Helyőrség

A Nagyváradon szerkesztett Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 2024. évi 4. száma most került ki a nyomdából, és ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.

Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.

Tegnap este hét órától mutatták be Szolnokon Polgár Kristóf frissen megjelent második kötetét. A Szigligeti Színház büféjében Barabás Botond igazgató és Szalay Ferenc, a város polgármestere is köszöntötték a szerzőt, aki immár a város egyik büszkeségének számít.

Az énekelt versek a magyar kultúra fontos részei. A Hangzó Helikon-sorozat alkotói húsz éve tűzték ki célul az énekelt versek hagyományának megőrzését és terjesztését a hangszeresen feldolgozott versek köteteinek kiadásával. A kortárs művészek állhatatos munkája nyomán eddig 28 kötet jelent meg, és a sok száz dal hangzott el rengeteg koncerten.

Sziveri János vajdasági költőre emlékezett március 27-én a szerző hagyatékát immár 2018 óta gondozó Kertész Imre Intézet. A tragikusan fiatalon, mindössze 36 évesen elhunyt Sziveri János idén március 25-én ünnepelte volna 70. születésnapját, tiszteletére a Kertész Imre Intézet emlékestet szervezett A nevetés szabadsága címen, amelyen Zalán Tibor József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, író, Terék Anna Sziveri János-díjas költő, valamint Bencsik Krisztina irodalomtörténész idézte meg a szerző alakját Őri-Kovács Anna moderálásában.

Március 25-én ünneplené 70. születésnapját Sziveri János, a XX. század második felének egyik meghatározó alkotója. A tragikusan fiatalon elhunyt vajdasági költő, drámaíró, szerkesztő hagyatékát 2018 óta a Kertész Imre Intézet gondozza. Az évfordulóra emlékezve március 27-én este 18 órától kerekasztal-beszélgetéssel idézik meg a költő alakját.

Ismét Hamvas Bélára emlékeznek Balatonfüreden a március 22–23. között rendezendő Hamvas-napokon, ahol a magyar irodalom örök megosztó, ám mégis kultikus szerzője mellett most a fiatalon elhunyt Sziveri János költő alakját is megidézik.

Az Előretolt Helyőrség Felvidék szerkesztője, Z. Németh István a folyamatosan új témákat kereső, kísérletező és ironizáló költészete, valamint értékes gyermekirodalmi alkotásai elismeréseként megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, Vitályos Eszter ünnepélyes keretek közt adományozott a felvidéki költő-írónak a március 15-i, Pesti Vigadóban tartott ünnepségen.

A koronavírus-járványt követően a szomszédban folyó és elhúzódó háború nehéz gazdasági helyzetet okozott Magyarországon és az egész Kárpát-medencében, ami azt eredményezte, hogy minden területen, így a kultúra, azon belül az irodalom területén is a támogatások nagymértékben csökkentek.

A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 2024. évi 3. száma, a márciusi, most került ki a nyomdából, és ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.

Nemzeti ünnepünk alkalmából március 14-én a Pesti Vigadóban ismét átadták az állami művészeti díjakat, illetve a magyar érdemrendeket. A kitüntetéseket ezúttal is Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára adta át a díjazottaknak.

Életének 86. évében, 2024. március 13-án hunyt el Kolozsváron Szilágyi István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író.

A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, Hamvas Béla íróra emlékeznek Balatonfüreden. A szellemóriás hagyatékát őrző, ápoló Hamvas Béla Asztaltársaság idén is megrendezi a hagyományos Hamvas-napokat, mely március 22. és 23. között kínál az író szellemiségéhez kötődő programokat.

APetőfi Kulturális Program jóvoltából ismét újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Kosdon mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított válogatást, ahová Ajlik Csenge – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

Neven Ušumović horvát író A csalogány nyelve című, magyar fordításban megjelent elbeszéléskötetének a bemutatójára invitálja irodalomkedvelőit a Szőcs Géza Irodalmi Szalon 2024. március 7-én, 18 órai kezdettel.

A Petőfi Kulturális Program jóvoltából ismét újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola könyvtárában mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított válogatást, ahová Bánkövi Dorottya – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

Az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából ünnepi délutánt szervezett az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. „Habár a magyar nyelv a legnagyobb nyelvek közé tartozik, nem fenyegeti kihalás veszélye, azonban a szórványban, a diaszpórában mi is érzékeljük az anyanyelvi beszélők számának jelentős csökkenését. Mai esténket ezért szenteltük a magyar diaszpóra nyelvhasználatának” – emelte ki Török Annamária, az ünnepély műsorvezetője.

A magyar széppróza napjának ünneplése alkalmából gyűlt össze az irodalomkedvelő közönség Budapesten a Kárpátaljai Szövetség székházában szerda délután. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Szövetség közös irodalmi-zenés estje – Dupka György író, történész vezénylésével – elsősorban a kortárs kárpátaljai magyar prózairodalomnak a fontosságát és összetartó erejét hangsúlyozta.

Molnár Pál újságíró 1997-ben – a 16. század európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve – megalapította a Balassi Bálint-emlékkardot, amellyel minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el. A magyar alapítású nemzetközi díjat 28. alkalommal adták át, melyet idén Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Adbel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító érdemelt ki.

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat, a Várad 23. évfolyamának második száma most került ki a nyomdából, és ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében tartják meg Zorkóczy Zenóbia A gyermekelőadás készítésének fifikái című könyvbemutatóját, melyre szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt.

Az Irodalmi Magazin konferenciát szervez február 23-án, amelynek témája Pázmány Péter életműve. A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében tartandó esemény célja, hogy Pázmány Péter munkásságát, emlékezetét, kultuszát az újabb kutatások tükrében mutassa be. 

Ezúttal Ürömön mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított válogatást, ahová Regős Mátyás – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

A Magyar Írószövetség idén Balatonfüred városában rendezi meg a magyar széppróza napja alkalmából tartandó irodalmi eseményt, amely február 18-án, 18 órakor veszi kezdetét az Anna Grand Hotel dísztermében.

A magyar kultúra hete alkalmából Cigánd Városi Művelődési Központja író-költő pályázatot hirdet. A pályázatra személyenként egy-egy verssel és maximum 5 oldal terjedelmű prózai elbeszéléssel lehet nevezni szabadon választott témában.

„Már indulása, majd első kötetei is valóságos paradigmaváltást jelentettek. Hatása messze túlterjedt a költői iskolákon, műhelyeken és az országhatárokon” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok csalogatták az irodalomkedvelő közönséget csütörtök este az Írók Boltjába, ahol Korpa Tamás Balázs Imre Józseffel, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek szerkesztőjével beszélgetett a költő hetvenedik születésnapja alkalmából megjelent kiadványról és mindarról, amit Szőcs Géza akarva-akaratlanul itt hagyott nekünk, mindenkori olvasóknak.

A Petőfi Kulturális Program jóvoltából ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Pilismaróton mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Kertész Dávid – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

2023 őszén Összegyűjtött versek címmel jelent meg Szőcs Géza munkásságának egyedülálló gyűjteménye, amelyet 2024. február 1-jén, csütörtökön, 17 órakor az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.) mutatnak be. A kötet szerkesztőjével, Balázs Imre Józseffel Korpa Tamás beszélget.

A Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogramban a tavalyi budapesti Ünnepi könyvhét alkalmából megjelent Helyőrség.ma antológia is körbejárja Magyarország különböző területeit, ahol a szöveggyűjteményben szereplő negyvenkét fiatal szerző valamelyikével biztosan találkozhat az érdeklődő közönség.

Ezúttal Jászboldogházán mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Polgár Kristóf – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.

A Petőfi Kulturális Program keretén belül megszervezett Helyőrség.ma antológiabemutatóval ünnepelte Cigánd városa a magyar kultúra napját.

Hamarosan megjelennek a Előretolt Helyőrség Íróakadémia által támogatott szerzők legújabb kiadványai, tíz prózai és lírai művel jelentkezik hamarosan az új sorozat. 

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat, a Várad 23. évfolyamának első száma, a 2024. januári most került ki a nyomdából, s ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.

A mai nap ünnep az unitáriusoknak. Ez a nap egyházuk születésnapja, de ünnep nekünk, magyaroknak is, idebenn és odakünn, hiszen 456 évvel ezelőtt a Tündérkert ezen a napon mutatott példát a világnak vallási türelemből és lelkiismereti szabadságból. Olyan példát, minőt amerikai barátaink a Függetlenségi nyilatkozattal csak 1776-ban, a franciák pedig az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával csak 1789-ben tudtak fölmutatni. 1568-ban Tordán a tekintetes erdélyi karok és rendek kijelentették, hogy „ki-ki tartsa meg hitét, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül.”

A Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó harmadik alkalommal hirdeti meg a határon túli magyar középiskolások számára a Csikófogat tehetséggondozó műhelyének vers- és novellaíró pályázatát.

Fájdalommal búcsúzunk, Gyurka!

Tőled is. Az írásaidban és a közös képeken itt maradsz velünk. Köszönjük, hogy voltál nekünk, hogy a barátaid lehettünk, hogy bajtársunk voltál.

Harminckilenc esztendősen, 2024. január 2-án méltósággal viselt, gyors lefolyású betegség következményeképp elhunyt Futaki Attila, a kortárs képregény Magyarországon és külföldön is rendszeresen publikáló, meghatározó alakja. A gyászhírt családja közölte a prae.hu művészeti portállal.

A 2010. novemberében alapított, budapesti székhelyű irodalmi műhely, a Juhász Anna Irodalmi Szalon 2024. januárjában új helyszínre költözik. Az irodalmi hagyomány jegyében létrejött közösség célja a kezdetektől a kortárs és hagyományos, klasszikus irodalom szerelmeseinek felolvasószínházzal, beszélgetéssel, zenével - közösségben létezni. A havonta megrendezendő összejövetelek Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser ötlete alapján és házigazdaságával valósulnak meg immár 14 éve.

„Az idő igaz” címmel könyvet küldött a jövőbe a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ). A Petőfi-bicentenárium zárásaként elhelyezett időkapszulába Petőfi versei mellé ma is élő költők műveit válogatták be.

A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.

Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.

Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.

A Magyar Zene Házában rendezték meg A noirtól a rockzenéig – Magyar rocktörténet című képregény bemutatóját, mely a Képes Krónikák Kiadó és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a magyar rock hőskorát jeleníti meg a hatvanas évektől az ezredfordulóig.

„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is” 

Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.

Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.

Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.

Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.

Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.

Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.

A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.

Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.

Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.

Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.

November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.

Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.

A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.

A Román Kulturális Intézet és az Uránia együttműködésében ezúttal hat új alkotást láthatunk a november 7-én kezdődő és 12-ig tartó 17. Román Filmhéten, melyet az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendeznek meg.

László Noémi legújabb, Pulzus című kötetének valamennyi verse egy-egy városhoz, tájegységhez vagy utcához kötődik, és mindegyik – Erdélyben, Magyarországon és szeret a világon – személyessé tett tereket nyit és mutat meg olvasóinak.

Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.

Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.

Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.

"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.

Regős Mátyás is az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első nemzedékének jelentékeny szerzője, állandó munkatársunk és barátunk.

A Petőfi-bicentenárium megannyi megemlékezését is figyelembe véve az a sommás megállapítás tehető, hogy az idén tízéves TulipánTündér Produkció, illetve a MySpace Produkció koprodukciójában színre vitt szabadakarat>>>> című koncertszínházi előadás méltán nyerheti el az emlékév egyik legkiemelkedőbb produkciójának címét.

Hullamosókkal és vámpírokkal, fanyar humorral átitatott merész történetekkel csalogatta az olvasóközönséget Kertész Dávid a Keresztúri vámpír és más történetek című kötetének bemutatójára.

Néha előfordul, hogy úgy érzi az ember, semmi sincs a helyén. Ez történt velem is az elmúlt napokban. Felborult a megszokott ritmus, folyton úton voltam – s még így sem tudtam eljutni minden helyre, ahová hívtak, ahol számítottak rám, ahol szerepem lett volna.

A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány és a Magyar Írószövetség Méhes György-kisregénypályázatot hirdet hirdet. Méhes György Kossuth-díjas alkotó jelentős írói tevékenysége, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepe példaként szolgál a kortárs alkotóknak. Éppen ezért a pályázat elsődleges célja a magyar történelmi kisregények születésének ösztönzése.

Kulisszák, színpad és rivaldafény csalogatja a közönséget október 19–23. között a hetedik alakalommal megrendezett brassói magyar színházfesztiválra, amelynek a Sică Alexandrescu Drámai Színház biztosít otthont.

Szerda délelőtt rendezték meg a Kajla, illetve a Reformkor nagyjai – kicsiknek elnevezésű programok sajtótájékoztatóját, melynek során Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Walton Tamás, a program kreatív producere és Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történész munkatársa mutatta be az említett programokat, illetve az azokkal kapcsolatos információkat, érdekességeket.

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 10., e havi száma megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot: Kányádi Sándor verse, Indro Montanelli korabeli tudósítása, Domonkos László és Szalay Károly visszaemlékezései révén. Száz éve született Tóth István költő, műfordító, irodalomtörténész, esztéta, kritikus, drámaíró, egykori nagyváradi és marosvásárhelyi közép- és főiskolai tanár.

A Magyar Kultúra magazin hónapról hónapra nagyszerű érzékkel tapintja ki kultúránk legizgalmasabb csomópontjait, amelyekről olvasni kiváló dolog egy nyugodt délutáni teázás alkalmával, ugyanakkor meglehetősen széleskörű rálátást biztosít jelenkori problémáinkra. Így van ez a magazin legújabb, Szemét témájú lapszámával is.

Ki és miért foglalkozik a versek megéneklésével? Erre a kérdésre kereste a választ Török Máté, a Liszt Ferenc- és Magyar Örökség díjas Misztrál együttes alapító tagja, aki fotográfusként a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasaként 2020 és 2023 között felkereste azokat a hatvan évnél idősebb verséneklőket és énekmondókat, akik ezt a hivatást választották.

Különleges utazáson vehettek részt azok, akik ellátogattak a PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál záróestjére; Szalay Heni, az előadás házigazdája, illetve az egybegyűlt népes költőtársaság egyenest a felhőkig repítette a résztvevőket.

A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idén is hatalmas tömeget csalogatott a Millenáris Parkba, ahol különleges irodalmi programokon – író-olvasó találkozókon, dedikálásokon, kerekasztal-beszélgetéseken, könyvpremiereken – vehetett részt az érdeklődő közönség. A jó kedélyű hangulatot a szombat esti telt házas eseményeken is megtapasztalhattuk: így Száraz Miklós György legújabb, Bitang nyarak címet viselő kötetének bemutatóján is. 

Rakovszky Zsuzsa legújabb, Vita élő időben című verseskötetének bemutatójára látogathatott el az érdeklődő közönség szombat délután a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, ahol Szegő János, a kötet szerkesztője beszélgetett az alkotóval.

Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezték meg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban Az ember tragédiája a világirodalomban. A Madách-mű fordításai és fordítói 1862-től napjainkig című jubileumi megnyitóját, illetve a Madách-műfordítói és -életmű-konferenciát.

– Az emberi természet változik a legkevésbé. Erre bizonyíték Madách műve is, hiszen a szerencsétlen Ádám, Éva asszisztálásával és Lucifer bujtogatásával, szinte ugyanazokkal a problémákkal találkozik, csak pepitában – emelte ki Csák János kulturális és innovációs miniszter a Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezett rendezvény megnyitóján.

Ilyen példa a PesText világirodalmi fesztiválon mára már hagyományszerűen megjelenő PesText Zin is, amely a rendezvény saját magazinjaként egy reprezentatív válogatást közöl a magyar és nemzetközi alkotók által beküldött irodalmi pályázat anyagaiból. Az idei PesText Zin tartalma a ,,felhők/clouds” címszó köré fonódott, s a zsűri által kiválasztott, a Zinben is megjelenő tizenegy szerzővel és írásaikkal is megismerkedhettünk a szerda esti bemutatón.

Demeter Szilárd A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyvének bemutatójára gyűltek össze szerda délután a XXI. Század Intézetben, ahol az író, Demeter Szilárd, G. Fodor Gábor, a kötet szerkesztője és egyben a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, Békés Márton, illetve Ferkó Dániel, az esemény moderátora beszélgetett a kötet jelentőségéről.

A nyári szezon hangulata, s ezáltal a különböző zenés kulturális programokban gazdag rendezvények különleges atmoszférája korántsem ért véget az ősz beköszöntével.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szeptember 28. és október 1. között rendezi meg a 28. Budapesti nemzetközi könyvfesztivált, amelynek elsődleges helyszínét a Millenáris Park biztosítja.

A nemzeti filmszínház ismét a latin-amerikai országok sokszínű filmkultúráját köszöntheti szeptember végén. Hat ország – Argentína, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela – magyarországi nagykövetségének együttműködésével mutatják be a kuriózumokból álló válogatást, amely műfajilag a politikai thrillertől a vígjátékon át a zenés dokumentumfilmig ível.

,,Vannak-e tabuk a kortárs irodalomban, hogyan viszonyul a 21. század olvasója a testiségről és a nemi identitásról szóló versekhez?” – ilyen és ehhez hasonló kérdések és kedvcsináló gondolatok csalogatták az irodalomkedvelő közönséget Varga Melinda költő legújabb verseskötet-bemutatójának ajánlószövegében.

Rövidpróza – hosszú távra, ígéri a Magyar Írószövetség Prózamaraton című rendezvénysorozatának mottója, s mi sem bizonyíthatja jobban a kortárs magyar prózák időtálló értékét, mint az évente összegyűjtött valamennyi prózai alkotás sajtó alá rendezése. Az idén megjelent Az év novellái 2023 című antológia a magyar széppróza napján, február 18-án került olvasók elé, amelyben harminchat író szövege kapott helyet Erős Kinga és Bíró Gergely szerkesztők jóvoltából.

Új pályázatot hirdetett meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és az íróakadémiát működtető Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG).

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia 2023-ban pályakezdő szépíró kategóriában tett közzé pályázati felhívást.

A kortárs novellairodalom népszerűsítése érdekében szervez új, egész napos programot a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó az MTVA-val partnerségben, melynek mottója: Rövidpróza – hosszú távra. A Prózamaraton címet viselő rendezvénysorozat a Petőfi Irodalmi Múzeumban – szeptember 21-én 9.30 és 17 óra között – talál majd otthonra, ahol a közönség a legjobb novellákkal és azok íróival találkozhat.

A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat, a Várad idei 9. számát azért lehet Kölcsey-központúnak mondani, mert egyrészt a Himnusz költőjének több, kevésbé ismert versét is közli, másrészt Tóth István fotóművész jóvoltából Kölcsey Ferenc életútjának fontos helyszíneiről ad körképet. A sajátos stílusban megörökített emlékhelyek és ereklyék ma Sződemeter, Debrecen, Álmosd, Nagykároly és Szatmárcseke kincsei.

A szeptember 21–24. között látogatható Budapest Contemporary vásáron két kiállítással is bemutatkozik a Mission Art Galéria. Egyrészt Gémes Péter Napló című, 1995-ben készült sorozata a klasszikus modernitást, a 16 művésznő hatvan alkotását felvonultató, A változatosság gyönyörködtet című projekt pedig a kortárs művészetet képviseli.

A Karinthy Szalon 2023. szeptember 19-től október 13-ig Áfedések címen mutat be válogatást Pető István festményeiből. Pető István Mezőkövesden született, mérnöki diplomát szerzett, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola és később a párizsi École des Beaux-Arts néhány műhelyébe járt szabad hallgatóként.

„A szép szülőföld Isten háta mögötti menhely” – írja A szép szülőföld című versében a négy éve elhunyt Térey János, a kortárs magyar irodalom egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb írásművésze.
A halál az íróknak és a költőknek egyfajta felemelkedést is ígér, gondoljunk csak a 250 éve ugyancsak Debrecenben született Csokonai Vitéz Mihályra. Térey János viszont már életében is megkapta az irodalomszakma elismerését és az olvasóközönség szüntelen érdeklődését.

Negyedik alkalommal idézik meg Térey János alakját abban a városban, mely számára mindvégig pótolhatatlan volt. A Térey Könyvünnep, a szülőház előtti ünnepi koszorúzás, illetve a csütörtökön megnyitott Térey Könyvsarok is mind azt bizonyítja, hogy e viszony kölcsönös volt és maradt.

A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat idei 8., augusztusi száma a manapság kevéssé olvasott-hivatkozott-játszott erdélyi íróra, drámaszerzőre, szerkesztőre, Sütő Andrásra irányítja a figyelmet a szellemi restitúcióknak fenntartott rovatban. Születésének 96., valamint egyetlen romániai szobrának felállítása 10. évfordulóján Székelyudvarhelyen tartottak megemlékezést június végén, Dávid Gyula irodalomtörténész és Lőrincz György író ott és akkor elhangzott beszédei olvashatók a friss lapszámban.

Ünnepelni gyűltek össze csütörtök délután a csíkszeredai városháza előterében: kicsik és nagyok emlékeztek Fodor Sándorra és felavatták azt az emlékhelyet, amelyet az író egykori, kolozsvári dolgozószobájának tárgyaiból rendeztek be.  

Léteznek olyan momentumok, amikor a haza és az otthon fogalmán keresztül – függetlenül minden nemzeti ünneptől – megidézhetjük a múltunk és népünk jeles örökségét. Ilyenkor az ember szíve kiszakad a mindennapok kusza és zajos kavalkádjából, élvezi és érzékeli a jelen pillanatait, amelyek eggyé válnak mindazzal a történelmi emlékezettel, amelyet egy vonós hangszer megszólaltatása, egy székely szoknya meglibbenése vagy egy fülbemászó dallam és énekszó tud felidézni.

„Szőcs Géza számomra az elmúlt fél évszázad legnagyobb erdélyi költője volt” – kezdte meg emlékidézését Farkas Wellmann Endre a 32. Művészetek Völgye Petőfi-udvarában, ahol a Jászai Mari-díjas színművész, Szilágyi Enikő szerkesztésében létrejött Szőcs-kötetet, A kolozsvári sétateret mutatta be. A kötet szerkesztése még a költő életében elkezdődött, azonban a Covid okozta tragédia megakadályozta, hogy Szőcs Géza a kezében tarthassa a véglegesített műalkotást. 

A kötet szerkesztői, Ilyés Krisztina és Kincses Krisztina, immár két nagyszerű alkotóval, Birtalan Andrea költővel és Vöröskéry Dóra íróval karöltve mutatta be a 42 szerző műveit összegyűjtő antológiát. A kötet bemutatása főként a sokszínűség kulcsfogalma köré épült, az antológiában megjelenő fiatal szerzők ugyanis – bár különböző témakörökben gondolkodnak és alkotnak, mégis – képesek voltak mindannyian egy közös nevezőkkel is bíró szövegkorpuszt létrehozni. 

Rózsaszínbe burkolózott a Művészetek Völgyének Petőfi-udvara egy péntek délutáni beszélgetésen, amikor a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva, a magazin Szerelem lapszámának egyik interjúalanya, Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző család-pszichoterapeuta, valamint egy fiatal színészpalánta, Lipics Franciska, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés osztályának hallgatója a birtoklás, a hűség és még sok ehhez hasonló, érdekesebbnél-érdekesebb témakörön keresztül megpróbálták felfejteni a – több szempontból is felfejthetetlennek tűnő –  szerelem fogalmát.