leütés terjedelemben.

Megjelent a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Opus című folyóiratának új száma. 

A lap Belinszki Zoltán Csonka hármasoltár című, a közelmúltban elhunyt Soóky Lászlónak ajánlott versével nyit, melyet Kontra Ferenc Határfolyó című, az 1990-es évek eleji délszláv háborúhoz visszavezető elbeszélése követ.

A Víziló a Szamosban című regény szerzőjével, a Kolozsváron született Magyary Ágnessel Márton Evelin készített interjút a Helikon oldalán.

A közel tíz évvel ezelőtt indult Margó fesztivál idén sem marad el, június elején online látogathatjuk a programokat. „Sokféle szempontot kellett mérlegelnünk, mielőtt belevágtunk, de az elmúlt évtizedek olvasással töltött idejéből egy dolgot megtanultunk: az irodalom minden szélsőséges élethelyzetben segít jobban megérteni magunkat és a társadalmunkat, és erre most nagy szükségünk van" – írják a szervezők a fesztivál honlapján.

A nemrég indult világirodalmi online folyóirat, az 1749.hu friss cikkében tíz olyan irodalmi alkotást mutat be, amelyeket a bezártság ihletett. Ahogy Bajtai András, a cikk szerzője írja: „regények, novellák és versek következnek a karantén kínjait enyhítendő”.

Szakonyi Károly szerint az istencsapások között a koronajárvány is bekerülhetne a Bibliába, ha ma írnák. A Kossuth- és József Attila-díjas írót tavaly novemberben választották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává. Székfoglalójában az 1970-es Adáshiba című művét idézte, amelyet annak idején izgalmas társadalomkritikaként láthattunk. Vajon mennyire aktuális a fél évszázados színdarab? Rácz András interjúja a Hajónaplón.

A Hitel folyóirat 2020. áprilisi száma pár napja olvasható és letölthető pdf-formátumban a lap online oldaláról. A lapszám egyik különlegessége, hogy javarészt Csengey Dénes (1953–1991) életművével foglalkozik. A tragikusan fiatalon, 38 éves korában elhunyt író politikusként a rendszerváltás ikonikus alakja volt, esszéi, tanulmányai a nyolcvanas évek fontos kordokumentumai. Dalait és az abból készült Mélyrepülés című monodrámáját Cseh Tamás adta elő a nyolcvanas évek végén.

Jelenleg három ország (Magyarország, Románia, Szerbia) 141 kézművese található meg a katalógusban, de az adatbázis folyamatosan bővül. Az adatbázisban a szolgáltatásokon kívül tudunk helyszínre, névre, mesterségre is keresni, de akár aszerint is kereshetünk alkotót, hogy melyik üzletben árusítja munkáit. A fotókkal gazdagon díszített honlapon nemcsak az alkotókat és tevékenységeiket ismerheti meg a látogató. Az egyes mesterségekről, sőt alapanyag lelőhelyekről is találnak információkat.

A SZIFOnline szerkesztői beszélgetéssorozatot indítottak. A Godot Barban arról kérdezik a számukra fontos szerzőket, hogy milyen volt a vírus előtt az élet, hogy milyen a járvány idején az irodalom és hogy milyenek a kilátásaink a kijárási korlátozás utáni időkre. Elsőként Horváth Viktor válaszai olvashatók.

A Litera minden hónapban megválasztja a hónap szerzőjét. Havonta egy író, költő áll a figyelem a fókuszában, aki több műfajban is megmutatja magát, interjú készül vele, közölik friss műveit, megkérdezik más művészeti területek alkotásairól is. 2020 májusában a Literán Szabó T. Anna a hónap szerzője.

Az Isten homorú arcán című kiállítás anyagát cigány témájú festmények és a cigány irodalom kiemelkedő alkotásai adják. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Jezsuita Roma Szakkollégium kiállítása egyszerre idézi meg Choli Daróczi József szellemét és tárja a látogató elé a cigány irodalom és képzőművészet színes és gazdag világát. A kiállításról és Choli szerepeiről, jelentőségéről Molnár Eszter Edina kurátorral beszélgetett Kocsis Katica. Az írás a Petőfi Irodalmi Múzeum blogján jelent meg.

Ínséges időben címmel kétrészes tudósítást közöl az Országút című kulturális folyóirat online kiadása, amelyben a színházak működésével kapcsolatos kérdésekre válaszolnak az intézmények vezetői. Az első részben beszámolók olvashatók Kaposvárról, Veszprémből, Dunaújvárosból, Szegedről, a másodikban megszólal négy határon túli magyar színház vezetője is. 

A hetvenedik születésnapját ünneplő költővel, Meliorisz Bélával költői pályájáról és Vagyunk örökké című új kötetéről Mohácsi Balázs beszélgetett a Jelenkor folyóirat online oldalán.

Hogyan vált a kedvtelésből végzett, szűk körű testedzés a társadalmi kommunikáció egyik legfontosabb témájává, s ezzel együtt a globális szórakoztatóipar busásan jövedelmező ágazatává? Hogyan formálták a testmozgás szabályait és képét az egymással versengő technomédiumok, hogyan lett a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a film által közvetített médiasport a személyes, a kisközösségi, a nemzeti és a nemzeteken túli identitásformálás egyik megkerülhetetlen közegévé?

A Köszönjük, Magyarország! című program részeként a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) pályázatokat hirdet írók, költők, dramaturgok, zeneszerzők és a könnyűzenei műfajban alkotóknak. A rendelkezésre álló keretösszeg bruttó 150 millió forint. A pályázatok benyújtásának határideje: 2020. május 18., 12 óra.

A Hajónapló YouTube-csatornáján elérhető videóban Rácz András beszélget Thuróczy Gergely irodalomtörténésszel, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársával, Rejtő-kutatóval.

Folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia portrésorozatának vetítése a köztelevízióban. Az MMA megbízásából készített filmek vasárnaponként 14.20-tól láthatók az M5 kulturális csatornán, majd a következő szombaton a Duna World-ön.

Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulóját ünnepeljük. Nényei Pál író, drámaíró, irodalomtanár, a nagy sikerű Ne bántsd a Zrinyit! szerzője ünnepi írása a prae.hu-n a Szigeti veszedelem írójáról verselemzéssel és egy filológiai rejtély megoldásával, már ami a vért hányó fülemülét illeti.

Idén a magyar kultúra napján a Magyar Teátrumi Társaság, a Békéscsabai Jókai Színház és a Petőfi Irodalmi Ügynökség gyermek- és ifjúsági drámapályázatot hirdetett magyar nyelvterületen alkotók számára. Pályázhat korhatár nélkül bárki. Az elbírálás során előnyben részesítik azokat a műveket, amelyek a nemzeti összetartozás érzetének fontosságát erősítik. A kiírók a drámai alkotások mellett bábszínházi darabokat is örömmel fogadnak.

Elise Wilk drámaíró, újságíró és műfordító 1981-ben született Brassóban. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen diplomázott újságírásból, majd irodalomból és kommunikációból szerzett mesteri fokozatot a brassói Transilvania Egyetemen, illetve drámaírásból a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Darabjait német, román és magyar nyelven is játsszák. Bartha Réka beszélgetése a Helikonon.

Színjátékok, énekek és ünnepek a XVII–XVIII. századi magyarországi iskolakultúrából. A szerző, Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész régóta kutatja az iskoladrámák műfaját, történetét. Könyvében együtt vizsgálja a kronoszt, vagyis az emberi időt, a kairosszal, az istenivel.

Balatonfüred önkormányzata és a Balatonfüredi Költőverseny Quasimodo Közalapítvány a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.-vel és a Tempevölgy folyóirat szerkesztőségével szoros együttműködésben 2020-ban is meghirdeti a Quasimodo-költőversenyt, amely idéntől a Quasimodo irodalmi fesztivál nevet viseli. Ahogy a név változtatása is mutatja, a költőverseny az elmúlt 27 évben olyan rendezvényekkel bővítette irodalmi repertoárját, hogy mára már fesztivállá nőtte ki magát.

A Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma KaMu-blog néven indított oldala olyan felület, ahol, ahogy a beköszöntőben írják: könnyedebb, közvetlenebb hangon írva megkaphatnak látogatók minden izgalmas és tartalmas információt, amiket őriznek, amikről az irodában, a szakmai konferenciákon, a laboratóriumi mikroszkóp felett, az ásóval és régészkalapáccsal a kézben a Várhegyen, a kiállítási enteriőrtervek mellett vagy a múzeumi folyosókon beszélnek.

A „magyarságot szolgáló, de a több mint háromezer éves egyetemes irodalmon kiművelt tudományos embernek, értelmiséginek látom” – írja Bertha Zoltánról Alföldy Jenő. Mindig is a nemzet megmaradása, az egyetemes magyar kultúra hirdetése volt a célja, és mindez hihetetlen szorgalommal, elkötelezettséggel, keresztényi szeretettel és emberséggel párosul. Az irodalomtörténésszel Nagy Borbála Réka beszélgetett, az interjú a Helikonban olvasható.

A Libri irodalmi díjra jelölt Életünk végéig című új regényéről, írói munkamódszerről és jövőbeni terveiről Ménesi Gábor kérdezte Barnás Ferencet a Bárka Online íróinterjú-sorozatának legfrissebb darabjában. 

Az Irodalmi Jelen minden hónapban megnevezi a hónap  alkotóját. Áprilisban Márton László a választott szerző. A számos díjjal kitüntetett íróval, drámaíróval, esszéistával Laik Eszter beszélgetett. 

Bár eredetileg háborús riporter pályáról álmodozott, Varga Melinda hamar rájött, hogy a szerkesztés és a költészet a neki kijelölt út. Varga Melinda Gyergyószentmiklóson született, jelenleg Kolozsváron él. legutóbbi kötete a Sem a férfiban, sem a tájban címmel jelent meg 2017-ben. Korábban már több elismerésben részesült, elnyerte többek között az Irodalmi Jelen Költészet Díját, a Székely János Irodalmi Ösztöndíjat, és a Térey János-ösztöndíjat is. Az Oláh János-ösztöndíjas szerkesztővel Szente Anita beszélgetett, az interjút a Kultúra.hu publikálta.

Április 15-én elhunyt professor emeritus Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. Több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta

Régen nem látott barátom, amikor megtudta, miféle témákkal foglalkozom, úgy borította rám a szülői lét könyvesbolti kiszolgáltatottságának minden panaszát, mintha a megoldás a kulturális újságírók kezében lenne. Persze, teszem hozzá, ő mindjárt oda is helyezte. Leszögezte ugyanis, hogy szükség van egy állandó tájékoztatórendszerre, egyfajta minősítő fórumra, amelyik segít neki, mint elveszett szülőnek eligazodni a könyvkínálatban.

Az Előretolt Helyőrség szerkesztősége a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával nyílt pályázatot hirdet írók, költők számára. A szerkesztők által közlésre elfogadott pályaműveket a lehető leghamarabb kifizetjük, így segítve a magyar szerzőket. A felhívás május 31-ig érvényes.

A mulandóság gyakran jelen van a verseimben, mondhatnám küzdelemre késztet a magánéletemben is, nem mintha sok értelmét látnám ennek, mégis küzdök. Versírásnál is teljesen kikészülök, szinte belepusztulok, kiadom a lelkem, míg megírok egy verset.

Herótom van a szimpatikus főszereplőktől. Komolyan, nem jártak le már a Büszkeség és balítéletnél? A viccet félretéve, kit érdekel ma az, hogy egy jó emberrel történnek rossz dolgok? Vagy éppen egy jó emberrel történnek közepesen rossz dolgok, vagy ahogy én látom: semmilyen dolgok?

Tóth Eszter Zsófia történész tíz könyvet válogatott össze, melyekből, mint írja megismerhető a Kádár-kor. Sánta Ferenctől Sajó Lászlóig, Poós Zoltántól Kiss Ottóig tíz fontos kötet olvasható a Kortárs Online-on megjelent ajánlóban.

A nagy irodalmat nem csak hibátlan erkölcsű emberek írják, de a nagy, a ránk hatással levő írásművek mégis erkölcsi dimenzióval is rendelkeznek. Az esztétikai érték mellett az erkölcsi felszólítás sugározza a művészet transzcendens jellegét.

Úgy érzem, nekem nem az a feladatom, hogy túl sokat gondolkodjak mindenki helyett, hanem hogyha fellelkesedtek a tagok, jönnek az ötleteikkel, és munkakedvük meg affinitásuk is van hozzá, az én dolgom elnökként az, hogy lehetővé tegyem a tervük végigvitelét. Meggyőződésem, hogy az elnök dolga nem az, hogy a tagok egyéni karrierét építgesse, hanem az, hogy az írótársadalom és az olvasók érdekeit ­szolgálja.

Engem mindig is érdekeltek a magyar önéletrajzok. A magyar történelem rengeteg hamisítást szenvedett, és ha azt valaki átélten és élményszerűen mondja el, azzal nagyon jót tesz az utókornak.

Erdély nem árvalányhajas, népdalos-szólásmondásos-közmondásos, spirituális hely, ahová időnként eljövünk társasbuszokkal, felvirágozott vonatokkal, és megsiratjuk jól közösen egymást, miután letudtuk a székely himnusz első szakaszát néhány pohár köményes pálinka legördítése után. A mai falusi ember nem népdalokat énekelgetve, közmondásokat, szólásmondásokat recitálva keveri a moslékot a disznóknak.

Nem tudom, hogy a férfiak romantikusabbak-e. Nehezebben viselik el a kétértelműségeket, bizonytalanságokat. Nem tudom azt sem, hogy fejlett-e az igazságérzetem. A rendszerváltás idején Kőbányán éltem, egy tízemeletesben, láttam, ahogy a szomszédaim, a munkások elvesztik a megélhetésüket, az önbecsülésüket, miközben én az akadémiai könyvtárban írtam a trubadúrok strófaszerkezetéről a doktorimat, és persze bulizni, tüntetni jártam, ahogy a korombeli értelmiségi fiatalok.

Bodor Tibor, a nagypapám hatalmas munkával, tenni akarással kezelte a látássérültek helyzetét személyes indíttatásból, ugyanis az ő nagypapája vak volt, és azt mesélte, milyen nagy öröm volt az idős embernek, amikor gyermekként felolvasta neki az újságot.

Skuta Miklós Szlovákia meghatározó zeneszerzője és zongoristája, akinek munkássága jazzgitárosként is számottevő. Évtizedek óta ír, de csak tavaly jelent meg első regénye, a Julien könyve.

Azt reméltem, amikor elvállaltam a Székelyföld szerkesztését – bár addig is különböző minőségek érvényesültek az életemben –, hogy egy bizonyos szakmai irányba terelhetem mindazt, amit addig széttartónak, párhuzamos történéseknek érzékeltem. Naiv voltam. Kilenc hónap alatt sikerült kivajúdnom magamban, magamból: nem így van, nem így lesz.

– Miért ír eposzt a XXI. században a költő?  Miről szólnak általában az eposzok?

Deák-Sárosi Lászlóval Baka Györgyi beszélgetett.

A Petőfi Irodalmi múzeum dolgozói blogot indítottak.

A magyar kultúra napján Lázár Balázs vehette át Érd város és a Magyar Írószövetség közös alapítású Bella István-díját. A díjátadóval éppen egy időben jelent meg a költő-színművész legújabb verseskötete, H. úr hagyatéka címmel. Ayhan Gökhan interjúja az olvasat.hu-n.