Helyőrség

„A zeneipar egészét szeretnénk támogatni valamilyen formában” – mondta Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos a Petőfi Kulturális Ügynökség könnyűzenei pályázatokról szóló nyílt napján.

A magyar irodalom nemzetközi népszerűsítéséért is felelős Petőfi Kulturális Ügynökség tavaly két rangos reklámszakmai díjjal is elismert angol nyelvű kiadványsorozatába az elmúlt évtized legjobb magyar krimijei és képregényei is bekerültek.

Az Irodalmi Jelen 20. születésnapját ünneplő gálaest mellett nem lehet „csak úgy” elmenni, egyszerű tényként közölni, hogy tegnapelőtt tartották az Irodalmi Jelen 20. évfordulójának gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban, beszédet mondott Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd és Varga Melinda.

Szeptember 18-án adták át a Csáth Géza-díjat, Kollár Árpád megfogalmazásában a „legőszintébb irodalmi díjat” a PesText Piknik program keretében az Ottlik-kertben. A díjjal együtt járó fél sertésről, hasonlóan az előző évekhez, idén is lemondott egy karitatív szervezet javára a díjazott, de szimbolikusan megjelent Kollár Árpád kezében a hús – érdemes újraolvasnunk a hússal kapcsolatos filozófiai értelmezéseket, amelyek nem is álltak olyan távol a díjátadó szemléletétől.

Szeptember 17-én, pénteken megkezdődött az idén harmadszorra megrendezett PesText világirodalmi és kulturális fesztivál programsorozata. Az első rendezvények helyszíne az Ottlik-kert, emellett szeptember 17. és 26. között nyolc vidéki és budapesti helyszínen vehetnek részt a látogatók, köztük az A38 hajón, a B32 Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.A fesztiválon közel nyolcvan fellépő vesz részt meghívottként és több mint ötven program közül válogathatnak az érdeklődők.

2021. szeptember 15-én eredményt hirdettek a Regényes természet néven indított pályázattal kapcsolatosan. Az ifjúsági regények írására vonatkozó pályázatot az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda és a Magyar Írószövetség hirdette meg környezetvédelem, klímaváltozás és aktív turizmus témájában azzal a céllal, hogy olyan regények íródjanak, amelyek felhívják a 10–14 éves gyerekek figyelmét a klímaváltozás problémájára, a természetvédelem fontosságára, egyúttal a természet szeretetére, természetjárásra, aktív életmódra ösztönzik őket.

Azt mondja, úgy ír verset, mintha mondjuk enni ülne le, mert megéhezett. Húszéves, de már négy éve is születtek versei, és a balettban meg képzőművészként is kipróbálta már magát, sőt csellózott és énekelt is. A festészet mindmáig megmaradt. „Van úgy, hogy megírok egy verset, és lefestem valamilyen formában, vagy megfestek egy festményt, és megírom versben” – mondja erről.

Változatos irodalmi és zenei programokkal képviselteti magát a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) a négynapos csíkszeredai könyvünnepen. Az immáron hatodik alkalommal megszervezett vásár szeptember 16-án, csütörtökön kezdődik az Erőss Zsolt Sportarénában. A PKÜ az alább röviden bemutatott programokat ajánlja a kultúra- és könyvbarát érdeklődőknek.

Hámori Ildikó, Kossuth-díjas színművész, Gáspár Kata és Mészáros Béla színművész, Szabó T. Anna költő, író, Dombrovszky Linda filmrendező, valamint Udavros Dorottya Kossuth-díjas színművész nyerte el a közönség által odaítélt Arany Medál-díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Bethlen Téri Színházban. A díjazottakat Juhász Anna irodalmár, az esemény háziasszonya, valamint a díj alapítója, Navarrai Mészáros Márton köszöntötte.

Ha egy mottót kellene választanom a könyvhét harmadik napjára, mindenképpen az elfogadás  lenne.

Heinczinger Mika, akit elsősorban a Misztrál együttes egyik alapítójaként ismerünk, idén negyedik alkalommal szervezett a székelyföldi Énlakán Regejárót. A rendezvénynek – habár egy-két technikai jellemzőjét tekintve távoli rokona lehet nívósabb fesztiváloknak – mégsem közönsége van, hanem inkább egy családja, családi ünnep ez, ahol azok találkoznak egymással, akik e kötelékben az élet közös örömét szeretik együtt megélni évről évre.

A 92. Ünnepi Könyvhét második napján megkezdődtek a dedikálások, az írók és költők a standjuk előtt várták olvasóikat. A dedikálás során egy-egy személyre szóló üzenettel gazdagodhattak az olvasók, míg a Vigadó téren és a Vörösmarty téren felállított színpadokon különböző felolvasásokon, beszélgetéseken vehettek részt.

Százötvennél is több kiadó várja az olvasóközönséget a 92. Ünnepi Könyvhét alkalmából, amelynek idén is a Vörösmarty tér, valamint a Vigadó tér és a Duna-korzó nyújt helyszínt. A négy napig tartó rendezvényen számos programmal s újonnan debütáló kötettel is várják a közönséget.

Megjelent Száraz Miklós György Rio Lobo című novellájának, valamint az Apám darabokban című regény részletének, az Én és a besúgók című művének hangoskönyvváltozata.

Ritka pillanat, mikor egy kulturális esemény nem erőltetett katartikus hatást tud adni, hanem valóban képes megmozgatni a résztvevőt. A Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításának megnyitója Két portré. Mészöly-Pilinszky 100 címmel sokat tett azért, hogy újfajta esztétikai élményben és hatásokban legyen részünk.

Miniportré, amely mégis teljességre törekszik, és mintha a Száraz Miklós Györgyre jellemző mozaikosságot választaná fő stílusjegyéül. Sok-sok kis kockából rakosgatja ki az író portréját, és talán Raymond Chandler nyomozóinak munkamódszere sem áll tőle távol, akit Száraz szerint „tök mindegy, hol csapok fel, úgysem értem általában a magyarázatait, viszont elképesztő erős a miliője: (...) a szövete fontosabb, mint az úgynevezett végeredmény”.

A Magyar PEN Club sorozatzáró zenés felolvasóestjén vehetettek részt az érdeklődők 2021. augusztus 30-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A negyedik alkalommal megrendezett esemény zenei részekkel egészült ki, szó szerint is, hiszen utolsó dalként a közreműködő Blahalouisiana nevű zenekar olyan szerzeményt játszott, amely a jövőben megjelenő lemezen lesz hallható, témája okán azonban a rendezvényhez közvetlenül is kapcsolódik.

A Kolozsvári Magyar Napok egyik kiemelkedő programpontja Szőcs Géza emlékét idézte. A tavaly elhunyt költő születésnapján, augusztus 21-én este 6 órától Szilágyi Enikő színész emlékelőadására került sor a Református Kollégium udvarán.

Az idén Magyarországon megrendezett Vadászati és Természeti Világkiállítás sokszínű programjaihoz csatlakozva a Petőfi Kulturális Ügynökség által kiadott Helyőrség című irodalmi portál (helyorseg.ma) irodalmi- és fotópályázatot hirdet.

Nehéz pátosz nélkül beszélni arról, ami tegnap Sepsiszentgyörgyön történt: erre az augusztus huszadikára úgy fogunk emlékezni, mint az erdélyi István, a király megszületésére. A rockopera főszerepeit játszó ifjú művészek többsége még a világon sem volt a mű létrejöttének idején, így a hagyományosnak számító és jól ismert alakítások helyett egészen új, modern és őszintén átélt megformálásokat láthattunk a színpadon.

A Magyar Kultúra magazin első három lapszámát mutatta be a Petőfi Kulturális Ügynökség stábja a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara a magazin koncepcióját, tematikáját és jövőbeli terveit ismertették, a rendezvényről online tévéközvetítés is készült Száva Enikő műsorvezetésével. Szerzőik közül Visky András és Farkas Wellmann Endre olvastak fel, Szilágyi Enikő színművész pedig Szőcs Géza Esti ima című versével zárta a bemutatót.

A Petőfi Kulturális Ügynökség a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséhez kapcsolódó pályázati csomagot hirdetett meg kiadók részére. A két felhívást tartalmazó konstrukcióra külföldi székhelyű kiadók jelentkezhetnek.

A Rézbőrű volt az alkony címmel nyílt kiállítás a mára feledésbe merült indiánregények, történelmi múlt tapasztalatok, valamint a szabadságvágy eszményének múltjába nyújt betekintést. Abba az időbe, amikor még élnek, akik Borvendég Deszkáss Sándornak (Fehér Szarvas) a múlt század negyvenes éveiben megjelent indiánkönyvei nyomán a cserkészet és az indiánozás vonzó világától sohasem szakadtak el, nem merültek feledésbe Baktay Ervin dunakanyari indián-cowboy táborai, és a mai napig élő hagyomány a Cseh Tamás és barátai által 1961-ben életre keltett bakonyi indiánozás, de számos indiánozó

Háromszéki kortárs szépírók névvel indította el azt a Facebook-oldalt Dimény H. Árpád költő, Miklóssi Szabó István prózaíró és Szonda Szabolcs műfordító 2021 márciusában, amely a Háromszéken született, nevelkedett, vagy erős szálakkal ide kötődő szerzőket sorakoztatja fel, és ismerteti munkásságukat, alkotásaikat az olvasókkal.

A Petőfi-udvar számtalan érdekes programmal várja a látogatókat az első naptól egészen az utolsóig. A Csáth Géza családi fotói és történetei című előadásra érkezem, amelyet Sidó Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, a Csáth Géza-kiállítás kurátora tart egy hatalmas diófa árnyékában.

Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Művészetek Völgye. A tíznapos fesztivál első felében napi tízezer látogató érkezett a völgybe. Az ország legnagyobb összművészeti eseménye augusztus 1-jéig várja a kultúra- és természetkedvelő közönséget.

Eltelt az első hétvége a Művészetek Völgye fesztiválból, amely idén ünnepli 30. jubileumát. Az összművészeti fesztivál évről évre többszázezres érdeklődő tömeget vonz három különböző helyszínére: Kapolcs, Taliándörögd, valamint Vigántpetend érdekes programjaival tartalmas kikapcsolódást kínál.

Kezdetét vette a 30. Művészetek Völgye fesztivál, amelynek 10 napon keresztül ad otthont a korábbi évekhez hasonlóan Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend. A fesztiválon többek között olyan fellépőkkel találkozhatunk, mint a Bagossy Brothers Company, az Anna and the Barbies, az Irie Maffia.

Két kerekasztal-beszélgetéssel járult hozzá a Petőfi Kulturális Ügynökség az Újraindítás-megújulás fesztiválhoz.

Elhunyt Kántor Péter Magyarország Babérkoszorúja- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Mészöly Miklós (Szekszárd, 1921. január 19. – Budapest, 2001. július 22.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Ez alkalommal a szekszárdi évek idején szerzett, „az emberbe berovátkolódott”, életre szóló emlékekről beszélgetett barátjával, Fogarassy Miklós irodalmárral, Kisorosziban 1995-ben, a Történeti Interjúk Tára kamerája előtt.

Szőcs Géza megzenésített verseiből készül előadás a Hálóban. Kővári Eszter Sára a megzenésített Szőcs-versek összegyűjtésén dolgozik, az előadás e munka eredményeiből válogat.

Július 15-én éjféltől lehet jegyet váltani az István, a király Székelyföldi Nagyprodukció előadásaira, amelynek öt napra lebontott szereposztása mától elérhető a www.kultura.ro honlapon.

Immár 19. alkalommal nyitja meg kapuit az ország számos kulturális intézménye a látogatók előtt a Múzeumok éjszakája programsorozat alkalmából. Idén több mint 300 intézmény mintegy 1600 programmal várja az érdeklődőket, amelyek kiemelt témája a fordulópont – jelentette be Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára az esemény beharangozó sajtótájékoztatóján.

Magyar Kultúra címmel havonta megjelenő kulturális-művészeti lap indul a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) gondozásában. A magazin elsődleges célja, hogy izgalmas és egyedi kontextusba helyezve mutassa be a kortárs irodalom, képző- és iparművészeti, komoly- és könnyűzenei, színház-, tánc- és cirkuszművészeti világot.

Az Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 44. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot, és 2021. augusztus 25–28-ig, amennyiben az aktuális járványügyi szabályok lehetővé teszik, Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát.

Új pályázatot hirdetett meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és az Íróakadémiát működtető intézmény, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG).
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia 2021-ben pályakezdő szépírói kategóriában tett közzé pályázati felhívást.

Közhely, hogy csak az tud fájni, ami él. Június 4-én Erdélyben a kis helyi közösség Trianonra emlékezik.

Tíz nap a Balaton-felvidéken könnyűzenei koncertekkel, irodalmi és színházi előadásokkal, népzenei, komolyzenei és képzőművészeti programmal, valamint biciklis, gyalogos túrákkal várja az érdeklődőket Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend.

Népzenei motívumok, reggae és ska ritmusok, alter- és pophimnuszok összefonódása irodalmi és képzőművészeti eseményekkel az 1Kárpát-medence Fesztiválon. Palya Bea, a Ladánybene 27, a Sin Seekas, az Estendøn és a Kaukázus zenekar nevével fémjelzett 1K Fesztivál 2021-ben is a magyar kultúra sokszínűségét ünnepli a nemzeti összetartozás napja alkalmából az A38 Hajó fedélzetén. Június 2. és 9. között számos határon túli vonatkozású összművészeti produkció várja a közönséget a koncertteremben és a kiállítótérben.

Június elsejére megemberelte magát a nap. Hosszabb mosolyt erőltetett szépséges arcára, a nyár helyett azonban – nemzeti kultúránk egészét felsebző halálhírek után – Kárpátaljáról is felszállt, és sorra látogatta meg baráti közösségünk tagjait a varjú: meghalt Zselicki József. A rádió, a tv mit sem tud erről, ezért mondjuk mi, küldjük, üzenjük, hogy a kis haza gyászban van.

Június 2-án a romániai és a magyar színjátszás legendás rendezője, Harag György utolsó munkájával, az 1985-ben Marosvásárhelyen rendezett Cseresznyéskert archív felvételének vetítésével folytatódik az Uránia Nemzeti Filmszínház sorozata, a Színház tele vízióval. A romániai TVR Nemzeti Tévészínház archívumából és új előadásaiból összeállított válogatásban három további vetítést láthatunk még mozivásznon és online: június 16-án a bukaresti Bulandra Színház Jurij Kordonszkij rendezte Ványa bácsiját, június 23-án Mihail Sebastian Vakációsdi című

Életének 84. évében elhunyt Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, a felvidéki magyar irodalom és a magyar irodalmi élet kiemelkedő alkotója, szervezője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

"Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége. Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti" – olvasható az intézmény honlapján közzétett közleményben.

Idén ünnepeljük a magyar filmgyártás 120 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum támogatásával egy különleges filmtörténeti csemegével készült. A magyar film napján az első magyar történelmi film, a Kertész Mihály által 1914-ben rendezett kolozsvári Bánk bán forgatásáról mutatnak be egy 12 perces dokumentumfilmet.

A Művészetek Völgye csapata alig várja, hogy újra találkozhassanak a Völgy-lakók, szervezők, fellépők, látogatók, és szeretnék méltó módon megünnepelni a fesztivál tavaly elmaradt 30. jubileumát.

A Pilinszky 100 jubileumi irodalmi sorozat részeként Pilinszky János és Székesfehérvár kapcsolatát bemutató online program felvétele kapcsán került elő egy negyven éve lappangó kemény fedeles füzet. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.

Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória díjazottjait. Megalapítása óta összesen 74 költő, író és irodalmár kapta meg. A díjat a korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád és Kukorelly Endre vehette át.

Ezen a héten Tőzsér Árpád versére készítettünk videót, aki Grendel Lajosnak ajánlott versében mindnyájunknak is üzen... Az egzisztenciális kétségeink, belső vívódásaink mindig aktuálisak, de a versek felül tudják írni a hétköznapokat. Ha nem is mindig, de olykor biztosan.

Szimatszatyor, Ricse-kendő, tagsági igazolvány. Egy aláírt szalvéta, egy tépett fénykép vagy egy megsárgult levél. Fiatalságunk vágyott és féltve őrzött kincsei. A Volt egyszer egy beatkorszak blog szerkesztősége, az NKA Hangfoglaló program és a Hangőr Egyesület a tavalyi Hogyha hallom én, minden az enyém! című pályázat sikerén felbuzdulva ismét közös emlékezésre hívja a hazai beat, pop és rock rajongóit.

Marika – mert arra kért, hogy így szólítsam – most elment a többiek után az égi panteonba. A gazdag életmű, a felejthetetlen alakítások örökkévalóvá teszik egy nemzet számára, a magyar filmművészet és színházi élet legnagyobbját gyászoljuk most mindannyian. Teljes élet és teljes életmű maradt utána, bár szerettük volna még látni a színpadon, ahogyan ő is ezt szerette volna. Mert ebben hitt, a munkában, a művészet jobbító erejében.

Írnak a kísértetről, halott hercegről,
halott királyokról és halott anyáról.
És írnak az én halott Ophéliámról.

Yorick, ha ezt látnád…!

Kiírták a pályázatokat a több évtizedes hagyománnyal bíró Salvatore Quasimodo balatonfüredi költőversenyre. A hagyományos kortárs verspályázat mellett idén dallal is lehet jelentkezni, illetve újdonságként Az én versem címmel a középiskolásoknak külön megméretést hirdettek. A díjnyertes alkotásokat az ez év szeptemberében rendezendő irodalmi fesztiválon mutatják majd be.

A hétvégén összesen huszonegy – nyolc budapesti és tizenhárom vidéki – bevásárlóközpontban élvezhetik a magyar kultúra remekműveit a vásárlók, ugyanis vasárnap óránként két vers és egy Csimborasszó-dal hangzik majd el a plázarádióban, ezzel hívva fel a figyelmet a magyar költészet napjára.

Tavaly ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját és ebből az alkalomból irodalmi díjat alapította a Pannon Tükör kulturális folyóirat. A díjazottak között van Móré Tünde irodalomtörténész, kritikus, vele készített interjút Nagygéci Kovács József.  

Az olvasónak mindig öröm, ha új irodalmi kezdeményezésről hall, hiszen a minőségi irodalmi tartalommal való találkozásnak érdemes mindig új formákat is keresni, vagy, ha lehet, teremteni. Ez utóbbit szeretné megvalósítani Mohácsi Árpád irodalmár, aki barátaival – és részben az olvasók támogatásával – Szófa néven egy új online irodalmi folyóiratot és egyben egy egy ígéretes irodalmi metalapot alapított. 

S bár vesztett esély színhelye a kor,
mely élni hívott, bűnben istenülni
s megtagadni önnön lényegem:
mégis szép volt Júdás mellett ülni.
Látni, mint osztozik hitvány lényemen…

A kápolnában misére gyűlnek,
mosakszanak a harangzúgásban,
most oltják el a cigarettáikat,
pont így szerette Isten az ő fiát.

Egy különleges témájú esszé olvasható a Petőfi Irodalmi Ügynökség online világirodalmi folyóiratában, az 1749.hu oldalon. Kálvinista rap Amerikából, avagy könnyűzenei ajánló és közéleti gyorstalpaló politikusoknak címmel Monostori Tibor történész-író írt a mai amerikai könnyűzenében megjelenő világnézeti kérdésekről, különös tekintettel a keresztény zenészekre.

A mai naptól kisebb-nagyobb rendszerességgel versvideókat is megosztunk portálunk youtube-csatornáján.

Egy éve működik a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centruma. A Kulter.hu online folyóirat oldalán Király Anna készített egy az eltelt év eredményeit, tapasztalatait és a jövőbeni terveket értékelő interjút a központ alapító-vezetőjével, Harmath Artemisszel. 

Viola Szandra költővel új kötete megjelenése apropóján beszélgetett Lehoczki Dávid a Hajónapló oldalán. A kritikusként és műsorszerkesztő-műsorvezetőként is ismert szerző nemcsak a Használt fényforrások című kötetéről beszélt, de szóba kerültek az általa indított és működtetett különböző irodalmi projektek is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján jelentette be az által meghirdetett ösztöndíjak idei nyerteseinek névsorát. A tehetséges alkotóknak segítséget nyújtó támogatás pályázatait két kategóriában hirdették meg, a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjból fiatal írók, irodalmárok részesülhetnek támogatásban szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti művek létrehozásához, míg az Örkény István drámaírói ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, és lehetőséget adjon fiatal pályakezdő drámaíróknak, akik eddigi irodalmi vagy

Hetvenötéves korában elhunyt vasárnap este Krakkóban Adam Zagajewski költő és esszéíró, a lengyel újhullám alkotója, a 2016-os Janus Pannonius költészeti nagydíj kitüntetettje.

„Elkészült a könyv, ím, lesd, / De nehogy kritikával illesd, / Ki a kódexet elcsenni meri, / Krisztus kegyét veszítheti” – ilyen és ehhez hasonló, úgynevezett könyvátkokkal látták el a korabeli írnokok a könyveiket. A témának Gábor Bálint járt utána, izgalmas felfedezéseit közli a Hajónapló.

A Hitel folyóirat februári számának központi témája volt a bizantinizmus a múltban és ma. A lap szerkesztői és szerzői két videót is szenteltek a témának, melyben Papp Endre és Falusi Márton, illetve Tevely Arató György és Salamon Konrád beszélget.

Varga Melinda költő idén március 15-én kapta meg a József Attila-díjat. Az Irodalmi Jelen szerkesztőjeként is munkálkodó szerzővel Szekáry Zsuzsanna készített interjút az Országút online kiadásában.

Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros – közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál.

Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Az MMA közleménye szerint a Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika nagy generációjának egyik képviselőjét kedden délelőtt érte halál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A lista a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

A Hajónapló Mély víz című sorozatában pályakezdő-induló alkotókat szólít meg. Kiss Georgina magyar–filozófia szakos középiskolai tanárral, aki költőként és kritikusként is alkot, Bartusz-Dobosi László beszélgetett.

Az Országút folyóirat megújult internetes oldalán a költőként is ismert Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes-zenésszel olvasható interjú. A Ghymes együttes egyik alapítóját új művekről, a pandémia okozta nehézségekről és a jövőre vonatkozó tervekről kérdezte Szekáry Zsuzsanna.

Böjte Csaba füveskönyve Örömhöz segítő gondolatok címmel jelent meg az elmúlt évben. Csaba testvér gondolatait Csender Levente József Attila-díjas író írta le, öntötte formába. Szepesi Dóra erről a munkáról beszélgetett vele a Bárka folyóirat online kiadásában.

Az Irodalmi Jelen folyóirat minden hónapban megnevezi a hónap alkotóját, aki személyével kiemelten foglalkozik és műveire erősebben fókuszál. Legutóbb Acsai Roland költőre esett a választás – interjú is készült vele, Viola Szandra és Halmai Tamás kérdezték a szerzőt.

A kötet szerkesztőjével, Zeke Zsuzsannával Kocsis Katica beszélgetett a PIMBlogon, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogján.

A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917–1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és felesége mindennapjait, szokásait, ismerőseiket, tárgyi környezetüket, és hozzák közel alakjukat.

A MeseCentrum a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának szakmai blogja. A naponta frissülő oldalon a kritikák, ajánlók és egyéb szakmai anyagok mellett interjúk is olvashatók, ezúttal Veress Gyöngyi kérdezte Máray Mariann illusztrátort.

A Tiszatáj folyóirat Műhelyinterjú című sorozatában irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel készített interjúk olvashatók. Pánczél András ezúttal Weiner Sennyey Tibor költő-írót, a DRÓT főszerkesztőjét, a Rajk Szakkollégium művésztanárát kérdezte irodalmi tehetséggondozásról, az általa vezetett irodalmi műhely tapasztalatairól. 

A Magyar Művészeti Akadémia három évre szóló, havi bruttó 200 000 forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot 100 fő részére – adja hírül a testület portálja.

Szabados Ági újságíróval, a Libertine könyvesbolt vezetőjével, a Nincs időm olvasni elnevezésű kihívás elindítójával Kocsis Katica beszélgetett a Kultúra oldalán. A fő téma természetesen a könyvek és az olvasás.

Bánkövi Dorottya költő első kötete A női test biztonsága címmel 2020-ban jelent meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában. A debütálásról, a szerzői eljárásokról, a témává váló történésekről kérdezte a szerzőt Izer Janka a Bárka folyóirat online kiadásában, a Megkérdeztük című sorozatban.

Elindult a jelentkezés a 2021-es Versünnepre, amelynek fókuszában két, száz éve született alkotó, Pilinszky János és Mészöly Miklós áll – adja hírül a Hajónapló.

A kiírásra a professzionális előadók, a szakirányú oktatási intézmények hallgatói, valamint az egyéni amatőr előadók mellett idén táncművészek és koreográfusok jelentkezését is várják. Nevezési határidő a járványügyi helyzet miatt jelenleg nincsen, a jelentkezés folyamatos.

Böjte Csaba szerzetesnek nemrég könyve jelent meg Füveskönyv címmel, melyben gyógyító gondolatokat találhat az olvasó. Erről és természetesen Csaba testvér legfontosabb missziójáról, a közel harmincéves dévai Szent Ferenc Alapítványról kérdezte Diósi Mária az Olvasat oldalán megjelent interjúban.

A Mandiner hetilapban rendszeresen olvasható Győrffy Ákos író, költő által készített interjú. Ezek a beszélgetések azért is különlegesek, mert a kérdező maga is művész, az irodalmi interjúkban pályatársait kérdezi. Ez alkalommal Bodor Ádámmal, a Kossuth-díjas és A Nemzet Művésze-díjas íróval beszélgetett, akinek legutóbbi könyvét Sehol címmel 2019-ben adta ki a Magvető.

A természet és az ember, a külső és a belső összeolvadása; a hiány, az elidegenedés, a belső csend ötvözete Kopriva Nikolett Amire csak a fák emlékeznek című verseskötete. A költővel Izer Janka beszélgetett a Bárka folyóirat oldalán, a Bárka Online-on.

A KULTer.hu oldalon Plausz Anna készített interjút Halász Rita íróval, akinek első regénye tavaly jelent meg Mély levegő címmel a Jelenkor kiadó gondozásában. A járványhelyzetre való tekintettel videóinterjú készült, melynek írott és szerkesztett változata olvasható az oldalon. 

Kásler Miklós miniszter, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke 2021. január 1-jével nevezte ki az NKA alelnökének Bús Balázst. Erről az új feladatáról, terveiről, a Nemzeti Kulturális Alap szolgálatáról Seres Gerda kérdezte a Kultúra.hu oldalon. 

A Déry Tibor-díjas erdélyi magyar író, a Székely Jeruzsálem szerzője, Szávai Géza a múlt év decemberében ünnepelte hetvenedik születésnapját. Ez alkalommal készített vele nagyinterjút Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóiratban.

Az Irodalmi Jelen folyóirat minden hónapban megválasztja „A hónap alkotóját”, akire külön is figyelmet fordít, többek között azzal, hogy interjú készül vele. Januárban Bene Zoltán író, szerkesztő állt a figyelem középpontjában, Laik Eszter beszélgetett vele.

"Megrendülten értesültünk: vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője. Távozásával lapunk meghatározó szellemi vezetőjét vesztette el, aki élete utolsó pillanatáig fáradhatatlanul dolgozott" – adta hírül a Háromszék napilap.

Szonda Szabolcs költő-műfordítóval, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával Zsizsmann Erika készített interjút a Kultúra.hu oldalon.

George Volceanov 1956-ban született Bukarestben. Műfordító, lexikográfus és szerkesztő, aki több mint hatvan kötetet fordított románra angol, illetve magyar nyelvről. Nemrég gondozásában és koordinálásával jelent meg a teljes Shakespeare-életmű román nyelven. Magyar nyelvről többek között Kassák Lajos, Petri György, Rejtő Jenő, Esterházy Péter, Zalán Tibor, Thuróczy Katalin írásait fordította. A Helikon folyóiratban Márton Evelin beszélgetett vele.

Egész évben különleges centenáriumi ünnepséggel készül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Juhász Anna Irodalmi Szalon szervezésében megvalósuló programsorozat, melynek első online eseményén Juhász Anna Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel, egyetemi docenssel Pilinszky költészetének kapcsolódási pontjairól beszélgetett

A MÁV Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely vezényletével Szőcs Géza költő, író emlékére online koncertet ad február 3-án, 19.00 órakor a Zeneakadémián. A hangverseny ingyenesen megtekinthető a zenekar YouTube-csatornáján.

Az A38 hajó Kortársak zenei kísérettel című sorozatában Pál Dániel Levente költő volt a vendég. A programról Kocsis Katica írt tudósítást a Kultúra.hu oldalon.

Gereben Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelyének munkatársával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával a Kortárs Online oldalán készített interjút Argejó Éva. A kutató mintegy ötven éve foglalkozik olvasásszociológiával, nemrég megjelent Boldogult olvasókoromban című kötetével kapcsolatban szóba került a hazai olvasáskultúra, a versek szerepe, az értékrendváltozások lenyomata az olvasási szokásokban, de kitekintést kapunk a határon túli magyarság olvasási szokásaira is.