Szalai Klaudia

Áll még a ház – Vörösmartyt parafrazálva –, vagyis az épületegyüttes, amelyet Ady Endre szülőházaként ismerünk. Az érmindszenti emlékhely a költő 145. születésnapján sajátos megemlékezésnek adott helyet: a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szervezésében L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adta át az intézmény új névtábláját, majd a debreceni Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai tartottak ünnepi műsort.

Magyar kultúra, magyar zene, magyar fesztiválok – A kultúraközvetítés dimenziói címmel kétnapos konferenciát szervezett a Magyar Fesztiválszövetség és a PajtaKult a Magyar Zene Házában.

A Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán El Greco életének nyomába eredhetünk, akinek átfogó kiállítása először tekinthető meg Budapesten. 

A Magyar Kultúra magazin Emlék témájú lapszámához kapcsolódva a szolnoki Szigligeti Színház 2006-os előadását, Az eltűnt idő nyomábant is megidézték Balatonfüreden, a Kattarzis irodalmi divatszalon estjén. Szikora János rendező és az előadás jelmeztervezője, Zoób Kati, aki a magazin Divatlexikon című rovatában is Proust világába kalauzolja az olvasót, a pillanatok megragadhatóságának kérdését járták körül. A civilizáció kriptája kapcsán pedig arról is szó esett, ki mit tenne egy időkapszulába.

Október 26-án az Irodalmi Szalon estjén három kivételes alkotó lépett színpadra intim környezetben, az őket összekapcsoló alkotói-emberi pontokat keresve. Miképp találkozik egy fiatal énekesnő: Ohnody, egy tehetséges énekes-néptáncos, a Fölszállott a páva tehetségkutató egykori győztese, Berecz István és a József Attila-díjas költő, műfordító Szabó T. Anna alkotói világa?

Az idén tízéves Versek szódával produkció ezúttal az óbudai Térszínházba invitálta vendégeit, hogy egy est keretében minőségi szellemi fröccsel kínálhassa meg őket. A felszabadult hangulatú együttlétet a kortárs irodalom kiválóságainak társaságában élvezhettük.

A szeptember eleji énlaki találkozások után Sződre is megérkezett az a csapat, amelynek tagjai a Regejáró fesztivál után újból összeálltak egy beszélgetésre. A sződi alkalom mégis rendhagyó eseménynek számít, hiszen Farkas Wellmann Endre és Regős Mátyás – a klubestek első zenei blokkja helyén – most irodalomról beszélgettek, az est második részében pedig – a sorozat hagyományaihoz híven – Heinczinger Miklós, azaz Mika muzsikált.

Turczi István a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában köszöntötte az érdeklődő közönséget a PENdrive immár sokadik estjén, ahol – a megszokottakhoz híven – költők és írók műveinek felolvasását egy-egy zenei műsorszám kapcsolta egybe.

A felolvasóest-sorozat októberi eseményén a zenei oldalt a Lóci Játszik frontembere és névadója, Csorba Lóránt képviselte, az irodalmi szekciót pedig kilenc – írói hangjukban is széles skálán mozgó – szerző képviselte.

Október 22-én Sződön folytatódik a Regejáró művészeti klub rendezvénysorozata, amely három órán keresztül szórakoztatja az érdeklődőket. A klubesten – Énlaka után, immár Sződön is – Farkas Wellmann Endre költő, szerkesztő beszélget Regős Mátyással az író új könyvéről.

Szilágyi Zsófia Emmának idén jelent meg első regénye Szonja címmel, a Margó Irodalmi Fesztiválon pedig a könyv mellett a szerzővel is megismerkedhetett az olvasóközönség. Szilágyival Zsófiával Karafiáth Orsolya beszélgetett, aki már az első kérdéseivel a trauma témakörébe kalauzolta a debütkönyves írónőt.

A Magyar PEN Club szervezésében hamarosan kezdetét veszi a Pendrive című zenés irodalmi felolvasóest-sorozat folytatása. A korábbi eseményeken költők és írók mutatták be szerzeményeiket, és a felolvasások között egy-egy zeneszám színesítette az együtt töltött pillanatokat. Az eddigi eseményeken különböző generációk költői és írói képviseltették magukat, a zenei hátteret pedig a Lóci Játszik Fonogram-díjas zenekara, az Elefánt zenekar, illetve a fiatalok körében nagy hírnévnek örvendő Ricsárdgír (is) biztosította. A felolvasóestek az irodalomnak a közösségi térbe helyezésén túlmenően az alkotók

Vajon miért születnek ma versek? Fontos a formakultúra megtartása a lírai szövegben? Milyen jelentőséggel bír a közösségi média a kortárs magyar irodalomban, s vajon kitől érdemes kritikai véleményt kérni, ha versről van szó? Többek közt ezen kérdésekre kereste a választ Pál Dániel Levente költő, prózaíró, műfordító, szerkesztő, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgjának rendhagyó kötetbemutatója, amely csütörtökön este a Nemzeti Táncszínház Kamaratermében kapott helyet. Beszélgetőtársa és az est moderátora Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó szerkesztője volt.

Az idei Margó Irodalmi Fesztivál első napján Szöllősi Mátyás Szabad című verseskötetével is megismerkedhetett az olvasóközönség. A szerzőt és a kötet szerkesztőjét, Darvasi Ferencet Péczely Dóra szerkesztő és kritikus kérdezte a közös munkáról, a versgyűjtemény összeállításának különböző metódusairól.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája az erdélyi magyar irodalmi élet összefogására, a pálya kezdetén járó írók, költők felkarolására szolgáló romániai szervezet. A 2002 óta működő intézmény az írótáborok és irodalmi rendezvények szervezése mellett irodalmi pályázatokkal is segíti a fiatal szerzőket. 

Ezúttal a Méhes György tehetségkutató pályázat 2022 néven ismert kiírás az 1997. január 1-je után született alkotókat szólítja meg, akik a próza és a líra műfajában is megmutathatják tehetségüket.

2015-ben elindították az első prózakötetes szerzőket jutalmazó Margó-díjat is, melyet 2017 őszén Szöllősi Mátyás vehetett át Váltóáram című novelláskötetéért. Idén ősszel ismét „friss megjelenések és külföldi szerzők felé fordítják figyelmüket”, melyben a 2017-ben jutalmazott Szöllősi Mátyás nemrég megjelent Szabad című, válogatott és új verseket tartalmazó kötetének bemutatója is helyet kapott.

A Nemzeti Színház és az Aranyhajú hármasok produkció könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatójára került sor szerda délután, melyet Völgyi Tóth Zsuzsa szerkesztő és műsorvezető moderált. A beszélgetésen részt vett Toót-Holló Tamás, az Aranyhajú hármasok című kötet szerzője, Vidnyánszky Attila színházi rendező, Bársony Bálint szaxofonművész, az Aranyhajú hármasok folkopera zeneszerzője és Elek Norbert zongoraművész, aki szintén az említett alkotás jeles zeneszerzője.

Október 4-én az Aradi magyar napok alkalmával átadták a 2021-es évre szóló Irodalmi Jelen-díjakat. Az aradi Jelen Ház nagytermében megrendezett gálaünnepségen Böszörményi Zoltán, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas író-költő, az Irodalmi Jelen alapítója, főszerkesztője, valamint Varga Melinda József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen vers-, illetve interjúrovatának szerkesztője köszöntötte a hallgatóságot. A gálaműsor zárásaként székely irodalmi humoresttel kedveskedtek a közönségnek.

A 27. Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával rengeteg külföldi író és költő látogatott el Budapestre, akikkel személyesen is megismerkedhetett az érdeklődő olvasóközönség.

Ion Mureşan nem először jár Budapesten, ezúttal a Versek nehéz időkre című verseskötetének bemutatóján Farkas Jenő irodalomtörténésszel és Zalán Tibor költővel beszélgetett. 

A negyedik alkalommal megrendezett PesText irodalmi fesztivál idén olyan világirodalmi műveket, valamint alkotásokat helyez a fókuszba, amelyek a közép-európai országok területén születtek. Célja, hogy megismertesse az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásait a magyar olvasóközönséggel, valamint összhangba hozza az országok közti olvasói élményeket. Az összművészeti fesztivál negyedik napján a szürrealista látásmódé volt a főszerep.

A negyedik PesText nemzetközi fesztivál második napjának tematikáját a kortárs képregények különleges és sokszínű világa határozta meg. A programsorozatok első szemelvényén, a Három Holló rendezvénytermében látható képregény-kiállítás megnyitójára öt alkotó munkáiból válogattak.

A negyedik PesText nemzetközi irodalmi fesztivál második napja teljes egészében a kortárs képregényvilág köré szerveződött, melyet óriási lelkesedéssel és kíváncsisággal fogadtak az érdeklődők. A képregény-kiállítással összekötött beszélgetés során pedig, a mai magyar képregényes szcéna két nagyszerű képviselőjének – Oravecz Gergelynek és Cserkuti Dávidnak – az életútjába nyerhetett betekintést a nézőközönség.

Ion Mureşan 1955-ben született román költő, a román irodalom nyolcvanas évek generációjának egyik legmeghatározóbb alakja – verseit számos nyelvre lefordították. A költő a könyvfesztivál ideje alatt ellátogat Budapestre, ahol a Versek nehéz időkre című kötetét a Millenárison, október 1-jén, 16 órai kezdettel mutatják be.

A PesText világirodalmi fesztiválon mára már hagyományszerűen jelenik meg a PesText Zin, amely a többnapos rendezvény saját magazinjaként egy reprezentatív válogatást közöl a magyar és nemzetközi alkotók által beküldött irodalmi pályázat anyagaiból. Az idei PesText Zin tartalma a Forrás/Source címszó köré fonódott – a zsűri által kiválasztott – a Zinben is megjelenő – tizenkét alkotóval és írásaikkal is megismerkedhettünk a szerda esti bemutatón.

A Magyar PEN Club által szeptember 21-én rendezett színház-jellegű előadás a költészet és a zene összefonódó univerzumában, a gondolatok és a dallam közös rezdülésében bontakozott ki: három előadó, Böszörményi Zoltán Magyarország Babérkoszorúja- és József Attila-díjas költő, Varga Melinda József Attila-díjas költőnő és Bánkövi Bence csellóművész rendhagyó hangulatkavalkádot teremtett.

A Magyar PEN Club éves közgyűlése csütörtökön tizenegy órától vette kezdetét a Magyar Írószövetség épületében, melyet Turczi István főtitkár nyitott meg. Az ülésen többek között az öt napirendi pont ismertetése, illetve megszavazása került előtérbe...

Az idei rendezvény szeptember 15. és 17. közötti volt látogatható Balatonfüreden, amelynek a márciusban meghirdetett Quasimodo-költőverseny eredményhirdetése volt a fénypontja.
Az ünnepi díjátadón Cserép László többek között arról is beszélt, hogy a rengeteg pályázóból az arra érdemesnek ítélt szerzőket az emlékdíj mellett különdíjakkal és díszoklevelekkel is jutalmazták.

Szeptember 14-én rendhagyó eseménynek lehettünk szem- és fültanúi a Magyarság Háza Irodalmi Szalonjában: három különböző művészeti világ összhangja csalogatta be az érdeklőket. A különleges rendezvényen Varga Melinda köteteinek, költészetének többféle megközelítésből és illusztrálásából kaphattunk ízelítőt.

A Hajógyár Zene és Színház programsorozatán Péterfy Bori debütálásával egy időpontban ismerkedhettünk meg a Magashegyi Underground frontemberével, Bocskor Bíborkával. Az énekesnő kalandos életútjából válogatások, a zene és színészi karrierje indulásának kanyargós, de felettébb humoros és váratlan, olykor tőlünk, egyszerű emberektől távol álló mozzanatai elevenedtek meg a színpadon. A Momentán Társulat három kiváló tagja improvizációs kiselőadásokkal élesztett fel egy-egy elmesélt pillanatszakaszt.

1961-ben a Nobel-díjas Salvatore Quasimodo ellátogatott Balatonfüredre, amely egy harminc éve gyümölcsöző nemzetközi költőversenyt, illetve költőtalálkozót eredményezett. Az idei megemlékezést szeptember 15. és 17. között rendezik meg, és különböző összművészeti és kulturális eseményeken vehet részt az érdeklődő közönség.

Az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztésének eredményeként éjjel-nappal működő könyvkölcsönző automatát adtak át szeptember 12-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtár épületében. A magyar cég által fejlesztett és forgalmazott automata képes az olvasók által online előrendelt könyvek, illetve dokumentumok kiadására, valamint visszavételére a hét minden napján, a nap 24 órájában.

Családias hangulat, lelket felemelő találkozások, koncertek, kézműves foglalkozások, valamint első alkalommal irodalmi programok is gazdagították a Regejáró Énlaki Napokat, amelyet ötödik alkalommal szerveztek meg szeptember 2-4. között. Szombaton többek között Farkas Wellmann Endre és Regős Mátyás beszélgetése, Petrás Mária énekei, a Misztrál zenekar muzsikája, valamint a sokak által várt Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák koncertje tette felejthetetlenné a rendezvény idei kiadását.

Az esős idő ellenére Heinczinger Mika tegnapi jóslata beteljesedni látszott: az interjúnkban beharangozott programok rendben elkezdődtek és ezzel együtt az a varázslat is, amit Mika őszi fesztiválján megszokhattunk. Elkezdődött a regejárás.

Az immár 13. alkalommal megrendezett kolozsvári magyar napok fesztivál tíz napon keresztül várta vendégeit nagyszabású koncertekre, családbarát programokra, templomlátogatásra, valamint különféle kulturális-irodalmi eseményekre. Így, aki például némi irodalomra és kultúrára vágyott, ellátogathatott a Bulgakov irodalmi kávéházba is, ahol szombat délután a Székelyföld folyóirat szerkesztősége is megjelent, hogy bemutassa a lassan 25 éves pályafutásának különböző állomásait.

Az élő irodalmon túl rengeteg visszatekintés, emlékezés történt az EgyFeszt keretein belül a Színház- és könyvudvar programfüzete alapján. A Petőfi Kulturális Ügynökség Juhász Anna képviseletében hozta el Gyergyószentmiklós főterére a Tamási Áron 125. évfordulójára összeállított vándorkiállítását.

Az est házigazdája, Erdős Viki Csorba Lórántot, a Lóci Játszik frontemberét köszönthette színpadán, akinek – mint ahogy már az elején elárulták – három Lóci-dalon keresztül próbálják bemutatni az előadó igencsak különleges dalszerzői metódusait. Csorba Lóránt egy nagyszerű előadó és dalszövegíró – mondja Erdős Viki, amelynek érzékeltetésére első találkozásukat is felidézte, egy 2015-ben megrendezett dalszerzői estet, ahol Erdős Viki szerint Csorba Lóránt a Tankcsapda Be vagyok rúgva című dalát elemezgetve kitért még a legapróbb alany-állítmány egyeztetési hibákra is.

Bizonytalan jövőkép, de egy közös érdek: ekképpen lehetne összefoglalni a július 31-én Kapolcson, a Petőfi-udvarban tartott könnyed, reggeli beszélgetés legfontosabb üzenetét. Az esemény során dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum vezetője, Gombos Péter magyar szakos tanár, olvasáskutató, Kovács Gergely magyar szakos tanár, valamint Poós Zoltán író, az esemény moderátora beszélgettek az alfa generáció olvasási szokásairól, az online világ problematikájáról, valamint a tanárok küldetéstudatáról.

Az eső sem bátortalanította el a csíki jazzfesztivál közönségét, kitartott, élvezte apraja-nagyja a színes programkínálatot. Tartalmas ötnapos programmal készültek idén is a Csíki Jazz szervezői. 14 koncert, tíz ország fellépői, 14 zenei stílus, jam session, táncperformansz, gyermekprogramok, kézművesek és képzőművészek várták a nagyérdeműt július 27–30. között Csíkszeredában. A 12. alkalommal megszervezett fesztivál két helyszínen, a Mikó-vár impozáns udvartere mellett és a Kulissza kávéház előtti Petőfi-színpadon zajlott. 

Mi is az a művészetterápia és hogyan segíthet bennünket a traumafeldolgozás rögös útjain? A Diabelli művészeti és oktatási alapítvány udvarában Kiss Dorottya művészetterapeuta vezetésével kerestünk választ a kérdésre. A foglalkozás során Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta módszerével és az agyagozás alapjaival ismerkedtünk.

A színes – főként a kortárs – művészvilágot bevonzó fesztivál, a Művészetek Völgye idén is rengeteg újdonsággal várta az érdeklődőket. A nagyszabású rendezvény természetesen az irodalom tágas teréből is válogatott: a klasszikusainktól egészen a kortárs irodalomig válogathattak és kaphattak kedvükre valót az irodalom iránt érdeklődők.

Az idei tíznapos fesztivál kiemelt élőirodalommal kedveskedett a közönségnek, szombaton az esti órában lehetett részt venni két kiváló író, Döme Barbara és Király Farkas közös beszélgetésén.

Bíró Gergely, az esemény moderátora elsőként a természet iránti vonzódásáról kérdezi az írót. Mirtse Zsuzsa közelsége az élővilághoz már gyermekkorában kirajzolódni látszott, de igazán fiatal felnőtt korában értette meg, mit is jelent számára az élővilág nyújtotta ősi erő.

A tíz napon át tartó Művészetek Völgye fesztivál színes programsorozatai között állandó helyet kapott a Hobo Klub udvarán a zene és a költészet egyvelege. Éppen ezért a későn érkezők is könnyen betekintést nyerhettek Földes László Hobo szemléletvilágába: így a péntek délutáni beszélgetés József Attila alakja köré szerveződött.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.”

A Balatoni Múzeum nyílt pályázatot hirdet A város művésze címmel, 2022. novemberi lebonyolítással.

A Hajógyár Zene és színház nevű programsorozatán belül különleges összeállítására látogathattak el az érdeklődök július 19-én az A38-as hajón. Az est házigazdája, Hegyi Dóri először a magyar slam egyik ősatyját, Saiidot (Süveg Márk) faggatta az életútjáról, zenei és művészi világlátásáról, majd kis felpörgetés gyanánt csatlakozott hozzájuk az interaktív improvizációs színház eszköztárával a Momentán Társulat is.

Egyéves születésnapját ünnepelte a Magyar Kultúra Magazin június 29-én az A38-as hajón. Az ünnepélyes hangulat már a programok előtt erőteljesen érzékelhető volt: a vendégeket a lap főszerkesztője, Bonczidai Éva és csapata fogadta az előtérben, ahol a lap összes példányát kedvükre forgathatták a kíváncsiskodók.

Négyes könyvbemutatóval voltak jelen az Erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztői és szerzői a 7. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 12-15. között tartottak. A Sorsok című közös könyvbemutatón a szerzőkkel Miklóssi Szabó István beszélgetett, közreműködött Márdirosz Ágnes színművész. Bálint Tamás Szennyes, Muszka Sándor Idegen állat, Sántha Attila Ágtól ágig és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyveit ismerhették meg a jelenlevők.

Tamási Áron 125. születési évfordulójának alkalmából turnézik Erdélyben az Irodalmi Szalon. Az eseményen bemutatták dr. Sipos Lajos irodalomtörténész Tamási Áronnal foglalkozó kötetét, melynek címe Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.

Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvénysorozataként ismert Ünnepi Könyvhét időpontja idén június 9-12., helyszíne pedig megszokott módon a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területe. A Könyvhét hivatalos sajtótájékoztatóján Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Révész Emese, művészettörténész, egyetemi docens, a Szép Magyar Könyv verseny zsűrijének elnöke, Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese és Both Gabriella szerkesztő ismertette az idei rendezvény fő szempontjait, különlegességeit.

Magyarországon a második világháború után sok magyar honfitársunknak kellett vándorbotot venni a kezébe, elhagynia verejtékkel megszerzett otthonát és szülőhazáját. Az utolsó menekültvonatok egyikével hagyta el hazáját 1944 végén a Garabosi család is, amely a rendkívül kalandos ausztriai, németországi évek után Buenos Airesben kötött ki.

A nyelvészek többsége által elfogadott nyelvi relativitás elképzelése szerint az ember identitását, világlátását, gondolkodásmódját leginkább az anyanyelve határozza meg. Anyanyelven természetesen az elsőnek megtanult, belénk ivódott nyelvet értjük, de az anyanyelv fogalma kiterjeszthető más tudatformákra is. Az emberré válás hajnala az a pillanat volt, amikor az ember magatartásában, gondolkodásában megjelent az absztrakció: és ez egyszerre hozta létre a művészet és a nyelv alapformáit.

Másodszor látogat el Erdélybe a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja, az Irodalmi Karaván. A május 11-15. között zajló eseménysorozat Marosvásárhely, Kolozsvár és Csíkszereda városába juttat el rendhagyó irodalomórákat, szalon-beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat.

Július 22. és 31. között több mint 2000 programmal csalogat Balaton-felvidékre a Művészetek Völgye Fesztivál. Nagyszínpados koncertek, mesés panoráma, színház, újcirkusz, kortárs irodalom, filmek, valamint izgalmas produkciók, workshopok és beszélgetések várnak idén is mindenkit az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján a már jól megszokott Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.

Vajon hogy néz ki egy kavicsfogú álteknős? A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány pályázatot hirdet a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program támogatásában megvalósuló Szörnyek és sellők program keretében 5–9 éveseknek. A legszebb rajz alapján készül majd el a Szörnyek és sellők mesekönyv egyik szereplője, a kavicsfogú álteknős. Az első három helyezettet értékes ajándékcsomaggal díjazzák. 

A magyar vidéki múzeumok reprezentatív műtárgyait mutatja be a Kecskeméten szombaton induló vándorkiállítás. A Magyar géniusz program keretében 2023 végéig tartó sorozat nyolc várost fog érinteni.

A Magyar PEN Club elnöksége megválasztása után azonnal egy jogi nyilatkozatott tett, amelyben teljes mértékben elzárkózik - mint a Janus Pannonius Alapítvány egyik alapítója - az Alapítványnak a Szőcs Géza elnök halála utáni mindennemű tevékenységétől.

Kiírták a pályázatokat az idén harmincéves Salvatore Quasimodo balatonfüredi költőversenyre. A hagyományos kortárs vers pályázat mellett dallal is lehet jelentkezni a megméretésre, a díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében, irodalmi fesztiválon mutatják majd be Balatonfüreden.

Egynapos irodalmi, sőt összművészeti kavalkáddal ünnepli a költészet napját a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a POKET. Április 10-én a belvárosi Akvárium Klubba és az előtte lévő térre költöznek a művészetek, hogy izgalmas és változatos programot kínáljanak minden korosztálynak.

Outsiderként is szokták emlegetni a Kistehén zenekar frontemberét, dalszöveg-íróját, Kollár-Klemencz Lászlót, akit a megjelent irodalmi műveiről Erdős Viktória kérdezett az A38-as hajó Zene×Szöveg című estjén március 22-én.

A világ legrangosabb nemzetközi gyerekkönyvvásárán, a ma kezdődő Bologna Children's Book Fairen debütál a frissen megjelent New Hungarian Childlit – 10,2 Tales (2022) című katalógus. A Petőfi Kulturális Ügynökség új, angol nyelvű válogatása a tavalyi év legjobb gyerek- és ifjúsági irodalmi könyveit mutatja be, elsősorban a külföldi gyerek- és ifjúsági könyvkiadóknak, szervezeteknek és irodalmi ügynököknek.

Az idén 100 éves Nemes Nagy Ágnes áll a középpontjában annak a több műfajú programsorozatnak, mely a nemzetközi költészet napjához kapcsolódva érkezik Olaszországba március 21-én. A Petőfi Kulturális Ügynökség összeállítása ezúttal is a magyar irodalom klasszikus és kortárs alkotóira hívja fel a figyelmet felolvasásokkal, irodalmi beszélgetésekkel és egy rendhagyó zenei előadással.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kettős kiállításmegnyitóval tiszteleg március 15-i nemzeti ünnepünk előtt, s március 14-én délután és 15-én egész nap térítésmentes tárlatvezetéssel, bemutatókkal, valamint a nyílt nap keretében további színes programokkal várja az érdeklődőket az épület számos pontján infrastrukturálisan is megújult enteriőrben. A részletes program az OSZK honlapján olvasható.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár kulturális középdíjakat adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban.

Kiemelt szeretettel gratulálunk szerzőinknek és kollégáinknak:  Hodossy Gyulának, Horváth László Imrének, Lakatos Mihálynak és Regős Mátyásnak!

Derzsi Pál nevével többször találkozhattak olvasóink a Helyőrség.ma oldalán, ma pedig arról számolhatunk be, hogy tegnap délután nagy sikerű meglepetés-könyvbemutatót tartottunk Székelykeresztúron: végre megjelent a rejtőzködő költő kései debütkötete, az Imádság-tánc.

Bartis Attila novellái alapján 2021-ben készült el az Amikor című előadás. Az Amikor előadás és a hozzá kapcsolódó, az íróval közös beszélgetés magyarországi turnéra érkezik márciusban. Mindenzidáig egy alkalommal, 2021. nyarán volt látható a különleges előadás Gyulán, s most három este is lehetősége lesz a közönségnek találkozni a monodármával.

„Újabb aranykor a magyar irodalom külföldi fordítóinak”

A sikeres előző ciklusok után minden eddigit meghaladó éves kerettel, első körben több mint hatvanmillió forint összértékben hirdet pályázatokat a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) a magyar nyelven született művek külföldi megjelenését és promócióját segítendő. A magyar szép-, tudományos és drámairodalom nemzetközi népszerűsítését és megjelenését több mint fél tucat különböző pályázaton keresztül segíti a PKÜ.

Ezelőtt két nappal Kárpátaljáról származó íróbarátaink egy turné keretében hazalátogattak, ma hajnalban ott érte őket a háború kitörése. Alább Lőrincz P. Gabriella friss videós bejelentkezése tekinthető meg, amelyet fél órája tett közzé.

Formabontó összművészeti rendezvénnyel jelentkezik a Hajógyár a következő négy hétben. Az A38 Hajó fedélzetén szervezett tematikus estek során, a zenével összefüggésben négy különböző művészeti ág jelenik meg: az irodalom, a színház, a tánc és a vizuális művészet. A sorozat fő célkitűzése, hogy elősegítse a kortárs művészek közötti együttműködést és a koprodukciók által összekapcsolja, közelebb hozza egymáshoz az egyes művészeti ágak rajongótáborait, közönségét.

Jókai Mór születésének napján, immáron 5. alkalommal rendezték meg a magyar széppróza napját, amely a Magyar Írószövetség kezdeményezése révén 2018 óta szerves része a magyar kultúrának. A Ybl-villában megrendezett gálaest során nem csak a már védjeggyé vált novellaversennyel, de kötetbemutatóval, valamint filmpremierrel várták a látogatókat.

Február 15-én bemutatták a Frici & Aranka című filmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Köszöntőbeszédében Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója rávilágított arra, hogy az elmúlt időszakban tizenhat díjnyertes pályamű készült el, ezek között található a Frici & Aranka romantikus tévéfilm, melyet elsőként mutattak be.

Két szempont, de egy közös érdek: így lehet összefoglalni a 2022. február 11-én, a Budavári Palotában tartott avatóünnepség legfőbb üzenetét. Ezen a szakmai rendezvényen került sor az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Központjának az átadására és az OSZK, valamint a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között létrejövő együttműködési megállapodás hivatalos elindítására.

Milyen volt egy Anjou-kori székely lovasíjász? Hogyan alakult ki a rendtartó székely falu? Milyen szerepet töltöttek be a székely hadszervezetek a különböző történeti korszakokban, és milyenek voltak a hadviselési szokásaik? Mikortól vált a székelység a magyar nemzet részévé? Milyen mítoszok lengik be a kollektív emlékezetet? És miért fontosak a jövő generációi számára is a háborús veteránok visszaemlékezései? Minderre választ kapunk, ha ellátogatunk Székelyföld első állandó hadtörténeti kiállítására, a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba.

Kihirdetésre került a Magyar Művészeti Akadémia 2022-2025. évekre szóló, havi bruttó 200 000 forint összegű művészeti ösztöndíj-felhívása.

2022-ben Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő születésének századik évfordulója tiszteletére a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum, Juhász Anna irodalmár vezetésével centenáriumi eseménysorozatot indított.

Koszorúzással, huszáravatással, csatabemutatóval, szablyavívással, lovas ügyességi versennyel tisztelegtek Salföldön Balassi Bálint emléke előtt.

A szerkesztőbizottság a lap beköszöntőjében a Somogyi Írás és a Somogyi Szemle utódjaként kívánta folytatni munkáját, irodalommal, művészettel, helytörténettel és közművelődéssel foglalkozva.

Február 14-től június végéig ismét Itáliai utazásra hívja nézőit az Uránia. Immár negyedik alkalommal hirdetik meg az olasz tájakhoz, városokhoz kötődő vetítéssorozatot, amelyben új és klasszikus játékfilmek segítségével, a Budapesti Olasz Kultúrintézet együttműködésével ismét végigkalandozhatunk az Appennini-félszigeten, és felfedezhetjük az olasz filmművészet rendkívüli értékeit. 

Lőrincz P. Gabriella 1982. március 23-án született Kárpátalján, Beregszászon. A Térey János alkotói ösztöndíjas költő, író a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet irodalmi referense, kulturális szervezője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója. Jelenleg Nógrád megyében, Szandán él családjával. Legutóbbi kötete 2018-ban jelent meg, Átszállás előtt – régi és új versek – címmel. Ugyan ebben az évben az Irodalmi Jelen Költészet-díját vehette át, valamint a Magyar Pen Club tagjává választották.

Január 27-én, Csíkszeredában Bereményi Gézával, Szöllősi Mátyással és Sárik Péterrel folytatódott a Petőfi Kulturális Ügynökség Irodalmi Karavánja.

Furcsa szerzet ez a világjárvány: tegnap egy olyan kötet bemutatóján vehettem részt az Aranytíz kultúrházban, amely már régen a szívemhez nőtt, vagyis nem az idei könyvtermés darabja. 

Kabdebó Lóránt (1936–2022) irodalomtörténész, egyetemi tanár 2022. január 24-én elhunyt.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar kultúra napja alkalmából szabadon hozzáférhetővé teszi Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat a 200 Petőfi szabadon weboldalon.

Balatonfüreden a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban mutatkozott be a Magyar Kultúra magazin. A lapot ezúttal Bonczidai Éva főszerkesztő és Pál Dániel Levente lapigazgató mutatta be az érdeklődő füredi közönségnek.

2022. január 21-én a Miskolci Nemzeti Színházban volt látható a világon első alkalommal Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző hetedik operája, a Veron. Az opera témáját a zeneszerző egyik fő munkatársa és jóbarátja, a Kossuth- és József Attila-díjas Szőcs Géza választotta – a bemutató szomorú apropója, hogy a Veron volt a költő utolsó műve 2020. novemberi halála előtt.

Az ÚjMűhely Galériában bemutatták a Magyar Kultúra magazin legfrissebb, Álom lapszámát, de beszéltünk a korábbiakról is, valamint arról, mire számíthatnak olvasónk a következő hónapokban.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva bemutatkozik a Magyar Kultúra magazin csapata.

A MANK társzervezésében a szentedrei ÚjMűhely Galériában kerül megrendezésre a bemutató.

1622. január 15-én látta meg a napvilágot minden idők egyik legnagyobb színházcsinálója, Jean-Baptiste Poquelin, aki Molière néven írta be magát a drámatörténetbe. Születésének 400. évfordulóját ünnepli az egész teátrumi világ. Ehhez az ünnepléshez csatlakozik az Uránia Nemzeti Filmszínház Molière 400 sorozata....

Az Irodalmi Szalon szezonkezdő, január 11-i estjén főszerepbe ismét a kortárs irodalom és egy újabb szerző került, aki versben, dalban, regényben, filmen, színpadon vált kedvencünkké és a kortárs kulturális élet egyik legjelentősebb alkotójává. A Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező Bereményi Gézával az est háziasszonya, Juhász Anna irodalmár, valamint Udvaros Dorottya színművész és Hrutka Róbert zeneszerző beszélgettek az emlékekről.

Mi élteti immár 18. éve a Kortárs hangon nemzetközi irodalmi pályázatot, hogy az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Miskolci Egyetemmel közösen ezt a lehetőséget kínálja Észak-Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély magyar egyetemistáinak?
A mindannyiunkban létező közlési vágy lenne a mozgató erő?

Az Irodalmi karaván egy olyan irodalmi road-show, amely a magyar nyelv és irodalom értékeit őrizve, klasszikus és kortárs szerzőket egyaránt bemutatva több generációt is összekapcsol. A tervezett turnék Magyarországon és az országhatáron túl is „utaztatják” majd az irodalmat, kiemelten a Kárpát-medencében és Erdélyben.

Száz éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéíró, pedagógus. Egykori lakhelyén, a XII. kerületi Királyhágó utca 5-ös ház falán lévő emléktáblánál tették tiszteletüket ma délután 15.00 órakor a kulturális élet jelesei, akik az idei kiemelt évben azon dolgoznak majd, hogy Nemes Nagy Ágnes költészete, munkássága minél szélesebb körhöz elérjen.

„Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv” – Kányádi Sándor gondolatait mottóul véve, a Petőfi Kulturális Ügynökség a 2022-es évet olyan kiemelt programok elindításával kezdi meg, amelyek az egységes magyar irodalom, nyelv és kultúra ügyét szolgálják.

„Adjon Isten, Jézusunk, három király mi vagyunk.” Miért vittek a napkeleti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát a didergő, éhező csecsemőnek (és családjának), ha megtehették volna, hogy sokkal praktikusabb, egyszerűbb ajándékokkal lássák el az újszülöttet? Az elsődleges értelmezés szerint azért, mert ezek az ajándékok a felsőbbrendű felé irányuló hódolatot jelképezik. Ám ezek az ajándékok többek ennél.

Tordai Teri Kossuth-díjas színművész, Gubás Gabi Jászai Mari-díjas színművész, Gombó Viola Lotti színművész, Herendi Gábor filmrendező, Molnár Áron színművész, valamint Tisza Kata író nyerte el a közönség által odaítélt Arany Medál-díjat, amelyet hétfőn adtak át Budapesten, a Bethlen Téri Színházban. A díjazottakat Juhász Anna irodalmár, az esemény háziasszonya, valamint a díj alapítója, Navarrai Mészáros Márton köszöntötte.

Hit és irodalom – hitről, vallásról, költészetről advent és karácsony jegyében Iancu Laurával, Zsille Gáborral, Lövétei Lázár Lászlóval Luzsicza István beszélget. A KMI idei záróestjére 2021. december 7-én kedden, 18.00-tól került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága küldetésének tekinti a kortárs magyar szépirodalom széles körű népszerűsítését határon innen és túl. A KMI 12 programjában évente kiválasztanak nyolc már elismert és négy pályakezdő alkotót, hogy műveiket népszerűsítsék. A 2020-2021-es év 12 alkotója: Bene

Hét új alkotással érkezik idén a Román Filmhét, amely ezúttal a védjegyévé vált újhullámos munkák mellett kosztümös drámát, természetfilmet és Mexikóban játszódó túsztörténetet is bemutat. A Budapesti Román Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködésében, a Román Nemzeti Filmközpont (CNC) és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló rendezvényen komoly díjakkal elismert alkotásokat láthatunk, amelyek többsége csak most, egyszeri alkalommal kerül itthon mozivászonra – természetesen egytől-egyig eredeti nyelven, magyar felirattal.

Kedden, december 7-én, 18 órai kezdettel kerül sor a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága és a KMI 12 program szerzői évadzáró zenés-irodalmi sorozatának befejező estjére a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az irodalmi önmarketing útjai – önmenedzselés a közösségi médiában és visszavonulás a digitális világtól. „Egy est, ahol a digitális világ problematikájáról lesz szó. Ismét.” – gondoltam magamban...

A dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás az idén rendezte meg huszonegyedik alkalommal Vámbéry Ármin tiszteletére a Vámbéry Napokat, amelynek keretében a XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia is lezajlott, számos híres, neves kutató és díszvendég jelenlétében.