Helyőrség

Idén ünnepeljük a magyar filmgyártás 120 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum támogatásával egy különleges filmtörténeti csemegével készült. A magyar film napján az első magyar történelmi film, a Kertész Mihály által 1914-ben rendezett kolozsvári Bánk bán forgatásáról mutatnak be egy 12 perces dokumentumfilmet.

A Pilinszky 100 jubileumi irodalmi sorozat részeként Pilinszky János és Székesfehérvár kapcsolatát bemutató online program felvétele kapcsán került elő egy negyven éve lappangó kemény fedeles füzet. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.

A Művészetek Völgye csapata alig várja, hogy újra találkozhassanak a Völgy-lakók, szervezők, fellépők, látogatók, és szeretnék méltó módon megünnepelni a fesztivál tavaly elmaradt 30. jubileumát.

Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória díjazottjait. Megalapítása óta összesen 74 költő, író és irodalmár kapta meg. A díjat a korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád és Kukorelly Endre vehette át.

Ezen a héten Tőzsér Árpád versére készítettünk videót, aki Grendel Lajosnak ajánlott versében mindnyájunknak is üzen... Az egzisztenciális kétségeink, belső vívódásaink mindig aktuálisak, de a versek felül tudják írni a hétköznapokat. Ha nem is mindig, de olykor biztosan.

Szimatszatyor, Ricse-kendő, tagsági igazolvány. Egy aláírt szalvéta, egy tépett fénykép vagy egy megsárgult levél. Fiatalságunk vágyott és féltve őrzött kincsei. A Volt egyszer egy beatkorszak blog szerkesztősége, az NKA Hangfoglaló program és a Hangőr Egyesület a tavalyi Hogyha hallom én, minden az enyém! című pályázat sikerén felbuzdulva ismét közös emlékezésre hívja a hazai beat, pop és rock rajongóit.

Marika – mert arra kért, hogy így szólítsam – most elment a többiek után az égi panteonba. A gazdag életmű, a felejthetetlen alakítások örökkévalóvá teszik egy nemzet számára, a magyar filmművészet és színházi élet legnagyobbját gyászoljuk most mindannyian. Teljes élet és teljes életmű maradt utána, bár szerettük volna még látni a színpadon, ahogyan ő is ezt szerette volna. Mert ebben hitt, a munkában, a művészet jobbító erejében.

Írnak a kísértetről, halott hercegről,
halott királyokról és halott anyáról.
És írnak az én halott Ophéliámról.

Yorick, ha ezt látnád…!

Kiírták a pályázatokat a több évtizedes hagyománnyal bíró Salvatore Quasimodo balatonfüredi költőversenyre. A hagyományos kortárs verspályázat mellett idén dallal is lehet jelentkezni, illetve újdonságként Az én versem címmel a középiskolásoknak külön megméretést hirdettek. A díjnyertes alkotásokat az ez év szeptemberében rendezendő irodalmi fesztiválon mutatják majd be.

A hétvégén összesen huszonegy – nyolc budapesti és tizenhárom vidéki – bevásárlóközpontban élvezhetik a magyar kultúra remekműveit a vásárlók, ugyanis vasárnap óránként két vers és egy Csimborasszó-dal hangzik majd el a plázarádióban, ezzel hívva fel a figyelmet a magyar költészet napjára.

Tavaly ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját és ebből az alkalomból irodalmi díjat alapította a Pannon Tükör kulturális folyóirat. A díjazottak között van Móré Tünde irodalomtörténész, kritikus, vele készített interjút Nagygéci Kovács József.  

Az olvasónak mindig öröm, ha új irodalmi kezdeményezésről hall, hiszen a minőségi irodalmi tartalommal való találkozásnak érdemes mindig új formákat is keresni, vagy, ha lehet, teremteni. Ez utóbbit szeretné megvalósítani Mohácsi Árpád irodalmár, aki barátaival – és részben az olvasók támogatásával – Szófa néven egy új online irodalmi folyóiratot és egyben egy egy ígéretes irodalmi metalapot alapított. 

S bár vesztett esély színhelye a kor,
mely élni hívott, bűnben istenülni
s megtagadni önnön lényegem:
mégis szép volt Júdás mellett ülni.
Látni, mint osztozik hitvány lényemen…

A kápolnában misére gyűlnek,
mosakszanak a harangzúgásban,
most oltják el a cigarettáikat,
pont így szerette Isten az ő fiát.

Egy különleges témájú esszé olvasható a Petőfi Irodalmi Ügynökség online világirodalmi folyóiratában, az 1749.hu oldalon. Kálvinista rap Amerikából, avagy könnyűzenei ajánló és közéleti gyorstalpaló politikusoknak címmel Monostori Tibor történész-író írt a mai amerikai könnyűzenében megjelenő világnézeti kérdésekről, különös tekintettel a keresztény zenészekre.

A mai naptól kisebb-nagyobb rendszerességgel versvideókat is megosztunk portálunk youtube-csatornáján.

Egy éve működik a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centruma. A Kulter.hu online folyóirat oldalán Király Anna készített egy az eltelt év eredményeit, tapasztalatait és a jövőbeni terveket értékelő interjút a központ alapító-vezetőjével, Harmath Artemisszel. 

Viola Szandra költővel új kötete megjelenése apropóján beszélgetett Lehoczki Dávid a Hajónapló oldalán. A kritikusként és műsorszerkesztő-műsorvezetőként is ismert szerző nemcsak a Használt fényforrások című kötetéről beszélt, de szóba kerültek az általa indított és működtetett különböző irodalmi projektek is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján jelentette be az által meghirdetett ösztöndíjak idei nyerteseinek névsorát. A tehetséges alkotóknak segítséget nyújtó támogatás pályázatait két kategóriában hirdették meg, a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjból fiatal írók, irodalmárok részesülhetnek támogatásban szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti művek létrehozásához, míg az Örkény István drámaírói ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, és lehetőséget adjon fiatal pályakezdő drámaíróknak, akik eddigi irodalmi vagy

Hetvenötéves korában elhunyt vasárnap este Krakkóban Adam Zagajewski költő és esszéíró, a lengyel újhullám alkotója, a 2016-os Janus Pannonius költészeti nagydíj kitüntetettje.

„Elkészült a könyv, ím, lesd, / De nehogy kritikával illesd, / Ki a kódexet elcsenni meri, / Krisztus kegyét veszítheti” – ilyen és ehhez hasonló, úgynevezett könyvátkokkal látták el a korabeli írnokok a könyveiket. A témának Gábor Bálint járt utána, izgalmas felfedezéseit közli a Hajónapló.

A Hitel folyóirat februári számának központi témája volt a bizantinizmus a múltban és ma. A lap szerkesztői és szerzői két videót is szenteltek a témának, melyben Papp Endre és Falusi Márton, illetve Tevely Arató György és Salamon Konrád beszélget.

Varga Melinda költő idén március 15-én kapta meg a József Attila-díjat. Az Irodalmi Jelen szerkesztőjeként is munkálkodó szerzővel Szekáry Zsuzsanna készített interjút az Országút online kiadásában.

Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros – közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál.

Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Az MMA közleménye szerint a Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika nagy generációjának egyik képviselőjét kedden délelőtt érte halál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A lista a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

A Hajónapló Mély víz című sorozatában pályakezdő-induló alkotókat szólít meg. Kiss Georgina magyar–filozófia szakos középiskolai tanárral, aki költőként és kritikusként is alkot, Bartusz-Dobosi László beszélgetett.

Az Országút folyóirat megújult internetes oldalán a költőként is ismert Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes-zenésszel olvasható interjú. A Ghymes együttes egyik alapítóját új művekről, a pandémia okozta nehézségekről és a jövőre vonatkozó tervekről kérdezte Szekáry Zsuzsanna.

Böjte Csaba füveskönyve Örömhöz segítő gondolatok címmel jelent meg az elmúlt évben. Csaba testvér gondolatait Csender Levente József Attila-díjas író írta le, öntötte formába. Szepesi Dóra erről a munkáról beszélgetett vele a Bárka folyóirat online kiadásában.

Az Irodalmi Jelen folyóirat minden hónapban megnevezi a hónap alkotóját, aki személyével kiemelten foglalkozik és műveire erősebben fókuszál. Legutóbb Acsai Roland költőre esett a választás – interjú is készült vele, Viola Szandra és Halmai Tamás kérdezték a szerzőt.

A kötet szerkesztőjével, Zeke Zsuzsannával Kocsis Katica beszélgetett a PIMBlogon, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogján.

A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917–1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és felesége mindennapjait, szokásait, ismerőseiket, tárgyi környezetüket, és hozzák közel alakjukat.

A MeseCentrum a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának szakmai blogja. A naponta frissülő oldalon a kritikák, ajánlók és egyéb szakmai anyagok mellett interjúk is olvashatók, ezúttal Veress Gyöngyi kérdezte Máray Mariann illusztrátort.

A Tiszatáj folyóirat Műhelyinterjú című sorozatában irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel készített interjúk olvashatók. Pánczél András ezúttal Weiner Sennyey Tibor költő-írót, a DRÓT főszerkesztőjét, a Rajk Szakkollégium művésztanárát kérdezte irodalmi tehetséggondozásról, az általa vezetett irodalmi műhely tapasztalatairól. 

A Magyar Művészeti Akadémia három évre szóló, havi bruttó 200 000 forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot 100 fő részére – adja hírül a testület portálja.

Szabados Ági újságíróval, a Libertine könyvesbolt vezetőjével, a Nincs időm olvasni elnevezésű kihívás elindítójával Kocsis Katica beszélgetett a Kultúra oldalán. A fő téma természetesen a könyvek és az olvasás.

Bánkövi Dorottya költő első kötete A női test biztonsága címmel 2020-ban jelent meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában. A debütálásról, a szerzői eljárásokról, a témává váló történésekről kérdezte a szerzőt Izer Janka a Bárka folyóirat online kiadásában, a Megkérdeztük című sorozatban.

Elindult a jelentkezés a 2021-es Versünnepre, amelynek fókuszában két, száz éve született alkotó, Pilinszky János és Mészöly Miklós áll – adja hírül a Hajónapló.

A kiírásra a professzionális előadók, a szakirányú oktatási intézmények hallgatói, valamint az egyéni amatőr előadók mellett idén táncművészek és koreográfusok jelentkezését is várják. Nevezési határidő a járványügyi helyzet miatt jelenleg nincsen, a jelentkezés folyamatos.

Böjte Csaba szerzetesnek nemrég könyve jelent meg Füveskönyv címmel, melyben gyógyító gondolatokat találhat az olvasó. Erről és természetesen Csaba testvér legfontosabb missziójáról, a közel harmincéves dévai Szent Ferenc Alapítványról kérdezte Diósi Mária az Olvasat oldalán megjelent interjúban.

A Mandiner hetilapban rendszeresen olvasható Győrffy Ákos író, költő által készített interjú. Ezek a beszélgetések azért is különlegesek, mert a kérdező maga is művész, az irodalmi interjúkban pályatársait kérdezi. Ez alkalommal Bodor Ádámmal, a Kossuth-díjas és A Nemzet Művésze-díjas íróval beszélgetett, akinek legutóbbi könyvét Sehol címmel 2019-ben adta ki a Magvető.

A természet és az ember, a külső és a belső összeolvadása; a hiány, az elidegenedés, a belső csend ötvözete Kopriva Nikolett Amire csak a fák emlékeznek című verseskötete. A költővel Izer Janka beszélgetett a Bárka folyóirat oldalán, a Bárka Online-on.

A KULTer.hu oldalon Plausz Anna készített interjút Halász Rita íróval, akinek első regénye tavaly jelent meg Mély levegő címmel a Jelenkor kiadó gondozásában. A járványhelyzetre való tekintettel videóinterjú készült, melynek írott és szerkesztett változata olvasható az oldalon. 

Kásler Miklós miniszter, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke 2021. január 1-jével nevezte ki az NKA alelnökének Bús Balázst. Erről az új feladatáról, terveiről, a Nemzeti Kulturális Alap szolgálatáról Seres Gerda kérdezte a Kultúra.hu oldalon. 

A Déry Tibor-díjas erdélyi magyar író, a Székely Jeruzsálem szerzője, Szávai Géza a múlt év decemberében ünnepelte hetvenedik születésnapját. Ez alkalommal készített vele nagyinterjút Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóiratban.

Az Irodalmi Jelen folyóirat minden hónapban megválasztja „A hónap alkotóját”, akire külön is figyelmet fordít, többek között azzal, hogy interjú készül vele. Januárban Bene Zoltán író, szerkesztő állt a figyelem középpontjában, Laik Eszter beszélgetett vele.

"Megrendülten értesültünk: vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője. Távozásával lapunk meghatározó szellemi vezetőjét vesztette el, aki élete utolsó pillanatáig fáradhatatlanul dolgozott" – adta hírül a Háromszék napilap.

Szonda Szabolcs költő-műfordítóval, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával Zsizsmann Erika készített interjút a Kultúra.hu oldalon.

George Volceanov 1956-ban született Bukarestben. Műfordító, lexikográfus és szerkesztő, aki több mint hatvan kötetet fordított románra angol, illetve magyar nyelvről. Nemrég gondozásában és koordinálásával jelent meg a teljes Shakespeare-életmű román nyelven. Magyar nyelvről többek között Kassák Lajos, Petri György, Rejtő Jenő, Esterházy Péter, Zalán Tibor, Thuróczy Katalin írásait fordította. A Helikon folyóiratban Márton Evelin beszélgetett vele.

Egész évben különleges centenáriumi ünnepséggel készül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Juhász Anna Irodalmi Szalon szervezésében megvalósuló programsorozat, melynek első online eseményén Juhász Anna Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel, egyetemi docenssel Pilinszky költészetének kapcsolódási pontjairól beszélgetett

A MÁV Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely vezényletével Szőcs Géza költő, író emlékére online koncertet ad február 3-án, 19.00 órakor a Zeneakadémián. A hangverseny ingyenesen megtekinthető a zenekar YouTube-csatornáján.

Az A38 hajó Kortársak zenei kísérettel című sorozatában Pál Dániel Levente költő volt a vendég. A programról Kocsis Katica írt tudósítást a Kultúra.hu oldalon.

Gereben Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelyének munkatársával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával a Kortárs Online oldalán készített interjút Argejó Éva. A kutató mintegy ötven éve foglalkozik olvasásszociológiával, nemrég megjelent Boldogult olvasókoromban című kötetével kapcsolatban szóba került a hazai olvasáskultúra, a versek szerepe, az értékrendváltozások lenyomata az olvasási szokásokban, de kitekintést kapunk a határon túli magyarság olvasási szokásaira is.

A Hajónapló oldalán portrésorozat indult, melynek első részében Döme Barbara felelős szerkesztő válaszolt a kérdésekre. Az ő ajánlása alapján a második részben Király Farkas íróval készített interjút Györgyei Szabó Magdolna.

Az Olvasat.hu oldalán olvasható interjúban Ircsik Vilmos író-műfordítót kérdezi Kovács katáng Ferenc a Nagyvilág folyóirathoz való kötődésről, a polgári hivatás és az irodalmi munka kapcsolatáról. 

Kertész Dávid 2017-ben kezdte meg tanulmányait az Előretolt Helyőrség Íróakadémián. Néhány hete jelent meg első kötete A keresztúri vámpír és más történetek címmel. Erről kérdezte őt Viola Szandra az Olvasat folyóirat oldalán.

Kommentársorozatot indított az ELTE Eötvös Kiadó Dante Isteni színjáték című művéhez. Az első kötet Komédia I. Pokol címmel már megjelent, és készül a folytatás. A kötetről Kelemen János Széchenyi-díjas filozófust, italianistát, Dante-kutatót, a kötet szerkesztőjét kérdezte Jánossy Lajos a Litera oldalán.

„Megművelt természet, belakható művészet, együttlélegzés: mind csupa „magától értetődő” dolog” – mondja Hegyi Botos Attila filozófus-költő, akivel Boldogh Dezső beszélgetett a Holdkatlan folyóirat oldalán.

Leszek haláltól ronthatatlan címmel Ratkó József-emlékkonferenciát rendezett a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete. A 85 éve született Ratkó József izgalmas pályájáról, életművéről Antal Balázs költőt, a Nyíregyházi Egyetem oktatóját, a tanácskozás résztvevőjét kérdezte Ménes Attila a Hajónapló oldalán.

Különleges kötet jelent meg Jász Attila József Attila-díjas költőtől a Kortárs Könyvkiadó gondozásában. A Csendes Toll nevű, eredetileg Jász Attila által teremtett szereplő ezúttal szerzőtársként szerepel. Erről a szokatlan eljárásról, a kötetben megjelent önéletrajzi szövegekről, a könyv címéről (Bölénytakaró) kérdezte a szerzőt Szepesi Dóra a BárkaOnline oldalán.

Fábián Janka íróval két új kötete, A könyvárus lány, illetve a Julie könyvkuckója megjelenése kapcsán beszélgetett Szeder Kata a Könyves Magazin oldalán.

Kovács Lehel Sepsiszentgyörgyön született, Budapesten végezte el a képzőművészeti egyetemet, jelenleg Németországban él. Képein az ember által hátrahagyott tárgyak sajátosan értelmezik a tájat, a teret. A festőt a képzőművészet és az ökológiai gondolkodás lehetséges kapcsolódási pontjairól kérdezte Szirmai Panni a Liget Műhely oldalán.

Rózsa Dávid 2020. március 16-ától tölti be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatói posztját. Az eddigi tevékenységét és az elmúlt évet értékelő interjút készített vele Keszi Károly az Országút folyóirat oldalán.

Demeter Szilárd két éve vezeti főigazgatóként a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Az eltelt időszakot és benne a 2020-as évet értékelendő készített interjút vele a Hajónapló.

Zalán Tibor József Attila-díjas költő-íróval a Papírváros című regényfolyamának legújabb, negyedik része kapcsán beszélgetett Seres Gerda a Kultúra.hu oldalon.

Erős Kinga József Attila-díjas íróval, a Magyar Írószövetség elnökével készített évértékelő interjút Csanda Mária az Olvasat.hu oldalon.  

Acsai Roland költőt legújabb kötetéről, az irodalmi humorról, a gyerekeknek szóló könyvekről, a műnemek közötti átjárásról kérdezte Szepesi Dóra a Bárkaonline oldalán.

Kállai Nagy Krisztával, az idén megjelent Jézus barátai című gyerekkötet illusztrátorával Sipos Tünde beszélgetett a Kultúra oldalán.

A közgazdász és humánökológus végezettségű Sáp Zsófi annak a Greendex nevű portálnak a főszerkesztője, amely saját hitvallása szerint „az első online magazin, amely a fenntartható fejlődés környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású kérdéseit, aktualitásait hivatott bemutatni”. A lapról és annak missziójáról Walczer Patrik kérdezte a főszerkesztőt a Hajónapló oldalán. 

A Tiszatáj folyóirat Műhelyinterjú című sorozatában irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel készített interjúk olvashatók. Pánczél András ezúttal Szentmártoni János József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költőt, a Magyar Írószövetség volt elnökét kérdezte a 2008 és 2017 között működő Íróiskoláról, annak tevékenységéről, céljairól.

Bokor Krisztián elsősorban slammerként és fotóművészként ismert, de számos egyéb művészeti produkcióban is részt vesz. Ezekről kérdezte Takács Dalma a Kultúra oldalán megjelent interjújában.

Koncz Csilla felvidéki író első kötete Mélymerülők címmel jelent meg a pozsonyi Madách Kiadónál. A KortársOnline oldalán Juhász Tibor beszélgetett a szerzővel.

Bogádi Aliz egy magyar népi hagyományokat őrző vándortársulatot vezet, az Ünnepkör Színt. A színházi projekt célja kettős: a magyar néphagyomány őrzése és felmutatása egyaránt fontos. A Kortárs folyóirat oldalán erről beszélgetett vele Werner Nikolett.

A Helikon kiadónál jelent meg Tábori Zoltán fordításában Jonathan Safran Foer amerikai író legújabb, ezúttal is elsősorban a klímaválsággal, de eközben sok mással is foglalkozó kötete. A Petőfi Irodalmi Ügynökség világirodalmi online folyóiratában, az 1749.hu-n Vilmos Eszter ajánlja a kötetet.

Orbán János Dénessel, a József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő-íróval, a KMTG projektvezetőjével Varga Melinda beszélgetett az Irodalmi Jelen online oldalán.

Szávai Géza író, esszéíró, szerkesztő idén ünnepli 70. születésnapját. Ebből az alkalomból beszélgetett vele Márton Evelin a Helikon folyóirat oldalán.

Hatvan színész felolvasásában több tucat kortárs magyar irodalmi mű vált hangoskönyv formájában ingyenesen elérhetővé. A Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezése a pandémia következtében munka nélkül maradt előadóművészek megsegítését célozta.

A Petőfi Irodalmi Múzeum zene és irodalom találkozásával kísérletező, az Integral Vision által fejlesztett felülete Az Év Kreatív megoldása kategóriában lett különdíjas az idei Az Év Honlapja pályázaton.

Kukorelly Endrével, a József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas költővel irodalmi tehetséggondozásról, az egyetemi szemináriumok, az íróiskolák és a pénteki magánszemináriumok oktatói tapasztalatairól beszélgetett Pánczél András a Tiszatáj folyóirat Műhelyinterjú-sorozatában.

Különleges 2020 címmel versíró pályázatot hirdet felnőttek részére a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye, A Magyar Nyelv Múzeuma. 

Pályamunkaként olyan költeményeket várnak – kizárólag 18 év felettiektől – , melyekben a versíró 2020. évi élményeit, érzelmeit, gondolatait, a számára fontos életeseményeket fogalmazza meg. A versforma, valamint a terjedelem szabadon választható.

Folyóirat szerkesztőségek és magánfelajánlók, nagy hagyományú és újonnan alapított díjak: számos irodalmi elismerés jelentettek be és adtak át az elmúlt napokban, hetekben. 

Terék Anna költővel legújabb kötetéről, a Háttal a napnak címűről beszélgetett Marcutiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat online oldalán.

Új sorozatot indított a Hajónapló: kortárs magyar írókkal készített interjúikban elsősorban arra kíváncsiak, hogy kiket olvasnak, kiket ajánlanak olvasásra a mai magyar irodalomból. Elsőként a lap felelős szerkesztőjét, Döme Barbarát kérdezte Györgyei Szabó Magdolna.

Idén Mihályi Magdolnának ítélték a Tamási Áron-díjat a Székelyföldi Varga Sándor Verstáborért végzett munkájáért. A verstábor múltjáról és jelenéről, felépítéséről és a férjével közösen indított missziójáról kérdezte őt Szekáry Zsuzsanna az Országút oldalán.

Gál János költőt választotta december hónap alkotójának az Irodalmi Jelen folyóirat. A pályakezdő szerzővel Varga Melinda készített interjút a lap online oldalán

Szabó Borbála író-drámaíróval Szegő János beszélgetett a Líra online programjában. A programról Seres Gerda írt beszámolót a Kultúra.hu oldalon.

Férfiak fegyverben – Frontnovellák a II. világháborúból címmel a Kalligram Kiadónál jelent meg Kötter Tamás legújabb regénye. Az íróval Kovács katáng Ferenc beszélgetett az Olvasat oldalán.

A balatonfüredi Jókai-konferencia Adaptációk és Az arany ember című tegnap délutáni szekcióján Szalisznyó Lilla, Szajbély Mihály és T. Szabó Levente tartott előadást. Az előadók szövegközpontú elemzések helyett két médium, a színház és a hangjáték révén közelítettek Jókai leghíresebb regényéhez. 

Szabó T. Anna költő-műfordító legújabb könyve, a Szabadulógyakorlat egy novelláskötet. Erről olvasható egy interjú a szerzővel a Könyvterasz oldalán.

Hász Róbert Márai Sándor- és József Attila-díjas, Térey-ösztöndíjas íróval, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztőjével az Irodalmi Jelen oldalán jelent meg interjú abból az alkalomból, hogy a lap az írót választotta meg a hónap alkotójának. Bene Zoltán beszélgetése.

Pál Sándor Attila költővel legújabb, Balladáskönyv című kötetének bemutatóján készített interjút Bíró-Balogh Tamás a Tiszatáj folyóirat online oldalán.

Tamás Zsuzsa költő, meseíró, szerkesztő legújabb, Tövismozaik címmel megjelent kötete egy regény, erről beszélgetett vele Győri Enikő a Litera oldalán. 

A Rákóczi Szövetség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös rajzpályázatának zsűrielnöke volt Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, grafikus. A Kultúra oldalán Seres Gerda beszélgetett vele.

Pál Dániel Leventével, a Petőfi Irodalmi Ügynökség irodalmi export-importért felelős igazgatójával Walczer Patrik beszélgetett a Hajónapló oldalán.

Jókai és a színház kapcsolata tematikában online konferenciát szervez a Tempevölgy folyóirat. December 4-5. között kétnapos programon vehetnek részt az érdeklődők, több mint egy tucat izgalmas előadást és vitát követhetnek végig.

Életének hetvenedik évében, csütörtökön este elhunyt Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas rockzenész, billentyűs, énekes, zeneszerző.

A napokban jelenik meg Vályi Horváth Erika huszadik önálló fordításkötete. A műfordítóval Svetlana Žuchová Tolvajok és tanúk című regénye kapcsán beszélgetett Jakubecz Erzsébet a Dunszt oldalán.

Rendhagyó írást közöl a Hajónapló: Király Farkas író történetét, aki részt vett a romániai forradalomban, ahol fejlövés érte. A szerencsének és egy sisaknak köszönheti, hogy túlélte, erről ír a Hajónapló oldalán.