Helyőrség

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára emlékezve egyre több, a bicentenáriumhoz kapcsolódó pályázatot hirdetnek. A Magyar Kultúráért Alapítvány megbízásából a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. nyílt pályázatának célja, hogy olyan magyar nyelvű, saját, új, bármilyen zenei stílusú (kivéve komolyzene) dalok létrehozását és előadását támogassa, amelyek a megadott listában szereplő, Petőfi Sándor által írt vers szó szerinti részletét (minimum négy sor) vagy teljes szövegét tartalmazzák.

„Szabadság, szerelem – ehhez kapcsolódva elmesélhető a teljes történetünk. Erről szólnak a dalaink, verseink, regényeink, harcaink, álmaink, tenni akarásunk. A Petőfi.hu ennek jegyében reflektál Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára: követjük a bicentenáriumi eseményeket, új szempontokat kínálunk e kivételes életműhöz, és bemutatjuk, Petőfi hogyan van jelen a kultúránkban. Még az is kiderülhet, hogy mindannyian Petőfi köpönyegéből bújtunk elő” – hirdeti a megújult Petőfi.hu, s bár valóban, Petőfit föltámasztani nem lehet, az őt eltakaró szobrot, az erőteljesen ránehezedő kultuszt meg lehet mozgatni...

„Nagyon örülök, hogy csaknem hatszázan vagyunk ma együtt azért, hogy verseket hallgassunk, hogy irodalomról beszélgessünk, hogy a magyar irodalom egyik legfontosabb szerzőjének az életét és a költészetét egy picit közelebbről megismerjük” – hangzottak a lelkesítő szavak az est házigazdájától, Juhász Annától.

Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

Idén is az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából adták át az állami elismeréseket és díjakat a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár adták át a díjazottaknak.

A több mint kétórás koncert jó ízléssel, visszafogottsággal felépített produkció volt, a csapatot továbbra sem sodorta el a siker, semmi flanc, semmi túlzás, ám annál több játék és okosan átgondolt apró meglepetés épült be a műsorba: vendégek, tábortűz, mindez két színpadon.

Ha bárki egyetért azzal a gondolattal, mely szerint az irodalom eltűnőben van, nem volt ideje részt venni a csütörtökön ötödik alkalommal megszervezett Fodor Ákos-esten. Mindig gondot okoz megjósolni, hogy egy irodalmi figurának, egy költőnek és a verseinek milyen létszámú olvasóköre lehet, ebben az esetben viszont egyértelműen kijelenthető: Fodor Ákos közkedvelt szerző, könnyebb lenne annak a körnek a tagjait megszámolni, akik nem olvassák a verseit vagy egyáltalán nem ismerik őt. Juhász Anna Irodalmi szalonjában a csütörtök este egy újabb lehetőség volt megismerni Fodor Ákost és munkásságát.

Pillanatfelvétel a magyar vidékről címmel kortárs irodalmi szociográfiák írására jelentetett meg pályázatot Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Petőfi Kulturális Ügynökség. A pályázat célja, hogy a magyar tájegységekről ismét szülessenek olyan szociográfiák, amelyek szépirodalmi műként is megállják a helyüket. Az első három helyezett egy-egy millió forintban részesül.

Nemrég hírt adtunk a március 22-i jótékonysági koncertről, amelynek célja a törökországi és szíriai földrengések áldozatainak megsegítése. A kezdeményezés ötletgazdáját, Heinczinger Miklóst kérdeztük a részletekről.

Jótékonysági koncertet tartanak a Hagyományok Házában március 22-én 19 órától a törökországi földrengések áldozatainak megsegítésére. A kivételes esemény ötletgazdája és főszervezője a Misztrál együttesből is ismert Heinczinger Miklós, aki a természeti katasztrófa utáni napokban az elsők között igyekezett megtalálni a segítségnyújtás lehetőségét: hetek óta szervezi ezt a jótékonysági estet.

A Magyar Kultúráért Alapítvány a kétszáz éve született Petőfi Sándor emlékévének alkalmából egy különleges felhívásra bátorítja és ösztönzi a teljes magyar lakosságot. A felhívás elsődleges célja, hogy felidézzük Petőfi természetéhez való viszonyát, s együtt, a költőre emlékezve ültessük el Petőfi Sándor híres – Székelykeresztúron található –  körtefáját szerte a teljes Kárpát-medencében. A hagyomány szerint Petőfi Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében egy hatalmas körtefa alatt töltötte utolsó estéjét.

„Tamás karaktere és emlékezete egyedülálló, mindannyiunk számára közös nevező” – olvashattuk a február 27-re szóló programleírásban. S valóban, mi sem mutatja ezt jobban, mint egy hatalmas terem, telis-tele emberekkel, akik még szívükben őrzik Cseh Tamás emlékét, és akik csupán azért gyűltek össze, hogy végig kísérjék a művész élettörténetét. S bár azt gondolnánk, hogy röpke másfél óra aligha elegendő egy hosszú és tartalmas életút feltárásához, mégis bátran kijelenthetjük, a Vecsei H. Miklós rendezésében előadott koncert tökéletesen rácáfolt erre.

Nemes Nagy Ágnes tájlíráját bemutató időszaki kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely verseken, kéziratokon, archív felvételeken és interjúkon keresztül mutatja be a költő egész életművében megjelenő sajátos tájlírát. A Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei című időszaki kiállításon a költő rajzai is megtekinthetők. A kiállítás péntektől várja a látogatókat.

Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.

A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.

Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.

A  KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve  pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.

Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.

A Magyar PEN Club szeretettel meghívja Önt és barátait Mandics György köszöntésére 80. születésnapján, amelyre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában kerül sor 2023. február 7-én 18 órakor.

A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.

A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.

Megváltozott, megújult, a kezdetekhez visszatérő formátumban, gazdagodó tartalommal jelent meg a Várad irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos havilap 22. évfolyamának 1., januári száma.

Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.

A címadó vers előadásával vette kezdetét a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából összeállított Költő lenni vagy nem lenni című kiállítás megnyitója, majd Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében a reformkor évtizedeinek történetét tekintette át. Madách Imre szintén 200 évvel ezelőtt született, de arra is emlékezünk, hogy ekkortájt, 1823. január 22-én Kölcsey éppen a Himnusz kéziratát tisztázta le. 

Költő lenni vagy nem lenni című állandó kiállítás tekinthető meg január 14-től Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére, mely alkalomból Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, illetve a kiállítás kurátorai.

Építészeknek, belsőépítészeknek, terméktervezőknek, grafikusoknak és divattervezőknek biztosít színteret a világszerte híres és elismert díjprogram, a 16. Annual International Design Awards. Ezen a megmérettetésen nyert Ezüst díjat Németh L. Dániel, a The Continental Literary Magazine vezető tervezője.

Bertolt Brecht folyamatosan jelen van. Játsszák a színházak keleten és nyugaton. Munkásságát ápolja az International Brecht Society. Brecht nem vált puszta drámatörténeti epizóddá, holott „mozgalmi” vagy forradalmi, más megközelítésben epikus színháza és kommunista volta erre predesztinálná.

A nyelvészek egy közössége 2010 óta, minden évben kiválasztja, megszavaztatja, illetve közzéteszi az adott év szavait, melyre idén, 2022-ben is sor került, immár a PKÜ Kazinczy Műhelyének közreműködésével.

A Magyar Nyelvőr idei jubileuma magában hordozza a folyóirat, a szerkesztőségben dolgozó nyelvészek és a tudományos, nyelvhasználati kérdésekkel foglalkozó szerzők múltját, emellett a mindenkori olvasók adott idejét is, ily módon sokoldalú kulturális összefüggésrendszert mozgósít. A kiemelt évforduló révén a Magyar Nyelvőr elsősorban önnön létjogosultságát igazolja, ami mind szakmai-tudományos szempontból, mind az olvasó felől értelmezve különleges kapcsolódást feltételez. Nagyszerű, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által 1872-ben alapított kiadvány máig egy örökségében is meghatározó folytonosságot képvisel és az

Bemutatták Fodor Ákos Benső beszéd: hangminta című hangoskönyvét hétfő este az Írók Boltjában. Az irodalmi esten a költő özvegye, Podonyi Hedvig szerkesztő, Szilágyi Enikő színművész és Fazakas István, a Fekete Sas Kiadó vezetője beszélgettek a hangoskönyvötlet megvalósulásának útjáról.

Áll még a ház – Vörösmartyt parafrazálva –, vagyis az épületegyüttes, amelyet Ady Endre szülőházaként ismerünk. Az érmindszenti emlékhely a költő 145. születésnapján sajátos megemlékezésnek adott helyet: a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szervezésében L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adta át az intézmény új névtábláját, majd a debreceni Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai tartottak ünnepi műsort.

Magyar kultúra, magyar zene, magyar fesztiválok – A kultúraközvetítés dimenziói címmel kétnapos konferenciát szervezett a Magyar Fesztiválszövetség és a PajtaKult a Magyar Zene Házában.

A Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán El Greco életének nyomába eredhetünk, akinek átfogó kiállítása először tekinthető meg Budapesten. 

A Magyar Kultúra magazin Emlék témájú lapszámához kapcsolódva a szolnoki Szigligeti Színház 2006-os előadását, Az eltűnt idő nyomábant is megidézték Balatonfüreden, a Kattarzis irodalmi divatszalon estjén. Szikora János rendező és az előadás jelmeztervezője, Zoób Kati, aki a magazin Divatlexikon című rovatában is Proust világába kalauzolja az olvasót, a pillanatok megragadhatóságának kérdését járták körül. A civilizáció kriptája kapcsán pedig arról is szó esett, ki mit tenne egy időkapszulába.

Október 26-án az Irodalmi Szalon estjén három kivételes alkotó lépett színpadra intim környezetben, az őket összekapcsoló alkotói-emberi pontokat keresve. Miképp találkozik egy fiatal énekesnő: Ohnody, egy tehetséges énekes-néptáncos, a Fölszállott a páva tehetségkutató egykori győztese, Berecz István és a József Attila-díjas költő, műfordító Szabó T. Anna alkotói világa?

Az idén tízéves Versek szódával produkció ezúttal az óbudai Térszínházba invitálta vendégeit, hogy egy est keretében minőségi szellemi fröccsel kínálhassa meg őket. A felszabadult hangulatú együttlétet a kortárs irodalom kiválóságainak társaságában élvezhettük.

A szeptember eleji énlaki találkozások után Sződre is megérkezett az a csapat, amelynek tagjai a Regejáró fesztivál után újból összeálltak egy beszélgetésre. A sződi alkalom mégis rendhagyó eseménynek számít, hiszen Farkas Wellmann Endre és Regős Mátyás – a klubestek első zenei blokkja helyén – most irodalomról beszélgettek, az est második részében pedig – a sorozat hagyományaihoz híven – Heinczinger Miklós, azaz Mika muzsikált.

Turczi István a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában köszöntötte az érdeklődő közönséget a PENdrive immár sokadik estjén, ahol – a megszokottakhoz híven – költők és írók műveinek felolvasását egy-egy zenei műsorszám kapcsolta egybe.

A felolvasóest-sorozat októberi eseményén a zenei oldalt a Lóci Játszik frontembere és névadója, Csorba Lóránt képviselte, az irodalmi szekciót pedig kilenc – írói hangjukban is széles skálán mozgó – szerző képviselte.

Október 22-én Sződön folytatódik a Regejáró művészeti klub rendezvénysorozata, amely három órán keresztül szórakoztatja az érdeklődőket. A klubesten – Énlaka után, immár Sződön is – Farkas Wellmann Endre költő, szerkesztő beszélget Regős Mátyással az író új könyvéről.

Szilágyi Zsófia Emmának idén jelent meg első regénye Szonja címmel, a Margó Irodalmi Fesztiválon pedig a könyv mellett a szerzővel is megismerkedhetett az olvasóközönség. Szilágyival Zsófiával Karafiáth Orsolya beszélgetett, aki már az első kérdéseivel a trauma témakörébe kalauzolta a debütkönyves írónőt.

A Magyar PEN Club szervezésében hamarosan kezdetét veszi a Pendrive című zenés irodalmi felolvasóest-sorozat folytatása. A korábbi eseményeken költők és írók mutatták be szerzeményeiket, és a felolvasások között egy-egy zeneszám színesítette az együtt töltött pillanatokat. Az eddigi eseményeken különböző generációk költői és írói képviseltették magukat, a zenei hátteret pedig a Lóci Játszik Fonogram-díjas zenekara, az Elefánt zenekar, illetve a fiatalok körében nagy hírnévnek örvendő Ricsárdgír (is) biztosította. A felolvasóestek az irodalomnak a közösségi térbe helyezésén túlmenően az alkotók

Vajon miért születnek ma versek? Fontos a formakultúra megtartása a lírai szövegben? Milyen jelentőséggel bír a közösségi média a kortárs magyar irodalomban, s vajon kitől érdemes kritikai véleményt kérni, ha versről van szó? Többek közt ezen kérdésekre kereste a választ Pál Dániel Levente költő, prózaíró, műfordító, szerkesztő, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgjának rendhagyó kötetbemutatója, amely csütörtökön este a Nemzeti Táncszínház Kamaratermében kapott helyet. Beszélgetőtársa és az est moderátora Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó szerkesztője volt.

Az idei Margó Irodalmi Fesztivál első napján Szöllősi Mátyás Szabad című verseskötetével is megismerkedhetett az olvasóközönség. A szerzőt és a kötet szerkesztőjét, Darvasi Ferencet Péczely Dóra szerkesztő és kritikus kérdezte a közös munkáról, a versgyűjtemény összeállításának különböző metódusairól.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája az erdélyi magyar irodalmi élet összefogására, a pálya kezdetén járó írók, költők felkarolására szolgáló romániai szervezet. A 2002 óta működő intézmény az írótáborok és irodalmi rendezvények szervezése mellett irodalmi pályázatokkal is segíti a fiatal szerzőket. 

Ezúttal a Méhes György tehetségkutató pályázat 2022 néven ismert kiírás az 1997. január 1-je után született alkotókat szólítja meg, akik a próza és a líra műfajában is megmutathatják tehetségüket.

2015-ben elindították az első prózakötetes szerzőket jutalmazó Margó-díjat is, melyet 2017 őszén Szöllősi Mátyás vehetett át Váltóáram című novelláskötetéért. Idén ősszel ismét „friss megjelenések és külföldi szerzők felé fordítják figyelmüket”, melyben a 2017-ben jutalmazott Szöllősi Mátyás nemrég megjelent Szabad című, válogatott és új verseket tartalmazó kötetének bemutatója is helyet kapott.

A Nemzeti Színház és az Aranyhajú hármasok produkció könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatójára került sor szerda délután, melyet Völgyi Tóth Zsuzsa szerkesztő és műsorvezető moderált. A beszélgetésen részt vett Toót-Holló Tamás, az Aranyhajú hármasok című kötet szerzője, Vidnyánszky Attila színházi rendező, Bársony Bálint szaxofonművész, az Aranyhajú hármasok folkopera zeneszerzője és Elek Norbert zongoraművész, aki szintén az említett alkotás jeles zeneszerzője.

Október 4-én az Aradi magyar napok alkalmával átadták a 2021-es évre szóló Irodalmi Jelen-díjakat. Az aradi Jelen Ház nagytermében megrendezett gálaünnepségen Böszörményi Zoltán, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas író-költő, az Irodalmi Jelen alapítója, főszerkesztője, valamint Varga Melinda József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen vers-, illetve interjúrovatának szerkesztője köszöntötte a hallgatóságot. A gálaműsor zárásaként székely irodalmi humoresttel kedveskedtek a közönségnek.

A 27. Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával rengeteg külföldi író és költő látogatott el Budapestre, akikkel személyesen is megismerkedhetett az érdeklődő olvasóközönség.

Ion Mureşan nem először jár Budapesten, ezúttal a Versek nehéz időkre című verseskötetének bemutatóján Farkas Jenő irodalomtörténésszel és Zalán Tibor költővel beszélgetett. 

A negyedik alkalommal megrendezett PesText irodalmi fesztivál idén olyan világirodalmi műveket, valamint alkotásokat helyez a fókuszba, amelyek a közép-európai országok területén születtek. Célja, hogy megismertesse az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásait a magyar olvasóközönséggel, valamint összhangba hozza az országok közti olvasói élményeket. Az összművészeti fesztivál negyedik napján a szürrealista látásmódé volt a főszerep.

A negyedik PesText nemzetközi fesztivál második napjának tematikáját a kortárs képregények különleges és sokszínű világa határozta meg. A programsorozatok első szemelvényén, a Három Holló rendezvénytermében látható képregény-kiállítás megnyitójára öt alkotó munkáiból válogattak.

A negyedik PesText nemzetközi irodalmi fesztivál második napja teljes egészében a kortárs képregényvilág köré szerveződött, melyet óriási lelkesedéssel és kíváncsisággal fogadtak az érdeklődők. A képregény-kiállítással összekötött beszélgetés során pedig, a mai magyar képregényes szcéna két nagyszerű képviselőjének – Oravecz Gergelynek és Cserkuti Dávidnak – az életútjába nyerhetett betekintést a nézőközönség.

Ion Mureşan 1955-ben született román költő, a román irodalom nyolcvanas évek generációjának egyik legmeghatározóbb alakja – verseit számos nyelvre lefordították. A költő a könyvfesztivál ideje alatt ellátogat Budapestre, ahol a Versek nehéz időkre című kötetét a Millenárison, október 1-jén, 16 órai kezdettel mutatják be.

A PesText világirodalmi fesztiválon mára már hagyományszerűen jelenik meg a PesText Zin, amely a többnapos rendezvény saját magazinjaként egy reprezentatív válogatást közöl a magyar és nemzetközi alkotók által beküldött irodalmi pályázat anyagaiból. Az idei PesText Zin tartalma a Forrás/Source címszó köré fonódott – a zsűri által kiválasztott – a Zinben is megjelenő – tizenkét alkotóval és írásaikkal is megismerkedhettünk a szerda esti bemutatón.

A Magyar PEN Club által szeptember 21-én rendezett színház-jellegű előadás a költészet és a zene összefonódó univerzumában, a gondolatok és a dallam közös rezdülésében bontakozott ki: három előadó, Böszörményi Zoltán Magyarország Babérkoszorúja- és József Attila-díjas költő, Varga Melinda József Attila-díjas költőnő és Bánkövi Bence csellóművész rendhagyó hangulatkavalkádot teremtett.

A Magyar PEN Club éves közgyűlése csütörtökön tizenegy órától vette kezdetét a Magyar Írószövetség épületében, melyet Turczi István főtitkár nyitott meg. Az ülésen többek között az öt napirendi pont ismertetése, illetve megszavazása került előtérbe...

Az idei rendezvény szeptember 15. és 17. közötti volt látogatható Balatonfüreden, amelynek a márciusban meghirdetett Quasimodo-költőverseny eredményhirdetése volt a fénypontja.
Az ünnepi díjátadón Cserép László többek között arról is beszélt, hogy a rengeteg pályázóból az arra érdemesnek ítélt szerzőket az emlékdíj mellett különdíjakkal és díszoklevelekkel is jutalmazták.

Szeptember 14-én rendhagyó eseménynek lehettünk szem- és fültanúi a Magyarság Háza Irodalmi Szalonjában: három különböző művészeti világ összhangja csalogatta be az érdeklőket. A különleges rendezvényen Varga Melinda köteteinek, költészetének többféle megközelítésből és illusztrálásából kaphattunk ízelítőt.

A Hajógyár Zene és Színház programsorozatán Péterfy Bori debütálásával egy időpontban ismerkedhettünk meg a Magashegyi Underground frontemberével, Bocskor Bíborkával. Az énekesnő kalandos életútjából válogatások, a zene és színészi karrierje indulásának kanyargós, de felettébb humoros és váratlan, olykor tőlünk, egyszerű emberektől távol álló mozzanatai elevenedtek meg a színpadon. A Momentán Társulat három kiváló tagja improvizációs kiselőadásokkal élesztett fel egy-egy elmesélt pillanatszakaszt.

1961-ben a Nobel-díjas Salvatore Quasimodo ellátogatott Balatonfüredre, amely egy harminc éve gyümölcsöző nemzetközi költőversenyt, illetve költőtalálkozót eredményezett. Az idei megemlékezést szeptember 15. és 17. között rendezik meg, és különböző összművészeti és kulturális eseményeken vehet részt az érdeklődő közönség.

Az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztésének eredményeként éjjel-nappal működő könyvkölcsönző automatát adtak át szeptember 12-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtár épületében. A magyar cég által fejlesztett és forgalmazott automata képes az olvasók által online előrendelt könyvek, illetve dokumentumok kiadására, valamint visszavételére a hét minden napján, a nap 24 órájában.

Családias hangulat, lelket felemelő találkozások, koncertek, kézműves foglalkozások, valamint első alkalommal irodalmi programok is gazdagították a Regejáró Énlaki Napokat, amelyet ötödik alkalommal szerveztek meg szeptember 2-4. között. Szombaton többek között Farkas Wellmann Endre és Regős Mátyás beszélgetése, Petrás Mária énekei, a Misztrál zenekar muzsikája, valamint a sokak által várt Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák koncertje tette felejthetetlenné a rendezvény idei kiadását.

Az esős idő ellenére Heinczinger Mika tegnapi jóslata beteljesedni látszott: az interjúnkban beharangozott programok rendben elkezdődtek és ezzel együtt az a varázslat is, amit Mika őszi fesztiválján megszokhattunk. Elkezdődött a regejárás.

Az immár 13. alkalommal megrendezett kolozsvári magyar napok fesztivál tíz napon keresztül várta vendégeit nagyszabású koncertekre, családbarát programokra, templomlátogatásra, valamint különféle kulturális-irodalmi eseményekre. Így, aki például némi irodalomra és kultúrára vágyott, ellátogathatott a Bulgakov irodalmi kávéházba is, ahol szombat délután a Székelyföld folyóirat szerkesztősége is megjelent, hogy bemutassa a lassan 25 éves pályafutásának különböző állomásait.

Az élő irodalmon túl rengeteg visszatekintés, emlékezés történt az EgyFeszt keretein belül a Színház- és könyvudvar programfüzete alapján. A Petőfi Kulturális Ügynökség Juhász Anna képviseletében hozta el Gyergyószentmiklós főterére a Tamási Áron 125. évfordulójára összeállított vándorkiállítását.

Az est házigazdája, Erdős Viki Csorba Lórántot, a Lóci Játszik frontemberét köszönthette színpadán, akinek – mint ahogy már az elején elárulták – három Lóci-dalon keresztül próbálják bemutatni az előadó igencsak különleges dalszerzői metódusait. Csorba Lóránt egy nagyszerű előadó és dalszövegíró – mondja Erdős Viki, amelynek érzékeltetésére első találkozásukat is felidézte, egy 2015-ben megrendezett dalszerzői estet, ahol Erdős Viki szerint Csorba Lóránt a Tankcsapda Be vagyok rúgva című dalát elemezgetve kitért még a legapróbb alany-állítmány egyeztetési hibákra is.

Bizonytalan jövőkép, de egy közös érdek: ekképpen lehetne összefoglalni a július 31-én Kapolcson, a Petőfi-udvarban tartott könnyed, reggeli beszélgetés legfontosabb üzenetét. Az esemény során dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum vezetője, Gombos Péter magyar szakos tanár, olvasáskutató, Kovács Gergely magyar szakos tanár, valamint Poós Zoltán író, az esemény moderátora beszélgettek az alfa generáció olvasási szokásairól, az online világ problematikájáról, valamint a tanárok küldetéstudatáról.

Az eső sem bátortalanította el a csíki jazzfesztivál közönségét, kitartott, élvezte apraja-nagyja a színes programkínálatot. Tartalmas ötnapos programmal készültek idén is a Csíki Jazz szervezői. 14 koncert, tíz ország fellépői, 14 zenei stílus, jam session, táncperformansz, gyermekprogramok, kézművesek és képzőművészek várták a nagyérdeműt július 27–30. között Csíkszeredában. A 12. alkalommal megszervezett fesztivál két helyszínen, a Mikó-vár impozáns udvartere mellett és a Kulissza kávéház előtti Petőfi-színpadon zajlott. 

Mi is az a művészetterápia és hogyan segíthet bennünket a traumafeldolgozás rögös útjain? A Diabelli művészeti és oktatási alapítvány udvarában Kiss Dorottya művészetterapeuta vezetésével kerestünk választ a kérdésre. A foglalkozás során Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta módszerével és az agyagozás alapjaival ismerkedtünk.

A színes – főként a kortárs – művészvilágot bevonzó fesztivál, a Művészetek Völgye idén is rengeteg újdonsággal várta az érdeklődőket. A nagyszabású rendezvény természetesen az irodalom tágas teréből is válogatott: a klasszikusainktól egészen a kortárs irodalomig válogathattak és kaphattak kedvükre valót az irodalom iránt érdeklődők.

Az idei tíznapos fesztivál kiemelt élőirodalommal kedveskedett a közönségnek, szombaton az esti órában lehetett részt venni két kiváló író, Döme Barbara és Király Farkas közös beszélgetésén.

Bíró Gergely, az esemény moderátora elsőként a természet iránti vonzódásáról kérdezi az írót. Mirtse Zsuzsa közelsége az élővilághoz már gyermekkorában kirajzolódni látszott, de igazán fiatal felnőtt korában értette meg, mit is jelent számára az élővilág nyújtotta ősi erő.

A tíz napon át tartó Művészetek Völgye fesztivál színes programsorozatai között állandó helyet kapott a Hobo Klub udvarán a zene és a költészet egyvelege. Éppen ezért a későn érkezők is könnyen betekintést nyerhettek Földes László Hobo szemléletvilágába: így a péntek délutáni beszélgetés József Attila alakja köré szerveződött.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.”

A Balatoni Múzeum nyílt pályázatot hirdet A város művésze címmel, 2022. novemberi lebonyolítással.

A Hajógyár Zene és színház nevű programsorozatán belül különleges összeállítására látogathattak el az érdeklődök július 19-én az A38-as hajón. Az est házigazdája, Hegyi Dóri először a magyar slam egyik ősatyját, Saiidot (Süveg Márk) faggatta az életútjáról, zenei és művészi világlátásáról, majd kis felpörgetés gyanánt csatlakozott hozzájuk az interaktív improvizációs színház eszköztárával a Momentán Társulat is.

Egyéves születésnapját ünnepelte a Magyar Kultúra Magazin június 29-én az A38-as hajón. Az ünnepélyes hangulat már a programok előtt erőteljesen érzékelhető volt: a vendégeket a lap főszerkesztője, Bonczidai Éva és csapata fogadta az előtérben, ahol a lap összes példányát kedvükre forgathatták a kíváncsiskodók.

Négyes könyvbemutatóval voltak jelen az Erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztői és szerzői a 7. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 12-15. között tartottak. A Sorsok című közös könyvbemutatón a szerzőkkel Miklóssi Szabó István beszélgetett, közreműködött Márdirosz Ágnes színművész. Bálint Tamás Szennyes, Muszka Sándor Idegen állat, Sántha Attila Ágtól ágig és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyveit ismerhették meg a jelenlevők.

Tamási Áron 125. születési évfordulójának alkalmából turnézik Erdélyben az Irodalmi Szalon. Az eseményen bemutatták dr. Sipos Lajos irodalomtörténész Tamási Áronnal foglalkozó kötetét, melynek címe Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.

Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvénysorozataként ismert Ünnepi Könyvhét időpontja idén június 9-12., helyszíne pedig megszokott módon a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területe. A Könyvhét hivatalos sajtótájékoztatóján Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Révész Emese, művészettörténész, egyetemi docens, a Szép Magyar Könyv verseny zsűrijének elnöke, Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese és Both Gabriella szerkesztő ismertette az idei rendezvény fő szempontjait, különlegességeit.

Magyarországon a második világháború után sok magyar honfitársunknak kellett vándorbotot venni a kezébe, elhagynia verejtékkel megszerzett otthonát és szülőhazáját. Az utolsó menekültvonatok egyikével hagyta el hazáját 1944 végén a Garabosi család is, amely a rendkívül kalandos ausztriai, németországi évek után Buenos Airesben kötött ki.

A nyelvészek többsége által elfogadott nyelvi relativitás elképzelése szerint az ember identitását, világlátását, gondolkodásmódját leginkább az anyanyelve határozza meg. Anyanyelven természetesen az elsőnek megtanult, belénk ivódott nyelvet értjük, de az anyanyelv fogalma kiterjeszthető más tudatformákra is. Az emberré válás hajnala az a pillanat volt, amikor az ember magatartásában, gondolkodásában megjelent az absztrakció: és ez egyszerre hozta létre a művészet és a nyelv alapformáit.

Másodszor látogat el Erdélybe a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja, az Irodalmi Karaván. A május 11-15. között zajló eseménysorozat Marosvásárhely, Kolozsvár és Csíkszereda városába juttat el rendhagyó irodalomórákat, szalon-beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat.

Július 22. és 31. között több mint 2000 programmal csalogat Balaton-felvidékre a Művészetek Völgye Fesztivál. Nagyszínpados koncertek, mesés panoráma, színház, újcirkusz, kortárs irodalom, filmek, valamint izgalmas produkciók, workshopok és beszélgetések várnak idén is mindenkit az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján a már jól megszokott Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.

Vajon hogy néz ki egy kavicsfogú álteknős? A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány pályázatot hirdet a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program támogatásában megvalósuló Szörnyek és sellők program keretében 5–9 éveseknek. A legszebb rajz alapján készül majd el a Szörnyek és sellők mesekönyv egyik szereplője, a kavicsfogú álteknős. Az első három helyezettet értékes ajándékcsomaggal díjazzák. 

A magyar vidéki múzeumok reprezentatív műtárgyait mutatja be a Kecskeméten szombaton induló vándorkiállítás. A Magyar géniusz program keretében 2023 végéig tartó sorozat nyolc várost fog érinteni.

A Magyar PEN Club elnöksége megválasztása után azonnal egy jogi nyilatkozatott tett, amelyben teljes mértékben elzárkózik - mint a Janus Pannonius Alapítvány egyik alapítója - az Alapítványnak a Szőcs Géza elnök halála utáni mindennemű tevékenységétől.

Kiírták a pályázatokat az idén harmincéves Salvatore Quasimodo balatonfüredi költőversenyre. A hagyományos kortárs vers pályázat mellett dallal is lehet jelentkezni a megméretésre, a díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében, irodalmi fesztiválon mutatják majd be Balatonfüreden.

Egynapos irodalmi, sőt összművészeti kavalkáddal ünnepli a költészet napját a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a POKET. Április 10-én a belvárosi Akvárium Klubba és az előtte lévő térre költöznek a művészetek, hogy izgalmas és változatos programot kínáljanak minden korosztálynak.

Outsiderként is szokták emlegetni a Kistehén zenekar frontemberét, dalszöveg-íróját, Kollár-Klemencz Lászlót, akit a megjelent irodalmi műveiről Erdős Viktória kérdezett az A38-as hajó Zene×Szöveg című estjén március 22-én.

A világ legrangosabb nemzetközi gyerekkönyvvásárán, a ma kezdődő Bologna Children's Book Fairen debütál a frissen megjelent New Hungarian Childlit – 10,2 Tales (2022) című katalógus. A Petőfi Kulturális Ügynökség új, angol nyelvű válogatása a tavalyi év legjobb gyerek- és ifjúsági irodalmi könyveit mutatja be, elsősorban a külföldi gyerek- és ifjúsági könyvkiadóknak, szervezeteknek és irodalmi ügynököknek.

Az idén 100 éves Nemes Nagy Ágnes áll a középpontjában annak a több műfajú programsorozatnak, mely a nemzetközi költészet napjához kapcsolódva érkezik Olaszországba március 21-én. A Petőfi Kulturális Ügynökség összeállítása ezúttal is a magyar irodalom klasszikus és kortárs alkotóira hívja fel a figyelmet felolvasásokkal, irodalmi beszélgetésekkel és egy rendhagyó zenei előadással.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kettős kiállításmegnyitóval tiszteleg március 15-i nemzeti ünnepünk előtt, s március 14-én délután és 15-én egész nap térítésmentes tárlatvezetéssel, bemutatókkal, valamint a nyílt nap keretében további színes programokkal várja az érdeklődőket az épület számos pontján infrastrukturálisan is megújult enteriőrben. A részletes program az OSZK honlapján olvasható.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár kulturális középdíjakat adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban.

Kiemelt szeretettel gratulálunk szerzőinknek és kollégáinknak:  Hodossy Gyulának, Horváth László Imrének, Lakatos Mihálynak és Regős Mátyásnak!

Derzsi Pál nevével többször találkozhattak olvasóink a Helyőrség.ma oldalán, ma pedig arról számolhatunk be, hogy tegnap délután nagy sikerű meglepetés-könyvbemutatót tartottunk Székelykeresztúron: végre megjelent a rejtőzködő költő kései debütkötete, az Imádság-tánc.

Bartis Attila novellái alapján 2021-ben készült el az Amikor című előadás. Az Amikor előadás és a hozzá kapcsolódó, az íróval közös beszélgetés magyarországi turnéra érkezik márciusban. Mindenzidáig egy alkalommal, 2021. nyarán volt látható a különleges előadás Gyulán, s most három este is lehetősége lesz a közönségnek találkozni a monodármával.

„Újabb aranykor a magyar irodalom külföldi fordítóinak”

A sikeres előző ciklusok után minden eddigit meghaladó éves kerettel, első körben több mint hatvanmillió forint összértékben hirdet pályázatokat a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) a magyar nyelven született művek külföldi megjelenését és promócióját segítendő. A magyar szép-, tudományos és drámairodalom nemzetközi népszerűsítését és megjelenését több mint fél tucat különböző pályázaton keresztül segíti a PKÜ.

Ezelőtt két nappal Kárpátaljáról származó íróbarátaink egy turné keretében hazalátogattak, ma hajnalban ott érte őket a háború kitörése. Alább Lőrincz P. Gabriella friss videós bejelentkezése tekinthető meg, amelyet fél órája tett közzé.

Formabontó összművészeti rendezvénnyel jelentkezik a Hajógyár a következő négy hétben. Az A38 Hajó fedélzetén szervezett tematikus estek során, a zenével összefüggésben négy különböző művészeti ág jelenik meg: az irodalom, a színház, a tánc és a vizuális művészet. A sorozat fő célkitűzése, hogy elősegítse a kortárs művészek közötti együttműködést és a koprodukciók által összekapcsolja, közelebb hozza egymáshoz az egyes művészeti ágak rajongótáborait, közönségét.